Szia. Több fajta PWM-t kipróbáltam, ezek váltak be a legjobban.
Megépítettem a "klasszikust" az 555-l, működik.
Van egy szintén klasszikus TL074-l, de az LM324-l is kitünően müködik.
Azelső két Op. fürészfog generátor, a harmadik egy komparátor ami meghajtja a MOSFET-t. A kezelőpult felé egy 6 polusú csatlakozót terveztem be: az 1; 3; 5 lábakon a sebesség poti található, a 2; 4 lábakon az irányváltó jelfogó található, melyet a 4; láb felé kell zárni.
Az LM317 a TO220 tokban 1,5A terhelhetőségű.
Ha a poti középkivezetésére még egy 1000uF kondit kapcsolsz, akkor lágy sebességváltoztatásod lesz. (Jumper)
Az oszcillátor frekvenciáját 2,5-3,5kHz közé állítottam be, nálam nincs Glockenanker motorú jármű, bevált még a régi Piko motoroknál is.
A régi FZ1 trafóban lévő szelént felejtsd el, cseréld 1N5002-3 diódára. az 1N4002 sorozat kicsi.
A terepasztalnál +5V; +12V; és +24V áll a rendelkezésemre a vezérléshez. A +5V logika és a LED-k; +12V a jelfogók; a +24V a váltóhajtóműveknekbiztosít tápot.
Van egy Master reset is, mely a bekapcsoláskor ellenőrzi valamennyi tápfeszt, és Reset-el mindent! Jelzők Tilos! Váltók alapállás!

Én is használom a CMOS logikai áramköröket, de sajnos azok ára is az elmúlt két évben a háromszorosa lett.

Ebben tévedsz!
Egyébként, az eredeti felvetésedről nekem eszembe jutott pár nem túl szívderítő gondolat.
1: Egy szűrt, vagy pláne lüktető egyenfeszültségre felülteni különböző, nagy frekvenciás jelet, megfelelő teljesítménnyel, még csak-csak lehet. Hogy ebből milyen katyvasz lesz, az egy másik kérdés.
2: Sarkítom a kérdést! A mozdonyokba bele kell szerelni egy kvázi olyan rádióvevőt, ami úgy képes venni a Petőfit, vagy a 3. műsort, hogy alatta ne szóljon halkan a Kossuth. Ez megvalósítható mondjuk egy H0-s, régi PIKO BR89 (sächs. Vt) kis gőzösben? Vagy egy E44-ben, anélkül, hogy a ballasztból kivennél?
3: Mi lesz ilyen esetben az analóg üzemnél a mozdony kerekei által kapcsolt tartozékokkal? Mondjuk egy egyszerű sorompóval? Vagy azzal, hogy az elhaladó vonat visszaállítja maga mögött a jelzőt?

Ez a megoldás nagyon-nagyon nyakatekert, és olyasmi erőltetése, amihez nincs meg, soha nem is volt meg a megfelelő technika, hogy kellő biztonsággal reprodukálni lehessen többször is. Ugyanis az elv a lehet szép, de a gyakorlatban olyan akadályolkba ütközünk, amiket sem átugrani, sem megkerülni nem tudunk. Papíron jól mutat, az sok mindent kibír, a gyakorlatot meg felejtsük el!

Analóg, kontra DCC.
- Nem állítom, hogy analógban nem lehet olyan szép üzemet csinálni, mint DCC-ben. Lásd "Lezlinilzen" kolléga TT-s terepasztalát, például. De vannak olyan helyzetek, amikor nem tudod a síneket úgy kapcsolgatni, vagy csak eléggé komplikáltan, hogy az adott helyzetben csak az a vonat fusson, amelyiket vezetni szeretnéd. Sem A, sem Z kapcsolással. És mi van az álló helyzeti világításokkal? Azt hogyan lehet analógban megoldani? Lehet, csak iszonyú körülményes!
Van egy ügyefelem, méregdrágán csináltak neki egy analóg PWM vezérlést az igencsak nagynak számító terepasztalához (hat vonat futhat egyszerre), de sajnos tönkrement, mert nem volt megfelelő a zárlatvédelme. Most azon agyalunk, hogy a félautomatikus, fékezős rendszerét az elfelejtjük, és csak sima kis PWM szabályzókkal oldjuk meg, de sajnos baj van ezekkel is, mert hiába csak 1-2.000Ft egy ilyen kis panelke, az irányváltás az nincs megoldva, és, ami a legnagyobb baja, hogy a zárlatvédelme sincs! Amennyi pénzt eddig elköltöttünk erre, abból már régen digitalizálhatta volna az egész vontatását, és nem lenne baja semmi.

- Mivel digitálisban nem a pályát vezeted - analógban a modellek talpa alatt kapcsolgatod az áramot, és tök mindegy, hogy melyik vonat van éppen ott! - hanem az adott mozdonyt, így ezek a kérdések nem kérdések! Viszont az is igaz, hogy digitálisban is lehet vacakokat összehozni, erre inkább nem írnák példát. Digitálsiban sem kell mindent számítógéppel vezérleni (annak is meg van a szépsége!), nagyon sokan jétszanak úgy, hogy a mozdonyvezetés a digitális, a váltók, jelzők vezérlése meg hagyományos!

Visszatérve az eredeti felvetésedre. Ha már szóbahoztad, akkor gondolom arra gondoltál, hogy megépíted magad, lévén ez boltban nem kapható készen. Azért ahhoz, hogy egy nagyfrekvenciás áramkört összerakjunk jól, és megfelelő működésre is bírjuk, azért ahhoz kell némi elektronikai jártasság, szaktudás, és főleg műszerezettség! Különösen az utóbbi azért nem terem minden terepasztal alatt! Nálam még vannak nagyfrekvenciás műszerek valahol a garázsban (eredetileg repülőgép fedélzeti rádió- és lokátorműszerés voltam, tudom miről írok!), de hosszú évek óta nem vettem már elő őket. Ha ennyire felskézült vagy, akkor sokkal egyszerűbb egy DCC digitális vezérlést megcsinálni odahaza, és akkor csak a mozdonyokba való dekódereket kell megvenni "drágán", a beszerelésük az nem szabad kihívás legyen egy régi modellbe ezen a szinten.

Lehet itt "Dafke" analógozni, meg egy kicsit sznobnak lenni, de én inkább elgondolkodnék, hogy milyen forgalmat is akarok megcsinálni a terepasztalomon. Ahhoz lehet, hogy egy-két kompromisszum megkötésével elég egy egyszerű analóg üzem, ha nagyon cizellálni akarjuk egy PWM hajtással. De az is lehet, hogy még akkor is jobb egy egyszerű digitális rendszer, ha csak két vonat futhat egyszerre a pályán. Ezt innen nem tgudom eldönteni, ez a Te feladatod!

NOs a "jobb, mint a digitális" arra vonatkozik, hogy XXI. század ide vagy oda, az analóg megoldások az élet nagyon sok területén jobbak, mint a digitálisok, és csak egyikre vagy másikra "esküdni" szerintem botorság lenne.
A Halmai - féle megoldásban - mivel max. 100 kHz-ről beszélünk - szzó sincs nagyfrekvenciáról max középfrekvenciáról ami azért könnyebben kézben tartható.
Szó sincs itt egy rádióvevő bonyolultságú áramkörről, sokkal egyszerűbb. De valóban, a rezgőkör kényes ám az is megépíthető némi fáradsággal. és igen, némelyik mozdonyba tényleg nehezen vagy akár nem fér bele, ám van az asztalnak olyan része, ahol hagyományos módszerekkel megoldható ezek üzeme is.
Komolyabb műszerezettségre sincs szükség, megteszi egy jobb kéziműszer is - nekem pl egy UT-81B van mely 5 MHz-ig mérő szkóp és frekimérő is. Ez néhány éve úgy 30-40 ezer között beszerezhető volt, én is akkor vettem. Jelgenerátort magad is építhetsz pár IC-ből 100 MHz-ig, Nelem van saját építésű GDO-m is a rádiózáshoz ami itt is jól jön a rezgőkörök vizsgálatához, de nem feltétlenül kell. Ja, azt is magam építettem, nem egy nagy durranás.
És hidd el egy FM vevőt sztereódekőderrel összedobni se kihívás nélküli, s azt is megcsináltuk többen
Analóg vagy digitális?
Mint írtam ízlésekről nincs értelme vitatkozni.
Nekem az analóg jön be, de a digitálist is jónak tartom.
Csak nekem nem kell.

Na már itt is egy sereg téveszme lett publikálva.

Egy rezgökör minél nagyobb frekvenciáju, annál kisebb a mérete es aránylag stabilabb. Probálj összehozni mondjuk 10 kHzre egy keskeny rezgökört...
És már itt is gond van, mivel is akarod mérni, mert a piacon jelenleg ha jol nézem 2 darab kézi müszer van ami 20 kHzig mér es >€300 nál kezdödik. Esetleg lehet, hogy olcsobban kapsz valami használt mV métert.
Szoval sajnos elég messze vagy attol, hogy ilyen projektbe kezdjél.
Hány ember kezeli a pályádat? Mert ez lenne az elsö kérdés ilyen projekt esetén?

Nos AM rádiók KF-jeit - általában 470 KHz körüliek az ellített műszeremmel és egy kis segédáramkörrel mely sweppeli a generátoron beállított KF frekvenciát egész jó átviteli görbe vizsgálatot lehet végezni. A GDO meg alkalmas a rezonancia-frekvencia mérésére, beállítására. Persze lehetne ezt Woblerrel is, de minek ágyúval verébre? Amúgy meg itt kb 10 KHZ-re esnek az egyes vezérlőfrekik nem kritikus a szelektivítás, sőt a mozdony melegedése miatti termikus elhangolódása a vevőoldalnak még nem kívánatossá is teszi. Szóval nem annyira veszélyes az sem. A megfelelő árnyékolás csökkentheti a környezet elhangoló hatásait.
Szerencsére kaptam építő, jó és hasznos ötleteket is a továbblépéshez, így részint folytatom a kisérletezést és addig is marad a Z vezérlés félautomata üzemben.
Amúgy meg ahogyan egy keleti bölcsesség tartja: Soha nem a cél a fontos, hanem az oda vezető út
Erre nemrég láttam a NET-en egy példát: egy francia rádióamatőr működő vákumcsövet (trióda) épített.
De ez már igazán nem erre a fórumra való.

Tudod regen sok mindent épitettünk mert nem volt, de kellett.hajdani professzorom vitrinje is tele volt saját gyártott elektroncsövekkel, ma is sajnálom, hogy nem fényképeztem le öket, mert nagyon „egyedi“ alakuak voltak, mégis egy sereg szabadalmat mondhatott magának.. De ma nem kellene azért ujra feltalálni a kereket.
Egy orosz srác kifejlesztette a blutooth vezérlést pár évvel az ipar elött, de sajnos a háboru elvitte a tudását. És az belefér azért a H0 mozdonyok többségébe, és a kritikus részei mini kivitelben készen kaphatok. Azzal megsporolna a modellezö egy sereg kisérletet és még marad idö másra is.

"De ma nem kellene azért ujra feltalálni a kereket. "
Sajnálom, ha félreérthetően fogalmaztam és nem értettél meg: Mert sokunk számára az ÚT az igazán fontos amit bejárunk a CÉL-ig.

Értem és is. Otthon hat terepasztalt épitettem az életemben meg nehány klubbnak is tagja vagyok/voltam. Engem is föleg az épités izgat, a kész modellt ritkán veszem elö. De azért mielött belekezdek valamibe elöször mérlegelem a lehetöségeket meg a várhato eredményt beleértve magan tudását is. Kiprobáltam a Halmai elektronikát két mozdonyt sikerült mozgásra biznom, az elektronika egyikbe sem fert bele, pedig akkor már kisebb alkatrészekhez is hozzá tudtam jutni mint Halmaiék, de sajnos semmiben nem érte el az elvárásaimat igy abba is hagytam ( kapcsolatban voltam az egyik szerzövel is). Nem járhato utnak tartom az egész elméletet. A rajzok sem stimmeltek mindenütt.
Ennek ellenére a vasutmodellezesben van annyi nyitott megoldatlan feladat, hogy sok emberöltö sem elég mindent megcsinálni az élethüség érdekében, igy felesleges idöpocsokékolás egy halott projektbe fogni.

Tudod életem egy korábbi szakaszában számítógépeket programoztam - nagygépes rendszert - majd telemechanikát üzemeltettem - felügyelet és beavatkozás - úgyhogy egyáltalán nem ismeretlen elöttem a digitális világ. Ám ami mindig lenyűgözött, az a világ változatossága azaz az analóg világ.
Mert pl. a "szép"-et hogyan írod le 0-val és 1-esekkel?
Bárhogy próbálod, valami elvész.
De nem is ez a lényeg,
Számomra a lényeg a kihívás - azaz az ÚT - a probléma megoldása.
Mert az elégedetlenek viszik előre a világot.
Azok, akik nem fogadják el, hogy ez egy "halott projekt"
Nem, nem hiszem megamróél, hogy kolosszális felfedezést fogok tenni.
Nem vagyok én Nikola Tesla!
De talán az a tégla, melyet pro vagy kontra a probléma megoldásához tudok esetleg tenni - megkönnyítheti azok útját, akik utánam jönnek.
Mert gondolj csak a történelemre: mernnyi minden megvalósult, melynek megálmodóját őrültnek, jobb esetben fantasztának tekintették?
És újra csak Teslára utalok példaként: mivel minden jegyzetét megsemmisített halála elött, sok találmányát as mai napig nem tudták reprodukálni, pedig ő megoldotta!

Nézd nem én mondtam, hogy halott az az analog projekt. Ma már senki nem fejleszt pl AM rádiot, pedig még lehetne itt ott csiszolni rajta, de nem kell. Söt már nem kell a FM rádio sem. Ezek szinte minden alkatrésszel elférnek egy soklábuban és ennyi.
Az a technika akkor volt reménykeltö, amikor nem volt más, de mint kiderült zsákutca lett.
De továbbra sem adtál választ, hányan fogjátok a vonatokat kezelni? Az esetek többségében (80-90%) magányos mohinkánok vagyunk, azaz csak egy mozdonyt tudsz egyidejüleg kezelni. Ezért értelmetlen sok esetben a DCC is, a hangokon meg a világitáson kivül semmi extrát nem ad, söt.

Nos, lehet nevetni fogsz, de mint nosztalgiarádiós mondhatom, reneszánsza van a régi kapcsolások modern eszközökkel történő megépítésének. Magam is építettem már 2 csöves audiont egy ikercsővel, vagy detektorost egytriódás erősítővel fejhallgatós vételre nidertrafóval.
Mint ahogyan megfelelő szerszám- és gépipari háttérel építenek gőzmozdony makettet is, mely szénnel fűtve működik. Magam is láttam nemegyet akár a Vasúttörténeti parkban, akár Bécsben vagy Pozsonyban vasútmodell bemutatókon.
Sőt. Ismerősöm épített egy kb. 50 l-es kazánnal egy önjáró gőzgépet fatüzelésre.
DE természetesen elfogadom, hogy pl. a nagyvasúti üzem digitális ezközökkelm történő modellezése legalább ekkora kihívás.
De mint mondtam, ez engem nem hoz izgalomba, Meghagyom másoknak, tőlem elhivetottabbaknak és jobban fölkészültebbeknek. Én beérem a magam analóg játszadozásával.

Nézd nagyon kevered a Giziket a gözekével

Egy gözmozdonyt azért épitenek mert meg akarnak valamit örizni a multbol. ( De azért ott is voltak hatalmas hasraesések amikor rozsdamentes acelböl csinálták a kazánt, ami mindenre jo volt csak gözmozdonyhajtásra nem. Modellben én is épitettem többet es most is van egy gyártás alatt, igaz ebben már csak a rajzokat csinálom a kolléga épiti és szenved..
Meg az is elöfordult, higy az eredeti rajzok alapján épitettek egy modern (CAD stb használo gyárban) egy nagy gözöst ( az Angol Tornadot). Azota is baj van vele, mert nem tartanak a kötések stb. Érdekes a nagy elödök akik jobb esetben ceruzával tudtak számolni, meg rajzolni egy tucat ilyen mozdonyt epitettek, és az angol iskola egyik legjobb konstrukcioja lett amig szet nem bontották. .most egyet ujraépitettek, jo 50 évvek késöbb 50 évvel ujabb anyagokbol és technologiával, és kis hijján belebuktak.
De te nem azt akarsz ujat épiteni, hanem valamiböl egy müködö valamit ami soha jol nem müködött, mert mindig a technologia határán volt.
Fogj neki, senki nem akar akadályozni, de ahogy látod segiteni sem tud senki.
De valodi ( nem modell) gözmozdonyt is épitettek Svájban elektronikus vezérlessel meg bordás szijjal. A fél világ röhög rajtuk a mai napig ( az osztrák Schafbefgbahnon müködik). Elönye, hogy gázra müködik es igy nem okoz veszélyt a környezö erdökre, mig a szenes mozdonyt csak télen használják.

És mekkora is a 470kHz-e KF szűrő?
Hogyan választasz szét 100kHz-n belül mondjuk négy mozdonyt? Az mekkora szűrő lesz? És hogyan éred el azt, hogy a pl. 80kHz-es modell, ne "lássa" a 60, vagy 70kHz-est annyira sem, hogy szépen lassan ne kússzon a sínen?
Azért írtam, hogy ez egy nagyon nyakatekert, kényszer megoldás, arra is csapnivaló.

(Az, hogy mi a "nagyfrekvencia", az nagyon sok esetben egy relatív fogalom. A modellvasútban, a szokásos PIKO FZ1, vagy Fleischmann FSM trafó 100Hz-es lüktető egyenfeszültségéáhez képest egy PWM szabályzó pár kHz-es, vagy tíz-húsz kHz-s jele is nagyfrekvenciának számít. És ugye most modellvasutazunk, ha jól tévedek. Mint írtam, van némi fogalmam a szűrőkről, úgy a 3cm-es hullámhosszig, mert nagyon belénk verték anno.)

Átsiklottál elengánsan egy aláhúzott részű mondatom felett:
Biztonsággal reprodukálni, többször.
Persze bele lehet temetni a vasútmodellezésre szánt időt egy eleve elvi síkon is roppant bizonytalan, és eleve kétséges és korlátozott eredményt hozó tervbe, csak minek?

Bocsi, hogy beleszólok a beszélgetéseitekbe.
A Tábla kolléga is valamikor nagyon sokat foglalkozott a rádiós vétel- és adástechnikával mint én is. Rengeteg rádiót építettünk az AM és FM vételre.
A 470kHz-s középfrekvenciára jó szűrőket lehetett építeni főleg a japán zsebrádiók KF tekercseiből, de ne vessük el az akkori orosz technikát sem (bár az anyagminőség hagyott kivánni valót).
Az LC szürők meredekségét az L/C viszonyból lehet számolni, s volt valamikor egy Remix gyár ahol jóminőségű kerámia kondenzátorokat gyártottak főleg ipari célra. Ezeket a normál mezei halandó nem nagyon érhette el, hiszen a BRG, FMV, EMG és a többi haditechnikai gyártó (pl: Orion, Videoton) használta fel. Mi a Posta Kísérleti Intézetben tudtunk ebből rendelni.
Nagyon jó mindőségű kerámia/kristály szürőket gyártott a Gamma, a rendőrségi hasábrádiókban is az volt (sok) 20x20x14mm méretben.
Ezek a KF serlegek lábkiosztása a 6x6 mm négyzet sarok és felezőpontjain volta, magasságuk az árnyékoló búrával 10-12mm volt.
De volt Vácon egy HAGy gyár, ahol jóminőségű ferritet gyártottak.

Sajnos a rendszerváltás alatt/után az általam említett gyárakat felszámolták, a telephelyet csak elvétve találod meg (pl: EMG, FMV), de a Gamma helye sincs meg!
Bocsi a visszaemlékezésért!
Megtaláltam az 1970-ben épített OIRT-CCIR normás URH szetero rádióm vevő egységének fényképét. 1,2uV érzékenységű, mai napig működik, csak dobozba építve. Persze ma az OIRT norma már nem használatos.

Arrol nem is beszélve és Halmai is némán hallgat, hogy mi tesz, ha egy terepasztal hosszu sinjeibe engeded a nagy frekvenciáju, nem elhanyagolhato feszültségü jeleket.
Már a DCCvel is komoly gond van, pedig az csak pár 10 kHzes tartományu jel.

Miki ne feledd az OIRT tartomány is 60 MHz-nel kezdödött, a Halmai rendszer meg kilohertzes tartományban volt. Ha jol emlekszem en 15 meg 30 kHz-s vivöket használtam. Azokhoz meg komoly ferrit fazekas szürök kellettek. ( nem tudom, hogy kapni-e egyáltalán még ferrit fazekakat. Nemrégen találtam még egyet az egyik fiok mélyén. 12 mm átméröjü és 18 mm magas a két részböl állo fazék. Ha jol emlekszem valamilyen gitár pedálban használtam. Egy mozdonyba már aligha férne be.

Mhhh...
14mm magas...
Ilyen vastag durungokat melyik H0-s modellbe tudsz beszerelni anélkül, hogy a ballasztjához hozzá kellene nyúlni? És ez csak egy szimpla szűrő, amit a 10-100kHz tartományra ilyen kicsiben meg sem lehet csinálni. Még ez is bazi nagy lesz a legtöbb modellbe! És ez csak egy eleme a komplett rendszernek, aminek be kellene férnie a modellbe mindnek!

És most csak a mechnikai kérdésekről beszéltem, vagyis arról, hogy ne kelljen már egy V100-s mögé egy komplett 5 kocsis gyorsvonatot kötni fixen, mert azokban fér csak el a szükséges elektronika. Most komolyan? Nincs elég megkötés, kompromisszum az analóg vezérlésben, még vegyük hozzá ezt is? Sok hűhó, semmiért!

(FM vevőt én is építettem, csak az még 1988-ban volt, amikor az analóg műholdas TV-k voltak a sláger. Ehhez csináltam vevőkészüléket. Meg van még, csak már adás nincs, amit foghatna.
Az orosz/szovjet alkatrészekről annyit, hogy nálam ezek nem, hogy a műhelybe, az udvarba sem hozhatók be! Dolgoztam eleget velük, a Tu-154B2 tele volt/van "fejlett" szovjet elektronikával. Nekem elég volt egy életre belőlük.)

Az ilyen, elvileg többvonatos vezérlés, amiről beszélgetünk, szerintem már az ötlet megszületése pillanatában halott volt, mert az elve csak papíron működik. Vagy inkább ott sem. 10-100kHz tartományban nem lehet olyan szelektív szűrőket építeni H0 építési nagysághoz, amik megfelelően szelektívek lesznek 10kHz-s lépésekben, és a csillapításuk is kezelhető szinten maradna. Kisebb méretarányban meg lehetetlen. És akkor még nem is beszéletm arról, hogy a megfelelő teljesítméányt létrehozva a felharmonikusok miatt, és a pálya sínhálózatából adódóan keletkező interferenciák, torzítások miatt, ha meg is csinálná valami mágus ezeket a szűrőket, akkor is jutna be nem várt parancs a vezérelt mozdonyba a kerekeken keresztül. És még akkor nem is beszéltünk arról, hogy mekkora RF sugárzás lépne fel a pálya betáplálása esetén, mert illeszett teljesítmmény átadásról itt nem beszélhetünk, pedig ez a tartomány már bizony rádióferkvencia.

Azonos pályán, több vonatot, egymástól függelenül vezérelni, azt 2023 év végén úgy hívják, hogy: DCC, vagy mfx, vagy SX2. Minden más értelmetlen, és/vagy kivitelezhetetlen.

Bocs, ha sarkos vagyok és pikírt, csak a műhelyben töltött hosszú évek alatt én már túl sok barbárságot, és eleve egy agyhalott által kiagyalt elbaltázásokat láttam.

Ha már rádió, és vonat. Olvasgatom itt az eszmecseréket, lépjünk át a mai rádiós megoldásokba!
Miért nem gondolkodsz wifi, vagy BT vezérlésben? Ahhoz a modulok olcsók, picik. Azzal is vannak már tapasztalatok modellvasúton.

Én csak a 70-80-s évek technikáját emlegettem, nem sírom vissza.
De tapasztalat szerzésnek nagyon jó volt.
Akkor még csak 1/2W ellenállások voltak 12,5mm raszterre. Hol van az a ma használatos SMD cuccokhoz.
Igen, lépni kell és mindíg az a kérdés, amit valamelyikönk említett: hányan fogják üzemeltetni (játszani) a terepasztalt!
Megjegyezném: hányan követnek minket a modellezésben! Érdekes-e ez egy mai tizenévesnek??? (vagy csak buli, mert a nagyvater csinálta)

Én a magamrészéről, és a szórakoztatásomra maradok az analóg menetvezérlésnél, és a "perifériákat" DCC-vel vezérelni.
Szerintem rámenne több havi nyugdíjam, ha az összes mozdonyba most DCC dekodert vásárolnék.
A DCC-re funkciódekódert építeni lehet, a PIC-et, Arduino-t feltalálták, meg is lehet tanulni a programozást. (bár az ember agya már nem olyan könnyen fog mint 20-30 éves korban).

Kedves csikosháttú fórumtárs. Ha szükséged van pici fazékmagra tekercstesttel együtt, csak írj.

Nem gondoltam volna, hogy ártatlannak vélt kérdésemmel/kérésemmel ilyen élénk vitát indítok. Egyrészt örülök neki, mert vasútmodell elektronikában nemigen vagyok járatos és ez azért más, mint a rádió, másrészt jelezni akarom, egyáltalán nem állt szándékomba DC - Digitális vitát provokálni, mert ez - ahogyan korábban írtam - úgyis ízlés dolga. És ízlésekről ugye nem illik vitatkozni.
Szerencsémre a vita során nagyon sok értékes infprmációhoz jutottam amit reményeim szerint hasznosíthatok a k9zelj9vőben.
Hogy a szűkebb témánál maradjak: meggyőződésem, hogy a Halmai-féle elmélet - ha kompromisszumokkal is - de megvalósítható, Lehet nem 10 kHz frehvenciakülönbséggel hanem 10-al, 30-al, de 2 esetleg 3 mozdony akkor is mehet vezérelve, 1-2 meg "direktben" És mivel az én az asztalom "vasutast játszom" kategóriának építem és 2-3 unoka meg rokon, szomszéd érdeklődő gyereknél többre egyszerre nemigen számítok, számomra így is tgökéletes lesz.
Nyilván nem elhanyagolható szempont, hogy a meglévő nem kis számú analóg járművem nem kell drága pénzért digitalizálni.
És még egy dolog. Úgy néz ki, lesz egy kisvállalkozás aki elkészíti a szükséges, akívánalmaknak megfelelő rezgőköröket, kódereket, dekódereket SMD technológiával nagyon emberi áron igen kis méretben. Mindenesetre a tárgyalások folynak, ha lesz eredmény beszámolok róla.
Persze én se adtam föl, van egy marék Tungsram germánium tranyóm, legalább fogy belőlük

Kedves Miklós!
Igaz nem nekem szólt, de engem érdekelne a fazékvasmag. Most éppen az a "leggyengébb láncszem" a projektemben.

"Az orosz/szovjet alkatrészekről annyit, hogy nálam ezek nem, hogy a műhelybe, az udvarba sem hozhatók be"
Én dolgoztam kint a SZU-ban az 2átkosban" volt szerencsém ott is, itthon is sok készülékhez. A tapasztalatom az volt - és ezt a mai napig nemigen cáfolta senki - hogy egy szovjet félvezető leginkább saját magával csereszabados, mással sokszor nem helyettesíthető.
Bizony a rendszerváltás után sok szovjet akkutöltőben cseréltemn elektronikát, mrt a szovjet tirisztort nem lehetett kapni, másikkal meg nem működött.
Vagy pl. a szovjet "minitv"-k sorvégfok tranzisztorai Nagy szerencse volt, ha más tipussal sikerült "berugni" a sorvégfokot......
Szeretni én se szeretem őket, de bizony az élet néha kompromisszumra kényszerít!
Never say never! - ahogyan az angol mondja. Soha ne mondd, hogy soha....

Kösz az ötletet, érdekelne a dolog. Sajnos nemigen hallottam eddig róla modellvasút üzemmel kapcsolatban. Tudnál valami irodalmat ajánlani? Angol, német esetleg orosz is jöhet.
Előre is köszi!

Megint rosszul állsz a dologhoz. Elöször probálj meg egy két mozdonyhoz kifejleszteni az áramköröket, s csak utánna álmodozz a sorozatgyártásrol.
Ahogy nézem a Mousernel meg van kis ferritmag o/11x7 mm azaz összeépitve 11 mm az átmerö és 14 mm magas. Ebbe kellene begyömöszölnöd a tekercset a szüröhöz. Ez talán meg befér egy nagyobb H0 mozdonyba. Sajnálatos modon nem igen van SMD változata.
Csak azt nem értem tényleg, hogy miert akarod ilyen megbizhatatlan elavult rendszerbe vágni a fejszédet egy BT helyett, amihez a vezérlöd a zsebedben van, és biztosan el tudod különiteni az egyes csatornákat egymástol és az létezik SMD verzioban is. Ráadásul az kiegészithetö egyébb funkciokkal is.

Ne haragudj, de ezt ugye te se gondold komolyan, hogy az esetleges hosszú hullámú tartományt érdemben zavarni fogja a néhány mW teljesítményével?
Ami ebben a tartományban érdekes, a pontos idő adók (pl.DCF77) tengerészeti navigáció, amerikai légierő, az vagy indiferens - hol egy tenger a közelben, Amerika is messsze van, a DCF pedig MW nagyságrendű-
Nem kioktatni akarlak, de egy hibás zavarszűrőjű porszívó vagy robotgép sokkal komolyabb zavaróforrás.
Amúgy meg a 100 kHz hullámhossza 3000 m. Ebből a lamda/4 750 m- Ehhez képest egy amúgy is szakaszokta bontott modellvasút terepasztal ugyan labdába rúg?

Azt hiszem megint félreérthetően fogalmaztam.
Szó sincs itt sorozatgyártásról!
Az ünnepek alatt egy beszélgetés során baráti körben szóba került a téma. és az egyik barátom vállalkozó ismerőse pont ilyesmivel foglalkozik. Ő ajánlotta föl, hogy próbaként elkészítenek egy kb. költséghirányzatot és egy prototipust grátisz, próbáljam ki és ha megfelel, lehet belőle több is.
DE ha nem jön össze, nem tragédia.
Marad a szakaszonként táplált és kapcsolt analógom amíg egy megbízható vezérlést találok - mert találni fogok - a sebességszabályozás és az irányváltás megoldására.
Ami biztos: digitalizálni nem fogok.

Érdemes lenne végiggondolnod, hogy hány db mozdonyod lesz... Mint írtad, túl sok ahhoz, hogy mindet digitalizáld. De akkor azt is vedd számba, hogy mindegyiknek külön dedikált frekvenciára lesz szüksége! Különben az 1-es nem mehet egyszerre a 3-assal, az 5-ös a hatossal, stb... Tehát az összesnek olyan frekvenciájúnak kell lennie, ami nem bántja a többit.

Legyen mondjuk 9 db mozdonyod (amiből mondjuk csak 3-4 lesz egyszerre a pályán, de ugye nem akarod minden egyes használat előtt cserélgetni a benne lévő rezgőkört...)
Legyenek mondjuk 10 kHz-enként a frekvenciák 10-100kHz között. A 10kHz-et kapásból ki is lehet venni, mert az összes többi annak a felharmonikusa és érzékeny lesz rá. Tehát 20kHz - 110kHz. Mondjuk a 20kHz meg minden másodikat lövi ki...
Legyen akkor 30 - 40 - 50 - 70 - (90 a 30 miatt kiesik) 110 - 130 - (150 az 50 miatt esik ki) - 170 - 190 - (210 a 70 miatt) - 230.
A következő lépés azt megnézni, hogy két, egyszerre jelenlévő jel összeg- és különbségi frekvenciája, illetve azok felharmonikusai hogyan zavarják egymást.
Pl. Megy a 30, 50 és 110 kHz-es mozdony. Akkor az 50 - 30 = 20 és 110 + 20 = 130 -> ez is menni fog.
Pl. Megy a 30 és 70 kHz-es mozdony. Akkor 70 - 30 = 40 és 70 + 40 = 110 -> ez is menni fog.


Az említett könyv egyébként ajánl frekvenciákat is? Hányat, milyen tartományban?

Nos írtam fentebb, hogy egy időben 4 max 5 mozdony üzemelne és ezek közül lehet olyan is, melyen helyileg állítom be a PWM-et és állandó sebességgel "köröz". Azután - ha működik a rendszer - a vevők több példányban is elkészíthetők és beépíthetők más-más mozdonyba és akár "szimultán is üzemelhetnek....
A könyv 10 kHz-es lépésekben írja az egyes vezérlési csatornák megépítését.
Amúgy tapasztalatom szerint nem a 2. hanem a 3. felharmonikus szokott a kritikus lenni, de a puding próbája az evés!
Most kezdtem bele - ezért is kértem tapasztalatokat, ha van valakinek - és meglátjuk.
Kaptam jó tanácsokat, meg ,olyan "biztatást" is, hogy eleve halott ötlet.
Lehet, hogy neki van igaza, de elvem: ha meg se próbálod, már veszítettél!
A másik: Bátraké a szerencse!

Hát kapcsold be az AM rádiot a terepasztal mellett és nézd meg mit csinálnak már most is a vonatok az éterben. S te ezt akarod „ megjavitani „ a hangfrekvenciás vivökkel és azok nem igen lesznek mWos jelek, mert azért egy mozdony 3-5W teljesitményt igényel világitás nélkül.
Ellentétben veled engem már feljelentettek a korábbi panel lakásomban, mert zavartam az akkor még analog TV vételét. Ilyenkor a hatoság nem azzal foglalkozik milyen vacakkal zavarsz, hanem azzal, hogy azt azonnal szüntesd meg. És azt sem firtatják, hogy esetleg kiket zavarsz, hanem csak azt nézik van zavar vagy nincs.

Uraim!
Az ÖBB fényjelzőknél van olyasmi jelzéskép rendszer, mint pl. a német kijárati jelzők négy alapfénye?
- tilos (két vörös)
- szabad (zöld)
- lassan (max 40km/h) (zöld-sárga)
- tilos, tolatás engedélyezve (egy piros, két fehér)

Szia!
Ebben megnézheted sajnos csak németül van meg és ez a legújabb 2014-es kiadás.
Üdv

Itt megtalálod a korábbi verziókat is, de én két vörös jelzést nem találtam. De nézd át Te is.

Bővebben: Link

Link linkké alakítva.

Köszi!
Pont arra vagyok kíváncsi, hogy mik az eltérések!
Fejlesztés alatt van a CSM245 fényjelzővezérlő DCC dekóder, és bár szabadon konfigurálhatóak lesznek a kimenetei, de szeretnénk három gyári alapot adni. Ebből a német és magyar (abból a legfontosabb 5, egy házi pályán ennél többre nincs szükség) már meg van, ezt megcsináltuk már analógban is korábban. Lásd CSM140: és CSM145.

Közben rákérdeztem, sem az ÖBB, sem a német vasuton nem volt két vörös fény. A németeknél volt állitolag ( én nem láttam ilyet) egy tartalék vörös ( kisebb méretü fénypont mint a normális) ami akkor világithatott, ha a fö vörös nem. Szoval egyszerre 2 sohasem.
Én csak olyanrol tudok, hogy a vörös fénynél 2 szálas izzok voltak. A fö szál be volt kötve a központba, ahol figyelték az áramát. Ha az kisebb volt a kelleténél akkor indult a riasztás a panelre ( fényjelzés mindig, sok helyen hang is berregö stb). Magán az oszlopon egy speci trafo volt ( transzduktor vagy mi volt a neve, gyakorlatilag egy mágneses tirisztor) amin átfolyt a vörös izzó árama. S ha az megszakadt akkor a transzduktor másik tekercse begyujtotta az izzo második szálát. ( kontaktmentesen és automatikusan ). A kezelöszemélyzetnek természetesen gondoskodnia kellett az izzo cseréjéröl. Magán a jelzön semmit nem lehetett látni ebböl. Azaz csak egy vörös fénypont volt.

A Miklós által linkelt oldal szerint a két vörös csak úgy jelenik meg, hogy az alsó folyamatos, a felső villog. Nagyjából a magyar "Hívójelzés"-nek, vagy a MEFI-MERÁFI* jelzők "Szabad - hibajelzés" jelzésének felel meg, ha jól értem a német nyelvű szöveget.

*MEFI = Mellékvonali forgalomirányítás
MERÁFI = Mellékvonali rádiós forgalomirányítás

Sziasztok.

Valamikor, még az 1971-es időkben Kijárati fényjelzőként Hp0 jelzésképpel volt egy ilyen jelző. A két db fehér fény a jelzőlap elején az Sh1 tolatás egedélyezett jelzésképet adott a mozdonyvezető részére, de akkor a jobb oldali piros fény kialudt.
Legfelül egy zöld fény, legalul egy sárga fény is megjeleníthető volt a jelzőlapon. Zöld : kijárhat, zöld-sárga kijárat csökkentet sebességgel, mert a jelző után lehetett egy váltó mely ívben állt.

Ez a DB Jelések és jelzők gyüjteménye, mely 1959-től volt alkalmazásban. Harmadik oldalnál megtalálod a jelzésképet, majd utána az értelmezéseket is.

Kedves CsíkosháTTú barátom, volt ilyen jelző a DB vonalain. Csak az a kérdés, hogy melyik időszakot választod a megjelenítéshez a terepasztalodon.
Én ezt használom, ezért ástam magam bele ennyire.

Kedves csikosháttú barátom.

Gondolom valamilyen PIC-t használsz dekódernek.
Szabad többet megtudni erről a dekóderről?
A LED-ek meghajtására használsz valamilyen meghajtó Ic-t vagy elég a PIC kimenete?

Ez egy sima agymenés, mellöz minden logikát, remélem a tervezöjét postafordultával kirugták. ( mit kell ilyenkor egy mozdonyvezetönek csinálnia? Az ujjain számolnia hány piros fényt lát? )
Már ezért a gondolatért büntetni kellene ilyen rendszerek alkotoit.
Valoban a német jelzés rendszer inkább egy karácsonyfa világitás, mint valami átgondolt dolog.
A berakott Signalbuchban is szemérmesen mellözik a jelzés pontos leirását.
A mozdonyvezetö barátom még az egyik vörls feny alatt valami feliratott is probált kinézni, ami még siralmasabb lenne, mert ugye a jelzöt éjszaka tök sötétben is olvasni kell tudni, azaz minden ilyen felirat teljesen értelmetlen, ráadàsul egy tilto jelzés alatt.

Steve ilyen ne csinálj. Ez ha létezik is ( állitolag egy vasuton a Duna mentén volt( van?) ilyen, de alapbol nem lehet egy tilto jelzés 2 fényü.

Marklin jelzőkhöz csináltam meg egy vezérlőt. Ott - a jelzőket a Viessmann csinálta a Märklin-nek - volt a
- sima, kétfényű blockjelző, egy vörös, egy zöld,
- a háromfényű bejárati jelző: egy vörös, egy sárga, egy zöld,
- a kijárati jelzőn meg van két vörös, egy zöld, egy sárga, meg átlóban két fehér.
Nem tudom, csak sejtem, hogy ezek az NSZK vasútja, a DB jelzőit voltak hivatott modellezni, de gondolom van valami alapja, hogy miért ezt csinálták meg. Valamelyik Märklin katalógusban el is magyarázták, hogy mikor minek kell világítani, ez alapján készült a CSM140 annak idején. Ez ma már kifutó, még van kb egy terepasztalra való panel idehaza, ha kifogy már nem lesz ebből több.

Nem Atmegát. A meglévő CSM145 analóg vezérlőt vettük alapul, abban Atmega 328P-PU van. Ebben is ilyen lesz, de már nem biztos, hogy a P-PU verziója.
Már tavaly elkezdtünk átállni Atmega-ra, az FD2023 funkciódekóderben is Atmega van.
Marad még PIC így is, a CSM117 időzítő relében is PIC dolgozik, a CSM160 megállóhely vezérlőben is, és amik több, mint 10 éve már a kocsivilágítások terén létrejöttek, abban is PIC12F629 van. Több tucat panelt áttervezni nem nagyon gazdaságos, és a legtöbb kocsivilágításba bőven elég ez is.
Viszont egy teljesen új áramkör tervezése esetében nagyon sokszor jobb megoldás az Atmega.

JA! LED-k meghajtása. Az Atmega kinemete egy OC tranzisztor vezérel, zárlatvédelemmel ellátva.

Na most nézem a képet!
Erről van szó, pont ilyen jelzőről beszéltem, amikor a "német jelzésképekre" gondoltam.

Kis magyarázat, hogy én hogyan gondolkodom. Ezeket pedig a műhely évtizedes tapasztalatából kezdtem leszűrni.
- Mik azok a jelzésképek, amiket egy szokványos, házi terepasztalon meg lehet jeleníteni?
- Mik azok a forgalmi helyzetek, amik jellemzően előfordulnak egy ilyen pályán/állomáson?
- Hogyan lehet elérni azt, hogy egy ilyen terepasztalon az állomásokon kijárati jelző esetében ne egy szimpla piros/zöld blockjelzőt tegyünk már ki?
Német esetben ugye, a beszúrt képeden is látható "Ausfahrtsignal", vagyis kijárati jelző alkalmazása során ez négy jelzéskép, amit én egy hajdani Märklin katalógusból kottáztam le:
- Megállj! Ez két a két vörös fény.
- Szabad. Ez egy zöld.
- Lassan, legfeljebb 40-nel. Ez egy zöld és egy sárga.
- Megállj! Tolatás szabad. Ez egy vörös, és a két átlós fehér.
Ez, hangsúlyozom a képen is látható jelzőre vonatkozik. Amennyiben a Märklin tévedett, úgy én is.

Hasonló logika alapján készült a magyar témájú asztalokon alkalmazható CSM145 is. Szerintem - hangsúlyozom, szerintem! - a MÁV F1 utasításnak megfelelően, élethűen leképezni a fényjelzők jelzésképeit, egy házi pályán esélytelen, és felesleges. Legtöbbször arra sincs hely, hogy az állomás előtt a bejárati jelzőt csak úgy nagyjából élethűen tűzzük ki! Legtöbb esetben a kijárati jelzők is zsúfolt benyomást keltenek. Ilyen körülmények között - tegye fel a kezét, akinek H0-ban egy értelmezhetően hosszú állomása van úgy, hogy a vonat a futása során legalább egy térközt meg tud futni úgy, hogy a négykocsis gyorsvonat vége nem lóg be az előző jelzőbe! - mik azok a jelzésképek, amire szükség van úgy, hogy megmagyarázhatóan élethű legyen úgy nagyjából?

Ezért kérdezetem az ÖBB jelzéseket, hogy mik az eltérések?

A modellvasút, az kompromisszum. Minden téren, és én most keresem azt a kompromisszumot, aminek az akalmazása esetén nem lóg ki a lóláb, és nem butítjuk le "piros/zöldre" a jelzőket.

Steve ne bonyolitsd tul, mert ahhoz a használonak értenie is kellene a jelzökhöz azok meg függöségben vannak a vágányuttal, a pálya sebességgel meg az állomás forgalmi rendjével ( mikor és hogyan van engedélyezve pl a tolatás stb).
Egy házi modellpályán maximum a hajdani mechanikus jelzök modern változatát lehet ugy ahogy megvalositani, és azokon is csak három fogalom volt ( lásd a Linzbauer könyvet). A kijárat lehet a modellvasuton. 40km/h - a váltok miatt azaz egy sárga meg zöld. ( 40 km/a jelzö. mellett majd szabad)
Esetleg még megcsinálhatod a 4 fényü tolatási jelzöt de az ritkán van ugyazon az oszlopon. Ettöl bonyolultabb jelzési fogalom már a vicc kategoriába tartozik, mert nem lehet betartani az elöirásokat. A märklin meg sajnos nem mérvado ebben sem. Láthatod a DB Signabuchban, hogy nincs 2 fenyü vörös, csak állitolag van egy matuzsalem Donauwörthben a jo 100 éve megszünt magánvasuti korból.
A szerencsétlen németeknek egyébb fontosabb elfoglaltságuk miatt nem volt idejük még kicserélni.

Mellékelem a most érvényes osztrák

ÖBB Signalbuch

Ha valaki sok jelzöt akar a terepasztalra akkor inkább rakjon be ismétlö jelzöket, abban az osztrákok mesterek ugy látszik nem igen sikerül nekik egyenesben állomásokat épiteni, igy a szerencsétlen mozdonyvezetö Bécs Meidlingben akár 12 jelzöt is lát a mozdonybol abbol 4 törpe tolato a többi meg kijárati, és ködben az ujjain kell számolni melyik is vonatkozik rá. Legalább 2 jelzö a 8 bol rá vonatkozik. A modellvasuton is gyakoriak az ives állomások.

Azt miért tölem kérdezed? Lehet, hogy még megmaradtak a háboru elötti készletek, és azt pénzre kell váltani.
Alapbol olyan két fényü jelzö is nagyon kevés van amin piros meg zöld fény van. Mégis mindenki gyárt ilyet ( modellben).