Néhány képet raktam fel IDE

Sziasztok!
Piko A asztalt tervezek épp. Rajzoltam egy kiinduló állapotot, aztán elkezdtem a darabos síneket flexibilisre kicserélgetni. Kérdéseim:
- állhat az asztal jórészt flexi sínekből, vagy az nem erre van kitalálva?
- ahogy a Scarm engedi hajlítani, úgy hajlik a valóságban is?
- jobb/rosszabb a flexi valamiben a daraboshoz képest?
- szintemelkedést/süllyedést ugyanúgy tűri mindkettő?

- Váltók kivételével minden állhat belőle.
- Erre nem tudom 100%-ban a választ, de szerintem igen.
- ugyan olyan, csak megvan az a lehetőséged a flexinél, hogy arra és úgy vezesd apályát, ahogy azt te szeretnéd.
- A flexi hosszabb így könnyebben tudsz kialakítani fokozatos emelkedést.

Piko A helyett Peco 1,9-est ajánlanék. részben alacsonyabb a sin korona magasság, jobban közelit a valósághoz és olcsóbb is. És a váltói elég megbízhatóan működnek.

Szia!

Én is PIKO A sinanyagból építettem a pályát. A tervezés fázisában én is agyaltam a flexi vs gyári fix geometria között. Árban (egy terepaszal költségeit figyelembe véve) nincs különbség.
Én is a Scram-ot használtam, ami a valóságban eléggé jól vissza is jött. Az építéshez megvettem a szükséges fix geometriákat valamint 3 flexi sinszálat.
Ahol biztos flexit használtam az a pálya "vége" ahol a sinek két irányból találkoztak. Itt előfordult egy kis eltérés, amit a flexivel könnyen ki lehetett kompenzálni. Másik amikor két ellentétes ív került egymás után. Itt a próbák során rendszeresen szétakadtak a kocsik, így egy felxi részt közbeiktetva ki lehetett egy rövid egyenes szakaszt alakítani.
Tapasztalatom szerint kezdőként könnyebb a fix sineket használni.
Látom a rajzodon R1-es íveket is használsz. Ezt jól gondold meg, mivel üzembiztonság és látvány szempontjából is necces. Én az R2 íveket csak rejtett helyeken használtam. Alapvetően R3-R4-ből áll a pálya.

üdv:ati

Nem ismerem a Peco-t, a Code 75 jelűre gondolsz?

Az a baj, hogy a helyem limitált, az alap 225x150 cm. Erre szeretnék változatos terepet építeni. Az, hogy az R1 neccesen üzembiztos, az mit jelent? A látvány részével még megbírkózok

Igen a Code 75-re gondoltam. A flexije nagyon könnyen hajlik. Van itthon egy rakat amit nem építettem be és sosem fogok felhasználni. Ha esetleg emellett döntenél keress meg nyugodtan.

R1-es íven ha lehet hosszú 4 tengelyes kocsikat ne futtass. Hosszú mozdonyokkal is vigyázz, Inkább rövid 2 tengelyes kocsikat futtass, meg nem kell tolni neki mint állat és akkor nincsen gond. Kisfaludy szaktárs is R1-es ívekkel operál, nekem is a próbaköröm abból van.

Köszönöm az ajánlatot, átgondolom! Beton, vagy fa talpfás síned van? Ami még hátráltat a tervezésben, hogy a Scarm szerint nincs ebből a sínből rövid egyenes / íves, csak váltók meg kereszteződések. Ez reális?
Amúgy az R2 az már jó a hosszú kocsikhoz?

Ekkora területen H0-ban szerintem csak rövid járművek mutatnak jól, és mellékvonali téma. A hosszú, gyorsvonati kocsik nem, mert bután néz ki, ha a vonat a "saját farkába harap".

A PECO 1,9mm-es profilját én csak akkor használnám, ha öregebb modellek nem futnak majd a pályán! Nem véletlen, hogy a PIKO A Gleis az 2,5mm-es, ez azért van, hogy a régi, még NDK időkből származó modellek is fussanak rajta. Ha vannak ilyenek, vagy tervezel ilyeneket, akkor sajnos szűk a választék sínanyagban:
- Fleischmann ProfiGleis,
- PIKO A Gleis,
- Tillig H0 Standard (régen Pilz)

Látom nem csak a hajad ritkul,de az emlékezeted is. Vittem hozzád egy ős öreg trix gépet és még meg is kérdezted, hogy elmegy e peco 1,9-esen.
El, mert belül a lefogatás kisebb mint kívül.

Igen, itt flexi van kereszteződés meg kitérő.

Bocs a másik kérdésedre a válasz: faaljas.

A Piko meg a régebbbi Flm , Roco kocsik is ugrálnak a Peco sinen. Csak valoban az utobbi kb 20 év modellkerekei kompatibilisek a Peco sinnel.
Az az 0,1 mm hiányzik amit valaho a Morop meghatározott. Amugy a Peco sinek nagyon jok ( ilyenböl van az amerikai témáju H0 -asztalom, belül melyebben vannak a talpfák mint azt kivülröl gondolná az ember. Ég és föld a különbség a Roco sinekhez mérten ( vagy 30 cm-re ilyen sint kellett beépitenem mert más éppen nem volt).

Az a ritka kivétel. A nagy többség a régi modellek esetében "endékás" PIKO, vagy Gützold, esetleg Fleischmann, amit még a 2.7-es (sic!) sínre terveztek.

(Nem is nagyon ritkul a hajam úgy látszik...)

Hát lehet hogy igazad van. Lemértem a nyomkarima magasságot az ominózus gépen 1,3 mm. (A hajhullásban viszont nem értek egyet. )

Bízok benne ezek után nem azt írod e pimaszságra, hogy jössz te még az én utcámba.

Köszönöm Uraim!
Mivel van (és vALÓszÍNŰLeg lesz még) NDK gördülőállomány, maradok a Pikonál. Jó hogy szóltatok, nem jutott volna ilyesmi eszembe magamtól.
Átrajzoltam az asztalomat R2-R3-ra, az várhatóan üzembiztos lesz?

Viszont a menetbiztonság érdekében én inkább a kerekeket cserelném le! A FLRR. vasuton mintegy 200 tengelyt cseréltem minöségi fém kerékre (RP25 profillal) és azota nincs semmi gondom - ráadásul az uj fém kerekek nehezebbek mint a hajdani modellkerekek igy a sulypont is szépen leszállt a mélységekbe ami kimondottan jot tett minden kocsinak.

Az R3 íven így néz ki egy hosszú személykocsi.
Másik. A PIKO sineknél vannak rövidebb (119-115-62 mm) egyenes sinek. Ezeket jobban jársz, ha egy egyészből (231mm) szabogatod (nekem is itt ajánlották és belátom igazuk volt).

üdv:ati

Nekem mondjuk meg sem fordult a fejemben, hogy régi kocsikat is akarsz futtatni. Akkor végül is nem mindegy a sin korona magassága.

Azt azért tegyük hozzá, hogy Kisfaludy szaktárs csalt egy kicsit, fene a pofáját ! Kicsiszolta az ívek belsejét (főleg a nem látható részeken), hogy ne feszüljenek annyira a járművek.

Sőt, még régi mozdony is van! Annál még a kerékcsere se játszik, bár az jó ötletnek tűnik, megjegyzem hideg téli napokra.

Ez a szabdalás jó ötlet, gondoltam én is rá. A behasalás tényleg nem jó dolog, elismerem, de ha minden egyéb patika lesz az asztalon, senki nem arra fog figyelni. Vagy majd csinálok az asztalra az Elhajlás Vizsgáló Intézet mintájára egy behasalásvizsgálót

Mindenkinek köszönöm, sokat segítettetek!!!

Tényleg, ezt valahol írtad is.

Én is tereptárgyakkal tervezem "erejteni" (pl nagyobb fa) vagy csak elvonni a figyelmet az ilyen helyerkől.

Nagy csend van a forumon. Talán egy kis. Inspiracio

Íme az első geológiai képződmény.
Karton oldalfalak újságpapírral feltöltve, majd gipszpólyával terítve. Száradás után jöhet a festés. Vízfesték használható erre?

Így néz ki festés után. Végül higított temperávak próbálkoztam.

Tetszetős. A végleges állapotáról is kérünk képet!

No, kicsit átterveztem a leendő asztalomat. Legfőképp azért, mert ez végső soron a fiamnak készül (persze...), és az előző terven nagyon sokat ment volna a vonat rejtett részeken. Egy 10 éves gyereknek nem az első szempont, hogy valósághű legyen, hanem minél többet lássa a vonatokat, és minél több játéklehetőség legyen rajta. Ezen az elrendezésen úgy kavartam a vágányutakat, hogy lentről indulva a felső állomásra bármelyik irányból meg lehet érkezni, és persze fentről lefelé is. A második szinten van két hurok, és három helyre is el lehet dugni vonatokat. Sajnos le kellett mondanom az állomás felett átívelő hídról, de a középső szinten az alagút előtt azért lesz egy rövid kis viadukt. Alul a csonka mellé egy fatelepet képzelek el, a többi még képlékeny, majd a hely függvényében alakítom. A legfelső szinten még lehet valami kis fűtőház, szenelő, ez még szintén képlékeny, és a rajzon nincs fent.

Kaphatunk egy teljes vágányrajzot is?
Úgy látszik, gyenge a fantáziám

Akkor a teljes vágányrajz. Az alsó szinten a külső körre el lehet dugni két vonatot, a középsőn pedig egyet. A középső szinten van az egyik hurok, ahol az állomás alatt vissza lehet fordulni, a másik pedig az állomás szintjén a hátsó oldalon. Elég kicsi a hely, de úgy gondolom, elég jól játszható vágányutakat sikerült összeraknom. Itt is vannak rejtett részek rendesen, de közel sem annyi, mint az előző verzióban.

Az emelkedés ~6cm/m, ami nem az ideális, de még nem annyira vészes, láttam már R2 íven negyed kör alatt hídra feljutó vágányt, ez ahhoz képest egy alföldi vonal!

A vágánytengely távolság a legtöbb részen 62mm, az állomáson 70mm. A szintkülönbség 80mm szintenként. PIKO-A vágányanyagból fog épülni, R1 és R2 ívek alapján épített váltókkal, és az állomási egyedi lírákkal, amik a Váltógyárban készülnek majd!

Jól megcifráztad!
De miért pont Piko A? Az nem 2,5mm magas profillal van? Csak szebb lenne egy 2,1mm-es Tillig.

Szerintem előfordulnak majd a kollégánál régi DDR-es járművek is. Azok alá meg nem jó a 2,07-es Tillig, bármennyire szép is.

Csíkosnál a pont!

Mekkora a befoglaló mérete az asztalnak?

250x93 cm

Egy másik domb is elkészült. Itt már sötétebb árnyalatokat használtam.

Tetszetős!

A fenti cikk alapján elkészült a fűszóró is. Lehet füvezni
Csak infóként, én nem találtam külső meg belső vezetéket amit a cikk írt, így egyik csatlakozást a szűrőre, másikat a krokodilcsipeszre forrasztottam.

Jól csináltad, mert ez már valami fésűs rendszerű légyírtó.

Éles üzemben a fűszóró.
Azt tapasztaltam, hogy szórás közben sokszor visszaragadt a fű a szűrő külső felületéhez. Ez természetes?
A ragasztó sűrűsége tudja befolyásolni, hogy mennyire álljon fel a fű?

A ragaszto sürüsége nem igen, legfeljebb ha tul gyorsan ragad. Ha nem állnak fel a füszálak akkor kevés a feszültség vagy messze vagy a tereptöl..

Egy kicsit (nagyon) ismét módosítottam a terveken, mert ez mégis csak egy gyereknek készül, nem lehet annyira eldugni a vonatot, mint az első terven, a másodikon (bár az már a hatodik volt) pedig nagy volt az emelkedés.

Sajnos le kellett mondanom az állomás felett átívelő hídról, mivel itt az állomás a legfelső szintre került.

A vonalvezetéssel azért itt is elszórakoztam, és sikerült olyan pályát kialakítani, ahol egyszerre hat (egy méternél nem hosszabb, rövid mozdonyból és kéttengelyes kocsikból álló) szerelvény lehet egyszerre az asztalon. Ekkora helyen ez azért nem piskóta!

Ez a Pálya is PIKO-A geometriával, R1 és R2 ívekkel lett tervezve, valamint az ezekből az ívekből kialakított váltókkal, mert van egy ismerősöm, aki meg tudja építeni ezeket!

A váltókból az asztalon kevés fog látszani, csak az állomás két végén az egyedi háromutas kitérők, és az alsó szinten lévő hózentróger.
Az ellenívek közé mindenhol terveztem átmeneti egyenes szakaszokat, és az emelkedés sehol nem haladja meg a 4cm/m-t.

Sziasztok!

Felkelvén téli álmomból folytatnám a terep éítését.
Az lenne a kérdésem, hogy ívben lévő alagútbejárónál hogy a legjobb az alagút belső falát kialakítani? Kb 20-30cm hosszan szeretném megoldani.

Sehogyan, a modellen már az alagut kapu is rosszul néz ki az ivben ( csunya széles), a csö meg még jobban elrontja. 5-10 cm hosszan elég megcsinálni a láthato falat ( általában nem minden láthato), ami fontos - sötétséget kell inkább csinálni. Azaz sötétben és ne a csöben tünjön el a vonat. Én általában fekete papirral ragasztom le a környéket ( nem magát a csövet), hogy elnyelje a fényt.

PIKO-A R1 4cm/m emelkedő teszt. E69, BR80 és a kis Mallet 4 kocsit analógban húzva, tolva szépen vitte. A kis Malletnek azért csak szódával jó az R1 ív, eléggé nyikorog szegényke, úgyhogy valószínűleg a Kisfaludy Zsolt által javasolt nyomtáv szélesítést (a sínek belsejének a kicsiszolását) meg fogom ejteni az íveken.

Az R1-s sinek minden méretben a kompromisszumok kompromisszumai. Te tudod a legjobban, hogy az ivben böviteni kellene a nyomtávot ( a nagyvasuton is ezt teszik) a modelleken meg szerényen elfelejtik, söt ha flexisint használsz az hajlamos az ivben beszükülni.

A jármügyártok elött is mindig ott a dilemma, milyen minimális ivre szerkesszék meg a futomüvet. Erre is volt egy komoly grafikus eljárás, amit anno a gözmozdonyokhoz fejlesztettek ki. Sajnos velük együtt ment feledésbe, annyira, hogy egy német szaklap elvetette az eljárás publikálását, mert azzal pillanatok alatt meg lehetne mutatni egyes modellek ivbeállását. (Minimális ivet).

A további érdekesség a modellben, ha egy eleve kacskaringós pályára tervezett jármü (a Mallet) éppen az ivekben akad fel....

Az a baj, hogy a modell nem Mallet rendszerű, csak úgy néz ki, de maga a modell tk. egy merev négytengelyes alváz.

Ha ez igy van akkor szégyelje magát a gyár, hogy igy átveri a nagyérdemüt (föleg ha még az ivekben is gondban van).