Olvass vissza - legalább 5-ször ki lett már tárgyalva - meg a google is kidob néhány tucat megoldást.

Nekem még nincs ilyenem, de azt hallottam, hogy ez egy függőleges, merev pálcikát mozgat természetesen alulról, a pálcika meg a csúcssíneket mozgatja.

A mozdonyok mennek, a motorra van forrasztva 3 zajszűrő kondenzátor.

Azon is gondolkoztam, hogy a mechanikára ráforrasztok pár SMD kondenzátort, mondjuk 100 nF-et és azon már talán megy annyi áram, hogy ne legyen belőle antenna. Vagy diódát.

Most egyesével kapcsolom a váltókat, mert jóval kisebb a zajuk. Mindenesetre annyira nem vagyok megelégedve velük, mert időnként akadnak is.

Nem ott van a balhé hanem a kerék meg a sin között - oda nem forraszthatsz semmit.
Az elektromágnese állitoknál meg kellene szüntetned a belsö végálláskapcsolokat, mert azokon alakul ki az indukcios iv és csak valamilyen félvezetövel kapcsolnád mert azon lehet kezelni az indukciot.

Például úgy is lehet ahogy a Tillig motorja működik

Hát, nagyon úgy néz ki, hogy meg fogtok győzni.

Csinálok valami prototípust először és ha megy, akkor váltok. A Conrad állítómű tényleg nagyon olcsó. Összerakok egy váltó KIT-et egy deszkán, azt meglátjuk, hogy milyen.

Szerintem a 83531 sosem fog működni.

Az MTB viszont sok utcahosszal veri a Conradot.

Azért EZT is olvasd hozzá

Nem találtam hozzá árakat és boltot, ahol forgalmazzák.

Olvastam a cikket, de több dolog is kérdéses vele kapcsolatban.

Mármint, hogy ellenállással lassítani lehet a motort, de akkor gyengül a nyomaték. Ilyenkor szoktak PWM-et használni, mert annál valamelyest erősebb nyomaték van ugyanakkora sebességnél.

Számomra egyszerű DC motornak tűnik az egész, minden különösebb hókusz-pókusz nélkül.

Így ismeretlenül látatlanban:
- PWM jellel lassan áthúznám
- és amikor eléri a véget (sárga vezeték kékkel érintkezik), lekapcsolom
- vagy áramfogyasztást figyelek, amikor a fogyasztás nullára esik, mert a szerkezet kikapcsolt magától, tudomásul vehetem, hogy a váltó a helyére állt

Talán 2000 Ft-ot rá lehet áldozni egy kísérletre.

10-12 euro darabja, de csak 5-sével lehet venni.

Pl ITT

http://www.mtb-model.com/prodej/index.php?page=produkty_detail&id=5

De nem ott! Legalábbis szerintem nem ott.
Az itt megadott e-mail címedre ment egy levél.

Marci!
Tisztázzunk pár dolgot!
Vannak a szervós hajtóművek, meg vannak a motoros hajtóművek. A kettő nem ugyanaz!
- A Tillig, a Conrad, az MTB, a Fulgurex, stb. az sima motoros. Vagyis kapcsolsz rájuk feszültséget, és átállnak. Ebből az MTB tűnik talán a legjobbnak, meg a Tillig, igaz, hogy ez utóbbi drága. (A Fulgurex még drágább, mint a Tillig, de még a Conrad is magasan veri...)

- A szervó-ra nem csak egy sima feszültséget kell kapcsolni! Kell neki +5V, 0V, meg a vezérlő jel, ami egy impuluzus sorozat, aminek a kitöltési tényezője adja meg, hogy hova álljon a szervómotor. (Attól most tekintsünk el, hogy páran "kiherélték" a szervómotort, vagyis kivették a tokból a motor előtti elektronikát, és sima egyenárammal hajtják meg a motort, és ezzel a szervóból egy sima motoros hajtóművet csináltak.)

Back to the roots., vagy szedjünk rendszeresen Cavintont.


Ez a Conrad szörny már annyiszor ki lett tárgyalva, hogy a legközelebbi Révai Lexikonban már egy egész kötetet fognak rá szánni.. Ime egy ujabb fejezet.

Az a motor csak ugy megy, ahogy megveszed és az utasitásban leirják (10-16V-rol). Sajnos, hogy ne kerüljenek perbe az ötlet eredeti tulajdonosával ( aki szintén gyártja, de vagy 3x drágábban és jol) a mechanizmusbol kisporoltak mindent, s amit benne hagytak az meg egy mechanikai vicc ( mint hajdanán egy jo barátom 4 fogu fogaskereke ).
Szoval a Conrad csak akkor megy (ha megy), ha a motor egy jo nagy lökést kap ami elforditja belül az egyetlen tányérfogaskereket majdnem 180 fokkal és vissza. Ezt a mozgást sajnos eddig még senkinek sem sikerült lassitani, sem megbizhatová tenni ( mert olyan durvák a fogak és olyan nagy fordulatszámu a motor).

Ez olyan lehetett, mint a százfogú cigányzenekar...

Bocs...

Könyörgök, ne!

Mostmár értem! Tehát a szervós sokkal bonyolultabb

Az ellenállás gondolom színkódos. Ugye ismered?
Ha 4,5V-n mérted a 0.06mA –t, akkor az ellenállás 75k és így ki is jön a kb. 20sec periódus idő.
Most már csak az kéne tudni, mi az oka a tápfesz. változtatásra bekövetkező durva per.idő változásnak.
Ha továbbra azt állítod,hogy kétszeres, adok érte öt multivibrátorra való alkatrészt + egy marék nagyfényerejű D5-ös piros ledet és fizetem a postaköltségeket.

Vigyázz, mert szavadon foglak!
Színkódokat nem ismerek, ezt az ellenállást a 10k-s dobozból vettem elő. Kávébarna alapon 2 sötétbarna és 2 citromsárga csík. Csináltam egy másikat is, 47uF-es kondikkal, az viszont jó (mert nem olyan ellenállásokkal készült, mint az ominózus 220uF-es.)

A 10k volt a hiba. Csináltam másféle 10k-s ellenállással (azaz tényleg 10k-s ellenállással) egy úly multivibrátort, és ez úgy villog kb, mint a fénysorompó. Kicsit lassabb, de nekem tökéletesen megfelel.

Klassz, hogy sikerült. Ha meg van a fesz.függő darab, él az ajánlat, PM ment.
A helyesírási hibádért pedig jól elfenekelnek a vének.

A "Terepasztal vezérlés és elektronika" topikban nézd meg a #39892 h.sz.-t.
Ha hw-s I2C kommunikációt csinálsz, rém nehéz lesz , mert élvezérelt a shift regiszter és nem tudsz sw szűrést rakni sem a clock -ra, sem a data-ra.
Legalább annyira lassítsd le, hogy ki lehessen használni a Schmitt tr.-es bemenetek adta integrálási lehetőséget.Read-modify-write betartva?

Szervóról a szervós topikban.

Nem vagyok igaz... Na majd figyelek

Terepasztalomon majd lesz egy íves híd, aminek alul előreláthatólag nem lehet pillére, mert azon a kis helyen 2 vágány fog futni. Hogy érdemes az ilyen így látatlanban megtervezni, hogy íves legyen, stabil legyen (ezzel sok gond nincs) és élethű legyen?

Milyen nagy lenne a híd nyílása (cm-ben)?

Ha a híd hosszát kérdezed (nem tudom, mi a az a híd nyílása), akkor ívben mérve kb.40-45 cm, elejétől végéig légvonalban kb. 15-18 cm. N-ben ugyanilyet már csinált az unokatestvérem (bevallom, az ő asztalát koppinTTom, kis módosításokkal), neki csupaszon van, kvázi íves betonhídként.

Mekkora az ív? Van ahol a hídszerkezet egyenes, és csak a vágány van ívben rajta.

A híd nyílása a két hídfő vagy pillér közötti távolság.

De ha jól értelmezem a méreteket, ezen a hídon közel 180 fokot fordulna a vasút? Közbenső alátámasztás (pillér) nélkül egyáltalán nem lesz élethű.

Egyedi építésű híd, vagy valamilyen gyári?

Marci!
Ezek nagyon vad méretek...
Az általad megadottakkal (18 cm húr (légvonalbeli távolság), 40-45 cm ívhossz) egy kb 100 mm sugarú, 235 fokos ív jön ki...

Mi lesz ez? Keskeny nyomközű kisvasút?

Szerintem mérd le mégegyszer...
Fontos infó lenne még a tervezett vágány sugara...

De ha lenne valami rajzod, az se lenne rossz

Gashpy

Sziasztok!
Elkészült a második darab 109-es. Egy fotó a belsejéről is készült!

Jol néz ki!

Szuper munka.
Gratulálok!!!!!!!

Nagyon szééép!!

Az imént belelapoztam a Spam-ek közötti levelekbe ( ) és a M&H hírlevelében az alábbit találtam:


Jómagam megint lemaradtam, ugyanis még jóval a Tillig újdonság beharangozása előtt elkezdtem egy ős régi V200-as átalakítását. Az alap festéséig (piros), illetve a kaszni alján lévő fehér csíkig eljutottam, de ott megállt (ez) a projekt (is).

A TT Total! újság valamelyik előbbi számában volt egy cikk egy svájci öregúrról, aki ugyancsak megfestette ezt a mozdonyt a régi Zeuke alapra. Akkor érdekességként járták körül, majd - ezek szerint - a Tillig kapva a már bejáratott formaújdonságon idénre kihozta ezt a verziót.
Talán erre mondják azt, hogy nincs új a nap alatt...
Másfelől pedig egy mérsékelt svájci erősödés érzékelhető, de ez inkább az ottani klub tevékenységének köszönhető, ami sajnos nem jelenti azt, hogy most már minden helvét boltban van TT.

Gábor, mélységes gratuláció!

A DB V200 variánsai egészen sok bőrt engednek lehúzni magukról. Érdekes, hogy a Tillig csak most kezdett el foglalkozni velük. (Anno a Zeuke/BTTB érában én azon is meglepődtem, hogy egyáltalán van DB mozdony a kínálatban...) Az előszéria, még harmadik lámpa nélküli kaszniát is hozta tán valamelyik OFF gyár. A svájciak tudtommal már eladták/ vissszaadták (nem kívánt rész törlendő) a maguk egyetlen példényát. Egy pár német magánvasút is használja még a tipust, és tudtommal az olaszoknál is van (már csak volt?) belőle, meg a görögöknél is. Lehet festési terveket készíteni a kasznikra ezer számra. Abszolút gazdaságos modell...

Tito Kék vonatát se felejtsük el, bár az kicsit csalás mert hattengelyes gép volt.

A görögöktöl néhányat visszavittek Németországba alkatrésznek meg muzeummozdonynak. A többit a helének megsemmisitették.

Az már nem jött be a Krauss-Maffai-nak. Hosszú, nehéz gyorsvonatokhoz használta egy ideig ugyan a DB, de aztán gyorsan kiderült, hogy egy ekkora dízel már nem igazán gazdaságos. Meg tán egyéb bajok is voltak vele, mert tudtommal csak kevés példány épült. Idehaza is járt, de az EMD licence svéd gép nyert, ikonikus mozdonnyá válva idehaza.

Most jut eszembe! A kék vonat mozdonyának tudtommal hatnál több tengelye volt, igaz, abból csak négy volt hajtott*, négy meg a külön húzott "üzemanyag" alatt volt.


*: Pontosítok: csak egyetlen tengelye volt hajtott, a többi három csatolt, illetve szabadon futó.

Meg a hidraulikus hajtás sem volt igen vaj a tortán....

Gratulálok, gyönyörűek lettek!

Én erre gondoltam:

JŽ 761 sor.

De a fotókat nézegetve mégis 4 tengelyes gépek voltak ezek.

Tudom én, csak vicceltem.
Nekem a Tito vonat mozdonyáról a 424 001 jut eszembe. Hála istennek az idehaza van.

Arról nem beszélve, hogy két típusról beszélünk: a V200.0(BR220) és a V200.1(BR221) gépekről. A jugó ez utóbbi, míg a svájci a korábbi.
Anno még a régi fórumon is többször előkerült ez a téma, amikor csak főleg a BR221-esből volt széles felhozatal. Mára viszont szerencsére a Tillig mindkét gépet egzakt módon elkészítette, igaz, hogy a 221-est le is vette a gyártásról (tegyük hozzá, hogy 1970 óta annak se nagyon változott a kasztnija).
Érdekes, hogy a nyomtatott német szaksajtó a nagy V200-as kiadványában pár oldalt szánt a DR V180(BR118) babelsbergi testvérre is, ugyan miért is a párhuzam...? Talán hasonló okból került be mindkét gép az egykori TT-s szortimentbe, azonos méretre konfekcionálva. Később persze ez is egzakt lett, hála istennek.
Nekem kedvencem ez a mozdony, mert nagyon jók az arányai. Régebben szinte mindegyik festési variáns megvolt, de aztán letisztítottam a profilt.
Gondolom, hogy a 221-es hiányával a gyártó most a 220-asból hozza ki a lehető legtöbbet.

Csak az NDK-s gép hosszabb, és kevesebb volt 200LE-vel (mármint az elsők)...

Nekem csak az volt furcsa, hogy a DB V200-t, majd a BR221-et megcsinálták, a "rothadó kapitalizmus" ikonját. Mert ugye a BR81-et DR-esítették, pedig szegényből nem maradt a keleti zónában egy darab sem. Ulbricht, meg Honecker idejében...

Az gáz, ha ez jön ki... Elvben egy ötöd körív se lenne a dolog, csak a hasamra csaptam nagy hirtelen...
Egyedi híd lenne majd, íves szerkezettel. De ha meggyőztök, lesz az egyenes szerkezet íves vágánnyal

GabaTT, minden elismerésem! Most már nem kell félned, hogy elkészül-e a Temofesztre