Kiderült a turpisság!
Legalábbis a Tillig Standard íves váltó esetében, ha hosszú forgóvázzal megáldott mozdonyt használnánk (E11/E42, E44, NoHAB, Szergej, Ludmilla, stb).
A gond az, hogy a forgóvázak nem állnak be rendesen ívbe, és a váltó csúcssín tereli be az első tengelyt, ami meg zárlatot okoz ebben az esetben. Túl szűk a hely a mozgó csúcssín, és a szemközti tősín között. PIKO A-nál is ez van.

Sajnos ez minden váltonak a legkritikusabb pontja és ráadásul a kerékgeometria függvénye. Igy a rendszer csak akkor müködöképes, ha mindenki betartja a szabványokat. (Amit sajnos nem lehet állitani) Itt is láttunk modelleket amik keréköze B kevesebb mint 14,3 mm volt
A másik kritikus méret a K (ez forditja az ivben a forgovázat) NEM310
Látjuk, hogy mind a két méret B és K 0,2 mm toleranciát enged meg, ha elöveszed a sublert, akkor kiderül, hogy sok modell itt még 1 mm-töl nagyobb toleranciával jön.
Persze lehet olyan váltokat is gyártani mint a AC rendszerben, ott talán az uthenger sem csinálna zárlatot, de hát mindenki a modellhüségért sir, az meg azzal jár, hogy be kell tartani a szabványokat.
Ráadásul a másik kritikus dolog nincs is szabványositva, az meg a modellek minimális iv igénye. Anélkül meg a fenti elmélet sem müködik.

A Tillig Standard váltonál meg meg kell szüntetni a galvanikus kapcsolatot a csucssinek meg a sziv között. Ez a modern kor parancsa.

Sziasztok! Egy évig össze volt rakva a kísérleti terepasztalom az u profilos sínekből sajnos egyik másik eléggé kontatktos lett.. Most újragondolom i profilos lesz , de a Piko váltókat meg szeretném hagyni mivel azok elég jók nem akarok még külön váltókra is költeni.. Szóval van valami megoldás az illesztésre mi nem igényli azokat kis külön síndarabokat mi van nekem pár.. Az íveket nagyon megtolja ha azzal készíteném el.. Nincs valami más mód mit alkalmaznak ? Esetleg egyszerűen nem is lenne összerakva csk pár tized hézag lenne a sinek közt ,de azt meg elég macerás építeni...

Ha jól gondolom I profilos sínekre akarsz váltani. Ha ez a helyzet akkor felejtsd el a régi Piko váltókat. Nem érdemes emiatt majd harmadszor is újra építkezni.

Ha hézag van, akkor nincs elektromos kapcsolat. -> Minden szakaszhoz és váltóhoz oda kell vezetni a feszültséget, vagyis a sínekkel párhuzamosan vezetékezni is kell.
A vezetékezés viszont megoldaná az eredeti problémát is, vagyis a kontakthibát. (Legalábbis, ha ezalatt azt érted, hogy az egyes sín-szakaszok között nem jó az elektromos kapcsolat.)
Vagyis ha csak emiatt akarsz váltani, akkor a vezetékezéssel megúszhatod a sínek vásárlását is.
De ez egy abszolút magánvélemény...

Ezt én is meg tudom erősíteni. Nálam tökéletesen működik a régi sínekből összerakott pálya. Kis, kéttengelyes mozdonyok is végigmennek egész lassan és nem állnak meg. Ennek egyetlen titka van. Minden sín meg van táplálva, külön-külön. Ez valóban sok vezetékezést jelent, de az áramellátás hibátlan. Ha a sínek felülete nem korrodált, akkor ez a jó megoldás.

Öngól lenne, ha megcsinálnád.

Akkor lehet lenikkeleztetem mégis a sineket.. Találtam egy kis céget Pécsett vonattal is könnyen odajutok.. Rászánok egy huszast abból mindent lenikkelez szerintem.. Januárban tízezret mondott rá a srác.. Csak hát sok a szétszedegetés időben A felülettel van a problémám némelyik sín kicsit korrodált,de nem tudtam kiszűrni melyik lesz az .. Mindet megtáplálom vagy belül összeforrasztom majd ..

Jól gondold végig! Csíkos Mester nem véletlen szólott. Hosszútávban gondolkodj. Nézd meg mit nyersz és mit veszítesz. Öreg régi ki tudja milyen sínek. A szétszedés/összerakás macera, ami után koránt sem biztos a felhőtlen siker. Mennyit költesz rá, mennyi időt fordítasz az utazásra és bütykölésre. Ha sikerül is mindent patentra kihozni, még ha megfeszülsz is, soha nem lesz olyan valóhű, mint ha I-profilú sínt használnál. Lehet sokba kerül, de hosszú távon, a takarításon kívül nem leszel saját asztalod pályamunkása.

Ezt a megoldást végleg felejtsd el. Hiába lesz újra nikkelezve nem lesz tartós a megoldás, ismerőst se tudtuk lebeszélni róla, két évet bírtak a felújított sínek.

Köszönöm mindenkinek a véleményét! Ott vagyok,hol tartottam.. Nem tudom mivel ezeket a síneket,váltókat úgy örököltem egy elhunyt barátomé volt ki sokat játszott vele gyerekkorában (mozdonyvezetés volt az élete ,szinte minden tipust vezetett mi jár az országban ) ezért ragaszkodom hozzá.. Lehet veszek még sineket és a legjobbakkal megépítem.. Alagutakban lehet i profilosra illesztem..

Lelked rá még ha kegyeleti okból is, de ezekből építkezel. Nehogy hosszú távon méreg és szívás legyen vele.
Ahogy koszolódik, (azt nagyon szeret) egyre rosszabb lesz a kontakt a sín és a kerék közt. Menet közben szikrázni fog becsülettel. Ezek a kis ívecskék roncsolják nem csak a síneket, hanem a mozdony és egyéb áramvevő gördölő állomány kerekét is.
Néhány éve egy kisfiúnak építettem egy játék asztalt. Alacsony költségvetés miatt a régi Zeuke és BTTB síneket használtam. Exponenciálisan nőtt az ősz hajszálaim száma, mire megbízhatóan üzemképessé tettem. Az asztal alján egy gerincet vezettem végig és minden egyes síndarabot egyesével kötöttem rá. Kíváncsi lennék a mostani állapotra... Sok mindenen lehet kupeckedni, de a sínnel nem érdemes.

Van még egy c-terv is....
Volt itt régebben, igaz TT-ben u-prof sín i-re átalakítása.
Azaz a talpfarács (emlék) marad a rátett i-prof pedig a jövő.
Váltókban a csúcssínnek, és szívdarab marad - ezt akár le is nikkelezheted, a többi pedig i-prof sínszállal lecserélve.
Legalább annyira macerás az igazító peckeket lecsiszolni, de csak egyszer kell. Valami erősebb ragaccsal örökös lesz a sín és talpfarács rögzítése.
Adjak még ötleteket?

Gondolkoztam rajata már én is.. Nem tudom lehet e venni I profilsínt mit fűzni lehet? Vagy csak talpfásan árulják?Váltók nagy jó állapotban vannak amúgy.. Ennyi váltó állítókészülékkel a kisebb vagyon is lenne..Eladni ezeket meg ugye nem lenne etikus és nem is fogom..Egy sablonnal le lehetne gyártani a kívánt íveket hozzájuk..Ötlet jöhet ezért is írtam mert örlődöm az egészen..

Az ötlet zseniális!! Nem gondoltam ha levágom a peckeket ilyen szépen beilleszthető! Nem is mozog oldalra olyan passzentos Ha lehetne venni méterben jobb lenne mint az eredei illesztett sinek

Csak külön engedte feltenni..Csak 18 váltó van

És még magasabb is az U profilnál egy kicsit..A szívet pár tizedet meg kell emelni majd,de így nem lessz baj a PIKO váltófedéllel.. Most agyalok ám! Kösönöm a tippet diginewl

Sajnos nem a legjobb ötlet, ezt a hibát elkövettem én is! Sajnos a pöckök közé ragasztott sínszálak esetén szélesebb a nyomtáv, mert az I profi sínkorona szélessége keskenyebb mint az U profié. Ezért mintegy egy mm-rel szélesebb lesz a nyomtáv, ez miatt a kitérőknél szinte állandó a siklás pláne több tengelyes vagonoknál és mozdonyoknál. Próbáltam a belső terelő sínszálakat lereszelni és hosszabbakra cserélni, de ez sem oldotta meg teljesen a problémát és eléggé csúnya látvány is!

Szia! Milyen méretarányban ?Ez H0 .. Nem tudom a H0 sinek egyformák e a TT-vel ..Ha nem nem próbáltad azzal is lehet szélesebb? Holnap összemérem az I U profil talpfa köztávot..

Tillig H0 vagy TT sínszál egyforma. A 2,5mm-es sínprofil csak magasságban tér el. A vezetősínekkel és a szívdarabbal el kell játszani, hogy jó legyen, de nem megoldhatatlan (én nem hagytam meg a régit). Egyszer csináltam, de soha többet! Inkább építek újat.

Köszi a hozzászólást! Azt,hogy mivel érdemes leragasztani a sinszálat mi tartós elárulnád?

Van sínszál külön is, ami CODE100, vagyis 2,5mm magas profil.
Sínszálért klikk ide!

Pontosítanék!
A Tillig TT sínszál profilja az Tillig H0 Elite sínnel egyezik meg.
Van a Tillignek egy másik H0-s sínrendszere is, a régi Pilz él tovább H0 Standard néven, ez a 2,5mm magas.

Egy kiselejtezett váltó lett a tesztalany..Nem akad siklik rajta a forgóváz ha megcsavarva tolom akkor sem..

Ügyes vagy! Látom jól beletettem a füledbe a bogarat.
Én is csináltam ilyen váltókat. Nem volt siklás sosem. Való igaz, ahogy írták, egy kis nyomtávbővülés az lesz. Érdemes a belső oldalhoz igazítani a sínszálat, így nem lesz nagy lötyögés.
Azon kívül, hogy randa volt, nem volt vele bajom.
Sínszál 2,5mm magas legyen.
Sínszál

Ragasztás az jó kérdés. Pillanatragasztóval dolgoztam. 4 évig stabil volt. Aztán bontás lett. Szerintem valami erősebb cucc érdemes oda amihez a fém, és ez a különleges műanyag is ragad.

Van pár tized bővülés de,a váltók a valóságban is bővebbek mint a szabvány nyomtáv erre van külön táblázat ..Ha gondosan csinálom szép is lesz a PIKO váltókkal.. Megpróbálom a csapágyragasztót ,hogy fogja meg..Van flexi pillanatragasztó is ,de persze beszáradt..Egy forgóvázat kell rajta tologatni minek elég éles nyomkarimája van és ha az jól szalad akkor ott baj nem lehet..

Szia! Én TT-be próbálkoztam, de fel is adtam, inkább teljes vágány csere mellett döntöttem.

Általában szebb lesz a terepasztal összképe, ha a régi U-profilos sínszálakat - nem kis munkával!!! - lecseréljük a rendes I-profilúra.
DE! Sajnos mindig van de...
Ezzel a megoldással, építési nagyságtól függetlenül szembekerülünk egy új problémával! Nevezetesen az ívsugarakkal. A régi ívek, különösen az alap váltók kiágazási ívsugara kicsi! Egy újabb modell már nem képes ezeket befutni!
Egy példa: TT-ben a régi Zeuke/BTTB geometria 22,5° szögű, és 286mm sugarú kitérő ívre épül. A baj az, hogy az új Tillig mozdonyok, különösen a BR50, BR52, de még a Desiro motorvonat sem fut el ezeken. A PIKO Hobby Taurus és Hercules mozdonyai ugyan elmennek itt, de csak szólóban, mert egy hosszú kocsit utánakötve a kocsit ki fogja dobni, mert nincs a kocsikapcsolójuk kinematikára szerelve.
H0-ban hasonló gondokkal kell majd szembenéznünk.

(A régi Zeuke geometria egyébként zseniális, és pofon egyszerű belőle egy akármilyen pályát kirakni, akár fejből is. Mert egyszerű. Nem primitív, hanem egyszerű. A mai napig nincs ilyen sínrendszer másik.)

A ragasztás nem jó megoldás.. Kitaláltam egy jobbat..Persze ideiglenesen lehet rögzíteni pillanatragaztóval,de vigyázva csak a sín alá jusson ne menjen a sínszál mellé a talpfára..Kihasználom a sín nagy hőelvonását egyszerűen pákával "beszegecselem" a műanyag nem olvad meg szinte teljesen kitölti a lyukat.Utána lereszelm.. Véleményt ötletet szívesen fogadok..

A többi..Nagyon stabilan áll ragasztó nélkül csináltam direkt..Ha rááll az ember pillanatok alatt megvan..

Lehet epoxit is beletölteni akkor ógy kell csinálni a kis ónhóembert,hogy ne lógjon ki.. Próbáltam ráforrasztani különféle dolgokat,de macera.. Ez pillanatok alatt megvan és nem törik le,nem fut az ón alá,stb..

Ügyes vagy!
Ezt a szegecselést nem értem egészen. Fogsz egy vastagabb (2-3mm) ónrudat, és azt forrasztod le a sínre, amit melegítesz?
Ezután a talpfába betett sínszál túlsó oldalán levő óntuskót melegíted le, ami kitölti a műanyag rácsban a helyet?

Igazából nem szegecselem először azt akartam pedíg.. Kis óngolyókat melegítek egymás fölé mint a fagyigombócokat úgy képzeld el.. Nem olvad meg az alatta lévő mert a sin erősen elvonja a hőt.. Ha kész beleteszem a talpfarácsba akkor egyszerűen hirtelen megolvasztom ,de csak kis ideig és utána azonnal visszahűl nincs ideje a műanyagot igen megolvasztani..Persze kell hegyes páka és hőszabályzós..A sineket sima ragadós papír maszkoló ragasztóval csinálom szikével vágom ki a jelnél így az ón nem fut szét az első gogyónál..Három négy gombóc kell mit gyakorolni is kell milyen kövér legyen.Ha nem jó csak lekapom pákával és újrakészítem..

Amúgy jó ötlet a vastagabb ón mi pont belefér a talpfarácsba kipróbáltam! Maszkolás,jelölés,szikével kivágás,kicsit megfuttatom fluxosan,odabiggyesztem a vastagabb ónt,A tövénél ha kiöblösödik egyszerűen kicsit lereszelem vagy szikével lefaragom,csonkot kívánt hosszál elcsípem,maszot eltávolítom,mehet a helyére ideiglenesen pár csepp ragasztóval ,bemelegíteni a furatba,lereszelni a felesleget.

Ideális lenne apro csöszegecseket használni vannak már 1,0mm átméröjüek is. Valamikor ilyeneket használtunk az elektronika épitésére ( a NYAKok elött).

Próbáltam hasonló megvalósítást is,de macerás a ráforrasztás és az a baj könnyen letörik ha mondjuk valóban szegecselni akarom..Mindenesetre bányászok az említett szegecsből valamiből ..Most hőálló fekete tömítőanyagba ágyaztam azt tesztelem.Oda jó lehet a szegecs.

Irigylem, hogy mennyi időd van erre!
Nekem arra nincs, hogy a saját Z-s asztalomon a Langsamdorf állomás előtt emelkedőt kijavítsam...

Télen csak..Tavasztól őszig más projectek vannak

Nem szegecselni gondoltam, hanem ugyanugy belenyomni a talpfaráacsba ahogy te is csinálod. Ahhoz ugyanis még kevesebb hö kell.

Kipróbáltam sok variációt ,de nem találtam jobb megoldást..Flexibilis pillanatragasztóval felragasztom a sint és hátul bemelegítem ,lereszelem.Ki kell alakítani a helyet a talpfarácsban előtte a csuszkás összekötő férjen el..

Rátaláltam a váltós topicra.. Hát gondolkodsba estem Nekem szerintem nem lenne lehetetlen kihívás meggyártani a váltóimat A műhely szerszám adott csak egy cnc asztal kéne még a talpfarács készítéshez ,de persze ez nem feltétlenül szükséges.. Nyáklemez is van bőven,forrasztó,flux,drillek,tolómérők,mindenféle apró bigyó mit én gyűjtök ha kell valamire jó lesz..Meg van némi kézügyességem is talán.. Első nekifutásra rendelek egy 20 méter sínt azt a Piko váltókat átalakítom. Készítek egy sablont is talán.. A festést lefújés kipróbáltam már korábban az sokat dob de vlami rozsdabarna fesék lenne valósághű kinézetű

Üdv mindenkinek! Én új vagyok a fórumon,de Csíkos mesterrel évek óta ismerjük egymást. A piko A vágányát használom én is. A kitérők sajna nagyon silányra sikerültek! Szívesen oda ültetném elé a tervezőjét, és csak két tengelyes mozdonyokat adnék a kezébe főként amit a piko gyárt és megmutatnám neki hogy csak vágtázva tudnak áthaladni a kitérőkön,lassú menetben ez lehetetlen,ugyanis mind megáll a szívnél! Azért erre gondolhattak volna!? Nem?::

Sajnos ez nem olyan egyszerü feladat. A modellek egyre inkább egy apro finommechanikai remekmüvek, mig a felhasználonak ritkán van ahhoz affinitása, hogy ezeket a dolgokat ennek megfelelöen kezelje.
Ez a 2 tengelyes jármüveknél kimondottan kritikus. Azt a fizikai alapismeretekböl tudjuk, hogy 3 pont határoz meg egy sikot, márpedig a legkisebb jármünek is 4 érintkezö (kereke) pontja van.
Azaz vagy jármü 4 kereke nem érintkezik mind a 4 pontban a sikkal ( mondjuk egy tükörrel), vagy ami sokkal gyakoribb a válton történö átmenet nem egy sikban történik, azaz billen rajta a jármü. Ez a gond, mert ugye a mozdonykeréknek a másik kritikus feladata az elektromos kapcsolat fenntartása a sin meg a motor között. Márpedig a sziven általában van egy nagyon rövid holt szakasz (ahol nincs áram), és ha pontosan ebben a pontban csak 3 kerékkel érintkezik a modell a sinekkel , akkor elöfordulhat, hogy azon az oldalon ahol a sziv van a szigetelt ponton támaszkodik meg a jármü, a másik kerék ugyanabban a pillanatban a levegöben van, azaz megszünik a galvanikus kapcsoltat.
Azaz lassu menetben a mozdony megáll!
Ez ellen nincs egyszerü megoldás! Ezért találták ki a mozdonyokba a lendkereket vagy a piacvezetö mozdonyai csak kozmikus sebességgel futnak ráadásul még a 2 tengelyes mozdony is 6 (2+ 4) áramszedö ponttal rendelkezik.
Régebben az ilyen kis mozdonyok nagyságrenddel durvábbak voltak, laza kerékcsapágyakkal ( rugozás ), ami jobban illeszkedett a mélyszántás utáni szántoföld minöségü vágánysikokra. ( szélesebb kereket nagyobb nyomkarimák, felülröl nyomo áramszedök). Ma ilyen mozdonyt aligha lehet eladni mint modellmozdonyt ( 10-20€-s árban vannak az olcso játékboltokban).

Sziasztok!

Bordázott szerkezetű terepasztal esetén az asztal alatti szintnél hogyan oldjátok meg a vágányok süllyesztését? A szükséges mértékben átvágjátok az útban lévő bordákat? 10cm merevítés magasság esetén ebben az esetben nem sok anyag maradna a bordában. 15cm?

A bordázatnak mindig a legalso szint alatt kellene lennie... meg amugy sem tul jo, ha a bordázatra megy a sineket tarto lemez. A bordák nagyon utban tudnak lenni!

Volt egy ilyen sejtésem, hogy az van legalul. 3 szint esetén így a legfelsőt már rendesen alá kell ducolni

Hát nem egyszerü egy többszintes pályát épiteni, söt már épités közben arra kell gondolni, hogy majd ha kész vagy, hogyan jutsz oda, mert ugye Murphy törvényei szerint a legelérhetetlenebb helyen levö alkatrész fog elsöként elromlani.
A bordás konstrukcio ma már pontosan emiatt nem divik. Untig elég egy kb 40x40cm-s vagy hasonlo rács, habár még ott is elöfordul, hogy éppen ott kell a hely ahol a rács miatt nincs.

Lehet, hogy én fogalmaztam rosszul, élére állított 10-15cm széles rétegelt lemez csíkokból (bordák ) összeállított rácsszerkezetű asztalra gondoltam.
Ez esetben is áll a dolog, hogy tartószerkezet a legalsó szint alatt?

Elvben mindig hacsak nem tervezed ugy a rácsot, hogy ott vonatok menjenek. Pontosan kivágni és szintbe tartani sokkal nehezebb mint alátámasztani a pályát. Az alátámasztást sokkal könnyebb felerösiteni egy ilyen rácsra, mint abban alagutakat vájni.
Milyen méret en dolgozol? A TT ben kb 6-7 cm a szintkülönbség H0-ban 10-12. Ha ekkora lyukat vágsz a rácsba lehet hogy össze is rogyik.
Amugy nagyon felesleges ilyen vastag rácsot csinálni elfoglalja a rengeteg helyet és gondban leszel alulrol elérni bármit.
A cserépléc is majdnem sok ami ugy kb 2x5 cm.