Szia!
Az alsó részt (elektronikát)is fotózd le,mert ott van mit látni!!!!!
Már bocsánat,hogy belekontárkodom
Ja és a jövő héten megyek hozzád!!! és viszem a cuccokat!!

Pár hangulatkép még a próbavonattal.

És még:

Tessék!

(OFF: a héten vártalak. Jövő héten egyik nap Bécs-Újhely lesz, majd beszéljünk!)

Szia Csíkos!

Köszönjük szépen ezt a topicot, nekem nagyon tetszett!
Az utolsó képeket lementettem magamnak!
Szép munka volt!! és jó érzés alkotóban és gazdában...
ja... és témakedvelőkben!

Szia!
Szívesen, lesz még pár "utózönge", a kapcsolásokat még felteszem ide.
Aztán majd jön Langsamdorf...

Megírtam egy kis használati utasítást az asztalhoz. Érdemes elolvasni, vannak benne általános érvényű gondolatok is.

Jó változatot raktál be, mert nem lehet megnyitni .....

Nálam ma megy...

A gond Nálad lesz, mert nálam is megnyílt, gond nélkül.

Nálam is beugrott azonnal.

Adobe Reader5-től felfelé mennie kell.
Lévén az Acrobat5-tel lett készítve...

Én a böngészők bővítményeként a Foxit Reader-t használom, próbált meg ezt telepíteni a böngésződ alá... esetleg.
Találgatok, mert nem írtad mi hiba üzenet, vagy esemény megnyitáskor...

Szombaton délután megtörtént az átadás, a tulajdonosa nagy örömmel vette át az asztal, és azóta tudom, hogy már teljesen birtokba is vette, megy a modellüzem, elkezdődőtt a terepezésnek az a része, amit már ő kivitelez, és kedvét is leli benne.
Végülis ezért készült.

Én a munka közben nem kevés tapasztalatot szereztem ebben a méretben. Találtam kerülendő, illetve bizonytalan termékeket is a gyári cuccok között. Sok beépítési tapasztalat is gyűlt össze, és nem utolsó sorban sok üzemeltetési tapasztalat is. Langsamdorf DCC vezérlésűnek fog felépülni, ezt a bérmunka próbaüzeme alatt döntöttem el. Ugyanis az analóg vezérlésben még a Z-kapcsolással is néha gond lehet a vonatok átmeneténél. Ugyanis az követelmény lenne egy vonatbefolyásolással működő jelzőnél, hogyha a vonat "hátulról" jön, akkor átmenjen a jelző szakaszán akkor is, ha vörös a jelzés. Ergo, a vörös jelző előtt álló vonat simán eltolat onnan... Vagy három szakaszra kéne oszatni pl. az állomási vágányt, vagy megoldani azt, hogy kérdéses esetekben kiiktatni a jelző szakaszáról a diódát. Mindkét eset korlátokba ütközik, például akkor, ha a szakasz nem csak egy mozdony hossza, hanem fékezési szakasz is, ekkor fellép a hely kérdése, még Z méretben is, vagy pedig a kapcsolók száma növekedik meg nagyban, tovább bonyolítva a pálya kezelését.
Ennél sokkal egyszerűbb egy megfelelő digitális vezérlést megvalósítani, kezelés szempontjából mindenképpen. Na majd meglátjuk...

A vonaton utazás közben készítem a kis asztalka kapcsolási megoldásairól a rajzokat, és teszem még fel, ahogy meg lesznek, hogy ne maradjuk téma nélkül

Kinyomtattam.

Jó lenne, ha egy hétvégén a fiaiddal ellátogatnál "kombihoz", és megmutatná neked a hat állomásos DC rendszerű üzemét ami már legalább nyolc éve jól üzemel.
Az állomásai alapból három részre vannak osztva, két váltókörzet + állomási vágányok külön - külön. A többit szerintem vele diskuráld meg ...

Jó, csak azért az más, hogy én, vagy a szárnyaim alatt felnövő srácaim pár perc alatt átlátnak egy tetszőleges bonyolultságú analóg vezérlést. Laikusok nem biztos... Nekik csak elveszi a kedvüket egy bonyolultabb vezérlés. Ezért készült a Z asztalka is úgy, hogy a lehető legkevesebb eszközzel (kapcsolók, nyomógombok, stb.) vezérelhető legyen. Alul nem baj, ha bonyolult - lásd: 34324. számú hozzászólásban a képet! - mert nem ott kell vezetni a vonatokat.

Sziasztok. Csíkoshoz lenne kérdésem. Amennyiben két körös asztalka a cél a jövőben, érdemes digis vezérlésen gondolkozni? 4-5 mozdony a tervezett vontatóállomány. Illetve érdemes/lehet e digizni a 98-as motorvonatot? Az asztalka leíráshoz szeretnék gratulálni,jó lett. Sziasztok.

Szia!
Köszönöm.

A kérdésedre válaszolva: ez döntés, és pénztárca kérdése. Azért, ha megmaradunk analógban, akkor a gyári Märklin trafót érdemes mellőzni, mert vagy a saját PWM szabályzómmal, vagy a Medvend PWM szabályzóval egy nagyságrenddel szebben futnak a mozdonyok. DE! Mint írtam korábban, azért az analóg üzemnek vannak hátrányai is ám, ami két vonat egyidejű üzemében komoly korlátozásokat jelent. Pl. az említett jelenség a kis asztalkánál, amit építettem, az az, hogy a hegyről lejövő vonatot fogadni szeretnénk az alsó állomáson, akkor az alsó pályán rá váró vonat menetiránya, az állomás felől nézve balról jobbra kell essen. Ugyanis ellenkező esetben el fog tolatni az amúgy tilos jelző elől. Vagy egy-egy plusz kapcsolóval kiiktathatóvá tesszük a jelzők előtti szakasz áramellátását, ez tovább bonyolítja a vezérlőpultot. Vagy kiszereljük a diódákat a jelzők szakaszaiból, ezek viszont azért vannak beépítve, hogy tilos jelző esetén a jelző mögül érkező vonat akadálytalanul tudjon menni. Na itt komoly kompromisszumot kell kötni, valahogyan, ez mindenkire rá van bízva.

Digitális vezérlés. Na az említett hátrány az nincs, meg sok másik sem. Ami viszont feltétel, és ezt kéretik komolyan betartani! Mivel a Z méret névleges feszültsége az 10V, így a gyári vezérlők nagy többsége nekünk nem lesz jó! Legalábbis gyári állapotban biztosan nem! A nálunk népszerű - de erre a népszerűségre méltatlan - ROCO Multimaus kegyetlenül le fogja égetni a mozdonyokat a gyári trafójával. De ugyanez áll a Märklin házon belüli vezérlőire is! Innen jönnek a költségek. A legolcsóbb vezélő, amit Z-hez ajánlani tudok, az a nanoX-s88, ez kompletten 42.000Ft-ba kerül. A mozdonyokba való dekóderek közül a legkönnyebben beépíthető - értsd: a világ jelenlegi legkisebb dekóderei- a CT-Elektronik termékei. A DCX76D, vagy a DCX76zD, ezek darabja 8.000Ft. Ezekkel szépen fognak menni a modellek, és bele is férnek a mozdonyokba. Van hangdekóder is, az SL76D, ez kompletten, hangszóróval együtt 25.000Ft.

A döntés Rajtad áll! Azt nem mondom, hogy egyedül a digitális vezérlés az üdvözítő, mert lehet szép, és játszható asztalt csinálni analógban is, csak tudomásul kell venni a korlátait. A digitális sokkal nagyobb teret nyújt a játékra, de ennek meg azért van egy plusz költségvonzata, és pár játékszabályt is be kell tartani. A sínfeszültség értéke nem lehet nagyobb, mint 12V, mert abból komoly károk keletkeznek. Ha eldöntötted, hogy digi, akkor viszont érdemes rászánni a rendes vezérlőre a pénzt, és akkor nem bosszúság lesz a modellezés vége, hanem egy nagyon jó játék, és sok öröm.

Most nézem, hogy kinek is válaszolok! Üdv itt!

Szia! Köszönöm a választ. Az én szerepem mindössze csak annyi az ügyben,hogy a beszerzésben nyújtottam némi segítséget, és a terepépítésben ajánlottam fel azt amim van
De hogy ne csússzanak bele a szarvashibákba némileg megpróbálok én is utánaolvasni a dolgoknak. Első körben tegnap megkapták a Medvend féle vezérlőt. Így legalább a próbákat el tudják kezdeni majd. Az állomás egyik vágánya z kapcsolású lesz kompletten, így mindkét vezérlővel be lehet járni majd, és ott átadni a szerelvényt. Ezért át is kellett variálni a vágányhálózatot. Azért van még mit olvasgatni ebben a méretben,mert erős kompromisszumot kell elfogadni....
De a rendelkezésre álló helyre jó szolgálatot fog tenni az a pár szerelvény Jelentkezem ha elakadunk valahol. Üdv!

Lassan kezdem majd feltenni a kapcsolási rajzokat is, érdemes lesz benéZegetni még ide...

Jut eszembe!


Mire gondolsz?

Megjelent a Trainini 2014/06 száma

Üdv: Értem ezalatt a sűrűbb karbantartást, és a kocsik közötti nagyobb távolságot, egy egy kivitelen(kocsiknál) az egységes forgóvázat.Nekem ez tűnt fel első blikkre. Jövő héten kinézek hozzájuk, és kíváncsian várom az első benyomásaikat a próbapályán. Kell vágányépítésnél, vagy alépítménynél valami extra dologra figyelni?

Ja, hát ezek igen. A pályaépítésénél különösebb gond nincs, egy N-es kolléga nyilván tud rendes pályát csinálni, és nem szántóföldet... A váltókra kell vigyázni egyedül, hogy a csúcssínek szabadon mozogjanak, és az áramátadó lemezkékre.

Jut eszembe, van ontopic méretű ágyazatkavics a műhelyben, csak még nem próbáltam ki, mert a vágányfektetés után érkezett, egy szakavatott kolléga "gyárából".

Ha korlátlan időd és egyéb hs-sw erőforrásaid lettek volna, elektromos szempontból hogy csináltad volna?
1. Ugyanígy.
2. Egy nagy vagy több nagyobb panel közel egymáshoz.
3. Minél több kisebb panel elszórva.
4.Ha jövőbeni digizésre gondolsz, mik a szempontok?
Kösz.

Ez a kérdés most nekem szól?

Igen. (Bocs,rosszul címeztem.)
Még egy kérdés. Mennyi lehet egy mozdony testhőmérsékletének különbsége, ha ugyanolyan sebességgel jár, de DC-vel ill. PWM-mel van hajtva?

Miután a PWM-ben kb. 50%-s kitöltési tényezöig nagyobb energiát viszel át, mint DC-ben a motor terhelése is joval nagyobb lesz.
Igy lassu menetnél könnyen melegitheted be a kis motorokat.

Kb. így csináltam volna meg. Azt is megmondom, hogy miért.
Ugyanis arra nekem, meg szerintem másnak sincs energiája és ideje, hogy egy adott terepasztalra egyedi vezérlő elektronikát építsen, ami csak pár darab áramköri lapból áll, és specifikusan arra az asztalra lett tervezve. Mivel ilyenből csak az az egy lesz, senki nem csinál két egyfoma terepasztalt, az a NOCH "Fertiggelande" kategória, azt meg is hagyon nekik.
A jó terepasztal vezérlő modulok olyanok, mint a LEGO kockák: egyszerűek, kicsik, de bármit össze lehet rakni belőlük.

A digizés szempontjai, pontosabban okai:
- élethűbbek a vonatok mozgásai, és nincsenek olyan korlátok, mint az analóg vezérlésnél.

A szempontok között egyetlen lényeges dolog van: digi üzemben a sínfeszültség értéke NEM LEHET TÖBB 12Veff-nál*. Ez sajnos a legtöbb belépő szintű DCC vezérlőt kizárja a köreinkből. Nekem ilyen bajom nincs, a műhelyben itt a Tran ZF5, az 10-21V között beállítható.
nekem további szempont, hogy ne kelljen érdemben faragni a modellekből, vagyis a sokszor mini-nek, vagy micro-nak hívott dekóderek (a németek előszeretettel használják a D&H cuccait, de azok is nagyok) is kiesnek a csöbörből.

*: Ha alkalmazunk foglaltság jelzést a PC vezérléshez, vagy a Lenz ABC fékezést. Egyébként 10V a plafon.

Az érdekelne, hogy ilyen kis mozdonyok esetén lehet-e mondjuk 10fok különbség a két üzemmód között. (Számtanilag az 50% nem jön ki. : )

Ez racionális, de én arra lettem volna kíváncsi, ha „pénzt,paripát,fegyvert” (időt,energiát) korlátlanul bírtokolnál...

Lehet, lassú menetben a PWM-mel a Märklin Z modellek motorjai erősebben melegednek, mint a sima DC-vel. Mondjuk ezt összehasonlítani nem nagyon lehet, mert sima DC-vel nem igazán mennek lassan...

Pénz, paripa, fegyver, idő: ha ezek korlátlanul rendelkezésemre állnak, akkor:
- nem ezt a tervet építem meg, hanem a 4. számút, csak úgy 10-15cm-rel megnövelve az alaplap hosszát;
- bedigizem az egészet, mindegyik modell kapott vona egy-egy Tran DCX74zD dekódert a CFL NoHAB és a BR24 kivételével, azokba Tran SL76D hangdekóder került volna;
- csak a jelzők moduljai lennének külön, meg az ABC modulok a fékezéshez, a jvnd kolléga által épített nanoX-s88 központtal remekül vezérelhető az egész;
- a váltókat meg visszatettem volna a dobozukba, és váltógyártó kolléga készítette volna a helyettesítőket.

De sajnos nem ez volt a lehetőség. Egy ilyen kis asztalhoz amúgy szerintem nem éri meg egy spéci és egyedi vezérlő elektronikát készíteni.

Több is, de a motorja válogatja.
Ne feledd, hogy a PWM üzemmodban a lassu meneteknél a motor továbbra is a teljes (max.) teljesitményt kapja (igaz rövid ideig) és ezt kell neki mechanikus energiává változtatni a másodperc töredéke alatt. valamennyi hö, ami DC üzemmodban a maximális teljesitmény körül keletkezik csak és a motor gyors forgása ilyenkor ezt a höt elfujja (illetve a modellek alig járnak DC-ben a maximális sebességen) a PWM-ben erre alig van esélye, mert a motor alig forog, a veszteség viszont termelödik.
Fiatalabb koromban én is fütyültem erre - de amikor elégett néhány motor (vele együtt egy két mozdony szép kasztnia) elkezdtem foglalkozni a kérdéssel, és bizony nagyon nagy különbségek is elöfordultak (ugyanazon tipusu motorokkal).
Volt motor (üresen, terhelés nélkül) ami kézzel foghato hömérsékletet ért el kb. 1 ora üzem alatt (<50% kitöltési tényezö alatt) a másik motor meg joval 60 fok fölé melegedett ugyanilyen körülmények között (mindegyik motor uj, gyári - ma már nem gyárott - motor volt).
Szoval a kérdésre a válasz nem olyan egyöntetü, és ehhez jön a mozdony egyébb mechanikai terhelése.

Kösz, alapos volt. (Számtanilag az éppen hogy mozgó (min.kitöltés) esetén van a legnagyobb vesztesség a DC-vel járatotthoz képest.) Ezek a kis motorok ugye úgy mennek tönkre, hogy a műanyag csévetest elolvad és befeszül a forgó rész, de a drót az nem ég el?

A drot természetesen nem ég el, de a kiviteltöl függöen a kommutátor müanyag tartoelemei szoktak megolvadni, vagy a kefevezeték ( ha müanyag) deformálodik, de volt már olyan motor is ( igaz nem mozdonyban) aminek a csapágytarto müanyagfala olvadt meg, mert a meleg nem tudott sehol sem kijönni a motorházból.
A modellekben a legnagyobb baj azzal van, hogy a forro motor megsüti a kasznit és az ettöl minimum megbarnul, de volt már rosszabb is.

etwg-vel ellentétben: volt már a műhelyben olyan Marklin Z motorkocsi, amiben a motor tekercselése égett le. Szóval van esély arra, hogy az 5 pólusú ilyen motorokban a tekercsek valamelyike adja fel a küzdelmet előbb, mint valamelyik műanyag alkatrésze a motornak. A régi, még 3 pólusú motorok ebből a szempontból strapabíróbbak.

Egyébként, ha a PWM jel csúcsfeszültsége nem megy az ontopic méretben megengedett 10V fölé, komolyan nem kell attól tartani, hogy a motorok károsodnának. Ha igen, akkor van a baj.

Nekem van az analog korbol egy marék jo nevü modellgyári motorom szintén menetzárlattal meg drotszakadással - szinte mind N-s mozdony. És egyikbe sem lehet eredeti motort szerezni - a vicc benne , hogy soha sem lehetett. Az egyik drága mozdonyka egy évig heverészett a gyárban javitás ürügyén, amikor visszaküldték egy levél kiséretében, amiben megirták, hogy sajnos nem tudnak motort szerezni, de küldtek egy csekket, hogy a legközelebbi mozdonyvásárlásnál állják az uj ár kb. 40%-t....( természetesen csak a saját produkciora vonatkozott)...

Csak annyit akartam ezzel mondani, hogy a szakadás, menetzárlat nem okvetlenül a PWM következménye.

Készítettem PWM vezérlőt, de az erős melegedés miatt nem merem használni. Különösen azért is óvakodom, mert a Marklin alkatrészek beszerzése szinte reménytelen. Egy motor ára különben sem lenne elhanyagolható összeg.

A Marklin korábbi és jelenlegi Z vezérlői is olyan megoldással készültek, ill. készülnek, hogy bizonyos mértékben tökéletesítsék a lassú járatot.
Tudomásom szerint azonban sem ők, sem más gyártók nem hoztak forgalomba (nem mertek?) PWM elven működő vezérlőket.

Ez nem egészen stimmel, csak a "nagynevü" játékgyárak félnek ilyesmitöl ( néha jobb is, összpontositsanak inkább a szebb modellekre ), mert extra figyelmet igényel.
De azért volt ilyen pultja pl. A Roconak is ( ha jol emlékszem asc-1000 volt a neve és nagyon profi volt - 1982-böl!!!).
De volt ilyen kisérlete a Pikonak meg a Tillignek ( még az NDK-s idökben). De kapsz profi pultokat a Gaugemastertöl (GB) meg az MRC (USA), meg több kitet pl. a Conradtol stb.

Azok akik járművet nem gyártanak nem sok kockázatot vállalnak.
Az említett 'kisérletek' viszont azok is maradtak, mert gyártásuk igen rövíd idő alatt be is fejeződött és elterjedésükről nem hiszem hogy tudna valaki.
Az általad említettekkel én pl. soha nem találkoztam és azt hiszem a modellezők nagyrésze szintén így van vele.
Gyanítom a modellvasút gyártók meg akarták előzni a valószínűleg tömegesen jelentkező garanciális igényeket.

Lehet, hogy az is, de lehet, hogy a hiányzo infrastruktura ( elektronikai gyártoüzem), meg a tapasztalat az ok.
Ha külsö a beszállito, az meg a csucsterméket akarja gyártani (ASC1000), s nem filléres tömegcuccot. Ha belekukkantasz sok gyári trafoba, mintha 50 évvel ezelött megállt volna az idö. Nemrégen még összefutottam szelén egyenirányitokkal is - amikor a Si testvéreik majdnem ingyen vannak.
Szoval eléggé hadilábon állnak az innovácioval, és gyártják ugy a trafokat ahogy azt 50 éve kezdték. Ami nem lenne önmagában rossz, de azért a mai jobb motorok megérdemelnének némi fejlesztést.
A másik dolog meg a piaci igények. A modellezök jelentös többsége 1-2 trafot vesz és a vétel pillanatában rendszerint halvány fogalma sincs a követelményekröl. Ezek a gondok akkor jönnek elö, amikor a gyári trafo nem azt produkálja, amit elvárnak töle, vagy lát valahol egy szebben müködö modellvasutat. ( lásd a rengeteg Märklinest H0- ban, a mai napig ugrálnak a vonatok, szép indulásrol szo sincs, a trafoban a csuszkán kivül nincs semmi). Ilyenkor kezdik el firtatni a jellemzöket, és tanulják meg a különbségeket. < a gyár ekkor már régen elköltötte a bevételt >

A Marklin mini-club Fahrgeratjain látható, hogy azokat bizonyára egy igen magas technikával rendelkező céggel gyártatja. Mind a régebbi 'electronic 08' (6701sz.) mindpedig az újabb (67011 sz.) tipus rendelkezik a precízebb lassújáratot biztosító fél-, vegyes- és teljeshullámú üzemmóddal. Ha ezt meg tudták oldani, nem jelentene számukra problémát egy tökéletes PWM szabályzó elkészítése sem.
Meg vagyok győződve arról, hogy ilyen vezérlőt a mozdonymotorok esetleges gyakoribb meghibásodásának elkerülése céljából nem kivánnak forgalomba hozni.
Különben figyelemreméltó, hogy a Z méret digitalizálását sem erőltetik, miközben a H0-nál folyamatos a fejlesztés.

Valoszinüleg mert azért a modellezö társadalomban is megoszlanak a nézetek a PWM meg a vegyeshullámu vezérlés között. Én sem vagyok nagy PWM rajongo, az impulzust csak kimondottan a lassu járatnál alkalmazom ( kb. a szabályzási tartomány 15-30%-ig - mikor hogyan sikerül). Ezen felül már eltünnek az impulzusok és sima egyenáram megy a motorokba.
Ez sem uj találmány vagy 45 éve jelent meg egy ilyen témáju irás az amerikai MR-ben. Ez nálam nagyon bejött és elképesztö lassu és sima menetet lehet igy összehozni. ( az impulzusok - nem PWM - csak a veszteségek legyözésére vannak jelen az egyenáramban).

Szervusz János Bátyám!


Cáfolnám. Nem véletlenül került a kis asztalka aljára a gyári Märklin "trafó", a hálózati adaptere nélkül, ráadásul.

etwg barátomnak abban igaza van, hogy a PWM előnyei a modellvasúti üzemben csak a lassúmenetnél érvényesülnek. Egyébként én nem félek használni, csak arra kell vigyázni, hogy a csúcsfesz ne haladja meg a 10V-t, és mehet, gond nélkül. A kis asztalka gyakorlatilag napi nyúzásban van az átvétel óta, és nincs gond vele, pedig abban két PWM vezérlő van tepelepítve.

Egyébként a Tillig PWM vezérlőket ad az analóg start szettjeibe, és van nekik egy profinak árult TFi2, vagy hogyis hívják, az is PWM, de elkövették azt a hibát, hogy 20kHz körüli az ütemfrekvencia, a Fuggerth modellek nem is mennek vele rendesen...

Pistikém!
Ilyesmit már más is írt korábban.
Nézd csak meg az index Fórumban az 1:220, Z topik 353sz. hozzászólását.

Üdv.

Nincs ellentétben a kettő...

Egy rendes PWM-hez képest a gyári Märklin trafók a fasorban nincsenek, ha a lassúmenet vezérlést nézzük. Egy sima trafóhoz képest árnyalatokkal jobbak... a régiek, amik akkortájt voltak forgalomban, amikor az a hozzászólás született.
Ma más más a helyzet. A mostani Märklin "Fahrgeräte" az egy sima feszültségszabályzó, ami egy 12V-os hálózati adapterről megy. Játékvasútnak, vagy közvilágítást vezérelni jó, modellvasúthoz semmi köze.

Igen ma nem olyan egyszerü vegyeshullámu vezérlést csinálni, mert a kapcsolt tápokbol semilyen szinusz nem nyerhetö ki - azaz szintézis kellene, ami nem egyszerü....