Nem vitatkozom, de komoly gondok jelentkeznek a modern jármüvekkel még 310 mm-es ivben is (az én pályámon csak ilyen van, vagy nagyobb).
A KKK éppenhogy csak müködik. Én pontosan emiatt még az épités elött kizártam a modern jármüveket ( hosszu személykocsik, és ami még rosszabb a hosszu két tengelyes teherkocsik.)
Azota egy ujabb döntés is született, és lecseréltem valamennyi uj kuplungot a régebbi BTTB kengyelesre, mert azokat még lehet használni KKK fej esetében is az ujakat viszont abszolut nem.

Amugy az általad számitott 396x2=792mm, ami szintén veri a 80 cm-s asztal szélét..

A tervezőprogramban a "Tillig track standard TT" készletet választottam, mert a korábbi levelezésből azt vontam le, hogy a Tillig sínkészlet lesz számomra a legjobb választás (ár - minőség - egyéb tulajdonságok).
A tárolóhurok ezek szerint csak kétvágányos lesz...
A váltókörzetet is át kell terveznem...

De akkor melyik készletet válasszam a tervezőprogramnál (WinTrack 7.0)? Vagy váltsak programot? A SCARM-ot többen is említettétek, lehet, hogy megnézem. Abban milyen készletet válasszak, ha Tillig síneket szeretnék használni?

Mindenképpen az ujabb Tillig sinkészletet kellene választanod, ahol nincs 25 fokos válto.
A SCARM-ban ez TIllig TT Adv néven fut.

Köszi! Megnézem akkor így...

A Tillig Standard az a rėgi BTTB geometria, ez ma már nincs, csak használtban.

Sziasztok kezdőkészletet szeretnék vásárolni H0 méretben de nem tudom,hogy analóg vagy digitálisat érdemes venni?

Sziasztok!

A napokban eljutottam a teherpályaudvari rész kialakításához. Korábban vettem két raktárépületet is (valamelyik csak jó lesz alapon). Most élesben tünt fel, hogy bár a katalógus szerint mindkettő (Vollmer 20303 és 5706) H0-ás, méretben eltérés van közöttük. Egyrészt a peron magasságban is van 2mm, valamint méretét tekintve is a lapos tetős (kisebb) tűnik arányosabbnak.

még néhány kép

Én a magam részéről a digitálisat ajánlom, de nyilván neked kell mérlegelned az előnyöket-hátrámyokat. Itt a digitláis rendszer jól össze van foglalva Bővebben: Link

A végső nyomvonal így fog kinézni.

A hátsó ívből lesz a főpályáról a kicsatlakozás. A teherpályaudvar (lenti rész) 5 vágányos. Bal oldalt lesz majd egy mozdonyszín (ide van valamilyen javaslatotok MÁV stílusban) esetleg üzemanyagtöltővel kiegészítve. A raktárépület két oldalán egy-egy rakodóvágány, a kettő között egy rövid tárolóvágány. A jobb szélső rakodó mellé egy konténer fogadó területet gondoltam. Fent a balra kiágazó a kihúzóvágány.

Szerintem csak próbáld ki és CSAK akkor rögzítsd a sínt,ha már úgy gondolod,hogy ez az amit szeretnél........ ÉN többször fölszedtem a pályát,mert utólag jobbnak találtam az újabb és újabb variációt(persze azok már le voltak rögzítve.. )

És még mindíg nincs kész ugyebár!

Inkább arra koncentrálj,hogy holnap 9 órára gyere gépezni.........jó lett az új szerszámod vagy sem...

Szerintem csak annyi a baj, hogy mást vett alapul terepszintnek a két épület tervezője

A lapostetősnél a vágány és az épület egy síkban vannak, míg a másik mellé a vágányt magasabbra kell tenni (vagy az épületet süllyeszteni a parafába).

Meg az is, hogy sajnos a Vollmer (de mások sem nagyon) régebben nem igen tartotta be a mérethelyes kicsinyitést igy épületei még egymás mellé sem voltak igen állithatok.
Én is örököltem néhány nagy doboz régi épületet, elvben mind H0, a gyakorlatban az egyik másik még 0 méretben is nagy, sok meg olyan kicsi, hogy gond nélkül beépitem a TT asztalba.

Igen én is erre jutottam. Kipróbáltam a nagyobbik "süllyesztését". A peron már jó magasságba került, de valahogy mégis arányait tekintve kicsinek tünt mellette a szerelvény. Bár ez jobban tetszik, de vélhetően marad "szekrénydísz".
Egyébként milyen távolságot érdemes tartani a kocsik és a peron között?

Szia a távolságok a NEM 102 ürszelvény szabványban vannak benne. Keresd meg magvan a magyar verzioja is.

http://highball.eu/nn/hu2/index.html?n=norm_nem&l=hu

Jo lenne ezt a linket meg a lengyel TT gyüjtemény linkjét feltenni valahova a fejlécbe, hogy mindig kéznél legyen. Tegnap én is keresgéltem a magyar szabványgyüjteményt, de nem találtam ( az eredeti német persze mindig kéznél van).
Talán Frankye segit majd valahova eltenni, ahonnan mindig elérhetö. Ha más nem akkor csinálunk egy info topikot, ahol csak ilyen linkek lesznek.

A valóságban az oldalrakodók (mert ez nem peron) bele szoktak nyúlni az űrszelvénybe (különben lenne egy jó félméteres-méteres rés a vagon és a rakodó széle között).

Szerencsére a NEM 102 már eleve számol ezzel a problémával, és konkrét méreteket ad meg erre.

Peronok is belelógnak néha az űrszelvénybe, Kelenföldön példéul az összesen ott van az "Űrszelvénybe lógó létesítményre figyelmeztető jel" (hogy ennek milyen szép neve van).
Apropó, aztán nem lehagyni a ezt a jelet rakodóról

Tanulmányozd át ezt a "planungshilfe"-t is. Peronok és rakodók méreteiről szól. Nem tudom, hogy pontosan milyen kapcsolatban van a szabványokkal, de hivatkozik rájuk.

Ha nem értesz németül:
Bahnsteig: peron,
Laderampe: oldalrakodó,
Bahnsteighöhe: peron magassága

Planungshilfe Bahnsteige und Laderampen

Köszi (egy némettanárral lakom, csak megértem )

Nno, kérem szépen!
Elindult a munka, dolgozik a fényképező gép is.

Előljáróban annyit, hogy a pálya nem egészen fog azzal megegyezni, ami a tervben van. BTTB sínanyag lesz, ennek fiskális oka van (kisebb méretarányú a pénztárca), de azért van ám ennek a sínanyagnak előnye is! Azért iTT fogom ismertetni a lépéseket, mert kezdőknek szeretnék tippeket adni! Ez a sínanyag meg fillérekért beszerezhető, ha el is szúrúnk valamit, akkor nem kár érte.
A profik is ide kukkanthatnak, de nagyon kérem, hogy vegyék azt figyelembe, hogy ez azoknak szól, akik most fognak hozzá életükben először, vagy hosszú évek alatt már elfelejtették a "szakmát", és újra kezdik. Nem az a cél, hogy egyből olyan terepasztalt építsenek, amit paksinuti csinál, csak a kezdő lépések, és egyfajta iránymutatás. Aztán majd innen lehet tovább fejlődni. Több dolog érvényes lesz más méretarányokban is, nem csak TT-ben! Többek között a két előzetes fotón az, hogy egyszerű, otthon is meglévő eszközökkel hogyan lehet a gyári épületek nagyon erős műanyag jellegét, a talmi csillogást csökkenteni. Ezeket a lépéseket akár a gyerkőcre is rábízhatjuk bátran, ha nem sikerül, egy nedves papírzsepivel le lehet törölni, és lehet újra próbálni, semmi baj nem lesz! Apukáknak üzenem, kevés boldogítóbb érzés van annál, amikor együtt építünk a gyerekkel! Lányok is beszállhatnak, a terepezés pár fogását nyugodtan rájuk lehet bízni, tuti, hogy szebb kiskertet építenek a modellház köré, mint mi!

Nos, most szabadul fel a műhelynek annyi ideje, hogy a nagyobb feladatokhoz hozzá tudjak fogni, készen van az asztalos üzem is, méretre vágták a rétegelt lemezeket: a 6mm-est az alaplaphoz, a 10mm-est pedig a merevítés keretének. Addig a lopott percekben, félórákban egy picit előre dolgoztam két épületen. A kis állomás fűtőházán és szenelőjén, mindkettő Auhagen gyártmány, köszönet a VMC-nek értük!

Mint említettem, az asztal 130*100cm-es, az alaplap 6mm-es rétegelt lemezből van. A merevító keret 10mm-es rétegelt lemezből, 10cm magas. Ez több a megszokottnál, de később látni fogjuk, hogy miért! Egyelőre annyit erről, hogy nem szeretnék beleesni a "lapos lemez" hibájába. A merevítés csavarozva, és ragasztva van, nem higított faragasztóval. Talán nem kellene írnom, de a csavarok helyét az alaplapon kifúrtam, sima önmetsző csavarokat használtam. A merevítésbe meg előfúrtam 2mm-es fúróval, hogy véletlenül se feszítse szét a húzás a rétegelt lemezt.

A síneket előre lefestettem rozsda színű festékkel. Ez vízbázisú, így eléggé könnyen kezelhető, még olyannak is, akik életében először csinál ilyesmit. Simán ecseteltem. A színe ugyan vörösebb a szerintem megfelelőnél, de ez kölcsön festék egy kolléga jóvoltából, aki tegnap este áthozta nekem. Ugyanis a megfelelőbb színű, Humbrol 113-as kódú festékkel megjártam. Én nyitottam ki, vadonat új volt. Csakhogy az ezzel patinált sínnel nyugodtan meheTTem volna egy UTE meccsre a B-középbe ordítani... Szép, lila festék van beletöltve a rozsda szín helyett...
A következő képen a helyzetpróba van, valami ilyesmi lesz. Most az következik hétfőn, hogy körberajzolom a síneket, kivágom alájuk a parafát, hogy töltésen legyenek. Utána megcsinálom a sínekre a bekötéseket, ahogy a Z-s topicban is tettem pár éve, meg beillesztem a hidat a helyére. Mivel a pályán nem lesz emelkedő, így a közút vezet majd át a híd alatt, ennek a szintje lesz "lesűlyesztve", ezért kell a 10cm magas keret.

Apropó sínek! Ugye ezek régi BTTB vágánymezők. Le kell tisztítani őket, az áramátadásról gondoskodó csapokat is, még a festés előtt!

Igen tiszteletre méltó kezdeményezés! Nem kellene neki egy saját topic?

Szia!
Kössz, de szerintem nem. Itt, a kezdőknek szóló topicban ígértem, hogy beszámolok róla, és egy kezdő akkor itt talál majd inspirációt is (remélem).

Frankey felvetése, szerintem okos gondolat. Lehetne akár ezt egy cikként összefoglalni később, vagy akár folyamatában. Illetve a cikkhez hozzá kapcsolni egy topikot ahol lehetne kérdezni az olvasottakkal kapcsolatban. Így lehetne helyén kezelni igazán a dolgot. Illetve a google találati arányt is növelné szerintem.

És karácsonyra készüljön is el, meg még a nálam lévő tengernyi modell is, köztük vagy 10 modell hangosítása...
Örülök, ha ide be tudok szúrni majd egy-egy hozzászólást az építésről.

Ámen. Akkor marad itt.
Milos: Köszönöm az egyetértést, de meghajlok Csíkos mester érvei előtt.

Képek majd holnap, ha minden jól megy. Természetesen majdnem kihagytam egy lépést, a neveztesen a közúti "sűlyesztését" a híd alá. Ez úgy készült, hogy berajzoltam a híd helyét, majd megfúrtam a közúti lejtő kezdőpontján a két oldalon az alaplemezt, és dekopír fűrésszel kivágtam, de úgy, hogy a két furat között nem vágtam! Így a lemez kvázi "magától" hajlik meg. Ezután a keret hátoldalán is kivágtam a keretet a szükséges mértékben, és a lehajlott lemezt oda is csavaroztam.
A sínek alá a parafa az 2mm vastag tekercsből lett vágva. Két részből, mert TT méretben 4mm az ágyazat magasság az alaplemez szintjétől. Az alsó réteg az 34mm széles, erre jön majd a második, az 28mm lesz. Kottából dolgoztam a méreteket Gerhard Trost: Modellvasút című könyvéből veTTem.

Szóval a tegnapi képek.
Parafákon a sín, még ágyazat nélkül.
A második képen a leendő híd helye.

Mielőtt a sínek rögzítésre kerülnének, és az ágyazat is elkészül, előbb az elektromos bekötéseket is meg kell csinálni. Ahogy a korábbi Z méretű asztalnál, úgy iTT sem használok semmilyen bekötő, vagy szakaszoló sínt. Nemes egyszerűséggel a vékony vezetékeket alulról ráforrasztom a sínre. Figyelem! Erre csak olyanok vállalkozzanak, akiknek van már némi gyakorlatuk a forrasztásban, és van is egy vékony, max. 50W-os, szabályozható pákájuk! "Bádogos páka" esetén ezt inkább hagyjuk, és használjunk bekötő síneket!
A vezetékezésbe vigyünk egy kis logikát, és használjunk színes vezetékeket, hogy később könnyebben igazodjunk el a "kábeli rengetegben".
A jobb sín (ez a felénk eső sínszál, ez lesz majd szakaszolva is!) legyen piros. Én a kapcsolt szakaszokhoz is pirosat használtam. A bal sín, vagyis a tőlünk távolabbi a fehér. A képen egy olyan megszakító sín behelyezése látható, ami az egyik állomási vágány szakaszoló vágánya lesz. Elvileg ide a fehér vezeték nem kellene, de a biztos betáplálás érdekében érdemes a lehető legtöbb helyen megtáplálni a pályát. Régi BTTB (vagy H0-ban a régi PIKO vagy Fuggerth sínnél is!) ez fokozottan így van.
A vezetékeket az alaplemez alá kell bújtatni, így a vezetékeknek egy-egy furatot kell készíteni.
Majd ezeken a furatokon a vezetékeket átvezetve mehet a helyére a vágánymező.

Na-na! Nem ezt írtam. Én nem kértem tőled, hogy váltsd meg a világot Karácsony előtt.
Jó dolog amit csinálsz, csak az idő múlásával szépen elfog veszni a sok hozzászólás közt az információ.
Azt meg méltányolom, hogy ennyit foglalkozol ezzel a témával. Kevesen tennék meg. Ismétlem, nagyon jó dolog amit csinálsz!

Ha gondolod, nagyon szívesen segítek egy cikk összeállításában. Persze nem Karácsony előtt.

Ha a későbbiekben nagyon "beleveszne" a hozzászólásokba az építési leírás, még mindig van lehetőség egy új, külön e célra készítendő témába áttenni Csíkos Mester leírásának hozzászólásait. (Csak megjegyzem...)

Lehet, hogy egyszer majd összerakjuk, kössz!

OFF
A mostanság megjelenő, negyedéves lapban egy más jellegű témában van hasonló cikk, konkrétan a digitális modellezés alaplépései, a mozdonyok átépítése. Folytatása is készülőben van, cikksorozat lesz. Megy az időm rendesen. Egy ilyen ismeretterjesztő cikk megírása az egyik legnehezebb feladat, mert úgy kell megírni, hogy a szakmáról szól, de laikusoknak, hogy ők is értsék.
ON

Ráadásul a kedves laikusok többsége ( a PISA 2016 alapján) csak 5 percig képes követni a szöveget az meg még egy flekknél is kevesebb az ujságokban.

Ennek is meg van az oka, csak azt messzire vezetne itt kitárgyalni.

A bekötések vezetékei a helyükön, lehet ágyazatot készíteni a csupasz parafákon ülő vágányzatra!
Én most az Auhagen barna ágyazatkövét használtam, mert eléggé jól beleillik a mellékvonali koncepcióba. Van még egy tuti tippem, amivel nagyon jól lehet dogozni, ez a Paksinuti féle ágyazatkő, ez N, TT és H0 méretben is beszerezhető, de az bazaltszürke (lévén abból van), így nem kell azt a stílust követni feltétlen, amit most mutatok.
A síneket pár kritikus helyen gombostűvel rögzítsük ideiglenesen, ezek majd a ragasztó megszáradása után (egy nap!) eltávolítandók.
Szórjuk ki a vágányzatra az szóróanyagot, majd ecsettel egyengessük el, úgy, hogy a talpfarács szintje felett már ne legyen belőle!
Utána egy kis spricnis flakonból permetezzünk rá sima vizet.

Ha szükséges, az ágyazat széleit még most igazíthatjuk, pl. egy vonalzóval.
Utána csepegtessük be ragasztóval. A recept a következő:
- vízbázisú faragsztó, a normál kötési idejű, az express ide most nem jó!
- víz,
- mosogató szer, vagy folyékony szappan.
Ezeket keverjük el úgy, hogy egy rész ragasztó, és egy rész víz, majd ebbe a higított ragasztóba kell pár csepp mosogatószer, vagy folyékony szappan. Utóbbi azért, hogy a folyadék egyenletesen terüljön el az elegyengetett ágyazat anyagon, és ne rántsa össze csomóba.
Utána csepegtessük be az ágyazatot ezzel a ragasztóval!

Ha végeztünk egy szakasszal, a felesleges vizet a sínszálak felületéről le kell törölni. Én ezt konyhai papírtörlővel szoktam csinálni. Vigyázat, az ujjunkra alaposan feszítsük rá a törlőpapírt, ne lógjon rá a ragasztós ágyazatra, mert az még képlékeny!
Utána csak meg kell várnunk, hogy a most még ragasztótróól fehéres ágyazaton a ragasztó megkössön. Mehetünk a következő szakaszra és folytathatjuk az ágyazat készítését az eddigiek szerint. Ha készen vagyunk lesz egy nap pihenőnk, amíg a ragasztó megköt, ezalatt lehet majd mást csinálni, egy kicsit előre dolgozni az épületeken, vagy patinálni az alagút kapukat, stb, stb.

Már régen fúrja az oldalamat hogy az express ragasztó miért nem jó ágyazatot, füvet, stb. ragasztani? Én azzal szoktam. Illetve egészen pontosan mindig azzal ragasztok ami éppen van. Ha az normál ragasztó akkor azzal, ha vízálló akkor azzal, ha pedig történetesen express akkor meg azzal. Eddig nem találtam különbséget a végeredmény tekintetében a különböző ragasztók használata után.

Mert gyorsan köt, és lehet, hogy egy abszolút kezdő kolléga már nem fog tudni variálni vele, pedig még kellene valamit szöszmötölni, még a megkötés előtt.
Ha gyakorloTTabb az ember, akkor ez a szempont nem sok vizet zavar.

Szia!
Nagyon tetszik a leírásod! Örülök, hogy elkezdted!
Egy kérdés (igazából sejtem a választ, inkább csak megerősítést várok):
Jól gondolom, hogy a síneket semmi más nem rögzíti, mint az ágyazat és a bele folyatott ragasztó? Ez elégséges rögzítés? Nem mozdul el később sem? Engem biztosan arra késztetne, hogy rengeteg ragasztót öntsek rá, mert akkor biztosan lefolyik az aljáig (a parafáig) és stabil rögzítés alakul ki... Ez olyan "rá kell érezni" dolog? (A parafa ugye rögzítve van az alaplemezhez?)

Szia!
Köszönöm! Ha minden jól megy, ma este is lesz egy tudósítás.

Jól látod, ha megkötött a ragasztó, akkor csak maga az ágyazat rögzíti a síneket. Elegendő, nem tud mozogni, ha kivártuk az egy nap kötési időt. A parafa, az természetesen fixen le van ragasztva, higítás nélküli faragasztóval.
A ragasztó becsepegtetését az elecsetelt ágyazatra nem kell túlzásba vinni! TT méretben egy csepp/talpfaköz elegendő, és kb ugyanilyen arányban az oldalakon is. H0-ban ez egy picit több, lehet két kövér csepp is. De nem kell, sőt felesleges is "telepumpálni" ragasztóval az ágyazatot.
Egy tanács: Egy kiselejtezett vágánymezőn próbáld ki előbb a módszert! Rá fogsz jönni, mert a ragasztón nagyon szépen látszik, ahogy terül el a benedvesített ágyazaton. Az ecsettel elsimított/igazított ágyazatot sem beáztatni kell, hogy tocsogjon, hanem csak bepermetezni.

Sziasztok; A segitségeteket szeretném kérni,mint kezdo maketezo. Van egy 2m*1m es heLYiségem ahovà terepasztalt szeretnék kiépiteni 2 soros sin pàlyàval. Amit kérni szeretnék,_ha valaki tud, adjon nekem tippeket hogy miLYen alakzatokat lehet erre a kis helyre kiépiteni, lehetoleg alagutat es hidat is szeretnék. Lehetoleg képekben. Segitségeteket koszonom.

Elbandukolsz IDE és alul a TT kiadványok között találsz néhány füzetet tele pályatervekkel, csak válogatni kell.

MielőTT a váltkat is rögzítenénk az ágyazattal, ki kell fúrni az állítómű furatait.
Ugyanis a BTTB váltókhoz adott állítóüművet el lehet rejteni az asztallap alá, így nem fog majd éktelenkedni a sínek mellett. Ez a cucc a mai napig kapható, a Tillig cikkszáma: 07960. 7mm-es lyukat kell fúrnik ehhez az alaplemezbe. Ezt fúrjuk ki minden váltónál, mielőtt az ágyazattal óvatosan rögzítjük őket.

Még egy vágást kell készítenünk, az állaomás bejárati jelzőjének. A régi SIBA jelző hajtóműve sem szebb látvány az asztallap felett, de ezt is el lehet dugni alulra.

Segítséget szeretnék kérni, egy 160x65 cm méretű asztalon milyen méretarányból érdemes építkezni? Z vagy N méretben gondolkodom, az N mellett szól, hogy több mindent találtam hozzá, de nem lesz kicsi a 30-32 cm ívsugár? A Z-ben biztos elég a méret, de az ellátottsága kissebb.