Azért a két keréktipusnak csak a neve azonos, Duoblokk, a kivitelük joval eltér egymástol. A villamosok alatt meg aligha kell neki >200 km/h-val forognia.

Nem akartam ennyire kitérni a dologra, a két keréktipus csak abban hasonlit egymáshoz, hogy van benne gumi, meg a talán nevük. (Habár nem tudom hogy a Tatra is duoblokknak hivta).

Mesteremmel, tanárommal, oktatómmal sohasem vitatkozok ....

Sziasztok!
Milyen online szakirodalom van a lengyel vasutakról, a Wikipédián kívül? Elsősorban mozdonyleírások, de bármi más műszaki, történeti dolog is érdekel (tetszőleges nyelven, de gondolom a legtöbb lengyel lesz)

Nyugodtan vitatkozz, nem harapok.

Rengeteg van csak keresgélni kell. Például innen is indulhatsz:

Koleo

A Wikipédiával mi a baj?

etwg: köszönöm
sunocske: az a baj vele, hogy rövidek és általánosak a szócikkek, főleg a műszaki leírások, amik érdekelnek

Az valoban érdekes, hogy én sem bukkantam eddig egy átfogo lengyel mozdonylexikonra vagy hasonlo web oldalra. Kisebb nagyobb csoportokban sok mindent ( ha nem is mindent) megtalálsz - engem a gözösök érdekelnek igy a wolsztyni oldalrol szoktam kiindulni, meg van néhány forum is.
Wroclaw meg Poznan környékén meglehetösen népszerü a vasut, igy több klub is kiadott vasuti témáju könyveket.
De ez régen is igy volt, bizonyos tipusokra/témákra stb megjelentek könyvek ( van néhány a könyvtáramban), de nyomtatott lexikont, vagy áttekintö müvet nem láttam.
Ennek lehet, hogy az volt az oka, hogy meglehetösen tiltott volt Lengyelországban a vonatok fényképezése, ( már 74-ben is rendörségi cirkuszban volt részem.....).
Ha esetleg rátalálsz, tedd közzé.

Ezt ma találtam, nagyon sok mozdony van itt, ha nem is túl részletesen, de a wikipediánál mindenképp jobban leírva, több képpel

Ezt beteszem az információk, hasznos linkek témába is.

Na látom ez is olyasmi mint hajdanán a moszkvai városi térkép. Moszkvában ha volt is csak a pult alatt volt kaphato, és annyira titkos volt, hogy még mutogatni sem volt igen ajánlatos (legalábbis a hazaiaknak. Heathrowon meg minden standon árultak orosz városi térképeket.

Kösz

Még azért keresgélek, hátha találok még valamit, mert a műszaki megoldások taglalása itt se kielégítő

Példa Sünöcskének. Lehet náluk is használhato az ötlet.....

Azonnal bevezetném!

Egy szörnyü baleset történt a hires Mariazell-i vasuton. Egy duplagarnitura a Mennyeilépcsökböl, St. Pölten felé menve szétszakadt és az elsö szerelvény kisiklott. A hátso meg törvényszerüen belement. A vonat tele volt iskolás gyerekekkel. 30 sebesült, 2 életveszélyes sérülésekkel már korházban van.


Hirek

Aúúú... Még a képeket nézni is szörnyű!

Már kezdenek kiderülni az okok. Nem tudni miért, de a vonat tul gyorsan ment az ivben.

Ajaj! Ez nagyon úgy hangzik, mintha a motorvezető hibázott volna... Hacsak nem fékhiba. De az eredmény szempontjából ez kb. mindegy is.

Nagyon nem valoszinü, hiszen ott a pálya már sik ( pár km St Pölten elött) azaz a szerelvény magátol nem igen futamodhat meg.
A másik érdekes dolog, hogy azt a hidat ami miatt ott az a nagy S vonalvezetés van, (különben ugy elötte mint utánna a pálya egyenes), nemrégen ujitották fel, nem tudni miért, nem egyenesitették ki a pályát. ( igaz, hogy ott a 100 év alatt eddig soha semilyen baleset nem történt).

Franciáknál több évtizede volt egy érdekes baleset: - Útközben valamiért a két egység között megszakadt a kapcsolat. Az első rész már fékezet amikor a hátsó egység még keményen tolta az egészet, ami miatt ott is kisiklott a befékezett egység. Szabályosan letolta és kiboríttotta az elsőt a második mire megállt mellette. A képek szerint a Mariazellin is valami ilyen lehetett. Ezer szerencse, hogy nem a folyóba tolta be...

Miután itt egyszemélyes az üzem, azaz csak egy mv van a két szerelvényen a második nem igen mehetett önálloan, a szakadás pillanatában vészfékezés következik.
S mielött az hátso belerohant az elsö szerelvénybe annak az elsö kocsija már az árokban volt. A 2. szerelvény az elsö utolso kocsijának ment neki és azt is felboritotta.

De akkor hogyan rohant bele a hátsó az elsőbe, ha a szétszakadáskor vészfékeznie kellett volna? Amúgy számítógép vezérli mindkét egységet külön-külön, vagy nem?

Na jo a vészfékezés a nagyvasuton nem jelent betontömböt, azaz amikor az elsö vagon kifordult indult a vészfékezés. De ekkor még a hátso szerelvény össze volt kapcsolva az elsövel. Elöször annak a kapcsolonak kellett eltörnie. Ekkor még mozgásban volt minden. Amikor a kapcsolo eltört az elsö szerelveny utolso vagonja meg már billeget mert huzták a többiek az árokba a hátso egység megadta az utolso döfést és lenyomta a vágányrol. Még ekkor is volt annyi mozgási energia, hogy tovább csuszott és igy került a lefordult szerelvény elé.

Franciáknál is valahogy így történt.

Valoszinü, hiszen ez a mechanika rendje.

Egy lengyel barátom jovoltábol kaptam néhány nagyon jo linket a lengyel vasuti jármüvekröl.

Könyvek

Egy szomoru friss kép Romániábol:
Brasso mellett igy vitte el a viz a vasuti hidat.

Úúúúú, bakker! Nem semmi!

A hatalom legujabb agymenése.
Németirszágban az ügyészség elkezdte vizsgálni a muzeumi gözvontatásu vasutakat, mármint a gözmozdonyok megsértik a törvényekben elöirt finompor kibocsátási értéket. Ez a törvény Németországban a büntetöjogi kategoriába tartozik, igy az üzemeltetöket akár elözetes letartoztatásba is vehetik.
A Kandertal-i muzeumvasut rendelkezik a megfelelö engedélyekkel, de valaki mégis feljelentette öket, igy most az ügyészség vizsgálodik. A legnagyobb baj az, hogy vasut mellett egy hatalmas parkolo van, igy nem lehet kizárni, hogy az ott parkolo autokbol keletkezik a por. Most az ügyészség kitalálta, hogy esetleg a kén eredetü port kellene vizsgálni, mert az nagy valoszinüség szerint a mozdonyban eltüzelt igen jo minöségü köszénböl származik.
Az idevágó törvény fél szoval sem emliti kén eredetü port, igy megy a huzavona.

Az eredeti cikket hol lehet elérni?

Egy belsö anyagot kaptam:


Vorlesen

"Unsere erste Aufgabe wird es sein, zu prüfen, ob aufgrund der uns geschilderten Vorgänge tatsächlich ein Anfangsverdacht für eine Straftat vorliegt", erklärt der Leitende Oberstaatsanwalt Franz-Josef Heering das weitere Vorgehen der Lörracher Ermittlungsbehörde – wobei er den Eingang der Klage der Bürgerinitiative zukunftsfähige Kandertalbahn am Freitag noch nicht bestätigen konnte.

Bővebben: Link

Besonders im Hinblick auf Umweltvergehen rücke dabei die Frage ins Zentrum, ob die angemahnten Verschmutzungen aus Abweichungen zu der Betriebserlaubnis resultieren. In dieser seien nämlich oft auch Auflagen enthalten, die erbracht werden müssen. Selbstverständlich werde man in die Bewertung auch das Gutachten der Landesanstalt für Umwelt einbeziehen. Sollte die Staatsanwaltschaft dabei tatsächlich auf Vorgänge stoßen, die sie für bedrohlich für Leib und Leben hält, würde sie die zuständigen Behörden umgehend informieren, die dann auf Grund ihrer ortspolizeilichen Befugnisse weitere Maßnahmen beschließen könnten – gegebenenfalls bis hin zum Entzug der Betriebserlaubnis, skizziert Heering ganz formell die Zuständigkeiten.

Enttäuschung und Verärgerung


Für Enttäuschung und Verärgerung hat hingegen die Nachricht über die Anzeige der BI beim Obersten Betriebsleiter der Kandertalbahn, Jürgen Lange, gesorgt. Der wurde nämlich am Freitag von der BZ-Anfrage völlig überrascht und wunderte sich, dass es die BI nicht für notwendig gehalten hatte, weder den angeklagten Verein, noch ihn als Betriebsleiter, noch den Vorsitzenden des Zweckverbands, Bürgermeister Renkert, über die Klage zu informieren.

Zu den Vorwürfen selbst will sich Lange noch weiter äußern. Er habe erst auf Umwegen und im Nachhinein von den Messungen der Landesanstalt erfahren und hatte bisher noch nicht die Gelegenheit, das ganze Gutachten einzusehen. Nach ersten Informationen über die Studie könne er aber keine Hinweise darauf erkennen, die die Kandertalbahn als Verursacher des Feinstaubs darstellten, erklärt er. Dabei betonte Lange noch einmal ausdrücklich, dass das Befeuern der Lokomotiven mit der Steinkohle keinen Feinstaub erzeuge. Woher dann die Belastungen kommen können, die von der Landesanstalt für Umwelt gemessen wurden, sei schwierig zu beantworten. Lange kann sich aber vorstellen, dass dabei auch der stark frequentierte Parkplatz neben dem Areal der Kandertalbahn und nicht zuletzt der Busbahnhof eine Rolle spiele könnten.



Spielen der Parkplatz neben dem Areal der Kandertalbahn und der Busbahnhof eine Rolle?


Die verschiedenen Einflüsse in Hinblick auf das Emissionsschutzgesetz entsprechend zu bewerten, obliegt nun der Staatsanwaltschaft. Unabhängig von der Frage nach dem Feinstaub, der beim Verfeuern der Steinkohle in der Lokomotive entsteht, könnte da aber auch der eigentliche Anheizvorgang ganz neu in den Blickpunkt geraten. Der war nämlich auf Wunsch der Anlieger in den vergangenen Jahren auf Holz umgestellt worden, das schon bei deutlich niedrigeren Temperaturen als die Kohle gut brennt und damit in der Nachbarschaft weniger unangenehm wahrgenommen wird. Erst wenn die Brennkammer und der Kessel eine gewisse Temperatur erreicht hatten, war auf die Kohle umgestiegen worden. Holzfeuer, das ist inzwischen bekannt, erzeugen allerdings ein Vielfaches an Feinstaub, wie fossile Brennstoffe

Köszönöm szépen!

Sziasztok!
A '70-es évekbeli Badacsony megállóhelyről érdekelnének fényképek (lehetőleg olyan ami nincs fent se Fortepan-on, se Vasutallomasok.hu-n), és az ottani "állomásépület" jellegrajza.
Köszönöm a segítséget előre is.

Üdv Urak!

Volt arra példa, akár hazánkban, akár külhonban, hogy a nemzetközi gyorsvonatba besoroztak teherkocsit is expressz, vagy fagyasztott áru szállítására?

Józsi

Őrola olvastam, hogy ha kellett, akkor gyorsvonattal vitték külföldre.

Köszönöm!
Én azért egy picivel későbbi korszakra gondoltam... Y, vagy Y/B kocsikból álló gyorsvonat teherkocsival toldva. Szigorúan BTTB összeállításra gondolva: E11+Y+Y+Y+Y+Y+Ttnhhr? Reális?

Józsi

Ha ment is esetleg az nagyon nagy valószínűséggel valamilyen speckó postához sorolt kocsi lehetett. Esetleg még a stückgut-schnellverkehr-es kocsik mehetek, bár azok is inkább belföldön futhattak.

stückgut-schnellverkehr az más eset...
Száz évvel ezelőtt a DRG vasútnak már komoly ellenfélként jelentkezett a közúti közekedés. Ennek ellensúlyozására fejlesztették ki ezt a rendszert Németországban, belföldi forgalomban. Könnyű tehervonatokat állítottak össze személyvonati mozdonyokhoz ( 10 tengely max.) mint például elsősorban BR 38 és BR 78, de használták a BR 17, 36, 37, 41, 56, 64, 86 és 93 tipust is. Később lettek rendszerbe állítva a már speciálisan a feladathoz tervezett iker-kocsik. Eleinte a vonatok 65 Km/h -val közlekedtek, de 1943 -ra eljutottak a 100 Km/h sebességű vonatokig. További részletes információt németül ITT találni.

Ez mind szép és jó de a kollega már Epoche III-IV környékére érdeklödött amikor már Gex-ként jártak ezek a kocsik sok esetben besorolva személyvonatokba is.

Nemzetközi forgalomban nem. Belföldi személy - sebesvonatokon még igen. De a városközi expresszeken már nem, és az ignákon sem.

Én meg ne szólaljak 21:44-kor stückgut-schnellverkehr ügyben mert az rossz, de kiskegyed még írogathat róla négyórával korábban, mert akkor még jó!

West-Germany, 1979, Plochingen - DB E150 191
Foto. Michael Hafenrichter

Alakulunk, mint púpos gyerek a prés alatt... De azért ne vesszetek össze a kérdésemen!
Egyéb iránt nekem az alap elképzelésem egy Mercedes matricás eltolható falú vagon lett volna, besorolva a Bécsen keresztül Stuttgart (Gaggenau) irányából Budapestre tartó gyorsvonatba... már Tillig megoldásban. Illetve, ez után jutott eszembe a hűtővagonos megoldás BTTB gördülőkből. S ezen elmeroggyantó gondolatmenet közben ötlött fel, hogy volt asszem egy Drezda-Budapest autószállítós Tillig szerelvény is...

Józsi

Egy jó terepasztal mindent kibír .... még a 112 tonnás Szergejt is...

A "testvéroldalunkon", a Hobbielektronikán van egy "Felajánlás, azaz ingyen elvihető" nevű fórum, ahol valaki felajánlott egy Motorola Motran R43MST vasúti adó-vevőt.
Mivel nem mindenki nézi azt az oldalt is, viszont ha jól sejtem, itt érdekelhet valakit, mondjuk emléknek (nem tudom mekkora a használati értéke), talán nem gond, hogy ide írtam... Ha mégis, akkor bocsi és kérem a moderátort törölje ezt a bejegyzésemet.