De én meg azt hittem hirtelen magamról, hogy teljesen elhülyültem matekból mert alapból azt vettem jónak amit írtál és csak kíváncsiságból utánaszámoltam (saccoltam) fejben és nem értettem, hogy lehet valaminek nagyobb a területe (1) mint az átmérője (0,8)!
Egyszerűen nem értettem, hogy 1x1-es négyzet, hogy fér bele a 0,8-as átmérőjű körbe!
Még a wikipédiában is utánanéztem a képletnek biztos ami biztos alapon!

Mi a véleményetek, ez jó lenne a váltókhoz és a világításhoz?
[49-03-47] számú transzformátor. Vagy jobb ha teljesen külön transzformátorról mennek?

Nekem most egy 250W-os torroid van beépitve és béke van a motorokkal.
Világításhoz viszont elég lehet...

Én a világítást teljesen külön trafóról oldanám meg, pláne, ha elektromágnesesek a váltók hajtóművei.

Egy kis elektronikai gyorstalpaló:
Diódáknál, LED-eknél, elektrolit és tantál kondenzátorokál a polaritásra nagyon oda kell figyelni! A fordított polaritású bekötés az alkatrész halálához, rosszabb esetben balesethez is vezethet! (Nem vicc, nekem már robbant fel elko a panelon, és a szemüvegem fogta meg az elrepülő darabját.)
Ellenállások esetében nincs polaritás-függés, azok "nagyon buta" alkatrészek, ezért nem is annyira érzékenyek. Az IC-k, és hasonlók gondosságot igényelnek. Az IC-k 1-es lába a tokon egy pöttyel, vagy egy bemarással van jelölve. Ha pötty nincs a tokon, akkor a "D" alakú bemarást balra fordítva a bal alsó láb az 1-e számú. Innen balról jobbra számoljuk a lábakat, majd a "végén fordulunk", és a felső sort már visszafelé, azaz jobbról balra számoljuk.
Tehát egy 8 lábú tok lábszámozása:
8 7 6 5
1 2 3 4
Az elektrolit és tantál kondenzátorok esetében a tokon kívül meg van jelölve az egyik kivezetés. Elko-kon általában (!) a " - " (negatív), míg tantál (csepp alakú, fényes, kerámiának látszó) rendszerint (!) a " + " (pozitív) van jelölve. (Hogy ne legyen egyszerű az elektronikával foglalkozók élete, egyes gyártók pont fordítva jelölnek, illetve régebbi elko-k esetében a " + " volt jelölve.)
A LED-ek jelölésére itt egy ábra, elég szemléletes: LED
A diódák kivezetéseinek azonosítására egy szemléletes módszer, hogy a gyűrűvel (körbenfutó vonallal) jelölt lába a rajzjel függőleges vonala (ez a katód). Így könnyebb megjegyezni. A LED-ek esetében ez a "vágott" oldal.
Röviden ennyi az elektronikához, de ha lesz kérdésed, szívesen segítünk.

Köszi! Ezt okoskodtam ki én is az ábráról amit mellékeltek hozzá!
Lesz még kérdésem nem is egy. Amint látod elég kezdő vagyok elektronikában, de érdekel a dolog! És hamár itt tartunk a NYÁKokkal kapcsolatban is lenne kérdésem. Amint említettem ehhez a fényjelzőhöz kaptam 1 diódát és három ellenállást. Gondolom az a legegyszerűbb, ha mindhármat egy NYÁKon, a jelzőhöz közel, a szerelőlap alatt helyezem el. Van egy elképzelésem, de nem biztos hogy jó. Ebben kérném segítségeteket, hogyan is kell ezt kivitelezni, pl. milyen NYÁKot kell vennem, elég csak ráforrasztanom az ellenállásokat és hozzá a vezetékeket?
Remélem nem írtam nagy hülyeségeket.
Előre is köszi!

Ezen én is sokat gondolkodtam. Azért gondoltam erre, mert ez 2X15V-os és 2x2A-es. Nem tudom, vajon úgy viselkedik-e mintha két transzformátor lenne?
Egyébként megfelelő lenne a világításhoz és a váltókhoz?
Nem elektromágnesesek lesznek a váltók.

Ha 4 kivezetés van rajta akkor igen, ha csak 3 akkor 2 trafo egy közös polussal.
Amugy igy ugy is jo a világitáshoz s meg a váltokhoz is.

OK, nyugodtan kérdezz csak, amiben tudunk, segítünk.
Az ilyen kevés alkatrész esetén nem feltétlenül muszáj NYÁK lemezt használni. Megoldás lehet az is, ha az alkatrészek kivezetéseit összeforrasztod (ez a légszerelés), majd a nem kívánt kontaktusok (zárlat) elkerülése érdekében egy kis zsugorcsövet húzol rájuk, amit megmelegítesz. (A zsugorcső kapható a villanyszerelési dolgokat árusító üzletekben és elektronikai alkatész-boltokban. Tulajdonsága, hogy hő hatására összezsugorodik a keresztmetszete, és így quasi "ráfeszül" az alkatrészekre.)
Ha mindenképpen NYÁK-ra akarod szerelni, akkor javaslom, hogy lyukraszteres lemezt használj. Két alaptípusuk van: Az egyik esetben csak az egyes forrszemek vannak (ilyen), a másik esetben az egyes forrszemek össze is vannak kötve, valamilyen mintázat szerint(ez meg ilyen). Ezek előre ki is vannak fúrva, tehát csak az alkatrészek kivezetéseit kell lehajtani, és átfűzni a lyukakon, majd leforrasztani. A forrsávosoknál a sávokat esetleg át kell vágni, ehhez sniccer (tapétavágó) szükséges, míg a forrszemesnél a szemeket össze kell kötni (vastag ónozással, vagy vezetékkel).
Például itt sokféle közül válogathatsz.

Pontosítsunk: Ha 4 kivezetése van, akkor valószínűleg (!) két különálló trafóként használható. (Láttam példát arra, hogy látszólag két secunder tekercs volt, a valóságban azonban - sajnos - nem.) Ez Ohm-mérővel rámérve a kivezetésekre könnyen megállapítható: Ha különálló tekercsek, akkor szakadást, ha "zárlatot" mérünk, akkor középmegcsapolásos.

Ez egy Makrai trafó, és a 4 kivezetés a szekunderen két különálló tekercs. Én is ezeket használom, csak más értékekkel.

Viszont saját rossz tapasztalatom, és itt is megosztottam korábban, hogy az ilyen 1-2A-es cuccok a digitális rendszerű PIC-es szervovezérlőkhöz gyengék, mert induláskor baromira meghúzzák a trafót a motorok.

Egyébként meg a kérdező sem írta még le, hogy milyen lesz, csak azt hogy milyen nem a váltóállítás. Addig meg elég nehéz segíteni bárkinek, amíg nem mondja meg pontosan milyet akar.

Sziasztok!
Néhány hete témátok volt a vasúti töltések,ágyazatok
megbeszélése.
Gárdonyi nyaralásom alkalmával készítettem felvételeket az állomás előtti felüljáróról.
Nézzétek:Gárdonyi vonatok
Esetleg tudtok ötleteket meríteni belőle,mert elég jól látszik a téma.
Jó modellezést mindenkinek!

Milyen szervokat használsz?
Egy kicsit csodálkozom, hogy ilyen gondod van. Az én szervoim, van köztük néhány nagyobb is ( 1-s méretarány), gond nélkül mennek egy kis dugos 12V 1A- tápról ( kapcsolos), amiböl 2 stabilizatorral csinálok 5 V-t a vezérlönek és 8 V-t a szervoknak. Eddig max 3-t probáltam egyszerre (!) kapcsolni ( 4 van egy egységen állandoan áram alatt), és semmi gond nem volt.
Amugy egy ujabb rendszeren dolgozok, higy ne kelljen állandoan áram alatt tartani a szervokat, csak akkor, ha kapcsolniuk kell. A mühelyben már müködik, csak meg egy kicsit hozzá kell igazitani bizonyos dolgokat..

Valld be, nem ágyazatot filmeztél te, hanem a csodákat a pályán!!!

Tudod, ez volt az a bajom, hogy amikor áram alá helyeztem a 7 DCC szervo vezérlő panelt, akkor úgy meghúzta a tápot a sok motor egyszerre ugrása, hogy behaltak a PIC-ek!

Meg is beszéltük, hogy a szervok +/- oldalát teljesen a PIC 5V-től függetlenül kell felrakni, mert ezt okozza.

Üzem közben viszont semmi bajom nekem sem az áramfelvéttel, sőt váltóutat is tudok kapcsolni.
Bár azóta mondom lecseréltem egy 250W-os torroidra az ellátást...

Eltaláltad!
Egy modellezőtársunk ötlete volt,hogy feltegyem ide is.

Tillig váltóállító motorok vannak.
Analóg pálya, 15 db váltó, egyszerre max. 2-3-t fogok kapcsolni (inkább 2)
Vettem egy utcai lámpát, izzós. A papírja szerint 14-16V váltóáram kell, lehet trafóról vagy elemről üzemeltetni. Csak kíváncsiságból kérdezem, hogy az elemek nem egyenáramot adnak le? Vagy izzóknak mindegy?
Másik kérdés: ha előtét-ellenállást használok, akkor minden fényforráshoz - akár led akár izzó - külön-külön kell használni ellenállást vagy lehet egy ellenállást használni több fényforráshoz? Remélem érthető volta!

Köszönöm szépen!
Akkor azzal nem lesz bajod, mert a vezérlő nem fogja egyszerre az egészet berregtetni. És a trafó is jó lesz kezdésnek.
Egyikre a motor, másikra a világítás, de ezt már tudod.
Esetleg, ha szeretnéd tovább használni és tartalékot is ráhagyni, akkor azzal számolj inkább most, nekem relatív sokba volt a tanulópénz (azért lesz mire használnom, még ha nem is az eredeti elképzelés szerint)

Ha nem akarsz NYÁK-kal bíbelődni:
- ha a négy alkatrész smd, Loctite-tal felragasztod egy névjegy darabra őket és behuzalozod.
- ha konvencionális alkatrészek, vastagabb karton. Átszúrod a lábakat és a másik oldalon összeforrasztod azokat.

Az izzólámpáknak mindegy, hogy egyen-, vagy váltóáram. Azért "elemről" nem üzemeltetném őket, nem túl költséghatékony megoldás. (Viszonylag gyorsan lemeríti.)
A LED-es fényforrások üzemeltethetőek párhuzamos, és soros kapcsolásban is. Mivel az azonos típuson/gyártmányon belül is lehetnek azonban eltérések az egyes darabok között, a különféle színű fényt kibocsátóak között pedig egészen biztosan van különbség a nyitófeszültségek tekintetében, ezért a párhuzamos kötésben használatuk ellenjavallott. Ha lehet, inkább sorosan kötve "illik" őket használni.
Az előtét-ellenállás számítására itt, és itt találsz segítséget, a LED-ek általános paramétereit pedig innen tudod megnézni. (Utóbbi csak az általános, tehát nem a spéci, nagy fényerejű, CREE LED-ekre vonatkozik!)

Nagyon köszönöm a sok-sok infót!
Ez azt is jelenti, hogy egy áramkörön belül több különböző LED-et is használhatok egyszerre?

Igen tudsz, csak az előtétre nagyon figyelj, mert a LED gyorsan átszellemül!

Ügyes! És gazdaságos is!
Látom sodort vezetékből nyerd ki a rézhuzalt. Ha jól tudom ezek a huzalok nem zománcozottak!

De srácok, egy próbapanel elérhető és igényes, ráadásul tartása van, és ugyanígy lehet szerelni. Ha már alkatrészeket vesztek az is belefér, itt meg egy összeérő szigeteletlen vezeték hazavágja az egészet.

Cellux.

Te nyertél!

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni!
Ehhez az épülethez mekkora fényerejű ledet javasoltok?
Mind a külső mind a belső világításhoz?

A másik kérdésem, hogy a vezérlő pultra szeretnék visszajelző ledeket. Találtam egy kétfényű ledet (zöld/piros), 12V-os 40/35 mCD. Elég lesz?
Az lényeges, hogy a katód vagy az anód közös?
Előre is köszi!

Én 130mCd 1206-os SMD-ket tettem bele.

Mivel egyszerre max. három kép megy fel, így még kettő most.

Kétfényű LED-ből több féle van, lábkiosztásra is. Tudni kéne a tipusát.

Nem régen az egyik topikban ( kamerás ) volt ez téma. Szerintem a nagyfényü ledek nem a legjobbak a mi céljainkra. Azok fényere nagyságrendekkel nagyobb mint amire szükség van. ( kivéve oyan eseteket ahol erre szükség van - villanok, hegesztök ábrázolás stb.)
A terepasztalok többnyire ( optimális eset! ) félhomályban vannak és ezek az apro fényforrások bizony "túlvilágitják" a környéket. A legjobb egy kamerával felvételeket késziteni és a képek szerint optimalizálni a fényeket. A ledek esetében elég széles sávban lehet szabályozni a fényt az elötétellenállás változtatásával. A nagyfényü ledeknél PWM kell.
A kezelöpulton majdnem mindegy milyen fényerejü a led, de igyekezni kell egyforma fényerejüeket válogatni, a 30-40 mCD untig elég.
A modellvasut ( meg a modern elektronika többsége) általában a testet kapcsolja ( open kollektor kimenet - közös test több áramkör számára stb.), igy sokkal könnyebb a közös anodu ledeket használni.

Tehát azt mondod, hogy egy ekkora fényerejű köztéri lámpa elég az asztalra? Ez volt a legfényesebb led amit a helyi elektronikai-alkatrészbolt ki tudott nekem molyolni. Én keveselltem, és egyenlőre fel is függesztettem a kandeláber projektet, mert még az asztallal nem járok ott, hogy sürgős legyen.

Igy képröl nehéz megállapitani, nincs összehasonlitási alap.
A legjobb este kimenni egy falusi utcára és megnézni mekkora teret világit be egy utcai lámpa. Az ritkán nagyobb 10-15 m-es körnél - ráadásul szinte mindig lefelé világit. Ez modellben kb 10 cm-s kört jelent -azaz 5-5 cm-re az oszloptól. Egy modern nagyfényü led meg akár egy méterre is elvilágit (az optikai kialakitástól függöen).
Hajdanában amikor még izzokkal vilagitottam, a 12v-s izzokat 6 V-l tápláltam vagy kettöt kötöttem sorba 12V-ra. Mostanában meg vagy olcso kisfényü sárga ledeket használok (3 mm + SMD), vagy fehéreket, ebböl sajnos nincs kis fényerejü, igy PWM-s táppal szabályozom be a fényeröt.
Ügyelni kell az egyensulyra - házak világitása mindig a legkisebb. A másik ami igen gyakori hiba a jelzök fényereje ( a terepasztalomon nincsenek fényjelzök). Nagyon gyakori eset még a nagy mintaterepasztalokon is, hogy fényük olyan nagy, hogy visszaverödik a mozdony stb. homlokzatán. Ez nem szép. Valamikor ( lehet, hogy manapság is van) fényvezetö szálakkal vezették oda a fényt -az sokkal élethübb volt. A mai SMD-s jelzök többnyire inkább lézerfényüek.....

Köszönöm, ezek szerint fogok kiválasztani ledeket.

Hali!
Két dolog szeretnék kérdezni:
A LED előtét ellenállás számolónál a LED-en átfolyó áram értéke honnan jön?
A másik: az ellenállások jelölésénél mit jelentenek a különböző jelölések? pl: 1,1 R 0,6W. Hogy kapom meg ebből Ohm-ban?
Előre is köszi!

Volt egy Ohm nevü uriember aki alkotott egy törvényt, amit azért illene tudni:

R=U/I

Ebböl már nem lehet nagy gond kiszámolni bármit, föleg ha az ember azt is tudja, hogy a sorbakötött alkatrészeken ugyanaz az áram folyik.
Amugy ilyen LED számolo a weben is van, meg talán a "szomszédban" a HE-n


Az ellenállásokra rendszerint az értékük van ráirva, azaz 1.1R = 1,1 Ohm!
180= 180 Ohm, 4k7= 4700 Ohm, M18=180 000 Ohm, ugye milyen egyszerü?

A LED-en átfolyó áram attól függ, hogy mekkora előtét-ellenállást teszel elé. Az átfolyatható maximumot a LED adatlapjából lehet megtudni. Mivel ez nem mindig (quasi: szinte soha!) áll rendelkezésre, ezért az általános szabály itt megtalálható. Színenként eltérő.
Az ellenállásoknál általánosan két, fő paraméter van: Az ellenállása és a teljesítménye. Az ellenállását Ohm-ban (Ω-ban) adják meg, különböző prefixumokkal (adott esetben). A prefixumokra a matematikai elvek érvényesek (pl.: 1 kOhm = 1.000 Ohm). A másik jellemzőjük a teljesítmény, melynek mértékegysége a Watt (W).
Minél nagyobb az ellenállás mértéke, annál kisebb az átfolyó áram mennyisége. A teljesítmény értékétől függően tudja elviselni a melegedést.
Ahogyan etwg fórumtárs is írta, a különféle jelölések mást és mást jelentenek. Általában az ellenállásokon nem alkalmazzák az Ohm szöveges jelölést, sem pedig az ómega jelet, hanem helyette az európai betűkészletben szereplő "R" jelölést alkalmazzák (ha ugyan alkalmazzák), mivel a kapcsolási rajzokban az ellenállásokat R betűvel, és arab számokkal jelöljük. (Az "R" jelölés az ellenállás szó angol megfelelőjéből, a "resistance"-ből alakult ki.)

Javítva. Frankye

Frankye:

Gyorsan javitsd: 1 kOhm = 1000 (ezer Ohm csupán.. ).

Az R (vagy "j") betü az ellenálláson (ha van), egységet jelent azaz 1-et.

azaz 1R1 = 1j1 = 1.1R mind 1,1 Ohm

Jogos, köszönöm. Javítottam. (Hiába no, a matek nem megy...)

Mind OK! Pont a hobbi elektronikán lévő számításnál kéri az áramerősséget mA-ben. Erre lennék kíváncsi, hogy oda mit kell beírni?

Az átfolyó áram a LED adatlapján van. Általában 10-20mA érték.
Az előtét számításra R előtét=(U táp - U led)/I led képlet hasznos.

Gyakorlatilag a mi köreinkben 2 fajta LED szokott elöfordulni. Ahogy zsolesz irta a standard ( ma már nagy áramunak számitó ) LEDek a maguk 10-20 mA-s áramigényével. ( ezek a legolcsobbak ) és az újabb, modernebb kisáramú LEDek amik kb. 5 mA árammal már nagyon jól világitanak.
Ha nem tudod miyen a LED, akkor az utóbbira méretezd, ha nagyáramu esz legfeljebb gyengébben fog viágitani.
Hála az istennek nem nagyon érzékenyek a LEDek, igy a mi modelljeinkben számitás nélkül is jól elboldogulsz mondjuk egy 1k - 2k2 ellenállással. ( Kb. 12-16V DC-ig)
Pontosabban csak akkor érdemes számitgatni, amikor finoman akarod beálitani a fényeröt ( vagy uj, kisfogyasztásu a LED, ami ilyen elötéttel nagyon fog világutani).

.....

Az elektronikázás közben egy kis változatosságként, egy kis terepezés, egy kisvasút, mégkissebb vasútján.

Az az én kis H0f váltóm?

Nem!
Azt ékszerként őrzöm, egy majdan, működő bányás modulhoz, aminek a tervéről asszem már meséltem.
A képen az Auhagen Feldbahnsett-jéből való kis váltó makett van beépítve.
van még pár aranyos dolog a szettben.

Sziasztok!
Sokszor megénekeltük már a faragasztót, mint a vágányzat illetve ágyazat építés egyik alapanyagát. A kérdésem most ravasz módon a következő. Miből van a faragsztó ? A kissé idióta felvetés oka, hogy van a látókörömben egy "kevés" feslegessé vált porzásmentesítő anyag. A gyártó BASF a terméknév "ALCOTAC DS 56046058". Az anyag fehér színű, a szaga teljesen olyan miont a faragasztónak,. Ismeri esetleg valaki. Eredetileg porzásmentesítő anyag amit a föld felületére kijuttatva megköti "megragsztja" a földfelszínt egy kemény vízálló kérget képez rajta és így a területről a szél által okozott kiporzás megszűntethető- Elvileg a mi céljainkra szerintem jó lehet, de fogalmam sincs hogy gyakorlatilag is jó lehet-e. Ha van köztünk szakember, vegyész vagy valaki ismeri ezt az anyagot kérlek jelezzetek vissza.

Tudom, nem a kérdésedre szól a válasz, de egy olyan ötlet viszont felmerült bennem, hogy esetleg a patakok, tavak medrének felületeire jó lehet.
Tekintve, hogy vízálló, talán még valódi vizet is lehetne a kis tavacskába, ill patakba engedni.

Ha valoban savanyu szagu, akkor ezt valoban a beton impregnálására használják es többé kevésbé ( nem vagyok kemikus) ugyanarrol az alapanyagról (PVAC) van szo. Mielött az elsö fehér faragasztok megjelentek ( korábban csak enyvvel meg kleiszterrel ragasztottunk) ezek a ragasztok tüntek fel - akkor hatalmas lépés volt, hiszen oldoszermentes, átlatszó és gyorsan szárado ragasztohoz jutottunk. Csak sokkal késöbb jelent meg a mai fehér faragaszto és annak mutánsai.