Tisztelt Fórumtársak!

Úgy látom, hogy ezen a fórumon is elharapózni látszik az igénytelen, figyelmetlen, magyartalan írásmód, a nyelvi, nyelvtani szabályok semmibe vétele. Ez - túl azon, hogy alapvetően negatívan befolyásolja az egyébként is fogékony, főként fiatal olvasókat - igen hátrányos megítélést ad az ide tévedő, alkalmi olvasóknak a fórumról.
Tekintettel arra, hogy ez az oldal egy nívós, szakmai fórum testvéroldala (Hobbielektronika, HE), ahol ugyancsak megkövetelt a helyes írásmód, kérek minden felhasználót, hogy fordítson kellő figyelmet a helyesírására!
(Amennyiben nem vagy biztos abban, hogy hogyan kell egy szót helyesen leírni, sok esetben segít, ha egy helyesírás-ellenőrzést is tudó, szövegszerkesztő programban, pl. M$ Word, leírod, és megnézed, elfogadja-e, vagy mit javasol helyette. 100%-os hibátlanságot az sem tud, de a legnagyobb "szarvashibákat" kiszűri.)
Kérem, hogy az igényesség okán a mondatkezdő nagybetűket, a szóközöket, és a mondatok, mondatrészek tagolását segítő írásjeleket (pont, vessző, pontosvessző, kötőjel, stb.) se spóroljuk ki!

Köszönöm.

Kérdés a moderátorokhoz:

12 napja írtam két cikket is Bécsről lassan értelmét vesztik.

Érdeklődnék, hogy miért nem lett kiadva

Mindjárt utána nézek, de nem látom kiemelten a tartalom-szerkesztést, ezért is nem tűnt fel.

Köszi.

Csak mert nem szeretek feleslegesen dolgozni!

Ha szólsz - mondjuk egy rövid privátban - átfutom, és engedélyezem. Hamarabb megvan.

Bocs, nem akartam új témát nyitni.
Tud esetleg valaki valamilyen börzét/kiállítást Aug. 14-28 között ahová ki lehet menni árulni? Ha igen kinél lehet érdeklődni?
Előre is köszi!

Szia

Szerintem pangás van és uborka szezon!
Szerintem a következő az a Szeptemberi LÁNG börze........

Nem hangzik jól...

Nem találtam jobb helyet a kérdésemnek, ide másolom, remélem nem rossz helyre.


Köszönöm,

András

Jó helyen van!

És szerintem lenne elég fiatal, ha több olyan csapat lenne aki foglalkoznak a kicsik tanításával!

Kíváncsi leszek milyen eredményre jutsz András a közvélemény kutatással.
Néhány "belemenősebb" kérdést hiányoltam, ami pont ebben az utánpótlás témakörben fontos.

Milyen hatást gyakorol például, a magát "öregrókának" aposztofáló személy, aki a "tudatlan" kezdőt:
- kioktatja,
- lenézi,
- "jól megleckézteti" -ezt szó szerint idézem egy személytől!

Miközben a gyárak és kereskedők évről évre egy szűkülő szegmensbe próbálnak árut pumpálni, azt csak egyre nagyobb listaáron tudják megtenni. Az emelkedő árak miatt egyre kisebb a vásárlóerő, tehát önálló keresettel nem rendelkező embereknek ez nem elérhető hobbi.
Magyarország pedig vásárlóerő paritáson is vesztésre áll, mert ellenben a kommunikációval, a valóság pont az ellenkezője.

És ha ehhez hozzájön, ez a személyes támogatás, akkor...nem részletezem!

Ha egy klub nem rendelkezik klubasztallal, akkor nem lehet megtanítani az utánpótlást a mesterfogásokra.
Persze az ilyen és ehhez hasonló fórumok és munkaközösségek jók és kellenek, de nem elégségesek. Tanulni gyorsan csak személyesen, egymástól lehet.

A Digitools bemutatón beszélgettem Zsoltival arról, hogy például a VMC-s termékek használatára lehetne workshopot rendezni. Ahol lehet látni élőben egy hegy, völgy, mező, tó, szikla születését és nem utolsó sorban utána csinálni a mesternek. Viszont ez belépős rendezvény lenne, mert máskülönben nem lehetne felvállalni

Tényleg sikerült egy jó kérdést kitalálnod De azért ne feledkezzünk meg arról se hogy mostanában valahogy a "tudatlan kezdők" tudatlanabbak, kezdőbbek és tisztelet a kivételnek arrogánsabbak mint akár csak pár éve is. Nálam is sokszor fel megy a pumpa, csak én ilyenkor inkább nem szólok Bár néha azért kijön.....

Arról meg hogy a vasútmodellezés mennyibe kerül nekem azért kicsit más a véleményem mint a többségnek. Szerintem használtan is lehet vasútmodelleket vásárolni és nem kell feltétlenül Railjet szerelvényt futtatni R1-es íveken. Vajon Kisfaludy kolléga vitán felül szépen megépített asztalainak mekkora volt a költségvetése? Vagy például az én soha el nem készülő asztalomnak, amit egy kidobásra ítélt ágybetétre építettem, és vettem eddig hozzá 20-25000 Ft -ért síneket? A többit meg apránként meg lehet csinálni hulladékokból. Persze hogy egyszerűbb megvenni a készet, de az először is többe kerül, másodszor meg hol van akkor az alkotás öröme Mert ugye a hobbynak az volna a lényege. Vagy tévednék?

Makettversenyeken mindig van bemutató sokféle témában. Nem kell nagy dolgokra gondolni, Valaki elviszi a makettjét és a helyszínem dolgozgat rajta. Közben lehet beszélgetni, kérdezgetni és figyelni. És érdekes módon a makettversenyek többnyire ingyenesen látogathatóak. Bár az igaz hogy oda nem kell terepasztalokat szállítani drága pénzen. Viszont az amúgy is belépőjegyes rendezvényeken elférnének ilyen bemutatók. Lehet hogy még látogató csalogatónak is jók lennének.

Szerintem ez igy nem igaz, mert sok minden másra viszont van pénz és nem is kevés. Csak nézz körül; tegnapelött is bekopogott az automba valaki, hogy adjak neki némi pénzt, hogy el tudjon menni vonattal a szomszéd állomásra, s mit szorongat a koldus a kezében? - legujabb Iphone-t. Ugyanez van a táblagépekkel, arrol nem is beszélve, hogy mi minden másra megy el a pénz. Ha ezt összeszámolod, akkor sok ilyen ( szegény?) gyereknél sok mozdonyni berendezés lapul a zsebében, táskájában stb. Régen alig volt valaki ilyen korban, akinek ilyen drága cuccai lettek volna. Ott meg ahol nem ez a helyzet ott sajnos régebben sem volt jobb. Ott megelégedtek egy bicskával....
Az mindig ugy volt, hogy a vasutmodellek vevöinek a legerösebb korosztálya a >45 év feletti, aki vagy magának vagy gyerekeinek, unokáinak veszi a modelleket. Az csak a néhai keleti blokkban volt, hogy a diákok, söt kisiskolások is tudtak ilyesmire költeni ( ha éppen volt valami a boltban).
Az tény, hogy a olcsobb kezdökészletek eléggé eltüntek, illetve nem annyira olcsok, mert sajnos a kornak megfelelöen azokat is ki kell tömni ezzel azzal ( digitalizálni stb) .
Ami szintén hiányzik, mifelénk sajnos mindig majdnem igy volt, az a szervezetség, azaz a klubok. Sajnos Europában jelenleg csak Németországban sikerült bevonni az iskolákat ilyennemü tevékenységbe, ahol tanitás után a gyerekeknek lehetöségük van ilyen nemü tevékenységre. Sajnos még Ausztriában sem müködhet ilyesmi, pedig igény lenne.
Ezért is szolaltam fel, amikor a magyar vezetö e-magazinban nagyon buta kommentekkel látták el az egyik ilyen témát feszegetö cikket ( sulimodul). Pedig ott kellene kezdeni, ott beleoltani az erre hajlamos gyerekekbe a vasutmodellezö bacilust. Nagyon fájt az az irás mert azt egy tanito irta, márpedig pontosan a tanitók meggyözése a legnehezebb feladat. Ott áll a vasutmodellezés a legjobban ahol sok tanito is müveli a hobbit, mert nekik a legegyszerübb ezt megszerettetni a gyerekekkel.

Teljesen igazad van, a baj az, hogy a mai társadalomban nem az az érték, ha valamit meg tudsz csinálni, söt az a menö aki reklám láttán felugrik a karosszékböl és rohan megvenni a látott cuccot.


A német azt mondaná, hogy: Unwissenheit ist Pass für Fachkompetenz!
(A tudatlanság utlevél a szakértelemhez)

Ezt a témát András felkérésére, neki már kifejtettem, de ide is hagy írjak be pár gondolatot.
Az előttem megszólalók közül talán Eugen az, aki még emlékezhet az egykori MHSZ-es modellező klubokra. Az ifjabbak érthető okokból nem, de épp a frissebb korosztály az, akik mindig megpróbálják feltalálni a spanyol viaszt, holott az valahol egy fiók mélyében már ott pihen.
A lényeg, hogy a mindenféle társadalmi, politikai, gazdasági szélviharok ugyebár ezt a területet is szétzilálták, hiszen miért is lenne jó az, ami az átkosban született és működött. Pedig ebben az esetben be kell látnunk, hogy megfelelő ráncfelvarrással, a korszerű gondolkodásmód beinjektálásával bizony működne. Működne egy jól megszervezett utánpótlást nevelő hálózat. Persze hozzá kell tenni, hogy hazánkban, ha már egynél többen vagyunk valahol, akkor hamar előkerül a viszály.
És itt jön a képbe Zsolesz észrevétele a nagy öregek vs. fiatal tacskók kérdéskörében. Addig, amíg pl egy MAVOE az MTA "öregek tanácsához" hasonlatosan működik és kevésbé fogadják el az új technológiákat, ne várjuk épp a szakma "krémjétől", hogy a jövőbe mutató lépéseket tegyenek. Nem is tudom, hogy egyáltalán létezik-e még a MAVOE.
A szakkörök fenntartása költséges és a közös ló hatás hamar beszedi a vámját, gyorsan amortizálódnak az ilyen modellek, előbb-utóbb már használhatatlanná válnak.
A szülők manapság inkább a gyerek hatékonyabb fejlődésére szánnak pénzt a különfoglalkozásokon, tehát zene, tantárgy, vagy sport a hívószavak. A vasútmodellezés nem. Ma már az a generáció a szülő, akik nem is kerültek kapcsolatba ezzel a hobbival, tehát mit is adjanak át a gyereknek. Ismerek olyan feleséget, aki úgy viszonyul az ura hobbijához, hogy "remélem, hogy ezt nem örökölte tőled a gyerek..."
Felgyorsult a világ. Sokkal gazdagabb ingerekre van szüksége a ma fiataljának. Az egyik gyártó fejlesztési igazgatójával éppen arról diskuráltam Nürnbergben, hogy mi az, ami a vasútmodell kapcsán még lázba hozza a gyereket. A verseny, a karambol, a siklás és ezek fény- és hangjelenségekkel vegyített variációi. No hát ebbe az irányba fejlesztenek a cégek.
Ja és a cégek. Számos gyártó támogatná konkrétan a magyar utánpótlást is, de sajnos itt a klubvezetők, a megmondó emberek itt-ott lecsippentenek maguknak a támogatási tételekből, vagy a saját elképzelésük szerint osztják el azokat. Szóval ez a része is megakasztó.
És mindeközben szépen elsorvad az alapvetés: a közösség építés, a manuális kreativitás fejlesztése, a gyerek önálló munkára nevelése és valóban, az esetlegesen hulladékból, újra felhasználható anyagokból történő alkotás.

Létezik! Bár pl. a korábban hatalmas rendezvénynek számító, a PeCsát két szinten megtöltő kiállítás és -versenyük patinája is csúnyán megkopott, most már a Keleti pu. kultúrtermében is csak szellősen vannak elhelyezve a tárgyak. Pedig gyerekként imádtam és minden évben vártam (gyermekvasutasként meg sikerült elintéznem, hogy suliidőben, hétköznapra(!) is mehessek terepasztalt kezelni a klubasztalunkhoz), hogy jöjjön az ősz és a kiállítás!

Teljesen egyetértek, bár annyival ki kell, hogy egészítselek, hogy nem csak etwg fórumtárs emlékezhet az MHSZ-re, hanem (példának okáért) magam is...

Csak annyit tennék hozzá, hogy részben a modellvasut-ipar is ludas ebben a helyzetben, hiszen alapvetö érdekük az eladás s nem pedig a közösség épitése ( ami ritkán sikerül azzal, hogy a másik orra alá nyomkodjuk a legujabb szerzeményünket, söt sokakat ez üldöz el, hiszen hazafelé elgondolkodnak, hogy annak a valaminek az értéke fél havi fizetésbe kerül). A kreativitás fejlesztése is kérdéses - ugyan mit lehet kezdeni egy méregdrága modellel?
Még a kiegészitök szállitoi ugy ahogy illenek ebbe a körbe, de a többség nem.
A sulimodul is lehetne egy megoldás, hiszent azt mindenki magának épiti az iskolai foglalkozás keretében. Nekem ez fáj a legjobban, mert a fiam iskolájában is ott van kimagasloan felszerelt mühely, de sem az iskolának, sem a tanitoknak nem jut az eszébe, hogy délután oda egy szakkört szerveznének. ( csak az ö osztályában 3 gyereknek van otthon terepasztala...). Igy a gyererek a napköziben jobb esetben a leckét irják, jo idöben a parkban játszanak, vagy a computer teremben veszekednek a gépekért, a felügyelök meg vagy szundikálnak, vagy a gyereket számolják .
Ami a technologiai különbséget illeti, én sem tartozok a legfiatalabbak közé, mégis igyekszem tartani a lépést, és még mindig tudok mutatni valamit a gyerekeknek, amiröl valoszinüleg még nem is hallottak. ( mindjárt jön a video ).

Üdv!
Én is kitöltöttem a kérdőívet, de ez valahol kevés infót fog adni a helyzetről - nem tudom szakember (doki) részt vett-e az összeállításban.

Nagyon külsősnek érzem magam. A vasútmodell számomra egy miniatűr csoda, ami sínen jár - nekem nem sok köze van a nagyvasúthoz. Viszont rengeteg saját kézügyességet találékonyságot igényel ahhoz, hogy élvezhető legyen.
Ez utóbbi nem divat manapság - a találékonyság, hiszen mindenki készen akar venni mindent.

Kérdezgetve embereket a vasútmodellről, valami furcsa "hóbortnak" titulálják, amit az ember művel. Hát még ha épít/tulajdonol is valamit, akkor valami nagyon fura ember lehet, vagy vasutas, aki hazaviszi a munkáját...

Az árak: ezen felesleges vitatkozni. Mindig arra van pénz amire kell. Ha nyaralásra, akkor arra, ha szenvedélyre akkor arra. Tehát ha valakit ez komolyan érdekel, akkor tud rá fordítani - főleg ha a szülő is valamennyire fogékony, és nem a TV-t tartja a legfontosabb dolognak a világon.

Gyerekek: olvastam itt, hogy mire vágynak a gyerekek (siklás/fény/karambol). Bocs nem erre vágynak, hanem ezt látják a TV-ben így azt hiszik ez a jó. A gyerek arra vágyik, hogy játszhasson! Ez nagy gond, hogy a marketing ezt nem veszi észre a vasútmodellnél. A vasút legfontosabb eleme a biztonság, és a nagy teherbírás. Ezt kell a gyerekekben elfogadtatni, és akkor nem a karambol lesz az izgi, hanem az, hogyan kerüljék el. (van 3 gyerek itthon, nem a levegőbe beszélek

A mai modellekkel az is a fő baj, hogy túlzottan részletgazdagok. Ez egy gyereknek - valljuk be őszintén - felesleges. Ami meg játék címén megy, az gagyi műanyag rossz. Azaz nincs a tanuláshoz, ismerkedéshez egy olcsó gyakorlásra ideális szegmense egyik gyárnak sem. Én ezt tartom fő problémának.
Monológ vége - úgysem én váltom meg a világot

De ha egyszer igaz (nálam)?

Lehet, hogy félreérthető volt.
A vasutas foglalkozásnál teljesen egyértelmű, hogy modellezik.
Viszont, más esetben egyáltalán nem egyértelmű, főleg ha tudják az illetőről, hogy nem az. Akkor kerül át egy ilyen meghatározhatatlan "kasztba".
Én így látom. Egy átlagos beszélgetés:
-Vasút modellezel?
-Igen.
-Máv/vasútnál dolgozol?
-nem.
-Hát akkor nem értem.

Értitek? Az emberek nagy részének az az elfogadott, hogy csak vasutas modellezhet, a többi nem -> azaz meg sem fordul a fejükben, hogy ezzel foglalkozzanak, inkább vesznek valami jó pléjsztésönt a gyereknek, maguknak...

Megjegyzem: vasútmodell reklámot magyar TV-ben még sosem láttam. Ritkán nézek TV-t az tény, de se egy ROCO, Piko stb...akkor meg mit várnak ezek a cégek?
Külföldi adóknál régebbről emlékszem Maerklin reklámra pl.

Külföldön sem igen reklámoznak a TV-kben. Azoknak a reklámoknak sajnos semmi értelme nincs, annyi pénzük meg amugy sincs, hogy olyan agressziv kampányt folytassanak mint a mosopor meg gyogyszergyárak.
Persze a TV-k is tehetnének valamit, de láthattad, hogy az értelmes vasuti témáju müsorok nálunk rendre megbuknak, a sz@rt meg okádják egyes adok.
Már valahol irtam, hogy nagyon kellene olyan müsor, ami a fiatalok kreativitását, kézügyességét fejlesztené, de erre ugy látszik nincs pénz, csak sztárcsinálásra meg hasonlo együgyü és gyakran teljesen értelmetlen müsorokra.

Nálunk viszonylag kis közösség van a HÉV-nél és szerintem a két kezem bőven elég ahhoz, hogy megszámoljam hány kollégának van vasútmodellje (forgalom és műszak együtt kb 200fő) és hiába dolgozunk valami vasút szerűségnél (mert a sunocske félék szerint a HÉV nem az ), ha véletlenül viszek magammal valami itthoni munkát a munkahelyre, elég nagy az esélye hogy kapok pár lesajnáló megjegyzést... Itthon nem divat manapság a vasút. Ez talán a vasúttársaságunknak is köszönhető, talán a felpörgetett világhoz képest nyugodtnak tűnő tempónknak, de sokakat elriaszthatnak az új termékeken lévő árcédulák is (használtat meg nem mernek venni, vagy az is több, mint egy laptop 0Ft kezdővel 12 havi részletre...

Sehol sincsenek a vasutasok tulsulyban...

Én nem tudom, hogy Pesten hogyan működött az MHSZ, de nálunk én lőni jártam és repülő modellezni.

Hogy miért?

Mert az egyik öregnek az egyik volt a hobbija, a másiknak meg a másik. (öreg esetenként egyenlő technika tanár)

És kb. az egyetlen gyerek voltam a korcsoportomban, aki beverte a fejét, és vasútmodellezett!

Ez akkor volt, amikor NDK még baráti volt és a márkájuk meg még barátibb!

Azóta változott egy és más!

Ez mindenhol igy van, ha van egy öreg akinek van hobbija és el van a fiatalokkal, akkor nyilván az a hobbi lesz ott a menö. Ezt nem lehet senkinek elöirni, mert abbol amugy sem lesz semmi.

Azért pozitív példák is vannak. Salzburgban a Roco vastagon támogatja az 1. Salzburgi klubot, ahol csodaszépen megépített pályán mennek a vonatok. Tény, hogy a klub pénzért látogatható, de egy hihetetlenül barátságos, vasúti környezetbe lép be a látogató, büfé, melegétel, sör várja a klubtagokat is, tehát a közösségi életnek is jut tér. Azt persze nem tudtam meg a látogatáskor, hogy milyen a korosztályi arány, de az biztos, hogy itthon nem láttam még ehhez foghatót sem.

A hazai szakkörök kérdése megint csak az anyagiakra vezethető vissza. Se az iskola, se a szakkörvezető és se a szülő nem fog erre a hobbira áldozni. Nincs hozadéka. Nem jár sportversenyek díjával, pénzjutalommal, dicsőséggel. Mert a közvélemény nem tekinti ezekre alkalmasnak. És ez lecsapódik a szülőn, aki csak buta hóbortnak tartja, illetve rá nézve nagyon költséges és értelmetlen további kötelezettségnek.

Pedig nagyon sok olyan modellező szaki van, aki ért a gyerekek nyelvén, érti a modern eszközöket és jól át tudná adni a tudást. De sajna erre se hely, se támogatás nincs.

Csak megjegyzem, hogy mi is belefutottunk a klubhelyiség-problémába és bizony csak falakba ütközik az ember: a nagy vasút vagyongazdálkodási osztálya szigorúan piaci alapon gondolkodik még a lepusztult, fűtetlen, infrastruktúrától mentes, üresen kongó ingatlanok tekintetében is. Magán cégektől meg érthető okok miatt nem lehet támogatást remélni. Hiába a hívószavak, mint hogy utánpótlás, ifjúság oktatás, stb.

Szerintem mindenhol máshol hasonlóan épült fel az MHSZ szervezete. Voltak szakosztályok, mindenki oda csatlakozott, ami tetszett neki (igaz, ha nem volt megfelelő szakkörvezető, akkor az a terület kimaradt egyes helyeken). Persze, hogy a lövés és repülő modellezés vitte a prímet, de sokáig a Modellezés c. lapban is volt vasútmodelles rovat, nagyon jó kis anyagokkal. A nagyobb központokban természetesen minden elérhető volt. Nagyjából emlékszem ezekre, mert apám aktív tagja volt a fővárosi szervezeteknek.

Persze változott egy, s más, nem is ez a gond.
Inkább az, ami már főként társadalmi probléma, hogy minden, ami 1989 előtt volt, az csak sz@r lehet, mert hogy "pártállami". És félreértés ne essék, nem a 3,60-as kenyeret sírom vissza. Csak az elmúlt 25 év rávilágított rengeteg dologra, ami azt bizonyítja, hogy mind szervezettségében, mind szociális, kulturális és közösségi szempontból sokkal jobban működött jó pár dolog annak idején, mint most.

Nincs modellreklám, mint ahogy fröccsöntőszerszám, vagy fémipari berendezés hirdetése sem. Ezek nagyon réteg területek, ezért csak a nekik szánt, főleg print médiában van ilyen témájú hirdetés.
De ez így van rendjén.
(hozzáteszem, hogy most indult a vasútmodellTV, ahol egy kicsit megpróbáljuk felzavarni az állóvizet e téren is )

Hol?

Tessen a facebook-on megkeresni, like-olni, aztán várni a fejleményeket.
ITT

Ahha!
Kössz, habár én magam megmaradok az "Out of Facebook" társaság ritka példányai között.

(De, most, hogy eszembe jutott ez a név, lehet hogy csinálok egy ilyen csoportot a "fészbúkon"... )

Hát pedig ez is része valahol a lentebb említett szemléletváltásnak.
Sokan még abban a hitben ringatják magukat, hogy ha felkerülnek a fb-ra, akkor nyitott könyvvé válik az életük. Pedig nem. Nem szükséges fürdőszobai tükör előtt pózolva, selfie képekkel teleraknod a profilodat, viszont ha ügyesen megválasztott információkat osztasz meg magadról, vagy a tevékenységedről, akkor az eljut olyanokhoz is, akik még nincsenek képben.

Nekem semmi gondom a facebookkal meg hasonlo felületekkel, csupán annyi, hogy miért kell a facebookot ( stb) támogatni a jelenlétünkkel. Ez vonatkozik sok más médiára is. Én egyszer beléptem egy ilyen forumba, a mai napig nem tudok onnan kilépni ( eltünni) , sok éve egyszerüen zaklatnak, emiatt kerülöm az ilyen forumokat, amennyire csak lehet.
Amig ugyanis máshol ura vagy a helyzetnek, itt nem, és soha nem is leszel az, ezért tabuk számomra az ilyen forumok.
Van egy sereg videomegoszto (YT, Vimeo stb), ahol olyan TV-t inditasz amilyent akarsz, anélkül, hogy ki lennél téve zaklatásnak, vagy a nézöknek kellene valamibe belepniük, ha meg akarják nézni a filmet.

Félreértés!
Nem a facebook-on indul a vasútmodellTV. Külön oldala lesz és természetesen az általad is említett videómegosztók alkalmazásával lesz elérhető a tartalom.
A fb egy a sok népszerűsítő felület közül. És bizonyos szintig ingyenes. Semmilyen más online felületen nem értem volna azt el, hogy szűk egy hét alatt csaknem 5000 emberhez jusson el a hír és ebből aktívan 210-en jelezzék vissza, hogy tetszik is nekik a kezdeményezés.
Számomra a fb semmi több ennél. Nem tulajdonítok neki semmi mélyebb jelentőséget. Azt látom, hogy a hasonló ötletek, kezdeményezések egy ilyen felületen manapság jóval hatékonyabban működnek, mint máshol.

Ami pedig a YT "tévét" illeti: nekem csak bosszúságot okoz. Főleg akkor, amikor a sugárzott adásaimból emelek át részeket, vagy egész műsorokat és az ott jogdíjasan használt zenéket rendre kimoderálja. Magyarán, ami már lement a tévében, csak jelentősebb hangátkeveréssel használható webtévés felületen. Persze mindaddig, míg nincs az embernek saját videószervere. Viszont a YT nagyobb és gyorsabb elérést biztosít, mint bármi más (lásd fb jelenség), tehát valamit, valamiért. És innen nézve a fb pontosan ugyan az, mint a YT.

Ja és ezt írod:
"miért kell a facebookot ( stb) támogatni a jelenlétünkkel"

Ez a para már lecsengett. A fb is egy termék, amit ha akarsz, megveszel (használsz). Ha okosan viszonyulunk hozzá, akkor hasznot is hozhat.

Röstellem amiért én csak a 210. voltam, de későn tudtam meg!
A fb-t többféleképpen lehet használni ahogy mondtad, olcsó, de hatékony reklámra, kapcsolat tartásra vagy egyéb hülyeségre!
Mondjuk van rajta szemét (kéretlen tartalom, vírus, stb) bőven!
Azt mondjuk nem értem miért ennyire memóriaigényes.

A facebook ezt kihasználja ( hozzájárulásunk nélkül) ellentétben pl a YT vagy a Vimeoval. Ezért kerülöm a fb-t meg hasonlo "baráti" portálokat.

Sajnos a jogdijakat aligha lehet megkerülni, láthatod az olimpiát is, azt is letiltitták a müholdakrol.

Nem megkerülöm a jogdíjakat, ugyanis a produkció, vagy a befogadó média fizet minden sugárzás után. Csak ha mindez felkerül a YT-ra, akkor az megint másként értelmezi. De teljesen mindegy.
Már nagyon elkanyarodtunk a "közérdekű" topiktól.

Csak nagy dumák hallatszanak minden oldalrol, hogyan kellene szakembereket nevelni. Márpedig a vasutmodellezés az egyik legegyetemesebb hobbi, ahol játszva lehetne sok minden elsajátitani, amit a hivatalos orákon szinte reménytelen.

Ilyen támogatást mástol is kaphatsz ( és nem is tul bonyolult) csak ez kicsit másrol szol....


Mi mást lehetne elvárni egy piacgazdaságban - föleg nagy városokban sajnos ez igy van - inkább hagyják évekig üresen rohadni, mint apropénzért valakinek odaadni. Mifelénk is van egy majdnem uj bevásárloközpont ( rossz helyre és rosszkor épitették), már vagy 3-szor csödbe ment, és többnyire üresen áll az egész komplexus, arrol hallani sem akartak, hogy nekünk odaadják az egyik üzlethelységet. Szerencsére egy hajdani gyárban megkaptuk az emelet 1/4-ét.

Üdvözletem az Uraknak!

Hozzászólnék én is András által felvetett témához.
Véleményem szerint a modellezés nem feltétlen "öregszik", inkább igénytelenedik.
Gábor tanácsára a terepasztalomnak készítettünk egy Facebook oldalt. Az "eligénytelenedéssel" ott szembesültem leginkább. Főként német oldalakon vettem észre azt, hogy mindenki kiteszi a kirakatba a magáét, az én megítélésem szerint kevés közülük az, amelyik dicsekvésre alkalmas lenne. Írtam is róla egy szösszenetet január 6-án.
Itthon az emlegetett népszerű videómegosztón látni töménytelen mennyiségű "szemetet", amit vasútmodellezésnek titulálnak.
A TT klubtopikban pattant ki belőlem néhány nem túl visszafogott gondolat pontosan ezt a témát érintő ügyekben. Sajnos az az észrevételem, hogy a modellezésbe is beszivárgott az emberi gyarlóság, egoizmus. Ezzel együtt kezd élesen elhatárolódni egymástól az igényes, elhivatottságból, szeretetből, odafigyelésből művelt - ha úgy tetszik - fanatikus modellezés, és a "kirakatmodellezés", ami az imént felsoroltak egyikét sem tartalmazza. Az pedig még sajnálatosabb, hogy ez utóbbi egyre nagyobb megbecsülésnek és figyelemnek örvend.
Két kiállításon voltam eddig - hozzáteszem, egyikre sem tartottam magam alkalmasnak addig, amíg olyan modellezők nem bátorítottak a részvételre, akik munkáját már régóta nagyra becsülöm - és a nagy többség nem tudta értékelni sem eszmei sem anyagi értékét a részletesen kidolgozott, apró részletekkel teli asztaloknak. Sokkal több időt töltöttek olyan asztalok mellett, ahol több ezer euróért összevásárolt műanyag épületek és kiegészítők voltak szűztisztán telepítve, köztük szintén több ezer eurós színes vonatok "téptek" 30 centi sugarú íveken.
Hogy ki a hibás ebben?
Az általatok felsoroltak közül egy kicsit mindenki.
Azért én megemlíteném a modellezéssel foglalkozó fórumok közösségét is, akik közül sokan - elhiszem, hogy segítő szándékkal - támogatják a hülyébbnél hülyébb ötleteket, tovább ötletelnek az eleve kivitelezhetetlen tervek fölött ahelyett, hogy az alapok átgondolására ösztökéljék a fiatal jelentkezőket. Arról nem is beszélve, hogy ezen emberkék általában azokat nem keresik meg kérdéseikkel, akik testközelből ismerik a nagyvasutat és talán valamit letettek már a modellezés terén is.
Miért öregszik a modellezés? Mert az ember hanyatlik. És hanyatlik vele minden, amiben benne van a keze.
A modellezés egy életforma, egy elhivatottság, az önkifejezés egyik eszköze. Akinek erre nincs igénye, lehet bármekkora terepasztala, járműparkja és hírneve, nem lesz belőle modellező. És sajnos ahogyan a társadalom egyre inkább az értéktelen szemétre éhes a médiától kezdve a magánéletéig, úgy ez a modellezésben is megfigyelhető.

Számomra ez nagyon lényeg! A gyökere...
Szerintem nagyon jól megfogalmaztad! Jó volt olvasni...
Az fb-t meg ki lehetne hagyni, ebben a témában nem mérvadó, csak abban, hogy míg vállalkozó kedvűeknek lehet hasznos felület, de nagyobb részt több a kára, lásd emberi személyes kapcsolatok romlása!

Ez a kérdés számomra túl összetett, hogy miért nem működik hazai vasútmodellezés, vagy miért így van ahogy van...
Mindenkinek van igaza, saját szempontból.
Elnézést kérek mindenkitől, de sajnos azt kell mondjam meglátásom szerint, megint pénzről szól minden!

Szerintem meg pontosan nem a pénzröl szol a dolog, csak sokak érdeke, hogy pénzröl szoljon.

Minden este levezetésképpen megnézem a Szomszédok sorozat néhány epizódját. Mintha nem telt volna el 25 év. Ma is pontosan ugyanazokról a problémákról ejtünk szót, mint a teleregény anno.
Semmi nem változott, főleg ami az értékrendek elértéktelenedését érinti. És az igénytelenség térnyerését.
A vasútmodellezés valahol az értékek és az igényesség fokmérője.
Laci nagyon jól megfogalmazod mindig a dolgok lényegét. Csak kevesen veszik a fáradságot, hogy igényesen értelmezzék a gondolataidat. Egyre kevesebben. Sajnos a ma emberének már csak tőmondatokban, leegyszerűsített helyesírással és lehetőség szerint írásjelek nélkül szabad bármit is leírni, egyébként összezavarodik és félreértelmez.
De mit is várunk ebben a szennyviharban? Annyira legyünk csak egoisták, hogy nekünk jó az igényes modellezéshez és életvitelhez való ragaszkodásunk.

Ebben egyetértek.

...és ahogyan azt a társadalom minden nap képes bebizonyítani: van még lejjebb is. Azt nem tudom, hol az alja, de az én ingerküszöbömet már rég átlépte, és egyre gyakrabban nem tudok elmenni mellette itt a fórumon sem, és a környezetemben sem.

Jó éjszakát, szép álmokat Uraim!

Ezen kár rágodni, mett sajnos ez máskor sem volt másképp, s amikor elértek a fenékre, akkor elövették a kardokat stb. bebizonyitani a többieknek, hogy az még nem a fenék és bekopogtak Luciferhez.

Egyébként így aludva az alapgondolatra: mindannyiunk jól felfogott érdeke lenne az utánpótlás gondozása, a lehetőségek kiaknázása, mert ha folyamatosan csökken a vásárlói kör, akkor a gyártók két dolgot tehetnek: növelik az áraikat, vagy a végső esetben tönkremennek. És nekünk, még aktív gyűjtőknek, modellezőknek ez csak rossz lehet.
Ha túllépünk a társadalom romlásának megítélésén, akkor érdemes lenne megtalálnunk azokat az eszközöket, amelyekkel segíthetnénk a hobbink térnyerését.

Majd észreveszik, amikor leérünk a fenekére. Ott aztán lehet lobogtatni a milliárdokat meg a pártigazolványokat...
No de nem göngyölítem tovább, úgysem segítek vele semmin.
Legyen szép napotok!