Ez sokkal komplexxebb dolog. Modellben egy nem hajtott mozdony nagyságrenddel bonyolultabb kérdés, mint pl. a nagyvasuton ( habár ott is sok mindent meg kell tenni amig egy gözmozdonyt göz nélkül mozgásba lehet hozni ).
Ezt a jelenlegi gyártok 90%-a teljesen ignorálja, egy másik pofon a szegecsszámlálok listáján. Söt e téren még csak mozgást sem lehet látni a modellmozdonyok konstrukcios versenylistáján. A hajdani kelet-német konstrukcios irodák utcahosszal vezetnek ( igaz a piac öket is erösen szoritja a közepesség felé).
A legszomorubb, hogy történik mindez ma, amikor már nem kérdés a felhasznált anyagok minösége, amikor számitogépek ezrei támogatják a konstruktöröket, amikor olyan technologiák állnak a rendelkezésre, amikröl korábban még álmodni sem lehetett.
Mindaz amit leirtál stimmel, de mindezeket a kérdéseket ma szinte gombnyomásra lehetne szimulálni és változtatni rajtuk mielött még elindulna a gyártás. Vajon mi tartja vissza a gyártokat?
A kérdésre a választ inkább pl. a szegecsszámlálok - vonatozo modellezök aránya adná meg. Sajnos, követve a szaklapokat, egyre inkább a minden pénzt megfizetö szegecsszámlálok kerülnek fölénybe, és az ö igényeik állnak mindenek felett a másik csoport rovására.
( nem akarok nagyon példákat mondani, már több hozzászolásom is foglalkozott a vasutmodellek (ál-) tesztjeivel, meg a konstrukcios szemét dicsöitésével, és nemcsak a gözmozdony hajtási fronton. Ugy látszik ma már van egy komoly vásárloi réteg, aki a mozgásképtelen modellért is hajlando lenne pénzt adni... ).

Például a TILLIG Nohab esete:
Egy 40 éves konstrukció 40-szeres áron. És úgy kapkodják, mint búcsúba az ingyen cukorkát.
Miért törnék magukat, ha így is elfogy...

Ezzel is, de úgy az egész magyar életfelfogással kapcsolatos az alábbi "tanmese-vicc".:

Farkas találkozik a medvével:
- Te Medve! Azt mondják, van egy halállistád.
- Van.
- Rajta vagyok én is?
- Rajta.
- És most ki fogsz nyírni?
- Ki bizony.
És a Medve már roppantja is a farkas nyakát.

Megy tovább a maci, találkozik Rókával. Kérdezi a Róka:
- Te Medve! Tényleg van halállistád?
- Van.
- Rajta vagyok?
- Rajta.
- És most kinyírsz?
- De ki ám!
Már roppan is a Róka nyaka.

Ballag tovább Medve, találkozik Nyuszikával. Kérdi a nyuszi:
- Te Medve! Azt hallom, van halállistád.
- Van.
- Én is rajta vagyok?
- Rajta.
- És nem lehetne kihúzni róla?
- Dehogynem.

Az árakat hagyjuk inkább békében, a világ nagy okosai által irányitott világgazdaság sajnos oda jutott ahova, amikor egy termék árának még annyi köze sincs a valosághoz, mint a piaci kofa politikai analizésének.
(És itt a vasutmodellek még a jobbik kategoriában vannak, összevetve mondjuk az élelmiszerekkel, ruhákkal, elektronikával).

Tegyél a mérlegre egy tisztességesen megcsinált ilyen gőzöst (Tillig BR50, BR52, vagy Gützold BR24) úgy, hogy először megméred szerkocsit, majd utána a mozdonyt. Kb. egyenlő tömeget kell(ene) kapnod. Ez az alap. Ha ebben eltérés van, és a mozdony sokkal könnyebb, mint a szerkocsi, akkor lép fel az az effektus, hogy a mozdony csak "fityeg" a szerkocsi előtt.

A Tillig NoHAB-ja egy speciális eset. Nincs másik belőle. Ráadásul a BTTB-nek nem a sajátja volt a modell, hanem kooperációban készült a hajdani PSW-vel. Ok, hogy miért nem csináltak Tillig-ék új szerszámot (szerintem):
- olcsóbb volt megvenni a PSW utódjától a tulajdonjogot, mint új szerszámot készíteni, vagyis gyakorlatilag egy tök új kasznit tervezni. Szerintem láttak kereskedelmi potenciált a modellben, de akkorát nem, hogy bevállalják egy tök új tervezés/készítés költségeit. Látván, hogy a MÁV változatról is jön a következő bőr (lesz rajta változtatás, annyit elárulhatok, javul a modell a élethűsége), és ugye kijöTT pár német magánvasúti festés, meg ugye a CFL-lel kezdték. Tehát, lehet, hogy érdemes lett volna belevágni inkább egy újba? Nem tudom, nem látok bele a Tillig cégvezetésének a fejébe. Tisztán gazdasági okokból a Tillig-nek igaza volt, hogy azt az utat járta, amit. Egyébként szerintem a Tillig NoHAB-ok azért nem kicsit jobbak, mint a hajdani Zeuke/BTTB. Megjegyzem anno Zeuke azért messze szebb M61-es volt, mint a PIKO OFF méretű "modelljei". Abban meg Neked van igazad, hogy a többi Tillig modell meg jobban sikerült, mert azért az alapszerszám kora látszik rendesen a NoHAB-on.

Részben igazad van,viszont ha nem fogy a MÁV-os kiadású modell,sosem fognak minket ennél a gyártónál komolyan venni.Esélyünk sem lesz a későbbiekben más magyar kiadású modellekre...Egyszerűen nem lesz érdemes MÁV-os témákat kihozni,ha egyszer nem fogy...
Én biztosan meg fogom venni.A MÁV IV.korszakos személyvagonból is vettem 8 db-ot,meg egy hálókocsit is.

Részemről nagyon örülök,hogy idén lesz IV.korszakos 4t-es pörekocsi is!

Miki

Azt hiszem, félreértetted.
Talán így jobban érthető : ha a Tescoban megveszed a Tej feliratú élelmiszeripari hulladékot drága pénzért, amíg az őrségi gazdák ugyanannyiért a lefolyóba burogatják a tejet,
addig soha nem fogunk élelmiszert venni és enni.
Főként azért, mert nekünk így is jó.
Nem mennék ebbe most bele, talán majd egy szalonna meg egy szilva mellett nagyon szívesen.
Így is jó

Szívesen látlak bármikor,bár tavaly a körtém,meg a barackom jobban sikerült,De ne félj van szilva is...

Nem veszem fenyegetésnek.
De te is elhozhatnád megfuttatni a hadsereget.

No akkor ezt valahogy összehozzuk.A csajsziknak már úgy is be van ígérve.

Ha ők nem festenek MÁV-ot, majd fest más

Pontosan erről beszélek!
És ahol fityeg, ott máris borul a mozdonykerekek áramszedésére felépített konstrukciós elv.
Nem egy későbbi Tillig BR01 (nem a legújabb) lifegett vígan az ívekben úgy, hogy a csatolt kerekek nyomkarimája a sínkoronán futott. Az ilyesmire nem lehet futásbiztonságot alapozni.

Azért nem ennyire ám!
Ma kérdeztem rá az egyik szaküzletben, hogy hány db. törős forgóvázú Nohab fogyott a megjelenése óta. Éppen az említett gyári hiba miatt alig tíz, tehát egy ilyen fiaskó rendesen aláverhet még egy jól kitalált üzleti tervnek is.

Csak a többiek kedvéért írom le.

A TT-s BR01-es még egy BTTB konstrukció volt, ezt vette át később a Tillig. Nyomai még felismerhetőek az új BR03 REKO-n is. Gyakorlatilag az a rákfenéje, hogy anno Berlinben nem tudtak egy elegendően nagy vonóerőt adó szerkocsit konstruálni (Figyeljük csak meg az új Tillig 2'2'Txx egység szerkocsikat! Minden tengely hajtott ebből két kerékpár tapadógyűrűs is!), így nem akarták korlátozni a húzható kocsik számát. Ezért könnyűre vették a mozdonyt a szerkocsi előtt. Mivel a hajtott és csatolt kerekek eléggé nagyok is, így a relatíve alacsony tömeg miatt a tapadóerő is csekély, plusz a rudazat kialakítása is küzdött némi gondokkal, az áramszedést is le kellett szedni a nagy kerekekről. Hogy mégis szedjen áramot a mozdony is, ezért az áramszedést előre vitték a két első futókerékre. Ennek két gondja van:
- ezek vannak elől, így az összes szutykot a pályáról ezek szedik fel először. Nagyon könnyen elkoszolódnak.
- mivel ezeket le kell szorítani a sínre, hogy ne csússzanak, ezért egy kvázi kerekített "Y" alakú bronz rugólemezen támaszkodnak. Namost, ha ezt a lemezt beállítjuk úgy, hogy a futók szépen fussanak a sínen, és rendesen szedjék az áramot, akkor könnyen belesünk abba a hibába, hogy a túlfeszített rugó szépen felemeli a könnyű mozdony csatolt kerekeit a sínről, így azok fognak csúszni. Ha meg túl könnyűre vesszük ezt a rugót, akkor a csatolt kerekek ugyan forognak majd szépen, de az áramszedést biztosító első futók leszorító ereje meg kevés lesz, és ezek fognak csúszni, és rosszul veszik majd az áramot. A határ, amin egyensúlyozni kell, nagyon keskeny! Be lehet ugyan állítani, de türelemjáték.

Nem véletlen, hogy a Tillig megelégelte a dolgot, és pár éve újra tervezte a BR01 pár részletét.*
- Először is a két tengelyen hajtott szerkocsi helyett kapott egy újat, amiben már mind a négy hajtott.
- Az alaposan megnövelt vonóerő miatt némileg nehezebb is lett a mozdony, javítva egy kicsit a korábbi túl könnyű verzió imént jelzett hibáit.
- Megszűnt a bontható mozdony-szerkocsi kapcsolat, de ez nem is baj, biztosabbak az újak a sínen ezzel a fix kupplunggal.
Sajnos az a részlet, hogy a mozdonyon csak a két első futó szed áramot, az megmaradt, és ilyen a BR03-as is.

*: most csak a mozdony és szerkocsi tömeg szempontból írtam le a változásokat. Az újabb Tillig BR01-esek és 03-asok a leírtakon kívül még egy sereg ponton megváltoztak, előnyükre. És figyelem! A leírtak kizárólag a BR01 mozdonyokra érvényesek, a BTTB, és a korai Tillig verziókra. Minden más Tillig gőzös mentes ezektől a hibáktól!

Ezen a példán is látni, hogy valakik nagyon nem nöttek fel a feladathoz.
Röhej, hogy a 21. században csak igy tudják megoldani az áramszedést.
1. A nem hajtott kerekek mindig rosszabbul szedik az áramot
2. A futokerek funkcioja a modellben egészen más, mint a nagy mozdonyon, igy teljesen téves ezeket a kerekeket a futo diszen kivül bármire is használni.
3. A csatolt kerekek áramszedésre történö felhasználására rengeteg, már sok évtizede bevált megoldás van ( szinte valamennyi N meg Z modellben igy van). Elég a kerekeket 2 csonka tengelyre szerelni, igy a tengelyröl lehet egyenesen szedni az áramot és mégis elcsuszhat a kerék akár 2 mm-t is oldalirányban, az áramszedök akadálya nélkül.

Szia!

Igen ez az a mozdony, de mikor etwg megemlítette, hogy valahol sántít a történet, akkor gyorsan szétkaptam, és magam is láttam a turpisságot.

A nem kívánt részt töröltem a cikkből, így már korrekt a dolog. Szerencsére az internet népe lusta, és ha át is veszik csak hivatkozásokat közölnek, így a forrásanyag változása esetén a változás a cache-ek ürülésével végbemegy magától.

Köszönöm az észrevételeket, ezért jó hogy szakértőbbek is olvassák az oldalt, ha hiba van szóvá teszik.

És ezt közös barátunk úgy oldotta meg, hogy lesúlyozta az első futókerekeket pár gramm ólommal.

Azóta semmi hibája a mozdonynak! És ennyin múlott egy konstrukciós hiba, amit a gyár egy kis béta teszttel megoldhatott volna!

Nincs többet felfutás a sín karimára, megvan a biztos leszorítás, és ezzel az áramszedés.

Ennyi! Gondolkodás +10 perc!

Persze azzal a kiegészítéssel, hogy valóban teljes legyen a kép, hogy ugyebár a BR01-esek gyártása három, markánsan elkülönülő szakaszra bontható.
Nekem mindegyik időszakból volt és van is bőséggel ilyen mozdonyom, sőt az elmúlt években tucatjával javítottam is őket, sőt felújítás is volt pár.
Érdekes módon, nálam a legelső, BTTB, majd Parisel csomagolásból szinte mindegyik makulátlanul futott. A problémás esetek a későbbi, kékdobozos Tillig modelleknél jöttek elő, majd értelem szerűen a legújabbaknál nem.

Ez cikkszám szerint azonosítható, Gábor?

A saját tapasztalataim alapján az alábbi kategóriákat állítottam fel:
BTTB/Parisel kiadás, átmeneti csomagolás, aztán csak fehér doboz. A fejlesztési irány már az 1985-ös katalógusban tetten érhető:ITT
Ez a 2120-as cikkszámú modell, ami nálam emígyen festett: LINK
Mindez 1990-re már a 02120-as számot viselte.
1992-ben, a már javában döngető Parisel érában jött mellé másik két és fél modell: VALAHOGY ÍGY , itt mindegyiknek azonos volt a beltartalma, tehát még pontosan ugyanolyan hajtásról és menettulajdonságokról beszélünk, mint a 2120-as alapmodellnél. Ezek azok, akiknél rendre előjött pár éve a cinkpestis. Megdagadt a szerkocsi betét és elhajlott, megszorult a mozdony futómű-főkeret. Viszont, ezek nálam mind makulátlanul viselkedtek még az R286-os ívekben is. A saját példányom leírása: Ehun ni!
Tehát ő volt a 02122.
Aztán bekerült a gyűjteménybe a 02125 és a 02126. Ezek már extrább festésűek voltak, mert az egyikük fotolakk, a másik pedig a sötétzöld-fekete kombó. No ezek rendre kiugortak az ívekben, a motor kerregősebb volt és sok, apró, de azért orvosolható hibája volt/van. Leírás a 02126-os fotólakkorsól: Íme
De mivel ekkoriban (2007-8 modellév) sok 01-es volt gyártásban, lásd Mondjuk itt
vagy itt.
És ezek egy része ugyanúgy 02120-02122 cikkszámú, mint a korábbiak, így nehéz pontosan megmondani, hogy na éppen a kiszemelt példány mit tudhat. Annyi biztos, hogy a kék, majd a kék-piros dobozos kiadások közül nagyobb arányban lehet sínről lelépő típus, mint a régi zöld Bttb-s és fehér Parisel csomagolásúból.
Mert mindezek után 2010-re megérett a teljes felújítás, ami jó pár momentumot érintett, köztük a szerkocsit, azon belül a lehajtást (ennek köszönhetően született meg az egységes, új szerkocsi alapmodell, amit aztán a 23-as is megkaphatott), illetve megváltozott a mozdony futómű-kerete is, ami egyébként kompatibilis a korábbival, de fúrni kell és menetet vágni bele, hogy cserélni lehessen. Egyébként e kis módosítással pár gramm fém még így is lekerült a mozdonyról, ezáltal csökkenhetett a tömege, hacsak ezt nem pótolták a kazánban valahol.
Az új 01-esek pedig a 0213x-es cikkszámmezőt kezdték el felélni, viszont érdekes módon ezek közül is akadt, amelyik lazán felfutott a sínkoronára. Ívben szépen kiemelkedett a mozdony egyik oldala. Erre varrjunk gombot!
Hab a tortán, hogy laza egy év múltán kijött a 02001-es, azaz a BR01.5-ös sorozat modellje, ami viszont minden tekintetben megállja a helyét.
Nagyjából így tudtam összefoglalni. Hangsúlyozom, hogy ez saját tapasztalat, lehet hogy más, máskor, merőben másként találkozott a problémával.

Friss, meleg a pite. A logisztika ördöge ma csak a 2. osztályos kocsikat prezentálta, de reményteljest holnaptól mind a négy MÁV Y elérhető lesz a VMC-nél. Ahol nem mellékesen, most 8990 ft az ára.

Még egy kérdésre visszatérnék az E11 témához. Ugye az elmúlt pár napban kibeszéltük, hogy a Gützold gépen egyszerre világítanak a fények, viszont Gábornak van egy cikke, amiben leírása szerint menetirány szerinti fényváltás van. Ez is mókolt, vagy a 90-es évekre a gyárban machináltak valamit vele mondván "Nyugat-Európához tartozunk, hű de királyok vagyunk rakjunk bele még egy izzót, meg két egyirányító diódát?

Bővebben: Link

Na igen. Az volt a kapitális marhaság a részemről. Mea Culpa, ha megvezettem vele a nagyérdeműt.
Sajnos a modell már nincs a birtokomban, ezért nem tudom ellenőrizni az állításom valóságtartalmát.
Most így belegondolok, bízom benne, hogy ekkora ökörséget nem írhattam, de még az is lehet, hogy mégis irányfüggő volt a világítása. Ebay beszerzés volt, lehet, hogy egy német szaki belenyúlt, már nem tudom.

Tehát, ha jól értelek, akkor a 0213x sorozat már a "jó" kivitelből származik?!

Nem feltétlenül.

Kicsi a világ!

Szeretnék némi segítséget, információt kérni.
Kaptam ajándékba egy 1 osztályú, Aa jelölésű, 51 55 19-51040-5 pályaszámú, nehezen olvashatóan Budapest állomásítású személykocsit. Az állapota, amennyire én meg tudom ítélni, katasztrofális. Hogy ragad a piszoktól, nem gond, meg lehet tisztítani. Van eredeti belső világítása, 2db izzó, ami a forgózsámolyról szedné az energiát. Ámde a kaszni mind a négy sarkán, az ajtótól majdnem az első ablakok feléig "kibővítette" valami barkácsmester a kivágást, a forgózsámoly nagyobb kifordulása okán. Gondolom ez pótolható és ügyes festéssel eltüntethető. A két forgózsámoly belső végét szépen, ívesen megköszörülte, szintén a nagyobb kifordulás miatt. Innentől kezdve a két forgózsámoly max. alkatrésznek jó, mivel a fékpofák többsége letört és hiányzik. A lépcsők is görbék, de szerintem javíthatók, a tengelyek kis takarítással szintén életképesnek tűnnek. Az egyik szuronyos kuplungnak hiányzik a kengyele, a másik teljesen hiányzik. Ez abszolúte nem zavarna, mert ha egyáltalán életre lehet kelteni a kocsit, modern rövid kuplungokat szánnék rá. Végül, de nem utolsó sorban az alváz közepéről hiányzik a tartály szett. Tudna valaki tippet adni, hogy a forgózsámoly műanyag alkatrészeit és a tartályokat hol lehetne beszerezni?

Ez szerintem még az első MÁV-os Y kocsi lehet, még úgy 1975-76 tájáról. Amennyi hibát leírtál róla... Szóval inkább ő legyen alkatrész donor, mintsem, hogy erre költs egy forintot is. Kapásból kellene két új forgózsámoly, szerintem festés helyett egy új kaszni, még a légtartály is hiányzik... Felejtős...

Közben megtaláltam.
Ez itt?
A lap alján?

Ennyi energiával szinte biztos, hogy jobbat lehetne venni bármelyik börzén. Ez a vagon saccra legalább 35-40 éves, és nagyon valoszinü, hogy minden ami hiányzik nem lesz olcsobb mint egy ugyanilyen kocsi. Esetleg a kasznit tedd rendbe, az egész alvázat meg egy másik kocsibol szedd ki.

Igen, pontosan. Köszi a tanácsot.

A MasTTertape műhelyben minden alkatrészt megtalálsz ehhez a kocsihoz (is), de inkább lebeszéllek, akárcsak az előttem szólók.
A forgóvázak, a fém kerekek, a légtartály, az egyéb szükséges kiegészítők árából már tudsz venni egy nagyon jó állapotú, hasonló korú kocsit.
Mindezek nagyjából 3500 ft körül vannak, plusz a festés.
Bár itthon a mávos festésű, régi romok is erősen felülárazottak, de ennyi pénzért találsz szépet.
Ha meg azt nézzük, hogy egy teljesen új kocsi 8900-ért megkapható, akkor nincsenek is olyan messze egymástól ezek az árak.
Szerintem.

Köszönöm a felvilágosításokat és tanácsokat.

Jól néznek ki, kíváncsi vagyok mihez készülnek? A motorral szerelt változat talán Bbmot vagy Hargita forgóváz lehet.

SziaszTTok!

Az új Kühn személyvagonok a Tillig hasonló személyvagonjaival közlekedhetnek egy szerelvényben?

Üdv:Miki

Sziasztok! Rég írtam tudom.....
A gőzmozdony témához szólnék hozzá. Döbbenten olvasom, hogy a BR23- as ( Tillig 2100 cikksz.) is az új BR01.5 szerkocsi hajtással bír!
A nálam tapasztaltak: BR 01 es (Tillig 2001cksz.) 5db szoknyás vagonnal gond nélkül felmegy a 3,5 ezrelékes emelkedőn (2m en 7 cm emelkedés). A mozdony valóban fix kuplungos a szerkocsinál, nem siklik ki , nem akad el EW1 es kitérőn, első futó kerék szed áramot . Ezt írtátok is csíkosháTTúval !
BR 23-as ugyanezen szerelvényt nem bírta felhúzni! 1m 70cm megtételekor megállt és a szerkocsi kerekei kipörögtek! ( 2 tengely is tapadó gyűrűs) . ???
A BR23-as nem fix kapcsolatos a szerkocsinál és nem szed áramot az első futó kerék. Miért is?
EW1 kitérőkön megáll, és némelyiken a futó kerék kiugrik. A megállás nagy sebességgel meggátolható, de ez az én játék élményemen ront, mert ilyenkor a dízelek már repülnének, ergo ilyenkor azoknak valahol állniuk kell. ( analóg vezérlés) . A kisiklás esélye viszont a sebességgel nő.
Az én felületes tudásom szerint a BR 23 újabb, frissebb konstrukció, mint a BR 01. Legalábbis a Tillig katalógusban így volt hirdetve.
A BR 23 eleje lepke fing könnyű.
Mosolyogtam azon is , hogy Gábor írta az új Gőzmozdonyoknak makulátlan pálya kell
A 4. asztalom ezért is épül. A legkisebb ív R353, nincs beépítve s kanyar , nincs 4 ezrelékes emelkedő stb. , de ennek ellenére sem tudom milyen a Tillig féle makulátlan pálya
Végére még egy érdekesség: a legújabb áramszedésű átlós tapadó gyűrűs megoldású (4. ráncfelvarrás) BR86-os gőzősöm a legerősebb és leggyorsabb?? a BR 56; BR01.5; BR23.0; BR86 kollekciómból
A BR01.5 olaj szerkocsist imádom , de gyorsvonati gőzősként meglehetősen lassú sebességet kapott a gyártól , ettől a hibájától eltekintve tökéletes 

Eltekintve attol, hogy nem ezrelékek az emelkedöid csak százalékok, pontosan a gondok lényegére tapintottál.
Ebböl is láthato, hogy mennyire vergödnek ugy a konstruktörök mint a modellezök is ezekkel a szerkocsi hajtásokkal.
Én pl. egyböl betiltatnám a tapadogyürük használatát. Ezekkel ugyanis nagyon vissza lehet élni, és teszik is ezt tömegesen!
Ezek megakadályozzák az optimális áramfelvételt, nem kényszeritik a tervezöt a jo megoldás keresésére ( minden kerék amennyire csak lehet a sinen legyen), és olyan megoldások is kikerülnek a pultokra, ami már elsö pillantásra agymenés - a sokkerekes mozdonyon 1 vagy 2 tengely van mindössze hajtva, holott tudvalevö immár vagy 170 éve, hogy a mozdony vono-/tapadoerejét a hajtott tengelyek száma határozza meg ( a modellvasutra ez ráadásul hatványosan érvényes).
Amit sajnos nagyon hiányolok, hogy sem a szakirodalom, sem hasonlo forumok nem igen firtatják ezeket a tényeket, igy a gyárak sajnos néha joggal gondolják, hogy super dolog, amit tesznek. ( nemrégen olvastam egy tesztet, ahol az eredetiben 8 tengely meghajtásu motorvonat a modellben 1 meghajtott tengelyt kapott és a tesztelö ujságtol 98 pontot a 100-bol... ).

Nem oda készülnek... egy régi V100-s és egy 103-s hajtásához lesz a csere! Új motor új hajtás új elektronika.. Persze,ha már kész leszek velük felteszem a képeket!

Ha az újabb Tillig Y-ra gondolsz, akkor igen. Ha még a régi, Zeuke konstrukción alapulóra, akkor viszont szerintem nem, mert nagyon bután fognak kinézni egy vonatban.

Ha meg akarsz szabadulni aTTól selejtes BR23-tól, szólj nekem!

Utolsó magyarországi darabot vadásztam le belőle a boltokból Egyben a legfrissebb mozdonyom
SelejTTes? A BR23 konstrukció, vagy csak az enyémre gondolod, hogy az? A nyomtáv minden tengelyen 11.5 mm. A szerkocsi az eleje nélkül körbe megy siklás nélkül. De úgy is elkapar 3 vagon felett az emelkedőn és meg-megáll az EW1 váltókon. Most a homokoló vágányon áll a vontatási telepen, mert nem akarom, hogy a tapadó gyűrűi elkopjanak.

Igen százalékra gondoltam, de van, aki ezrelékben beszél az emelkedőkről. Nem tudom a vasútnál, hogy megy ez. Az autóknál a 100%-os emelkedő 45° -ot jelent. A lényeg hogy nálam 1m-enként max . 3,5cm emelkedés van. Ez nem gond a V60 –nak , a BR110 aliaz V100-asnak, de a BR86 és BR56 gőzős is dalolva felmegy. A BR01.5 egy picit belassul, de az még belefér (nekem). Viszont, amit írsz, az valóban létezik. Mi ugye TT-sek nagyon érzékenyek vagyunk a Tillig márkanévre, mert hát nekünk nagy szériában Ő gyárt modelleket. Az egyik bp.-i boltban az eladó mondja: a Tillig új termékei gyatra minőségűek, rengeteg a panasz rá. ??? jelek ültek ki az arcomra. Nem megy, meg áll, kisiklik stb. és hát persze a dobozában széthulló Nohab örök sláger lesz (nekem úgy tűnik). Valóban így lenne? Ő csak jobban tudja, hisz napi szinten dolgozik vele. A legújabb BR86 és a BR01-BR03 makulátlan lett. Filigrán jól kidolgozott részletek (már-már nincs hol megfogni a csövek, csapok stb miatt). Szegecsszámlálók kipipálva. De játszani is lehet vele (ez meg nekem fontos). A BR23 csak sík asztalon EW2 váltókkal megy makulátlanul körbe. Sík terepen 6db MOD wagent is el tud húzni. . Az első futókerékhez súlyt kell beépíteni. EW1 váltón olyan kicsi árammentes szakasz van, nem értem miért áll meg rajta. De ha erre rájövök, akkor is marad az emelkedő kérdés. Miatta nem építek újra asztalt.

Semmi, gond, csak a 3,5%-s emelkedö az 35 ezrelék.

Ha Nálad csak áll, és gond van vele, akkor add ide!
Majd itt játszunk vele mi!

Nem akarod elkopjon tapadógyűrűje, ha csak kapartatod! Nyugi, azokat a tapadókat már nem fogod tudni elkoptatni, azok valamiért nagyon nem fognak, és annak oka van.

Én nem tenném.

Miért? Totya is ezt csinálta.

Mivel? A Tillig TT-s BR23.0-lal?
Az lehet, hogy egy régi H0 PIKO BR01-nél ez járható út, de ez azért nem az a kategória.

Azon kívül. Sebnitz-re sok minden el lehet mondani, de azért azt nem, hogy Seewald úrék ennyire lükék lennének. Ott valami más baj van. Ami nálam járt eddig Tillig BR23, azokkal nincs gond. Azzal a példánnyal valami van, csak innen 15km távolságból ezt nem tudom megmondni, hogy mi.

Az új Tilligekre gondoltam.

Miki

Tény, hogy nem ezt a modellt, de súlyozni szokta a futókereket.

Mielőtt még a tiéd lenne...... ( én csörgetelek a 30-ason)
Elővettem a robbantott rajzát. A csatolt kerekeknél van áramszedő lamella. Ugyan nem látszik, de ott van. Szed is áramot, csak nem jutott el hátra a szerkocsiba. Összébb nyomtam a kapcsolónál a lemezeket és már jó is. Az első futókeréknél tűvel kisorjáztam, ugyanis szorult. A tapadó gyűrűket foltbenzinnel lemostam. EW1 váltó kipipálva. A 4 részes DB13 emeletes vagont fel tudja húzni. Az 5 részes szoknyás vagy a 6részes ( 3-3 REKO-MOD wagen )szerelvényem nem.
A BR01.5 és a BR23.0 szerkocsi hajtás nem ugyanaz. Más az áttétel, mert a sebességük eltér. A BR01 csak egy tengelyen van tapadó gyűrű és átlátszó, míg a BR23-é fekete és két tengelyen van. Emlékszem amikor Sebnitzben a Tillig nyíltnapon megvettem a 01-est, a sátorba sorban állás közben Cseh TT rajongók bíztattak, hogy vegyek hozzá még egy tapadó gyűrűs tengelyt , mert gyenge lesz a vonó erő. Sokalltam érte az árat és nem vettem meg a kerekeket. A 01-es győzött! jobb konstrukció. ( nem kellett hozzá nyúlni) De a BR23 is gyönyörű. A 23-as eleje lehetne nehezebb és erősebb motor benne. Marad még ...........
DB 13 középvagon világítás miatt kereslek majd, meg BR23 tapadó gyűrű is kell. Az is érdekel, hogy a vadonát új mitől ment tönkre. Kb 6 hónap állás alatt. Gyanítom rossz anyagból van gyártva.