Azért nekem
ez a vonalvezetés
tetszik.
Az 1963-as Zeuke pályaterv füzetben van sok érdekes ötlet, és nagyságrendekkel jobb tervek, mint a Noch "fertigjátékai".

Vagy úgy kell tervezni a terepasztalt, hogy a költségvetésbe egy házbővítést is bele kell szuszakolni.

Ti egyébként az FHB -nak is dolgoztok?
Jelmondatotok a "Nagyobb lakás kell nyuszómuszó!"

Inkább a másik banknak: "Dönts okosan!"

Az a Favágó Bank?

Azért akad néhány mankó. Ilyen- olyan szakkönyvek, vagy a jogszabályi szinten megjelenő Pályatervezési Szabályzat.

Az 1983-as itt pl megtalálható.

Pályatervezési Szabályzat 1983

Kicsit száraz , de sok érdekesség található meg benne.

Ugyanakkor, bár a helyszín szabta lehetőség mindig más és más, nálunk is léteztek szabvány tervek, pl. emlékeim szerint valamely Vasúti Lexikonban is mutattak be példákat elsősorban a hév (nem BHÉV) , hanem a mostani mellékvonali állomások szabvány elrendezésére.


Az állomások kialakításával kapcsolatban az is fontos eltérés, hogy a magyar tervezési elvek egészen mások, mint pl az osztrák vagy a német, sőt a németek esetében még a mai napig is látható, hogy az egyes tartományi vasutak eredetileg más és más jellegű állomásokat építettek.

A különbözőség valamennyire még itthon is megfigyelhető, mert az egyes időszakok vasúttársaságai más és más elvek alapján építették meg az állomásokat. Pl a Déli Vasút a felvételi épülettel ellentétes oldalra telepítette az áruforgalmi létesítményeket. Pl. ilyen volt a mostanában átépített Tárnok, vagy Kápolnásnyék, de talán Balatonszentgyörgyön mintha mind a mai napig a felvételi épülettel ellentétes oldalon lenne a rakodó.

A pályaterv füzetek elsősorban a német állomásokat, azok üzemvitelét próbálták "lefordítani" a modellvasúti vágányelemek szabta, meglehetősen szűk keretek közé. Így tehát természetes és érthető, hogy a tervek vágánykapcsolatai egészen mások, mint az itthon jelenleg látható állomások elrendezése.

Üdv Mindenkinek!

Akit érdekel néhány eladó portékát tette fel a Index forum Börze topik 85882 hsz.-ben


http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9119466

Üdv V41-523

Naszóval akkor már oTT tartunk, hogy jenhitelre vasútmodellt?
Szép világ. Így lesz majd egy 5 ezres teherkocsiból a futamidő végén 50 ezres mozdony ára...
Inkább hagyjuk a bankokat és modellezzünk!

Én ma csináltam egy fiókot a modelleknek, precízen, milliméterpontosan!
Majd valamelyik nap még nekiesek felsőmaróval mert 2 milliméterrel nagyobb lett!

Milliméter pontosan 2 mm-rel mellé ment....

EZ igen viccesen néz ki.

Szia!
Még nézz be ide:
pályatervek
A galériában van még mellette más méretarányú pályaterv is. Találsz itt aprócska pályát megállóval és hatalmas többrészes aztalt rendezővel nagyállomással.
A képzeletnek csak a szoba fala szab határt
üdvgyuri

T. kolléga van-e valami amire licitál mostanában az ebajon?
Csak azért kérdem, hogy ne verjük fel egymásnak az árat!

Roco lokmaus2

Ez mennyit érne meg?

Üdv!

Én az as.rumia.edu/tt oldalon szoktam nézegetni ezeket.
Sok pályaterv van valóban és kisgyereknek játszani biztosan jó. Nekem csak az szúrja a szemem, hogy egy-egy ilyen pályavonalon a mellékvonalra teherszerelvényt feljuttatni kínkeservesen, a fővonalat tolatgatásra felhasználva, cikkcakkban lehet. Értem én, hogy kicsi a beépíthető terület, de azt is el lehet(ne) ésszerűen rendezni.
Szerintem. Persze ez csak az én meglátásom, nekem van ilyen kritikus hozzáállásom.

Igazán az 1200 eurós Keresztespókra mozdulnék rá, de gondolom ez nem éppen az az aukció, ami sokunkat lázba hoz e fertályon (ahogy nézem ott kint sem...)
Amiket te gyűjtögetsz, már mind megvan, vagy volt, így nekem főleg alkatrészek, vagy ad-hoc érdekességek jöhetnek számításba, de inkább a "nem költök semmire" attitűd szerint csupán csak nézelődöm és jegyzetelek.

12-14 ezer ft.

Ú, ebből nekem a 4-es számú a kedvencem

Köszönöm, hogy megosztottad, már régóta kerestem ezt a füzetet. Ha egyszer elég öreg leszek és az asszony is azt fogja mondani, hogy lehet, akkor valami hasonlót meg is fogok építeni...

Szia!

Én javasolnám az index börze topikját, ott 16.000-ért hirdetnek komplett multimaus szettet.

Bővebben: Link

Szerintem postával együtt is csak 17e HUF kb.

Szemben a 70 EUR + posta árral.

Sziasztok!
Egy kis mazsola, honállomás Győr 1007-es

Akarok egy ilyet!

Szóval kész lett az egyik fiók nagy nehezen!
Satum még nincs de legalább üllőm van és a teteje síkolva lett köszörűgépezet álltal frissen!
Itt tart jelenleg a doboz projekt.
A tetőtér nálam tulajdonképpen egy nagy szórakoztató központ!

Elkészültek a szerkezetek! Lassan ezt a méretarányt is kipipálhatom!

Urak!
Rendeltetek már Müllertől TT kerekeket Németországból?
Illetve RP25-öst használ valaki, tapasztalatok érdekelnek.
Egy kisebb bttb állományt készülök átszerelni és minden gyakorlati tippet szívesen fogadok.
Elméleti vasútmodellezés most nem érdekel...

A ModMüller kerekeknek megvannak az itthoni helytartói, tehát szerintem senki nem rendelt még közvetlenül a németektől.

Az RP25 még H0-ban is elvetemültség, nem hogy TT-ben. Ez a privát véleményem, mert nem egy csúnya siklást láttam már OFF asztalon az említett kerekek által.

Kalap szar! (bocsánat!)
Semmennyit, arra sem érdemes, hogy ráklikkelj mégegyszser!
1: évek óta nem gyárják, ha javítani kell, már nincs hozzá gyári támogatás.
2: az a táp, amivel adják, az már az új MultiMaus-os kezdőszettekben van, szintén nem stabil, és ezzel csal 1,2A-ig lehet terhelni a cuccost.
3: a szettet (egér, erősítő, táp) innen-onnan szedték össze, ezek ebben a formában soha nem voltak együtt.

Gyakorlatilag keresd meg hoTTo, vagy tt-modell kollégát, és szerezz be tőlük kerekeket!
Olcsóbban jössz ki, és sokkal kényelmesebb, mint odakinntről rendelni.

Az RP25-ről meg már tanult barráTTom masttertape is írta, hogy felejtős. Szerintem sincs értelme erőltetni, a sima Modmüller, vagy Tillig kerekek tökéletesek lesznek.

Így van, ezek a kerekek nem igazán alkalmasak a normál vágányon való közlekedésre. Hogy üzembiztos legyen, váltóknál sokkal kisebb távolság kéne a tösín és a vezetösín között, mint amit a NEM elöír. Ráadásul a gyártók még ezt sem tartják be (Tillig sem). Lemértem egy OFF méretü Roco kitéröt, a min. 14mm helyett a vezetösín-könyöksín külsö tavolsaga 13,5mm volt!

Amit Térköz mesTTer feltett pályaterves füzet, az nem volt fenn a rumián.
Eddig.

Most már ott is fenn van.

(remélem nem gond, hogy megadtam Arturnak a linket... )

Köszönöm szépen a felhomályosítást, ehhez a részéhez nem értek ezért gondoltam, hogy abból baj nem lehet ha megkérdezem.

Háhá!!!!
Ez az a mappa, amit keresek már egy ideje. Pontosabban én tudom, hogy kinek adtam kölcsön, csak sehogy se' akar neki visszaérkeznbie a műhelybe.

Nekem fénymásolatban volt meg és hiányosan. Aztán a padláson találtam néhány eredeti lapot belőle. Sajnos többet nem. Azóta azok is elvesztek...

Nekem kb. 2 évvel ezelőtt volt utoljára a kezemben, amikor összepakoltunk a lakásfelújítás előtt. Azóta is valamelyik doboz mélyén van...
Az eredetihez képest annyival másabb, hogy gyerekként filctollal kiszíneztem egy részüket... A háztetőket pirosra, a füvet zöldre, stb...

Én azért nem hiányoltam onnan, mert eredetiben megvan. (nem Csíkosé) Még apukám gyűjteményéből, olyan katalógusok mellett, amiket igazán izgalmas manapság átlapozni.

Köszi szépen mindenkinek a válaszát, és az infot!
Ettől tartottam én is, hogy az RP25 nagyon nyűgös.
Megnézem az ajánlott beszerző helyeket.

Az még meg tudod nekem mondani István, hogy a különböző kerék átmérők miért is vannak?
Amiket mértem itthon BTTB műanyag kerekeket azok 8.3mm-esek, egy személy vagonnak volt fém kereke, az már 8.0mm-es volt. Gyanítom, hogy ez cserélve lett.
Az újabban vásárolt Tillig kocsiknak, meg 7.5mm, ha jól emlékszem.

Szóval, ha csere, akkor melyik méretet ajánlod?

Bocs, ha én válaszolok. Csíkos Mester ilyenkor már vagy a vonaton döcög, vagy már otthon éli családi életét.
Amennyire én tudom, a 8,3-as még a Zeuke idők csapos tengelyvégű kerekeinek mérete, amit átvett a Bttb és ezek szépen átolvadtak a kúpos csapágyazású típusba, majd azután lett egységesen 8 mm-es minden műanyag kerék.
Az átlagos nagyvasúti kerékátmérőkhöz képest még ez is túl nagy TT-ben, tehát a kocsik rendre magasabbak a méretarányban elvárhatónál. A fémkerekek "feltalálása" óta a 7,5 mm tűnik arányosnak, sőt speciális esetekben ennél kisebb is van. (lásd pl. Rola)
Mivel a modellvasútnál a kerekek geometriája a fizikájuk folytán teljesen más, mint a nagyvasúti, így a méretezésnél meg kell tartani bizonyos arányokat, így a nyomkarima, abroncsszélesség, átmérő összefüggésben. Szerény véleményem, hogy míg csak műanyag kerék volt, a rendelkezésre álló tengelyfurat miatt már nem lehetett csökkenteni a tányér átmérőjét (vagy éppen az ndk ipara nem akarta - megjegyzem, azért volt a pikonál N-es gyártási is...), így maradt meg a 8-as méret. A csodaszépen esztergált Tillig, vagy ModMüller kerekek persze már elbírják a kisebb méretet.
Értelemszerűen, ha elkezded kicserélni a régi kerekeket új, 7,5-esekre, akkor mindegyik vagonnál meg kell lépni ezt, mert amúgy nehézkes lesz az összeakasztásuk. Ugyanezt figyelembe kell venni egy régebbi terepasztal peronmagasságainál is. Ok, a két véglet között így is csak 0,4 mm magasságkülönbség lehet, de számos probléma forrása lehet.

Mondom, mindez csak a saját eszmefuttatásom, elképzelhető, hogy másnak merőben eltérő a tapasztalata.

Köszi Gábor,

természetesen örülök a kimerítő válasznak. Most még az asztalt építem. Elkészültem a fa munkával és a parafa is le van szabva. A peronok Auhagen peronok és azokat készülök sokszorosítani... tehát a magassága adott. Nekem úgy tűnt nem okoz majd fennakadást ez a különbség.
Akkor lehet, hogy 7.5mm-re cserélek és akkor az összes kocsi olyan lesz.
Most már csak azt kell kitalálni, hogy a 81db kocsiból mennyit fogok megtartani, mert csak azokat fogom lecserélni. A többi megy vissza a kalapácsos oldalra.

A nagyvasuton sem egyforma nagyok a kerekek, szoval több oka is lehetett annak, hogy a vagonok alá más méretü kerekek kerültek. ( Az már egy más kérdés, hogy melyik mennyire volt élethü.)

még készülök néhány további csemegével

Ebben a szövegkörnyezetben kicsit félreérthető.
Remélem nem az én példányomra ismertél rá.
Ha igen, mindenképen szólj!
Talán megérdemelné a kölcsönkérő, hogy felfedtessék az inkognitója!

Ezek a ceruzarajzok a kedvenceim!
Nagyon szeretem őket! Mint egy korábbi hozzászólásban írtam, akkor még nem volt digitális technika, maximum egy kis pauszos kopírozás a fotóról, volt a csalás mértéke.
Egy másik korszakbéli módszer a kivetített kép átrajzolása a vetítőfelületre tett papírra, majd fotótechnikával visszakicsinyíteni, a nyomda számára.

Lassan kész!

Folytatom a beszámolót az Rmms átalakításáról.

Pár estés reszelgetés után az egyik forgóváz elkészült és szerintem nem is lett rossz!!!

A forgóváz egyik végén kivágtam egy akkora helyet, ahová a Peho mágneses kapcsolófoglalat befér. A mélységnél kis rátartással dolgoztam, hogy biztosan ne érjen össze az ütköző a kanyarban. (utólag nézve kicsit lehetett volna mélyebbre ereszteni, de így is jó. ) Erre felülről ráragasztottam egy kis műanyag lapocskát, majd a foglalat fém tartóját beragasztottam.
Rövid száradás után mehetett bele a kapcsoló és irány az ellenőrző ellenív (BR11).
A következő napokban elkészül a másik forgóváz is, majd megkapja a hasa alá a 10 g ólmot is.

képek 2

képek 3

Ez a része viszont érdekel, hogy nem egyforma!
Kifejtenéd miből adódtak az eltérések? Ugye nem csak nyomtávból adódó eltérésből...
A Rola-t már említette Gábor.

Több oka is volt annak, hogy nem egyformák a kerekek:
A kézenfekvö ok a konstrukcios, hova milyen fér. Minél nagyobb a kerék, annál több helyet foglal el az ürszelvényböl.

Aztán voltak bizonyos elméleti okok.
Minél nagyobb a kerék, annál biztonságosabb a futása.
A keréknek van egy minimális mérete, ami vasutszerkezeti okok miatt nem lehet kisebb (bizonytalan a váltomenet). Ezért pl. A RoLa kocsik külön engedéllyel mennek és bizonyos korlátozasok vonatkoznak rájuk.
A kisebb kerék gyorsabban forog (ugyanazon a sebességen) ezért nagyobb a csapágyak igénybevétele. Igy megfigyelhetö, hogy amikor bevezették a modern gördülöcsapágyazást egyböl kisebbek lettek a kerekek.

Off H0-ban létezik fémöntvényből forgóváz, ugyanígy TT méretben nem lehetne??