Amikor megcsináltam a vezérlőket és kipróbáltam semmi bajuk nem volt. A 7805 még csak nem is volt langyos. Kivéve, amikor 20V-ról hajtottam meg, mert akkor 4-5 állítás után felmelegedett, de ennyi. Úgyhogy nem tettem rá.

Most viszont rámértem bekapcsoláskor trafó kimenőre és a 10,5V feszültség van, hogy leesik egészen 7V-ig. Főleg amikor nagyon zúgnak a motorok a szélső állásban.

A 20W-os transzformátor halvány lesz erre a játékra, ez kezd körvonalazódni...

Valami számítógép tápegységet használsz, hogy 500W/5A?

Nem számítógépes! Nekem régről már meg vannak hiperszil trafók...

Probáld kizárni, hogy egyszerre menjenek a szervok, mert az mindig zürös. A motorok képesek nagyon leterhelni a tápot. ( ráadásul akkukra lettek tervezve - kicsi a belsö ellenállás)

Próbálj egy ilyen trafót ki pl.http://www.hestore.hu/prod_10030103.html

Van itthon még egy 12V/250W-os torroid trafóm, azt is rákötöm próbaképpen és rámérek műszerrel mit csinál induláskor...

És mit gondoltok egy kapcsolóüzemű tápról? Találtam egy 15V/8A/120W-os laptoptöltőt.

Ha semmiképpen nem megoldható az egyes panelek külön indítása mi jöhet még szóba?

A szervok tápellátását leválaszthatod, azoknak untig elég 5-7 V. ( a csatlakozok + polusait a PIC-röl valaszd le)

Bocsi én nem a 12V-s trafót favorizáltam,hanem az amper erősségét!!(ezt rosszul fogalmaztam meg bocs) Ahogy etwg is írta elég az 7V-s is!!(bár nálam 9V az igazi itt már nem "berregtek" a szervók és üzem biztosak lettek) bár ez függ a szervóktól is!!!

Képzeljétek, kipróbáltam a torroidot. A 20A megoldotta a bánatom.

Még a tervezés idején én is gondoltam a motorok teljes leválasztására, de végül csak a dcc vezérlő tápjáról vettem le.

Balga gondolat volt az hinni, hogy 20W elég egy ekkora asztal kiszolgálására!

Köszönöm szépen az ötleteket nektek.

Ez szerintem hiba. Mindig a nagy fogyasztokat kell leválasztani ( az adott esetben a szervokat, s nem a meghajokat (PIC-ket)

Igen, ebben az elgondolásban van egy DCC vonal. Ez adja az információt, vezérlést ugye. Aztán kellene a finom elektronikának, mint a PIC, IC, stb. És a hard! Motorok, lámpák...
Ez csak három tápvonal lenne, de! Emellett ott a foglaltságjelzők vezetékei, illetve a szakaszoké.
Gyanítom, hogy a vége az lenne, hogy van egy kis faborítás a drótvázon.

Egyébként megoldódott a probléma legfőbb forrása a tápegység teljesítménye volt. Ezen nem segített volna a külön ellátás sem, mert az alap kevés volt.

Abban viszont igazad van, hogy ha eleve külön mennek a PIC-ek, akkor a motorok max a saját tápjukat rángatják. Arra meg a PIC fütyülne és vidáman működne. Az állításokat meg úgyis csak a vonat üzem beindulásával kellene produkálni.

Mindenesetre legközelebb, ha tervezem a vezérlőket, akkor ezt is figyelembeveszem.
Köszi

Egy modellvasut mindig is kábeltemetö, ez ellen a digitalizálás sem tudott orvosságot adni, söt, ilyen meg hasonlo rejtett dolgok a digi terepasztalok kábel-, és rendszertechnikai igényét jelentösen növelik.
Ezt egyesek már régen látták, csak "nem volt igény" a véleményükre....

Kinek nem volt igény a véleményére? Kik az egyesek?

Nem tudom mennyire voltál kb. 15-20 éve a digitális vezérlésben otthon, de akkor mindenki a két vezetékes BUS rendszerre adta le a voksát és ugy adták el a nagyérdemünek, hogy két drótot kell majd csak a terepasztal alatt kihuzni és azzal minden vezérlelhetö ami rá van akasztva (meg az akkor még nem is létezö intelligens központokkal). Akkoriban csak az Uhlenbrocknak volt ilyen kisérlete - amit az M-is árult.

Annak idején (már nekem meg volt a PC-vel vezérelt terepasztalon - vonatokon kivül - analog mozdonyokkal ment, igy csak megállitani/inditani tudta azokat - mindent PC vezérelt) kértek tölem egy cikket (egy német lap), amiben megirtam a kételyeimet - nem jelentették meg, mert "nem követtem a nagy gyártok nézetét".
S ha végiglapozod valamennyi azota megjelent szaklapot (belértve a különkiadásokat is), valojában egyik sem megy bele ebbe a dologba, csak kerülgetik mint macska a forro kását. (Így mások ilyenirányu véleményére sem voltak kiváncsiak, pedig volt/van egy sereg modellezö, aki már a 80-s években többé kevésbé otthon volt a digitális technikában is meg a vasutmodellezés titkait is nagyon jol ismerte. pl.JLC - Bruce Chubb ).

A digitális vezérlés a softwaren kívül, sokkal körültekintöbb és drágább kábelezést igényel, és nem kis ismeretet a modellezötöl, aki aligha tudja elözetes tudás, esetleg egy ilyen vagy hasonlo forum segitsége nélkül megoldani a rázuduló feladatokat.
(Az analog pályákra régen komplett kapcsolási rajzot is tudtak adni, és ha valaki képes volt azt elolvasni, akkor a pályája rendszerint müködött is...).

Mindig az a fránya marketing...eladni a homokot az araboknak!
Ebből viszont egyértelmű, hogy legalább ez működik és bármit megtesznek, hogy ez így is maradjon.

Hát igen egyesek már megértették, és sok eszközdekoderban lehetöség van a külsö tápra. Ilyesmiröl hajdanában szo sem volt.



Amugy soha senki nem vonta kétségbe a müködést, mert azzal alig volt baj, illetve azt javitani lehet a FW-vel. Az összeesö táppal vagy elképesztö áramokkal viszont nem olyan egyszerü valamit kezdeni.....

Azért ez nem egészen így van ám...

Nézzük csak át az elejétől!
Ugye adva van egy trafó, meg egy vonat, meg egy pálya. Ha csak ez az egy vonat jár a pályán, akkor van egy szakaszolásoktól mentes "vasút vonalunk", és mehet is rajta az az egy kis vonat. Miért is kellett a szakaszolás? Mert, ha a családi költségvetés engedte, akkor vettünk egy második vonatot is! Na most, ha nem akartuk, hogy egyszerre menjen minden arról az egy szál trafónkról, akkor kénytelenek voltunk kapcsolható szakaszokra oszatni a pályánkat. Ugye?

Na hogy is néz ez ki digiben? Van egy pályánon egy vonat. Tiszta sor. Mi van, ha lesz egy második is? Szerelünk egy dekódert a másik mozdonyba, azt megcímezzük egy másik címre, és onnan kezdve a vezérlőről adunk parancsokat, irányítva a két mozdonynak. Kell itt szakaszolni? Nem. Minek?

Na eddig működik, hogy nem kell szakaszolni a DCC pályát, vagyis eddig tart a "bus" korlátja. Slussz. És sajnos eddig tart a kis hazánkban nagyon népszerű ROCO LokMaus, vagy MultiMaus képssége is. Lapozzunk csak fel egy tök mindegy mikori ROCO katalógust 2000 után! Van abban szó, vagy akár utalás, egy skicc, hogy mi van akkor, ha terveink annál távolabbra mutatnak, mint, amit fentebb leírtam? Nincs, még a Z21 rendszerről sincs erre utalás, amin nem is nagyon csodálkozom, megismerve a cuccost.

Szóval, egy automata, vagy félautomata DCC rendszerű pálya kábelezése gondos tervezést, és kivitelezést igényel, mert a számítógép egy nagyon buta valami, aminek tudnia kell, hogy éppen hol jár a sínen vonat. Ehhez meg ugyanúgy szakaszok kellenek, akár PC-nek szóló visszajelentésről szól a dolog, akár egy sima Lenz ABC fékező szakaszról. Ez van...

Meg az amikor a mi egyszerü pályánkon ahol elvben sem mehet 2 mozdonynál több (1-s méretü dilikör). Igaz a mozdonyaink jóval 1 A felett fogyasztanak , igy a 4 A-s booster több mint elég, mégis szo nélkül kinyiffant amikor megjelentek az elsö hangos mozdonyok. Van egy szép 6+2 állásos mozdonytelepünk, noná hogy minden sinre odaállitottak egy brummogo mozdonyt ( menni amugy sem tudott, hiszen csak a forditokorong maradt üresen) én meg éppen valahol külföldön voltam, amikor jött a vészhivás, hogy semmi nem megy a klubban és enyhe amperszag van......
Ezek a brummogások, mint késöbb kiderült további 8 A-t jelentettek, illetve a sima mennybemenetelt ( pedig állitolag védelem is volt a gyári boosterben).
Szoval a digiben nemcsak a mozgo vonatokkal, meg azok világitásával kell számolni, hanem az állo gépek igényeivel is ( ez is uj volt az analog pályához viszonyitva).
Azota a mozdonytelep is visszanyerte a szakaszkapcsoloit meg kapott egy extra tápot boosterrel együtt.

Ja, kérem... Ló méretű vasútnak ló méretű táp is kell

Egyes mozdonyoknak különösen, már kizártuk, mert 7 A- t zabáltak a motorok meg 10 W-s erölködö volt benne két nagyteljesitmémü hangokádóval....

Itt beszélgettünk koarábban a foglaltságjelzökröl. Ime egy megoldás a vagonok számára:

Tengelyellenállás

A vonalkód olvasó kicsit drága lenne. Csak a lézeres jó (kb.30,000.- HUF), az is csak állítva, vízszintesen néha néma. A led-es meg se nyikkan a rendelkezésre álló kb 200ms alatt.
Az áruházi transzponderes biztos nem jó, ott a ticket egy kb. 8MHz-re hangolt rezgőkör, a mellé rakott fém „elhúzza” továbbá lerontja a jósági tényezőt és már lehet is vinni a nercbundát.

A cikkedben Leiter Jakab van, a rövidzárási áram 6mA.

Ez nem a JLC féle O.D.?
Ehhez mit szólnál? Nyilván egy 28 lábú PIC (8 ADC + 8 kimenet +8 LED)
gazdaságosabb.

Nem vagyok nagy hive a processzoroknak ebben a fokozatban. Itt nagyon érzékeny beállitások vannak - ráadásol mindkét irányban, igy az asszimetrikus táppal egyböl agy hibalehetöség van. Az O.D. után már oyan procit rakhatsz oda amilyet csak akarsz.
Ráadásul az O.D. Ben 2 fokozatban van kiértékelve, amit a PIC-ben is meg kell oldani , és kijelezni ( nagyon fontos a müködés megértéséhez ).

Androidra már a kis robot kitalált vonalkód olvasó programot. Elég tűrhetően fut a Sony Xperiámon is. Ehhez már csak a vonalkód írását kellene meg oldani onnantól realizálható ez az ügy.

Ugyebár a +300mV – 300mV tartomány holt zóna, ennél magasabb fesz. kell a megszólaláshoz,
azaz a 10k-s potin már 30uA elég.
Nem is értem, miért nem lehet fix ellenállást berakni.
A D3 szinteltoló diódával meg van a szimmetria,az 5V ref.-es 8 bites AD kb. 20mV/ bit bontású,
ez ugyan rosszabb, mint a LM339 5 mV overdrive szükséglete, de szerintem nem számít,hogy
mondjuk 400mV +-5mV-ra billen vagy 400mV +-10mV a bizonytalanság.
A led a bemenetet jelzi, az sw elvégzi az integrálást,tehát a kimenet nem fog ugra-bugrálni.

Miért gond az egy táp?
Ha tudnám, hogy mi a Ben.2 fokozat? Ez gondolom a csak Railroader’s könyvben van leírva.

Vonalkódot tudsz nyomtatni, ez nem lehet akadály.
Androidos telókkal megszórnál egy terepasztalt és már csak a telókat kéne leilleszteni?

Itt fekete-fehér kamerával mértem fel a lehetőségeket.

Nem tudom, hogy megér-e annyit a dolog, bár szerintem nem biztos, hogy tele kéne rakni az asztal telefonnal, csak eszembe jutott, hogy létezik ilyen program.

Bocs, az elöbbi választ telefonrol irtam, amit igen nehéz kezelni.

Szoval a detektor elsö fokozata ( LED) azonnal kijelzi, a szakasz foglaltságát ill. annak a megszünését. Ideális a rosszabb vagonok illetve a koszos sin kiszürésére. Szoval itt látod mi történik valoban menetközben, mig a kimeneten a foglaltság megszünése kb 3-6 mp-vel van késleltetve ( nem a foglaltság kezdete!)
A test iyenirányú eltolása ugyan megoldja a feladatot, de bevezet egy csomo másikat, mert igy a virtuális test lebeg 0,7V-al a valodi test felett. Ezt folyton fejben kell tartani, mert minden "elkötés" felbontja az eltolást.
Amivel meg nekem különösen sok bajom volt, az az 5 V-s logika a terepasztal közvetlen közelében. A terepasztal igen zavaro tud lenni, s nem egyszer még a processzort is megállitja ismeretlen okok miatt. Az OD +/- 12-15V táplálása nagyságrenddel nagyobb biztonságot ad, és még sohasem fordult elö, hogy hibás jelet adott volna, és ráadásul azonnal reagál, ami processzorra sajnos nem mondhato el, valamikor PIC-kel csináltam vasuti átjárokat ( villogoval, sorompoval, elég bonyolult zavarvédelemmel, és optikai leválasztással.).
Arrol nem is beszélve, hogy az LM339 olcsobb mint a PIC, és nem kell müvészkedni a programozással sem.

A kapcs. rajz alapján a működés világos, ezért is írtam az ugra-bugrálás sw-s
kivédését.
Az eltolás nem probléma,a D1-D2 diódák szempontjából mindegy mi van rájuk kötve,csak
áram ne menjen el valahova és persze a tápfesz.-t is el lehet kötni.
Azért egy hagyományos TTL-ekből felépített á.k.-t sokkal nehezebb volt zavarmentesíteni, mint a processzorost.
Ez az OD nem használja ki +-12V-ot, mehetne akár +-3V-ról is,egyedül a N1D + bemeneténél
számítana, ha hosszú lenne a vezetékezés és nem lenne az azt követő integrálás.
Való igaz, ez a PIC 122.- Ft, az LM339 csak 21.-Ft. Na de a NYÁK ára, meg a beültetés ideje? Itt a programozás művészete kb. olyan, mint amikor a rézlemezek egyenesíted ki a csodáid felépítéséhez, szóval inkább favágás.

Beépítettem a doppler panelt egy vagonba. Üres járásban felvesz 2mA-t.
Ha kézzel tologatom a sínen, a szikratávíró működik is, annak rendje-módja szerint ropog a rövid és középhullámú sáv, resetál is a pic.
Lehet kuncogni. -

Sz.v.sz nem. Android alá kb. 100.000 App.-ot írtak. Biztos van modellvasút vezérlés is.

Tudod mi a különbség a lehetne meg a lehet között?
A +/- 12V-vel megy a 3 V-l meg alig....
A többi meg a te döntésed, én csak elcsevegtem a több mint 40 éves tapasztalataimat, beleértve a hasraeséseket is az 5 V-tal....

Mindenki úgy bonyolítja a saját életét, ahogy akarja. Egy vágány foglaltságának jelzése kb akkora úgy, mint a WC lehúzása. Igaz, azt is lehet már okostelefonnal is csinálni...

Nekem már némelyik általatok is ajánlott, idézett foglaltság érzékelő is egy alkatrész temetőnek tűnt az általam használthoz képest.

(Emlékszem anno szóba került a mágnes+reed vagy Hall, és akkor is az volt az észrevétel, hogy idegen modell futtatása csak megelőző műveletek árán oldható meg.)

De erről is csak egy klasszikus jut eszembe:
"Mindenki másként csinálja"

Hát igen;
Az egyik elnyeri a másik meg elveri......

Bár nem értem és persze szeretném, hogy mi volt a probléma a +-3V –s
tápról járatással azon túl,hogy bizonytalanabb volt, mint a +-12V-ról járatás.
Az R3,R4,R9,R10,R6 –t negyedelve minden ugyanúgy kéne, hogy működjön, kivéve az N1A + bementére jutó zaj érzékenységet (12,56V vs 3,14V). Ez alapvetően lineáris á.k. nem TTL a maga névleges 1,2V –os 0-1 marginjával, amit egy rossz hidegítés egy kapu váltása levitt 0,5V alá.

Természetesen én élvezettel hallgatom mások tapasztalatait.
Összedobom a saját elmebajomat és elküldeném Neked.
Az SV csatl.2,54-es és a kapcs. rajzodon a nyomtatásnak megfelelő?
Az ellenállásos kerekek érzékeléséhez szükséges áramot hol nyomod be, egy külön panelról?

Több lényeges dolgot figyelmen kivül hagysz amikor a +/- 3 V-rol beszélsz:

1. Az LM339 egy komparátor aminek az a feladata, hogy a diodán megjelenö mintegy 0,7v-t
a.). Jol láthatová tegye (led)
b.). Biztonságos tartományba vigye ( a modellvasut zajszintje joval nagyobb mint 3 V), s rendszertechnikailag is hibás, ha bizonyos áramkörök logikai szintjei mások - az illesztéshez ott a tranyo. Igy az ember 12V-t mér az egyik állapotban és -12-t vagy 0-t a másikban.
c.). Könnyen kezelhetövé tegye a további áramkörök számára ( kimeneti egység a kondenzátoros jelalakitoval ill. tranyo.)

Nos ezeket a feltételeket sokkal könnyebb biztositani nagyobb tápnál mint 3 V, ami pl. kb. 2,5V max. adna a kimeneten, ami peches esetben még a led gyujtásához sem lenne elég.
Ha negyedeled az emlegetett ellenellók egy részét, csökkented az áramkör bemenö impedanciáját, igy elveszted a trimmer szabályozási tartományát, ami megint csak nem jo, mert nagyobb terepasztalon rosszabb környezetben pl. fennáll annak is a veszélye, higy megváltoznak az impedanca viszonyok a pályán, hideg nedves levegö, szerencsétlen ágyazattal akár 10 kOhm alá is tudja vinni a néhány méternyi sinszál alapellenállását. Nos ilyen esetben mindig jo, ha van lehetöség a finom hangolásra. Emlékszem a néhai terepasztalunkon volt egy 6 méteres szakasz ami mindig gondot okozott. Ráadásul alagutban és igen rossz helyen, senki nem vállalkozott a sincserére. Lehet, hogy valahol valamilyen szerencsétlen ragaszto, festék vagy hasonlo került a sinekre, ami nedves idöben bizony foglalttá tette a pályát. Most már soha nem fogjuk megtudni, hogy mi volt a baj.
Ugy van ahogy irod, valamennyi kapcsolo 4k7 -es ellenállással volt áthidalva arra az esetre, ha a szakasz ki van kapcsolva ( beleértve a jezök elötti szakaszokat is.)
A jelenlegi kivitelben kétsoros, 2.54-es tücsatlakozok vannak duplán bekötve, az egymás feletti tük azonos jelet visznek. Ez igy mechanikai mint elektromos szempontbol jonak néz ki.

Régebben késkontaktusokat használtam ( még ma is van egy ládányi - ha kell szolj, csak az ellentétes polus hiányzik, amit viszont mostanság nem könnyü beszerezni, igy individuális 3mm-s autopapucsokkal kellene megoldani)

A mi terminológiánk szerint ez egy ablak komparátor, ami Schottky fesz. alatt süket, felette max. 0,7V-i szint érzékel és kapcsol.
Az említett ellenállások negyedelése biztosítaná, hogy a Schottky-k kb. ugyanolyan
árammal legyenek meghajtva és a nyitófeszültségük is megmaradjon. Ugyanez vonatkozik a LED ill. a kimenő tranz. meghajtására, de a bemenő impedanciákat nem befolyásolja. (Az meg érdekesség, hogy az időzítés független a táp.fesz.-től, így azokhoz nem kellene hozzányúlni.)
De ez tényleg csak pontosítás akar lenni és nem elektronika záróvizsga, valamint érvelés arra, hogy ez az áramkör (is) igen előnyösen megvalósítható egy kontrollerrel,főleg ha egy nyomógombbal belépek a kalibráló üzembe és nem kell a poti.(Kösz. a szerepére vonatkozó infót.)

Az „S88-DET” milyen szintről működik?

A puding probája az evés! Ne hagyd ki!

Meglesz!
A füredi kiállításon többnyire analóg cuccok vannak és nincs
érzékelés, kb. 5-10 percenként van egymásra futás ill. lehagyott vagon.

A szikra egyébként rémes dolog, a proc. resetet legyőztem, de van a panelen
egy tv infra vevő fémárnyékolás nélkül , hogy kapcsolgatni lehessen a hangot,
na ez a szikrától beindul annak rendje-módja szerint.

Jó reggelt Zsolesz74!
Szabad megkérdeznem, mekkora asztalt építesz és hány cm távolságban
érzékelsz és hány helyen?

Szia,
az asztal 3.5nm két vágányos fővonal hat vágányos állomással és egy mellékvonal három vágányos állomással.
A teljes beépített sínhossz kb 40 méter és a fővonal kétirányú, irányonként három térközzel.
Kezdésként 2db 16 csatornás S88-as érzékelőt építettem a hozzátartozó detektorokkal.
Kb jól is tippeltem, mert jelenleg 31 bemenetem van lefoglalva. Még fogok egy 16-os panelt gyártani a pontszerű érzékeléshez. Ehhez Hall szenzort fogok használni.
Remélem jól sikerült a leírás.
Képeket a galériámban találsz. Mindent dokumentálok és teszek fel, hogy egyben hozzáférhető legyen bárki számára.
Üdv
Zsolt

Néztem a galériádat. Nagyon jól haladsz! Jó sok munkád lehet már ebben a terepasztalban. Lenne egy kérdésem: láttam egy sorompómozgató (vezérlő) elektronikát is. Erről lehetne többet tudni?

Szia Zoli,

köszönöm, és még mennyi mindent meg kellene csinálni...

A sorompó mozgató:
az alapja egy PIC12F683-as mikrochip, azért ezt választottam, mert van egy pwm kimenete és három analóg bemenete. Az analóg bemenetek egy-egy potméterről veszik az állásnak megfelelő pozíciót. Így külön programoztam a kezdeti-vég-sebesség értékeket.
A programot egyszerű bevinni, rátettem egy nyomógomb kapcsolót, és ha azt megnyomod, akkor az összes potmétert leolvassa és eltárolja az értékeket, és aszerint mozgatja a szervot. Illetve van még egy bemenetem, ahol pedig a nyitás-zárás jelet kapja.

Eredetileg azért csináltam, mert érdekelt a programozása a PIC-nek, aztán meg azért, mert ez nekem olcsóbb, mint megvenni. Még március táján analóg asztalon gondolkodtam és oda lett volna az elektronika váltómozgatáshoz és a sorompóhoz, karos jelzőkhöz. Aztán egy mozdulattal a DCC felé fordultam, mert egyszerűbb volt az elképzelésemet megvalósítani egy digitális pályán, így ez a tervezett rendszerem megmarad talonban.

Közben megcsináltam egy villogót is hozzá, így lett teljes a fénysorompó. Sajnos ez a PIC egymagában mindkettőhöz már kevés, de szerintem később áttervezem egyre az egészet és újra írom a programot, még az is lehet, hogy DCC kiegészítést is kap...

Ha bármi kérdésed van szívesen válaszolok, mindennel kapcsolatban.
Üdv
Zsolti

Ez igen, le a kalappal! Mikor kezdted el és mi az átadási határidő?

A Hall alá rakj egy D3x8-as csavart.
PIC 16F1824 –et nézd meg,full bridge van benne.
Ha asm-ben nyomod, irány a C, egész életedben hálával fogsz emlegetni.

Mi lenne a lényege ennek a megoldásnak?

Március 12-én kezdtem...határidő ??? folyamatosan...

Tanultam C-t is a BME-n, de maradtam a PIC programozásánál az ASM-ben...meg a C-re nem is emlékeztem így 20 év után, viszont az assembly előjött egy pillanat alatt.

A Hall mögött összegyűjti a mágneses erővonalakat, megnő a B és érzékenyebb
lesz. Kb.5mm –ről 10mm-re nőtt a „Zmoki”-s -legvékonyabb mágnes esetén.

Akkor viszont be is tudom építeni a mozdony középsúlyok közé!
Mármint a 10 mm-nél.
TL4905-ös Hall szenzoraim vannak, unipolár.
Mágnes meg Bors úrtól van, olcsóbb, sőt! neodymium

Az S88 TTL vagy 12..15 V-os?

TTL 5V

Puff neki, cmos, zajos környezetben, élvezérelt logika és nem pl.15-ről jár.
Etwg fejtegetése pont erre illik
A bemeneteket folytonosan olvassa és mondjuk „10-ből 7 egyforma” alapon dönt?