Hát igen, sokszor esnek a gyártok a ló másik oldalára, azt hiszik, hogy a kevesebb sok, amikor többezer €-ért akarnak valamit a szerencsétlen modellezö nyakába sozni, amire annak semmi szüksége nincs. Ráadásul jön a nagy kétségbeesés, amikor a méregdrága modell valamiért nem ugy megy ahogy kellene - a gyárnak fogalma sincs, hogy miért, és elkezdi a pingpongot az eladoval (aki szintén nem ért a dologhoz) aztán kiderül, hogy a gyárto azzal rugott egy hatalmas öngolt, hogy pl a mozdony meg a szerkocsi közé berakott egy 16 polusu, de nem kodolt csatit amit forditva is össze lehet dugni ( ismerjük Murphy törvényeit, ha valamit lehet, akkor azt meg is fogjuk tenni), ami persze egyböl kinyirja a 8 csatornás hangmodult meg a Wifi elektronikát a 2500€-s gépben....

Ja, meg arra hivatkoznak, hogy a kedves vevő miért nem nézte a csatlakozófejbe beütött "csillagot" .... amit alapból csak erős szemüveggel lehet észrevenni...

Ezaz, az adott csati fekete tokján fekete festékkel volt feltamponozva a polaritás - a tampon matt volt, és csak reflektorfényben láthato.. Ezt nekem is csak vagy ötödjére sikerült felfedeznem.
"Imádom" az ilyen megoldásokat, kismillio kodolt csati van szinte ingyen a piacon, a modellvasutasoknak meg mindig sikerül olyat találni, ami forditva is összedughato....

Én is azt írtam (az indexen), hogy a wifi teljesen felesleges arra, hogy 10m távolságra elküldjek egy infót egy olyan eszközre, ami fémesen is oda van kötve a pályához.

Nekem a free program/applikáció/weboldal hiányzik nagyon amire rávihető lenne a vasútmodell irányítása. (igen ott a TC, meg egyebek, de mind fizetős, vagy túlzottan bonyolult). Egyszerűbb vasút modellezőknek, gyerekeknek jó lenne egy ilyen lehetőség, amit tudna tovább fejleszteni, bővíteni. Rávihetné a telefonjára, ha már wifi-s, stb.

A lényeg, hogy dcc kompatibilisen írják meg a wifi-n is a parancsokat, így oda vissza tudna működni. (hát erre kaptam ott egy nagy mínuszt ez van
Így első körben elég lenne egy mozdonyt megvenni ami wifi-s. Ehhez a telefonon ha letölt egy applikációt akkor tudná irányítani. Aztán ha klubba megy, vagy nagyobb asztalra ott a helyi dcc pályán tudna menni a mozdony, vagy ott is wifi-sen irányítani. Szóval nem lenne ez annyira bonyolult, ha már egyszer a dcc parancsokat megírták. (szerintem) De ne feszegessük, a piac fog dönteni, nem az észérvek (mint annó a betamax/vhs videóknál: a vhs volt az occóbb, de rosszabb - az terjedt el )

Frankye meg kiszánt innen bennünket, mert nem is DCC-vel foglalkozunk, hanem a jövővel

Akkor már nem lenne célravezetöbb, ha az APP a DCC központtal venné fel a kapcsolatot a mozdony helyett? Az legalább vissza is tudna beszélni - amit a mai mozdonyok nem mindegyike tud, vagy nem ugy, ahogy kellene. Igy vigan mehetnél a telefonoddal a klubba stb és pillanatok alatt fel tudnád venni a kapcsolatot a központtal, kiválasztani az irányitando vonatot és már simogathatnád is az okoskát a kezedben. Ehhez a legprimitivebb esetben csak a központhoz kellene egy wifi/bt interface ( lehetne akár USB-s is) igy ha nincs a klubban ilyen központ, bedugnád a magad interface kütyüjét és már menne is a kommunikácio. Sem a mozdonyon sem egyébb szerelvényen nem kell semilyen változás.
Szerintem ez lenne a legjárhatobb ut azok számára, akik ilyen ösvényre tévednek.
Ami a TC-t illeti olyasmire én is vágyok, nekem is jol jönne a terepasztalom vezérlöpultja helyett valamilyen elektronikus képernyö, amit bármikor furás faragás nélkül optimalizálni/változtatni tudnék. A mai hardwares kialakitás változtatása nem egyszerü és arra viszont egészen biztos szükség lesz, ha majd bejárotodik az egész pálya. ( a domino meg mechanikailag tul nagy és drága ilyen feladathoz).
Egyszer már neki is fogtam egy ilyen SW irásának, de tul bonyolultá vált ( 3 darab tablet méretü displayt kellene meghajtani) ami egy keményebb dio már. A procik amit eddig sikerült programoznom, tul kicsik egy ilyen feladathoz.
Lehet, hogy majd egyszer elüt a muzsa akkor ujra nekifutok.

Lehet, hogy majd egyszer elüt a muzsa akkor ujra nekifutok.

M Ú Z S A

Furcsa az ember. Sokszor elnézem, mindent el akarunk érni telefonon, wifin, BT-n. De a kezdeti divat lecsengése után rájövök hogy jobban szeretek egy kapcsolót átváltani, a távirányítón egy gombot megnyomni, mint a telefon nevű varázslónak elmagyarázni mit akarok. (de mindíg kéznél van) Viszont hamár WIFI, a mozdonyt WIFI-síteném. Főleg annak fényében, nem túl drága módon, a ROC.. keresztül szerintem a központ vezérelhetősége kezelőfelületestül, mindenestül megoldható. A sínbe táplált négyszögjel kigyepálása sem volna utolsó.
A másik kérdés ami felmerült bennem, az analóg rendszert is lassan leváltja a DCC, pedig drágább sokkal.Így a jövőben a DCC leváltását sem tartom földtől elrugaszkodott dolognak.

Nem tudom ki hogy van vele. Még abban sem vagyok biztos, hogy az analog rendszert valaha is leváltja egy más. Több 100 terepasztalt láttam életemben kicsitöl kezdve mega asztalokig. Talán két kezem meg lehetne számolni azokat akik DCC-ben mennek ( valoban csak a legujabb mega asztalok szerte Europában). Az USA-ban ma is több hatalmas terepasztal szintiszta analog vagy CRI - azaz PC vezérli a pályát a jelzöket, de a vonatok továbbra is analogban mennek. A régi H0 klubom mintegy 60 nm-s asztalán sok éve nekifogtak a digitalizálásnak, azután ugy is maradt, egy mellékvonal DCC a többi meg maradt a régi bevált analog.
A másik klubban meg meg kellett oldanom, hogy az egyik vágányon bármilyen rendszer kapcsolhato ( DC, AC, MM és DCC), mert abban a klubban csak a tagok mozdonyai léteznek és olyan áramnem kell, amit azok igényelnek. Szerencsére egyszerre csak 1-2 mozdony megy (1:32-s méret).
A baráti köröm másik csapata egy uj nagy terepasztalt épit - na azon pillanatnyilag minden DCC.
A házi terepasztalok nagy többsége ma is analog ( legalábbis azok, amik sorsát követem).
Viszont valo igaz, sok barátomnak van DCC mozdonya, többnyire mutogatni. A DCC föleg a modulosoknál vetett gyökeret, érthetö okokbol.
Szoval kiszoritásrol szo sincs, egyszerüen a bonyolultsága sokakat elriaszt. A klubokban duplán, mert ha nincs ott a master mind (általában a klubokban egy embernek van áttekintése mi hogyan müködik, a többiek csak tekerik vagy nyomják a gombokat), akkor mindig balhéban végzödnek a különféle alakitások. Most is haza kellett hoznom a 80 cm hosszu forgopad hidját meg a vezérlését, mert valakinek sikerült teljesen kinyirni (18 LED bánja, de sajnos olyan kapcsolokban, amiket ma már csak megrendelésre lehet (talán) kapni és nagyon nem olcson. Igy most egy uj kezelöpad kell mezei kapcsolokkal meg LEDekkel.).
( alul a forgopad kezelö gombjai a halott LED-ekkel).

Talán elég árulkodó jel a gyártóknak, hogy amikor kihoznak egy új modellt DC és DCC változatban, valahogy az utóbbi a boltokban hosszabb ideig kapható (nem veszik-viszik)míg az első pillanatok alatt elfogy..

Hát igen. Erröl tanuskodnak a forumok is, amik csak a jéghegy csucśat jelzik, amikor a kétségbeesett modellezök nem tudják mit kezdjenek a csili-vili mozdonnyal, ha valamit elirtak a CV-kben stb.
A klubban is ugyanez a helyzet, jönnek a legujabb mozdonyokkal, jobb esetben a gyári cimzéssel ( olyanbol mindig van legalább 2-3 darab a pályán), rosszabb esetben átirt cimmel ( mert hát mutogatták már máshol is), csak éppenséggel már elfelejtették. Sajnos nincs attol lehangolobb, amikor elhoznak ilyen modellt mutogatni és nem tudják elinditani ilyen okok miatt. (Pláne ha nincs kéznél senki, aki segiteni tudna).
Ha egy DC mozdonyt hoznak ilyen baj soha nincs.

(Ezért lenne jo pl az RFID, ami segithetne a jármü identifikáciojában. )

Annak más oka is lehet, hogy a sima modell előbb fogy ki, mint a gyárilag digis. Lehet, hogy a vevő tud olcsóbban is dekódert, vagy a gyárilag beépített dekóder nem felel meg a meglévő rendszernek. ON méretben pl. a Tillig momentán Uhlenbrock dekódereket szállít. Hogy ez jó-e, vagy sem, azt nem kommentálom, de van két tény:
1: Az Uhlenbrock nem kezeli a Lenz ABC fékezést.
2: Meginduláskor sírnak a motorok ezzel a dekóderrel.
Sokan választanak inkább másik dekódert.

Pontosan ezért tartom a gyártok igyekezetét feleslegesnek. Alig van olyan modell amibe jo dekodért sikerült választani ( az eladás pillanatában van már jobb stb.)
Ezért nem is nagyon mennek az ilyen modellek - mégis eröltetik. S ehhez jön még egy gond, hogy gyakran ilyen dekoderek csakis a gyártoknál érhetök el, a piacon csak egy hasonlo változat jelenik meg. Gond esetén csakis a gyárton keresztül lehet segitséget kapni s nem a dekoder gyártojátol vagy a kedvenc modellboltbol, ami ritkán egyszerüsiti az ügyet.

Igyekezzenek csak, rájuk fér! Azonban nagyon sokszor rossz irányba rohamoznak...
Tipikus a Märklin esete az elektronikával. Először jött a Delta, azt sutba dobták. Aztán az Arnolddal álltak össze, és jött a Märklin Digital. Ezt is kidobták, érkezett az mfx, és vele az ESU. Közben meg foggal-körömmel kapaszkodtak abba, hogy az ’50-60-as évek modelljei is menjenek ilyen pályákon, és viszont. Nem minősítem az így létrejött termékeket, és elektronikákat, sem a két cég együtt működését, sem a termékek használhatóságát. Ma már azért látom a fényt a cégnél, a Spur1 BR75-ös gőzösük nagyon el van találva, és a dekóder is jó benne. Remélem a kisebb méretekbe is le fog majd szivárogni az a tudás, amit ebbe a nagyvasba beletettek.

De tévelyeg a többi gyártó is. Kedvencünk, a Tillig is. Lenz, ESU, Tams, Tran, most meg Uhlenbrock. A kocsi világításokat meg egy másik céggel faragtatják, és minő véletlen, megjelentek a vagon specifikus panelek náluk. Csak tudnám erre honnan jöttek rá?

A gondot én ott látom, hogy egyik modell gyártónál sincs olyan ember, aki a modellvasutak elektromos rendszereit teljesen átlátja, és tudná, hogy mit kellene csinálni? Tök mindegy, hogy analóg, vagy digitális. Kirívó példa a Fleischmann jó pár mozdony panelje, ahol egy-egy 300nF „zavarszűrő” kondenzátorral össze van kötve a sínszál, meg a motor mindkét oldalon. Az áramszedés egyik pólusa meg egy 2,2mikroHenry fojtótekercsen át megy a dekóder aljzatra. DC-ben ez OK, de DCC-ben???!!!
És sorolhatnám még a szarvashibákat, amik az élethűség rovására is mennek. A JC Taurusokban ugye MTC aljzat van, egy eléggé bonyolult panellel. Ezzel külön kapcsolható a mozdonyon a normál előre fény, meg a távfényszóró. Ez rendben is van, de a zárfényt nem lehet függetleníteni a világítástól, pedig a dekóder lehetőséget adna rá, így az ingavonati üzemet sem lehet normálisan megcsinálni ez egyébként szép, és jó modellel! (Az a hab a tortán, hogy gyárilag ESU hangdekóder van benne, amiben az AUX1 kimenet nincs aktiválva szoftveresen, így a fényszórót nem lehet kapcsolni, csak pár CV átírása után, utána meg együtt megy a hanggal. Aki ezt így „átgondolta”...)

Ezt látom én is meg irtam is, hogy még az elöadoknak sincs valoban fogalma az elektronikáról, ezért lenne jobb, ha neki se fognának. Van egy sereg cég ahol már sikerült átmászni az elsö akadályokon és már sikerült alkotni néhány bevált megoldást.
A modellgyárak profilja, ipari és üzleti háttere teljesen alkalmatlan a modern elektronikához, ezért nem fog soha müködni. Ök tömeggyártásban gondolkodnak az elektronikai ipar meg olyan gyorsan fejlödik, hogy amit ma nem gyártasz le, holnap már nem fogod tudni. A modellgyárak meg be akarnak spájzolni azután meg mire a modell a pultokra kerül már generácios késés van.
Az elektronikai fejlödés nincs még köszönö viszonyban sem a modellipar fejlödési/fejlesztési ciklusával ami a fö gondot okozza. Amig egy uj elektronikai kütyü kifejlesztése és legyártása max honapok kérdése, egy modell kifejlesztése és gyártásra éretté tétele még ma is évekbe telik. Ezért nincs elektronikai szakember sem és nagyon valoszinü soha nem is lesz házon belül.
Egyszerüen nem tudnának neki munkát adni... Ezért sokkal egyszerübb és hatásosabb ilyen munkát kiszervezni, de csak az alapokat, mint a világitás, esetleg a hangszoro, de maga a kezelö elektronika (dekoder, hangmodul stb) már ne legyen a gyár gondja, mert ugysem tud vele mit kezdeni.

Igen, de nem kiszervezik, hanem bevásárolnak. Szó szerint, és alaposan... Csak sajnos nem képesek megfogalmazni azt, hogy mit is szeretnének, aztán a "speciális, erre szakosodott cégek" (idézőjel nem véletlen!) legyártják nekik a következőket:
- vezérlőközpont rövidzár védelem nélkül,
- vezérlőközpont stabil tápfeszültség nélkül,
- kocsivilágítás fülkés kocsiba úgy, hogy pont ott nincs egy szem LED se' a 300mm-es kocsiban, ahol a fülke van, így aztán a világítás nem is látszik, hiába is kapcsoljuk fel.

Tudod ez már az emberi hülyeség vagy gög ( szinte mindennapos a mai világban) amikor egy nagy cég képviselöje megrendel valamit, amiröl látszik, hogy hülyeség. Vagy nem merik neki megmondani ( mert félnek, hogy elvesztik a megrendelést), vagy elmondják amire felszivja az illetö az állovizet és elmegy egy másik céghez megcsinálni ugyanezt a mutatványt. Valahol meg majd csak felveszik az uszoövet (nehogy elmerüljenek a megrendelö hátso felében) és legyártják a vackot is.

""A kocsi világításokat meg egy másik céggel faragtatják, és minő véletlen, megjelentek a vagon specifikus panelek náluk. Csak tudnám erre honnan jöttek rá?""
Van egy olyan Fix tippem Mester, amit szívesen becserélnék egy Euro Jackpot szelvényre pénteken....

Sziasztok!
Valaki tud segíteni, hogy a Master csatlakozóba dugott Lokmaus 2 miért ír E7 hibát? Eddig teljesen jól működött (kb. 4 hónapja nem volt összerakva), most összeraktam és ezt a hibakódot írja. A booster Roco 10761.
A segítséget előre is köszönöm.

Hátha valakit érdekel.
DCC szervo dekoder válto polarizácioval 4 szervora

Kínából már figyelik !!!
(G&D TT-ben után szabadon)

Ez nem kinai.....

Valami leírás elérhető róla?
Ár? Beszerzési lehetőség?

A hajdani szervodekoder továbbfejleszlesztett változata. Csak a relék kerültek rá. A leirás azonos a régi szervodekoderrel, csak van minden szervohoz egy átkapcsolo relékontaktus.
Az ár még attol függ mekkora lesz az édeklödés. (Nem sokkal drágább mint a régi cucc.)

Éppen ezért ... mert nem ők csinálták ....

Khm! Ennek az apróhirdetésben volna a helye!

Nem hiszem, hiszen pillanatnyilag nincs mit eladni. Ez csak egy gyártásra kész projekt. Ha lesz érdeklödés, csak akkor lesz mit eladni.

Persze, küldjem át pdf-ben? Nem ezét, az eredeti SW10-ét. De a szoftver ugyanaz rajta gyakorlatilag.

Csak egy kép...
Ugyan konkrétan ez nem DCC, de a mi világunkban is elő-előfordul. Ez a motor egy BR03-ban van, ami garancia időn belül megfordult a gyári szervízben, mert melegedik, és nagyon lassú. Két hónap volt posta oda-vissza úttal együtt. A modellben kicserélték a komplett elektronikát, hangdekóderestül, mindenestül, ez nyilván nem két fillér volt a gyárnak, garancia időn belül vagyunk, a költségeket a gyár viseli. A modellt visszaküldték, de a jelenség ugyanaz! Nem változott semmi. Még a kerekeket sem pucolták le...
Benyeltek egy legalább 50Euro-s költséget maguknak a dekóder cseréjével, plusz a munkadíjat, a semmiért. Ugyanis a baj a képen látható. Totál zárlatban van a motor összes kommutátor lemeze, mert vastagon eltömte az olajos kefepor. Ez egy nagyfrekvcenciás PWM jelre (ilyen az összes mai dekoder, a DCC is, meg az Märklin is), gyakorlatilag zárlat! Megmértem a motort, mielőtt szétszedtem, sima egyenárammal hajtva majdnem 1A-t vett fel! Ez egy H0 modell, nem kerti vasút. Csak ki kellett volna pucolni Göppingenben a motort...

Miért írtam be ezt? Mert nagyon sokszor, nagyon sokan szidják a bonyolult elektronikákat. Pedig nagyon sokszor nem a szerencsétlen elektronika a baj, ahogy most sem ez volt a bűnös. Csak egy mechanikus alkatrész elkoszolódott, és abnormális módon megnőtt áramfelvétele volt a baj. Egy sima pucolással meg lehetett volna javítani. Ehelyett komplett elektronikát cseréltek, nem kevés pénzért. Ez ugyan a garancia miatt a vevőnek nem került pénzbe, csak a gyártónak. És még hány ilyen eset van? Aztán csodálkozunk, hogy nincs profit, olvad a jövedelmezőség...

Ez azért felvet bennem pár kérdést...
- Ha garanciális, akkor valószínűleg nem sok éven át nyúzott eszközről van szó. Mitől lett ennyire koszos a kommutátor? Vagy gyárilag ilyen koszos volt? Ha használat közben szedte ezt össze, akkor kb. ugyanennyi idő múlva ez ismét bekövetkezhet? (A kommutátor darálja a kefét?)
- Miután "megjavították", nem tesztelték a gyári szervizben?

Mert a Märklin azt írja még ma is, hogy 20 üzemóránként olajozzuk meg a modellt. Ez b.romság.
Újabban "trendi" a gyártóknál, hogy a gyárban teletömik zsírral az egész hajtásláncot. Ez nem csak a győri gyárban készült márkákra igaz, ilyen a többi is.
A sok kenőanyag óhatatlanul bejut a motorba is. A motor a kefeport nem tudja "kifújni" magából, hiába nyitott, mint ez, mert az nem száraz többé, hanem összeáll az olajtól/zsírtól. Nem tudtam lefotózni, de a kefetartó pajzsban belül csomókban állt az oda összegyűlt olajos kefepor.
Ez van.
Ettől még a szervízben végezhettek volna jobb munkát, az tény. Nekem ez bevétel, a gyár meg a rossz munkavégzés miatt bukott a bolton.

Azon az oldalon honnan került az olaj a kommutátorra? Ott nincs áttétel meg fogaskerék! Ha olajozták is a csapágyat az nem veri szét az olajat, hogy az a motorra kerüljön. Felettébb érdekes dolog.

Lehet a túlfogyasztás miatt az elektronika megadta magát, kicserélték, működött. Örűltek visszaadták.Ki foglalkozott a túlfogyasztással.

Csupa zsír volt a motor tengelye.

Az elektronika motor kimenete zárlat ellen védve van. Mármint az ellen a zárlat ellen, ami a motor két pólusa között alakul ki.

Természetesen. Köszönöm.

Üdv Mindenkinek!
Vasúti átjáró jelzőlámpa és sorompó vezérlést (szervo motorral) szeretnék építeni. Lehetőleg olyat, mely mikrokontrollerrel (PIC, AVR) vezérelt. Ha valaki tud segteni részletes dokumentációval, mely esetleg a kontollerbe írt programlistát is tartalmazza nagyon megköszönném!

Szolgálati Közlemény!
E-mail ment!

Köszönöm megkaptam.

Hali!
(Látom itt egyes forgalmazók (tisztelet a kivételnek) vérben forgó szemeit: Mit képzel ez az illető, csak úgy kell a kész, a HEXX??? Na azt már ne!!!! A többiek meg: lássuk a kérdezőt, mennyit hajlandó gondolkodni az ügyön, és akkor segítünk )

Nem olyan bonyolult, amit szeretnél. Nézelődni kell az internetnek hívott valamin.
javaslom a PACO honlapját. Itt van fönn pl. szervóvezérlő ármakör - ami a sorompókat hivatott mozgatni. Hozzá hex is. A hex működik - saját magam próbáltam le, itt a fórumon vitattuk meg.
(Ha jól emlékszem van neki vasúti átjáró áramköre is, végig kell nézni.)
Ehhez kell kitalálnod egy érzékelő rendszert, és már működik is.

Ha készen kell, akkor keresd meg JVND, csíkosMestert, vagy GasparDCC kollegát. Mindenkinek van kulcsrakész ötlete.

csíkosháTTú honlapja, a másik kettőé mi ??

Szia!
Köszönöm a válaszod. Őszintén szólva számítottam ilyen reagálásra. Én magam már terveztem ilyen áramkört, a programot is meg tudom írni hozzá. Szerettem volna mások munkáival összevetni, ki milyen érzékelőket használt stb. Egy PIC 12F629-el oldottam meg, mert annakvan PWM kimenete is.

Univerzalis megoldás nincs, s nem is lehet. Van egy sereg technologia, ami a szakasz foglaltságát jelzi:
Sinkontaktus
Kerékszámlálo
Áramdetektor
Fénykapu
Bakter

Mindegyiknek van elönye meg hátránya, söt az is elöfordul, hogy egy terepasztalon többféle technika kell. Egy egy- vagy kétvágányu nyilt pályán egyszerübb megoldások is beváltak, addig egy többvágányu állomáson a sinektöl független fénykapus technika jobb. Egy fénysugárral tudsz több vágányt pásztázni és amin megszakad, elindulhat a sorompozárás procedurája.
Szerencsére az utolso megoldás mindig adott. A bakter ur megnyomja a gombot és zárja a sorompot. ( ami akár 30 percen felül is zárva lehet )

Hali!
Outsider vagyok ehhez az egészhez.
Azt megtanultam ezen a fórumon, hogy csak úgy kapok segítséget, ha valamit már elkezdtem, és elakadtam benne.

"Őszintén szólva számítottam ilyen reagálásra." Nézd, ha úgy kezded, hogy elakadtam ebben-és-ebben, segítsetek, hidd el lesz itt ötlet bőven. Olyan fejek vannak itt, hogy csak nézek.
A fő kérdésedből viszont semmi előzmény nem derül ki. Komplett megoldás érdekelt kész programmal. Ebben nem itt tudnak segíteni.

ET is írta többféle megoldás van. Ha visszaolvasol, és is nyűglődöm legalább 3 féle vonatérzékelési rendszeren.
Írd meg te hol tartasz, aztán brainstormingolunk itt ))

A baj, hogy irtoan kevesen vagyunk, akik még hajlandok ilyen kérdésekkel érdemben foglalkozni, a többség - nemcsak itt - megelégszik a gyári termékek megvitatásával.

Az általam összeállított kapcsolásban infra szenzorok az érzékelők. A vezérlés csak a sorompót mozgatja és a tilos jelzőt villogtatja. A vonat részére előjelző nálam nincs. Semmiféle visszajelzés a működésről nincs a központ felé. Ezt nem tudom, hogy hogyan oldjam meg, vagy szükség van-e egyáltalán rá. A sineken jelenlétézékelők sincsenek. A NANOX S88 központ vezérel. Maga a pálya is egyszerű, igazából csak az elektronikai része érdekelt azért építettem meg. Egy digitális alapkészletet használtam fel sinekkel és pár váltóval kiegészítve. A PIC-re a program mikroC nyelven készült, pár sor az egész.

No, erről beszéltem. Egy rêgi, BTTB motornál sikerült lefotózni.

Egy rokon mozdony. Ez lesz, ha nem vesszük észre időben, hogy a motornak sok volt az olaj...

Megolvadt a motor?

És az alváz is körülötte.

Azóta gyógyultan, és dekóderesen már távozott a BTTB BR130 a műhelyből. Mondjuk a szívét, vagyis a motort azt cserélni kellett, az menthetetlen.