Milyen inventory programot javasoltok a modellek és adataik vezetésére? A jelenlegi táblázatkezelős megoldást váltanám ki célszoftverrel.

Márpedig nekem excel táblám van. Eleddig ez tűnt a legjobban testreszabhatónak

Digitools digiprogram(er)?
A program szabadon használható, és működik másik dekódert kiolvasni tudó központtal is.

Nekem is....
Ráadásul vonatösszeállításokat is a saját logikám szerint tudok kitalálni és akár programozni benne.
Persze nem tízezres nagyságrendű rekordról beszélünk.

Üdv

SAetta

Szia! Nem mozdonydekóderek adatainak vezetésére gondoltam, hanem gyártó, cikkszám, megnevezés, korszak, db, ár, kép, stb.

@Saetta:
A vonatösszeállítás megoldott excel-ben, a programozás alatt nem tudom mire gondolsz.

Tiszteletem!
Adott két Kühn első osztályú kocsi (különböző psz), és adott két cikkszám. Melyik-melyik?

Jó estét mindenkinek
Én is benézek csupán két kérdés erejéig
Milyen vezeték javasolt áram vezetésre olyan amiben több vékony huzal van,vagy olyan vezeték amiben csak egy vastagabb drót van?
Másik kérdésem az lenne hogy tudom van a trafó ugye ami a vonat vezéréshez kell,de milyen készülék kell pl ahhoz ami a váltókhoz,jelzőkhöz adja az áramot?
Régen tudom az Fz1 tudta mert volt rajta kimenet.
Válaszotokat előre is köszönöm

Szia Marci!

A gugli a barátod: a 014-s (ha jól bogóztam ki) a 41761

Szia!

Nem vagyok nagy penge elektronikában, de azt tudom, hogy a sodrott (több vékonyszálas) vezeték a jobb választás.
A tartozékok üzemeltetésére olyan trafót válassz, amin van 16 V váltóáram. Ezt rendszerint feltüntetik a trafón, úgy ahogy a jó öreg Fz1-en is történt.

Köszönöm!

Sikumegalifter: jobban jársz a sodort, tehát több erű vezetéket használsz. Olcsóbb és jobban elterjedt. Viszont számolni kell azzal, hogy ugyanakkora keresztmetszettel számolva a sodortnak egy cseppet nagyobb az ellenállása. A másik hogy az egyerű jobban törik.
A váltóknak meg szerzel valahonnan 16V AC-t és kész. Ilyet bármely teljesértékű vasútmodell-trafó tud. Vagy (állítóműtől függ) adhatsz némelyiknek 9-12 V DC-t is, ehhez vagy trafó, vagy tápegység. Pl akkutöltőt kiszuperálsz

A sinek betáplálására jobb az egyeres un csengödrot (piros/fehér, fekete/fehér vagy barna/fehér pár szokott lenni a barkácsboltokban). Ez kb. 0,5 mm vastag azaz kb 0,8mm2 a keresztmetszete.
A licnisben (sokerü) az ilyen keresztmetszet már elég vastag és drága.
A többi vezetékhez jo a szétszedett LAN kábel, van hajlékony (licnis) meg egyeres. Egy-egy ilyen kábelben 8 vezeték van és ez pillanatnyilag a legolcsobb ( sok helyen árulnak maradékot is).
A merev huzalt könnyebb szépen kötegbe fogni. A hajlékonyhoz több rögzitési pont kell, viszont könnyebb odevezetni ahol éppen kell.
Azaz mind a kettö jol jön a háznál....

Nem tudom milyen jelzöid meg valtoid vannak. A régebbi - többékevésbé - szabványosititt technikához valoban 16V váltoáram kell. A modernebb ( ujabb) berendezések elboldogulnak 10-12V egyenárammal. Ilyen trafokat meg manapság tonnaszámra lehet venni mindenféle alacsonyfeszültségü (12V) világutáshoz, LED-khez meg mindenféle számitogépes technikához stb. Ezek kisebbek, nagyobb teljesitményüek és föleg olcsobbak.
Igy néz ki az én energetikai központom ( ezenkivül meg vagy 5 ilyen táp van magában a terepasztalban.)
Én igyekszem szétválasztani a tápokat, ugy könnyebb az esetleges hibajavitás, és az egyik nem zavarja a másik áramkört.

Köszönöm a segítséget nektek
Még nincs,de a tillig ágyazatos vágányhoz való állítóművet ha veszek akkor már tudni fogom hány voltra lesz szükségem
Jelző ügyben meg sehogy sem állok mert nem is tudom merre induljak el Mávos jelzőt keresni. Gondolom boltban ne is nagyon keressek

Szétszedhetö pályához valoban sokkal jobb a hajlékony licnis huzal.

Mávos jelző ügyével Jakó Attit keresd. Nem ismerek mást aki szépen csinálná rajta kívül.

Még egy apróság: A sodrott vezetéket "illik" érvéghüvellyel ellátni a bekötés előtt. Ez azért fontos, mert a vékony elemi szálak sérülékenyek önmagukban, és a különböző szorítók (sorkapcsok, stb.) a szálak egy részét eltörhetik. Az érvéghüvely helyett esetleg az ónozás (forrasztó ónnal, pákával) is szóba jöhet, de nem az igazi megoldás.
Trafót vehetsz az elektronikai cikkeket árusító boltokban is, de ha egyenáramú táplálásra van szükséged, a működőképes, de használaton kívüli (selejtezett) számítógép-tápok is jók lehetnek. Ezek viszonylag kisebb méret mellett elég nagy teljesítmény leadására képesek, mert ún. "kapcsoló üzeműek". (Hátrányuk, hogy a szellőztető ventilátor miatt zajos működésűek, illetve adott esetben az arra érzékeny berendezéseknél a kapcsolóüzem miatt esetleges zavarjelek (hullámzások, "elektronikus zaj") jelenhetnek meg, amelyek zavarhatják azok működését. Bár utóbbi azért manapság már nem jellemző annyira.)

"ugyanakkora keresztmetszettel számolva a sodortnak egy cseppet nagyobb az ellenállása"
Valamiről lemaradtam?
A tanulmányaim szerint az áram felületen folyik. Egy tömör vezeték terhelhetősége a hengeres felületének a függvénye. Minél vastagabb tömör vezetéket használunk, annál nagyobb lesz a felülete, tehát jobban terhelhető. Ellenben a sodrott vezeték sok elemi szálból áll és ugyanazon keresztmetszetet nézve az elemi szálak összfelülete nagyobb, mint a tömöré. Az én világomban csak sodrott vezeték az elfogadott. (Berendezés gyártás, szerelés) A gyártók is különböző trükköket vetnek be a felület növelése, illetve a vezetőképesség javítása érdekében. A legegyszerűbb, hogy végiglukasztgatják a sínt. Gyártanak úgynevezett CUPONAL síneket, ami belül alumínium, kívül kb. 0,5 mm vörösréz. Ott a flexisín. Több egymáson elhelyezett 1 mm vastag rézcsík. Például egy 40x10 mm2 tömör rézsín nagyjából 700A-ig terhelhető, mig 40x10x1 flexisín 1000A-t bír.
Amiben igazat adok, valóban jobb a tartása (Értsd elemi szál. Kábeleknél, különösen nagyobb keresztmetszetnél ez már észrevehetetlen) Valamint az ár.
Terepasztalon 2,5 mm2-nél nagyobb nem is kell. Ha megnézzük a két bekerülési költség különbségét, az simán elhanyagolható. Úgy gondolom, egy terepasztal építésnél a vezetéken spórolni butaság. Később meg is bosszulhatja magát. Az asztalon amúgy sem jellemző a hosszú egyenes kötés mentes szakasz, tehát a tömört is legalább annyi helyen kell rögzíteni, mint a flexit.
Ha valamit rosszul tudnék, kérlek javítsatok! Tanulni sose szégyen.

Egy apró kiegészítés:
Érvéghüvelyt csak akkor kötelező alkalmazni, ha a vezeték kötéspontja nem kengyeles, vagy szorítólemezes. Csavar alá kötni tilos, az elnyírja a szálakat. Vannak olyan kapcsok például frekvenciaváltóknál, hogy hüvellyel be se lehet kötni a vezetéket. Egyszerűen nem fér bele.
Megjegyzem e ritka kivételektől eltekintve mindig használok, ráadásul szigetelt hüvelyt. Nemcsak esztétikusabb, de eltakarja a kötéspont és a szigetelés között szabadon maradt ereket.
Hopp, még eszembe jutott valami!
A tömör, kontra hajlékony vezeték használata terepasztalon. A rezonancia. A tömör vezeték jóval kevésbé áll ellen a terepasztal üzemelése közben fellépő, felléphető nemkívánatos rezgéseknek. Persze ha tökéletesen van mindenhol, különösen a kötéseknél rögzítve, törés nem igazán következhet be.

Hát azt nem tudtam hogy a felülettől függ. Úgy tudtam, a keresztmetszet-terület (A) a lényeg. Viszont ha veszünk egy tömör vezetéket, akkor annak ugye A= π·R^2 , míg ugyanolyan összátmérőjű sodort vezetéknek a büdös életben nem lesz ugyanakkora az A. Az Σ(π·r^2). Ugye ez azért mert sok kis kör keresztmetszetből sose csinálsz egy nagy kört, úgy hogy minimális hézag ne maradjon.

Tolómérővel nem állok neki megmérni egy mondjuk 1,5 mm2 keresztmetszetű hajlékony vezeték elemi szálának az átmérőjét. Abból kiszámolva a felületét, megszorozva a szálak számával.
De nézd meg az alant említett példámat.
40x10 mm2 rézsín. 2x40+2x10=100 mm
40x10x1 flexi sín. 2X40+2x1X10=820 mm
Ököl szabály szerint a vezetékeknél is így működik. A hézag meg kit érdekel.
A neten keress rá a vezetékek terhelhetőségére. Nem véletlenül terhelhető ugyanazon keresztmetszet mellett a hajlékony nagyobb áramerősséggel.

A kettő között nem csak egy egyes szorzó a különbség?

Úgy tudom a téglalap négy oldalból áll...

Egy 40x10 sín keresztmetszete nálam 400.

Egyébként a sodort vezetékek körül keletkezett mágneses erőtér és a tömör vezeték körül keletkezett mágneses erőtér ugyanazon keresztmetszeten különböző ezért más a terhelhetőségük. Amúgy meg, ha nem egyet eret vezetsz, hanem többet egymás mellett akkor is csökken a terhelhetőség. Külön táblázatban van megadva az 1 alatti szorzó. A külső hőmérsékletet már csak külön említem mint tényezőt.
A vezetéket és a kábelt is keverni szokták amiknek szintén különböző a terhelhetőségük.
Az érvéghüvely nagyon jó dolog, de ha egyszerűen akartok szerelni akkor használjatok WAGO-t. Elég a csupasz eret bedugni. Most sajna nincs nálam olyan amit könnyen oldható azaz csíptethetős megoldású. Holnapra hozok és lefényképezem.

Ha Attila nagyon le lenne terhelve, van a műhelyben is ilyesmi.

Ez az un. "skin effektus". Váltakozó áramnál jelentkezik a hatás, és szorosan összefügg a frekvenciával. Minél nagyobb a frekvencia, az áram annál jobban "kiszorul" a vezető felületére. A mikohullámot már nem is vezetéken vezetjük, hanem csőtápvonalban (lásd radarok). De a Csodák Palotájában is rendszeresek azok a fizikai demonstrációk, amikor a Tesla trafóhoz egyik kézzel hozzáér egy emberi lánc első tagja, és a lánc végén egy másik ember kezében világít a fénycső. Hogy miért nem vágja agyon a bátor jelentkezőket a rajtuk átfolyó áram? Pont azért, mert Tesla trafó nagyfrekvenciás árama nem tud behatolni az izmokig és az idegekig, csak a bőr felületét "veszi igénybe", mint kvázi útvonalat.

Egyenáramú modellvasútnál ez a hatás, lévén egyenáramról beszélünk, nem jelentkezik. A tartozékok üzemeltetéséhez való váltóáram meg ugye csupán a hálózati 50Hz, itt a hatás elhanyagolható mértékű. A digitális sínjelnél már elvileg kimutatható, de a többi, üzem közben fellépő jelenség mellett nem nagyon kell számolni vele.

A kínainak legfeljebb, abból sem mindegyiknek...
Ez nagyon sok tényezőtől függ, de egy házi modellpályán az esetek 99,99%-ban a vezetékezés első számú szempontja a kényelmes szerelhetőség. Ez pedig nem a merev drótokat preferálja...

Nem keresztmetszetet számoltam, hanem felületet. A többiben igazad van. Mikor elosztót készítek, sokat forgatom a táblázatokat. Mert nem mindegy mekkora terhelő árammal milyen távolságra milyen vezetéken továbbítjuk az energiát. Az erek szabadon, kötegelve, tálcán, vagy vakolat alatt védőcsőben futnak. A hőmérséklet mellett a vezető tisztasága sem mindegy. Leginkább a sínezésre igaz. Sokszor az indítási áramlökést is be kell kalkulálni.
A fotón látható WAGO csak tömör vezetékhez alkalmazható. Ez is könnyen oldható, finom húzás mellett csavargatni kell a vezetéket jobbra-balra, míg ki nem jön. A csíptetős változat használható univerzálisan, sőt eltérő keresztmetszetek sem jelentenek gondot.

Hogy Istvánnak is válaszoljak:
Mivel erősáramú kisfeszültség a "szakterületem" így a gyengeáramot és annak lelki világát különösen a DC-t nem ismerem. A suliban is csak az egyenáramú generátort és motort tanították, de azt is felületesen.

A vasuTTmodell blog 2014.05.06-ai bejegyzésében a Khün kocsik bemutatásánál képekkel illusztrálva a 41760-as a 19-80 010-es a 41761-es a 19-80 014-es. Egyébként engima tömör válasza is ez. Egyébként ebben a blogban sok mindenre választ kapsz.

Nicsak milyen mennyei távlatokba csatangoltak el a gondolatok egy vacak, alig 1nm vastag drot miatt....

Ja!
Kergetjük iTT a magas elméletet, ráadásul (mint célozgaTTam rá magam is) nálunk iTT értelmetlen, mert a jelenség egy házi pályán nem is mérhető.

Hogy az eddigi okoskodásomra feltegyem a pontot...
Összeraktam egy egyszerű belépő asztalkát egy kisfiúnak. Reményeim szerint talán már pénteken birtokba veheti.
Nos mily véletlen, a huzalozás tömör vezetékkel készült. Maradt rengeteg 2x4x0,8 jelzőkábel, néhány folyóméternek találtam is helyet. Mint mondottam neked találkozásunkkor, régi BTTB sínt használtam. Minden egyes sínre alulról ráforrasztottam egy darabka vezetéket. Majd azokat szintén ráforrasztottam a sínek alatt futó "gerincre". (piros-kék). A sorkapcsokba világítás lett kötve. A Puskás trafó adja a világítás és a váltók tápját, míg a másik trafó egy régi F1 átépítés. Az egész le van zárva egy pozdorja lemezzel, így a kisember még véletlenül sem tud hozzáérni.
Az asztal szándékosan nincs befejezve. A tulajnak lesz még mit szépíteni rajta. A fák kedvenc kalapácsos oldalunkról származik és egész jó áron jutottam hozzá. A lomb az rettenetesen harsány zöld volt, ezért egy kis lombanyaggal megszórtam. A kandeláberek se igazán odavalók, de olcsó volt.
Végül egy kis reklám!
A padok, a kerítés, a vadászles, a HÉV épületekkel együtt szintén saját munka. A házak még az első korai darabok minden hibájukkal együtt. Szerintem ide pont megfelelnek.

Remek kis asztal a fiatal urnak. Én még eddig sem fejeztem volna be teret hagyva a gyerköc fantáziájának.

Nagyon fain! Rá sem ismerek a sínekre. Nagyon jó lett! A mozdony is mükszik?

Nem félek attól, hogy ne tudna még mit bütykölni rajta. Majd mesélek neki, ötleteket adok, aztán a többit meglátjuk.
Kicsit nekem is gyakorló pálya volt, mert mint megtudtam, a fűszórót sem tudom rendeltetésszerűen használni.

"Programozás"
- vonatösszeállításokat az EXCEL-ből kiválasztani különböző logikák szerint.
Mondjuk ezt mostanában kezdtem.

De nálam az EXCEL-ben van a dekóderbeállításoktól kezdve az egyedi megjegyzésekig minden.

Korábban a levelezésembe is elmentettem (miután a gépem kétszer elszállt)
Most meg már felhőbe is. Bármilyen eszközről el tudom érni és olvasni.

Persze, hisz lefestettem!
Most már minden OK! Ragasztáskor a vizezés miatt megküzdöttem a rozsdával, de mostanra úrrá lettem rajta. A mozdonyba plusz sújt tettem, így stabilabb. 4 db M8 anya cinnel kitöltve. Nem valami elegáns, de a célnak éppen megfelel. Az anyuka felhatalmazott egy komolyabb mozdony beszerzésére, így az állományba került egy V180 is. Még eredeti Zeuke, a ballaszt is a kaszni tetejére van szegecselve lemezekből. A korához képest gyönyörű stabil a futása és esztétikailag is rendben van. Ráadásul világít, úgyhogy a favonat után ez mindenképp előre lépés lesz. Remélem néhány év múlva köreinkben köszönthetjük, mint ifjú modellezőt.

Egy kis tapasztalat kőszórással kapcsolatban:
Volt még régebbről talán Auhagen(?) - lehet rosszul emlékszem, mert hiányzott a csomagolás - zúzalék. Leszórtam, elrendezgettem, mosószeres vízzel lespricceltem és hígított faragasztóval fixáltam. Szóval semmi különös.
De elfogyott!
A hiányzó részt Paksinuti féle zúzalékkal pótoltam. Itt ért a meglepi! Miután leszórtam, sokkal könnyebben tudtam eligazítani. A kövek az alakjuk miatt szépen tartották egymást. Könnyebb és haladósabb volt vele a munka. Száradás után még a színe is változatlan maradt.
Ha végre eljutok a saját asztal építésig, csak ezt fogom használni.

El ne higgyétek! Lógtál vill.tan.-ról, (Maxwell,Biot-Savart, KI (Hdl)=FI(JdA) stb. )
A keletkezett teret a vezető felületétől számított adott helyen a átfolyó áram határozza meg, függetlenül attól, hogy az milyen elrendezésben.

10kHz-n (a DDC egyik frekvenciája) is már csak 0.6mm a behatolási mélység, azaz a felületen mért áram 0.6mm-re a felülettől már 37/%-ra csökken, persze senkit ne érdekel, hogy pl. egy 1.5m átmérőjű vezeték jobban melegszik.

Nincs köze a TT-hez, de ha már szóbakerült:

Idézet:
„Pont azért, mert Tesla trafó nagyfrekvenciás árama nem tud behatolni az izmokig és az idegekig, csak a bőr felületét "veszi igénybe", mint kvázi útvonalat.”

„This is often erroneously attributed to skin effect, a phenomenon that tends to inhibit alternating current from flowing inside conducting media.” stb.
Bővebben: Tesla tekercs

Hűha.....mindjárt eljuttok Stephen Hawking professzor Univerzumáig... de lehet, hogy csak Stephen Flower -ig..

Abba kéne hagyni eme agymenéseket, mert ezeknek semmi köze a TT-hez a modellvasuthoz, söt a fizikát is éppenhogycsak surolják. Arra viszont sajnos nagyon jok, hogy összezagyválják sokak fejében még azt a tudást is aminek sikerült eddig leüllepednie.
Modellezési szempontbol éppen elég tudni, hogy a 0,35mm átméröjü vagy ettöl valamivel vastagabb kábel - lehet merev vagy sokszálas - tökéletes a feladatokra.

Nekem erről az elmélkedésekről a hosszú távú légijáratok pilótái jutnak eszembe. Náluk történtek olyan elmélkedések, és az azokat igazolandó rendszerkísérletek, aminek a végén sikerült felrobbantani egy hajtóművet a levegőben.

Paskinuti féle kő hol szerezhető be?

Nagyon szép kis asztalka.

Azt hittem ez egyérTTelmű....

Paksinutinál.
De van a műhelyben is. Mintha írtam volna korábban, hogy lesz belőle...

Vagy egy ilyen kisérlet.....

vonat meg a sin

Régebben már láttam ezt a videót! Azért arra kíváncsi lennék, hogy végig ugyan az volt-e a vezér a mozdonyon!?
Ennyiszer nekiküldeni a vonatot egyre nagyobb sínhiányos szakaszoknak. Azért ehez kell egy vezetői ideg, hogy most vajon siklunk-e, vagy még nem.

Én ezt a saját börömön tapasztaltam a 80-s években Charkovban. A villamos sinben hiányzott jo 20 cm-s darab. A villamos 10 percenként ment azon a vágányon. Ha kisiklott volt egy feszitövas amivel visszanyomta a kereket és hurrá mentünk tovább. ( 1 hétig "élveztem" ezt).
Kambodschában meg a vonatunk elött vittek el vagy 30 cm-s sindarabot (biztos üllönek), mi csak a nagy zöttyenést vettük észre.

Olyan ez, mint a modulokon, az illesztések! Imádkozunk, hogy egy-egy sínszál távolság még ne legyen sok...

"Megkérjük kedves utasainkat, hogy fáradjanak át a vonat jobb oldalára, mert a bal sínszál imitt-amott hiányzik. Megértésüket köszönjük!"