Akkor ha beüzemeltetted a terepasztalodat ki kell cserélni a világítótesteket?

Még egy kérdésem lenne: honnan érdemes rendelni? Az itthoni boltokban jó drága, a kínaiakat meg nem ismerem elég jól.

Izé. Érdekes. Ahonnan én rendeltem, ott megszűnt...
Így érdemes rákeresni.
Ez volt még az amit nézegettem akkor.
Newl

Nem
Nincs mindenhol 30W-os halogénlámpa 20 cm közelben...

Megtaláltam.
Ez volt az, csak valami miatt átették ide:
Rex Chen bácsi

Köszönöm, az itthoni boltok sokkal drágábban adják

Tudom. Ezért kezdtem el én is keresgélni az ALI-n.
(furcsa, hogy mostanában a Banggod-on nem találok semmit)
Még úgy is olcsóbb, ha én küldenék neked néhány darabot próbára, mert a posta többe kerül....

A banggoodon igen vacak a keresö. Nagyságrenddel több cucc van ott, mint amit a keresö megtalál. Állitilag már dolgoznak a javitáson - legalábbis azt irják.

Ez ITT mennyire különbözik diginewl által használttól?

Látom a kolléga el van veszve a vontjai között. Ez ugyanaz az optikai jelado mint amit ö is meg én is használunk.

Hát izé.
A videón bemutatottból van nekem is. Az a baj, hogy nem modulált a fénye. Így persze nagyon jónak tűnik, de ott a halogén lámpa már 60-70cm-ről is bezavarja. A másik bajom meg az volt vele, hogy a nagyon matt aljú kocsikat nem vette észre.
Szóval nem ajánlom.

(Nem vagyok elveszve. Éppen szegőzöm a padlót a falak mentén - 9mm-es gress lapból élvezet vagdosni egy vízhűtéses vágóval. Azon izgulok, hogy bírja ki a tárcsa, mert ez valami kínai cucc, és nehéz hozzá szerezni újat... Az álmennyezet már készen van. Sajna nem vonatozok...)

A fílmből - mely több részes - nem látszik, hogy az egy földalatti tároló csonkavágány, ami normál üzemben lefedve van. Építek egy raktárat, de majd ott egy "kőkorszaki" érzékelő lesz..

Sziasztok!
Van-e valakinek tapasztalata a Digikeijs™ DR5000 központtal kapcsolatban. A Roco Z21 árának harmadáért, papírforma szerint, hozza ugyanazokat a paramétereket, ha jól értelmezem a leírásokat.
Vélemények, tapasztalatok?

Hi All!

Szakmai kérdésem lenne. Nem annyira elektronika, de mivel az állítóműveket itt veséztük múltkorjában, így itt teszem fel a kérdést.

Igaz, hogy a Váltógyártó féle állítómű még csak terveben létezik, de mivel elég komoly cucc lesz a piacon fellelhetőkhöz képest, valószínűleg itthon nem lesz nagy keletje. Ezért (illetve már régóta) töröm a kis buksimat egy olcsó (Conrad szintű), egyszerű, de mégis jó minőségű, otthon megépíthető állítóművön is. Nagyjából meg is van az ötlet. A befoglaló mérete kb. 40x25mm, a mélysége 35mm. A kérdésem az lenne, szerintetek a 40mm legyen a függőleges méret és a 25mm a vízszintes, vagy fordítva. Nem tudom, mennyire világos a kérdés, tehát inkább lógjon le jobban az asztallap aljától, és legyen keskenyebb, mivel így még a TT sín alól sem lógna ki nagyon széltében. Vagy legyen inkább szélesebb, de ne lógjon le nagyon?

Én egyöntetüen a laposabb szerkezetet választanám.

Majd légyszí időben jelezni, hogy mikortól kezdjem el rá a zsét félretenni ..... tudod mihez kell majd ....

Volt itt már szó többször a számítógépes tápegységek előnyéről, hátrányáról.
Arra nem emlékszem, hogy bárki is egy PC táppal oldotta volna meg a váltók szervó vezérlését.
Ehhez 5V táp kell, de induláskor elég nagy A-kell. Ezt az egyszerűbb 3-4A-es tápok nem bírják, így berosál az egész terepasztal indítás 12-14 szervó esetében, holott működés közben egyszerre úgysem mennek.
Egy 300W körüli PC táp (most egy ilyen van a kezemben ATX-es) 5V-on 18A-t tud max leadni. (12V-on meg 14,5A-t.)
Egy pc tápot úgy magában bekapcsolni nem nagy ügy.
Ezek a paraméterek brutálisak.
Kérdésem az, hogy a szervók, és PC táp találkozása esetén mi várható?

Én is a mühelyben egy PC-táppal tesztelgettem, de a terepasztalra több 12V6A került. Néha van némi zümmögés de más gond nincs.

Nos Uraim!

Egy kicsit besokalltam a váltóktól, muszáj volt valamit pihenésképpen csinálni, így elővettem az állítómű projektet, ezért volt a múltkori kérdés is. Ezt az "óccsóbbikat" mindenképp egy irányba forgósra akarom csinálni, azután elkezdtem nézegetni a fullos verziót, és rájöttem, hogy kb. 3mm magasságkülönbségért szívatom magam azzal a bonyolult vezérléssel. Úgyhogy gyorsan összedobtam egy egy irányba forgó elektronikát (már ha annak lehet nevezni egy egyenirányító diódasort és egy fesszabályzót). A 21 alkatrész helyett kell vagy 9, ennek ellenére minden elvárt tulajdonság megmaradt. Akinek meg pont az a 3mm lesz útban, annak majd csinálunk kiegészítő kart, és odébb tudja majd tenni az állítóművet, ahol már nincs útban.

A képeken jól látszik a különbség. Ennek az új verziónak a körbeforgás miatt kellett építeni azt a kis kalodát, természetesen a kész verzión nem így lesz.

Szóval kösz Jenő, hogy beletetted a bogarat a fülembe, igazad volt, így jobb!

Nagyon szivesen. Örülök, hogy segithettem!
E-mail ment!

Megcsináltam rendesen a tesztelős dobozkát. Az elem feletti kapcsolóval lehet a két és három vezetékes állítás között váltani, a középső a három vezetékes kapcsoló, a harmadik kitalálását rátok bízom!

Viszont most sem egyszerű az élet, mert az előző verziónál a mikrokapcsolók után kezdődött minden élet, így viszont két vezetékes (polaritásváltós) módban nem működött, hiszen a mikrokapcsolót a polaritáscsere nem zárja. Így a pozitív bemeneteket a mikrokapcsoló elé kötöttem, ekkor viszont váltóáram esetén folyamatosan forgott a motor, hiszen ebben az esetben csak az egyik félhullám van elzárva a kapcsolókkal, a másik gond nélkül átforgatja a motort azon a szakaszon, amíg nem nyit újra a mikrokapcsoló.

Úgyhogy ezeket a mikrokapcsoló elől induló pozitív ágakat egy kapcsolóval láttam el. Így ha váltóáramról megy a cucc, akkor ezt a két ágat leválasztom az áramkörről. A kész cuccon valószínűleg majd két tüskével és egy jumperrel oldom meg, de most a kapcsoló egyszerűbb volt.

Bár az is megfordult a fejemben, hogy lesz két és három vezetékes verzió, mert a NYÁK lehet mindegyiknél egyforma, csak a diódák közül nem kell mindegyiket berakni, és ekkor a kapcsoló sem kell.

Én az utóbbi verziót tartanám jónak. (Ti., hogy nincs jumper/kapcsoló, hanem vagy be vannak ültetve a diófák, vagy nem, kétféle panel van.) Tapasztalatom szerint a több alkatrész = több hibalehetőség, ráadásul az egységnyi sugarú felhasználó (és itt nem azokra gondolok, akik ide járnak, hanem akik csak megveszik a cuccot), ha két lehetőség közül választhatnak, tuti, hogy a rosszat választják (értsd: a jumperrel/kapcsolóval a nem nekik kellő helyzetet állítják be...) Több évnyi tanári múltammal (andragógia, azaz felnőtt képzés) bizton állíthatom, hogy ez igaz a csemetékre éppúgy, mint a szülőkre.

Nemcsak a több alkatrész = több hibalehetöség a gond, sokkal inkább ennek az ára. Most nem okvetlenül a filléres alkatrészárakra gondolok, hanem magára a szerkezetre. Minden alkatrész beépitése növeli a szerkezet árát nemcsak magával az alkatrész árával, hanem az ehhez járulo munkával stb.
A váltomotoroknál mindenki az árral küzd. Elég végignézni a kinálatot, a Conrad mai ára (2 dioda van mindössze benne, és egy csapnivalo mechanizmus) az utobbi 10 évben több mint 30%-l növekedett.
Az MTB a kitünö mechanikával és kb 7 alkatrésszel is kénytelen volt több mint 20%-l növelni az árakat. Ráadásul a legujabb fejlesztések nem okvetlenül vezettek jo irányba, mert az állitomü mérete meglehetösen növekedett az uj konnektor miatt.
Az a két állitomü ma a mérce szinte minden szempontbol (ár, kivitel, méret és funkcionalitás: az egyik a negativ a másik a pozitiv véglet). Sajnos a többiek vagy leragadtak a régi, ma már muzeumi megoldásokon, vagy teljesen irreális árképzéssel teszik terméküket feleslegessé. (Kizárolag a motoros állitomüvekre gondolok).
Abban sem vagyok biztos, hogy valoban szükség van-e alternativ áramköri megoldásra (2-3 vezeték). Én a 2 nyomogombos megoldást szeretem - az egyöntetü és világos (azaz 3 vezeték megy minden állitomüre) ráadásul többnyire automatikusan (minden extra vezeték nélkül) kinál visszajelzést is egyenesen a nyomogombok/kapcsolok vezetékein.

Igen, ez sem utolsó szempont. A magyar modellezők különösen árérzékenyek, még akár a minőség rovására is. (Sajnos, teszem hozzá rögvest.) Így tudnak megélni a selejttől épp csak egy hajszállal jobb terméket árusító kereskedők, meg az ezeknek beszállító gyártók. És éppen e miatt nem tudnak megélni azok az innovatív kistermelők, akik quasi házi körülmények között, nem ipari méretekben, de jól használható, korrekt módon működő eszközöket készítenek és kínálnak eladásra.

Tegnap láttam egy meghökkentöen jo nagy terepasztalt. A kidolgozása is nagyon jo, mégha nem is a legmodernebb, de nagyon életszerü és nagyon jo érzéssel épitették. Egy több 100 m2-es H0 terepasztalrol van szo. Ami viszont meglepett az a vezérlése. Van rajta egy sok szintes páternoszter, minden szint 2 vágányos és kb 3 m hosszu. Egyszerre 2 vonatot cserélnek.
Van rajta egy hatalmas állomás és ami ott folyik sem aproság. Mint a valoságban, az egyik vágányra megérkezik egy gözmozdonnyal huzott vonat, a mozdonyt leakasztják, az átmegy a pályaudvar másik oldalán levö forditokorongra (keresztez legalább féltucat vágányt) ahol megforditják majd szépen visszaszlalomozik a vonat másik végére. Ráakad a szerelvényre majd egy idö után elindul egy másik irányba. Mindezt persze normális hétköznapi forgalom mellett, és most jön a csattano - teljesen automatikusan. Az egész terepasztalt senki sem kezeli! Egyetlen ember volt a néhai gyári csarnokban, aki a kasszát, a kis boltot meg legtöbbnyire a mühelyt látogatta (ahol kisszériás modelleket rakott össze - egyszerre vagy 6-t.) mert látogato ott létünkor alig volt. (Pontosan csak mi ketten - késöbb jött egy másik család). Odakint ragyogo napsütés csalt ki mindenkit a szabadba.

Ez jól hangzik! Szerintem ne tartsd magadban, hogy merre van ez a szép asztal!

Ma ujabb néhány orát töltöttem el az asztal körül, és alkalmam volt elbeszélgetni az üzemeltetö uriemberrel, s mint kiderült ö az "agya" az egész projektnek, annyira, hogy ö a Traincontroller oktatoi gárdájának a vezetöje. Igy már érthetö a tökéletes vezérlés. Ma ott lehettem a terepasztal inditásánál ( 1 ember kb 10 perces munkája szemrevenni minden szegmensét a terepasztalnak majd kb 5 perces beállitás két PC-n és mehet a show).
4 modellora egy ciklus ( valamivel több mint 1 valos ora). A személyvonatok féloránként indulnak minden állomásrol. A két vonatközti idöben a tehervonatok mennek, néha 1-1 gyorsvonat is befér a grafikonba.
Folyt. majd következik.

Merre lehetsz Te most? Előbb utóbb kibököd, hol van ez terepasztal. (Bár gyanítom, én sosem fogok oda eljutni, ettől függetlenül érdekel).

Azt nem értem, hogy ilyen komplex rendszert miért kell leállítani? Ha hiba van, úgyis javítani kell, amúgy meg mehetne minden 7/24-ben.
(Vagy itt is a windóz problémája van? Mert annak illik néha leállni, mert megzavarodik, hiszen nem erre tervezték.)
Ha még esetleg beszélsz ezzel az oktató emberrel kérdezd meg tőle légyszíves, hogy a TC-t miért nem adják ki Mac-re, és Linux alá? Miért ragaszkodnak a Win platformhoz?

(Terveim között szerepel egy raspberryPI linuxára beszuszakolni egy wine programmal a TC 5.5-t. Az annyira régi, hogy talán nem érzékeny a környezeti változókra, viszont sokat tud. Mekkora poén lenne ha működne Egy sima TV-n, vagy van hozzá mini pénzért kijelző, vagy monitoron látható lenne a terepasztal.)

Leállitani azért kell mert, csak hetente 5 napot üzemel a terepasztal és naponta csak 10-18 oráig. A biztonsági elöirások ott azt tartják, hogy ha nincs jelen elö személy, akkor áramtalanitani kell az egész termet.
A másik dolog meg az, hogy itt bukkannak ki a házi használatra gyártott modellek legnagyobb gondjai, ami 200-1500 üzemorát jelent, s a sinek sem nagyon birják, a 11 év alatt már legalább 2x cserélték ki az egész vágányzatot.
Ami a MAC meg a Linuxos verziot illeti, nem kérdeztem, de kb tudom mi a válasz (nemcsak a TC-nél), az egyikért licenszdijat kell fizetni a másik meg - open source, ami szintén inkább galiba, mint elöny.

Értem. Köszönöm!

Az említett információkat megosztva felcsigáztad mások érdeklődését is, hogy hol és milyen terepasztal lehet ez.

Megtudható hol látható / látogatható (netán weboldal linkje is van), vagy ez egy 11 éve működő titkos project?

Müködik, látogathato Németországban.
A többit majd alkalom adtán...

Igen, közben ismét belegondoltam...
(legtöbb helyen nem 12 óráznak, és szombatoznak egy személyben)

Írtad, hogy egy ember viszi az egész műsort. Így már rendben van, hogy leáll a dolog, mert többet áll, mint megy. A mérete alapján elképzeltem egy Miniversumot (Budapest) ahol 4-6 ember mindig van. Elnézést!

win/mac/linux. Sejtettem ez lesz a válasz, csak az a baj, hogy a TC is maga alatt ássa a gödröt. Most már egy megvehető (akár adroidos -linux) kevesebbet tudó app-al nagyobb vásárlóköre lenne, mint ehhez az állandó win-hez ragaszkodás végett. Ill. megcélozhatna új közönséget.

Amig nyitva van (10-18 ora között) egyfolytában megy, van rajta egy extra funkcio - mintha Standby lenne) hogy ha nincsenek nézök, akkor lelassul, azaz kevesebb vonat megy, ha jol néztem akkor ilyenkor csak a személyvonatok mennek. Ha jön nézö, akkor egy gombnyomásra elindul a teljes menetrend. De magát a rendszert továbbá nem kell kezelni. Kb 20 vonat van egyszerre mozgásban.
Azt nem tudom megitélni hogy ki, kialatt ássa a göndröt, de még aktiv korombol emlékszem, hogy minden probálkozás a Linux alatt csöd volt ( a MAC-t nem is probáltuk mert senki nem volt hajlando a Macintoshnak fizetni a licenszdijat, söt ha jol emlékszem a kodot is be kellett küldeni a licenszhez, ami még inkább gondot okozott).
Hidd el ha majd ezek látnak üzletet a más platformokban, azonnal lesz valaki aki átáll. Most még jobban félnek attol, hogy rengetegen visszaélnének a dologgal, ami senki nem lenne jo.

Azt hiszem, kitaláltam.
Ha valamikor elárulod, akkor kiderül jó volt-e a tippem.

Addig is szívesen várom a további részleteket. Mit sikerült még a vezérlésről megtudni? Milyen gyakran és milyen típusú hibák (netán rendszerleállások) fordultak eddig elő?

Sok mindent megtudtam, de sok minden nem lenne "politikailag korrekt" a jelenleg egyeduralkodo rendszerrel szemben és nem is illene egy ilyen forumra (az anyag mennyisége miatt).
Addig amig a vezérlés mikéntje egy müszaki döntés - és egy szakember aligha dönthet másként (az uralkodo rendszer rovására) - addig a mindennapos üzem már a modellek minöségétöl - azaz a gyártási technologiátol függ, ami egyre több kivánnivalot hagy maga után az élethüség javára és áráért.
Az az érzésem, hogy komoly vitát nyitnák, ha leirnám a (nemcsak) ottani tapasztalatokat.
A gyári jármüvek jelentös része átalakitott mechanizmust kapott, ami miatt a gyárak nem veszik igen jo néven az ilyen publicitást. Más megaterepasztalokon is ugyanez a gond, de a reklám (támogatás) érdekében ezt inkább vastag szönyeg alá rejtik.

Ha jól tudom (persze nem biztos!), akkor JFK mondta, hogy "A negatív reklám is reklám". (Vagy MM volt, aki úgy fogalmazott: "Mindegy mit, csak beszéljenek rólam!"? Végül is minegy is, a lényeg, hogy olyan ez, mint a "kabátlopási ügy"...)
Másfelől pedig egy gyártónak - legyen bár mégoly "modern" is! - arra kellene törekednie, hogy az ár-érték arányát a termékeinek minél magasabbra tornázza fel, nem pedig arra, hogy minél vacakabb terméket állítson elő, lehetőleg a nullához konvergáló áron, csak azért, hogy a mai "termelői elvárásoknak" (értsd: fogyasztói társadalom) megfeleljen. Ezért hát egyeten gyártó sem veheti rossz néven, ha egy termékét megkritizálják, különösen, ha joggal-alappal teszik. Sokkalta inkább arra kellene törekednie, hogy a kritikusok pozitív irányultságú megnyilvánulásait érje el.
(Más kérdés, hogy manapság divattá vált, hogy amennyiben egy terméket "leszólnak", azonnal perbe fogják a nyilatkozót, akinek pedig bizonygatnia kell az igazát, még akkor is, ha egyébként nyilvánvalóan igazat szólott, és a termék nem teljesíti az elvárható minimális követelményeket sem.)

Hát igy kellene lennie, csakhát nem igy van. A piaci erö diktál ma. Sok helyen hajlandok a vevöt verni is, csak hagyja ott a pénzét a termékért, teljesen mindegy milyen az, vagy van-e egyáltalán szüksége rá. (Lásd az "ingyenes" buszkirándulásokat).
A fogyasztot arra nevelik, hogy ne legyen hülye és a drágábbat vegye, igy mindenki bejárja ma a fél világot, hogy valahol olcsobban jusson ehhez ahhoz. Persze a másik oldal is ludas, mert elvár olyan megoldásokat amikre valoban senkinek nincs szüksége - kivéve néhány vitrin modellezöt. Miattuk viszont lemarad rengeteg gyerek a modellvasutrol, mert egyszerüen már megfizethetetlen. (Egy most megjelent challenger N méretben >600 €, én jo 25-30 éve szerintem ugyanezt 120 dollárért vettem!)
Ha meg mégis megveszik, akkor jönnek a gondok, mert a modellen valoban ott van még az extra ajtokilincs is, (ami az elsö menet folyamán elveszik ), vagy a 8-10 tengelyes vadonatuj motorvonat a hegyre el sem indul, mert csak 2 tengelye van meghajtva, az is rossz helyen.
Most probáld elgondolni mit jelent ez a megaterepasztalok üzemeltetöinek. Ott a vonatoknak menniük kell, nem ritkán napi 2-3 km-t is. A kutya sem nézi, hogy van-e kilincs a mozdonyon vagy a kocsin, vagy ott van-e a pont az i-n (sok teszt fö témája ), de amikor a drága motor alig 200 ora futás után leég vagy a kerekekröl lekopik az abroncs, akkor jön a kétségbeesés.
Az ilyen terepasztalokon sokan helyezik elönybe a modern vonatokat, amiket valoságbol is ismernek, és elszomorito, hogy mig a megszáradt rágogumibol készült 50 éves mozdonyok gond nélkül rojják a köröket, a modern megnyujtott kolásdobozok minden turnus után a föjavitoban kötnek ki, többorás pihenöre. A másik gond meg a sok évig igérgetett, állitolag igényesen átdolgozott régi mozdony uj verzioja, uj motorral, uj mechanizmussal lekörözi a terepasztalon az ICE-t. ( az eredeti Vmax=80 km/h).
Mit dolgozott ezen a modellen át a gyárto? A régi csunyácskább volt, de legalább élethüen ment. Az utobbin kinyithatod a füstszekrényt, de még dekoderrel sem tudod lelassitani modell sebességre.
Szoval nem egyszerü a helyzet egy ilyen vállakozás esetében, ha a modellvasuti iparbol keres támogatokat.

Kezd a beszélgetés egy másik, számomra már jól ismert útra terelődni: mire kell?
ET egy olyan helyen járt, ahol a mozdonyok napi szinten - rendszeresen - sokat járnak. Kettő dolog:
1; a modellezők 99%-nál soha ennek ezredét sem fogják megtenni a modellek. Miért építsen be drága csapágyakat, mechanikát a modellekbe a gyártó, ha nem fog kelleni?
2; ezek a modellek vasútmodellezésre készültek, és nem mindennapos használatra. Ahogy fúrógépből -és annyi másból is van- hobbi/mester változat, itt a nagyarányú használatlansági (lásd fenn) okok miatt nem készül a futásteljesítményben mester fokozat.
Ezen kár rágódni. Minek készítsenek a gyárak olyan precíz hajtást, ha a vásárlók döntő többsége gyűjtő, azaz az életben nem megy egy centit sem a modell, a nagyon kicsi hányad ha használja, talán évente/havonta néhányszor.
Arra szeretnék kilyukadni, minden mellékzönge nélkül, hogy ha valaki napi szinten szeretné használni a modelleket (azaz minden nap, nem hétvégén 4-6 órát!), akkor azt bizony át kell alakítani, rendszeresen pucolni kell. Ezek a modellek nem erre készültek.
Ha el is mondja ET, hogy mit látott átalakításban ott a kiállításon, akkor mi történik? Semmi. A modellek 99,9%-val ezek után sem fog történni semmi.

Nem csak a levegőbe beszélek:
Nálam is kihullottak a vitrinből egyes modellek, mert ugyan lassan mennek, de azért van kilométer, és ténylegesen napi használat.
Régi piko cuccok: BR55, VT135. Egy hónap után olyan mocsok a kerekük, hogy nem látja a sínt sem, a motor annyira bekoszolódik, hogy állandóan pucolni kell. Ezek havi rendszerességgel tisztítandók - erre nincs kapacitásom. De a BR55 már annyira megkopott, hogy nem alkalmas vitrin vasútüzemre. Most volt benn - tegnap cseréltem - több mint egy évig FL BR24, és egy roco BR110. Mehettek volna még, mert mind a kettő olyan, mintha tegnap került volna be a vitrinbe.

Szerintem ezeken kár rágódni, mert a modellezők hatalmas hányadát nem érdekli, aki meg sokat szeretné járatni a modelljeit, az meg készítse erre fel őket.

(Most fogom felvenni HoTotya mesterrel is kapcsolatot, mert a Vt185 hajtása elkezdett kopogni/ugrálni, mi lehet vele a gond.)

Ez mind igy van a gond az, hogy felvetödött miért nem támogatják a modellgyártok az ilyen terepasztalokat, meg hogy az ilyen terepasztalt épitök miért nem a "bevált, a gyártok és a reklám által a mennyekbe dicsért" megoldásokat választják.
Hát pontosan az álatalad leirtak miatt. Azt már senki nem hajlando bevallani, hogy a méregdrága modell alkalmatlan komolyabb üzemre, vagy a motorcsere elérheti az eredeti modell árát is.
A másik oldalon meg az ilyen terepasztalokat látogatok azokat a modelleket szeretnék ott látni müködésben amik a modellboltok kirakataiban vagy otthon a vitrinben (terepasztal hiányában) vannak. És itt a konfliktus. Ha a terepasztalaon szuper hajtással van felszerelve a modell akkor azért csalsz (mert a bolti nem ilyen) ha meg a bolti verziot veted be akkor meg leéghetsz/leégetheted a gyártót a nézök elött, ha a modell rosszul müködik.
Ezt meg senki sem akarja vállalni.

Befejezve a sorozatgyártott kontra szuperhajtásu modell témát. Eddig csak egyetlen olyan megaterpasztalt láttam ahova a kommerciális (sorozatban gyártott) modellek nem tették be a lábukat ami az Oxford melletti Pendon muzeumban van. Ott minden modell (mozgo és sztatikus) már a méretarány miatt is egyénileg vannak legyártva és messzemenöleg figyelembe véve a megaterepasztal követelményeit. (Motor, tengelykompenzácio, hajtomechanizmus stb). És ez igy megy már közel 90 éve!

Diginewl kollégának igaza van ám.

Kis hazánkban sajnos fényévnyi különbség van a "szuperhajtás", és a gyári, nagy sorozatban gyártott mechanikák között. Az utóbbiak javára. Sajnos hazai gyártású mechanikák, amik egyediek, azokkal katasztrófális bajok vannak. Még nem láttam kivételt (ezért majd kapni fogok, de nem baj). Nemhogy profi üzemre, még házi pályás használatra is alkalmatlanok sok esetben.
Legalább oda el kellene érni, ahol a Gützold tart Keszthelyen. Konkrétan: a Szergejekben Bühler motor van, az ottani üzemben 4 garnitúra kefe csere után az ötödik elkopása esetén kell a motort selejtezni. Kb. ekkor cserélendők a hajtott kerékpárok is. EZ azért nagyon sok órányi üzem.

Steve nem is igen vitatkozom Diginewl kollégával mert igaza van.
Azonban egy kicsit másrol beszélünk. A kissorozatu mozdonyok sajnos szerte a világban kiábrándito futási minöséget produkálnak igy azokkal nem is kell nagyon foglalkozni, hiába vannak nemesebb anyagokbol.
A megaterepasztalokra konstruált mozdonyok (hajtások) egész más kritériumok szerint vannak épitve, s rendszerint soha nem eladásra ( hasonloan mint az F1 autok is a feladatra vannak optimálva s nem állnak az autoszalonokban). Ráadásul minden ilyen üzem féltve örzi titkait..

S ha már felhoztad a szergejt, az valoban egy remekül bevált konstrukcio és még talán szerencséjük is volt, amikor az anyagokat szerezték a fröccsöntéshez. Azon tényleg csak a Bühler meg a kerekek határozzák meg a futási teljesitményt. Ennek igy kellene lennie máshol is.
De akkor mi a válasz arra, hogy ugyanaz a Bühler motor egy másik gyár hasonlo mozdonyába beépitve még a szergej teljesitményének a 1/4-t sem tudja teljesiteni és meghal a motor!
Itt lappanak a nagy különbségek!

Stimmel, de jártak itt olyan modellek, amiket eleve úgy készítettek, hogy a tudva lévő volt, hol fognak futni, és mennyit. Nem jött össze, egyik sem.

De nem jött össze a Märklin/Trix-nek sem az alapjaiban tök jó C-sinus motor. A gyártási technológia elhibázása miatt ezek a motorok nincsenek raktáron, és nem is gyártják őket, többé. Pedig abban nincs sem kefe, sem kommutátor lemezek. De sem profi, sem házi környezetben nem váltak be...

Ahhoz hiányzott a tapasztalat.
Emlékszer egyszer majdnem ölre mentem egy kisszériással mert a mechanika alapjaival sem volt igen tisztában, s még arra is lusta volt, hogy elolvasson néhány oldalnyi idevágo irodalmat.

Tudnátok mennyire jó volt olvasni az írásaitokat szerdáról csütörtökre virradó éjjel! Egy (tragikusan) nehéz nap éjszakáján ....
Köszönöm fiuk ...és folytassátok ....

Örülök, higy örömöt oszthattunk!

Sziasztok! Kezdőként kérnék segítséget! Terepasztal analóg vezérléshez kérnék segítséget, mit hogyan hova kötök be? Esetleg valamilyen videós vagy dokumentációs segédanyagot tudtok azt megköszönném! Köszönöm előre is a segítséget!

Az informácios topic legalján ( elején) van egy sereg idevágo irodalom, pl a Helyes vágányon a TT vasuttal.

Köszönöm a tippet!