Nem tudom hová máshová írhatnam ezt a kérdésemet, de mivel modultervezés/építés céljábol kérdezem, talán itt elfér.

Ismerem a vasutallomasok.hu oldalt, de létezik véletlenül egy oldal ahol az állomasok "vágany térkepei" (nem tudom, magyarul mi a "track arrangement; Gleisplan") találhatók?

Konkrétan Rákospalota-Újpest, Mátészalka és Fehérgyarmat állomások érdekelnének (de a zajtai vonalon az összes többi állomás is érdekelne kuriózumként).

Honlapot nem tudok, ahol ezek megtalálhatóak lennének, de - szakmámból adódóan - nálam megvannak az ún. "útvonalkönyvek", amelyekben a Téged érdeklő, szaknyelven "torzított helyszínrajz" nevet viselő rajzok fellelhetőek.
Ha megfelel, az e-mail címedre elküldöm azokat, amelyek Téged érdekelnek.

Az útvonalkönyvek a jelen helyzetet adják. Kicsit régebbi torzított helyszínrajzokat a Bővebben: Link webcímen találhatsz.

Elküldtem a Téged érdeklő állomások és a 113-as vonal rajzait.

Köszönöm a válaszokat! E-mailen meg is érkeztek!

Használd egészséggel! (Ha kell még valami, szólj, megkísérelem elküldeni.)

A fentrol.hu oldalon légifelvételek is lehetnek, amit egész jól lehet használni.

Köszi a javaslatot! Mihelyst hazaérkezem a munkábol egy óra múlva, megnézem!

A helyszínrajzok tanulmányozása közben arra jöttem rá, hogy ebben a kontextusban nem tudom hogy mit jelent az a szó, hogy "szelvény"? Van egy-két ötletem, hogy mi lehetne, de saccolás helyett inkább szeretném tudni hogy ténylegesen mit jelent...

Vasúti pályát 100 méterenként szelvényekre osztják, melyeket az un. szelvénykővel meg is jelölnek. A pálya egyik felén vannak a páros, másik felén a páratlan számú megjelölések. Célja a pályán levő műtárgy ( pld.: útátjáró, jelző, híd, áteresz, stb.) helyének pontos meghatározása, illetve a pályán tartozkodó vasúti jármű (vagy egész vonat) helyzetének behatárolása. GPS őse.

OFF
Na látod a nagyvasut is két mértékegységet használ, a szelvények hektométerben vannak mérve (100m), a távolságok viszont kilométerben.

/OFF

Köszi a választ, igy most már értem!

@etwg - itt Kanadában is két mértékegységet használnak a vasútak: a pályatávolsagokon kívül mindenre - országos törvények szerint - kilométert stb használnak, de a pályatávolsagokhoz kizárolag mérfold (1,606 km) és láb (30,48 cm, 1 mérföld = 5280 láb) van használva. (Mert a mértékegység változás után nem akarták minden egyes mérfoldkövet kicserélni - a Canadian Pacific-nek kb 20000 km-es, a Canadian National-nak szintén kb annyi volt kilencszázhetvenakármikor amikor a Biroldalmi rendszerről a SI rendszerre állt át Kanada... nem kicsi vállalkozás lett volna!)

Europában is a régi hektométer talán már csak a vasutnál maradt meg. Igaz eredetileg ott is mindenféle mértékegységek voltak, de ha jol tudom az államositás korában egyesitették a mértékegységeket a méter alapura.
Kanada ezt elmulasztotta...

A korábbi megjegyzésem Robertkének szolt

Nagy volt it az ellenállás az átállásra. Bár hivatalosan SI-t használunk, igazábol egy keveréket. Távolságra kilométert, de rövidebb hosszakra - főleg az olyan szakmai munkákban mint épitészet stb - lábot meg incset. Súlynál, egy tonna alatta fontot, egy tonna felett metrikus tonnát, de fél font alatt grammot. Folyadékokra kizárólag a liter alapút használjuk - de létezik a "metrikus gallon" is - mert a 4-literes tejes köcsögöt "gallonos"-nak nevezzük néha (1 birodalmi gallon = 4.6 L, 1 US gallon = 3,8 L).

Énmagam is ugyanígy keverem - így egyszerübb. Például modellépitésnel ha mérek valamit: ha az 5-3/8 incs pontossabb, akkor azt fogom hasznalni, nem pedig azt, hogy 136,5 mm; de inkább azt mondom, hogy 53 mm, nem pedig azt, hogy 2-3/32 incs... incsnyolcadok alatt inkább mm-t haszálok, de azért bevallom, egy kicsit kényelmesebbnek érzem a birodalmi hosszegységeket...

Nekem is hasonlo tapasztalataim vannak, évtizedekig dolgoztam amerikai meg angol cégekkel, és a guta ütött meg amikor egy 3 mm-es lyukat kellett furatni.
A menetvágásról meg inkább hallgatok.

Meg - talán - a hajózásban.

A hektométerrel mi a probléma?
A hekto- előtag az SI mértékrendszer szerint a 100-as szorzót jelenti, és nem csak a méter, hanem pl. a liter előtt is szokás használni.
mili- 0.001
centi- 0.01
deci- 0.1
deka- 10
hekto- 100
kilo- 1000

Akkor már a mázsa és a tonna lóg ki inkább:
1 mázsa = 100 kg = 100.000 g
1 tonna = 1000 kg = 1.000.000 g = 1 Mg
Mondjuk meglehetősen furcsán hangozna egy 2,5 Mg-os (két és fél mega-grammos) furgon... Vagy egy 5 Gg (öt giga-gramm) vízkiszorítású hajó... De teljesen helyes lenne.

Az is érdekes, hogy itthon 10 deka felvágottat szokás kérni a boltban, míg Franciaországban 100 grammot.

És akkor még belezavar a képbe, hogy a kilo- előtag a számítástechnikában nem 1000-et, hanem 1024-et jelent...

Nekem semmi problémám nincs vele, csak megjegyeztem, hogy kevés olyan hely (szakma) akad kicsiny hazánkban, ahol használatos. Ezzel együtt a Megagram, Gigagram teljesen korrekt, habár valóban kissé szokatlan.

Nálunk is ez így van: ha 10 da-t kérsz, akkor csak néznek mint a moziban...


Az is érdekes lenne, ha Vancouverben kiraknánák egy útmenti táblat: Halifax 6,1 Mm ...

Ausztriában meg nem 2 deci bort isznak, hanem egy negyedet vagy nyolcadot....

Az valóban érdekes, hogy egyes előtagok használata mennyire megszokáson alapul. Például dekamétert, hektogrammot vagy dekalitert nem látni (apropó, a liter is megmaradt az SI-ben használható nem SI-mértékegységként). A mega, giga használata is kicsit ilyen, energetikával kapcsolatban néha még a terawattot, terajoule-t is simán leírják, de a Nap-Föld közepes távolságot általában 150 millió kilométernek írják 150 gigaméter helyett. Ugyanígy szerintem a megagram sem hülyeség, illetve a liter mintájára a tonnával is lehetne használni SI-előtagokat. Persze arról mindenkinek az atomfegyverek jutnak eszébe az idétlen TNT-ekvivalens energiaegység miatt.

Ezek a számok legalább egyértelmüek, de a milliárdot mega billiot már követhetetlenül keverik ( föleg a pénzügyi szakmákban), mert az angolszász területen a milliárd helyett a billiont használják, igy az ember sohasem tudja hogy mikor hány nullárol is van szo.

Sziasztok!

Terepasztalt kezdtem építeni (TT méret). Eddig ott tartok, hogy van egy meglehetősen stabil asztalom, 4 lábbal és rajta egy masszív bútorlap. Ezt befedtem egy méretre vágott 4 mm vastag parafával. Szeretném a nagy részét füvesíteni. Ahogy én értelmeztem 2 választásom van: kész "fűszőnyeget" vásárolok és méretre szabom, vagy szóróanyag segítségével fedem be a részeket. Személy szerint sokkal szívesebben alkalmaznék kész szőnyeget, minthogy elkezdjek ragasztózni és szórjam rá az anyagot. Ezzel kapcsolatban kérnék tanácsot, valamint, hogy ha esetleg valakinek van jó "forrásra" ilyen szőnyeg vásárlásához azt se tartsa vissza... találtam jókat az interneten de amennyi nekem kéne (80x145) az elég húzós, sajnos sok pénzt nem költhetek rá.

Tiszteletem!
Segítséget szeretnék kérni.
Elkészült - végre - a terepasztal 3 darab kerete.
Egyenként 85*150cm-es darabok. Illesztőkkel szépen összeilleszthetők, M10-es csavarral rögzíthetők. 18mm-es rétegelt lemezből csavarozás+ragasztással készült. Brutális stabilitás... majdnem minden irányba.
Így állítva - ahogy a képen is látszik - fent megfogva a két sarkát/oldalát a kereteknek, megcsavarhatók a keretek, ha alul rálépek, hogy ne forogjon el. Azaz tud tekeredni egy picit a keret. Csak ebben az irányban mozog. Nem olyan vészes, de van tekeredése. A másik irányokban iszonyat stabil, és erős. Lehet- e tenni valamit ez ellen?

Lehet, de felesleges. Annyi mozgás nem árthat.

Ok, köszönöm! Valahogy így voltam vele - köszönöm a megerősítést!
Ha legalább 15-20cm lenne a magassága a rétegelt lemeznek, akkor kevésbé csavarodna, viszont akkor 3szoros súlya lenne....
Következik a favédelem - festés. Aztán indul a meglévő sínpálya elbontása, abból az új építése.

Két darab, átlós merevítés sokat segítene, valószínűleg azt már nem tudnád megcsavarni, de én is úgy érzem, hogy hogy felesleges. ha a mostani állapotban csak pár millimétert tudod megcsavarni, az nem lesz zavaró. Én most csinálom az első (gyerekjáték) asztalt, ami 135x110 cm. Ennek sokkal egyszerűbb a kerete, nincs benne átlós merevítés. Ez is tekeredik, de mivel 6 mm rétegelt lemez a lapja, csak kis mértékű a mozgás. Egyáltalán nem zavaró. Gyönyörű lett a tied, gratulálok. Ernő

Köszönöm mindkettőtöknek a válaszokat!

A jobb szélső - az előző képen - abban egy fél andrásolás látható - ha jól tudom a nevét. Azt találtam ki, hogy minkét átlót megcsinálom. Az egyik irány az egyik darabon már megvolt - de önmagában kevésnek bizonyult. Így, minkét "átlót" berakva, már nagyságrendekkel kevesebbet tekeredik. Mivel szabattam több ilyen betétdarabot, nem gond még betenni.

Az hogy szép munka, nem az én érdemem. Csak megterveztem, a bútorlpaszabász, levágta a darabokat. A szépen levágott darabokat már összecsavarozni+köldökcsapolni+ragasztani nem akkora kunszt. Súlya az van. A 3 darab együtt kb. 40 kiló...

Tul sok ilyen darabot egyelöre ne rakj be. Soha nem fogod elöre tudni melyik lesz utban. Ha majd vizszintesen lesz a keret és rárakod az elsö pályaalávalot meglátod mi pontosan mi hol lesz. Amugy ha ugy nem nagyon stabil a keret, hogy az X merevités segit, akkor egyszerübb a sarkokba egy-egy merevitést rakni (3szögu darab), de lehet, hogy a láb is odakerül akkor már az is merevithet. Én ugy értettem hogy a 3. dimenzioban csavarodik (sikbol ki).

Lábra állt a bogárka... (6 lábú)

Az első stressz teszten túl vagyunk (én is, meg az asztal is). Végigsétáltam rajta, szemügyre vettem a beépíthető terepet

Egy személy össze tudja rakni, fel tudja állítani. Modulonként egy kisebb személyautóval is szállítható. Ez mind tervezési szempont volt.

150*255 a mérete.

Azt hittem tele lesz a peron, de mindenki otthon maradt

Leállt a felújítás?
A ház egy hónappal ezelőtt is még így nézett ki ...

Szia! Frankó lett!! Én sajna nem építettem úgy van,hogy volt.. A digitalizálást csináltam meg,de most meg nem tudom mi legyen.. Hogyan állítom meg a vonatokat bonyolult pc vezérlés nélkül..ABC fékezés lenne jó,de azt meg a dekóderek nem tudják..Mennyivel előnyösebb a dcc annyival nehezebb megvalósítani a manuális irányítását az asztalnak..

Köszönöm!
Vonatmegállításra azért van még egy lehetőség a DCC-ben.
A DCC topikba írom.

Készül valami uj:

És már néhány nyomtatott darab is - meg selejt is, ami majdnem élethüre sikerült.

Azok nem selejtesek, hanem magyarországiak.

Mindent az élethüség oltárára!

Jók lettek! Mennyire publikus a nyomtatófájl? Ha hozzáférhető, akkor érdekelne.

Tényleg, ezek a leg élethübbek ....

Már készültek hozzá élethü paletták is.

Eszembe jutoTT egy kérdés, talán beszélgetés kezdésnek is jó lehet, ha már terepépítés.
Én speciel ki nem állhatom a környezet trehányságát, a lepusztultságot, rendetlenséget. Annyi ilyet látok, ha "kinyitom a szemem", amikor vasúttal utazok. OK, lényeges az élethűség, de én a pusztulást, az ebek harmincadjára hagyást még modellezzem is le, hogy otthon is azt lássam?
Nem tudom, ki hogy van vele, de én inkább nem. Persze egy szolid koszolás az van, de én nem szeretnék roncstelepet, meg sittbányát modellezni. (Most túloztam...)
Szóval, vigyázva arra, hogy ne legyen túl steril, túl "patika" az asztalra épített környezet, de én inkább egy szép, rendezett terepet szeretek látni egy házi pályán. Magánemberként a magamén meg pláne!

És Ti?

Sajnos azonban a vasut sehol sem ilyen, még Svájcban sem. A vasut a korunkban vagy vadonatuj szupergyors valami - amit modellezni odahaza aligha lehet ( meg öszintén szolva nincs is rajta mit), vagy a 70-140 éves multat probálja a mai korban elfogadhatová tenni annak minden hibájával, nyomával és lezüllesztésével, de viszont rengeteg szép kihivással a modellezö számára. Nézd meg Battka kolléga épületeit vagy Balogh Laci terepasztalát amik ilyen témáju vasutat modelleznek a legaprobb részletekkel. A modern vasut egyre inkább a repterek sterilitásat veszi át. Láttam rengeteg ujonnan épitett állomást - öszintén szolva egyetlenegyet sem tudnák elképzelni egy házi terepasztalon. De láttam sok felujitott régit - amit gyönyörüen rendbe tettek, és teljesen megfelel a mai kornak 100 éves kora ellenére (pl Kaposvár). Érdekes modon mig valamikor a vasutnak volt stilusa és voltak emberei akik erre ügyeltek - még a legkevésbé sikerült állomásépület is gyakran a város(ka) disze volt, a nagyokrol nem is beszélve, a maiak meg sokszor fel sem tünnek az idegennek.(sok modern svájci állomás - inkább egy betonszörny, mint valamilyen épület, ami elött az ember megállna nézelödni, vagy bemenne a restibe egy kávéra vagy sörre.
Én már gondban vagyok a jelenlegi - mezei vonatokkal is. A tehervagonok megnyultak - a 100 évest leképezö állomásra valamikor be tudtam állni egy mozdonnyal és utánna 10-12 kéttengelyes kocsival - milyen szépen nézett ki az a vonat Ma egy Taurus vagy Herkules mögött 4-5 kocsi már éppenhogy csak befér ugyanabba az állomásba. A valodi vasuti állomáson elveszik egy Desiro ha ott megáll, a házi pályán elfoglalja a vágányhossz közel felét. Egy Bz két extra kocsival már komoly szép vonatocska és sokkal jobban mutat mint a kinyujtitt colásdoboz.
És minden vasuti csomopont körül ott van az a "rendetlenség" ami a vasut szerves része. Miért kellene azt kihagyni a modellezönek? A jármüveken megköveteljük még a pontot is az i-n, a környezet leképzését meg egy korház diszfolyosojárol akarjuk modellezni? Hogy illik ez össze?

Hogy' is szokták mondani? Ízlésekről és pofonokról vitatkozni nem érdemes. Avagy: kinek a pap, kinek a paplan...
Személy szerint én jobban kedvelem a valósághűbb, azaz a kissé lepusztult, sérült, horribile dictu: összegraffitizett kocsikkal működő terepasztalt, mint az idealistát.
Persze, annak is van létjogosultsága, ami azt mutatja, hogyan kell(ene) kinéznie a pályának, pályamentének. De - sajnos - a valóság nagyon nem ilyen. Akármennyire is igyekeznek megóvni az épületek és környezetük épségét a vasutasok és civilek, sajnálatosan mindig akadnak hanyag, nemtörődöm, vagy éppen szándékosan vandál emberek, nem is szólva az idő vasfogáról, ami a kicsit is elhagyottabb (elhagyatottabb?) épületeket és környezetüket sem kíméli.
Persze, szép egy olyan asztal is a maga módján, amelyen inkább a "természetes használat" nyomai látszanak, de én a magam részéről a valósághűséget (ide értve az épületek, műtárgyak, pálya menti részek leépültségét is) jobban szeretem. De - szerencsére - nem vagyunk egyformák, mindenki mást és mást szeret. (Hál' Istennek, mert így nem mindenkinek ugyan az az egy nő tetszik...)

Meg mekkora tudomány az, ha egy épületet, jármüt ugy sikerül "patinálni" ahogy az valoban kinéz. Egyszer nekifogtam egy kis bakterház pontos modellezésének. Az épület egy hét alatt elkészült, de utánna jo 2 honapig a "valoságképen" dolgoztam, hogy minden repedés, minden levált vakolat ugyanugy legyen a modellen mint az eredetin. Csak ilyesmiröl akkor még filmre vagy 100 képet fényképeztem és azok szerint lett minden modellezve. Mire elkészültem a vasut lebontotta az érdekes épületet. A modell most egy muzeumban van.

Persze, csak beszélgetésnek indult volna, ki hogyan csinálja, és mi a véleménye? Én sem patika tisztaságú környezetet szeretnék, de van, amit nem szívesen látok, így nem szeretném még modellben is látni a saját asztalomon.

A cél az legyen, hogy realisztikus legyen a kép. Ehhez gyakran igen jo érzék kell, sok minden nem sikerül sem elsöre sem másodikra.

Tokyo Station 2018

Persze, megértettem én. Nem is vitatkozni akarok ezen, hanem elmondtam az én véleményemet. Mindamellett, hogy természetesen tiszteletben tartom a mások, így a Te véleményedet is.
Ezért mondom, kinek a pap, kinek a lánya, kinek meg a paplan...
Én ezt szeretem, Te mást, és ez így is van jól. Ha mindenkinek ugyan az tetszene, az lenne az igazi nagy baj.

Egy érdekes összeállitás:

Patina mesterfokon

Mindenki eldöntheti magának mi illik jobban a valosághü modellhez.