Sajnos itt váltó nem lesz nálam, csak ejtőernyő, és nem félek használni!

Ép ember, ép ésszel, ép gépet nem hagy el!

Sajnos én nem tudok lemenni idén oda, ahol MIG-21MF-ket bütyköltem...

Így lemaradok a 17h körül startoló Szu-27 kötelékről is...

Szívesen ki is próbálnám azt a nagyméretű "lepedőt"

Tegnap este számolgattam, mibe is kerülne, téged meglátogatni és inkább modellezésre fordítom ezt a nem kevés pénzt!

Azért egyszer ki kéne próbálni!

Az ejtőernyősöknek milyen ruhájuk van?
Valami spéci vagy csak a rendszeresített gyakorló?
Engem az a szürke érdekelne mert ha jól látom eltér a terepmintástól!

Szolgálati közlemény: a kereszteződésem ráér szeptemberben is, a klubnapra majd viszem a kopírozott papírt!

OFF
Részemről kizárt. Anno, amikor egy Sky Huszars bemutatóról hazafelé hiénáztam egy JAK-52-vel, eléggé szűkösre sikeredett a benzinkészletünk. Gyorsan megbeszéltük a pilótával, ha leállna a sróf, akkor leszállunk valahol, nem ugrunk.
Nem kellett, igaz, hogy egyenesből ugyan, de leszálltunk az akkor még ép, alsónémedi reptéren.
ON

Mik derülnek ki a rejtélyes múltból!
Van még valakinek valami titkolnivalója?

Nincs ebben titok egy szál se...

Ja persze...oda retusáltad magad....

Ilyen képeknél mindig elgondolkodom, hogy vajon ki tartotta a fényképezőgépet?

A Laci (váltógyártó)fotózta amikor épp ugrott....

Én voltam.

Mivel még nem találtam olyan modellboltot, aki elfogadja a SZÉP kártyát, így kézenfekvő volt, hogy mire költöm

Csudajó volt a felhozatal, viszont az ivóvízellátás egy kicsit... hm... rapszodikus volt. Végül nem vártuk meg a "lényeget", mert a csapat egy része napszúrásközeli tüneteket kezdett produkálni. A HA-LIX áthúzásait már a buszmegállóból néztük.

Éppen ma olvastam az indexen a beszámolót, és ilyenkor nem bánom, hogy nem jártam arra...

Pro és kontra is van a cikkekben igazság. Mindenki tudta, hogy egy reptérre megy, ahol nincs árnyék, és vízcsap 10 méterenként, és nem hiszem, hogy a Honvédségnek az lett volna a dolga, hogy egy "bícset" alakítson ki a nagyérdemű részére. Aki vette a fáradságot, és termoszban hozott magával hideg italt, és kis árnyékvető paravánt vagy napernyőt, ami véleményem szerint alap egy ilyen típusú rendezvényen, az jól érezte magát.

Ami a ki és beléptetést illeti, azzal nem vitatkozom.

Mi a kollégáimmal (beleértve természetesen katonákat és közalkalmazottakat egyaránt) mindent megtettünk, szerdától máig a belünket kidolgoztuk, és még a jövő heti italmennyiséget is kiizzadtuk, hogy a közönség számára érdekes és színvonalas show-t mutassunk.

Kérném tisztelettel, hogy a repülőnapos témával kapcsolatban az enyém legyen az utolsó hozzászólás, és térjünk vissza a váltóépítéshez!

Én ugyan szép sőt egyenesen gyönyörű vagyok de SZÉP kártyát nem kapok, mondván a BKV-s így is jól keres! (csak nem talál)

Akkor úgy látszik, szépkártyát csak a csúnyák kapnak... Ha reggelente a tükörbe nézek, egy Rideg Sándor-idézet jut eszembe: "Ilyen rusnya teremtmény még a Kalendáriumba' sincsen!"

Nekem meg nem tisztem minősíteni semmit és senkit. Sem újságírót, sem téged, se mást. Mindenki végezte a dolgát.

Én meg egyszerűen nem vagyok érdeklődő...

Na, ha már repülünk))

Első kép előterében a világító fejbúb az én vagyok. A kép egy Boeing 737-300 gépen készült, kicsit be van döntve a masina, egy átstartolás után.

A második képen pedig egy túlbuzgó kolléga tettének következménye Dunakeszin. Ugyanis a Jak-18T ajtaját kitámasztottuk, hogy ne fújja be a szél, mert a kulcsokat Alsónémedin hagytuk. Viszont a bemutató előtti percekben elkezdett cseperegni az eső, és a szpíkerünk, hogy ne ázzon be a masina, becsukta. Az eső viszont elállt, és indulni kellett volna a bemutatónak, ez meg a vezérgép lenne, csak ugye kulcs nélkül...

Kameráztál?

Igen. Egy ideig én kísértem mindehová a Sky Huszars köteléket is.

Ezt gépet kellett kinyitnunk kulcs nélkül

A mellékelt ábra szerint sikerrel jártatok.

... vagy valaki *** gyorsan eltepert 'némedibe

Repülővel 5 perc!

Én meg már azt hittem, hogy sok minden egyéb elfoglaltságod mellett repülőt is vezettél!
Gyerekkoromban anyu nagybátyja Békéscsabán oktatott vitorlázókat a reptéren. Akkor még úgy volt, hogy 14 évesen megyek én is vitorlázni, de szegényt egy korai szívinfarktus kezdemény örökre eltiltotta a repüléstől. Szerencséje volt, még ma is él vidáman, én viszont nem lettem repülő!
Azóta meg már nem érdekel. Sőt az ilyen össznépi repülőnapokat és banzájokat sem szeretem!
Sok ember, meleg, por... tönkretesz mint a mozdonyokat!

Párszor "hiénáztam", amikor Jak-okkal mentünk bemutatóra. Van pár óra videó felvételem a kötelékről, meg Veres Zoliról, Besenyeiről, Vári Gyuláról (kaptam is tőlük viszonzást, habár elsodort engem is egy kicsit az élet a repüléstől). Én szerettem a repülőnapokat, meg a kerozin szagát, lévén eredetileg repülőgép műszerész vagyok.

Jaaaa... Így már érthető!

Pici gyerekkoromtól egészen egy évvel ezelőttig Rákospalotán laktam a Szentmihályi úton. Amióta az eszemet tudom, mindig is érdekeltek a közlekedési eszközök (a hajókat és az autókat kivéve, bár azóta ez is változott). A házunknak olyan szerencsés fekvése volt, hogy Ferihegyről a 31-es irányban fel- és a 13-as irányban leszálló gépek zöme felettünk repült el. Már óvodás koromban meg tudtam különböztetni a Tu-134, 154, Boeing 737-200, Jak-40 és egyéb gépeket egymástól, és külön élmény volt, amikor egy-egy Il-76 vagy 62(!) észak felől közelítve pont a tetőgerinc vonalát követte, viszonylag alacsonyan. Egyszer még egy Concorde-ot is láttam így (csak apu nem hitte el)!

A fentebbieknél is fontosabb, hogy a ház a mai napig egy évente mindössze 3 napon át tartó "légihíd" vonalában fekszik. Talán 3 évesen figyeltem fel erre (a nagy zaj miatt nem volt nehéz): valahonnan a városból (15 évvel később megtudtam, hogy a Dráva utca végén, a Duna partjáról) egymást érik a helikopterek, és mennek a mamáék (Kistarcsa) felé. Apu elmondta, hogy ezek a gépek a Hungaroring látogatóit és a versenyzőket viszik a Forma1-re. Na kb. ekkortól kezdtem rajongani a forgószárnyasokért is. Az elmúlt 23 év alatt sok helikoptertípus fordult meg így a fejem fölött, majd később (és mind a mai napig) elkezdtem kijárni a Dráva utcába. Több tonnányi fényképem van onnan, ízelítőül majd töltök fel párat, ha van rá igény!

Akit a repülő kerozinja megcsapott?

Az nem!

Csak egy Tu-134A üzemanyag fogyasztásmérő jeladójának 115V/400Hz tápfeszültsége...

No, amikor én voltam óvódás, akkor itthon még Boeing-ek nem jártak. A TU-134 és a TU-154 volt a "csúcstechnológia", a "fapados" meg az IL-62. (Csak meg ne tudják ezt Tupoljev és Iljusin, vagy stílszerűen: товариши Туполев и Илющин.)

Megrázó élmény lehetett, a szó legszorosabb értelmében!

Hogy mered az IL-62-t a fapadosok közé sorolni

Annak 4 futomüve volt és a business class ( akkoriban még ezen az osztályon repültem, budli bicskával a zsebemben ) jobb volt, mint bármelyik más gépé. , ráadásul sohasem volt tele, igy kényelmes volt az utazás, nem ugy mint a mai repülö heringes dobozokban.

Az igazi fapados az IL-18as volt, ott néha a pilota kérésére még integetni is kellett, hogy sikerüljön a runway végén állo néhány 100 méteres dombot leküzdeni......

Akkor most már értem miért akar minden mozdonyból repülőt csinálni

Hát, a Tupoljvekehez képest bizony az volt!
A módszerváltás környékén (Kádár papa halála előtt közvetlen) volt alkalmam közvetlen egymás után Iljusinon és Boeingen ülni... (Budapest - Calgary és vissza), össze sem lehetett hasonlítani! Egyszer, ha sok időm lesz, leírom a történetet...

Na jo nem Boeinghez kell hasonlitgatni. Az tény és valo, hogy akkortályt a nyugati gépek sokkal csendesebbek voltak, de szerencsére az orosz gépekkel sokan féltek utazni. , igy ott mindig sok hely és jo kiszolgálás volt.....
Én is regélhetnék utazásaimrol keleten is meg nyugaton is, a nemrégi, alig 10 orás, állva utazás, egy B777-s fedélzetén csak hab lenne a tortán......

Melyikhez?
A Tu-134-hez képest egy kimondottan tágas gép volt. A Tu-154-hez képest már nem, a 154-es a legjobban sikeredett szovjet utasszállító gép, amit eddig építettek.
Az Il-62 azért kellett, hogy legyen egy sugárhajtású, nagy hatótávolságú gépük, mert a bombázóból átépített Tu-114 a nyolc légcsavarjával egy agyrém volt. Mondjuk Iljusin papa 62-es tipusa sem a technika csodája, valljuk be, ezt nagyon elszúrták. Az első változata még ballaszt vizet is vitt magával, hogy a 4 hajtómű miatt durván faroknehéz gépet valahogy kiegyensúlyozzák... Amúgy, mivel a szovjet repülőgép ipar akkoriban nem tudott egy csendes, nagy kétáramúsági fokú hajtóművet csinálni, így a kor összes szovjet masináján a hajtóműveket a farokra tették, hogy az utastér zajszintjét némileg csökkentsék, ezért tűnik az Il-62 is az angol Vickers VC-10 másolatának. Nem is repül jól, a lengyelek repülték a tipust, és erősen csodálkoztak, hogy a Tu-154B2-t +3,5G-ig lehet túlterhelni teljes terhelésen (akkor a LOT-nak nem volt Tu-154-ese), míg az ő nagy vasuknál már +1,2-nél visított a vészjelző... Amit meg etwg írt, hogy négy futóműve van, az igaz. Egy orrfutó, két főfutó a szárnyak alatt, és egy támasztókerék a hajtóművek között hátul, a farokrészből ezt engedi le az automatika, ha a pilóták leállítják a hajtóműveket megálláskor a földön. Ha ez a támasztókerék súlyba kerül, vagyis egy kicsit felnyomja a gép seg... sejhaját, csak akkor záródik el a hajtóművek üzemanyag ellátása, és pörögnek le a hajtóművek. Ugyanis a hajtóművek a nem a gép hossztengelyével párhuzamosan vannak beépítve, hanem egy kicsit lefelé fújnak, így már alapgázon is tolnak annyit, hogy a gép ne üljön le a hátuljára. Támkerék meg azért kell, mert, ha állnak a turbinák, akkor ne üljön le... Ügyes, nem?

Erre csak azt tudom írni, hogy az egykori MALÉV Tesszalonik-i charterének utasai ott égnek szénné a személyzettel együtt a betonon, ha akkor nem Tu-154, hanem pl. Boeing 737 repüli a járatot, és így elszúrják a leszállást.

Alapjában semmi gondom nem volt az orosz technikával, pályafutásom elsö 15-20 évében ezek domináltak. Landoltunk TU-154-sel gyepes kifuton valahol Szibériában, egy másikat két kalapácsütéssel megjaviottak Adlerben, utaztam kecskék meg libák társaságában és ploszka ptica helyett disznotorost ettünk az egyik utas jovoltábol. Egy TU-134-sböl simán kirakták a már ülö utasokat, mert nem fért be a poggyász az ajton, igy azt az üllésekre rakták....
A tengerentulon meg egyszer beültettek a jumbo pilotafülkéjébe ( akkor még nyitva votak), mert valamilyen fontos utasnak kellett a helyem.
De repültem privátjettel is, amin még fel sem lehet állni, mert olyan kicsi, meg WC sincs rajta...
De elöfordult, hogy délröl jövet képtelenek voltak felfüteni a B737-st, és 4 orát fagyoskodtunk a + 40 fok után. Hasonló okok miatt álltam a minap az egész éjszaka a B777-s fedélzetén. Még véletlenül sem tudtak 19.5 foknál melegebbet csinálni....
Néhány éve egészen megörültem amikor valahol Ázsiában ismét valamilyen TU-val utaztam. Ez már egyáltalán nem volt olyan hangos, mint 25 évvel ezelött ( lehet hogy már uj motorok voltak rajta?) .
A legjobb az IL-62-s volt Londonban, azt mindig orákig dekázták, hogy vizszintesen álljon ( legalábbis ez volt az érzésem). Olykor, olykor alig voltunk 30an utasok, ilyenkor át kellett ülni, hogy elosszák a terhet. Láttam, amikor kintröl mutogattak az ujjaikkal, hogy még mennyit kell leterhelni az orrát. Ritkán usztuk meg Londont 1 oránál kisebb késéssel....
Máshol érdekes modon ez nem volt téma...

Il-62-n nem utaztam, Tu-154B2-n viszont részt vehettem pár oktató repülésen, és kapitányi vizsga repülésen, a pilótafülkében is, na az nagy élmény volt, ahogy évekkel később a B737-300 cockpitben filmezni is.

De az egyik legnagyobb ilyen élményem az volt, amikor a volt barátnőmet (már régen a feleségem ) is megrepültetve megkerültük szoros kötelékben a Ferihegyi tornyot a Sky Huszars kötelékkel. Nekem sajnos nem igazán lett jó a felvétlem, mert a vezérgépen ültem a jobb egyben, az ideális pozíciót Edelényi Gábor foglalta el, a jobb kísérő JAK-52 hátsó kabinjában... De ugyen nekem már akkor is fontosabb volt a nő

Sziasztok,

Szeretnék csinálni egy olyan magazint, ami online a neten lenne elérhető, ingyenesen, és havi rendszerességgel jelenne meg kezdetben 16 oldalon.
A fő téma a modellvasutazás, az összes méretarányban. Emellett pedig még elképzelhető nagyvasúttal kapcsolatos írás is.
Az ok, amiért de írok, az az, hogy embereket, írókat keresek, akik még aktívan modelleznek, jómagamról ez nem mondható már el, de egyébként én is rendelkezem terepasztallal.
Szóval én nagyon szívesen csinálnék egy ilyen kimondottan a vasútmodellezésről szóló magazint, és ha van rá ember, akkor a tervek szerint 2014-től, januárban indulna útjára.
Az én részem lenne a munkában a magazin szerkesztése, arculat adása, formába öntése.
Az íróknak csak írniuk kellene. Jelenleg is van egy magazinom, itt:
Bővebben: Link

Tehát én határozottan egy igényes magazint szeretnék elindítani, ehhez nekem minimum 5 emberre lenne szükségem.

S miböl gondolod, hogy egy ilyen magazin csak ugy ingyen életképes lenne?

Van már legalább egy tucat, s mind az életképtelenséggel küzd...
Többek között itt is találsz a HV-n jo irásokat...

Ha valakinek kedve támad cikket írni azt itt a HV-n is megteheti!

Én meg kifejezetten ugrok a noname létformákra...
Lehet, hogy hasznosabb lenne egy szakmai oldalon saját arccal nyomulni!!!

Egyébként meg Csuklónak igaza van, aki ingyen akar dolgozni itt is megteheti.

Onnét, hogy amint azt írtam van már működő magazinom, ugyanezen az elven. És mint írtam, 2 éve működik.
Erről a "tucat" magazinról tudnál linkeket adni, mert én utánanéztem, de egyet se találtam, ami ilyen témákat dolgozna fel.

Csukló:
Az online cikkbeküldés egy weblapon más, mint a neten egy ténylegesen magazin kinézetű pdf-et olvasni. A különbség a megjelenésben van, habár való igaz, tartalomban ugyanaz a kettő, hisz a gépen van.

Csak egy ötlet volt, egyedül biztos nem indítom el, főleg, ha nincs rá kereslet.

Hát elég sokat mond, hogy egy ilyen terv elött, még azokat a cimeket sem ismered amik valahogyan megrobálnak müködni.

Mondom, keresgéltem, de nem találtam. Nyilván azért nem, mert a kereső szavak sem voltak a legjobbak.
Azért is kértem, hogy linkeld már be léci ezeket a próbálkozásokat. Vagy ha itt nem lehet, akkor a mailomra, ha megtennéd, hogy átküldöd. sdzrt22[kukac]gmail[pont]com

Mondjuk, én magyar magazint kerestem, az hogy van németül, nem hinném, hogy zavarna.
Ahogy látom, nézem eléggé egy kaptafára épül, és amellett, hogy nem valami változatos, még hosszú is. Azért köszi. ;)