Eddig sem volt olcso a modellezés, sajnos a legujabb hirek sem tul jok.
Az ok nagyon rapszodikus.
Nincs kontener, illetve ami van az nem ott van ahol kellene.
Europaban az üresek a telik meg a távolkeleten meg a hajokon. Az üres kontenereket senki nem hajlando visszavinni az eredeti kikötökbe. Igy távolkeletröl szinte minden uj szállitmány vadiuj konténerben érkezik, amit ugye beszámoljak az árba. Egy konténer szállitási költsége sok társaságnál megduplázodott. Ráadásul a sok üres konténer a helyet foglalja a kikötökben, igy sok hajo hetekig vár a kirakodásra, mert nincs hova tenni a hajorol a megrakott kontenereket.
Ez az europai modellek esetében 5-15% áremelkedést jelent.

Ezt még súlyosbította a Szuezi-csatornában keresztbeállt hajó is... A többi hajó vagy vesztegelt több hetet, vagy megkerülte Afrikát - mindkettő jelentős veszteséget okozott a cégeknek, amit be akarnak hozni a vásárlókon.

De nem értem, Kína miért nem exportál semmit sem Európából? Akkor nem kellene üresen visszaküldeni a konténereket. (Sajnos ez csak költői kérdés... Természetesen értem miért nem exportál Kína. )

Hát igen Kina, Vietnam, indonezia meg Korea venne itt sok mind3ent, és ez ugy ahogy müködött a járványig, dehát ugye a home officeban nem igen lehet termelni, meg az EU megdrágitotta az importot, szankciokkal erösitette bevásárlo kedvet meg produkciot ( részben a bérekkel) amitöl a még létezö europai termékek is egyre inkább eladhatatlanok. Igy sajnos nincs mit a kontenerekbe pakolni.
Az üreseket meg a kutya sem akarja visszavinni.
( azon a hajon csak 20000 konténer volt, meg „csak“ 320 hajo várt miatta, ahhoz képest cca félmillio üres konténer foglalja a helyet Europaban.

Ne idegeskedjetek, pár hete egy gazdasági lapban olvastam, hogy pont a Szuezi baleset miatt előállt konténer hiány miatt Dél-Amerika (végre!) szinte ki lett pucolva az üres konténerektől!

Akkor hiany volt, most lenne elég csak nem ott ahol kell.

Ki kellene talalni egy összehajthato kontenert, azaz ha üres összecsuknák és akkor már üresen is lehetne szállitani.

Létezik ilyen, csak bitang drága

Lemaradt: -a baloldali képen látható a hajózásra kifejlesztett;
Összecsukott állapotban befelé hajthatóak az ajtók;

320 x 20.000 = 6.400.000...

De gondolom a hajóknak egyébként is vissza kell menniük, simán vihetnének üres konténereket, nem? Az üres konténerrel telerakott hajó annyival többet fogyaszt az üres hajónál, hogy jobban megéri újakat gyártani?

Az a 320 hajó vegyes volt! Állatszállító, Szárazárú sz., Tanker, Érccel rakott, stb.

Ez jogos...

De tényleg megéri a kínaiaknak újakat gyártani? Mondjuk az is egy termék, amit eladnak és Európa fizet érte...

Es csak egy volt ekkora. Éppen azon rágodtak, hogy miért engednek ekkora behemot hajokat a csatornaba. Amik rá vártak volt olyan amire csak 300 kontener fért fel és ha jol emlékszem csak egy volt nagyobb 5-6000 konténerrel.

Persze vihetnének, csak azért senki nem akar fizetni, mert csak az áru ami bennük van. A hajozási társaság nem akar bevétel nélkül hajokázni. Valoszinü, hogy áru nélkül el sem indulnak.

Sziasztok, nem is tudom kinek válaszoljak annyi kérdés merült itt fel.
Gondolom export alatt Kína szempontjából importra gondolsz. Importálnának ők sokmindent is, sokszor a mennyiségi elvárásokon megy el a meccs. Importáltak volna kishazánkból palackozott bort, de nincs Mo-n akkora borászat ami kiszolgálhatta volna az elvárt minimum mennyiséget.
Pár napja beszélgettem valakivel a NAHART árképzéséről: Budapest - Esztergom viszonylat árral szemben feláras a menet jegy. Műszakilag értem, felfelé több üzemanyag szükséges, ha viszont mindenki lefelé jön( vagy legalább is többen ) akkor a hajó is mehet vonaton felfelé. Itt egy kicsit érzem a konténeres áthallást. És teszem fel a kérdést a vasuti vagonok is üresen mennek vissza?
Tizen évvel ezelőtt Tunézia ( és lehet több ország ) szemetét Japán megvásárolta volna TEHÁT PÉNZT ADOTT VOLA ÉRTE , ezzel szemben ott kivitték a sivatagba és szó szerint meggyujtották.
PéTTer

A cél mindig az, hogy a szállitoknak hasznuk legyen. A kamionosok is csak kényszerböl mennek üresen, de inkább nem.
A vasut már a kezdet kezdetétöl ugy szerveződött, hogy ne legyen sok üresjárat. Ilyesmi föleg valamilyen bányavasuton fordul elö rövidebb távolságra.
A teherhajokon meg még élesebb a helyzet. Egyik társaság sem fogja megkerültetni a fél globuszt, hogy a hajoja üresen menjen vissza a kikötöbe ahonnan elindult. Ha kell elküldik a megrakott hajot akár egy másik kontinensre is.
Még a luxus személyszállito hajok sem járnak gyakran vissza az indulási kikötöbe, sok közük folyamatosan világkörüli uton van az utasokat repülövel viszik egy-egy szakaszra. Egy ismerös dolgozik ilyen hajon évente kb 9 honapig van a hajo uton, és menet közben a személyzetet is cserélik. Ö is nem egyszer 15-20 orát repül a több honapos munkába, majd haza. Érdekes élet. Valamikor a dunai hajosok is a Fekete tengerig mentek meg vissza egy csapattal. Az is jo egy honapos ut volt.

Értem én azt amit mondasz, de ez esetben nem csak konténer hiánynak hanem hajó hiánynak is lennie kell Kinában. Illetve nem csak az üres konténerek lennének útban Európában, üres dokknak sem lenne szabad lennie. Lévén konténer nélkül nem mennek tovább. Nekünk 16 konténer van az ominozus hajon ( egy multiról van szó ) ilyen tétel alkatrész és kellék nem kis gondot okozott termelő gépek üzemeltetésében.

Hát elég sokan panaszkodnak, hogy állnak és várnak. A hajok többsége univerzális, azaz nemcsak kontenert tud szállitani, azok még jobban állnak, mert vissza tudnak egyébb rakományt vinni.
De már jol eltértünk a topic témájátol. Majd jön Frankye leszid és átrakja valahova.

Egy időre kiestem a modellezésből. Most ízlelgetem, hogy érdemes-e visszamászni - vagy végleg "jó útra" kell térnem.
Ahogy elnézem a katalógusokat, a világhálót és a néhány vásárlást, nem sok esélyt adok magamnak. Márpedig ez etikai kérdés.
Nekem úgy tűnik, Sebnitz az ALjasság FELcsútja. Amit ott művelnek, attól fölfordul a gyomrom.
1. Rengeteg a hamis bóvli játékszer.
2. Sok a gyárilag hibás, vacak termék. (Fatökű Führer, fafejű fejlesztő, fakezű dolgozó.)
3. Az ócskaságot, a szemetet szörnyű nagy göngyölegbe rakják, hogy ne tudd kikerülni. (Salzburgi találmány. Nesze neked gyűjtő!)
4. Ha csak a német vasúti járműveket nézem, akkor is rengeteg hiányzik a kínálatból. Ezek mégis a már piacon lévő termékek utánzását erőltetik. (Na, igen. Ebben a Roco és a Piko is aktív.)

Más. (Sonneberg.)
Egy rudazat nélküli gőzös valaha a kezdők mozdonya volt. Ma sem lenne szabad 150,- € fölé árazni. (Ráfordítás kontra érték.) Ezen túl pedig a lengyel vagy a magyar föliratok sablonja egy centtel sem drágább a németnél. Az árképzés tehát a látens idegengyűlölet lólába - de kilóg.

Mára kidühöngtem magam. Megyek és keresek egy gumiszobát.
.

Nagyon mélyre és keményre eshettél....

Valóban. Ám az az én gondom.

Ellenben az általam leírtak talán másnak is szemet szúrtak, és lenne mit hozzászólniuk.
(A humoron túl.)

Szia!
Azért ennyire nem fekete a helyzet. Mi a baj a Tillig-gel?

Mi a baj a PIKO-val? (Sajnos a TT-s cuccok tudtommal pont nem Sonneberg-ben készülnek.)
Ez utóbbit értem, hogy BR55 gőzösük egy játékszer, és annyival azért nem olcsóbb, mint a mondjuk a Tillig BR56.20-29. Árgus szemekkel figyelem egyébként a BR83.10 gőzösüket, szeretnék lecsapni egy példányára. Mondjuk az nem is olcsó...

Mondjuk nekem is szemet szúrt a látszólag indokolatlan agresszivitás, de a kolléga még nem szólalt meg, hogy mi is csapta ki nála a biztosítékot...

Szia!

A vitaindítóban öt meg másfél pontban összeszedtem a kifogásaim (pl. bóvli, csomagolás, párhuzamos kínálat). De leginkább a gyárilag hibás termékek zavarnak. Meg az, hogy zsákbamacska van a katalógusokban.
A 83.10 és az E 77 sorozatokból csakis egy pályaszám érdekel. De a Tillignél rendeljek látatlanban. Na, nem!

Hirtelenjében ennyi.
Üdv.: György
.

Halló!

Leragadhatsz a szójátéknál. Akkor nem kell megérteni, hogy éppen a hobbiÉRT dühöngök, nem ellene.

Ciao!
.

Halló!

Leragadhatsz a szójátéknál. Akkor nem kell megérteni, hogy éppen a hobbiÉRT dühöngök, nem ellene.

Ciao!
.

etwg topiktársnak maximálisan igazat adok! A kifogásolt beszólásnak egyértelmű politikai színezete van, ami ide nem való! Kérem máshol vezesse le ilyen irányú feszültségét!

OK Padre!

Melyik modelljük bóvli? Az összes?
A csomagolás az mindig változik, egyik sem tökéletes, legalábbis én igazán jót még nem láttam.
Párhuzamos kínálat? Kivel vannak egyezések? Ja, igen, 4 tengelyes REKO kocsiból van PIKO is, de Tilligé messze jobb. Az Y kocsi az ízlés dolga, hogy kinek mi tetszik a Kühn, vagy Tillig. BR106 (ex V60) DR-es tolató az szerintem a PIKO jobb. A BR118-nál már ebben nem vagyok biztos, ismerve a PIKO műszaki tartalmát.
Zsákbamacska van a katalógusban? Melyik, az újak, amik a katalógus kiadásakor sokszor még csak CAD rajz formájában léteznek? Mégis mit vársz?

DE! Az a hangnem, amivel kezdted, az nem ide való. Olyan, mint az Index magyar topicjában megszokott. Magam is tapasztaltam sajnos a napokban. Ez a fórum iTT, nem az a világ, nem az a közösség, hogy zsigeri indulatból lepocskondiázunk általánosságban mindent. Nem azért jöTTünk el onnan ide, hogy pár évvel később hasonlókkal találkozzunk. Ha valakinek kritikája van, akkor elmondhatja, de nem olyan általánosságokat, amiket Te tettél meg, és kevesebb indulattal. Legalábbis eddig ez iTT így volt.
Jó, hogy iTT vagy, félre ne értsd! Csak légy szíves vedd figyelembe ennek a közösségnek a kialakult szokásait!

István

Láttál már első generációs Roco TT BR 232 Ludmillát működés közben? Mint egy aranyos Svájci óra! Nekem megadatott ez a szerencse egy haveromnál (igen "kombi" Bandi, még annak tartalak!). A Faulhaber motoros BR 81-es gépről már nem is beszélek.....
OFF Hóóóóós vagyok de....:
Legféltettebb TT kincsem az egy forgóváz hajtott 40-50 éves BR 107-esem.

Hofinak vagy Nagy-Bandónak a beszólásain az egész ország nevetett. Aztán beszélgetett az élvezetekről, a hobbiról, a kikapcsolódásról. Ma már nincs humor, irónia; csak a gumicsont rágcsálása. A közös vesszőparipánkról közben szó sem esik.
Tudom, maradi lettem (és maradok).
.

Szevasz István!

A Rheingold Express 1928-ban luxuskocsikból állt, nem sebesvonati járgányokból. Vagonhossz 23,5 m, tengelytáv a forgózsámolyban 3,6 m. A hozzávaló poggyászkocsi hossza 16,8 m; zsámoly, mint fent. A tető vége befelé és lefelél volt kerekítve.

Ugyancsak a bóvli kategóriába sorolom azt a vagont, amely Pw4üe típusjellel és 1964-es REV dátummal kerül forgalomba. (1958 óta a poggyászkocsik fősorozatjele -UIC döntvény szerint: D.)

Szemét a peronos porosz háromtengelyes család a nyeklő-nyakló szélsőkkel. A 20-21-es katalógusban 31 fotóból 30-on előre vagy hátra billent a csapágyvilla. Ráadásul a fakezű Hansel vagy Gretel úgy ragasztja be a dinamót, hogy annak szíja súrolja a keréktárcsát. Még véletlenül sem állhat a tengely a vágányra merőlvágányra

"Tovább is van. Mondjam még?

Párhuzam:
E 10 Kasten + Bügel. Eddig a Tillig gyártotta az eredeti változatot, a Kühn az átépítettet. Most (?) az előbbinél megjelent a 139-es és a 140-es Klatte szellőzővel.
Kaka:
A Rheingold és TEE mozdonyok a szériától eltérő, 160-as forgóvázakat kaptak. Láttál ilyet bármelyik modellen?

Most ennyi. Olvasni is akarok, nemcsak írni.

Üdv.: György
.

Szia Róbertke!

132-es, 142-es, 232-es van a szekrényemben. 80.023-as szintén, márpedig a későbbiek új pályaszámot kaptak.

A legelső Herr V 75-ös csak egy hajtott tengelyt kapott. Ráadásul ha a tied 107-es, akkor annak kicserélték a kasztniját. Nézd meg a mellgerendát!

Új bóvli jutott eszembe. A Tillig Szergely a szélvédő felső, külső ívével. Meg szinte az összes 118/228 sorozatú gép a valótlan tetőkialakítással. Márpedig (ellentétben a nagyvasúttal) egy modellt leginkább föntről láthatunk.

Üdv.: György
.

Jó, a Rheingold az egy vicc, mégis eladták. Engem nem érint, én DR III. korszakban utazom. Ettől még jól mutathat a pályán, annak, aki nem ismerte az eredeti vonatot, amit ugye a németek a Orient versenytársának szántak. Csak sokat tett a német vezetés 1933 után, hogy ez a korszak azért ne gördülő luxusról szóljon...

A poggászkocsi elvileg érinthet, de most bevallom Neked, hogy ennyire nem vagyok szegecsszámláló. Engem ez nem igazán zavar. Pláne, hogy pár évvel ezelőtt még szemüveg és nagyító nélkül javítottam a híresen apróka Tran dekódereket a műhelyben. Ma meg már 5x-ös nagyítós lámpa, és +2-es szemüveg kell ahhoz is, hogy egy BTTB gőzös rudazatát szépen rakjam össze, pedig az nem egy ördöglakat.

A porosz 3 tengelyesek esetén arra gondolsz, ami a képen van?
Nem egy darab járt már a műhelyben, és nincs velük baj. Pár perc beletenni a világítást, és egészen szépen muzsikálnak. Nem egy katalógus kép alapján kellene ítéletet mondani...

A párhuzamok csúcsa azért nem ez, amit a 4 tengelyes háború után tervezett villanygépekkel mutatott be az ipar! Anno dőltem a röhögéstől, amikor az OFF H0 rajongókat három gyártó is elárasztotta a MÁV "teszkós tauruszszal", a 480 sorozatú modellekkel. Mindegyik a 001 pályaszámút hozta a ki, az ACME, a PIKO és a ROCO is. (Az egyiknek se' jutott eszébe, hogy később ebből lett a "Kandó" matricás mozdony, tudomásom szerint még nem matricázták át, de egyik se' hozta kis, pedig vevő biztos lett volna rá. Ezt a ziccert kihagyták.) Engem nem zavar, hogy van pl. PIKO V180 a méretünkben. Nálam itt figyel egy Tillig, kornak megfelelő 'Walter Ulbricht" felirattal. Még egy sima V180 lehet, hogy kellene, még gondolkodom rajta.

Egy modell legfeltűnőbb része a kaszni, meg a teteje. A forgóvázak már csak közelről látszanak igazán, menet közben meg sokkal kevésbé. Gondolom ezért nem csináltak az eltérő maszkhoz másik szerszámot.

Semmi sem tökéletes...

Hány éve nincs Tillig Szergej? Tíz-tizenkettő?

Azért módosulnak a dolgok lassan. A tervezőnek nem felelt meg igazán az, hogy a forgóváz betéteken kívül még a motor is a Tillig-nél alkalmazott típus legyen. Plusz eléggé nehéz lett volna a kaszni alá bezsúfolni az egészet. Hiába na, ha azt nézzük, hogy mennyi időt lehet majd megspórolni a későbbi gyártáskor az összeszerelésen, akkor gondolkodni, kísérletezni most kell. Más lesz a motor, kényelmesebben lehet majd az elektronikát beszerelni. De a lényeg az, hogy a képen középen látható, egyelőre most még 3D nyomtatott váz elem, az fémből lesz! Vagy rézből marva, vagy cinkből öntve. Ez még a jövő kérdése. A lényeg az, hogy a modell tömege, így a tapadása, üzembiztonsága nagyságrendeket javul, már csak a nagyobb súly miatt is.

Evés elött nálunk illik kezet mosni!

Tegnap írtam néhány példát: lásd, hogy van némi anyagismeretem. A sort folytathatnám - de nem érdekes.

A Szergej tényleg régi. Ám jól látszik a tervezői előrelátás hiánya (hangtompító összefröccsölése).

Katalóguskép.
Hát mivel találkozik először az érdeklődő? Te is csak egy fotót raktál be a Púposról. Nem szaladtál el hozzám a kész modellel.

OFF
Tegnap egy szöveget kétszer is elküldött a rendszer, ma levágta az előző felét.

"Semmi sem tökéletes."
UFF

Éjjel leesett a papírtantusz. Föl is ébredtem a dörrenésre. Te egy BR 81 + Faulhabert említettél, én meg a 80-ast.
Ám az előbbi a BTTB mozdony "remot"-ja Union TT barkácskészlettel.
.

Magamnál vagyok, nem Nálatok.
.

ITT a kérdéses gépről a kép, de nincs nálam, így tárgytalan az egész. : -)

Ne kívánd meg felebarátod fele mozdonyát!
.

Zeuke TT Bahnen 545/53 DR V75 001 piros gép, fehér tetővel;
107 gramm a szolgálati tömege; Homlokfalán van valami korlátszerűség;
Egy fél-forgóváz hajtott, a hosszú orr homlokfal felöli első gumigyűrűs kerék;

Én vettem neki szülinapjára ...

Nekem már minden nap egy születésnap.
.

Az a kép egy kísérlet sorozat egy része. Csak azért van iTT, mert a témába vág, magunk közöTT vagyunk. Egyszer lehet, hogy modell lesz belőle. De még nem az, még mindig oTT tartunk, hogy ez az egész csak a tervezési fázis.

BR80/BR81:
- Kezdetben valá egy könnyű tolatómozdony. "Einheitslok" a DRG-nél, a háromtengelyes BR80. TT-ben a ROCO lőtte le a poént, és ebből le lehet húzni legalább három bőrt: DRG, DB és DR feliratokkal.
- Ennek a mozdonynak született egy nehéz tolató változata, a négytengelyes BR81. Ebből igazából csak két feliratos verziót lehet modellezni, DRG és DB verziót, lévén a szovjet megszállási övezetben nem maradt egy sem 1945 után. Zeuke mégis kiadta egy fantázia DR felirattal. Hogy miért? Mert azonos alvázon meg tudott csinálni három mozdonyt: ezt, vagyis a BR81-t (csak ez Walter Ulbricht idején DB-vel, vagy pláne DRG-vel azért necces lett volna!), a Weimar-i tolatógépet a BR92.65-t, meg csöppet eltorzítva a V36 dízel tolatót. Maguk idejében nem is voltak rosszak! Most akkor a DR BR81 is vásári bóvli, vagy ezen már nosztalgiázunk?

Állhatnál egy kicsit azért pozitívabban a dologhoz, mert így csak vesződni fogsz a TT-s vasútmodellezéssel!

Hasonló motorral, de irtózatos módon elpusztított N-es modelleket hoztunk kínkeservvel helyre. 96-ból 86-t tudtunk megmenteni. A többi a "szakszerű" beavatkozás következtében már holtan került hozzánk.

Őszinte leszek: egy ilyen átépítés pénzkidobás. Ha szakszerűen van elvégezve, akkor is. OK, sportból, virtusból meg lehet csinálni. De messze nem hoz annyit, amennyi munkát bele kell fektetni.

Szia István!

Vesézzük ki a 81-est, mert valamelyikünk téved.
Szerintem a modellnek soha nem volt DDR változata. Németország keleti felében a tulajdonost jelző táblának a formája, mérete, és a tartalma 1923 és 1991 között ugyanaz volt. Olvasva tehát nem lehet eldönteni a korszakot. Zeuke úr nem irta föl a mozdonyra sem a honállomást, sem a karbantartó műhely székhelyét. A BTTB a 80-as évektől minden masinára Goslart tamponozta. Márpedig az DRG > DB.

A pályaszám színe?
Vagy helyes, vagy hamis (pont 50 %). A DRG az értékesebb masinákat aranyló bronztáblával rendelte. A tolatóknak és a vicinálisoknak ezüstös aluminium jutott (vagy csak festék). Egyetlen színes fotóm sincs az 1927 és 1947 közti időből, így csak találgatok. Van viszont egy fe-fe sztárfotó, szürkében. Én úgy látom, hogy a pályaszám tónusa világosabb, mint a konyha festéke. Ezért ezüstnek vagy fehérnek tippelem. Mert itt van a Parisel modell, melyen az arany föliratok sötétebb tónusúak, mint a fotószürke. (Legjobb esetben is csak azonosak.)

És itt van egy kis bibi. Összesen tíz mozdony készült, ugyanannál a cégnél. Ebből kettőt is fényképeztek volna? Márpedig a 010 szürke, tehát a 003 mint modell kérdéses.
Az tényleg zavaró lehet, hogy ezeket a mozdonyokat a kezdetek kezdetétől erfurti vagonokkal rakták készletekbe. Az meg röhej, hogy a katalógusban sokáig nem merték leírni a DRG betűsort.

Púpos

Akárhogy nézem, a mozdonyszekrény műgyanta öntvény. Negyven évvel korábbi technológia, nem vagyok oda érte. A gumiforma hamar kigatyásodik. Ennek kicsi sorozat és aránytalanul magas ár lesz a következménye. Ezen túlmenően pedig semmi jel nem utal a továbblépésre.
Miért kabinetkérdés a motor? Csak azért, hogy NE lehessen cserélni?
Forgózsámoly.
Ha Sebnitzben a BR 101 áttételét egy csöppet is a példaképhez igazították, akkor a 220 km/óra a magyar gépnek (népnek) egy kicsit sok(k).

Azt írod, a modell tervezési fázisban van. Erre én: egy német vállalkozó átgondolja, hogy mennyit tud eladni. Aztán fölszerszámozza rendesen, majd gyártja és kilép a piacra; nem kóstolgat. Lásd: JaTT, Hosse, Klose, Kühn, PMT, PSK és Jago a csőd után. Van gyártó, amelynek ismerem a küszöbszámait.

Ezek után még egy kérdés. Mit tudsz a posta Bhv-ről? Nem találok róla semmit. Biztosan rosszul keresek.

Üdv.: György
.

M40:
Olvass vissza!
Minden szavad tévedés. A műhelyben tiltólistán van minden műgyanta modell, akárki is követte el.
Egyébként BR110, nem BR101

A DB 110-es tengelytávja a sámliban 3400 mm.
A DR 110-nek 2300 mm. Ezek közül melyik az UFB?
.