Az egyik barátom kerti vasutjához ( 1- méret) egy paternosztert épitettünk a garázsba, igy a vonatok az üzem végén szépen bemennek egy alaguton a garázs a paternoszter megfelelö polcára. A paternoszter mint a valodi szépen körbejár ( bringalánc viszi a polcokat). Nem volt olcso mulatság de müködik és a vonatok ( 3m hosszban) egy szekrényben a garázsban vannak ( a szekrényt utolag épitettük köré, hogy igy is védjük a vonatokat.

Persze, hogy nem mert elírtam , helyesen 84-es és 91-es, de pár pillanat és javítom. Köszönöm...

Az is szép munka lehetett!
Vonatadagoló berendezés!

Bocsáss meg Gábor, de ennyi munkával ilyen autó nem a minőségi modellezés felé mutat.

Ezt nem igazán értem.

Szerintem ő a vásárolt alapmodellre érti, nem az általad frizírozottra...

Szinte hallom ahogy a váltóállító vasak előkerülnek a pufajkából és suhintásra indulnak!
Én értem!
Tekintsük úgy erre az autóra mint Gábor szent próbatételére!
(A pandából is kungfu mester lett )

Szép modellekben gazdag, Boldog Új Évet Kívánok minden vasút barátnak!

""A pandából is kungfu mester lett""
Csak nem a Fiat Pandából ....

Sziasztok!
Korábban lehetett látni, hogy az NDK harckocsik hogyan jönnek le a vagonokról.
Hát az oroszok is tudnak.
Bővebben: Link

Nincs itt gond. Gyerekfürdetés, hajvágás, házeladás közepette csak fél szemmel figyeltem ide, ezért nem állt össze a logikai egység Pista hozzászólásában.
Nem tekintem próbatételnek és nem is akkora nagy dolog, csak megmutattam, hogy mit lehetett kihozni egy valóban nem minőségi alapanyagból. Szerintem nem lett olyan rossz, én büszke vagyok rá. (másrészt azért is mutatom, hogy ne csak a szám járjon...)

Kérdés modul szakosztályhoz.

Állomáson EW1-es kitérő használható, vagy csak az EW2, és szintén kérdés, hogy mi a legkisebb használható ív, szintén állomáson (de hurokvágányban).

Köszönöm.

Az én értelmezésem szerint a forgalmi (átmenő) vágányokon EW2 a minimum, amúgy a többi állomási váltó lehet akár az EW1-is.
A hurok (itt nem értem az állomási megjelölést) általában a modulpálya végére szokott kerülni, hogy forduljon rajta a forgalom. Erre nincs külön szabvány, de a praktikum okán 1 m-en belül meg kell, hogy forduljon, lévén, hogy két db. 50 cm széles, 1 m-es teli modulon meg lehet ezt oldani, tehát nagyjából 45 cm-es ívsugár hozható ki. De persze bele kell kalkulálni az egyenes modulba történő visszacsatlakozást is.

Fejállomás végére. Mert van, hogy a sima kihúzó nem jó, mert a komplett szerelvénynek meg kellene fordulni, így egyszerűbb, ha körbejár.

Elvileg nem "tiltott" az EW1 használata, de a kis ívsugár miatt problémát okozhat (főleg a nagyobb gőzösöknél, és itt most nem csak a gyárira kell gondolni, nemzetközi szinten is sok-sok egyedi építésű jármű van).

Magyarul ha ilyet használsz, ki kell zárni az állomásodról azokat a járműveket, amelyek alkalmatlanok az ilyen kis sugarú ívekben történő közlekedésre.

Na várjál! Ha van egy fejállomás, akkor kisebb anyag- és helyszükséglet kell egy váltóra és annyi egyenes sínre, amire befér egy mozdony.
Vonat bejön mozdonnyal előre, leakaszt, körüljárja a vonatát és visszajön a másik végére, majd mehet be a modulpályára. Ez a körüljárás.
Míg a fordítóhurok gyakorlatilag plusz egy nm az egész helyhasználatból, sínanyag, hurokmodul-elektronika, viszont kétségtelen, hogy a vonat teljesen megfordul, értsd a kocsiszámozás is marad a helyes sorrendben.
Erre gondolsz?

Az utóbbira, tehát amikor beér egy komplett szerelvény az állomásra, majd egy hurok segítségével visszatér a "szomszéd" vágányra. Nincs leakasztás csak megy előre egyfolytában. (Mint az Árkád helyén az Örsön anno a 13-as villamos. Kép jobb alsó sarok.) Ebben az esetben érdekelne a legkisebb sugár, hogy "kizárni" ne kelljen senkit.

Nekem ugye csak BTTB erőgépeim vannak, de mintha Tillignél olvastam volna, hogy 310mm sugárnál kisebb ívben (vagy tán még abban sem) mehet pár vontatójármű, és talán kocsi sem.

Még csak tervezgetek, de nem szeretnék melléfogni.

Én ide egy jo nagy forditokorongot tennék. Gyakorlatilag csak egy hidat, olyan hosszut mint a modul. Rámegy a szerelvény egyszerüen megforditod 180 fokkal és mehet vissza.
Éppen azon agyalok, hogy az én Malacvasutamhoz is csinálok egy ilyen egyszerü modult ( sem terep, sem az élethüség nem kérdés ). Én 3 vágányt rakok majd a hidra igy 3 vonat fér el.

A modern Tt jármüvek legalább 310 mm-s sugarat igényelnek. Egyes konstrukciok még ettöl is nagyobbat ( sajnos).

Én úgy tudom, hogy az összes BTTB gép elmegy még a régi 286mm-es sugarú BTTB alapíven is. Én most ilyen ívekkel kezdtem asztalt építeni, és eddig minden gond nélkül futott rajta (Zeuke és Berliner cuccaim vannak). Persze majd az okosabbak úgyis megmondják, ha nem így van

Köszönöm a tippeket, de konkrétan az érdekelne, hogy "szabvány" szerint mi a legkisebb használható ív az általunk képviselt modulosztályban abban az esetben, ha nem kívánok járművet kizárni. Esztétika jelen esetben nem feltétel. (pl. hogy ronda a 4 tengelyes Y az ívben.)

etwg: Az ötlet nem rossz, de a nettó állomáshossz szabvány szerint ha jól olvastam akkor 2 méter, a jobban belegondolok, az már nem is fordítókorong lenne, hanem szerencsekerék

Van néhány ujabb mozdony ami nagyon szenved a régi iven ( föleg a gözösök meg a kisszeriások), meg a hosszu vagonok ( 2 tengelyes) is már elérik a kritikus felfutási szöget ( nyomkarima ) és kisiklanak.

Egy 1 méteres vonat már elég szép TT-ben nem kell tulzásba vinni a vonathosszat. Az állomásokon sem szokták kitömni a vágányokat vagonokkal.

No, először is, amit Gábor említ ( hurok ) nem feltételezi a két vágányos modult. Tehát a már meglévő egy vágányos moduljainkat feltételezve önmagába egy váltón keresztül visszatér a szerelvény. ( kell hozzá a hurok vezérlés is)
EW1 ismerjük a hibáit, nem való a modulos társasjátékba. Amit Sünöcske ír igaz, ha beépíti valaki azt jelezni kell, mert van ami nem preferálja fizikailag, DE gondoljunk a két tengelyes önjáró egységekre!!! Ha marad a műanyag szív lehet lökdösni a mazsolát, bz-t vagy az új Pikó üdvöskét. Én most építgetem át Dorkafalvát ( fűtőházi és homlok rakodó csonkák ) eszembe sem jutott.

BTTB.hu modul szabvány részlet:
A jelen szabvány szerint épített modulokon a minimális ívsugár nyílt vonali egyvágányos modulok
esetében min. 1000 mm, kétvágányos modulok esetében min. 2500 mm, a szolgálati helyek fővágányaiban
pedig 700 mm (tartozékokkal felszerelt járművek közlekedése miatt) legyen. A Tillig EW2 (R= 631 mm)
kitérő alkalmazása azonban megengedett. Szolgálati helyeken lehetőség szerint a mellékvágányokon se
használjunk 700 mm-nél kisebb ívsugarat, hogy lehetséges legyen a járművek minél szélesebb körű
használata. Ezek a minimális ívsugarak a méretarányosan leképzett vonalszakaszokra nem érvényesek,
amennyiben a nagyvasúti mintakép szűkebb sugárral rendelkezik.

Ezt nem túl nagy örömmel hallom, de ilyen ívből van egy rakással, így ebből fogok építkezni. Mondjuk gőzösöket nem nagyon terveztem eleve. Az viszont nagyon érdekelne, hogy a Tillig Nohab elmegy-e az ilyen íveken.

igen.

A régiek biztos elmennek az ujakkal már lehetnek gondok. Sajnos a kritikus pont a régi váltó lesz. Az nem jo ma már semmire.

De akkor elméletileg a gyári sínekből nem is lehet építkezni, mert a legnagyobb ívsugár ha jól tudom 396mm az meg jóval kevesebb mint a 700. Akkor ezeket az íveket mind flexi anyagból kell elkészíteni?!

igen

Igen, ez a klasszikus, kétvágányos modulok fordítóhurka. Az eddigi megfigyeléseim alapján - ismétlem - egy 1 nm-es területen megtörtént a fordítás. Abban az esetben, amikor ez a hurok ki van fejtve, tehát 2-3, vagy akár 4 koncentrikus vágányívre van osztva váltók segítségével (tárolási funkció pl), akkor persze nagyobb területre kell megépíteni. Jvnd barátunkkal már agyaltunk ezen és mindkettőnknek van 2 nm-nyi olyan teli modulja, amire az ilyen hurok (egyvágányos) megépíthető. Kicsit kevesebb, mint 500 mm-es ívsugárral értendő és azon minden jármű elmegy.
És azért 1 nm, mert az egész számú többszöröse az alapmodul területének.

A modulépítésnek pont az a lényege, hogy a valósághoz közeli geometriákat lehessen létrehozni. Illetve a vonathosszokban is elég látványos. Nem igazán mérendő és mérhető össze a behatárolt kubatúrájú terepasztalokkal, hiszen épp ez a cél, hogy jó nagy területen ehessen játszani. Az eddigi találkozóinkon épp az volt a katartikus, hogy jó hosszú vonatokkal lehetett üzemeltetni. A mai egzakt kocsiméreteknél egy ötkocsis szerelvény maga megvan egy méter és akkor nem beszéltünk a '80-as évek 10-14 kocsis vonatairól. Na meg egy szénvonat 40 db eas-sal és hasonlók. Szerintem ebben van a vitamin és bizony láttunk már ilyen szép szerelvényeket.

Éppenséggel feltételezi, mert az a kiegészítő darab, amit végül te hoztál el a Temofesztről és épp egy Y modulként lett beépítve, pont ezt a célt szolgálta volna. A mi egyvágányosunkból csinált volna egy kétvágányos darabot, amiből fordult volna a hurok. Így maga a hurok akár kétvágányos rendszerhez is használható lenne a későbbiekben.

Szia,
Azért a két dolgot ketté kell tudni választani.
Most itt a modulszabvány alapján jelent meg az ívsugár, ahol értelemszerűen a minél nagyobb a jobb.
Terepasztalon természetesen lehet építkezni régi, BTTB geometriából is, az persze egy másik dolog, hogy nem azé a jövő.
Ha a modellek többsége inkább Zeuke, vagy BTTB, akkor azok elmennek a régin is. Csak a 4-5 csatolt kerekű gőzösöknél jelent problémát az ívsugár. A forgóvázas mozdonyok 99%-a elmegy a 286-on.
Az újaknál azért írják a min radius R310-et, mert a gyártónak ez a legkisebb, közforgalmú ívsugara. Ott a 267, de az szigorúan iparvágány, kéttengelyes gépeknek. Az felejtős ebben a leosztásban.
Lényeg, hogy ideig-óráig meg lehet nyugodni a régi sínrendszerrel, de az igazi finomságok már az geometrián jönnek elő.

Ez szép és jó, meg tényleg látványos, de....
mi a helyzet a mozdonyokkal, amik ezeket a szerelvényeket vontatják? Ugye örök téma, hogy a mozdonyok motorját a túlterhelés kiheréli és mehet a boncasztalra!

A hétvégén elkészült modellek:

Ha már szóba került az ívsugár téma, szvsz a jelenlegi szabványban van egy komoly nyűg, egészen pontosan, a modulszabvánnyal -- bár (még) nem modulozok) volna egy elméleti jellegű gondom.

Mégpedig a kettős átszelési kitérő, azaz az angolváltó problémája.

A Temofeszt egyik nagy hiányosságának tartottam, hogy bizony a modulokról hiányzik ez a látványos, hasznos és egyébként a nagyvasúton eléggé gyakran alkalmazott jószág.

Komolyabb vágánykapcsolat, több párhuzamos vágány összekapcsolása, azaz mellékvonali szintnél komolyabb (nagyobb) állomás építése esetén a valóságban igen nehezen, vagy nem is lehetne gazdaságos megoldást találni az angolváltó alkalmazása nélkül.
Másképp megfogalmazva, angolváltó felhasználása nélkül épített nagyobb modell/modul állomás, bizony, nem mondható modellhűnek.

Gyári kitérők felhasználása esetén viszont amennyiben a jelenlegi modulszabvány alapján járunk el vagy egy lécszaggató kapufát, vagy pedig egy csinos kis öngólt rúgunk.

A DKW 1 ugye, 310 mm ívsugarú. A DKW2 pedig ún- bázeli típusú kitérő, azaz a két köríves vágány belül nem metszi egymást. Így hiába van tehát benne nagysugarú ív, hazai állomás valósághű modellezésére mégsem használható, mert ezt a típust itthoni nagyvasúton nem alkalmazzák.

A gyári kitérók tehát --hacsak nem erőszakoljuk meg a szabványt és engedélyezzük állomásokon a 310 mm-es ívsugarat a kitérőkben -így gyakorlatilag viszont ki is esnek

Ha viszont elmegyünk az egyedi építésű angolváltók irányába, akkor meg az eredeti geometria dől be, azaz a 15 fokos líra (vele együtt az EW 2 ) sem lesz felhasználható. mert geometriai okokból nagyobb ívsugárral csak a 15 foknál laposabb szögű angolváltó építhető.

Ebből következően, tehát ha csökkentjük a líra hajlásszögét, akkor gyakorlatilag máris ott tartunk, hogy az állomás összes váltóját is egyedileg kell elkészíteni.

Egyedi építésű. laposabb hajlásszögű váltók esetében viszont természetesen meg fog nőni a váltókörzetek, illetve az állomások hossza és persze a modulok építési költsége is...

Melyik kezünket is harapjuk akkor meg?

Valószínűleg hiányos vasúti ismereteim miatt, de én nem értem a problémádat. Attól még, hogy az angol váltó egyedi építésű, egyedi ívsugárral és kitérési szöggel miért ne lehetne a többi váltó EW2 vagy EW3? Esetleg közvetlen hozzá csatlakozónak kell még egyedi építésűnek lennie.

Neked nem lenne rá annyi pénzed, másnak miért érné meg az "élethű állomás" építése? Angolváltós váltókörzetre (2db körzet!) kérj árajánlatot Váltógyártótól, azt maradsz az egyvágányos fővonal-négyvágányos állomás koncepciónál ..... vagy továbbra is az otthoni BTTB/Zeuke asztal.....

Jelentem, a Piko gépnek fel se tűnt a műanyag keresztezési középrész

A modul éppenolyan kompromisszum mint bármelyik terepasztal. Egy forditohurok meg nincs valos példaképe, azzal már ezzel kezdödik a probléma. Ha nem lehet ugy összerakni a modulokat, hogy a vonat "természetes" uton megforduljon és "müvi" beavatkozásra van szükség, akkor már kompromisszumot kell kötni. Azaz vagy szét kell bontani a hosszu vonatokat, vagy körüljárni. Ha már itt valaki felhozta a kocsiszámokat is, akkor egy hurokforditás nem igen fér a modellhüségbe, s ha az nem fér be (mint ahogy a 10 kocsis személy sem a 2 méteres állomásra), akkor majdnem mindegy, hogy 310 mm-s iven vagy 600 mm-s iven fordul a szerelvény.

Nem leszek népszerű, de Cegléden pl. egyetlen angol sincsen, pedig szép nagy állomás

Igy van ahogy irod.
Nem tanulmányoztam különösebben a modulszabványt, de szerintem a kitüzött célok kizárolag a nyilt pálya vonalvezetésére vonatkoznak, s nem a váltokra, váltómezökre. Ha ugyanis ott is a kisszögü váltokat céloznák meg, akkor rengeteg "meddö" modulra lenne szükség, mert a méteres modulhosszon nem lehetne több, mint 4 vágányra osztani a nyilt pályát. Azaz egy állomáshoz, feltételezve a 2 méteres szabad vágányhosszat, egyböl legalább 4 modul kell.
Ezek a modulok szoktak viszont a leghálátlanabbak lenni, mert máshol nem használhatok, ( sima doboz 4 sinnel - vagy egy váltomezö), egységes kialakitással kell rendelkezniük ( hogy az állomás jobban nézzen ki), és nem igen van rajtuk lehetöség modellezési mutatványokra ( maximum 1 modulra lehet állomásépületet épiteni a többire legfeljebb bakterházat).
Rendszerint egy-egy modellezönek kell feláldoznia magát, aki elkésziti ezt a 4 vagy több modult, ( odahaza tárolja, rendszerint viszont a legdrágábbak) és rajta áll vagy bukik minden modul tali). Ö maga viszont nem igen élheti ki magát a modellezésben, mert mint irtam, ezeken a modulokon a sineken kivül alig van/lehet valami, modellezési szempontból érdekes.

Az az érzésem, hogy a nagyvasut igyekszik egyre inkább kerülni a bonyolult és drága angolváltókat. Igy egyre kevesebb lesz belölük.
(Nemcsak az áruk magas, de a karbantartási költségek is és a kopás is nagyobbak - igy a várhato élettartam is rövidebb).

Közben csak nem hagyott nyugodni a téma, és csak zárójelben írom: Hintertupfing árnyékpályaudvaron EW1 kitérők vannak (ez most nem volt ott a Füstiben)

Ezmiez?! Mármint milyen pályaudvar?!

A TT Klub Bayern egyik tárolópályaudvara:

Hintertupfing állomás adatlapja

Hát azért ez egy elég bátor állítás.

Tényleg nincsen túl sok, na de hogy egy sincs... érdemes megnézni a tehercsoport végpont felőli oldalát

Nos olyannal találkoztam már, hogy egy-egy kiállításon a napi 10 órás üzem után, kb. havonta megfekszik a klub néhány mozdonya. Vagy példának okáért a nagy kiállítási terepasztalok üzeméből is ki-kiesik egy-egy mozdony.
Bizonyos értelemben ezek a szükséges velejárói a látványos bemutatóknak.
Amit mi eddig műveltünk, ott azért sűrű forgásban mentek a mozdonyok, átlag 1,5-2 m-es szerelvényeikkel, szerintem max fél órát voltak a pályán.
Ha meg elszáll egy motor, akkor csere. Csak kasztni ne olvadjon.

Jó, a kivétel erősíti a szabályt!

De nem véletlen, hogy nem az átmenő fővágányokban található.