Ehhez az áramszedö álláshoz/magassághoz csak annyit, hogy üzemi szempontbol az alacsonyabb állás sokkal jobb, azaz amikor csuszoka alatti karok szöge nagyobb mint 90 fok. Ilyenkor a pantográf stabilabb, jobban birja a fizikai eröhatásokat igy nehezebb letörni.

Még egy klasszikus kép 1972-ből, de jól látszik ezen a fotón is:
Klikk ide!

Van még egy kérdésnyi türelmetek áramszedőügyben?

Régóta szeretném megtudni, hogy a mozdonyok miért használják mindig a menetirány szerinti hátsó szedőjüket. Az én ötletem az, hogy a hátsó forgóvázon nagyobb a terhelés, emiatt nyugodtabb a futás és egyenletesebb az áramszedő/felsővezeték kapcsolat. Ha valamelyikőtök tudja a valódi okot és elárulnátok nekem, nagyon hálás lennék érte.

Köszönöm, Tamás

Az ok egészen más. Az áramszedö a nagyvasuton is gyakran törik, és ha ez az elsö, akkor könnyen letörheti a tetöszerelvényeket is, söt a második áramszedöt is. Ezért használják a hátsot mert az a kocsikra stb. esik és nem kárositja a mozdony berendezéseit, igy az még képes folytatni a vontatást.
Van néhány kivétel, de arrol majd máskor.

Értem és köszönöm szépen a választ. Ezek szerint én "túltudományoskodtam" egy sokkal gyakorlatiasabb problémát.

Tamás

Valamelyik oktatófilmből rémlik olyasmi, hogy a hátsó szedő környékén jobb a levegőáramlás (=kevésbé cibálja a menetszél a szedőt), de ebben így hirtelen nem vagyok biztos. Az elsődleges oka az, amit etwg is írt.

Igazad van, talán meg kellene próbálni jobban bevonni a gyermekeket is az építkezésbe. Vannak dolgok, amiket meg tudnának csinálni.

Persze gyermek és gyermek között is van különbség, az egyik együttműködő, a másik öntörvényű és dacos. Látok anyukákat egyedül elmenni 3 gyermekkel vásárolni. Fogják a mama kezét és csendben vannak.

A mi 2 gyermekünk szanaszét szalad, kotyognak, ha pedig fékezni akarom, cirkuszolnak. Plázázásnál nem is fogom vissza őket, csak fussanak ketten egy irányba.

Sziasztok,

Új vagyok itt az oldalon, úgyhogy előre is elnézést, ha valamit rosszul csinálnék vagy mondanék

Egy kicsit magamról: 4-5 évesen kezdtem a vasútmodellezést, aztán jött az R/C modellezés, de úgy néz ki nem szabadulok a vasutazástól, megint kedvet kaptam hozzá. Anno Märklinnel (HO) kezdtem, minden gondosan el lett téve, csak elő kell szedni.

És akkor amiért ide kezdtem el írni: hát igen, terepasztalt szeretnék építeni. Azonban hely szűkében vagyok, az asztal maximális mérete 160x125 cm...
Kb. 2 év múlva viszont költözni fogunk, akkor biztosan több helyem lesz.
Szerintetek egy ekkora helyre HO-ban mit lehet építeni? Esetleg valami kisebb rendező, vagy gurítódomb? Dilikört semmiképpen sem szeretnék, az nekem unalmas.

Üdv,
Dani

Szia!
Üdv itt az oldalon!

Én valami kisebb üzemi területet/rakodót tudnék elképzelni, vagy akár valami nyílt vonali helyet.

Szia!

Én esetleg javasolnék például kész, az adott gyártó adott méretarányához való pályaterveket is (Pikonak is van), amikhez a méretek adottak és ebből lehet variálni és ötletet is adnak. Neten lehet találni...

üdv

Ha pár év múlva lesz több hely, akkor lehet, hogy érdemes egy nagyobb asztal "felét" megcsinálni. Tehát valahogy úgy megépíteni egy terepasztalt, hogy később "hozzátoldással" egy nagyobb terepasztal legyen. A szétszedhető terepasztal mellesleg az esetleges szállítást is megkönnyíti.
Vagy hasonló gondolat mentén a végeit valamilyen modulszabvány szerint megépíteni, és akkor találkozón vagy kiállításon be lehet rakni egy nagy modulasztalba.
Szerintem én is a kisebb állomás vagy iparvágány irányába indulnék el (amerikai vasútmodellezőknél népszerű "switching layout"módjára).
Mindenesetre sok sikert

Tiszteletem!

Ez a vágánytengely távolság, és NEM előírások nem világosak nekem, kérném a segítséget!
Az alábbi képen az X az milyen táv a két sínpár között? (vágánytengely??? )


Itt egy matek/szabvány ellentmondás:
-Vágánytengely távolság H0 NEM 112 szerint
B kocsiméret R=400mm --> 59mm (a fenti ábrában én ezt tenném az X helyére)

-Űrszelvény ívben H0 NEM 103 szerint
B kocsiméret R=400mm B1+2*E
ahol: B1=48mm, E=11mm --> 70mm (azaz 1 cm-el több)

Az űrszelvény az amit minimum kivesz a térből adott jármű. Ha ezt vágányközéppontól mérem, akkor a közepétől kifelé sugárirányban 35mm helyigénye van.
De ennyi van a mellette haladónak is azaz 35+35mm távra lesz a két sínpálya középvonala egymástól, így éppen elférnek egymás mellett a szerelvények. Azaz ha én a NEM 112 szerint 6 centire teszem a középvonalat egymáshoz, akkor szépen összeakadnak a NEM 103 szerint közlekedő B méretű személyvagonok

Az X a tegelytáv - stimmel a NEM112 szerint H0-ban 46 mm, holott az ürszelvényt a NEM102 B1=48 mm-ben adja meg. Szoval légy van a kevesben. A 2 mm-t valaki elnézte ( TT-ben is). Szoval B1-t nem kéne alullépni.
Ezekután nem tudom mit mondjak az ivbövitésröl, ha azt is igy számolták akkor baj van. Én mindenestre kiprobálnám.....

Utánnanéztem a jármüszelvénynek is (NEM301) itt a jármüszélesség B1 H0-ban 40 mm (TT B1=30mm) azaz van elég tartalék az ürszelvény és a jármüszelvény között (8 mm H0-ban , 6 mm TT-ben) .

Nem vitatkozásképpen - mert élőben is meg fogom nézni mert az a biztos, de:

Ez egyenes pályán rendben van. Ehhez jön hozzá az E, ami 11mm.
Tehát a középvonaltól B/2+E a helyigénye: 40/2+11 azaz 31mm.
Ekkora táv a másik oldalról is kell azaz minimum 62mm kell, hogy ne koccanjon a két kocsi a két párhuzamos sínen.

Ez még mindig nem 59mm, amit a NEM112 ajánl

Innentől viszont úgy vagyok, hogy azért elég nehéz tervezni pontosan, ha az embernek minden apró centi számít az asztalon....

Ezért jó, ha már van egy szerkezetkész asztalszerűség, ahol élőben nézhetők a szabványok és a valóság közötti különbségek

Itt valamit keversz.
A jármüszelvénynek (NEM301) semmi köze az ivekhez, igy arra vonatkoztatni sem szabad.

A pályaépitéshez két szabvány az alap:

Az ürszelvény. NEM103 és a szelvénybövités , a NEM112.

Ebböl a két szabványbol kell kihozni a közös nevezöt. A jármüszelvényt csak ellenörzés miatt kerestem elö.

Sziasztok,

Megismerkedtem a SCARM-mal, egész hamar meg is barátkoztam vele.
Kb 5 perces munka eredménye lett a pályaterv, amit elvileg allul mellékelek. Esetleg valami ötlet, azt se tudtam, honnan kezdejem...
Ja és még egy: nem tud valaki olyan oldalt, ahol állomások és mellékvágányaiknak pályatervei vannak, mert igy látatlanban szinte össze-vissza pakoltam a vágányokat.

Üdv,Dani

Elnézést, a képek túl nagyok voltak, ezért lemaradtak.

Szia!

A képek most sem jöttek át.
Én ezt az oldalt használtam eddig, nekem tetszik.

Kacsa!

Hali!
A SCARM-ból exportáltad a képeket?
Akkor nézd meg, hogy milyen formátumban tetted meg!
A .bmp formátumot a fórum nem támogatja, .jpg-ben kell mentened!

Köszi, azt hiszem megvan a probléma.
Sajnos a terepasztal szinte négyzet, nem nagyon tudom kihasználni.
Kacsa, neked pedig köszi az oldalt, nagyon hasznos volt.
Nagy kedvencem a 13-as vonal, gyermekkorom meghatározó részét Bakonytamásin töltöttem, vonattal jártunk be Győrbe. Az is eszembe jutott, hogy a Bakonytamási állomást és a környékét modellezném le.
Nem túl izgalmas, nincs is semmi iparvágány vagy hasonló, de hozzám nőtt. Most már az is motoszkál bennem, hogy nem is kell ilyen széles asztal, elég lenne 160x125 helyett 160x75. Ti hogy vagytok vele?

Dani

Milyen méretarányban gondolkozol?

HO-ban, Märklin rendszerrel.

Én TT-ben mozgok, így nagyon a méretekben nem tudok véleményezni.
Nekem tetszik az is amit rajzoltál, csak akkor az iparvágány íve lehetne nagyobb sugarú, hogy ne az állomásépület mellé térjen vissza, csak mondjuk a sarokig. Oda mehetne egy fatelep, vagy tüzép telep.

A létező megállóhely modellezése személyesebb, mert kötődsz hozzá. Viszont az sokkal kisebb szabadságot enged, mert minden adott 1:1 méretben. De szép dioráma lenne belőle!

Én a saját asztalomat úgy építem, hogy a pálya a fantázia szüleménye, de minden egyes pontot ihletett valami az eddigi élményeimből. Más számára jelentéktelen dolgokat is, mint pl egy bakterház, a peron színe, vagy egy tájrész. Soha senki nem fog rájönni, hogy két fa miért úgy áll ahogy, stb...de nekem ez kedves.

Kacsa

Kedves Hobbitársak!

Lévén vizsgaidőszak, és ilyenkor mindent akar csinálni az ember, csak tanulni nem, így végig olvastam a topikot.

Korábban írtátok, hogy minél vastagabb, tömörebb (nem nehezebb) annál csendesebb az asztal.
Otthon szinte végtelen 3mm-es rétegelt lemez készlet van. Ebből készítettem régebben egy kétvágányos állomáshoz aljzatot, amit most folytatnék a "látvánnyal", sínek, peron, stb. Alul pedig rendes merevítést kapott, hogy masszív legyen. Az olvasottak után viszont ez marha hangos lesz.
Két megoldás jutott eszembe.

1) Vágok még 2-3 ilyen alakú lemezt, és összeragasztom, így meg lesz a vastagsága, tömörsége, majd erre jön a parafa.

2) Vágok még egy ilyen lemezt, és egy lépésálló XPS lapot (nálunk ez van a zuhanytálca alatt, marad sok), és ebből csinálok egy szendvicset. Ez is merev és masszív lenne, a fölső lemezre meg menne a parafa.

Szerintetek melyik lenne a csendesebb? Otthon minden ingyen van hozzá, ezért gondoltam ezekre.

Előre is köszönöm!

Kacsa

OFF:
Hasonló állapot van nálam is:
Mikroökonómia->->->
Témáb vágó tapasztalatom nincs sajnos...
ON:

A 160x75-ös méretnél az M vágányokból az 5120-as íves mezőkből gondoltad a "kanyart"?

Szia,

Nem, ha 160x75 lenne, akkor csak egy egyenes pályaszakaszt modelleznék le, a bakonytamásit. Ott még mellékvágány sincs, csak a megálló meg egy útátjáró. Mellékeltem egy alaprajz szerűséget. Egyébként K vágányokból lenne a pálya.

Dani

Ezt kihagytad a végéről:

Szia!

OK. Rendben mert azon a kis helyen csak a régi "iparvágánynak való" 5120-as vágánnyal tudsz visszakanyarodni.

Majd vizsgák után

Akkor legyen egy kis terepépítés is. Salakoló és a víztorony környékét tettem rendbe.

Ugyan arról a részről.

Vízdaru is a helyén, egy saját építésű korláttal.

Kérésre, a kamerás témakör áttessékelve a Kamerás vagon topikba.
Azt a témát ott folytassátok majd légyszíves, köszi!

Egy dilemma.....

Építettem a villamos asztalomon, burkolt az az beépített pályát. Gondosan ügyelve arra, hogy burkolat ne nyúljon a sínkorona fölé!

Teszteltük sokféle járművel, sok esetben látni, hogy a járművek koptatják a festést, vagy megállnak rajtuk, mert felfekszenek a pályára.

A dilemmám a következő ha itt megállnak akkor a váltókon és a keresztezéseken miért nem????

Ha be vannak tartva a szabványok akkor nem érhet semmi az uthoz. A különbség az, hogy a válton nem veszed észre ha mégis hozzáér a jármü alja.

Kerékcsere nem fordult elő?
Nekem van egy régi Liliput villamosom, pár tizedmillivel van feljebb a hasa a sínkoronától, míg a pótkocsija biztonságos magasságban van.

Nem tudsz mást csinálni, mint ahol felakadnak, ott kicsiszolsz belőle. Miután vastag műanyag lapokat használtok kitöltésre, valószínűleg a hőtágulás is bejátszik. Mivel a váltók-keresztek sínszakaszai között csak egészen kis darabok vannak, ezért ott a hőtágulás nem érzékelhető. Ez persze csak tipp, nem tapasztalat.

Körülbelül 30-40 különböző jármű ment a pályán így nem tudom utólag kiszűrni, kiállításon meg ezt nem nagyon lehet nézni!

Igen az lett, hogy felszedem és új borítást kapott!

Azért ne nagyon szomorkodj. A sima felületen a mozdony eltolja a koszt, kövezetmaradványt stb. és már van is nyoma. Ugyanez a válton jobb esetben átesik a sin másik oldalára, vagy megemeli egy kicsit a járgányt, de nyomot nem hagy.

Végig kéne küldeni egy Roco síntisztító kocsit tolt menetben, az rendet rakna.

Igen, már folyik ennek a kocsinak a gyártása, mert a gyári kocsik még csak csak elmennek, de nagyon kevés olyan mozdony van ami tudja a 22,75 cm-es ívsugarat és képes eltolni ezt a kocsit!

A felület karcolás ezzel nem tudod kikerülni, söt a sintisztito ilyen pályára ( utba épitett sinek) nem is igen hatásos, mert az ut felület miatt nem tud a kefe (filc) jol felfeküdni a sinre. A végeredmény az lesz, hogy a sintisztito még inkább összekarcolja az utat a sin meg koszos marad.
Már nem tudom holl láttam, de egy villamos hálozatot bemutato terepasztalon egy olyan sintisztitoval probálkoztak, ahol a 2 tengelyes alvázba beépitettek egy harmadik tengelyt amin filckerekek voltak ( ugyanolyan vastagok mint a normális kerék). Már nem tudom, hogy meg voltak-e hajtva vagy sem, de tény, hogy csak az sinkoronát érintették.
Talán egy kisérletet megérne.

Amugy az utat, mint a valoságban is, nemcsak mechanikusan karcolja a villamos, hanem nyoma marad a zsir/olajnak ami kijön a jármüböl, meg a por, ami leszáll mikro pamacsokat képezve, mint a grafitceruza, nyomot hagy a egyszinü felületen amig a villamos maga alatt tolja.

Roco BR 80 -at próbáltad már? Nagyon kis íven (R1) is el tud menni. De van egy még kisebb gép, az "Üvegkasznis" ...

Lehet a régi szíjhajtású Piko dízelmozdony is megfelelne a célra. És egy jó festéssel nem is mutat olyan nagyon idegenül a villamospályán (csak kell egy Ganz-gyár a közelbe )

Ez gyenge mint a hangyafing, síntisztítót nem nagyon tudja majd rángatni a 227 -es ívben.

Ez így van!
A BR80-as meg nem fordul el!

Ő elfordul és elég erős is, csak a cleen kocsi szorul. De már tervezünk egy sajátot.

Amúgy jó lenne visszatérni az alap gondolathoz, hogy hogy kel olyan burkolt pályát építeni amin elmegy minden.
(igen ez pálya az az vágányzat építés mert a burkolt pálya vagy a magas vágyán is pálya)

Talán "csalni" kell egy kicsit, és a középső rész pár tizeddel alacsonyabb kell hogy legyen mint a sínszál?