Bocsi.......,de én kilökném...................

De most tényleg, minek kiugrani egy repülőből/helikopterből, ami előbb-utóbb úgyis leszáll???

Hatha valakinek sürgös...

Ép ember, ép ésszel, ép gépet nem hagy el!

Söt némi élettapasztalattal az ember sok gépbe be sem száll!

Na ja. Mig-21-gyel én sem szálltam volna fel ebben az életben...

Lehet, hogy az érdi elágazásban az irányító torony "pótolja" a csonka vágányt?
Viszont tárnok felől mintha szélesítették volna a bevágást az elágazás felé. Jól értelmezem, hogy a 30a és 40a között is két vágány lesz majd?

Bocsánat, de itt tegnap még egy modellvasutas oldal üzemelt!

Ők hová lettek?

Miért pótolná?

Egy kicsit elbizonytalanodtam én is... Ki is próbáltam, hogy tud-e repülni a Thunderbolt-om, amit úgy 30 éve raktam össze. Hát nem tud, mert hiszen makett... Így most a sok összerakandó mellett van egy 1:32-es, szárnya-, propellere-, kereke-, stb. szegett repülőm.

Köszönöm! Erre, így nem is gondoltam, de most már világos.

Megprobaltak kiugorni egy mozgo repülö valamiböl....

Igy most már csak mi maradtunk.

Arra gondoltam, hogy az ottani forgalomirányító ellátja a váltók és biztberek kezelését.

Az ütközőbak is ő?

Egyszer le kellett ugranom egy mozgó vonatról a Déliben mert sípszó nélkül indult el én meg csak kikísértem valakit és beszélgettünk a vonaton!
Kicsit meglepődtem, hogy elindult!

Hát ha nem ugrasz rossz irányba, akkor egészen jok az esélyek a sima földetéréshez....

Hacsak nincs ott az anyósa is

De nagy a jókedv, de nagy a jókedv!!!

Különben is, ki mondta, hogy normális vagyok???

És pont ti mondjátok rám, hogy nem vagyok normális, amikor babákat, meg kisautókat állítgattok, és kis vonatokat bámultok órák hosszat, mint egy ötéves?

BakkeR! Ezek szerint én duplán nem vagyok normális?

Na mindegy, azért legalább a megfelelő kórterembe kerültünk mindnyájan!

vagyunk ezzel így egy páran
http://www.youtube.com/watch?v=W0p285b6gU4
(hanggal!)

Pont ez jutott eszembe, hogy ebben mi a jó?
Néha hülyének nézem magam amikor csak nézem a terepasztalom!

Én újból gyereknek érzem magam ilyenkor ....

Én meg a Teremtőnek aki vasutat épít!

Az nem a Teremtő, hanem a pályamunkás!

Hú, szegény gőzös.
Örülök hogy már magyar szerveren kapcsolódsz az internetre!

Csak hogy modellvasúttal zárjam a napot

A Rmms kocsival kapcsolatban közben váltottam néhány szót Lacival is.

A pöcköket bátran kiszedtem. Az első nem sikerült olyan jól, úgyhogy a maradékot fúróval szedtem ki.

De nem gond, mert közben megszületett a megoldás: 3 mm-es helye felfúrva 4 mm-esre amibe beragasztottam a klubban pár embernek megmutatott réz menetes anya/perselyeket. A hozzá illő csavar fején pont nem esik át a forgóváz és a hossza is tökéletesnek tűnik. Még lehet, hogy majd kell tenni a csavarra egy kis hüvelyt, hogy ne lötyögjön annyira (a csavar átmérője 2 mm...)

A következő lépés a beszerzett kapcsolófoglalat beépítése lesz, ill. a kocsi megsúlyozása, mert kicsit könnyű, ezért hajlamos a kiborulásra ívben. A NEM szerint még 10 g-ot kéne rátenni...

A mellékelt képeken a felhasznált persely-csavar páros, a beragasztott persely és a felrakott egyik alváz.

Nem tudom miböl jutottál erre a következtetésre...( magyar szerver)
A filmnek csak tudtam a magyar (számomra elérhetetlen) linkjét, én továbbra is más helyen nézem a filmeket, ill. ezt a filmet el is küldte egy barátom, igy a saját gépemen is megvan.

Ez így is van. De a kettő nem függ össze.

Közben eszembe jutott még két kivétel, amik ráadásul egymással szemben vannak:

Angyalföld-elágazás - Rákospalota-Újpest szakaszon van mind a kettő. Az egyik maga az elágazás, a másik kicsit messzebb onnét. Ugyanis a Körvasutat a Rákosrendező - Rákospalota-Újpest "LOCAL" vágánnyal összekötő vágány egyik végén sincs védőváltó. Mindezt úgy, hogy Angyalföld-elágazás felől erősen lejt a pálya, tehát a Localt illene védeni (az más kérdés, hogy nincs miért, ugyanis az elágazástól Rákosrendező felé nem használják ezt a vágányt).

Hát igen, a súlyozás. Nem véletlenül találta ki a Tillig a fémöntvény kinematika-forgóváz foglalatot.
Tetszik a perselyes megoldás. Ilyet hol lehet beszerezni?

Üdv!

Egy egészen láma kérdés nagyvasút kapcsán:

Az állomási vágányok száma és elrendezése csak az adott állomás vonat/személy/teherforgalmától függ, tehát ad-hoc jelleggel építik mindenhol más és más formára, vagy van valamiféle standard kiindulási alap?
A megfelelő tankönyv állomásokra vonatkozó részét áttanulmányoztam, de ez irányba okosabb nem lettem. Van valakinek gyakorlati tapasztalata állomási vágányzat tervezésben?

Józsi

Boltot nem tudok mondani.
Legbiztosabb beszerzési forrás: Gashpy

Van raktáron elég sok. Hány darab kéne?

Egy hír az ápolTT társaknak:

Ha valakinek gondja támadna Kühn modelljével, azt immár meg lehet oldani, közvetlen a kapcsolat a gyártó és a műhely között.

A felvételi épülettől vannak számozva! Vagyis ami rögtön "az ajtóban van", az az 1-es vágány, és innen távolodva 2. 3. stb. Kökin mondjuk azért van, hogy nem folyamatos, mert az eredeti állapotokhoz képest felszedtek párat, így van 1, 2, 4, 5, 6, 8. A hiányzóknak csak a helye. (Köki eredeti felvételi épülete még a metró előtti időkből van, az állomás másik oldalán.)

Szerintem nem erre gondolt a kolléga.
Teszem azt eléri Mucsaröcsögét a vasút építése, és Mucsaröcsöge-külsőre kell egy állomás, hogy a zemberek igénybe tudják venni a vasúti szolgáltatásokat.
Mitől függ a vágányok száma? Biztosan függ a várható forgalomtól és utasszámtól, hogy lesz e teherforgalom, hogy fő vagy mellékvonal stb. De vannak e olyan szabályok lefektetve, hogy pl. minimális állomás hossz, minimális vágány darabszám. Vagy léteznek e "template"-ek, amiket kis átrajzolással alkalmaznak?

Ja!
Úgy passz. De ez függ a forgalmi igényektől, erősen. Tehát, kell-e keresztezési lehetőséget biztosítani itt? Ha igen, akkor állomás lesz mindenképpen. Ha nem, akkor megállóhely. Ha van teherforgalom is, és az rendszeres, és eléggé nagy, akkor is állomás lesz. Ha van ugyan teherforgalom, de nem sűrűn, akkor megálló - rakadóhely (pl. Szelevény állomás).

Közelít...
Standard hasznos hosszok vannak, könnyen számolhatóak (adott kocsi és mozdony hosszak, esetleg vízdarunak plusz távolság), vg tengely távolság szabványosított, ezzel nincs is gondom, ezt értem. De ami ezeken túl kell az állomási vágányok építéséhez, az nem tiszta.

Például:
Hány kitérő kapcsolható közvetlenül egymás után? Óbudán, az Esztergomi oldalon azt hiszem nyolc van. Lehet több is? Két vágány közt az átjárást csak a praktikum szabja meg? Vagyis ott helyben a bővítésnél döntik el, hová építik be a kitérőket? És ahogy Ottó írta, van valamiféle alapsablon? A megálló az érthető, egy sima keresztező is. És a nagyobbak? Mi alapján kezdenek a mérnökök rajzolni?

Az állomási hosszok elvileg a KH (közlekedési határozmányok) van lefektetve.
A MÁV-nál elvileg a mindenhonnan-mindenhova elv érvényesül, azaz egy-egy vonalról-vonalakról az állomás összes vágányfogadó vágányára el lehet jutni. (értelem szerűen vissza-verza is: minden vonatfogadó vágányról minden vonalra ki lehessen járni). Ez a mellékvágányokra nem érvényes: azaz a mérleg, raktári, fűtőház stb. (bár erre is van ellenpélda is pld. Dunaújvárosban a Vasmű 721 pu. felé az állomás 1-5 vg-ról nem lehet kijárni)
Általában terveznek megelőző vágányokat (itt utasperonnal), ha kétvágányú a vasút akkor ez irányonként értendő.
Mellékvonali csatlakozásnál a mellékvonalnak külön utasforgalmi vágányai vannak.
A teherforgalom miatt a vonatfogadó vágányok számának a növelése a megoldás vagy külön teher pályaudvar létesítése. Ha rendezés is történik akkor külön kihúzó vágánynak is lennie kell.

Na ne mán Mester, bővül a Hálózatod??

Erre is megpróbálok:
Kétvágányú pályánál először csinálnak egy keresztet a két vágány között (ez általában a "húzentrógli" vágánykapcsolat) majd kiágaztatják a tehervágányokat.
De ez mind a hely kialakításától, a csatlakozó vágányoktól függ. De inkább javaslom ezt nézd meg:
állomások rajzai

Általában egy állomás nagyságát (vágányainak hosszát és számosságát) az befolyásolja, hogy várhatóan mekkora forgalmat fog a megépítése után és az azt követő 20-30 évben lebonyolítani (ne kelljen öt-hat évente bővíteni, ha esetleg rákap a környék a teherfuvarozásra, illetve ne építsünk a puszta közepére egy Szolnok-rendezőt, ha nem muszáj).

Alapvetően a személyforgalomra kettő-négy vágányt szokás építeni. Ezen felül a teherforgalomnak további 0-tól végtelenig terjedő számosságú vágányt építenek attól függően, hogy van-e potenciális teherforgalmi igény.

De maradjunk egy standard magyarországi vasútállomásnál. A leggyakoribb elrendezés a következő:

Nagyjából az állomás 2/3 - 1/3 hosszanti osztásában van a felvételi épület (állomásépület), esetleg a "felezővonalhoz" kicsit közelebb. Ilyenkor a rövidebb szakaszon vannak az egyéb utasforgalmi létesítmények (vécé, trafik, peronok), a hosszabbon a teherforgalom részére épített dolgok: áruraktár, közforgalmú rakodó, homlokrakodó, és egyéb csonkavágányok.

Általában a raktárépület és a rakodók is a felvételi épület felőli oldalon vannak, így vagy maga az 1. vágány is rakodóvágány, vagy abból ágazik ki. Ezen felül a további két-három vágány a személyforgalomé, emögött pedig további egy-három fővágány (azaz vonatfogadásra alkalmas vágány) következik a teherforgalom részére.

Megálló-rakodóhelyen szinte mindig az átmenő fővágány mellett van a peron, és általában a felvételi épület felé ágazik ki a rakodóvágány. Nagyon szép példákat lehet erre és a fentebb taglalt állomás-elrendezésre találni a Balassagyarmat-környéki vasútvonalakon.

Akkor mindenkinek aki segíteni próbált:

Tehát nincs semmi segítő kiindulási alaprajz a mérnököknek, mindig csak a körülmények határozzák meg az állomás elrendezését, természetesen a vonatkozó szabványok betartásával?

Legegyszerűbb a Forgalmi kitérő: -Bejárati jelzőkkel fedezett,vonattalálkozásra berendezett személy- és áruforgalomra meg nem nyitott szolgálati hely. Ezt olyan hosszúságúra tervezed, amekkorára az általad összeállított és üzemeltetett leghosszabb vonatodat le tudod fogadni.
A komplikáció ott kezdődik, ha ez nem egyvágányú pályán, hanem kétvágányú illetve párhuzamos egyvágányú pályán építed ..... és folytatódik a sor egészen egy Szolnok nagyságrendű "mindent csináló" pályaudvarig ...

Igen, úgy van ahogy írod! Mindig az adott körülmények/kívánalmak/jövőbeni funkciók határozzák meg egy adott szolgálati hely (jújj de belém verték ezt a kifejezést Forgi vizsga előtt) megtervezését.

Persze!
A modellvasutat gyártó cégekből lassan minddel meg van a megállapodás, hogy kiszolgálják közvetlenül a szervízemet.

A játékgyárakat eddig nem tudtam meggyőzni...

Köszönöm MINDENKINEK!

Vissza a modellezéshez:
Akkor, ha terepasztalon állomást tervez a modellező kispajtás, vagy pontosan másol egy nagyvasútit, vagy teljesen szabadon szárnyalhat a fantáziája addig, míg a szabványokat betartja.
off
(Már csak azt nem értem, hogy a BTTB-s, Tillig-es Pályaterv füzetekben miért nincs egyetlen értelmes állomás sem? Szerintem egytől-egyig használhatatlanok. Hajmeresztő vágánykapcsolatokkal, ahol két kitérő között maximum a BR81/92 + 2-3 G kocsi fér el... De ilyen a Noch Fertiggelände is...)
on

Köszönöm mégegyszer a diskurzust!
Józsi

"A játékgyárakat......."

Gondolom azért, hogy egy adott helyre beleférjen. (Az egy másik kérdés, hogy 30-40 évvel ezelőtt az volt a trendi, hogy zsúfoljunk bele 1 m2-be annyit, amennyit csak lehet... Ma már ez nem mondható korszerűnek )

Ha pl. megnézed Somogymeggyest a 35-ösön, ami egy sima megálló-rakodóhely, akkor azt látod, hogy a hossza 300 m. vagyis 2,5 m... ez meg már a legtöbb lakásba eléggé hosszú

Erre találták ki a modulozást nem?

Részben...


Azért elég bután néz ki egy 2,5 m-es állomási vágányon egy Bzmot+Bzx szerelvény... (otthoni terepasztalon)

Másrészt elő kell venni az önuralmat és a kis asztalra hihető viszonyokat kell teremteni. Ne akarjuk felrakni Szolnok rendezőt 2 m2-re...

Nem kell nagyon messze menni: ott van pl. Leslienilsen olvtárs (igaz, nem a legkisebb, de szerintem nagyon ízléses...) asztala...

Egyszerü az igények alapján. Egy állomás tervezése ellentétben a modellvasuttal nem azzal kezdödik, hogy mennyi a hely, hanem, hogy milyen feladatot kell megoldani. Ekkor jön némi optimalizácio (mit, hogyan) majd jönnek az idevágo szabályok (pl a tengelytávolságok, vonathosszok aluljárok, pályasebességek stb.) és ezek ismeretében kezd el a mérnök rajzolni, amit elöször némi tereprendezéssel kezd, hoiszen a valoságban nincs deszkalap... (itt is átgondolják, hogy mi olcsobb).

Szoval a modellvasutnál mindig forditva kell nekiállni a dolognak, mert végleges a hely, és sajnos emiatt rengeteg egyébb kompromisszumra szorulunk, ha tetszik ha nem. A Váltogyárto kolléga váltoin csurgathatjuk a nyálunkat, azonban a terepasztalon mindjárt ott a kiábrándulás, hogy az "igazi" váltokból még a fele sem férne el az adott helyen, azaz a megálmodott Keleti p.u. modellje helyett jöbb esetben a mai Lövö állomás jönne össze (mozdonyszin nélkül..).

Azon se csodálkozzunk, hogy a modellgyárak nem nagyon firtatják az eredetiséget a pályavezetésben, mert az egyszerüen eladhatatlan (és valljuk be titokban, nagyon unalmas is lenne - gondold el, mennyi idö alatt cammogna végig egy némileg modellhü állomást - 800m - egy mozdony). Igy nem ritka, hogy az ilyen távolságokat 1:1000-re kicsinyitjük, amik még a modelleink kozmikus sebessége ellenére is nagynak tünhetnek. (Hol van két valos állomás között kisebb mint 3-5 km távolság - még a Balaton partján is ritkaság - ez még igy csalva is 3-5 méter!)
A házi terepasztalon még az 1 méter is néha szenvedés, és nem ritka, hogy a vonat utolsó kocsijára még felugrálnatnak a rámenös Preiserek, amikor a mozdony már a másik megálloban fékez....).
Szoval kompromisszum az egész, és a kompromisszum bajnokai, akik ezzel bánni tudnak.