Végül is van néhány kategória az építésben is, egyszer már írtam valami hasonlót úgy az egész vasútmodellezésről. Megpróbálom nektek kifejteni, hogy az én meglátásom szerint milyen kategóriák vannak, amiből esetleg tudtok választani, és így talán könnyebben tudjátok megfogalmazni a későbbi kérdéseiteket is.

1/a) ÜZEMI MODELL

Az esetek többségében teljesen élethűen modellezi a hossz és szélességi méreteket az adott nagyvasút kiválasztott részén. Az ilyen terepasztal pontosan képezi le a vasútüzemet, jelzőkkel, járművekkel, menetsebességgel, dinamikával, vezérléssel. Ilyen pl. a győri főiskola oktató asztala, vagy a BGOK Műszerautomatika által épített asztala, de nincs terep, csak technikai asztal. Az asztalt valós, vagy valósághoz nagyon közeli berendezések vezérlik (majdnem teljes állomási biztosító berendezés). "Valós vasútüzemi játék, a vasút üzemének pontos leképzése, így a kezeléséhez megfelelő képzettség kell. Gyakran használják a diákok kiképzésére"

1/b)

A fenti + részletesen kidolgozott terep (pl. a modul szakosztály). "Látványos játék látnivalóval, de még akkor is sokszor unalmas lehet, ha a modellidő a valós négyszerese. Így a szemlélőnek is ismerni kell a vasúti technológiát, hogy megértse, mi történik a terepasztalon."

2/a) PROFI MODELL

Ugyan az mint az 1/b, csak nem valóságos hanem kitalált (fantázia) állomásokkal és rendszerint jelentős hossztorzítással, de a vasúti üzemet messzemenően leképző forgalmi szervezéssel. Az ilyen pályákat már nem valódi vasúti berendezések vezérlik, hanem egyszerűsített, csak a lényeget (az adott fokig) kiemelő berendezések, kezelőszervek vannak megépítve. A szemlélőnek nincs szüksége vasúti előképzésre, a kezelőnek viszont ismernie kell a vasúti szabályokat ( mikor állíthat egy jelzőt, stb.).  A tulajdonostól függően a legkisebb részletek is kidolgozottak lehetnek. "Szájtátós játék azoknak, akik nagyítóval körbejárják."

2/b)

A fenti terepasztal automata, vagy félautomata üzemmódban. A vonatok látszólag követik a vasút alapszabályait, váltanak a jelzők, a vonatok megállnak az állomásokon, stb. Rendszerint csak ritkán kell beavatkozni, pl. új vonat összeállítása. A vonat szép, látványos terepen megy az egyik állomásról a másikra. Egyes vasútmodellező klubok kiállítási asztala, vagy modulrendszere, mint pl. a 424-es klub N-es pályája: gyorsan pörgő forgalom, látványos, nézőbarát szórakoztatás. "Jó játék laikusoknak."

3) IGÉNYES MODELL

Helyhiány miatt hossz-torzított asztal, egyszerűsített vágánytervvel, nem okvetlenül valósághű vonalvezetéssel. Az ilyen asztal, akár egy színházban, látszólag mutatja be a nagyvasutat, annak kiválasztott (nem okvetlenül összefüggő) részleteit. A terepasztal főbb vonalaiban modellezi az igazi vasútüzemet kitalált állomásokkal, és szépen kidolgozott tereppel. Az ilyen asztalon gyakran találkozunk nem hétköznapi megoldásokkal (trükkökkel, rejtett spirálisokkal, különböző tájegységek összekombinálásával), és az építők gyakran használnak színházi trükköket hogy valósághű hatásokat érjenek el az adott térfogatban. "Féltett szép játék."

4) JÁTÉK ASZTAL

Egyszerű, áttekinthető vonalvezetés, kisebb gyerekek számára is. A terepasztalon mellőzik az apró, érzékeny részleteket, hogy a gyerek-kezek ne tudjanak bennük kárt tenni. A vonalvezetés gyakran követi valamelyik gyári pályatervet, annak minden előnyével és hátrányával egyetemben. A terepasztal szélei rendszerin plexivel vannak védve, hogy a modellek ne essenek a földre.
Ugyanaz, mint a "3", csak kevésbé kidolgozott tereppel a kölkök miatt (pl. mint az enyém, amiből nemsokára "3" lesz). "Szép játék."

5) SÍNHALMAZ

Hely-és vasúttechnikai ismerethiány miatt torzított vasútüzem és városkép, rendszerint túlzsúfolt, mert mindennek "kell" rajta lennie. A terepasztal-építők többsége ebbe a hibába esik bele a leggyakrabban. A "lehető legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló helyből". Szűk ívek, indokolatlanul sokat kanyargó vonalak és rövid állomások. Értelmetlen környezeti kapcsolatok és ma már megmosolyogni való terepépítés. Nem egyszer az eltérő méretarányhoz gyártott kiegészítők kusza kavalkádja. Az igazi hardcore játékos még felsővezetékes üzemet is betervez erre az asztalra, így garantáltan lehetetlen a tisztítás, karbantartás. "Szép játék."

6) MINI SÍNHALMAZ

Ugyanaz, mint az "5", csak profi "dilikör", rengeteg váltó, és jelző, többvágányos fővonal, a vonatok mint az őrült, rohangálnak körbe (a kiállításon legalábbis így láttam). "Játék"

7) "DILIKÖR"/PRÓBAKÖR

"Dilikör" (lehet valamivel bonyolultabb is), mindegy, mi hol van (váltó, jelző), csak menjen körbe a vonat és legyen néhány ház. Esetleg vannak rajta szabványos emelkedők, sőt mérőberendezések is (a mozdonyok sebességére, vonóerejére, stb.) Optimális az új modellek tesztelésére, bejáratására. (Itt kezdtem, aztán ugrottam "4"-re ) "Ez tényleg játék."

8) DIORÁMA

Érdemes még megemlíteni a működő dioráma kategóriát is. Ez főként az építő minimális helyi adottságaiból fakad, de törekedve az igényességre, inkább egy szépen kidolgozott üzemi részletet, vagy akár bármilyen más, a vasúttal kapcsolatos elemet tölt meg élettel. Lehet ilyen pl. egy belvárosi, magasvasúti állomás, alatta a nyüzsgő utcával, a városi élettel. Működhet annyiban, hogy maga a vasút áll, de pl. a felvonó, mozgólépcsők, minden egyéb mozog, működik. Az autók világítanak, netán CarSystem-mel mozognak, egy ház ég és oltják a tüzet, vagy bármi más. Netán a vasút is mozoghat, de a dioráma két végén eltűnik egy épület mögött, vagy egy alagútban, stb.

Lehet "hirtelen felindulásból" terepasztalt építeni különösebb indíttatás vagy ihlet nélkül, csupán a játék, szórakozás kedvéért, de ez nem feltétlenül modellezés.
A modellezés az önkifejezés egyik eszköze. Bármennyire is a valóság leképezése a cél, a végső alkotásban mindig ott lesz az alkotó személyisége is.

Ez az írás az én (FriTTz) alapötletemből indult ki s lezlinilzen, etwg és masTTertape szellemi és gyakorlati tudásával kibővítve kerül most a nyilvánosság elé!