Stimmel. És van 5V-os "power bank" áramkör amiben ott a töltésvezérlő is ami a sínből jövő (pl az állomási vágányoknál ahol ácsorog a gép) árammal tudná tölteni a 18650-es akkut, amiből van 2000mAh-s is - tehát töltés nélkül is majd 4 órán át üzemelne...

Szerintem gyári körülmények között, jelenleg is ki lehetne hozni egy legalább 1A-s akkut a mozdonyba építve, és akkor "csak" 2 órán át menne töltés nélkül - gépmenetben, megterhelve meg mondjuk csak 1 órát - az állomáson állva meg töltené magát (na nem teljesen, hisz a töltési idő több, és veszteség is van, de szerintem (!) otthoni játékhoz bőven elég lenne) Persze kiegészítve továbbiakban is a WiFi-s és DCC vezérléssel, hogy választani lehessen, meg kézbe illő megdizájnolt WiFi vezérlő meg amit akarunk...

De ide gyári felszereltség kelle, házilag én sajna csak olyat tudok mint a képen. Y vagon, benne a 2x3,7V LiPo akku, az ESP8266 és a H híd. Alján kis tolókapcsoló, balancer-es töltési kivezetés, programozási kivezetés és a mozdonyba menő aljzat. Töltés a két cella miatt csak külső processzoros "okostoltővel".

És még sín sem kell hozzá...
Sín nélküli vasút

Na most akkor álljunk meg egy picit:
- Miből töltöd az akkut?? A sínből.
- Mi értelme az egész hókusz-pókusznak? Semmi. Ugyanazzal (vagy még több) árammennyiséggel töltöd fel az aksikat, amivel direktben üzemeltethednéd a vonatodat, a váltókat és jelzőket.
- Mi lesz az aksikból, ha teljesen kimerűlnek és nem tölthetőek? Veszélyes hulladék amivel szennyezed a környezeted.
Arról már ne is beszéljünk ugye, hogy az aksik gyártását megelőzi a nyersanyag bányászás, ami aztán igencsak környezetromboló tud lenni.
Szóval ha járulékos költségeket is a TELJES EGÉSZÉBEN figyelembe vesszük, ez a technológia nemhogy korszerű hanem drága és elavult, valamint környezetszennyező.
Maradok továbbra is a híve a "modellmozdony kapjon áramot a sínből" klasszikus eljárásnál.

Sok mindenben egyet lehet érteni az érveléseddel, csak nem teljesen tekintetted át a helyzetet. ( most kihagynám a környezetszennyezést, mert sok millio más dolog is akkura megy, igy a modellvasut aligha lesz itt tényezö).
Amit viszont kihagytál, hogy majdnem teljesen elmarad a sinek áramellátása és az ehhez tartozo hokusz pokusz (hurokmodul, kapcsolok, váltok áramellátása stb). Ha valoban ilyen a jövö, akkor elég lenne pl az állomásokon kijelölni a töltö vágányokat, ahoĺ a mozdonyok uj eröre kaphatnak.
Ez pedig rengeteteg drotot (rezet) sporolna meg, meg sok egyébb ma tipikus alkatrészelemet. Ráadásul teljesen megszünhetne a sinpucolás meg a kontaktushiba.

Köszönöm etwg, magam sem mondhattam volna jobban - ez lenne a cél, az egyszerűbb és megbízhatóbb működés.

A váltóknak mindenképpen kell valami drót/ sín, ha analóg, ha digi. A sínpuceválás is kell biztosan, mert egy idő után leragadnának a koszba a járgânyok. ( Minap javítottam egy mozdonyt, user szerint nem megy, kezdésként csavarni lehetett belőle valami autóolaj szerű trutyit).

A váltoknál nem a motorokra gondoltam, hanem a polarizáciora stb, azaz az egyes részek áramellátására, ami ma gyakron komoly gond. ( egy bonyolultabb váltonál meg duplán).

Tudjátok én már tényleg nem értem...

Az elmúlt pár év (csak ezen a fórumon) az én szemszögemből:
- Csináltam egy egyszerű és olcsó 2 nyomógombos szervóvezérlő áramkört - nem jó, mert nem lehet szabályozni a váltás sebességét, OK.
- Ezután csináltam 16 szervót és egyéb fogyasztókat (világítás, olajkút) vezérlő, Bluetooth-on át elérhető, változtatható sebességű arduino alapú, Androidos grafikus vezérlő kütyüt - nem jó mert nagy meg bonyolult
- Megcsináltam kisebbre, még olcsóbban WiFi-n, natív program nélkül webes eléréssel - nem jó, mert nincs polarizálása a váltóknak és egyébként sem a legjobb a szervó motor váltó állítására... (bár olcsóbb működő megoldást még senki sem mutatott)
- Csináltam Bluetooth-os (de lehet WiFi is) DCC vezérlőt - nem jó, mert okos kütyü irányítja, meg amúgy is ott a MultiMaus meg egyébként is minek mert a gyári jobb (tény)..
- Most kipróbáltam, hogy lehetséges-e a sínekből, váltókból való áramellátástól elszakadni, hogy ne okozzon bosszúságot a kontakthiba - de ez sem jó...

Ezek mind csak kis költségvetésű házi kísérletek, egyik sem gyári megoldás de mindegyik itt felsorolt kütyü működő, továbbfejleszthető lenne (kis összefogással)

Ok, én egy idő után, amikor komolytalanná válik a vita (bocsánat, de én a modellvasút ipar által okozott környezetszennyezést már nem tartom valós veszélynek) megrántom a vállam, hisz ezeket a magam örömére, mindenféle üzleti érdek nélkül csinálom - de hogy segítséget és használható ötleteket sosem kaptam, csak hogy mi miért nem jó az kicsit lehangoló tud lenni és megmagyarázza miért nem fejlődik ez a hobby...

Nem vedd nagyon komolyan a dolgokat.
A modellvasutak baráti köre már csak sajnos ilyen, ( nemcsak itt, hanem az egész világon). Maga a DRC mozgalom is abbol indult ki, hogy a "komoly" vasutmodellezök, biztosan megégették a ujjukat a cinezövel, amikor drotot kellett a sinhez forrasztani - igy ezt KI KELL ZÁRNI!!
Majd legközelebb megalapitják az LMVM pártot, aki bejelenti, hogy lehet más a vasutmodellezés - és mindenkire rásoznak egy környezetbarát BRIO favasutat.
Az emberek egy bizonyos rétege hajlando mindenben a hibákat keresni, föleg akkor, ha az áhitott dologért még fizetni is kell lásd a szögecsszámlálok végtelen sorát. Ebbe a képbe olyan kisérletezök mint te, nem férnek bele, mert valami uj képet vetitenek a fekete vászonra....
Ráadásul az internet meg FB korában igen könnyü minden kritikának hangot és teret adni (ugye az még egy bélyeg árába sem kerül), és az ilyen forumokat olvaso, felkészületlen emberek azt a benyomást nyerik, mintha minden rossz meg bonyolult lenne.
Ezért nyugodtan kisérletezz tovább, föleg azért mert ez neked örömet okoz ( márpedig mindenki itt a forumon azért van, mert a vasutmodellekben örömet lel). Kár lenne ha ilyen kritikáktol elmenne bárkinek is a kedve a modellvasutaktol.
Az is sajnos minden kisérletezönek a sorsa, hogy munkásságát csak évek, évtizedek után érti meg a nagyérdemü. Valamennyi ma olyan sikeres megoldás a vasutmodellek házatáján bizonyithatoan létezett már 30-70 éve, és egy kicsit szégyen az egész iparra, hogy csak manapság került a polcokra.
( Itt most nem okvetlenül az elektronikára kell gondolni, mert az bödületesen fejlödik, igy naponta ujabb lehetöségeket kinál, de pl a lendkerék használata még ma sem általános, pedig Kurz professzor ur már 1954-ben könyvet irt erröl, de rengeteg olyan konstrukcios aproság, mint a pofon egyszerü tücsapágyazás, vagy az alváz felfüggesztés elve már évtizedek ota ismert, mégis vannak még modellgyártok ahol még erröl nem is hallottak. )
Sok vasutmodellezönek meg csak a külcsiny a mérvado, minden más meg meg nem értett "aproság" meg elbujik a modellek jol védö dobozában.

Ezért fel a fejjel és folytasd csak tovább, ha nem is fogom még utánnaépiteni a dolgokat, mindenképpen érdekel, és ha tudok szivesen segitek is....

Alagút tisztításhoz, hogy ne akadjon el a szerelvény, készítettem egy hasonló kombinációt mint te,de vagy harminc éve: Gumimotoros Piko Junior mozdony + nyitott kocsi kettő Góliát elemmel + síntisztitó kocsi. Jól működött, mégis kinevettek a szakkörben. Piko hurokvágány kapcsolást (négy diódást) elkészítettem Pilz sínből - megint csak kinevetés, mert akkor a relés kapcsolás volt a menő. Commodore 64 géppel vezérelt térközi vonatközlekedés 1987-ben: Kit érdekelt, amikor ott volt a blokkjelző; Piko E44 mozdony egyik forgóvázában megvolt szüntetve a hajtás, helyette egy kis motor le-fel húzkodta az áramszedőt: - Baromság, volt a megjegyzés. Jó, elnézésed kérem a lentebbi hozzászólásomért, csináld tovább amit kigondolsz, ne bizonytalanítson el semmilyen negatív erő, tántoríthatatlanul menj tovább az utadon..

Nehéz az élet, nna...

Kurz professzor lendkerekes kocsija

Az 555-ös nyomógombos panel ha jól emlékszem néhányszor már visszaköszönt. A többit mintha ilyen szinten nem publikáltad volna, de valószínűnek tartom sokunkat motivált. Az hogy olyanok válaszolnak akik hibát látnak benne természetes. Sok dolgot szoktam javítani, az alap hozzáállás: csak akkor van visszajelzés ha nem működik.Ez nem jelenti azt hogy több más helyen nem használják elégedetten. Ezért valószínűsítem ha valami ötletet közzé teszel bármilyen jó is, csak azok reagálnak, akiknek kifogása van, a többiek meg egyszerűen, esetleg nem is tudva róla honnan származik, csak használják, ha másra nem, gondolatébresztőnek. Ha meg valaki a gyári megoldásra hivatkozik, hogy az jobb, az biztosan igaz, de azt bárki meg tudja csinálni, mi benne a hobby. Ezt a tanácsot csak akkor szabad adni, ha a beszélgetésben résztvevő nem barkácsoló hajlamú, nem hajlandó befektetni az egyéni megoldásba az időt, nincs meg a tudása hozzá, vagy az adott eszköz nem közismert.

Tudod mire volt ez kifejlesztve?

Gurítódombos-dinamikai modellnek.

Igy van. A drezdai pályán volt egy müködö guritodomb, és ahhoz kellettek ilyen kocsik.

Magyar nyelvű könyvben olvastam róla, Petrik Ottó vagy a Halmaiék könyvében. Ez utóbbiban olvastam először (figyelj HarciSün: 1972) a kinematikai modellekhez használt mikrómotorok görgőscsapágyazásáról ....

Az erfurti TT-s modulcsapatnak is van egy működő gurítódombja, igaz, nem teljesen pontos a dinamikai modellezése
Modultreffen Zella-Mehlis 2016.

Nem, mert nem is igen lehet. A kocsik dinamikája (mozgása) a kicsinyiitéssel nagyon változik, igy igen nehezen modellezhetö a guritodomb és berendezései (fékek stb). Kurz ezt már 60 éve leirta, söt matematikailag is levezette.
Azota született néhány bonyolult megoldás (láthatatlanul mozgatni a kocsikat), de mindegyik tul bonyolult és kevés a játékértéke, ráadásul igen nagy teret igényel.

Nos, igen. A gurítódomb modellezése mindenképpen rendkívül nagy helyet igényel, amit egy "egyszerű" modellező aligha engedhet meg magának. A modell pedig biztosan nem lesz kinetikailag valós látványt nyújtó (már csak a torzított méretek miatt sem). A technikai kivitelezése - különösen a fékezőelemeké - pedig csak nagyon bonyolultan oldható meg. Talán ezért is nem terjedt el nagyobb számban a gurítódombos rendezőpályaudvarok makettje.

Ja. Még a '70-es évek közepén én is kísérleteztem ilyennel, tizenévesen. Nem sok siker volt benne, műanyag kerekes BTTB kocsik, kalapsínek, kis hely. El is bontottam gyorsan.
Bocs a kép minőségéért, nagyon régi, Certo fényképezőgép, ORWO film, stb...

Kb. ugyan akkoriban én is kipróbáltam - érdekes módon szinte szórol szóra ugyan ezekkel a technikai paraméterekkel - a gurítódombot, ugyancsak TT-ben. Az eredmény nálam is gyalázatos volt. Nem kísérleteztem tovább, bár a technológia nagyon érdekelt volna. Még "szétakasztó mechanikát" is készítettem. (Na nem nagy dologra kell gondolni: egy keskeny fémlemezt hajtogattam a keresztaljakra, és a sínszálak közé...)

Szerk.: Az én próbálkozásomról - szerencsére! - nem maradt fenn fénykép.

Már nem emlékszem pontosan hol láttam Németországban, de ott is volt egy egészen használhato kisérlet. A sinek alatt egy-egy "mágneslánc" futott ami a vagonokat "elsegitette" a tárolovágányok végére. Már nem emlékszem pontosan, de az utolso vagont egy mágnes tartotta helyben, igy aránylag szépen összeállt a szerelvény. Amugy ilyesmi a valoságban is van pl Maschenban (Europa legnagyobb rendezöpályaudvara) szintén ilyen a sinek mellett futo macskák huzzák össze a vagonokat.
De hát azért egy ilyen guritodomb másképp néz ki a valoságban....