Bocsánat, hogy bele VAU, de ez alatt a pár nap alaTT (215) nem törTTént semmi ??

Hát, az ágy alatti vasúttal nem túl sok...
A Bluetooth-os vezérlés (szervók, digi vezérlés) működik és bevált.

Nem az ágy alá, hanem a falra került egy modelltároló vitrin amiben ott sorakoznak a vonatok.

Váltógyártó mester távsegítségével csináltam pár saját váltót és mostanság egy univerzális (remélhetőleg egyszer majd mások által is használható, olcsó, egyszerű) wifis szervóvezérlő szerkezetet csinálgatok amivel 16 szervót lehet bármilyen telefonról/tabletről/PC-ről távvezérelni (a szervóvezérlés topic-ban értekeztem erről a minap). - nem akarom elkiabálni de nagyon ígéretesek az eddigiek...

De köszönöm az érdeklődést Szundihely lakosai nevében

Mivel már ezer éve nem volt itt bejegyzés most teszek fel...

Volt egy kis időm így az itthon lévő alkatrészekből összedrótoztam egy akkus-wifis kütyüt.

Tehát adott egy régi BTTB analóg mozdony aminek a motorjára forrasztottam két vezetéket, ez megy a hátul lévő áramkörre. Ott két régi 3,7V-s LiPo rúdaksi (anno ecigit hajtott) van összekötve, az adja az áramot a mozdonynak és egy stab IC-n át az ESP8266-nak ami nyit egy szoftveres AP-t amire csatlakozni lehet és egy weboldalt, rajta 3 linkkel: előre, hátra, stop.
Az ESP egy L293d IC-re csatlakozik és az vezérli a mozdony motorját.

A pályában nincs áram, nincs semmilyen vezérlés csak a telefon/számítógép WiFin át.

Egyenlőre sebesség vezérlés sincs de megoldható lenne. Ha rendesen lenne összerakva lehetne csökkenteni a méretét de a TT mozdonyba akkor sem férne bele (esetleg valami H0-ásba lehetne bepréselni)

VIDEÓ

Már sajnálom, hogy eladtam az LVT motorkocsimat mert abba belefért volna (a "mozdonyba" az áramkör, a pótkocsiba az akku, vagy minden a pótba)

Ha nem is ezer éve, de 4 hónapja...
Érdekes próbálkozás! Az ötlet jó, de ahogy - anno, amikor etwg felvetette jelen fórumban - annak idején is mondtam, szerény véleményem szerint két fő korlátja van - jelenleg - az akkumulátoros hajtásnak: Az akku(pakk) mérete, és a korlátozott kapacitása.
Nem tudom, élményben mennyit nyújt a WiFi-s vezérlés, ám - szintén csak szerény véleményem szerint - már a digitális is "visszalépés" volt az analóghoz képest, élményében. (Persze, ez az én ízlésemet dicséri vagy kritizálja csupán!) Ehhez képest ez a WiFi-s megoldás (különösen jelen, korlátozott vezérlésre alkalmas állapotában) további élménycsökkentő. Persze, ugyanakkor egy másfajta élményt ad, ami abból adódik, hogy akár a "másik szobából" is vezethető, quasi "látatlanban" a vonat.
Mindenesetre érdekes, és határozottan előremutató az ötlet. (A jövő generációjának már amúgy is csak azon jár az esze, hogyan lehet valamit egy "appal" megoldani. Ha lehetne, még a rendrakést és a hólapátolást is "letöltenék"...)

A pihenö vasutasokban irtam a legujabb tengerentuli fejleményekröl. Az irásom ota ujabb jo 100 e-mailt kaptam. Ott is az általános frusztráltság teng tul, egyre borusabban látják a digitális jövöt, mindezt egy olyan országban ahol inkább klubokba tömörülnek a modellezök, és közösen vezérlik egymás nagy terepasztalait. Hasonloan a (Amerikai vasutmodellekbe) belinkelt filmen azonban a csapat munka is csak akkor sikeres, ha akad valaki, aki ért is a dolgokhoz. Az ilyen modellezök azonban egyre inkább olyanok mint a fehér hollo.
Ezért egyre sikeresebb a DRC mozgalom, ahol eltünt az áram a sinekböl és a szerepét a mozdonyba épitett akkuk veszik át. Perzse TT-be ez még egy kicsit korai, de ki tudja.
Ami viszont a vezérlést illeti ott sok megoldás van, meglátjuk melyik lesz sikeres. Az biztos, hogy az okos telefon stb ma csak egy átmeneti megoldás (jobb hijján), de ha lesz igény akkor biztosan összehoznak egy a Roco mousehoz hasonlito drotnélküli kezelöszerkezetet amivel aztán mozgathatjuk a vonatjainkat. Ez a rendszer valoban nem igényel semmi kábelt meg drotot ahhoz hogy müködjön. A kerti vasutaknál már szinte egyeduralkodo.

Na először is: ez csak egy gyors drótozás a fiókban lévő alkatrészekből, hogy egyáltalán működik-e, elindul-e stb..

A másik ami most is felmerült: Attól, hogy a vezérlési mód wifi alapú és lehet telefonon/táblagépen/PC-n/okos tv-n és lassan már mosógépen keresztül is kezelni még nem jelenti azt, hogy nem lehet egy kézreálló, egyszerű kézivezérlőt IS mellé gyártani. A WiFi hálózat pont a platformfüggetlenséget segíti elő.

Az akupakkok tény, hogy sok helyet foglalnak (emiatt sem lehetne jelenleg egy gyári TT-s mozdonyba beépíteni, max egy desiro-ba vagy hasonló nagy belső hellyel bíró motorvonatba) viszont vegyük sorra, hogy ha a vezérlés vezeték nélküli, és a delej magában a mozdonyban van akkor mi az amire nem lesz szükség a mostani rendszerhez képest:

Tápegység, DCC központ és erősítő, DCC vezérlő, dekóder a mozdonyba, betáp a sínekbe kb méterenként, szigetelő szakaszolások (pl váltóknál) a váltók polarizálása, hurokmodulok stb - sok sok sok kábel és forrasztgatás... Ráadásul nő az üzembiztonság mert egy kis vágányra rakódott portól/kosztól nem akad el a drága modell.

Mivel a WiFi egység egy mikrokontroller ezért (ha valakinek türelme van hozzá) megadható ugyan úgy élethű gyorsulás/lassulás, és van még vagy 6 szabad kimenet fényeknek, áramszedőt/ajtót mozgató szervóknak stb

Nekem az az érzésem és véleményem, hogy a jelenlegi DCC rendszer túlbonyolított, sérülékeny a kontakt miatt, és úgy általában már elavultnak hat hogy a sínen keresztül kapják az áramot a járművek - hisz ennek sincs sok köze ebben a formában a valósághoz, csak a kényszer szülte anno ezt a megoldást.

Persze az egész eszmefuttatás elméleti jellegű TT-ben az akupakkok miatt - bár ha egy gyár eleve úgy tervezné a modellt, hogy pl a súlyok helyett LiPo akkuval töltse ki a helyet...

Én azt hiszem, hogy valamennyire a "jövő generációjához" tartozom, de személy szerint nem vagyok oda azért a tendenciáért, hogy minden egyre inkább drónélküli. Önmagában is megvannak a maga problémái (például mert a szabadon felhasználható frekvencia-tartományok végesek) másrészt meg minden esetben együtt jár az akksik használatával. A töltés időtartama, hatásfoka (utóbbi idővel romlik is), az akksi véges kapacitása, mérete és tömege mind a sínről történő táplálás mellett szól számomra. A mobiltelefonoknál ezeket kiegyensúlyozza az előny, hogy tényeg bárhová elvihetem, de egy modellvasúttal szemben ez nem igény.
Esetleg kiegészítő puffer tápként érdekes lenne, hogy az áramszedés hiányosságaiból adódó áramkimaradásokat áthidalja (azt hiszem az ESU csinál ilyet kondenzátorokkal).

Egy Rezsó kocsiba talán beleférne, aztán azt már csak a mozdony mögé kéne kapcsolni Igaz újabb mozdonyokkal, meg főleg tehervonattal hülyén nézne ki

Sajna rezsóm nincs (ha lenne sem szívesen kezdeném el faragni) De poénból lehet megcsinálom, hogy belefaragom egy zárt teherkocsiba

Egy személykocsiba valószínüleg már beleférne. Az egyik felébe egy smd-s nyáklap, a másikba meg az akksik. Még egy elektromoscsatlakozóval felszerelt kuplung kéne hozzá és akkor már nagyjából minden erre "előkészített" mozdony után kapcsolható lenne. Egyébként jelenlegi felállásban mennyi ideig tud(na) menni?

1964-es évjáratú (azt mondják, akkor jó borok voltak) veteránként, ezzel egyetértek. Vannak olyan modellezési körülmények - kerti vasutak, vagy valódi gőzgépek üzeme miatt - ahol a sínről történő áramszedés problematikus. Csak ez nem az esetek többsége.
Szerintem szimplán arról van szó, hogy arra a munkára is lusták egyesek, hogy hetente egyszer leporszívózzák a terepasztalukat, és valami tisztító folyadékos ronggyal letöröljék a síneket. A mozdonyok időnkéti keréktisztításáról már nem is beszélve. Namost ezek az "egyesek" aztán szépen megideologizálják a saját lustaságukat/nemtörődömségüket, hogy ez lesz majd a "trendi"...
Háttt...

(HarciSün! Nehogy magadra vedd! Nem Rólad írtam, hanem a tendenciáról, amit etwg is írt.)

Szerintem nemcsak a lustaság hajtja a modellezöket más megoldások felé, hanem a gyártok ( modell és elektronika) maximálisan kommercionizált hozzáállása.
Ma már.a DCC-vel is ugy vagy, hogy mire kiérsz a boltbol az uj portékáddal az már elavult és sajnos gyakran már egy fillért sem ér (lásd a minap emlegetett Trix mozdonyt). Nos ettöl megy sok amerikainak el a kedve minden ilyen csodátol. ( náluk ez sokkal kirivobb mint Europában).
Elkezdték összehasonlitgatni az árakat is, ki mennyit költ vasutmodellre és amennyit is ér az valoban ( ne felejtsük náluk sokkal nagyobb pályák vannak, mert joval több a hely).
A hajdani a MR által is hiresztelt mondat, hogy napi egy doboz cigaretta árába kerül a sikeres vasutmodellezés, már régen az érvényét vesztette, pedig a cigi is nagyon megdrágult, de ma már inkább napi egy stangli bagot illik a vasutmodellezésre szentelni, aki terepasztal épitésébe kezd. ( mindenki számolja ki magának, hogy mennyire igaz ez a tézis).

Tavaly ősszel az akciósan vett (20$ -ról 16$ -ra leárazott) kocsiért most 28$ kérnek...

Amugy mifelénk sem teljesen ismeretlen a DRC technologia, igaz egy kicsit más formában, de mindenhol többnyire jol müködik, mégpedig a Faller Car system és derivátjai. Sok helyen az autokat nem csak az utba fektetett vashuzal vezeti, de már van sok távvezérelt auto is ( nemcsak a MiWuLa- ban). S azok az autok nem sokkal nagyobbak, mint a TT modellek.

Az pénzkeresésre jo, modellezésre viszont nem igen......

Na ja, elovassuk a szabvány első oldalát, de lapozni, azt már nem, az derogál... És jönnek a tévhitek, hogy a DCC sínfesz az 10-21Veff. kozott bármi lehet...

Viszont ez messzire vezet, innen az ágy alól...

...nekem csak egy kérdésem lenne:
Hogy lehet leszedni egy régi BTTB-s hűtővagon (tudjátok, a fehér MÁV-os) tetejét?

Tudomásom szerint késsel, vagy mini flex-szel, de majd napközben megnézem, ami nekem van.

Köszi!
Jó lenne valami kevésbé roncsolásos technika...

Még nem tudtam egyben letesztelni, de amint módom lesz rá kipróbálom. (én is kíváncsi vagyok, bár a régi BTTB körmotor nem épp spórolós és a két elektromos cigi akku sem új darab már de kiindulási alapnak jó lesz)

Valoszinüleg csak ugy ahogy Steve irja. Akkoriban a kocsik felsö része egy darab öntvény volt.

Megnéztem a kincsesládám, egybe van öntve az egész kaszni ahogy írtátok. Amúgy miért nem két gyárilag levehető ponyvás kocsival kísérletezik HarciSün ???

Car System van N-ben is (TT-ben pont nincs ), szóval akár még bele is férne egy TT-s mozdonyba, CSAK. Amíg a Car systemnél egy kb 10-20 grammos kocsit kell mozgatnia a motornak, addig a vonatnál ez minimum a tízszerese csak a mozdony, egy komplett szerelvényről nem is beszélve. És a kicsi motorhoz szánt kicsi akksi meg természetesen nem elég a vonat meghajtásához.

Ha tényleg ez lesz a Jövő, akkor szerintem addig ez nem lesz, amíg nincsenek kicsi de nehéz akksik, hogy a súlyok helyére be lehessen rakni és így se legyen vonóerőprobléma. Aztán, hogy hogyan lesz a vezérlés az meg eldől. Biztos, hogy lesz vezetéknélküli, mert az trendi (meg ifjúsigutánpotlásbevonásra is jó lenne szerintem), de szerintem megmarad a dcc is.

Ez igy van, de amikor a Faller rendszer született, akkor még csak NiCd akkuk voltak meg sehol egy mobil telefon. Ma meg mindannyiunk zsebében ott csücsörögnek a mindenféle kütyük egyre nagyobb teljesitményü akkukkal.
Szoval ott van még tér a fejlesztésre meg a meghajtásra is ( ha összevetjük milyen motorok meg áttételek vannak a legujabb autokban a jelenlegi mozdonyok konstrukcioival).
Az egyik legujabb komputeres ujságban már 2 mikroszervo is elfér a H0 teherautoban a vevö meg a akku mellett, az Arduinon meg beprogrammozzák az utat igy arra megy amerre akarja a modellezö. Az utban már nincs semmi.

Szerintem az a kérdés, hogy hova lehet egy már most is belül teli mozdonyba még egy 500-1500 mAh-s akksit is belerakni. Az akksik ma már igaz, hogy nagy teljesítményűek, de a modellvasúthoz még elég nagyméretűek és viszonylag könnyűek is. A mobilban ezt nem veszed észre, mert úgyis a téglafonok vannak divatban. Vasútban pedig pont a mostani akksik ellenkezője kéne, azaz nehéz és kicsi (és persze nagy kapacitású). Persze utána még a vezérlést meg kéne megoldani, de az már nem egy nagy was-ist-das (dcc/wifi/arduino).

Kicsit ide kapcsolódik, és egy kis baharangozó is: Majd érdemes lesz a következő Vasút&Modell újságot megvenni ezzel az "ifjúságbevonósdival" kapcsolatban. Lesz benne egy cikk egy abszolút illetékestől, hogy ez mennyire is sikerült/sikerülhet.

A 80-s években volt egy orosz játék ( azt hiszem Lunochodnak hivták). Volt 3+3 kereke meg 2 motor ( oldalanként 1) amit ugy lehetett programozni ( ha jol emlékszem 100 sorban), hogy menyjen x lépést y irányba majd z lépést w irányba stb. Mindezt display nélkül, igy fel kellett irni minden sort, hogy javithatni lehessen. A játék az volt, hogy kiraktál akadályokat majd beprogramoztad, hogy végigmenjen a pályán.
Nos el tudok ilyesmit a mai technologiával is képzelni. A sineken egyszerübb az uton 4 iránygombbal egyszer végigvezeted az autot, az elmenti a pályát s utánna már mehet maga.
A sineken ez még egyszerübb lehet, hiszen ott csak 1 irány van meg távolságok ( esetleg helymeghatározo szenzorok).

Ilyet, hogy menj x másodpercet, vagy "ha szenzor" állj meg, stb. még a mai dekóderek is tudnának, ha olyan lenne rajtuk a program, tekintve, hogy egy normál mikrokontroller (de pl a LEGO Mindstorm-ot pont úgy lehet programozni, mint azt az orosz játékot). És akkor mondjuk gombnyomásra tanulóüzemre vált és betaníthatod, hogy mikor hogy menjen, mennyit várakozzon, funkciók ki-be, stb...

A Trix mozdony azért szerintem egyedi eset, a legtöbb digis mozdonyban ott a szabványos ajlzat.
Az elavultság meg nézőpont kérdése, egy tízéves LokPilot 2.0 dekóder nyilván nem tartozik az élvonalba, de pont ugyanolyan jól működik, mint tíz éve. Berakhatnám egy vattaúj mozdonyba ugyanúgy, mint az éppen kurrens változatot, és szerinem nem venné észre senki...

Ezzel nincs is semmi baj, de a kereskedelem meg a szakirodalom azt sugallja, hogy szégyen, ha 3 éves dekoder van a mozdonyodban és nem a legujjabb, mert ugye az a menö. Vagy mennyiért lehet ma eladni egy 3-4 éves müködö dekodert?

Ugyanaz, mint amikor valaki beállit egy gyönyörüen megépitett saját, de csak analog mozdonnyal egy modul talira. Ott is mindenki elfordul a modellezötöl (tisztelet a kivételnek), mert nem tudnak mit kezdeni az analog szerkezettel, és csak igen ritkán tudják értékelni a munkát amit a modellezö a modellbe fektetett.
Nézd végig az idevágo oldalakat/videokat, hányan mutogatját mi mindent tudnak a mozdonyaik a lámpakapcsolástol az áramszedök emelésén át az ablaktörlö vagy az ajtok mozgatásáíg - mindezt természetesen megfelelö ricsajjal köritve - mindezt bemutatván egy másfél méter hosszu sindarabon.
Mi is ebben a modellezés - amit át lehetne adni a következö generácionak?

Tudom, söt eltudnák képzelni modernebb megoldást is. Az Arduino (stb) displayen megrajzolod a pályát, amit a jármü egyszerüen bejárna.
Szoval van itt hely az értelmesebb fejlesztésekre is mint egymás megoldásait másolgatni. Nehogy ugy járjanak, mint az autoipar, ott is szinte minden auto egyforma, utánna jön a következö fokozat, amikor az egyformaság a használhatoság rovására megy. ( a csöd).

Na ez rossz hír - akkor túrok valami roncs Y kocsit (az még van valahol). Azért nem ponyvás mert ugyan van valahol egy 2 tengelyes ősi darab, de annak kicsi a "beltere".

Szerintem az, hogy a sínből jön az áram vagy belső akkuból az kb ugyan olyan szokás, minthogy DCC vagy WiFi. Én nem akarok senkit téríteni egyébként, pusztán nekem az okoz örömöt, ha kísérletezek.. És csak azért építek mert kíváncsi vagyok, hogy meg tudom-e csinálni, működik-e.

Az idő egyébként majd úgyis eldönti mire van piaci igény és mire nem - nekem csak az a véleményem (!!!), hogy pont az új generáció bevonása miatt nem ártana ha legalább belépő szinten lenne elérhető árú és minél egyszerűbb és üzembiztosabb vasútmodell rendszer..

Ez viszont nem érdeke egyik gyártonak sem. Sajnos.

Tavasszal az unokaöcsém szülinapjára vettem egy alsó kategóriás kis drón repülőt. Kamera van rajta, okostelefonnal működtethető, de csak 10 méterik. Nagyon klassz volt, ahogy körberepülte a házat meg az ünneplő családot. Egyszer ki lett próbálva, azóta dobozában pihen. Legózik inkább a 12 éves fiú. A húgával. Ja, egy vonat az álmuk. Mondanom sem kell, Legóból.

Nem jó videókat nézel
Szerintem pont ugyanennyi videó van "hogyan építsünk három drótdarabból váltóállítót", "ja ezt a fűtőházat sztirollapokból építettem" meg "régi Piko mozdony házilag átépített hajtással" témában. Nemrég láttam egy videót, ami (amerikai témában) azt mutatta be, hogy lehet egyetlen vágányból kihozi egy interchange-et két vasút között.

Nézek én jo videokat is mert ( ki tudja miért ) az ilyen mutogatos videok nem igen érdekelnek. csak az a baj ha megnézel egy használhato videot vagy leirást, ahhoz kapsz 2 - 3 tucat mutogatos videot...., amit ki kell söpörni mint a pelyvát a buzából...
Ma is jött egy MR video, hogyan épitsünk fedett állomást. Nos a video 80%-a arrol szolt, hogy hogyan kell valamelyik Digitrax kütyüt programozni.
Én hülye fejjel meg szépen megépitettem a magamét video stb nélkül...

vettem egy BTTB szettet,klasszul muzsikal

Gratula! Milyet?

Itt van az eb elhantolva.
A jelenlegi akkumulátorok méretre túl nagy, a tömege viszot túl kicsi a modellezői felhasználás céljára. A méret csökkentése általános gyártói trend, a nagyobb bajt én abban látom, hogy a tömeg növelése nem fejlődési irány a gyártók/fejlesztők számára. (A többi felhasználási terület éppen az ellenkezőjét várná el.) A hobbi vasútmodellezői réteg viszont túl szűkös ahhoz, hogy önálló fejlesztések induljanak el e téren. Ergo az elkövetkezendő időkben - szerény véleményem szerint - nem várható jelentős áttörés e téren. Ez pedig alapvetően behatárolja a vezeték nélküli vasútmodellezést.
Mindent összevetve persze a jövő iránya mindenképpen a vezeték nélküli technológiában rejelik, mutatkozik. Semmiképpen nem elvetendő, és igencsak dicséretes az olyan hobbisták érdeklődése, erőfeszítése, mint HarciSün fórumtársunké, aki minden elismerést megérdemel ebbéli törekvéseiért!

Sziasztok!
"Kibicnek semmi sem drága" alapon egy köztes megoldás jutott az eszembe: A sínben állandó (akár AC - akár DC) feszültség van, a vezérlés WiFi-s, és van egy kisebb akku a mozdonyban.
Namost az akku (vagy egy nagy kondenzátor) elég mondjuk 1 percre. Menet közben a sínből kapja az energiát, és csak akkor használja az akkut, amikor gond van: váltó, szakaszhatár, hurok, koszos sín, stb... Ezeken meg hamar túljut.

Igen, ez a "puffer" felhasználás korábban is felmerült és én is gondolkodtam rajta, csak az a gond, hogy akkor a töltő áramkört is be kell tenni a modellbe, és mivel a mostani motoroknak nem elég 3,7 (vagy akár 5V) ezért mindjárt olyan kell ami képes 2 cellát kezelni...

Elvileg megoldható lenne egyébként: ha van sínfesz akkor tölti az akkut és arról üzemel, ha nem kap áramot akkor meg akkuról...

Kiegészítés: nem modelles felhasználásban már csináltam olyan akkus kütyüt, amiben egy 3,7V-s LiPo akku volt és a töltő áramkör ebből 5V-t csinált - és akár töltés közben is működött, tehát ha kapott töltést akkor töltötte az akkut ha nem akkor meg az akku hajtotta. - De ez max 5V és talán 1amper leadására képes 18650-es rúd LiPo töltőstül ami kb egy tartályvagon tartályának mérete.

Feltaláltad az "Osztott DCC vezérlést"...

A DCC-ben az energia és a parancs is a sínből jön. A mai dekódereknél irányzat, hogy egy ménkű nagy kapacitást (GoldCap, kis akkucsomag), ami az áramszüneteket áthidalja is lehet használni.*

A Te ötletedben a tápfeszt kell csak áthidalnia a kapacitásnak, a parancs az a levegőből jönne, a WiFi-n...
Ezzel csak az a baj, mint az egyik nagy gyártó okos vezérlőjével, hogy mindent lát, a szomszéd netes WiFi Routerétől kezdve az arra járó MÁV IC kocsi netjéig.

*: Én ennek nem vagyok a nagy híve, mert vannak hátulütői is. Ugyanis a parancsot nem lehet kapacitással, vagy akkupack-kal pufferelni. Ezt szoftveresen kell megoldani a dekóderen belül. Ezt a mai dekóderek tudják is már általában, de nagyon sokszor lesz/lehet olyan eset, amikor pufferelés ide-oda, a dekóder flash memóriájában kvázi beragad egy parancs, és nem is jön ki belőle, csak hosszú másodpercek- percek, vagy vészleállítás után. Az ilyen hibák egy alapos mozdony tisztítás és pályatakarítás után, érdekes módon varázsütésre elmúlnak.
Igaz ilyenkor az ember fia úgy néz ki, mint egy autószerelő műszakl után, erről masttertape kolléga is tudna mesélni...

Félig off, de idevág: Többször előkerült, hogy véges a WiFi kapacitása, vagy hogy túlterhelődhet ha sok vagy egy rakáson. Tapasztalatból mondom, hogy ESP8266-os WiFi processzorokkal és akukkal szerelt eszközből legutóbb 50-et zsúfoltunk be egy 20nm-es területre, + a vezérlő számítógépek és bírók wifi képes eszközei, jah és a látogatók zsebében lapulók - jelentem bírták.
A kommunikációs pufferelési és átviteli gondokat is meg lehet oldani (időkódok, ismételt parancsküldés-visszaigazolási rendszer TCP/IP és UDP protokollok vegyes használata, egyedi szerver programok írása a vezérlési oldalon stb)
Már lassan két éve fejlesztgetek ilyen elven alapuló kütyüket, sok kihívás van velük de megoldható.

Én azt mondom, hogy nem kell elvágólag gondolkodni, hogy mostantól akkor csak WiFi és a DCC-t temessük. Pl ha ott a DCC miatti tápfesz a sínben akkor azzal lehet tölteni az akkukat - sőt, élek a gyanúval, hogy egy ilyen 80Mhz-n pörgő proci egy kis kiegészítéssel képes lenne a DCC jelet IS értelmezni - ha onnan jön a parancs, és mellette a WiFi-t IS. Az áramellátási kérdés a nehezebb - én házi módszerekkel a modellbe épített 12V motornál ütközöm falba, ha ez 5V lenne máris lehetne tovább lépni... (de akkor egy 5V-os motorral szerelt jó hajtás kellene alapnak)

Csak úgy érdeklődnék: Elektroszmogot mértek??

Nem, ahogy akkor sem hiszem, hogy mérnek elektroszmogot amikor egy étteremben ül 80 ember 80 okos kütyüvel a zsebében...

Ahogy írtad: - Mi van ha beragad egy parancs, a mozdony csak megy és nem hajlandó megállni? Áramtalanítsuk egy gombbal a síneket .....és a mozdony csak megy tovább az akkunak köszönhetően egy percig, ami elég arra hogy letarolja a pályát. Telepítsünk olyan külső kapcsolókat a pálya mentén, mint amit a Märklin használt száz éve??

...vagy ellenőrizzük folyamatosan, hogy él-e a socket kapcsolat a vezérlő szerverrel és ha mondjuk 3 másodpercig nem elérhető (az már nagyon sok idő!!!) akkor álljunk meg... Ezek már szoftveres finomhangolások amiket használat közbeni tapasztalat alapján meg lehet határozni.

Ez így van, és jelenleg nem csak a motorok feszültsége nagy ehhez, van más baj is. Ez pedig a teljesítmény, ami a mozdonyok meghajtásához kell. Vegyük alapul az egyszerűség kedvéért a BTTB körmotort, ami az első Zeuke motorok kisebb átmérőjű változata, 1968-tól szerelték ilyenekkel a Zeuke, később a BTTB modelleket. Erre az van írva, hogy 12V, 180mA. Ez, ha jó a számológépem, akkor 2,16W. Ha lemegyünk 5V-ra, akkor is kelleni fog ennyi teljesítmény, csak az már 432mA áramot jelent. (Akik nem képzettek ennyire az elektromosság terén: P=U*I, ahol a P a teljesítmény, az U a feszültség, az I pedig az áram.) Ez madjnem fél Amper, azért ez eléggé sok. Két bajunk is van. Az egyik, hogy az ilyen 3-5V körüli kis mikro motorok nem nagyon tudnak ennyi áramot elviselni, nem erre készültek. A másikról pedig, amit nemes atyánk fia, Nagytiszteletű Moderátor Urunk is írt, a rendelkezésre álló akkuk mérete, és súlya, ami nem éppen ideális a mi hobbink számára.
Ráadásul, amit most számoltunk, az gyakorlatilag egy ideális eset. Ezekkel a motorokkal szerelt modellek áramfelvétele általában nagyobb, mint amivel most számoltunk. A V36/BR81/BR92 alvára szereltek, ha jól működnek, akkor is simán felvesznek 230-260mA-t, gépmenetben is, vagyis, amikor nem vontatnak. A régi, NoHAB alvára szerelt BR130 meg felmehet 350mA-ig is, mert dög nehéz, és még van 4db tapadógyűrűje is.
A családba most került két vadiúj okosteló, egy Huawei, és egy Acer. Előbbiben 2200mA/h akku van, a nagyobbik fiam ACER-ében 4400-as. A kisebb akkust majdnem naponta lehet tölteni, az Acer jóval tovább bírja, pedig a gazdája Arduino-kat programoz vele úgy, hogy a teló USB-je adja az áramot a panelnek is.