Ja megvettem a MÁV-os ROCO M62-est és a Piko MÁV-os Taurust is. Remélem ezek nem hullanak szét!

Tavaly, talán a szeptemberi Indóházban megírtam a Nohabot tesztelő cikkben, hogy a leszállított sorozatnak ez a típushibája. Tessen szakirodalmat olvasni és akkor nem ér meglepetésként az eset.
Elsőként jeleztem a gyárban, hogy ez egy sorozat probléma és szó nélkül küldték a cserealkatrészeket, minden szaküzletnek ingyen és bérmentve. A pesti boltokban átlagosan 30 db-ot rendeltek üzletenként és ezek közül 4-5 db-nál volt ilyen probléma. De akadt olyan üzlet, ahol az éppen a gyűjtőcsomagolásból kiemelt 5 Nohabnál 6 forgóváz volt törött.
Nem anyaghiba, hanem összeszerelési hiányosság miatt törtek ezek. A fém áramszedő lemezt a sebnitzi dolgozó lazán alágyűrte a műanyag vázmaszknak és ezt még ott a gyárban elviselte az anyag, de a szállítás, logisztika során elpattant.
Mivel a szaküzletek többsége velem szervizeltet, ezért több tucatnyi ilyen forgóvázat raktam vissza a mozdonyra és azóta egy reklamáció sem érkezett.
Lehet, hogy a vásárlót nem hatja meg, de Sebnitzben a teljes dolgozói állomány 10%-a csökkent munkaképességű emberből áll. Ők is, meg az épek is követhetnek el hibát. Szerencsére ez a probléma könnyen és díjmentesen orvosolható volt, így nem okozott nagy traumát senkinek sem.

Csak hozzáteszem, hogy nap, mint nap fordul meg nálunk a szervizben olyan 60-80-100 ezres, OFF modell is, aminek a gyártója igencsak veretes és tradicionális, mégis csapnivaló szerelés, összerakás, anyagok jellemzik. Úgyhogy örülhetünk, hogy a fenti eset a "csak" negyvenezres Nohabnál történt meg.

Azért a két dolog messze áll egymástól.

Az ominózus alkatrésznél a probléma az, hogy pont ott van megkönnyítve a kuplung miatt. Ha végre lejönne a Tillig a kinematika nélküli mozdonyfelújításról és valóban betenné a teljesértékű rövidkapcsolást, akkor ennek a hibának is kizárná a lehetőségét.
Bár egy Nohab esetében ez további nemtetszést váltana ki: történetesen, hogy a kotrót ugyan levihetné a normális magasságra, de át kéne törnie, hogy tudjon működni a kinematika. Lásd Roco Szergej, vagy Búvár. Sőt nem vontatós oldalnál berakható lenne a teli kotró.
Valamit, valamiért.
Egy tény: a Nohab forgóváz maszkja a 2008-as szériában hibátlan volt, holott ugyan ez az alkatrész. Csak akkor biztos más szerelte össze és más ült a meo-nál.

De, csak nem ott, ahol a Nohab.
Azért nem kell általánosítani és nem fog a 3 mozdonyod közül mind a 3 széthullani.
A Szergejnek is megvan a maga kis gyári hibaszázaléka és a Taurusnak is. De azt azért ne feledd, hogy ezek nem említendők egy napon. Árban és minőségben biztosan nem.
Egyébként pedig talán egy hónapja épp e két típusnál pont azonos hiba lépett fel: A Szergej gyári új modell kerregett és valami probléma volt a motorjával. A Tau meg meg sem mozdult, miközben égtek a lámpák.
A Roco modell esetében egyszerű összeszerelési hiba volt, míg a Piko-nál gyári hibás motor volt benne, így ez ment is vissza a gyártónak.

Az említett eset ismeretében kihagytad a negyedik sarokpontot: az összeszerelés minőségét.

Azt szándékosan hagytam ki, mert ha letörik az a pöcök, az teljesen mindegy, hogy mikor történik, az összeszerelés folyamán, vagy amikor kiveszed a dobozból, vagy ha megteszi az elsö kört.
Nemcsak ez a gyárto szenved ilyesmiben, sajnos.
Az egyik szintén nem olcso, amerikai modellemen nekem kellett maratni egy spéci keretet, hogy az tartsa össze az alvázat.

A Tillig Nohab forgózsámoly maszk problémát már elemezgettük a klubban. A konstrukció nem a legjobb, de a törések fő oka nagy valószínűséggel az összeszerelésre vezethető vissza. A maszk takarja/tartja az áramszedő lemezeket is, és ha ezek összeszereléskor nincsenek rendesen a helyükön, és ennek dacára erőltetik a helyre pattintást, a következmény az általatok említett repedés, vagy törés. Az külön érdekes történet, hogy a törés miért nem a gyártónál következik be, miért a vevőnél hetek, vagy hónapok után. Az első ilyen új gépem a Demonstrator volt. Bolti kipróbálás ok, otthoni terepasztal próbakör ok, majd néhány hét vitrin utáni kézbe vételnél a kerekek a polcon maradtak. Reklamálás, garancia, majd hetek múlva gyári pótlás. Azóta több Nohabot is vettem, volt, amivel semmi baj nem volt, majd az elmúlt évben a két újdonságnál – köztük a 014-es MÁV-nál a jelenség ismétlődött. Nos ez az igazán bosszantó!!!
Ottóék dicséretére legyen mondva – rajtuk keresztül vásároltam – igen gyorsan lerendezték a maszkok garanciális pótlását. Az is érdekes, hogy a pótolt maszkok soha nem törtek el sem a felhelyezéskor, sem később a tárolás során. Lehetnek alapanyag minőségi különbségek, vagy gyártási problémák. Csak ennek tudható be, hogy a törés nem a készítés után közvetlenül, hanem hosszabb-rövidebb idő eltelte után következik be.
Az új maszkok felrakásánál nagyon ügyeljetek az érintkező lemezekre és csak semmi erőltetés a felpattintásnál!!!
(A 45. oldalt nem olvastam még, amikor a fentieket írtam, ezért vannak benne ezen az oldalon már szereplő ismétlődő elemek - elnézést!)

Ez is inkább arra utal, hogy az anyagminöség nem volt megfelelö, hiszen csak egy idö után törött el a pöcök. Az fáradt maga az anyag.
Még jó, hogy ilyen tisztességesen és gyorsan el lehet intézni. (Nem igen jellemzö a mai modellvilágra).

Vagy 20 évig nem foglalkoztam vasútmodellezéssel csak mostanában kezdett megint érdekelni a téma és ezért nem olvastam idáig az Indóházat. Ha már veszek pl. egy új autót nem is olcsón, akkor azt használni is szeretném! Nem Dacia-ra gondolok amit újra kellett építeni újonnan, hogy használni is lehessen, persze megvan ennek is a szépsége, hogy az enyém mert az utolsó csavarig én építettem. Nekem is a 014-es ment tönkre amiről ezek szerint már rég lehet tudni, hogy hibás.Mégis lehet még ilyen hibásat kapni és inkább nekem ez a problémám! Miért nem hívja vissza a gyár ezeket és nem szarakodnánk itt a szervizelésekkel? Egy pár vásárlót könnyen el lehet így veszíteni!

Na nem akarom én ezt túlragozni csak rossz élmény ért ezzel kapcsolatban és nem bírom megemészteni én aki gyerekkorában ütött-kopott mozdonyokon nőt fel és végre felnőtt korában bemehetett egy szaküzletbe és megvehette élete első új mozdonyát és csodálta amikor kivette a dobozából mint Szmejagold a gyűrűt és akkor kiesnek a kerekei! Ez egy trauma volt!

A Tillignek azok a NoHAB-jai problémásak ilyen szempontból. amik már az átdogozott, PLUX12 dekóder aljzattal szerelt szériából vannak. A korábbi, még 6 tűs, NEM651 foglalattal szerelt verziók nem szenvednek ettől a hibától. Ez egyértelműen összeszerelési hiba, a gyár orvosolta is.

A ROCO is küzd a gyártás minőségével, ott egy tipusbaj újabban, hogy agyon nyomják kenőanyaggal a modelleket, ami aztán a motorba bejutva zárlatba is viszi azt, és könnyen füst lehet belőle, meg olvadás. Ha idejében észrevesszük, akkor is az átzsírosodott szénkeféket cserélni kell, aminek 600Ft darabja!!! Ebből nem kapsz ingyen a gyárból darabot, mert "kopó alkatrész".

A PIKO-nál is erősen ingadozik a gyártás minősége, de ezt azért könnyebben elviseljük, mert ugye az ára a fele (sem) a komolyabb modelleknél. A PIKO TT Taurusok legnagyobb baja (meg az OFF H0 Taurusoké is) az elba... rendkívül ügyetlen kupplung befogása.

Az OFF Märklin/Trix meg a C-Sinus motorjaira fázott rá, de nagyon, le is álltak vele.

Hiba nélküli modellgyár nincs! Visszatérve a Tilligre: pl. az új BR86 nagyon szép, de azért vannak bajai. Viszont a BR84-esük már pazar, és a BR50-esek is nagyon bejönnek nálam. A 1216-os is egy kiváló modellre sikeredett, az új Y kocsik műszakilag pedig rendkívül igényesen vannak megtervezve, és szépek is. 16 LED kell a világításához, annyira precíz a belseje, harmónikáig zár a kurz kinematika a vonatban, stb.

Pedig lassan be kellene venned némi emésztést segitö pirulát.
Amugy nemcsak te vagy ilyen helyzetben. Én is emlékszem, gyerekkoromban bedugtam (az akkor is drága) mozdonyt a kabátzsebembe (minden doboz nélkül) és mentünk vonatozni a klubba. Manapság sok mozdony még az irigy tekinteteket sem birja ki a vitrin üvege mögött.

A gyártó is ugyanilyan hasgörcsökkel küzd - a modellezök minden francot akarnak, pl. homokozócsöveket, lengéscsillapitókat, ablaktörlöket stb. Ezek mérethelyes kivitele elengedhetetlenül filigrán szerkezetet ad, ami nagyon könnyen sérül, és egyre drágább anyagok kellenek hozzá.

A piros toll meg mindenütt a könyvelö/bank kezében van.....

Sziasztok!

Ha valaki még nem találkozott volna ezzel....
Ezt a srác lezlinilzen német megfelelője.Bővebben: Link

Link javítva. Frankye

Kedvenc asztalom!

A srác valóban odafigyel a részletekre... Érdemes tőle is tanulni

Pedig csak egy dilikör

Persze, igazad van, nem is azért reagáltam rá, hogy túl legyen ragozva, hanem azért, mert inkább már túlbeszélt téma volt a klubban, meg más felületeken.
Természetesen megértem, hogy neked, mint felhasználónak furcsa a helyzet, hogy egy ilyen árfekvésű modell is lehet hibás. A mi oldalunkon (értsd szerviz, meg kereskedők) más a súlyozása, mert ahogy mesterem, Csíkos is említi, a jóval magasabb árfekvésű modelleknél is előfordul az ilyen hiba és bizony olykor ki sem látunk a szervizben az ilyen javítandók mögül.

Hogy miért nem hívja vissza a Tillig az ilyen hibájú sorozatot? Hmm. Nehéz a pontos válasz. Valószínűleg a probléma nem ütötte meg azt az ingerküszöböt, hogy ilyen komoly logisztikai lépésbe kezdjen.
Pl. most a frissen érkezett V200-as (02500 cikksz.) mozdony esetében is törött volt a forgóváz maszkja. Az anyag ugyanaz, a felfogatás egy kicsit eltérő.
Egyet kell értenem azzal az elmélettel, hogy talán az anyagösszetétel is hibás, hiszen ez az eset is ezt igazolja. Bevallani nem fogják, inkább küldik szó nélkül a cserealkatrészt - vélhetően már jobb anyagból. De az is fontos tényező, hogy nem volt jól összeszerelve a modell.
Az ingerküszöb talán a régi-új BR84-esnél jelent meg, amikor is a tavaszi start után csak most télen lehetett igazán rendelni, mert állítólag olyan konstrukciós hibái voltak, ami miatt visszafogták a gyártást.
Vagy lásd a Roco BR38-asát, aminél konkrétan visszahívták az egyik sorozatot, mert nem volt jó a szerkocsiba épített hajtás. Ezt aztán hivatalosan le is kommunikálták.

Tehát azért figyelnek a minőségre a gyártók, de az ilyen "apróságoknál" az a policy, hogy majd a szaküzlet megoldja.
A vasútmodellező pedig türelmes és béketűrő fajta...

A fő kérdés itt az, hogy a maszk miért csak bizonyos idő elteltével adja meg magát, reped, vagy törik el. Miért nem következik ez be a gyári összeszereléskor. Ez csak akkor jöhet létre, ha az elkészült darabban a fröccsöntés után egy ideig még belső anyagszerkezeti átalakulások mennek végbe, ami a szilárdságot negatívan befolyásolja. Ez lehet egy lassú, több hétig, hónapig tartó folyamat is. Amíg erre nem találják meg a választ és a megoldást, a jelenség ismétlődni fog, meg a mi bosszúságunk is. Ráadásul itt nem csupán egy egyszerű műanyag formai, vagy díszítő elemről van szó, hanem fontos funkcióval rendelkező, kritikus helyen lévő alkatrészről.
A termékbe fektetett szellemi és anyagi erőfeszítésekhez képest ez töredéknyi probléma, már régen meg kellett és lehetett volna oldani. Ebbe az árszintbe ez már belefért volna, ezért én nem vagyok olyan megértő, elnéző a gyártóval szemben.

Igazad van, csak a következtetés rossz:

A termékbe fektetett szellemi és anyagi erőfeszítésekhez képest ez töredéknyi probléma, már régen meg kellett és lehetett volna oldani.

Sajnos pontosan az ellenkezöje az igaz. Elképesztö szellemi és anyagi eröfeszités kell egy ilyen alattomos probléma megoldására - ha egyáltalán lehetséges.
Emlékezzünk csak a fémöntvények vetemedésére, vagy a mai napig meg nem oldott fogaskerék repedésekre. Ezek mind a modellvasutak rákfenéi (még a legdrágábbaké is), és ugy látszik nincs az a szellemi és anyagi kapacitás, ami ilyesmit véglegesen megold.
Söt néha az az érzésem, hogy a problémák ismétlödnek. Az egyik gyár valahogyan leküzdi a balhét, megjelenik egy másiknál.
(Még sokan itt örülhetnek, hogy hajdani keletnémet modellekben nem tünt fel a cinkpestis - de csak azért, mert a cink drága volt az akkori elvtársaknak ).

Illetve az is benne lehet a pakliban, hogy van rá megoldás, de az olyan árban lenne, hogy a kész termék ára jelentősen magasabb lenne.
Természetesen az is egy lehetőség (mint amit már tapasztaltam máshol), hogy egy egyszerű tervezési hibából adódik ez a repedés. Viszont a szerszámok elkészültek és még mindig kevesebbe kerül a filléres alkatrészekből kipostázni 500 db-ot, mint elkészíteni újra a szerszámot...

Szerintem amíg a gyártó úgy áll a dologhoz, hogy "igen, mi toltuk el, cseréljük/javítjuk, elnézést" nincs nagy baj. Egy nagyobb revíziónak kell betudni a gép kiesését és addig pótolni egy másikkal, ha van. Ha nincs akkor feszesebb mozodonyfordulókra lesz szükség
(A válasz a témához szól, nem személyesen Neked)

Igy van és ez egy nagyon komplex kérdés.
Lehet hogy pusztán azért reped, mert rossz helyen van az öntöformában (már ilyen is volt), s mire odaért az anyag a nagy nyomás alatt némileg megváltozik a strukturája és törékennyé válik.
A nagy változások idején, amikor fél világot bejárták ugyanazok az öntöformák (maguk a fröccsöntögépek már eléggé univerzálisak, azaz bármelyikbe be lehet fogni a formát és préselgetni az alaktrészeket), sok minden kiderült.
Pl. Hogy az egyik gyárban jól ment, a másikban jobban, a harmadikban meg sehogyan, csupa selejt jött ki....Ezeket a dolgokat nem lehet elöre betervezni. Ezek a dolgok nagyon sokszor az egyéni tudás meg tapasztalat függvényei (lehet, hogy valamilyen elképesztö számitással is ki lehet számitani, de nem hiszem, hogy az ilyesmi megfizethetö lenne).
Igy sok modell minösége jelentösen függ a tapasztalatoktól, illetve azok továbbadásától.

Egyetértek.
A téglagyártásban is úgy van, hogy amelyik szájnyílás (amin keresztül az agyagot kipréselik és megkapja a formáját) az egyik gyárban szuperül működik, addig a másikban ugyanazon beállításokkal egyszerűen nem lehet vele jó téglát gyártani. (sőt lehet, hogy egyáltalán nem.)
A kiáramlás függ az adott présgép jellemzőitől is.
De ez már kezd nagyon átváltani offtopicba, ezért mea culpa.

Egy dolgot nem - nagyon - említettetek még: Az alapanyagot.
Nem titok, hogy a műanyag-gyártásban (különösen a hőre lágyuló, fröccsöntött műanyagok gyártásában) nagyon sok az ún. "újrafelhasznált" anyag. Ebbe a körbe tartozik a gyártási selejt (hibásan kifröccsöntött darabok, hiányos elemek, stb.), és persze a különféle, korábban használt műanyag termékek granulálása, és beolvasztása. (Pl.: PET palackok, mélyhúzott műanyag tárolók, és hasonlók.) Ezeknek az újrafelhasználhatósága igen korlátozott, általában 3-4 újrafelhasználás lehetséges, nagyobb mértékű minőségváltozás, anyagszerkezeti változás nélkül. Az azonban nem megoldott - jelenleg még -, hogy a már újrafelhasznált anyag mennyiségét mérjék, számon tartsák.
(Az újrafelhasználás során csak részben használják az újrafelhasznált alapanyagot, ahhoz "új" anyagot is kevernek. Általában 60-80% újrafelhasznált anyaghoz 20-40% újat kevernek a gyártás során.)
Az újrafelhasználással azonban előjönnek az anyagfáradással (is) előkerülő gondok, ilyen pl. az említett törés. Okozhatja ezt még az is, ha a különféle anyagok nem kellően keveredtek el a fröccsöntés előtt.

Hosszasan polemizálhatunk erről a kérdésről, de egyet elfelejtünk: a Tillig az új fejlesztésű Nohabbal 2006-ban jött ki a luxemburgi múzeummozdonnyal, majd ezt követte kb. 10-12 festési variáció. Ezen a 2006-os konstrukción pontosan ugyanez a forgóváz volt, mint a most pellengérre állított 014-esen. Gond nélkül cserélgettem a saját gyűjteményemben, évek óta vitrinben álldogáló Tillig Nohabokról a forgóvázakat a frissen érkezett, de törött modelleken levőkre.
Tehát maga az alkatrész, annak a szerszáma már bő 6 éves. Megfigyelve a törésvonalakat semmilyen szerszámkopásról nem beszélhetünk.
Miért csak idővel törik el?
Nem vagyok műanyagipari szakértő, de annak idején tanulmányaim során elég magas óraszámban tömték a fejünket az anyagismerettel, azon belül is a különféle műanyagokkal. Mivel a híradástechnikában majdnem azonos anyagokat használnak, mint a modellezésben, így nagyjából van rálátásom ezekre. Nem hetek, hónapok múltán öregszik az anyag, hanem hosszú évek után. Erre ékes példa a javítások során tapasztalt hibák sora. Említeném azokat a típushibákat, amelyek a 20-30 éves modelleken szinte percre pontosan előjönnek manapság. Ilyen mondjuk a BR56/86 főkereti törés a hátsó lezáró elemnél. A tervezéskor pont annyira méretezték az anyagot, hogy stabilan tartsa a csigatengely fészkét, de azzal nem számoltak, idővel a műanyag kiszárad, megváltozik az anyagszerkezet és eltörik. Mivel az elemen komoly hosszirányú feszítő és csavaró erők lépnek fel, így a törés akár időzíthető is.
De mindez egy 30 éves modellen történik meg.

A jelen esetről továbbra is tartom az álláspontom, hogy eleve feszített állapotba kerül fel az alkatrész, mert az áramszedő lemez ellennyom neki. Ezt a pontszerű feszítést egyik anyag sem bírná ki hosszútávon, pláne ha fél mm-es a falvastagság a kuplungbefogatás miatt. Ha nem feszítené a bronzlemez, akkor csak a két felfogató patent feszülne, de csak akkor, amikor bepattintjuk a maszkot a helyére, illetve a kerekekre feszülő áramszedők nyomnák felülről, de sokkal egyenletesebben. Ezt viszont el kell viselnie az anyagnak, hiszen a régebbi Nohabok is így készültek.

Csak egy adalék, hogy már húsz éve azt tanították nekem, hogy az anyagok "programozhatók". Azaz gondosan be tudják építeni az anyagszerkezetbe azt az időzítést, ami szerint 3 év után gyakorlatilag instabillá válik a kötés és elporlad, tönkremegy, elgyengül az anyag. Ez a fogyasztói berendezkedés szükséges velejárója. Ma már nem üzlet évtizedekre gyártani tartós fogyasztási cikkeket, hanem be kell tartani a piacilag indokolt fluktuációt. És nem egy burkolatnál, vagy könnyen pótolható alkatrésznél, hanem egy nagyon fontos, kellően apró, de mégis nehezen cserélhető elem az, ami először tönkremegy. Egy ilyen szervizelése már-már összemérhető egy új (korszerűbbnek kommunikált) termék árával, így a vevő oszt-szoroz, bedől a számoknak és megveszi az újat.
Persze ez a példa nem ül a mi esetünkben, de arra mutat rá, hogy az anyagok pontosan szerkeszthetők, az anyagszerkezeti mérnököknek van bőséggel feladatuk.

Sommázva az álláspontomat: lehet, hogy silányabb a modellgyártásban is felhasznált anyagok minősége, de ha nem alakul ki egy ilyen forszírozott helyzet, hogy nem kívánt és nem tervezett mechanikai behatás éri az alkatrészt, akkor ki sem derül, hogy netán rosszabb az anyag. Forszírozott volt azért is, mert rövid idő alatt kellett leszállítaniuk a rendelt mennyiségeket, csúsztak a gyártással, vagy bármi közbejöhetett, ezért siettek a végszereléssel. Arról sem mesél senki, hogy az esetek nagy százalékában ezeknél a törött maszkos Nohaboknál a főkeret is ki volt szakítva a öntvény betétből, hisz a forgóvázmaszk felerőltetésekor az ellentartás során éppen hogy lerántották a főkeretet. Ez könnyebben orvosolható, mert a fém betétbe csak bele van ragasztva egy rugalmas trutymóval a műanyag főkeret és ott nem tört semmi sem.
Egyszerűen vacak volt a meo, nem is láthatták a begyűrt bronzlemezt és mire ideért a modell, elpattant a maszk vége. Ennyi. És bocs, hogy hosszú voltam.

Az újrahasznosítás jelen esetben nem a Tillig ügye, mert a többi fröccsöntő üzemhez hasonlóan ők is óriási zsákokban kapják a nyers garnulátumot, illetve a színező adalékot és csak beleöntik a fröccsöntőgép garatjába, aztán alulról kiszedik a kész terméket.
Az esetleges anyagkeverést a beszállítónál kell számonkérni, de szerintem mi már azokról nem tudunk.

Amíg nem a te mozdonyodról van szó, addig nyilván nem tüzel fel annyira ez a probléma mint engem! Nem az a gond, hogy a 40 éves ment tönkre hanem egy teljesen új amit azért vettem, hogy több évig probléma nélkül tudjak használni! Na most pedig az van, hogy várok majd ki tudja hány hónapot, hogy megjavítsák valamint nem is Budapesten élek így még oda is el kell juttatnom valahogy. Türelmesen kivárom az időt majd amikor megérkezik és kiveszem a dobozból, akkor kiesnek a másik oldalon is a kerekek mivel ott még nem lett cserélve a gyári hibás alkatrész mert még nem volt vele gond! A szervizben gondolom csak a hibás oldalt fogják megjavítani és nem tudom de lehet, hogy vannak itt szervizes kollégák is, hogy ugyanolyan *** műanyaggal fogják pótolni?! Mert akkor egész életemben ezzel a problémával fogok küzdeni amíg bele nem őrülök!

Felesleges a káromkodás.
Frankye

Szerintem, ha valamelyik szervízmesterünk összerakja, soha többé nem lesz ilyen gondod vele!

Nem szeretném tovább tépázni a lelkivilágodat, de nagyon is túlreagálod ezt a kérdést. Maximális respekttel szólok hozzád.
Próbáld meg értelmezni a korábban leírtakat, ha kéred elküldöm neked a szaksajtóban megjelent cikket, sőt vethetsz pár pillantást a témához kapcsolódó írásokra a honlapomon, vagy a hasonlóan felkészült kollégák publikálásaira.
Senki nem állította, hogy hónapokig kell várnod a modellre. Nekem vannak olyan ügyfeleim, akik telefonálnak, hogy éppen most adják postára a modellt, ez és ez a hibája, meg tudom-e csinálni. Semmi sem lehetetlen, a modell másnap itt van, a hiba orvosolva és két nap múlva megy vissza a feladónak. Szerencsés esetben 5 (öt!) munkanapon belül visszakerül hozzá a modell. Elégedettség és boldogság. Lehet kérdezni tőlük, biztos igazolják.

A vasútmodell szervizekkel kapcsolatban túl sok választásod nincs. Általában a szaküzletek egy nagyon szűk körrel javíttatnak, már ahol nem cél a mókányolás. Persze van, ahol ez utóbbi a megoldás és a kapkodás miatt nem nézik meg a teljes modellt. Nálam az a gyakorlat - pláne egy ilyen ismert problémánál -, hogy mindkét forgóvázat megvizsgálom, sőt egyéb esetekben az egész modellt átnézem. Ez a természetes.

Botorság azt állítani, hogy ugyanolyan ***anyag kerül vissza a modellbe. Nem ***az az anyag, olvasd el az alább írtakat!
Eddig senki, de senki nem jelezte, hogy a cserélt forgóvázas modell ismét eltört volna.

Szerintem ezt a témát itt kell lezárni.

Én már rég lezártam fentebb a témát de mások tovább gombolyították a fonalat! Nekem nem a szervizesekkel van a problémám hanem a gyárral, hogy miért ad ki a kezéből ilyen terméket amiről már rég lehet tudni, hogy hibás! A többi már csak az én bosszúságom, hogy ez nekem mennyi időmbe fog kerülni. A szervizek munkáját nem ismerem remélem, hogy jó helyre kerül és minden rendben lesz vele a szervizben! Szerintem lezárhatjuk a témát!

Egy fórum már csak ilyen. Nem a te konkrét eseteden rágódtunk, hanem az egész történeten.
A gyár kb, egy hétig adta ki így a modelleket. Az, hogy az itthoni kereskedelemben milyen látenciával kerülnek a vevőhöz a modellek, már nem az ő ügyük. Ez egy nyári történet, ha valaki karácsonyra vesz/kap modellt, akkor szembesül vele, ha hibásat fog ki.
Magam szóltam három-négy nagy üzletnek a fővárosban, hogy nézzék át a készleten levő Nohabokat, hogy rendben vannak-e. Ezt meg is tették, ahogy volt ár idejük. Ahol nem azonnal cselekedtek, ott adhattak el hibás példányt. Ez van.
Kihez küldted, ki intézi a szervizelést?

Sziasztok!

Ez is gyártói figyelmetlenség:
Engem az utóbbi napokban az bosszant, hogy a Roco eltolható oldalfalú kocsijai az ejtőhorgos kurz kuplunggal szétakadnak vagy siklanak még a 353mm-es íveken is, EW1 és IBW váltókon, mert túl közel kerülnek egymáshoz az ütközők és összeakadnak. A Peho féle hosszabítón kívül van valami "barkács" megoldás?

Ugyanez a gond Piko Taurus és Herkulesnél, de arra van többféle megoldás is. (Kettőt már át is alakítottam a Peho féle szettel).

SziaszTTok!

Valaki segítsen már nekem!

Megvettem a szakanyagot meg minden olvasmányt,képezgetem magam...DE

Nem tudom a karos jelzőket a terepasztalomon elég a bejárati oldalon elhelyezni?Egy karos jelzőkre gondoltam és a két fő "átmenő" vonalra szerelnék be egy-egy db-t.
Ha kapok(van ígéret) akkor még a mellékvonal bejáratához is szeretnék beszerelni egyet.
Hangsúlyozom nem ragaszkodok a teljes valósághoz,hiszen azt nem is tudnám kialakítani...pl.helyhiány miatt...

Tanácsot kérek...

Üdv:Miki

Sziasztok!


Olvastam itt, hogy a Piko Taurusok kuplungjaira többen is panaszkodtak. Nekem egy "hagyományos" Taurusom van, viszont szinte ő az egyetlen újkori gép, a vagonok szinte mind BTTB gyártmányúak. Az Y-kocsikat helyenként (régi sínekből építkeztem, ezért bizony vannak 286 mm-es ívek) elég csúnyán megrántja a Taurus és ekkor jönnek a siklások, miközben a BTTB Nohab mögé csatolva nincsenek problémák. Akkor ne várjak csodát, inkább tegyem félre a Taurust a jövőben beszerzendő újabb kocsik vontatására akár Kurzkupplunggal?


Köszi

B.

A modellpályák jelentös többségében untig elég egy-egy egyfogalmú bejárati jelzö.

Kétfogalmú, azaz egykarú. És azért kétfogalmú, mert kétféle jelzési képet tud mutatni (megállj és szabad). A mellékvonalra elég lehet egy tábla is, ami a bejárati jelző helyén van (funkcióját tekintve olyan, mint a magyar V-betűs jelző, csak máshogy néz ki). Majd keresek róla fényképet, ha beértem, mobilról körülményes a netezés.

Lehet, hogy a magyar szakzsargonban a MEGÁLLJ! parancsot is jelzöfogalomnak minösitik, akkor igen, de a világ java részén csak a nem tiltó fogalmakat szokták számolni.
De lehet, hogy tévedek, de mindegy, a lényeg, hogy egykaru jelzö kell.

Az ütköző megrövidítése nem segítene? Szerintem pár évvel ezelőtt ezt a megoldást választották többen is. Kihúzod, levágsz a befogó szárából egy kicsit és visszatolod a helyére...

Nem a vagon és a Taurus ütközője akadnak össze? Túl rövid a Taurus kuplung befogója, ezért az ívekben nincsenek elég távol egymástól az ütközők, sőt összeérnek. létezik Kurz adapterek hívott apróság, amire kicserélve a befogót jobban kilók majd a kaszni alól a kuplung (1-1,5mm), Piko gyári cikkszáma 46040.

A bejáraton (azaz az állomás előtt, a nyílt vonal felől) elegendő egy kétfogalmú bejárati jelző. A kijárati oldalon (tehát az állomáson belül, a nyílt vonal felé) a hazai gyakorlatban háromféle megoldás szokott lenni:
1. Egyetlen kijárati jelző, amely az állomás valamennyi vágányára vonatkozik (közös kijárati jelző)
2. Több kijárati jelző, amelyek a vágányok egy-egy csoportjára érvényesek (csoport kijárati jelző)
3. Valamennyi vágány mellett alkalmazott kijárati jelző, melyek mindegyike arra a vágányra vonatkozik, amely mellett áll (egyéni kijárati jelző)
Ezen felül vannak állomások, amelyeknél egyáltalán nincs kijárati jelző, és olyan is akad, ahol a fenti háromnak valamiféle "keveréke" található (pl. van egyéni kijárati jelző, és ezen felül további, második pl. közös kijárati jelző is van).
Amit mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy azokon az állomásokon, ahol van kijárati jelző (bármelyik fajta), ott a jelző és a váltók között szerkezeti függésnek kell lennie, azaz amíg a jelző a továbbhaladást engedélyező állásban van, addig a váltók nem állíthatóak, ill. ha a jelző egy/több vágányról engedi meg a kihaladást, akkor a jelző csak abban az esetben állítható továbbhaladást engedélyező állásba, ha a hozzá tartozó vágányról kivezető váltók helyes állásban vannak. Ugyan ez igaz a bejárati jelzőre is.
Mellékvonalak esetében viszonylag ritkán alkalmaznak kijárati jelzőt, tehát nem "szentségtörés", és nem "Istentől elrugaszkodott elképzelés" az sem, ha egy ilyen vonalon nem alkalmazol kijárati jelzőket, hanem csak "egykarú", azaz kétfogalmú bejárati jelzőket telepítesz.

"...vagy a mai napig meg nem oldott fogaskerék repedésekre..."

Anno egy OFF modelleket nagyobb mennyiségben gyártó cég alapító atyja mondta, hogy "amit nem mi magunk csinálunk meg, abból gondok lesznek!". Nos, ezek a hajtott, repedő fogaskerekek fehér színükről messziről felismerhetőek, és egy beszállítótól származnak. Az újabb, már barnás-fekete színű műanyagból készült kerekekkel szerelt Gützold modellek már mentesek ettől a hibától. Keszthelyen is hamarabb kopik el a kerék futófelülete, minthogy baj lenne a fogaskerékkel.

A magyar termins technicus szerint a Megállj!-jelzés adható:
- Helyhez kötött jelzővel
- Hordozható jelzőeszközzel
- Kézijelzéssel
- Kézijelzéssel és hangjelzéssel egyidejűleg
- Csak hangjelzéssel
- Régebben volt olyan, hogy "durrantyúval", de ezt már kivették az utasításból.
Ebből adódóan a jelző "Megállj!"-jelzése ekvivalens a jelzőtáblával, illetve a kézzel adott "Megállj!-jelzéssel".
A "Megállj!"-jelzés "ellentéte" a "Szabad"-jelzés, azonban ez utóbbi nem adható mással, csak helyhez kötött jelzővel.

Kösz, világos!

A bizonytalanságom inkább abból eredt, hogy egy egyszerü, egykaros jelzöt, ami MEGÁLLJ! ill. SZABAD jelzést tud adni hány fogalmunak minösitik.

Nem lényeges, csak megint nyelvtani büvészkedés.

Ennek ellenére (igaz nem kimondottan a modellvasuti világból), de van rengeteg kimagasló minöségü fehér fogaskerék, ami soha nem repedt el.
Viszont a drága K-Line meg MTH nagy (1-s méret) modelljeim egy jelentös része is ebben a balhéban szenved. A gyár a javitás helyett lehuzta a redönyt, igy a modellezönek kell törni a fejét, hogy és mivel helyettesitse öket.
Ehhez járul a további agyalágyult konstrukcios részlet - a fehér fogaskerekek egy csö részét alkotják, amibe két oldalról a féltengelyeket, kerékkel együtt, kell bedugni, azaz a repedés gyakorlatilag totálkárt jelent.
Ilyen alkatrészt szerezni meg majdnem kizárt.

Ugyebár kétféle jelzést tud adni egy karral (Megállj és Szabad), ezért kétfogalmú. Amelyik két karral tud jelzést adni, annál háromféle jelzési kép lehet (Megállj, Szabad sebességcsökkentés nélkül ("egy karral szabad"), illetve Szabad csökkentett sebességgel ("két karral szabad"), ezért ez háromfogalmú.

Martisz Gábor (martrain) barátom az m1 tv műsorán, most!

Kösz!

Érdekes, más helyeken más a szokás, mivel a tiltó jelzés az ilyen jelzökön alapfogalom, igy ezzel nem számolnak, csak a szabad utat jelzö fogalmakat számolgatják.

Persze ez teljesen mindegy a lényeget már elmondtuk.

Szia!

Nálunk viszont vannak olyan jelzők, amelyeknek a szabványos állása a továbbhaladást engedélyező jelzés. Ezért - szerintem nagyon helyesen és precízen - a Megállj! jelzést is számba veszik.
Nem mellesleg az egész világon a magyar jelzésképek a leglogikusabban felépített és legbiztonságosabb közlekedést teszik lehetővé. A jelfeladásos rendszerrel együtt meg pláne.
( Az már politika lenne, ha azt fejtegetném, hogy miért is építenek inkább más, kevésbé biztonságos rendszereket kicsiny hazánkban...)

Szia!

Köszönöm szépen a segíTTségedet!

Végre kezdem érteni,ezek szerint a bejárati oldalon beérkező két "átmenő" vágány mellé elegendő egy-egy db egykaros jelző.

Nem lesz egyszerű az elhelyezés,mert ágyazatos sínekkel építkeztem...

Üdv:Miki

Máris elb...tam...

A 2 képen a középső vágány jobb oldalára kellene raknom a jelzőt nem?A 3. vágány a hegyre felvezető mellékvágány.

Üdv:Miki

Én értem , hogy mit akarsz írni , de a Nohab ára csak "nekünk" sok/ drága stb. Amúgy egy piaci áru termék és az olcsóbb ! MÁV Nohabot 35e-ért kínálták karácsonykor több helyen is amyúgy.
Amikor a Tillig legújabb gőzős fejlesztését megvettem a legdrágább mozdonya volt { a Tillignek} Az első olyan gőzőse ami műanyag csatló rudakkal készült . " Matyimatyó " ( nem tudom a pontos nevét, de nincs jelentősége - ) japán motort kapott, meg gyönyörű átlátható gép állást , kazán alatt is átlátni, csak ép ballaszt nem raktak bele !!! Na ki ő, hát a BR86 -os első kiadás - !
De a bibi még is ott kezdődött, hogy a BTTB konstrukciós BR86/56-os bombabiztos áramszedést csúnyának titulálva áttervezték ! Az új nem lett jó, pl. a tapadógyűrűs keréknek kell a motorhoz felszállítania a delejt stb. Kicserélni nem volt mire, mivel ez konstrukciós hiba lett. A gyártásával le is álltak, mert rengeteg panasz érkezett rá. A Csehek oldalakat jelentettek meg, hogy barkácsold át otthon. Próbálkoztunk mi is , végül a második szériához hasonló áramszedést készített rá Csíkos, a kasztniba nem látható részekre plusz súlyok beragasztva, MasTTertape-tól új alsó áramszedő lemezkék érkeztek hozzá és már használható is, nem csak szép.
Majd kezembe került JVND jubileumi szettje, melyet BR86-osssal adtak ki! És lám a harmadik szériás áramszedése van, melyre senki sem panaszkodik! (légtartályokat átfúrták és ott megy le az áramszedő lemezke és nem a tapadógyűrűshöz. Hogy növelték-e súlyát, azt nem tudom Tehát ma nyugodtan vegyen bárki BR86-ost, mert már jó konstrukciós és szép mozdony!
u.i:
Azóta szert tettem egy új konstrukciós BR01-re (is) ami meg ép hogy elmegy R310-en !
Könnyű az eleje (motor a szerkocsiban van ) és bizony nagy sebességnél fel tud mászni az első kerék a kanyarban a sínkorona tetejére ! ki nem siklik, de pattod .
Én ezért is nem építek most R353 alá már, meg a szoknyás vagonok és a KKK miatt.
Azt tapasztaltam hogy ez a technika már nem való szűk ívekre. Egy BR01-es meg döngessen mert gyorsvonati mozdony! Elejének lesúlyozása még várakozó feladat. A BR01-es ára duplája volt, mint a BR86-osé!
Az hogy egy Nohab kereke kiesik , mint írták 5 nap kicserélni, nem ügy, mert van mire! És kb. 2 hétig gyártottak ilyen hibásat .
Probléma csak ott kezdődne ha nem lenne mire ! Olyan gyártó és termék nem létezik amibe nincs rossz!
Saját véleményem: emiatt a Tillig nem veszít vevőt , mert nincs konkurencia a mozdonyaira!
Nohabot kitől ha nem tőlük ? Gőzös van ugyan a Roconál 1,5szeres az ár, Schirmer, Gützold , Beckmann stb. meg 2--4 szeres az ár; és jobb ? Nem!
A Roco BR18 -asa mit csinált nálam az asztalon ........-
Szerintem rá kellett volna írni a dobozára min. R353
MasTTertape szerint rossz a pályám amit építettem - --talán mind kettő igaz! De akkor mi kerül benne 93e Ft-ba, ha játszani nem is lehet vele ? Vagy rossz a Roco ?
Nem, csak ép nem érdekli őket, mit kezd vele a vevő! Pedig azt mondom "konstrukciós hibás", mert nem megy el szűk ívben -/nem komolyan venni/ Ha korábban olvastad a fórumot a Roco Szergejéről is olvashattál stb. De imádom őt is csak ép nem sikerült a gyárba összerakniuk ja meg egy lada gömbcsukló gyárból jött új kollégájuk van és azt hiszi, itt is mindent tele kell nyomni zsírral
Száz szónak is egy a vége : Nyugodtan vegyél új mozdonyt a Tilligtől! A piac egyik legjobb ár /érték mozdonyait kapod meg tőlük! Nem esnek szét és nagyon megbízhatóak!