Megnyitom e témát, mert érdekelnek az amerikai romantikus erdei vasutak azok különleges jármüvei, és az amerikai üttöröszellem a 20. század elejéböl.
Persze elférnek ide a mai modern amerikai vasutak is - esetleg majd altémát nyitunk, de azok méretei már messze felülmulják az europai házi terapasztalok méreteit.
Bevezetöül nézzetek meg néhány képet a terepasztalomról FLRR (Ferkel Lines RR - A Malacvasut társaság), és alkalomadtán majd közzé teszek néhány képet neves modellezök hasonló terepasztalairól.
Az ilyenfajta modellezés egyik lényege, hogy aránylag nagy ivben kerülni lehet a modellezö boltokat, hiszen kinálatukban alig fordul elö valami ami használható ehhez a témához, viszont rengeteg ötlet és gyakran sok munka kell egy-egy szebb modell megépítéséhez, legyen az jármü, épület vagy akár egy hid. Ezeken a modelleken a részlethüség gyakran közeleg a végtelenhez - pl. nem hiányozhat a WC-röl még a WC papir sem.... De nézzétek a képeket, és talán kaptok némi ihletet a saját modellvasutatokhoz. Nagyon szivesen válaszolok a kérdésekre is.

Sajnos a valoságban már sok minden eltünt az amerikai kontinensröl is - megmaradt a nagyteljesitményü modern vasuti törzshálozat, és az ehhez kapcsolódó egyre kevesebb és egyre rosszabb állapotban levö szárnyvonal.

Ime néhény video is. ONTRAX
Az utolso terepasztal amerikai témájú.

Durango
Egy hajdani hatalmas keskenynyomközü hálozat utolsó alig 100 km-es szakasza.

További videok még a vágoasztalon vannak.

Nem rossz ötlet.
Van mit nézni bőven ebben a témakörben is.
Biztos vagyok benne vannak még szakavatott emberek akik otthon vannak ebben a témakörben . Én csak csodálom főként az egyediségét . A Malacvasút társaság különösen tetszik. De azt már beszéltük, hogy a spec hangulata miatt.

Hivhatsz másokat is......

Amivel jobbára foglalkozom az a TT és a kerti vasút. Na már most a kerti vasutasoknál " sok" Amerikai téma kedvelő van. Persze tudom miért is válasszák azt a témát.
De nem is ez a lényeg, hanem ott sokkal hamarabb bele botlik az ember.
Meg érdekes módon nem is különül el annyira az Ami és Európai vasút. Sokszor látni egymás mellett őket.
Persze nyilván a valóságban ez elképzelhetetlen lenne.
Az itthoni modellező társak közül is sokaknak van mind a két típusú járműből. Úgy veszem észre.
Valahol itt a fórumok közül , írtam már, hogy nem vagyok feltétlen híve az Ami vonatnak, de nyilván azért van mert élőben soha nem láttam őket. Azért testközelből nagyon más, mint bármilyen videó.

Egyébként a kisebb méretek közül tán HO-ba láttam kézben Amerikai mozdonyt.

Viszont amit te csinálsz annak a hangulata fog meg! (de ez már írtam)
Ott nem az újkori diesel gépek erődemonstrációja a lényeg.
Megpendítem a fiúknak az LGB topikon a lehetőséget, hogy ide is érdemes be kukkantani és lehet is.
De szerintem nézelődnek ők is itt is.

Nekem LGB méretü modelljeim nincsenek, illetve néhány hasonlo méretü amerikai modell átment némi fogyokurán, és 1-es méretüvé változott (ugyanaz a nyomtáv csak alacsonyabbak a sinek, és kisebbek a modellek. Ráadásul sok közlük valódi gözre megy.

A sárga vagon valamikor G méretü volt.

A Shay valodi gözre megy.

Az biztos hogy az LGB sín az nagyon vaskos. De cserébe kint az udvaron nagyon megállja a helyét.
Azért ha egy nagy pincében lenne lehetőségem vasutat építeni , akkor biztos , hogy a filigránabb síneket választanám.
Irtó nehezen döntöttem el milyen méretarány is legyen (1/22,5 vagy 1/32,5). De úgy hozta sors , hogy a 22,5 maradt. Persze még nem lenne lehetetlen dolog áttérni, de keverni nem akarnám őket. A pálya meg (sajna) csak a legkisebb ívekből van. De hát ez már ilyen.
Valahogy nem érzek még túl nagy késztetést a jármű építésre, de egy két kísérletem azért van.
Az a Sahy az gyönyörű, hát hogy még a fűthető kivitel.....!
LGB-s barátunknak van egy digitális kivitel, na attól is lehet egy hátast dobni. Szóval ezen típusú Ami gépek tetszenek, ezek azért valahogy nagyon mások. Igaz nem a kontinensen való keresztülszáguldásra csinálták őket, ez egy egész más világ.

Az 1-es sin is gond nélkül müködik a kertben. Néhány klubtagunknak már évtizedek ota ilyen kerti vasutja van.
Egyesek még a régi Hübner/Märklin sinekböl épitkeztek, mások a PECO illetve a legdrágább svájci sineket használják (az utobbi rozsdamentes acél).
Ugyannyi gond van (vagy nincs ) velük, mint az LGB-vel.
(Nekem is a régi lakhelyemen LGB volt, az ujon még csak tervezgetjük, hogy legyen-e kerti vasut vagy sem )

Ó , hát persze van több idő és kert álló dolog.
Nálam is csak azért lett az LGB, mert a kezdőkészlet amit vettem az ilyen rendszerű volt és ahoz vettem a többit
Ha most kezdeném és ennyi gógyival akkor azért lehet másként csinálnám. De már túl sokat feccöltem a pályába, hogy más rendszerű sínre térjek át. Persze ha nyernék a lotton.....?

Meg azután talán azért is elmegy ez a vaskos sín, mert kisvasút az R.K.V.t.
Tervezek rövid kéttengelyes kocsikat gyártani itthon.
Az lesz az első nagyobb sorozat jármű építésben.
Minden esetre figyelemmel kísérem az Amerikai történetet.
Sohasem lehet tudni , milyen ötletet lehet ellesni.

Hali!

Esetleg tudtok valamit erről a típusú mozdonyról?
Volt e egyáltalán a valóságba hasonló ?
Vagy csak nagyon fantázía mozdony az LGB-nél ?

Ha bár ugyan ezt gondoltam az Osztrák "Stanciról" , és kiderült nagyon is valóságos.

Nem igen volt ilyen a valoságban. Amerikában a 2 tengelyes mozdonyok még keskenynyomközön is elég ritkák. A 2 tengelyes szerkocsi még ritkább.

Ha jól emlékszem LGB Amerika rakott össze egy ilyen szerkezetet.

Kb igy néz ki valami hasonlo a valoságban:

Köszi!
Gondoltam, hogy ez az Amerikai világban nagyon kicsi mozdony.
De nem baj, már ez a"hasonló" is nagyon jó. Ha van még ilyen kép esetleg?
Majd az R.K.V.t. vonalán valamilyen "import" mozdonyként fog szerepelni. meg tudom magamnak magyarázni, mit is keres a pályán.
Itt azért a dupla motoros megoldás a lényeg, mert hogy a szerkocsiba is ott a motor.
........jó,..van a dologba egy kis stílus törés a szerkocsi miatt !

Egy kis nézelődés.
http://youtu.be/j_vEIHNMh8A Bővebben: Link

Ezeket a modelleket én készítettem alapos átszabással,TT méretben,a donor Ho modellek voltak !!

Ez még lemaradt ...

Jol néznek ki! Gratula.

Mi hasonlo technikát használunk amikor LGB (1:22,5 stb.) méretböl 1-es méretü modelleket gyártunk. Már több szerelvényre valo kocsit csináltunk.
TT-ben ilyet még nem láttam!

Elkészült a legujabb amerikai film, 4 Shay, 1 Climax egy Heisler meg egy dupla FP7-es a föszereplö.
A film már kapható ... Bécsben.

Der Mauritz könyvesbolt

Nemsokára a V&M-ben lesz a témához néhány cikk is (magyarul ).

Megjelent az Athearn legujabb katalogusa H0 és N méretre. Tartalmazza a néhai 122 oldal.

ATHEARN

Remekül lapozható.

Sziasztok!

TT-ben keresnék egy ismerősömnek amerikai vasútmodelleket.
Tud valaki segíteni nekem ebben?

Előre is köszönöm!

Üdv:András

Itt folytatom:

Sajnos TT-ben amerikai modelleket aligha tudsz szerezni.
A Rokal ugyan kihozott néhányat, dehát azok mérete minden, csak nem a mai felfogás szerinti TT. Ráadásul nem megy el egy mai modern TT pályán a kerékgeometria miatt.
Pariser a BTTB-vel sem jutott messzebb, egy félig kész prototipustól meg, ha jól emlékszem, két átfestett modelltöl.
Van néhány kisszériás üzem, ahol GP9 meg hasonlo mozdonykasznikat gyártanak maratott rézböl Tillig alvázakra.
Nagyon függ a kortól, melyiket szeretnéd modellezni.
Az 50-es években az amerikai HP - valojában a TT méret atyja volt - nagy elánnal nekifutott a gyártásnak, de még gyorsabban el is tünt.
Néhány tehervagonra futotta meg 2 kis mozdonyra, amit az akkori szokások szerint kitben szállitott - s mint kiderült a korabeli ujságokból, a kitek rendszeresen hiányosak voltak, ami nagyon felböszitette a nagyérdemüt.
1 kéttengelyes szertartályos meg egy 3 tengelyes kis szerkocsis mozdonyról regél a katalógus.
A tehervagonok többnyire az akkori szokások szerint nyomtatott kartonból készültek fém futomüvel, és eleve kuplungok nélkül, azt a modellezöknek kellett eldönteniük milyent kivánnak használni (már volt Kadee).

Késöbb még többször elökerültek a modellek, de nem sok sikerrel.
Utoljára a Pariser vezette TT kampány keretében éledt fel a TT Amerikában - még a Model Railroader is áldozott rá egy havi fö témát, de hát az is csak tiszavirág életü lett.
Még Angliában több sikerrel járhat az ember, ha 3 mm scale-ban keres amerikai prototipust. Sajnos azok is kb. 1:106 méretüek.
Igazi 1:120-s modelleket csakis a német és svájci TT egyletektöl lehet beszerezni. (keress rá a google is megtalálja).

Amerikai városi épületek papirból, bármilyen méretben:

Amerikai épületek

Itt van egy eléggé aktuális katalogus amerikai TT modellekröl:

Gold Coast TT

1000 köszönet a sok infóért, sokkal okosabb lettem a témában!

Bocsánat:



Tévedtem, mert 1955 elött a HP Products valamivel több mozdonyt hozott ki (én egy késöbbi katalogusra támaszkodtam).
Söt nagy osztott (articulated pl. 2-8-8-2) mozdonyok is voltak. Sok nem igen lehetett mert csak néhány maradt mutatóba. Minöségük kb. az 50-es évek minöségének felel meg. Sok modell állitolag le sem volt festve csak a cink öntvény (ZAMAC akkoriban minden abból készült) be lett feketitve (mint a sokéves ólomcsövek).

Ma már csak egészen kevés modell lelhetö fel mindenféle bolhapiacokon a tengeren túl, de nem mentek fel csillagászati magasságokba az árak sem.

Tegnap egy kicsit turkáltam (miattad) a kedvenc forumomon és a börze topikban valaki két kisebb HP szerkocsis mozdonyt meg 4-5 vagont ill. egy Zeuke 4 tengelyes gözös kezdö szetet (igy irta) 400 dolcsiért árult.

A HP mozdonyok az akkori amerikai modelliskolát követték (Varney, John Allen), azaz egy tengely volt meghajtva, az akkori egységes DC-60 motorral, ami egy csigán keresztül egyenesen a mozdonytengelyen levö nagy fogaskereket hajtotta meg. Ezzel egyben ki is zárták a kisebb kerekü mozdonyok meghajtását, hiszen nem igen tudták volna elérni a kivánt áttételt.
Csak talán 1-2 mozdonyba került egy közbülsö redukcio. Hasonlo technikát használt pl. a Roundhouse H0-ban egészen a megszünéséig (2000-es évek eleje).

Az egyetlen dieselbe (F7) szinte azonos mechanizmust használtak, mint késöbb a Zeuke - Gützold mechanizmus).
Azaz vizszintes hosszu tengelyt csigákkal a kerekek felett, amit egy homlokfogaskerékkel hajtottak felülröl
Minden áttétel nyitott volt.

Írtam egy rövid áttekintést a TT modellek óhazájából.

Jó szorakozást:

Amerikai TT

Kösz innen is!

Igazán nincs miért, ez (is) a dolgom.

Az amerikai jármüvek nemcsak méreteikben és a központi kapcsolojukban térnek el a világ egyéb vasuti járgányaitól, hanem egyes müszaki megoldásaikban is.
Nem minden ilyen kisérlet volt sikeres, de sok megmaradt a mai napig.
Az egyik ilyen érdekesség volt gözmozdonyokon használt booster.
Ismeretes, hogy a gözmozdonyok többségén a teher több tengelyre van osztva, mint a kapcsolt tengelyek száma. A szabadonfutó tengelyek elönyösen csökkentik a vágányok terhelését. Hátrányuk viszont, hogy induláskor tapadóeröt vonnak el a mozdonytól. Ezért a Franklin Railway Supply Co. kifejlesztett egy extra gözgépet, amelyik a mozdony hátsó kéttengelyes szabadonfutó alvázának a tengelyét hajtja meg az indulás folyamán, majd pedig, ha a mozdony eléri a kb. 20-35 mph (mintegy 32-48 km/h) sebességet automatikusan lekapcsolódik. Ezzek megkönnyiti a nehéz vonatok mozgásba helyezését. Voltak mozdonyok ahol a szerkocsi tengelyét hajtották meg ilyen szerkezettel.

Hmmm. Ötletes megoldás!

Hát sajnos amennyire ötletes, annyira nem vált be. Egyik másik társaság nagyon eröltette, föleg a keleti parton, de müszakilag elég sok bajuk volt vele.
Tudtommal a C&O #614 müködö nosztalgia mozdonyon megvan a booster és üzemképes, de a mai könnyü turistavonatokhoz teljesen felesleges, igy nem is használják.
Sok mozdonyról még aktiv korukban leszerelték.

Van eladó teherszerelvényem N méretben nagyon szép, amerikai, 6 db kocsi. Apróban megtalálod.

Gyönyörűek a méretükhöz képest, és régi emlékeket idéz fel bennem tizenéves koromból amikor még ha minden igaz egy Canadian Pacific EMD SD40-2 húzta a szerelvényem, de lehet SD45-2 volt. Mind két típus az F7A-val egyetemben nagy kedvenc. A képen látható modell volt a vonóerő szolgáltató gép N-es méretarányban.

H0 ízelítő BN HO Scale Layout Model Railroad Train Video

Ez sem semmi megoldás: Königliche Bayerische Staats-Eisenbahnen P2/4 1400

Hát igen bonyolitani mindent lehet, és amikor elkáromitották valamennyi felmenöt átépitik az egészet egy sima mozdonyra.

Subaru WRX Conrail Edition

Hát ez nagyon régi modell. Igaz nem láttam egy mai Athearn mozdonyt, de ilyen nekem is van, de már több mint 30 éves.....

Ugyan európai gyártású, de ontopic síneken üzemel 1:1-ben.
A modell építési nagyságát helyesen megtippelők között kisorsolok egy ingyenes mosoly jelet!

Z...?

Íme a nyereménye, nagy jó Uram!
Talált!
Ráadásul a modellek a motor kivételével magyar gyártásúak, idehaZa készülnek. TerméZetesen digitális, hangos verZió is van belőle

Zirkus Minimus ....

Hála az égnek a szomszédos országban sokféle amerikai mozdonyt gyártanak nagyon olcsón. A kivitelezésükről beszélhetnénk, de ha ár-érték oldalról nézzük, akkor szerintem megéri a pénzét a gyártó termékei, mivel nagyon is szerény az áruk. A Lángban pedig az eredeti árnak kb. a 1/2 részéért lehet beszerezni aránylag hibátlan példányokat. A vagonok is "szépen" ki vannak dolgozva.
Ha valaki digitalizálni akarja, akkor 8-10.000 forintból megússza. (Ez egy jobbfajta dekóder árát is tartalmazza.)
Nekem kb. 9 db vadonáns új mozdonyom van (amcsi féle dízel) és rengeteg újgyártású amcsi féle vagon van ettől a gyártótól.

És ha már amerikai vasút, akkor egy szösszenet a világhálóról:

"Az amerikai vonatok nyomtávjáról...
Az amerikai vonatok nyomtávja (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ez a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban?

A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban. Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most arra kell választ találnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azoknak a terveknek és sablonoknak az alapján készítették, amelyeket a hinták és kocsik gyártásához is használtak. így hát felmerül a kérdés, hogy a hinták és kocsik nyomtávja miért lett pontosan 143,5 cm?

A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, épp ilyen távolságra, volt két vájat, amelyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki. Nem meglepő továbbá, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták.

Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformasá-gát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására... A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki a fene találta ki ezt vagy azt a számot (például 143,5 cm-t), még az is lehet, hogy rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis épp azért lett akkora, amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.

Megvan hát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot. Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék: Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters -SRB. Ez a hét rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat az utahi „THIO-KOL" gyárban gyártják, és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállo-másra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épp hogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv. így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét egy római ló fara határozta meg..."

Centiméterben a nyomtávot?!

Miért? Pl. az 1,435m is ugyanazt jelenti.

OFF

Először is kettő, nem hét..., És nem "csak" ezek, keményen, max gázon mennek az űrrepülő saját hajtóművei (mind a 4, és ha már matek, akkor 4+2 szerintem 6). Van elég video STS indításokról, akár közelről is, még a NASA honlapján is.


Ahha, egy darabokból összerakott cső, amit teletömnek "puskaporral", és meggyújták az alját. Jellemző, hogy begyújtás után sem szabályozni, sem leállítani nem lehet többé. Biztos, hogy ez a legfejlettebb? Mert a bonyolultsága nagyjából a simára csiszolt faéknek felel meg...

Ehhez képest a sokkal régebbi fejlesztésű Saturn V rakéta 1969-ben a Holdra vitte Armstrong-ékat... Vagy ott vannak kicsit közelebb a repülők szintén újra felhasználható, mi több, szabályozható saját rakéta hajtóművei. Na azok tényleg a világ legfejlettebb technológiájával készülnek. De az SRB-
k, azok nem. Kis túlzással olyat odahaza is lehet csinálni a konyha asztalon...

Sok hülyeség van a neten, de ez az írás valahol a "csúcs" közelében van...
ON

Odaát azt sem tudják, hogy mi az a cm...

Eeredetileg nem is európai mértékkel van ez megadva, hanem hüvelykben.

(Tudod mit kínlódtak Tupoljev-ék, mire sikerült nekik lemásolni a B-29-est, és átszámítva mindent collról mm-re megalkotni a Tu-4 bombázót?:jump

Dehogynem tudják:

0,39337 inch vagy 4/10 ill. 2/5 coll..

Britek nem Európai nép?
Őfelsége tudja ezt?