Az elektromos áram már 1 000000 éve ugyan azon törvényeknek engedelmeskedik, a teremtő hála isten ritkán hajt végre szoftver frissítést. Bár lehet a sínek kialakítása más, de számtalan dolog nagyon is aktuális még mindig. Sajnos a DCC jel is hellyel közzel ugyanazon szabályok szerint közlekedik mint az egyenáram, (mert az is elektromos árammal működik) így a szigeteléseket ugyan úgy igényli.

Nem azzal van a baj, ami benne van, hanem ami nincs.

A DCC-t már írtátok, de lehet még PWM is, meg összekötés számítógéppel, hurok/delta vágány, LED-ek, kocsivilágítás, vonat érzékelés.

A jelenlegi sínek teljesen máshogy néznek ki, flexibilis sínek is vannak, váltóáthúzás szervóval, váltóállás érzékelés.

A relés rész elég neccess, legalábbis én nem kifejezetten rajongok az elektromechanikus alkatrészekért, de lehet, hogy csak túl bogaras vagyok.

Itt nem a szerzőket szapulom, értelemszerűen nem láthatták a jövőt 40 év múlva. Ami nekem hiányzik, az a 70-es években még nem létezett.

Az a baj, hogy az azota kiadott hasonlo müvek ritkán érnek el ilyen szintet ( magyarul nincs is nagyon, az idegen nyelvüek sem jobbak). Nemrégen megajándékoztak egy 6 kötetes müvel, hát mit mondjak....
Még ugy ahogy az amerikai Kalmbachnak meg a MIBA-nak sikerül néha összehozni egy használhato kézikönyvet, de sok kiadvány még annyit sem ér mint a gyári katalogus. Pedig nagyon kellene valami aktuális alap kézikönyv, de nagyon nehéz meghuzni a vonalakat, mitöl meddig, és erre szerzöt meg kiadot találni, igy az egyik fércmunka követi a másikat.
Ráadásul a modern technika olyan gyorsan fejlödik, hogy mire megszárad a tinta a papiron, már elévült a mondando, és jönnek a kibicek, hogy milyen vacak a szöveg.
A baj, hogy nincs egyetlen mérvado gyár sem, akik követendök lennének és terjeszthetnék a tudást ( mint anno a Zeuke volt). Azt meg senkitöl nem lehet elvárni, hogy a konkurencia termékeit dicsérje vagy szapulja, vagy saját tapasztalatain nöjjön fel a másik gyárto.
Sajnos ez igy van az egész iparban. Az amerikaiak annyiban vannak elönyben, hogy majdnem kiirtották a saját modellvasuti iparukat, igy nem kell egyik piaci tényezöt sem (nagyon) követni.

Ezen gondolkoztam én is, hogy vajon van-e mai normális könyv.

Egyáltalán játszik-e a nép villanyvasúttal, vagy már csak néhány öreg harcos szórakozik vele szabadidőben.

Legutóbb, amikor a vasutmodell.com üzletben voltam, 50-60 körüli bácsikák vásároltak, 30 év alatt senki. Én kölyökként bementem a boltba és nézegettem a vonatokat, sőt a zsebpénzből vásárolni is tudtam ezt-azt.

Hát sajnos igy van, nemcsak mifelénk. A gyerekeknek nincs rá pénzük meg el vannak csábitva mindenféle hülyeséggel. Ráadásul a fejlett társadalmakban egyre kevesebb a gyerek, akit meg védeni kell mint a himes tojást, és nem lehet öt mindenféle elektromos dolgokhoz engedni, hiszen mi lesz, ha egy kicsit megüti az áram.......
Szinte mindenütt a >50 felettiek hobbija lett, és azok közül is sok nem igen ért az elektrotechnikához, igy nem is igen érdeklödik a megoldások iránt, inkább megveszi, s ha nem megy, akkor káromkodik, vagy kidobja.
Ebben aztán szenvednek a fejlesztök, mert ott meg föleg fiatalabb korosztály irja a szoftware-t, de nincs élö tapasztalat, nincs a háttérben egy terepasztal, egy sereg modell stb. hogy elsö kézböl jöjjenek a tapasztalatok.

Lehet, hogy Frankye berakhatna ide egy áttekintést, hogy milyen koruak a forumozok.

Nem a gyermekekben van a baj.

Az öt év körüli kislányom mindig figyeli amit csinálok, szeret vonatozni. A baj szerintem az, hogy megfizethetetlen számukra.

Amikor 1000 Ft-ért pingvines műanyag kínai vonatot kapni, ami körbe-körbe jár, akkor 30.000 Ft egy analóg mozdonyért érthetetlen. A digitális 100.000 Ft-os mozdony ugyanez a kategória. A dekódernek nem kellene +2000 Ft-nál többe kerülnie. Emellett itt a PWM trafó, ami 22.000 Ft-ért 2A-t le tud adni.

Tök nem értem az egészet, mert busásan számolva az analóg mozdonynak kellene 4000 Ft-nak lennie, a digitálisnak 6000-nek, a trafónak meg 5000-nek.

Ennek az árrobbanásnak többek között mi vagyunk az okai. Mi keressük minden mozdonyon a pontot az i-n, és mi akarunk egyre nagyobb választékot, és évente 2-3 uj modellt. Közben meg jo ha az átlag modellezö évente egy mozdony modellt vesz (szétosztva az aktiv korra).
A másik dolog, hogy egy 4000 Ft-os mozdonyt nem lehet eladni, az ki lehet tenni egy szupermarket polcára vagy a piaci kofa asztalára, de nem lehet bevinni egy boltba, és garanciát is vállalni rá.
Meg ha belegondolsz, te is mennyi idöt töltesz el a dolgaiddal, te sem fogod közprédává tenni a kiszenvedett megoldásaidat......
A baj az, hogy az árrealitások nem állnak még köszönö viszonyban sem a valosággal.

Kellene 3-féle olcsó mozdony, ami tömegcikk, a többi meg lehet tetszőlegesen drága.

Itt egy Fleischmann trafó 20600-ért, 3.2A

Itt egy 3.77A-es univerzális notebook töltő 10800-ért

A kérdés, hogy mi az a +10000 Ft többlet, miközben váltót/mozdonyt/lámpát vezérelni nem ugyanaz, mint számítógépet?

A két trafon is látni, hogy mennyire nem tükrözik az árak a tartalmat.
Mig a FLM trafo egy immár >100 éves technologiával készül, a másik egy modern, elég sok szellemi tökét igénylö szerkezet, mégis az utobbi az olcsobb......
Vagy ha belegondolsz kb. ennyi pénnzért már modern TV-t is lehet kapni. Hol vannak itt az arányok?

Jajj ne már!
Mi is volt az eredeti kérdése a kollégának?


Szerintem kezdésnek az általam belinkelt kis füzetke erre kérdésre tökéletes választ ad. Ráérünk még logikai áramkörökkel, PWM jellel, meg PC vezérléssel tömni a kérdező szegény fejét!
Vagy Neked általános elsőben rögtön a szögfüggvényekkel, meg a másodfokú egyenlettel kezdetek, és egyből Madách-ot kellett olvasni, eredetiben?

Mhhh...
Egy PIC12F629 (ez a legolcsóbb) üresen, progi nélkül 150Ft + ÁFA, nagykerben.
A dekóder NYÁK legyártatva cca. 300Ft+ÁFA/db
Kellenek bele diódák, tranzisztorok, ellenállások, kondik, és tisztességes esetben legalább egy Ta elko is. Mindennel együtt legalább egy ezres lesz ez is.
Vagyis ott tartunk, hogy van egy marék alkatrészünk 1450Ft + ÁFA áron, de ez még messze van a dekódertől. Be is kell ültetni a cuccokat a NYÁK-ra, a PIC-be meg kellene tölteni valami féle szoftvert is, hogy működjön. Ja, és persze valami csatlakozás is kéne rá.
Bőven túl vagyunk a 2000-en, és még nem is jutott el a vásárlóhoz a dekóder.

Át kéne egy kicsit gondolni a dolgokat, mielőtt leírjuk!
István
NMRA ID nummer: CV8=120

Ja!
Csak kíváncsi lennék, hogyha egy ilyen modern TV akkora darabszámban készülne, mint a Fleischmann trafó, akkor mennyibe is kerülne?

A másik meg az, hogy hiába 20.000Ft egy Fleischmann trafó, azt rákötjük a sínre, meg a váltókra, és lehet is vele vezérelni a cuccot.
A 10.000Ft-os laptop tápot is rá lehet kötni ugyan a sínre, csak... Ráadásul ennél én jóval olcsóbban tudok ilyeneket prezentálni, számlával!

Abból indultam ki, hogy Arduino-t 10 dollárért kapsz az e-bayen, a dekóder sem bonyolultabb, sőt inkább egyszerűbb. Persze ez nem tartalmazza a 27%-os ÁFÁ-t.

Leírnád, hogy mi a problémája a laptop tápnak, mielőtt vásárolnék egyet?

Vonat+váltó+lámpavezérlésre szeretném használni.

Hidd el, hogy a FLM trafot sem tekerik egyenként megrendelésre.
(És kb. 5 perces munka - legalábbis Bécsben ennyi idö alatt rak össze a gép egy ilyen trafot.).
Ennyi idö alatt még a legocskább TV sem készül el.

A szoftwaret meg jo magyar szokás szerint össze kell lopni....

A szoftvernek szerintem nincs költsége 1 milliós darabszám esetén.

Dolgozzon rajta valaki 3 hónapig 1.5 milliós havi fizetésért (mindenestül). Ez durván 5 millió forintos kiadást jelent, ami 10 milliós darabszámnál 5 Ft-tal dobja meg a végösszeget.

Valószínűleg az a probléma, hogy nincs 1 milliós darabszám...

Melyik dekodérböl sikerült már eladni egy milliot (Talán még az összesböl együttvéve sem.....).

Pontosan a SW a drága, a HW-t utánnad vágják, azzal senki sem foglalkozik.
A SW/FW annál inkább drága, hiszen szinte havonta jönnek ki az ujabb verziok, és nem maguktol, azt embereknek kell kidolgozniuk....

Ha megnyitod a youtube-ot látod, ahogy a mozdony Pistike saját dekóderével megy Arduino alatt.

Az Arduinoban 32kbyte-os AVR van, tehát maximum 10-16000 utasítás lehet benne, utasításhossz függvényében.

Vedd észre, hogy egy Smartv TV szoftvere, vagy egy Top Box, vagy egy mezei mobiltelefon mennyivel durvább szoftvermegoldásokat tartalmaz.

A 4000 Ft-os mobiltelefonomban stopperórától kezdve telefonkönyvön át mennyi minden van.

A DCC dekóder pont az a kategória, hogy Pistike fogja az Arduinoját és suli után megírja magának. Pistike nem fog Office programot írni hétvégén, mert az több 10 millió sort tartalmaz.

Hát nem tudom hol élsz, Pistike összelop egy sw-t ( merg, Paco meg hasonlo oldalakrol ) bemutatja mint saját betöltést, mert a fejlesztés eléggé tulzott kifejezés lenne, és mi mindannyian azt higyjük, hogy igy dolgozik az ESU, a Lenz a Tran meg a többiek. Ahhoz, hogy Pistike meg tudja ezt irni, ahhoz betüzve kellene ismernie a DCC minden rejtélyét, s amint látjuk még a profik is bajban vannak a részletekkel. Zsolti barátunk már egy füzetre valo finomságot szedett össze.
A telefonodban elöfordulo minden sw-rt keményen fizetnek, még akkor is, ha azt ingyen le lehet tölteni. S nem ezért adják a telefont 4000ft-rt mert az annyiba kerül, hanem azért, hogy 2-3 évig a zsebedben kotorászhassanak és huzzák ki a telefon értékének a többszörösét, amit te "szivesen" meg is fizetsz
A SmartTV meg az STB szoftwarét is keményen megfizettetik mindenkivel, ha nem is mindig veszed észre.
S most jön a legujabb - egyesek már tesztelik - szoftwarek nem lesznek eladok, csupán bérelhetök, azaz addig fognak menni, amig rendszeresen fizetsz értük. Már olyan elképzelés is van, hogy a hardwaret ingyen adják - egyenlöre még nem világos, hogy ki is adja majd ingyen, mert azért azzal van némi munka, és ingyen senki sem szeret dolgozni - nem lehet csak kitenni a gyár elé - pedig sok nagyész már eddig is eljutott.

1) Kártyafüggetlen Samsung telefont vettem 4000 Ft-ért újonnan (E1050)

2) A DCC szabvány nyílt (openDCC), tele van az internet megvalósításokkal, olcsó vonatokról beszélek: megy előre, hátra, világít előre, hátra. Nincs backEMF, nincs zakatolás, nincs gőzölés,...

3) szoftwarek nem lesznek eladok, csupán bérelhetök

Igen, próbálkoznak vele már évtizedek óta, inkább kevesebb sikerrel. Sőt, felhő alapú rendszerekkel is próbálkoznak, hogy kell egy gyenge számítógép, valahol a felhő meg futtatja a programot, amiért fizettem és megengednek nekem, hogy futtassak.

Jó elképzelés, csak a vevők ezeket a termékeket messziről kerülik. Olyan ez, mint az üríthető porzsákos porszívó: keresni kell és találsz. A papírzsákost nyomják, minden újonc be is fürdik vele és rájön, hogy olcsóbb és kényelmesebb megvenni az üríthető zsákosat.

1. Akkor meg duplán fizetsz, mert a dijakban benne a telefon ára is.
2. Igen a DCC nyilt annyiban, hogy bárki használhassa, de ez nem vonatkozik a megoldásokra! Azaz azok a szoftwarek, amik a DCC alapján müködnek nem ingyenesek - és az iroja dönti el, hogy ingyen kiteszi a webre vagy nem. De ha megtalálja a SW-t valamelyik gyári dekodérban, akkor rendszerint baj van....mert az csupán Pistike meg Gabika számára ingyenes, hogy henceghessenek hatalmas tudományukkal a facebookon. Az MM-ért már akkor is fizetni kell, ha csak el akarod olvasni.
3. Majd meglátjuk mit hoz a jövö - én is nagyon hibbantnak tartom az elképzelést, de már sok helyen müködik, és már te is használod -pl. a 4000ft-s telefonoddal.

Üdv Csabesz!

Olvasom itt az árakról az eszmefuttatásokat. Fölösleges!
Nézd, ott vannak DCC mozdony dekóderek komplett leírással szoftverrel ingyen. Csináld meg magad, és meglátod mennyibe fog kerülni, vagy éppen bele fog-e férni a mozdonyba...igen! Mert ez utóbbi a nehéz, mert a mozdonyban a hely picike. Ha nincs hozzá technikád VENNED kell, no ezek után is megéri?
Nem azokról beszélek, akiknek megadatott, hogy ilyen technikával dolgozzanak (smd beültetés, forrasztás), hanem akinek egy sima páka a mindene...

Mivel nem mindenki tudja megcsinálni, ezért meg hadd kérjenek pénzt azok akik tudják - ez a világ rendje.

Kár ezen a mozdonydekóderen ennyit gondolkodni, azt készen kell venni. MINDEN mást meg tudsz építeni, ha értesz hozzá, olcsón a DCC-ben!!! Ezt írtam már régebben is. Ezért nagyszerű ez a DCC.

Tessék szó szerint érteni, amít írtam, az "egyszeri vasútmodellező" eszével. A laptop tápok, ha állíthatóak, akkor 14-22V között lehet Voltonként, vagy két Voltonként kapcsolni. Kösd rá a sínre, egyből száguldani fog minden, ami rajta van. Ezt nézve a Fleischmann trafót, ha rákötöd, akkor lassan is lehet menni menni, és még irányt is tudsz váltani vele. Szólj, ha a laptop táppal ez simán sikerül

Persze, erre ott van a Heiko Scröter prof féle dekóderke, amit itt pár oldallal hátrébb már meg is csináltak. A hangoskodás az nem feltétlen követelmény, én sem a hangdekóderekből adok el sokat. De terhelésszabályzás nélkül ma már nem lehet digis dekódereket eladni, mert nélküle ott a sima FZ1, annyit az is tud, minden hókuszpók nélkül. Egyszer próbálj ki két egyforma modellt, két egyforma dekóderrel, de az egyikben kapcsold ki a terhelésszabályzást, és indítsd el a kettőt! Majd meglátod...

A linkelt Fleischmann trafó (FLEISCHMANN 670601) képes 14/16V-ot leadni 20600-ért, de gondolom a rövidzárvédelmet már kispórolták belőle. Nem menetszabályzó.

20600-ból nem jön ki egy 3A-es bourns biztosíték, vele párhuzamosan egy ellenállás és egy piros LED. Biztos megemelné a költséget 20700-ra.

Nem figyeltem a linket, azt hittem a menetszabályzós Fleischmann trafóról van szó...

Biztositék biztos, hogy van benne, csak ne olyan legyen, mint sok uj trafoban, ha tönkre megy kuka az egész, mert a tekercsek alján rejtözik.
Már 2 ilyen trafoval kerültem összetüzésbe, pedig elsö látásra nagyon profinak néztek ki.

Jájjj!

Megnéztem a linket! Ez a ROCO 10725-ös trafó eredetileg. Egy kisebb katasztrófa, üresjárási feszültsége vagy 5-8V-tal magasabb a névlegesnél, ami elvileg 16V. Pont olyan biztosíték, pontosabban egy hőbiztosíték van benne, amiről írtál, de nem a menetrétegek között, hanem rajta a szekunderen. Csak két baj van vele:
1: ha kiold, nem áll vissza.
2: a trafó háza össze van hegesztve ultrahanggal, roncsolás nélkül nem bontható.

(Megnéztem azt a Weiss trafót, amit Tran ad a cuccaihoz. Egy sima biztosíték van benne, és szépen ott virít a foglalatában, egy csavarhúzóval cserélhető áramtalanítás után. Ahogy a tankönyvekben van.)

Ugy látszik ez a höbiztositék valamilyen uj szabvány vagy ebola virus, mert nagyon terjed.
Eddig én is olyanokkal találkoztam amit te is irsz, hogy a primér körben a tekercsen felül voltak, jol lokalizálhatoan ( azaz mind a két lábuk forrasztocsücskön volt, igy baj esetén egy másik multiswitchcsel javitani lehetett.
Az én legutobbi esetemben sima toroid trafokrol volt szo ( minden doboz nélkül - eredetileg alacsonyfeszültségü halogén lámpákhoz) és kivülröl nem is lehetett látni, hogy van bennük ilyen cucc ( azzal számoltam, hogy nekem kell ezt megoldani).
Messze a terhelés alatt használva (5A helyett mindössze 500mA) egy külsö 0,5A-s biztositékon át, egyszercsak megszünt müködni. A bizti rendben.
Nézem - a primér kör szakadt. Jobban nézem, akkor látom, hogy ott van valami pup a tekercs alján ( ahonnan az egyik kivezetés jön). Nyilván, hogy ott a höbiztositék, de ahhoz le kéne tekerni a szekundert.
Áldom az eszüket!
Rá egy hétre a másik trafo is ugyanigy csütörtököt mondott.
Ezektöl már biztos, hogy több trafot nem veszek.

Igen, az. Nem csak modellező körökben, de szinte minden elektronikus eszközben ilyet alkalmaznak, ha nem kapcsolóüzemű táplálása van. Tulajdonképpen mindegy, hogy a legalsó menet alá, vagy az első és a második közé van "dugva", a lényeg, ha gond van, nem regenerálódó biztosítékként az egész trafó (horribile dictu: az egész készülék) kuka. Ez az ún. "fogyasztói társadalom", azaz ha meghibásodik, dobd el, vegyél másikat. (Más kérdés, hogy az így keletkező, tulajdonképpen veszélyes ipari hulladék újrafeldolgozása is nagy üzlet... A környezetvédelem nem számít ezeken a szinteken!)

Védelem (tűzbiztonság) szempontjából viszont a lehető legjobb helyen van. Az már a transzformátor készítők trehánysága, pénzsóvársága, hogy a kor követelményeinek megfelelően már csak a minimális huzal van benne, így a transzformátor üresben is süt.(márpedig így a biztosítékot igen nehéz méretezni.)

Attol még nyugodtan lehetne a felsö szigetelöszalag alatt is, hogy egy szikével ki lehessen operálni, de igy eleve veszélyes hulladék termelése folyik....

A Videoton megcsinálta a TV-ket, amik simán mentek 30 évig és minden kisvárosban volt 2-3 szerelő, aki tudott TV-t javítani.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem lenne munka, ha 30 évre terveznék az eszközöket.

Szerintem több munka lenne, olcsóbb lenne a megélhetés, az ország több embert is el tudna tartani, de kevesebb profit mellett. A gyárak tulajdonosait pedig kizárólag a profit érdekli, semmi más. Elrettentő példa a Commodore, ahol fejlesztés helyett kirúgtak mindenkit, hogy magasabb legyen a profit, utána az egész cég csődbement. Azzal sikerült spórolniuk, hogy az első C128-as laptop prototípusát kidobták a kukába, mert felesleges pénzkidobásnak ítélték.

Ebben igazad van, csak a mai berendezések nem egy marék alkatrészböl állnak ( én még emlékszem az elsö tranzisztoros rádiokra, amik müködtek 3-5 tranzisztorral. Aztán jöttek a távolkeleti cuccok nagybetüvel ráirták hogy milyen szuper mert 7-9 tranzisztor van a készülékben - gyakran a diodát is tranyonak számitva). Nos ilyen készüléket lehetett javitani, ( az egyes készülékeket rendszeresen kellett is), de mondjuk egy DCC dekodért már aligha, a munka ára nincs arányban a cucc értékével! ( és még hol van a mühely felszereltsége, a szakember tudása, és a dekodérek meghibásodása is minimum - legfeljebb leég és igy javithatatlan).
Ez ma a baj.
Az autot sem javitják ma már, legfeljebb alkatrészt cserélnek ( amit a computer mond meg melyiket kell). Az ilyen munkához nem kell szakértelem, csak néhány orás gyorstalpalo. Mindenütt megy a nagy duma, hogy tanitani kell a népet, a valoságban sokan ez alatt a gyorstalpalo kurzusokat értik ( mert csak azok az emberek fizethetök meg), és nem ritkán a fejlesztö laborokban az alapokat kell elmagyarázni a személyzetnek, és nem érti egy márkás auto fömérnöke, hogy miért nem jo, ha a soför reakcioját a fedélzeti computer majdnem 2 másodperces késleltetésel jelzi vissza.
A piacot sajnos a pénz hajtja, a pénz meg a mienk és bármikor bemész a bankodba onnan a magadét elviheted. A bank pénzböl pénzt nem tud csinálni ( már megprobálták de nagyon hasra estek), igy kiadják a cégeknek Demoklész kardjával együtt, hogyha nem jön a haszon be kell zárni. Az utobbi idöben ez a pénzhajsza nagyon felgyorsult, s nem ritkán 3 honaponként kell a profitot bemutatni. Hol lehet ( még egy garázscégnél sem) 3 honap alatt egy uj terméket kihozni, ami már hasznot is hoz. Ha ez nem történik meg a pénzcsapot elzárják.

Az otthoni kiskerthez kézi permetezőt használok (magyar, apósomtól örököltem). Teljesen szétszerelhető és a 20 éves permetezőhöz kapsz pumpától tömítésen át a szórófejig mindent. Szétszedheted az egészet vagy 30 darabra és bármelyiket helyettesítheted, ha bemész a boltba. Emellett kaphatsz hozzá különböző hosszúságú szárakat. Újonnan 4-szerese az ára a Tesco "gazdaságos"-hoz képest.

Anyukámmal voltak nézeteltérések, amikor 8000-ért megvettem egy esernyőt, ami 4 éve lassan megvan. Mindig a legolcsóbb kínai egyszer használatos ernyőket erőltette. Ennek az ernyőnek a papírján rajta volt, hogy a szél kifordíthatja, az része a normális használatnak.

Az elektronikai cuccokat panelszintig kellene lebontani. Ha veszel egy számítógépet, bármikor kivághatod belőle a videokártyát, az alaplapot, cserélhetsz házat... Úgy bővíted, ahogy tetszik.

Ma meg az van, hogy május 20-n vettem egy uj márkás WC-t. A szabi alatt elkezdett csöpögni. Megyek a boltba kiszerelve a hibás alkatrészt, hogy cseréljék ki (amugy nekem gyanus volt amikor 3 honapja összeraktam, és csodálkoztam, hogy ilyen sz..rt raknak egy ilyen drága klotyoba).
Ilyen alkatrész már nincs! - volt a válasz.
Menjek a nagykereskedöhöz, az majd ad (szerencsére csak 1 km-re volt).
Neki sincs, de 8 hét ( : ) alatt lehet, hogy tud szerezni.
Kérdem én, a 8 hétig járhatunk hozzájuk WC-re. Válasz nem volt.
Vissza a boltba, hogy most mi tevö legyek (azért nem árt ha van egy müködö WC).
Sajnos semilyen más alkatrész nem passzol hozzá. Menjek haza, majd fognak hivni.
Alig 3 ora mulva cseng a telefon, hogy egy másik boltban találtak ilyesmit és odaadják.
Megyek oda, a kislány majdnem siro szemmel mondja, hogy amikor kiszerelték eltörött, igy megint nincs.
Hivja a fönököt, hogy most mi legyen.
A fönök feldühödik, hogy vigyek egy másik WC hasonlo árban vagy fizessek rá és zárjuk le az ügyet.
Este 6-ra áll az uj WC és csöpög. A kerámia viztartály porozusos, és átereszti a vizet.......
De ezt már megoldom magam, ha kiszárad belülröl kiöntöm mügyantával. Ennek legalább jobb a szerelvényrésze, mint a "réginek" volt.

A panelszintig valo bontás sajnos nem megy, a konnektorok drágák és megbizhatatlanok, és növelik a méreteket. Ma mindenki miniaturizál, minél kisebb dolgokat akar épiteni (lásd a PLUX csatit). Ráadásul a panelok sem lesznek tul olcsok, hiszen egyenként kell öket bemérni, csomagolni, raktározni, eljuttatni a kuncsafthoz/szervizekbe stb.

Vegyél Dömötört, ahhoz van alkatrész))

Arrafelé nincs ilyen

Kicsit elmentünk a témától...

Hmmm. Nem kicsit!

Nem baj majd visszatérünk.
Megérkeztek a cuccok, igy szombaton nekifogok a szervok beszereléséhez.

Egy apróság, amibe ma futottam bele, A laptoptáp kimenetén lévő - tápfeszültség kimenetet testre kell kötni közvetlenül, mert egyébként a benne lévő zavarszűrő/túlfeszültség védő miatt furcsa földáramok is előfordulhatnak.

Egy kicsit kriptikus a megjegyzésed. Mit jelent hogy földáramok keletkeznek?

Némely tápban van egy kondenzátor a hálózati védőföld, valamint a kimeneti negatív tápág között. Én a táp kimenetére egy graetzet kötöttem ennek a kimenetét használtam volna testnek egy processzoros berendezés tápjának. A programozó rákötése után arra lettem figyelmes, a szerkezet hangja akkor is belejut a hangkártyába (egy transzformátort gondoltam leválasztónak), ha a bemenet némítva van. Az áthallás csak a két test (számítógép-processzor) csatlakozása után jött elő. Ez után ha a laptop tápot kihúztam, a kondenzátorban maradt ideig normálisan viselkedett (nincs áthallás), ha csak a kapcsolóval kikapcsoltam ( a védőföld maradt) akkor viszont maradt a zavar. Egy transzformátoros táppal áthallás nélkül működik.Ha némítom elhallgat. Lehet ez legtöbbször nem okoz gondot, de kis jeleknél akár problémát is okozhat. (az átjutott jel még nagyobb volt a hasznosnál, először még össze is kevertem vele.)

Nézd meg ( ohmmérövel), hogy nincs-e összekötve a minusz a védöfölddel. Nekünk is "szerencsénk" volt egy sorozathoz kuka lett belölük.
Nem igen tudom minek egy graetz a kimenetre, hiszen a táp alapbol egyenáramot ad.
Szerintem te esetedben inkább földhurok keletkezett.

Igazad van , a kimeneti negatív védőföldön van ami ugye a diódák után szintén földre került. Azt gondoltam hogy földhurok, de inkább egy szimpla rövidzár. Ha ez eszembe jut akkor a graetzel, vagyis inkább a táppal nem is próbálkozom.

Végigolvastam, de nem értem a dolgot. (Csak abban az esetben lehet gond a kimeneten, ha a belső védőkondi vezet!) Illetve, akkor is lehet, ha az így összekötött egységek földelése nem egy potenciálon van.
Csak értelmezni nem tudom a dolgot, ne haragudj... Mi szükség van arra, hogy egy elve DC kimenetre egy Graetz-et teszel, és onnan egy másik hálózati kütyüt macerálsz?? Nem vagyok képben, nagyon éjjel van már az is lehet, vagy megártott a vacsora utáni egyetlen Beck's...

Később váltóról megy majd, de áramkorláttal akarom próbálni, és gondoltam jó lesz azt a graetz előtt is beadni.Mivel a programozón keresztül a panel testje védőföldre kerül a gépen keresztül, A graetz bemenete meg a tápon keresztül kapott védőföldet.így eleve egy dióda rövidzáras lett, valamint lett egy szép földhurok is.

Ilyen, meg hasonlo esetekben alapfeltétel a "földek" kezelése, azaz vagy egy helyröl földelsz vagy gondoskodsz arrol, hogy ne legyen hurok.
De ezt semmikép nem lehet a táp rovására irni, legfeljebb akkor, ha már kidolgoztad a földelést és más tápot kapsz.
A notebook tápok alapfeltétele, hogy az alacsonyfeszültségü kimenete galvanikusan szigetelt legyen a hálozat valamennyi pontjátol beleértve a védöföldet is.
(Hiszen más esetben megváltozhatnak a feltételek, ha akkurol tápra változtatsz, ami adott esetben komoly balhéhoz is vezethet (földhurok, oszcillácio stb.)