No, sejtettem én, hogy előbb-utóbb valaki a nevemen szólít, szóval iTT vagyok

Első körben csak annyit mondanék, hogy a nagyvasúti tűréshatárokat nincs értelme összehasonlítani a modellvasúttal, mert ez utóbbi tűréseit 1:1-re felnagyítva... Hát azt a pályát bizony ki kéne zárni a forgalomból.

Az viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy itt bizony komoly gondok vannak a pálya magassági vonalvezetésével (szintkülönbségek, emelkedők stb.). Még az általánosan, ökölszabályként elfogadott 3%-os emelkedőt is érdemes egy ún. lekerekítő ív mentén kifuttatni. 5%-on még belegondolni is rossz, hogy mondjuk hogy viselkedne rajta egy Tillig Br. 84-es a "levegőben lógó" kerekeivel! A bajt csak tetézi, hogy jelen esetben, mint megtudtuk, ez a lejttörés pont egy kitérő elején van. Innentől viszont lehet akármilyen jól beállított vonókészülék a járműveken, azok mindig is bajt fognak okozni, mert nem ilyen extrém körülményekre vannak kitalálva.

A villasínek rövidzárával kapcsolatban meg esetleg érdemes lenne megnézni, hogy nincsenek-e a műanyag csúcsbetétre nagyon "rátolva"? Talán fél-fél mm-t hátrahúzva lehet, hogy megszűnik a probléma.

Esetleg egy jó minőségű, nagy felbontású fotót láthatnánk a kitérőről és közvetlen környezetéről? Így látatlanban nekem nagyon nem megy a távgyógyítás, és még ötletelni se tudok a probléma megoldásán...

Pár fotó nagyot lendítene a dolgon!

325 centiméter hosszú asztalomon 15 centiméter szintkülönbségre 11 méter hosszan emelkedik a pálya...
A gondok Nálad vannak, már meg ne haragudj.

Miért kell neked 10 cm magasba vezetni a pályát? Ekkora helyen untig elég egy ürszelvénynyi magasságba menni ,ami még a tarto konstrukcioval együtt TT-ben alig több mint 6 cm. Igy már keresztezheti egymást egy hidon/alagutban a pálya. Többet kár ilyen kis térbe bezsufolni.

Az a 10 centi lehet, hogy éppen 8. Felnyitottam az egyik vonat áramszedőjét, hogy kinyitva se akadjon fel. A 6 cm kevés.

Ha lesz egy kis idő, csinálok fotót.

A dolog nem annyira egyszerű, mert jelenleg a garázsban van a terepasztal lezacskózva. Kizárólag az átlátszó zacskón át tudok fotózni.

Kéthavonta egyszer behozom, felrakom rá az új elektronikus cuccokat, bedrótozom, hagyom a gyermekeket játszani vele.

Az áramkörök fejlesztése saját szimulátorból történik. Ez azt jelenti, hogy megy a szimulált vonat, de mondjuk a breadboard-on elkészített sorompó (ami még nincs) fizikailag is képes lecsukódni, amikor a szimulált vonat az adott ponton áthalad. Amikor kész vagyok, akkor felcsavarozok mindent a terepasztalra és kipróbálom élesben.

A külsőnél a legfontosabb az, hogy semmi olyat ne tegyek fel, amit könnyű letörni, megenni, amivel könnyen kiverheted a szemed ha rázuhansz, amit nem lehet szétszórni a lakásban. Kinézetre nem kifejezetten esztétikus, inkább gyermekbarát.

Ezt láttad már?

Ezt meg érdemes elolvasni!

Én a helyedben lebontanám, ami most van, és építenék egy teljesen újat, most már a megfelelő alapismeretek birtokában. Nem elkövetve azokat a szarvashibákat, amikbe kellő tájékozottság híján most belefutottál.

Már nem akarlak szekálni, de a tájékozottságod még a frissen nyirt fü magasságát sem éri el.
Ha elöveszed a NEM102-s szabványt abbol egyböl látszik, hogy szöröstül, böröstül 48 mm kell egy TT mozdonynak áramszedövel együtt, szoval 5 cm elég a drotra is. További 4-10 mm meg a felsövezeték láncra (ez 6 cm!), de azt kihagyhatod egy massziv vezetö darabbal csak a hid alatt ( a nagyvasut is ezt teszi). Egy gyereknek sose csinálj felsövezetékes pályát, abba még a felnött is belegabalyodik. Elég a diesel vagy gözvontatás.
Föleg ilyen itt ott elövett pályát kell rendesen megépiteni, mert ez szárad össze vissza, és elveszi minden játék örömét mire a kipakolás után elindul. A fix pályán menetközben veszed észre egyenként a hibát igy azt folyamatosan lehet javitani.
Az elektronikai cuccaid fejlesztése sem lesz egyszerü, mert a modellvasut nemcsak zárlatokat okoz, de nagyon zavar is. A mühelyben nincs zavar, minden megy a pályán meg rendszerint semmi nem müködik.

Sziasztok!

Az a katalógusban közölt 52mm azért egy kicsit csalókának tűnik. A katalógus azt állítja, hogy az 52mm a szabadon tartandó magasság ami az ottani rajz szerint már jelentős biztonsági tartalékot is tartalmaz. Az én fényképem alapján az 52mm a vezeték alatt levő, közepesen felemelt szedő legmagasabb pontjának felelhet legfeljebb meg, tartalék nélkül. Aki nem épít ki vezetéket és mégis rá akar engedni villanymozdonyt a pályára annak számolnia kell a véletlenül fent felejtett szedővel is. Legalább a képen látható 64mm szükséges szerintem sínkoronától mérve.
A NEM102 szerinti 48mm a mellékelt fénykép alapján már gyanúsan kevésnek tűnik. Összehasonlításképpen valaki meg tudná mondani, hogy a nagyvasútnál mekkora a felsővezeték min/max magassága?

Mhhh... Eszembe jutoTT egy vicc:
- Miért olyan hosszú a zsiráf nyaka?
- ??
- Hogy elérjen a fejéig...

Nna szóval! Azért a nagyvasúton sem az az állapot az üzemszerű, ahogy a képeiden látszanak az áramszedők! Azok nem azért vannak a modellmozdony tetején, hogy felnyitva a holdvilágot nyalogassák... Vagyis, az, hogy a semmibe felnyitott áramszedővel milyen magas egy modell, az nem éppen szabályszerű mifelénk. Azért rugózik fel ennyire, hogy felsővezetékes üzem esetén biztosan meglegyen az a nyomása a vezetékre, hogy onnan is tudjon áramot szedni.
A szabvány, és az általam belinkelt régi szakirodalom pontos, és mérvadó.

S ha valaki mégis villanymozdonnyal akar futkározni - természetesen az égig érö áramszedökkel - akkor a hidak alá, vagy az alagutba szereljen egy vastag rézdrotból vagy sinszálbol egy felsövezeték imitáciot, ami lenyomja megfelelö magasságba a nyitott áramszedöt. ( ez akkor is ajánlott, ha nincs villanymozdony, de van akadály - mert ki tudja mikor hoz a gyerek vagy jobarát egy villanymozdonyt kiprobálni...).
Amugy a nagyvasuti áramszedök is majdnem 1 méterrel ugranak fel, ha nincs felsövezeték és éppenugy leszakadnak mint a modellben.

Lassan kezd olyan lenni ez az eszmecsere mint a hajdani GOST szabvány.

Minden gyufásdobozra rá kellett irni, hogy a

Tartalom: 50 drb +/- 2 szál gyufa.
Minimális tartalom: 40 szál gyufa

Légyszíves próbáljatok meg visszavenni a stílusból, akkor talán könnyebben megértjük egymást.

Elmesélem, hogy miért nem elég a 6 cm.

Ahogy ti is írtátok, kinyitva az áramszedő 5.2cm.
De a vonat alatt sín is van, ami 3mm, ezért 5.5cm-nél járunk. Hogy mindezt tetézzem, a sín alatt 5mm vastagságú parafa is van, tehát 6cm.

Emellett a hídnak is van vastagsága, ami a felső szinten megy, ezért már legalább 6.5 cm-nél járunk, durván. Gondolom még hozzáadtam 1 cm-et, hogy biztosan jó legyen, ennyi.

Kioktatás helyett talán valami értelmes kommunikáció nem ártana. Kinyitottam a vonat áramszedőjét, megnéztem, hogy kényelmesen elférjen a híd alatt, az alagút furnér lemeze alatt is és hozzáadtam még egy kis biztonsági rést.

A 6 cm nem jött ki. Hidd el, nem vagyok mazochista, nem akartam nagyobb problémát csinálni magamnak, mint amekkora volt. Ezért szeretném, ha kioktatás helyett inkább megérteni próbálnánk egymást.

Ezen is elgondolkoztam, de arra jutottam, hogy nincs szükség plusz egy dologra, amit le lehet szerelni az asztalról és tönkretenni. Az a jó, ha a vonat nem ütközik felnyitott áramszedővel sem akadályba.

Megvettem egy kész modellvasúti hidat és a magasságához 5mm-et hozzáadtam.

Bővebben: Link

A 8 cm valószínűleg úgy jött ki, hogy a híd pillérje 6.5cm, fölötte 1 cm-re megy a vonat, ezt 5mm-mel megemeltem.

Egy fénykép az asztalról.

A problémás váltó a vaku tükröződő fényénél van.

Ha lehet hinni az internetes forrásoknak, akkor a felsővezeték névleges magassága:
- útátjáróban, ill.kétvágányú pályán 6m
- egyvágányú pályánn 5.7m
A legalsó határ (alacsony műtárgyak alatt) 5.05 méter

Az elektronikáról:

Az asztal 15 szakaszra van bontva, mind a 15 szakaszon érzékelni képes a vonatot és különböző sebességet képes kiadni, de csak egy irányba. A tervek szerint egyszerre 2 vonat lehet majd az asztalon, a program a gyorsabb sebességét automatikusan vissza fogja venni, hogy ne legyen ütközés. Ez a jövő zenéje, a hardver kész, a program még messze nincs. A vonat-érzékelés 2x3 diódával és párhuzamos optocsatolóval megy.

Az asztal szerkezete egy csomó egység I2C hálózatba fűzve. A szimulátor képén lehet is látni az RJ45 csatlakozókat oldalról (ethernet), rajtuk GND, +5V, SDA, SCL és IRQ vonalak mennek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a hálózat küldi a vonat/váltók helyzetét, a rajta lógó egység meg ez alapján dönt, hogy leengedje-e a sorompót. Ez logikai hálózat, kakaó nem megy az UTP kábelen (nálam az 16V). A hálózat jeleket küld, a rajta lógó egységek meg állítani fognak sorompót, lámpákat, váltót, ami jólesik. A váltók állapotát érzékeli az asztal (ez úgy megy, hogy 20mA áramot kapcsolsz az elektromágnesre, ami átállítani nem fogja, de opto csatolóval érzi, hogy milyen állásban van). A váltó megváltozása esetén az IRQ vonal alacsonyra húzódik, a mester végig kérdez mindenkit, hogy kinek van üzenete és átveszi a megváltozott váltóállást.

A szimulátor 2 Atmega328P-ből áll (Arduino + saját shield), a központi egységből és a PWM trafóból (vonat irányítás). Ez a két agy. A többi egységet levágjuk róla (váltóvezérlő) és a számítógép szimulálja az I2C hálózati válaszokat. Ezek kamu egységek, de egy gomb átbillentésével valódi I2C egységet is bedughatunk a szimulátor RJ45 csatlakozójába. Ezzel lehet új paneleket tesztelni terepasztal nélkül.

A csatolt képen alul látható egy ablak. Ezt informatikában loggolásnak hívják. A terepasztal mindent kiír, hogy mit csinál, mi megy a hálózaton, belső számítási eredmények. Ha valahol hiba van, megnézed, hogy hol számoltál valamit félre, mi ment át a hálózaton.

Jelenleg még soros porttal van összekötve a PC és a terepasztal, de már rendeltem Kínából WIFI sorosport átalakító router-t (HLK-RM04), így a jövőben valószínűleg WIFI-vel fog a számítógép a központi egységhez kapcsolódni.

A grafikus programot láthatóan java-ban írtam, a mikrovezérlők C-t használnak. A programmal a mikrovezérlők kódját lehet frissíteni.

Hidd el nem azért ilyen a stilus, mert nem akarunk segiteni, pusztán azért mert te mindenáron fel akarod találni a kereket vagy a spanyol viaszt.
Ezt a pályát biztosan több ezren megépitették és senkinek nem kellett sem 10 cm magasra mennie, sem a váltot emelkedésbe raknia.
Ott az a válto annyira sikban lehet, mint a viztocsa a Hortobágyon - semmi ok ott emelkedöt kezdeni. Onnan még vagy 2 méterre van a hid.
Még egyszer, mielött ujabb problémával jelentkeznél , légy szives olvasd el a szabványt ( megvan magyarul is) ill. azokat a dolgokat amit itt a kollégák belinkeltek. Nagyon nehéz ugy segiteni, ha te akarsz meggyözni az igazadrol, amikor alapvetö tévedések vannak a soraidban.
A korábbi eszmefuttatásod is hibás. Az emelkedöt mindig a sinkoronán számoljuk, igy senkit sem érdekel, hogy az már pl. 3 mm -l magasabban van mint az asztal teteje. A hidat is felemelheted ennyivel ennek ellenére továbbra is mindössze 60 mm magasságkülönbséget kell leküzdened s nem 100mm-t! (6-10 mm untig elég TT-ben ugy a vágányzatra meg a hid aljára - amit természetesen hozzá kell adni az ürszelvényhez.)
Ha mindenáron áramszedökkel akarsz vonatozni. Erre is van egy trükk, vékony cérnával, drottal le lehet kötni az áramszedöt, hogy az ne emelkedjen 52 mm fölé. Igy legalább jol néz ki.

Azért bonyolult a sztori, mert valaminek realitása van, másnak nincs. Ahogy a fentebbi képen látható, a vonatsínek kisebb-nagyobb átmozgatása, megdöntése,... nem jár nagyobb fájdalommal.

A teljes felső szintet sosem fogom újraépíteni. Értelemszerűen sokkal egyszerűbb a váltó alá berakni valami kemény anyagot, vagy egyenletes plexit, mint lebontani a teljes felső szintet és lejjebb rakni 1 cm-rel.

Bocsánat, de az építsd újra az egészettől elszáll az agyam.

Ami az emelkedést illeti, lassú sebességnél azért a Tillig Br. 84-eshez kísértetiesen hasonló mozdonyom azért nyög.

A gőzmozdony 2 kereke lóg a semmiben, 4 egymás melletti kerékkel meg húz (a Br. 84-nek eggyel több kereke van).

Gyorsan felhúz a gőzös 5 kocsit is, de lassan azért látni, hogy a sínen megcsúsznak a kerekek és néha körbe forognak húzás nélkül.

Ahogy a képen látod, az emelkedő szakasz meglehetősen hosszú, hogy 8cm-re felmenjen, de még ez is problémát okoz.

Az elektronikárol hajdanán már valahol beszélgettetek, akkor sem tetszett most sem, de ez a te dolgod.
Az ilyen vezérlésre vannak már (nagyon) bevált és optimalizált eljárások (elvben a megbizhatoság miatt sok mindent kezelni kell).
Te ismét a nullárol indulsz ki ahelyett, hogy utánnanéznél a dolgoknak, hogy ezt mások hogyan csinálják, és azokat az eljárásokat fejlesztenéd tovább, javitanád. ( Kár mindig a semmiböl kezdeni)
Megirtál egy halom SW-t, pedig elég lett volna elmerülni a vasuti technika alapjaiban.
Ott régen jelzötöl jelzöig mentek a vonatok elöirt (általában egyenletes) sebességgel - teszik ezt még ma is szerte a világban.
A legujabb rendszerek (ETCS) tesznek olyasmit, amit te akarsz, azaz dinamikusan vezérlik a vonatokat ( sebességparancsot kapnak a fedélzetre).

Egy utolso megjegyzés a pályavezetéshez.
Az a válto a hid alatt ill. az azt követö két vágányu állomás sajnos nagyon nem jo.
Az biztos, hogy lejtésben van, márpedig egy állomás a nagyvasuton sem igen lehet lejtöben, a modellvasuton meg még kevésbé, mert a modellvasuton a vagonok nincsenek fékezve, igy a mozdony nem járhat le a szerelvényröl, mert az utánna elgurulna!!!!

Tudod, ha a feleségemnek előállnék azzal, hogy van már egy csomó hely, ahol az övénél jobb kaját készítenek és nem kellene ebédet főznie, elég készen mindent megvenni, valószínűleg a fejemre öntené az egészet.

Megírtam egy halom szoftvert, mert érdekel a téma. Mert szeretek vele foglalkozni és ha a feleségem előállna, hogy miért nem veszünk készen ennél jobb terepaszalt, én sem reagálnék másképpen, mint ahogy ő az ebédes megjegyzésemre.

Nem látjuk mi mindent rontottál még el, de az nem igaz, hogy 2 méteren nem megy fel egy TT mozdony 8 cm magasra. Akkor valoban tankcsapda a pályád vasut helyett.
Ennek ellenére, addig amig nem mennek a vonatjaid hibátlanul a pályán, addig felejtsd el az elektronikát meg a processzorokat. Én is most járatom be a kb 25 m hosszu pályát, ( egyetlen trafoval, de több vonattal). Szoval ezeket a dolgokat most kell rendbe tenni - ne várj tanácsokat, mert csak te tudod mit tudsz/lehet tenni. Hiába szidod a gyártot, hiába csinálod a legrafinátabb elektronikát, ha vonatjaid állva maradnak az emelkedön vagy siklanak a váltokon. A pályád akkor lesz rendben, ha 5-6V-l hibátlanul végigmennek a vonatok mindkét irányban, majd ugyanigy a maximális pályasebességgel ( nem a modellek max. sebességével, mert azok amugy is tul gyorsak).

Megint nem értesz engem.
Nem azt irtam, hogy vedd meg a készet, hanem azt, hogy tanulmányozd át azt ami már létezik, amit már valakik megoldottak.
A feleséged sem bekötött szemmel veszi ki a hütöböl a vasárnapi ebéd összetevöit, hanem elolvassa a szakácskönyvet, vagy felhivja az anyját, s nem porcukorban panirozza a rátott hust, hanem prézliben, s nem vizben süti ki, hanem zsirban.

Az egészet kutatás-fejlesztésként képzeld el.

Régen voltak a körték, amiket pirosra befestettél, úgy világítottak a házak. Utána jöttek a ledek és az újabb terepaszalon már ezek világították a házakat.

Én már ezen is tovább léptem (lásd csatolt kép). Manapság már olyan LED szalagokat is kapni, ahol külön állíthatsz színt minden egyes lámpára megfelelő szoftverrel (kép csatolva).

Feldarabolsz egy ilyen szalagot (WS2812b led strip) és ezután program segítségével beállíthatod, hogy melyik ház milyen színnel és fényerővel világítson!

A régi körtékhez 2 vezeték kellett, ehhez 4 kell, ennyiben bizony bonyolultabb az elektronika.

Anyagár: 60 db-os led szalag: 1500 Ft ebay.

Ezt én mind tudom, söt van olyan LED aminek 3 lába van, egy a kommunikáciora szolgál és ~64000 szinárnyalatot tudsz beállitani egyenkét egy egész panelben (160000 LED!).
Ez még mindig nem ok rajta, hogy csapnivalo pályát épits és arra fejleszz valamit ami soha nem fog müködni.
Erre kár idöt és energiát pocsékolni.

Kedves Valaki Neve!

Vagy nem érted, vagy nem akarod megérteni, amit etwg mond neked.
A liberalizált nagyvasúti "fejlesztések" jutnak eszembe, amikor a 40 éves M41-esekbe meg M62-esekbe számítógépeket szereltek.
Nagyon frankón működött a számítógép, hurrá! A "fejlesztőmérnökök" megkapták érte a prémiumot.
Csak ezek után a mozdonyokkal vonatot húzni nem lehetett, mert a számítógép egyebet nem csinált, mint korlátozott mindent, ami a 40 éves technika természetes velejárója volt.
Ekkor az osztrákok már vagy 15 éve Herkulesekkel vonatoztak...
Ahogyan a szavaidból érzékelem, téged abszolút nem a vasútmodellezés érdekel, hanem a számítógépes vezérlés. Csak épp a modellvasutat nézted ki a terveidhez, és nem például egy húsdarálót.
Ha így van, akkor nem igazán értem, hogy miért itt próbálod meggyőzni a jelenlévőket az igazadról.
Amit te csinálsz, az nem vasútmodellezés. Ne a vasútmodellezőket próbáld meggyőzni arról, hogy amit ők alkotnak, az elavult szar. Nézz körül egy kicsit Paksinuti, Kisfaludy Zsolti, Battka, Szűcs Miklós, Bencs Zoli alkotásai között. Se az ő, se az én terepasztalom vezérlése nem bonyolultabb egy zseblámpánál.
Arra pláne kíváncsi lennék, hogy ha arra sem veszed a fáradtságot, hogy jó tanácsokat elfogadj, körülnézz, mi is az a vasútmodellezés, és elmerülj egy kicsit a nagyvasút világában, akkor hogyan fogod kivitelezni a jelzők, sorompók, váltók vezérlését.
Persze, a te dolgod, értem, semmi közöm hozzá. Igazad van. De akkor ezt ne nevezd vasútmodellezésnek.

Üdvözlettel : Balogh László

Utolsó hozzászólásom következik ebben "terepasztal témában":

Tessék már megnézni, és értelmezni a rajzot! Az 5,2cm (amúgy meg mm-ben van megadva eredetileg, de mindegy) a sínkoronától van mérve! Ez a halálom egyébként, amikor valaki egy egyszerű rajzról nem tud méretet levenni, amikor az egyértelműen rá van írva. Vagy figyelmetlenség, nemtörődömség, vagy képesség hiánya... Pedig ugye azért alapszinten túl van közöd a műszaki dolgokhoz, nem? (Van egy barátom, zongoraművész, zenetanár, köze nincs az akusztikán kívül a fizikához, de ennyit még ő is ki tud olvasni egy rajzból.)

Ehhez nincs mit hozzáfűznöm. Önmagáért beszél, amit írtál. Szerinted ez üzemszerű használat, és így jó is??? Ezt el kell viselnie bármilyen modellnek??? Ez nem lehet igaz...

Végezetül: hiába írsz meg bármilyen jó szoftvert, hiába csinálsz meg egy vérprofi elektronikai rendszert, sosem lesz benne örömöd a modellvasútban, ha ilyen hanyag - és már ne haragudj, de - "leszarom, jó van az úgy" módon építesz pályát a modelleknek. Mutass nekem egyetlen olyan bitet, ami hanyagul lefektetett pályát, az elfuserált, egyetlen törésponttal kivitelezett, és amúgy is túl meredek emelkedőt képes kijavítani! Aztán lehet szidni a gyártót, hogy ennyi pénzért micsoda vacakokat árul, pedig mi milyen szuper elektronikával vezéreljük.

Topic idegen téma, de valahol egybecseng a dolog. Anno az USAF csináltatott egy hangsebesség alatti vadászbombázót, aminek egyetlen tulajdonságát helyezték előtérbe, a lopakodást. Írtak a Lockhead-nél egy kiváló szoftvert, ami képest volt az F-117A nevű aerodinamikai rémálmot többé-kevésbé a levegőben tartani. Azonban hiába volt a csúcstechnológia szoftverben és számítás technikában a gépen, a légerőtan törvényeit, a gép mechanikai tulajdonságait nem igazán tudták "felülírni". Mára nincs is már hadrendben a "Nighthawk" becenevű gép.

Ha már terepépítés, és emelkedő (ontopik kérdés):

Nem is olyan egyszerű ez az emelkedő indítása, zárása.
Tudnátok erről képet linkelni, építési ötletet adni, hogyan kell elkezdeni?
Tudom a rajzokon ott van, hogy ne "töréssel" indujon az a 2,5-3%-os emelkedő, de akkor hogyan?
A sínszálat kell picit emelkedőre hajlítani, vagy miként?

Az átmeneti görbe elég bonyolult. De azért van néhány trükk erre is.

Még az iskolábol örökölt "végtelen affinitás" az egyik.

Ez nem más mint egy vastagabb müanyagvonalzo. Amit odaszoritasz a sik pályára majd kb. 20 cm-vel tovább eléred az emelkedö szögét ( kb 5 fok a 3%). Ha itt is lefogod megfelelö szögben a vonalzot, akkor az neked megrajzolja az átmeneti ivet.

Paksinuti kolléga tisztelte meg a műhelyt délelőtt, beszélgettünk erről-arról is. Ugye egy rendes terepasztal alapja valamilyen rétegelt lemez. Emelkedőt indítani pofon egyszerű! Fog az ember egy dekopír fűrészt, és a modellvasúti töltés szélességében - vagy a szükséges szélességben - bevágjuk az alaplapot, és a majdani "felső végét" egyszerűen kiemeljük az alaplap síkjából. Persze nem addig, amíg eltörik...

Köszönöm, hogy még Paksinuti kollegával is szóbakerültem

Persze-persze Uraim, ez mind világos, de hogyan működik ez a gyakorlatban?
Az alap, az világos. Fogom a rétegelt lemezt felhajlítom ahova kell, az megadja a hajlás ívét, ott rögzítem a lemezt, hogy később ne törjön/mozozogjon.... de a sín az nagyon nem úgy akar hajolni...hanem ahol toldva van ott törik a papucsnál....
Kérem elnézni, de mindezt noch szivacsos kavicsággyal csinálja.
Megoldás:
Az áthajlásba tegyek parafát, és egyben sínszálat, azaz ott lehetőleg ne legyen toldva?

Igen.

Tegyél flexibilis sínt oda és tökéletes lesz az átmeneted!!!!(oda mehet a parafa)

Értem amit írsz, de fejlesztési modell nem véletlenül alakult
úgy, hogy a terepasztal a garázsban van, én meg az elektronikán dolgozok és időnként csavarozok.

Ahhoz, hogy szerelni tudjak bármit is az asztalon, a gyermekeket valahogy el kell tüntetni, mert ők is azonnal elkezdenek szerelni, vagy a feleségem lesz ideges, mert felfordítják a lakást, amíg nem figyelek rájuk oda.

Este alszanak, akkor szimulátoron képes vagyok megcsinálni az elektronikai kapcsolásokat, amit kéthavonta élesben is kipróbálhatok. Este nem lehet terepasztalozni, mert hangos, felver mindenkit a lakásban a mozdonyok zaja.

Megértem, hogy valamikor ezt is meg kell csinálni, rajta van a listán. Amikor épp nyaralnak, vagy máshol vannak, majd bemérem és javítom a pályát.

Másik kérdés:

A MÁV 4 tengelyes személykocsi (22cm) beállítása mennyivel bonyolultabb, mint egy kisebb kocsié?

A pálya beállításához érdemes-e 1-2 MÁV kocsit is megvásárolni?

Egyáltalán az én asztalomon (lásd fénykép), képes-e egy ilyen vagon elmenni, vagy ahhoz nagyobb pálya kell? Érdemes-e egyáltalán megvenni?

Ha pályabeállítás van, akkor ugye kezdjük a legkeményebbel. Ha az megy, a többi is fog.

Gyermekkori emlékeim vannak ezekről a kocsikról, hogy éles kanyarban a súlypontjuk a sínen kívülre kerülhet és bezuhannak a kanyar közepébe. Ezért érdekel, hogy kis asztalra van-e értelme?

Az uj kocsik még hosszabbak mint a régiek, ezért elég rosszul néznek ki a legkisebb ivekben. Egy olyan pályára mint a tied nem igen valok. Egyszer már ezt is kitárgyaltuk. Olvass vissza.

A régi emlékeidet felejtsd el! Azok a kocsik 192mm... Bocsánat! 19,2cm hosszúak voltak, vagyis rövidebbek a méretnél. A maiak egy teljesen másik világ, és mérethelyesek. A pályádon legfeljebb a 4 tengelyes REKO kocsik jöhetnek szóba.

Még valami! Azt hiszem, hogy nagyon különböző világban élünk, ami a gyerekeket illeti. Nekem azok a legboldogabb perceim, amikor együtt bütykölünk valamelyik asztalunkon.

3 és 5 és fél éves gyermekeim vannak. A tieid nagyobbak.

Játék nekik az egész világ. A vonatot szeretik irányítani, de amikor tényleg dolgozni kellene vele, szétszedni a síneket, azt nem értik.

Van egy elképzelésem arról, hogy néz ki egy villanymozdony felemelt áramszedővel. Ehhez képest tűnt kevésnek az említett 52mm. Föleg úgy, hogy az már a biztonsági tartalékot is tartalmazta. A probléma talán ott lesz, hogy én villanymozdonyokat általában az állomáson látok. Egy alagút előtt a felsővezetéket valószínűleg az előírások által megengedett legalacsonyabb magasságig süllyesztik, így viszont már érthető az 52mm.

Más:
44441-es hozzászólásban ezt írod:

Azt megértem, hogy a váltónak és a hozzá csatlakozó síneknek egy síkban kell feküdniük, de miért kell ennek a síknak vízszintesnek lennie? Miben zavarná a váltót az, ha a hozzá csatlakozó vágányokkal együtt egy pl. három fokos lejtőben lenne?

Elég alacsonyan van alagutakban a felsővezeték, főleg ha utólag villamosították (plDéli pu.,Gotthard-alagút, az áramszedőt érdemes nézni)

Már megirtam, jo volna ha el is olvasnád. A váltokat azért kell sikba épiteni, mert azok szerves tartozékai az állomásvágányoknak, annak meg azért kell vizszintben lennie ( a modellvasuton duplán), hogy ne fussanak el a fékezetlen kocsik.

Ez alol a guritodomb kivétel, mert ott viszont az az igény, hogy a kocsik elguruljanak a céba.

Igy van pl. A bécsi uj föpályaudvar also szintjein egy felsövezeték sin alig néhány centire van az alagut plafonjától.

Ez gondolom az egyel előttem szólónak ment

Csak kiegészitésnek szántam.

A "technikus" című kép akkor készült, amikor a nagyobbik, most 12 éves fiam 2,5 éves volt, majdnem 10 éve.

De van még ilyen, ezen a kisebbik gyötri a rezgőcsiszolót, hogy megfelelő legyen az alap a sínfektetéshez. Mondjuk ez sem mai felvétel...

Nekem is.

(A link nem link volt, hanem szöveg, ezért nem ment. Kivettem, hogy ne zavarjon.
Frankye)

Valamiért nem megy a link...
Ezt akartam volt megmutatni:

Most mutatod, csak egy cseppet csöppnyi...

Kössz Frankye!
Megpróbálom még egyszer, valamit elnyomkodhattam...

Szóval:
Ez az a lap!