Sziasztok!
Ehhez hasonló témát nem találtam, ezért gondoltam nyitok egy topikot.
Elsőként a villamos mozdonyok berendezéseit: vontatómotorait, erőátviteli rendszerét, vezérlését tárgyalnánk ki. Pl a V42-es sorozat Ward-Leonard rendszerét, vagy a Kandó-féle fázisváltót, és annak működését, előnyeit, hátrányait. Szó lehet a különböző sorozatok fejlesztéséről, jövőéről, vagy felújításról. Ilyesmi kérdéseket, hozzászólásokat várok. Az én kérdésem, hogy a jelenleg a Vasúttörténeti Parkban álló V40 016 gépcsoportja milyen állapotban van, és hogyan lehetne újra üzemképessé tenné? A rendszert lényegében ismerem.

Hát nem tudom, hogy tul sokat tudna ilyesmihez hozzáadni egy ilyen nyilvánvaloan hobbisták által látogatott forum.
Ezekhez az erögépekhez rengeteg, nem éppen közkézen forgó tudás és ismeret kell.
Emlékszem valamelyik nyugati szaklapban még a saját alacsonyfrekvenciás jármüveik müködését sem siekerült hibátlanul elmagyarázni, a Kandóféle fázisváltás meg a hazai forrásoknak is kemény diónak számit (legalábbis olyan szinten, hogy bárki megértse).

Meglátjuk ki mit tud irni - jó lenne ezt-azt megérteni, fagy felfrissülni....

Szia!
Itt található egy viszonylag részletes leírás a gépről. Több ötletem is lenne az üzembe helyezésről, az egyik, hogy egy 25/16kV-os, olajhűtésű, egyedileg tervezett autotranszformátort kellene beépíteni. Egy 1800kVA-es már megfelelő lenne. A géptérben nem férne el, ezért valószínűleg valamelyik vezetőfülkébe kellene beépíteni, megfelelő burkolattal, hűtéssel ellátni. Akár a vízellenállás hűtőkörét, is fel lehetne használni a trafó hűtésére, egy rézlemezes hőcserélő közbeiktatásával. Tény, hogy kicsit így át kellene építeni egyes részeket, de ez most az üzem feltétele. Természetesen kívülről nem változna semmit, muzeális jellege megmaradna. A fázisváltó, és a vontatómotor elvileg működőképes, 1967-ben állították le, de nem nyúltak hozzá.

Kíváncsi lennék arra is, hogy a fázisváltó csapágyazása milyen állapotban van, valamint van-e benne olaj?

Szia, a téma nekem is tetszik és itt mindjárt fel is merült egy kérdés az elején, hogy ugye mozgásba kell hozni a mozdonyt, de milyen áron?
Nem a pénzre a gondolok hanem a műszaki beltartalomra.
Mert ahhoz, hogy mozogni tudjon át kell alakítani.
Kérdés, hogy mennyire kell és mennyire lehet ha múzeális tárgyról van szó?

Meg lehetne oldani azt is, hogy kap egy "új" belsőt a jelenlegi áramnemhez illesztve és akkor a régi motort és fázisváltót ki lehetne állítani a múzeumban!

Vagy az ötleteid alapján tervezni bele áramátalakítót.

Hát ebben az a véleményem, hogy pont a fázisváló ami érdekes az egészben. A V42 527-et is úgy csinálták meg, hogy megmaradt a Ward Leonard-féle forgó átalakító.

Szerintem mindenképp kellene egy 25/16kV-os trafó. Autotranszformátoros kivitelben nem túl nagy. Egyszerűen elférne valamelyik fülkében. A nagyfeszt a tetőről kábelen kapná, majd kábelen menne vissza a 16kV a fázisváltóhoz. Pont az lenne a lényege, hogy az eredeti fázisváltó menjen, mert a világon egyedülálló rendszerű mozdonyról van szó.

Sziasztok! Gondoltam, kicsit felélesztem a topikot.
Máris lenne egy kérdésem: A V42-es Ward-Leonard rendszere elvileg képes tartani a cos φ 1-et. Valamint még fázisjavításra is alkalmas. Ezt hogyan szabályozzák? Azt tudom, hogy a szinkronmotor forgórészének gerjesztését kell változtatni, de ezt automatika szabályozza, vagy a mozdonyvezető feladata?