2. Szabadkikötő
Ami hiányzik a BILK-ből, azt pótolja a kikötő: ez pedig nem más, mint a vízi átrakás lehetősége. A két, egymástól alig tíz kilométerre fekvő logisztikai központ egy, az évek során fokozatosan kialakult szimbiózisban él egymással. A sokkal régebbi múltra visszatekintő Szabadkikötő mára már nem a külvárosban helyezkedik el - jelentősen körbeépült, az ide irányuló gépjárműforgalom jelentős zaj és porterhelést zúdít a környék lakóira, és a közúti közlekedést is nehézkessé, lassúvá és veszélyessé teszi. (Erre talán megoldást jelenthet a csepeli gerincút, melynek kivitelezési munkálatai szerencsés esetben már ebben az évben elkezdődhetnek. Ám még ekkor is jó alternatívát kínál majd a sokkal jobb közúti-vasúti kapcsolattal rendelkező BILK.) A BILK-hez hasonlóan a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. fő profilja is a raktározás. Ehhez 240 000 m2 szabad, és
76 000 m2 fedett raktárterület áll rendelkezésére. A kikötő sajnos közel sem rendelkezik olyan modern technikával, mint a BILK. Ezt mi példázhatná jobban, mint az, hogy a "K" raktárak a nyáron egy XIX. század eleji hajóműhellyé alakulnak majd egy filmforgatás keretein belül, vagy az, hogy az 1928-ban épített magtár már műszaki és műemlék épületként van számon tartva. A kikötő három medencéjében 18 hajóállás van kialakítva, lehetővé téve a darabáru, az ömlesztettáru, és a Ro-Ro forgalmat is. Igen, a mozaikszónak van köze a vasúti zsargonban használt Ro-La kifejezéshez, ennek feloldását azonban az angol roll on-roll of, azaz "begördül, kigördül"-ben kell keresni. Ez tulajdonképpen komprakodást jelent, a közúti járművek saját kerekeiken gördülnek fel és le a hajók fedélzetéről. De beszéljenek inkább a képek:
Az egyik kikötőmedence, háttérben az indiai érdekeltségű ArcelorMittal fémipari vállalat raktárával. Jelenleg ez az épület a kikötő legmodernebb létesítménye.
A közeljövőben filmes díszletté avanzsáló, az '50-es években újjáépült "K" raktárak. A kép készültekor a Romániából érkezett hajóról napraforgómagot rakodtak ki kamionokra.
A portáldarukkal legtöbbször darabáruk, egységrakományok rakodását végzik, bár az egyik most épp fémhulladékot mozgat. Ennek a feldolgozásával is az indiai vállalat foglalkozik.
A magtár 1928-ban épült, és a mai napig használatban van. A háttérben sárgálló, GANZ-MÁVAG-ban készült bakdaru az ország első konténerdaruja volt. A második jó pár évvel később, a MÁV józsefvárosi pályaudvarán létesült.
A kikötő belső vasúti forgalmát a BSzL-től bérelt M32 sorozatú tolatómozdonyokkal az RCH vasúttársaság bonyolítja. Ezen kívül a társaság M43 és egy átépített M44 sorozatú mozdonnyal is rendelkezik, ám ez utóbbi látogatásunkkor sajnos épp javítás alatt állt.
A kompmedence, és a behajózóhíd. Mivel a kikötőben - a balatonival ellentétben - több típusú komp is megfordul, a rámpának mozgathatónak kell lennie, hogy a különféle hajókhoz alkalmazkodva lehetővé tegye a járművek ki- és behajózását. A csepeli kikötőből az esztergomi Suzuki gyár szállít többé-kevésbé rendszeresen.
A végére jöjjön egy "igazi" vasútfotó: A kikötő kis mozdonyával együtt sikerült lencsevégre kapni a BKV két, MIXA és MXA típusú HÉV szerelvényeit is.
Köszönetnyilvánítás
Ez a cikk nem készülhetett volna el a BILK Kombiterminál Zrt., a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., és a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszékének segítsége nélkül. A szerző külön is köszönetet mond a közreműködésért Ráfel Dánielnek, a BILK termináli operatív koordinátorának a fotózás során nyújtott közreműködéséért.
Arnold Balázs
