A magyarázat: a LED ha kap 2V-ot világít, ha nem kap nem világít. Ha sorba kötsz 5 LED-et, annak minimum 10V kell, hogy világítson. A sorbakötött LED-eken pont 20mA megy át.

Ha párhuzamosan kötöd a LED-eket, ahhoz 5x20mA = 100 mA kell, viszont a nyitófeszültség csak 2V, mert párhuzamosan vannak.

Kérdés, hogy mi tart tovább?
- 100 mA-rel leszívni a kapacitást 2 V-ig?
- 20 mA-rel leszívni a kapacitást 10 V-ig?

Elég soktényezős a kérdés, elhiszem neked, hogy nálad rövidebb volt. Persze ha nem 16V, hanem 25V lenne, más eredményt kapnál, sőt a kapacitás nagyságától is függ, hogy ki fog nyerni.

(WIKI)
Eszerint a nagyobb áram a gyorsabb kisütés irányába megy!

Nem függ.

Igen, a nagyobb áram gyorsabban süti ki a kapacitást.

Csak nem mindegy, hogy 2V-ra nagyobb árammal, vagy 10V-ra kisebb árammal szívod le.

A kapacitás elképzelhető, hogy tényleg nem játszik szerepet a dologban.

Nem képzelhető el. A terembúráját, lógni tetszett villanytanról?
u1=Uo e ad –(t1/R1C) ....... t1= R1C ln(Uo/u1)
u2=Uo e ad –(t2/R2C) ....... t2= R2C ln(Uo/u2)
t1/t2 = ?
Kiesik a C!

A fehér ledről,ma már nem több diódás.
Bővebben: fehér led

Képletesen értve milliméterre....
Arra akartam utalni ,hogy az egész pályán tudom ,hogy mekkora PWM uralkodik....

A PWM-ről írnék, ha érdekel valakit.

Vettem egy 60 centis sínt (nem volt hosszabb), 25%-os PWM-mel 3 másodperc előre, 3 másodperc hátra (lassú volt szegény mozdonykám).

Végeredmény: 30 perc alatt nem mászott le a mozdony a 60 centis sínről (kb. 10 centit ment arrébb).

Ránézésre: zörög, morog, néha nem kap áramot, néha ugrik, néha meg-meg áll. A látszólagos viselkedése alapján azt mondaná az ember, hogy össze-vissza megy.

Valahogy aztán mégis rajtamarad a sínen.

Köszönöm Mindenkinek a segítséget!

A lényeg nekem átjött: ha van hozzá kedvem, csináljam, ártani nem fogok vele a led-nek.
A figyelmeztetést vettem:
Az LM 334-et még megnézem mennyire melegszik. Mondjuk 20V-ra felhúzom a DCC-t aztán megnézem melegszik-e.
Köszönettel!

Most ennek mi is a lényege ?

Arra vigyázz, hogy csak 10mA-t tud és meg kell patkolni nagyobb áramhoz.
Ha marad pl. 10V az LM334-en,10mA esetén kb.40 fokos lesz a TO-92 (3 lábú plasztik) tokos.

És az előbb volt téma, hogy minek is kell az ilyesmi?

Valaki mesélje már el nekem tudatlannak, hogy egy ellenállás mikor melegszik fel egy LED előtt 40˘C-ra!

Elvileg lehetne a PWM-et számolásra használni.

A probléma, hogy nálam a PWM / sebesség arány durván nemlineáris lett.

A gőzösnél a hajtórudak komoly súrlódást okoznak, látható, hogy alacsony sebességnél hogy küzd a rudak tekerésével. Ahogy a sebesség nő, a súrlódási erő csökken és a mozdony elkezd gyorsulni.

Ennél fogva 1/4 PWM nálam a mozdonyt 25%-nál sokkal jobban lelassította.

A régi gőzőseink hátra gyorsabbak, nekünk leugrottak volna sínről,de az ötpólusú motoros diesel is,csak később.
Olyan kitökltéssel próbáld,amikor már simán fut.

Te milyen ellenállást használsz?

Nekem van 20 centis bumszli ellenállásom, az szerintem még 3A-nél is csak langyosodni kezd. De ha megveszek egy 1/4 W-os ellenállást, hát az bizony tud hőt leadni.

Próbáld ki, veszel 50 ohmos, 1/4 W-os ellenállást és 12 V-ra kapcsolod. Nekem majd szétégette a kezem, úgy kellett elhajítanom.

Megint fizika: a leadott energia LED és IC esetén teljesen ugyanaz. Mindkét esetben el kell fűteni.

Levezetve:
U(12 V) * I(10mA) = 120 mW

LED fénykibocsájtás:
U(2 V) * I(10 mA) = 20 mW

Ellenálláson eső teljesítmény:
U(10 V) * I(10 mA) = 100 mW

IC-n eső teljesítmény:
U(10 V) * I(10 mA) = 100 mW

Hogy jön ki, hogy az IC melegszik, az ellenállás meg nem?

Nem tetszeTT valamiről elegánsan megfeledkezni?

A PWM-et azért találták ki, mert elektronikus úton ezzel könnyebb szabályozni a motor fordulatszámát. Mégegyszer: a motor fordulatszámát.

A vasútmodell mozdonyban van egy csomó áttétel, ráadásul nem is egyformák. A motorok sem egyformák, akár gyáron belül sem. A mozdonyok tömege sem egyforma. Ha van, akkor a tapadógyűrűk állapota sem egyforma. A sínek sem egyformák, és nem egyforma rajtuk az olajos kosz minősége sem. Nem sok itt egy kicsit az ismeretlen tényező?

Támogassuk Diginewl kedvét a kisérletezéshez!

Ha 0201-s és nincs beforrasztva, nehogy a hozzávezetés elvigye a hőt.
Jó éjt.

Megmondom.
Az általam épített kocsivilágítások többségében 2-3 LED van sorba kötve egy blokkban. Ezek előtt van egy 1kOhm sima SMD 1206-os ellenállás. A LED sor + előtétet egy sima NPN tranzisztor kapcsolja, ennek a tápellátását egy Garetz-híd adja, ami a DCC sínjelről van, vagyis cca. 16V váltófeszről megy. A puffer előtt van sorban egy LL4148 SMD dióda, meg egy szintén 1206-os SMD ellenállás, ami 51Ohm. A puffer értéke gyárilag 100mikroFarad, de van lehetőség plusz pufferkondi beépítésére is. Nos, ez az egész miskulancia, a nem említett PIC-kel együtt teljes fényerővel pompázva max. 40-50mA-t vesz fel egy LED-ekkel teletömött, és minden funkciót max fényerőre kapcsolva járó fülkés kocsinál. A 40°C-t azért már kézzel tapintható, de az az igazság, hogy ezeken a cuccokon nem érezni egyáltalán.

Pályák mozdonyok, elképzelések különfélék. Sem ennek, sem annak elvi akadálya nincs. Hogy melyik a jobb választás kb a felhasználóra bíznám. A lehetőségekről tud...
Bár van még egy elvi lehetőség: egy step up konverter, a kimenetén 10-15 led sorba... a max sínfeszültség függvényében Ezzel széles tartományban állandó fényerő lenne.

A témaböségben ugy látszik nem olvastad el ezt az irásomat:


Olvasd el és ott mindenre megvan a válasz, mert neked nem az abszolut értékekkel kellene foglalkoznod ( amik jok és rendban vannak, csak használhatatlanok), hanem a relativ értékekkel. Azaz mikor érkezik a következö vonat? Ha korábban mint kellene vissza kell venni a PWM- böl ( forditva nem kell a dologgal foglalkozni.)
Ez a feladatod.

Üdv Mindenkinek!
Mivel a gyakorlat embere vagyok, szeretnék pontot tenni a világítás végére.

Ezt a két linket már több mint két éve írtam azon a másik fórumon. Ez az én maximális elektronikai teljesítményem. Látszik a felvételen a folyamatos fényerő - ami nekem tetszik benne.

Idő felvétel
Általános

Előszedtem egy ilyen vagont. Akkor 14V egyenáramról hajtottam, így lehetett kb 12v a DCC. Most felnyomtam 25V-ra a bementi egyenáramot, így a DCC lett 18V (NanoX-ben ezt állítottam be maximumnak)

Így már 4 másodpercig világított folyamatosan a 6 led (3*2 sorban).
Melegedés a dekóderen volt egy pici, az áramgenerátorok egy óra világítás után is teljesen hidegek voltak.

Biztos valami külön szériaszámú áramgenerátorom van

Már kezdtem örülni, aztán:
Az egészben az a szépséghiba...hogy Farkas-féle világítás dekóderek fixálták magukat. Nem tudok rajtuk átírni semmit (se cím, se más. Hjajj ez a vétel rossz döntés volt annak idején). Próbáltam 14VDCC-t de ott is süket a dekóder, csak a régi beállításaira hallgat - de elgalább működik...

Vissza kell venni, de mennyit?

"A" mozdony megy 20 cm/s-sel
"B" mozdony megy 10 cm/s-sel

Ha a 20-at visszaveszem 19-re, az nem sokat fog segíteni.

Nem beszélve arról, hogy az érzékelési pontok 1 m-re is lehetnek egymástól. Háromszor utóléri, mire visszacsökkentem.

Becsülni kell a sebességét. Ha meg a sebességét megbecsülöm, a helyzetét miért ne becsülhetném meg?

Hát ezt írtam ,nálam is ilyen....

Elég figyelmetlen vagy. Azt irtam hogy kell 2-3 szakasz a sebesség belövésére, ezt nem tudod meguszni. Esetleg nagyobb lépesekben vedd vissza a PWM-t. De mindezt csak te látod, mi csak tippelni tudunk.

Ha nem titok ,te mivel szinkronizáltad a PWM -eket ?

„Write-only-mode”-ba kerültél. Ha csak egyszerű, nyílthurkú PWM-et használsz, az épp olyan, mint egy DC-re kapcsolt motor, amelyik meg se nyekken mondjuk 4V-ig aztán működtethető max. 12V-ig, átfogás 1:3, csak a motor disszipációja a kitöltés gyökének reciprokával arányos. A PWM-et a meghajtó á.k.-k vesztességének csökkentésére dolgozták ki. Ha nem tudsz jól gyorsítani ill. lassítani, reménytelen a dolog. Próbálj egy mozdonyt jól vezérelni, pl. az átfogást megnövelni 1:5-re.
Itt egy könyv, jogtisztán leszedhető Halmai prof. jóvoltából.
Bővebben:Modellvasutak elektronikus vezérlése

Etwg hívta fel a figyelmemet, örökre lekötelezve a harminc éves háború ellenére is.

Hány db led van sorban egy LM334-el? Mekkora az Rset? Kösz.

A terepasztalom moduláris. Mindenre külön panelem van, mert jelen állás szerint 90%, hogy előbb-utóbb a kukában fogja végezni (kezdő elektronikai tudásom van).

Szakaszvezérlő kártyák (több is lehet belőlük):
- van bennük egy MCU, ami 8 vonalon vezérli a half-bridge-eket és elmondja, hogy van-e vonat a szakaszon, vagy nincs

PWM tápegység:
- koordinálja a szakaszvezérlő kártyák működését (SPI kommunikáció). Az 50 Hz-es PWM elég alacsony, kiküld egy SPI üzenetet, hogy új ciklus van és azt minden kártya ugratja 1-gyel a PWM-et. Sőt időnként olvassa is az IC-k állapotát (foglaltság). A minta olyan, hogy ha a PWM érték 1-gyel nő, akkor 1 bit bekapcsolódik. Ha össze-vissza mintát küldenének a szakaszok, az összeadódna.

Meg lehetett volna csinálni a szakaszvezérlést MCU nélkül is, de 3 shift regiszernél, meg a járulékos baromságoknál egyszerűbbnek tűnt egy soklábú MCU-t berakni.

Ha a PWM-et netántán shift regiszterrel állítod elő, akkor betöltöd mind a kismillió szakaszra egyszerre az új értékekeket és ezután 1 lépésben húzod fel/le a tárolási vonalat az összes IC-re (ilyenkor jelenik meg a kimeneten).

A Pannónia Filmstúdióval...
(Bocs!)

Most olvasom a kolléga hozzászólását. Én ugyan egy rossz viccet sütöttem el, de majdnem beletrafáltam! A kolléga asztala alatt majdnem annyi elektronika lehet, mint abban a hangkeverőben, amin a hangtechnikusi melót tanultam anno a Rádióban...

Íme a kapcs. rajz a síntől.

Ami nálam működik az a 6 ill 8 led ugyanazzal a felépítéssel, azaz mindig 2 led van sorba kötve, és ezek az egységek párhuzamosan.

R set: 6 led esetén 15ohm
R set: 8 led esetén 12ohm
Így egy sorra kb 1,4/1,5 mA jut.

10 leddel is egész jól működik ott R set: 10ohm. Itt már látszik, hogy halványabbak a fények, így ezt nem is használom.

Kísérletezéssel jött ki ez a nagyjából jónak mondható R set érték.

(Egy ilyen vagont járattam egy órán át 18V DCC-ről és semmi melegedés nem volt az áramgenerátoron.)
A LED ek: meleg fehér/hideg fehér 3528-as smd ledek.

Az analóg vasútmodellezéshez kell a hely. Egy PWM-et megcsinálsz egy 5 cm x 5 cm -es kártyán, de ha 16 külön PWM-ről van szó, akkor az bizony helyet foglal.

Meg kell érteni, hogy nem mindenki DCC rajongó. Van hely az aszal alatt, elfér.

Az igazat megvallva nem szívesen cserélném le a meglévő mozdonyaimat DCC-re, mert egyrészt méregdrága, másrészt nem vagyok meggyőződve, hogy 30 évig el fognak tartani, ahogy a mostaniak.

Ami meg a dekóderbeépítést illeti TT-be, nem tudom, hogy elfér-e a házban a motor és a súlyok között. Túl sok szabad hely nincs.

Ez jobban zavar, mint hogy mi van az asztal alatt.

Üdv!
Ez így totálisan rossz hozzáállás!

Azon gondolkodtam, hogy a becslés helyett miért nem alkalmazol biztos érzékelést egy szakaszban?
pl: ha eljutott addig a vonat, és a másik szakasz még foglalt, kezdjen lassítani?
Sokkal egyszerűbb, mint becsülgetni. A jelző előtt is lehet még egy ilyen érzékelő, és ott meg szépen lassítva elveszne a PWM jel, megállna a vonat. Ezzel kizársz mindenféle tanulási, és becslési dolgot.
Most jön a reklám:
A jelzésre/érzékelésre merem ajánlani a nálam már 2 hónapja működő fénykapus megoldást (napi használatban van)
Egyedi ötlet, picike alig látszik, mindenfajta kerék áthaladását biztosan érzékeli. Nálam nem okozott gondot a fény/nap/fényképezőgép/sötét/jelenléte. A beépítése kicsit macerás. Így néz ki. A fototranyót érdemesebb egy picit odébb vinni a síntől, így biztosan nem éri el a kerék.
Kb. a sínszeg ahol van ott már jó. Nem veszít az érzékenységből.

Érdemes talán fordítva telepíteni, azaz belül van a tranyó, kívül az infra led, mert a vonat a fizikális jelenlétével is mindjárt leárnyékolja a külső fényzajt.

Talán jó ötlet lehet.
A jeltovábbítást rádbízom, mert arra már itt kaptam ötletet.

Félreértesz, nem bántásból írtam, amit írtam!

Minden vasútmodellezéhez kell a hely, nem csak az analóghoz.

Megnyugtatlak, nincs olyan TT mozdony, amibe nem fér be a dekóder.

Egyébként, ha magadnak csinálsz valamilyen vezérlést, akkor döntesz, hogy analóg, vagy digitális, és nekilátsz. Viszont, ha azt, amit leírtál, valaki megvásárolja az analóghoz, akkor nem vagyok róla meggyőződve, hogy a DCC nem olcsóbb-e?

Fogyasztást mérek és a terep 16 szakaszra van bontva. A leghosszabb szakaszok 1m-esek. Ezeket lehetne felezni, ha nagyon akarnám, de nem vehetem tetszőleges kicsire.

A fénykapunál is ugyanez a helyzet. Nem rakhatsz tetszőleges helyre fénykapukat.

Ott meg még bonyolódik is a dolog, mert a fényviszonyok változása meghamisíthatja az adatokat. Nem tudom, hogy hogyan csinálod, de frekvenciát szoktak kiadni, vagy ADC-t mérni.

- szóval a fénykapu vagy érzékeli a 38 kHz-t
- vagy ADC-t mér, megnézed, hogy emelkedik-e amikor bekapcsolod és csökken-e amikor kikapcsolod

Nekem a statikus foglaltságmérés egyszerűbbnek tűnt.

Hát ebben nagyon sok igazság van, lehet, hogy olcsóbb lett volna megvenni a dekódereket és bevarázsolni, mint megcsinálni analógban.

Ami miatt nem keseredek el, mert közelebb kerüsz a DC motorok világához elektronikailag. Rengeteget tanulhat az ember.

Egyszerűen! Itt a nyomkarima zárja a fény útját. Hacsak nem üvegből készült akkor tuti a jelzés.
Egyenáram megy az infraledben, meg a tranyóban is.
Egyszerűen akkora a fényváltozás, ha ott a mozdony, és ráadásul a kereke is, hogy 100%-os a kapcsolás (be kellett lőni az érzékenységét, de ez nem titok)
Infra lámpával rávilágítva is egyértelműen jelezett a tranyó, ha odaért a kerék.

Nálam itt kimerül a tudás, nem dekódoltam a jelet, meg miegymás.

Persze! És ekkor ugye nem számolunk árat, meg munkaidőt, mert a tanulás is egy érv.
Egyébként a képen látható asztalka alja is nagyságrendekkel egyszerűbb lett volna, ha DCC, és nem analóg...

Meg ha kicsit nagyobb rendet tart a készítője.

Nálam minden színnek jelentése van: zöld a váltó vezetéke, barna a síneké, sárga a világításé,...

A kinézete meg inkább fa alakú. Az összes kábel egyenesen meg középre a gerincbe és onnan a helyére kábelbilincsek között. Köröket nem látsz benne. Sokkal kisebb helyen is elférnek a kábelek, ha nem keresztül-kasul mennek, hanem "csatornákban" a bilincsek között.

A 230 V a terepasztal alatt kicsit bizarr nekem. Az én asztalomra nem megy be 230 V. Külön csatlakozó van, ahonnan a tápot kapja.

Mindenesetre annyira nem rossz. Lóghatnának a vezetékek, lehetne dzsungel,...

Általános vezetékelési szabály, hogy az egy irányba futó vezetékeket kábelkrobácsba fonjuk. Régi építésű elektronikai eszközökben - ha valaki ilyet bont szét - még látni, hogy régen szépen "ki is varrták" az ilyen kábelkorbácsokat. Ez nem csak kevesebb helyet foglal, és szebb, de jobban át is tekinthető. Persze ma már nem varrják a korbácsokat, hanem védőcsőben vezetik, vagy kábelkötegelővel fogják össze, de lényegében - az igényesebb készülékekben - ma is alkalmazzák ezt a módszert.
(Csíkos Mester! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Te építésed nem igényes, nehogy félre értsd!)
Ami még nagyon fontos (a színezésen túl, mert az talán "alapnak" tekinthető, legalábbis így kellene, hogy legyen!), hogy az egyes kábelkötegek mindkét végén jelölni "illik" az azonos vezetékeket. Hogy a jelölés rendszere milyen, az egyénfüggő, de rengeteget segít a kábelkötegek végeinek azonosításában ("kicsengetésében", ahogy régen nevezték a műveletet), ha a két vég azonos jelzéssel van ellátva. Profibbak erre speciális műanyag gyűrűket használnak (alfanumerikus felirattal kaphatóak, de nem olcsók, sajnos), de "végszükség esetén" megteszi egy kis darab ragasztó szalag is, amelyre azonosító feliratot írunk. (Ez persze kevésbé esztétikus, viszont rendkívül hasznos, különösen, ha egy kötegben sok vezeték fut.)

Ez igy van, de sajnos egy terepasztalon igen nehezen kivitelezhetö. Elég belegondolni, hogy pl. egy auto vagy biztber állvány huzalozása milyen jelentös tervezési fázison megy át, amit gyakran egész tervezöcsoportok optimalizálnak, majd kiadják egy teljesen idegen cégnek, hogy gyártsa le ama kábelkorbácsokat.
Egy terepasztalon erre alig van lehetöség. Ennek ellenére persze igyekezni kellene szépen kábelezni, de csak egy bizonyos fokig.
A kábelszinekkel is gond lehet, a drot ma már sajnos nagyon drága, igy sokunk "hozott" anyagbol dolgozik (kábelmaradékok stb.) amiben pontosan azok a szinek hiányoznak amik leginkább kellenének ( piros, fekete, kék stb. ) igy kompromisszumra kényszerülünk.
Én az utobbi 2 terepasztalomon kábelcsatornás és forrasztoléces technikát alkalmaztam. Az asztal optimális helyén ( vagy 6x lett átrakva ) megy egy olcso, nyithato müanyagcsatorna, amit egy kicsit átalakitottam, mert az eredeti elképzelés szerint a kábel van felül, a csatornában, a terepesztalon meg pontosan forditott a helyzet, igy ha leveszed a tetejét minden kiesik. Ezért a deklit 30 cm-ként elvágtam és közéjük egy 5 cm-s darabot raktam. Ezek benntartják a drotokat, de egyben gond nélkül ki-behuzhatok. A csatorna vertikális oldalába 10cm-ként egy egy nagyobb lyukat furtam, ahol a kábel kivezethetö. A cél közelében egy megfelelö nagyságu forrasztoléc van, oda vannak beforrasztva a csatornábol jövö drotok, és azonnal megjelölve. Innen következnek a rövid összekötö huzalok, amik a müködtetett szerkezethez vezetnek. Itt már a szin sem nagyon fontos hiszen csak 5-20cm-s vezetékektröl van szo.
( s nem árt vezetni egy un. Kábelkönyvet! Ide minden egyes kábelt beirok, honnan-hova, szine, és a dátum. Ma már pc-n csinálom a könyvet, ami automatikusan számozza a kábelt. Ez ilyen táblázatban gyerekjáték a keresés. Az uj terepasztalon megprobálok egy koordináta rendszert is bevezetni, hogy tudjam kb hol van az adott kábel eleje - vége. (S3)

Persze, igazad van, de sürgetett az idő, és szűk volt a költségkeret is. Egyébként én is tartanám magam a színek szerinti vezetékezéshez, de ez nem az a projekt volt. Majd Langsamdorf-nál, mert végre belekezdtünk a fiúkkal.
230V egyébként egy helyre megy be az asztal alá, a képen jobb oldalt alul van egy szürke hasáb, az egy 2,5A-es laptop táp, annak a dupla szigetelésű kábele egyedül a 230. Onnan már 17V indul el, és osztódik, stabilizálódik tovább a vezérlőmodulok, relék, és a PWM szabályzók fel.
Régi restanciám, hogy a Z topicra ígértem a kapcsolási rajzát ennek az asztalnak, csak annyira fáradt vagyok az utóbbi időkben, hogy éjszaka nem tudok úgy ébren lenni, hogy érdemben szellemi munkát végezzek...

Naná, ott a pont!
Keszthely így is épült fel!

Látszik a távközlési gyakorlatod...

Ha nem is éppen távközlési, de huzalozási gyakorlatom az elég sok van. Szinte minden munkám egyedi volt, igy mindenhol ott kellett megoldani a feladatot ahol keletkezett......
És ebben majdnem egy tucat terepasztal is szohoz jutott

Mert csak kb.50mW disszipációd van és a forrasztás/vezeték/pcb track is elviszi a hőt, így csak kb. 30fokra melegszik szoba hőmérsékleten és ezt műanyagon csak a kis ujjad begyével tudod csak érzékelni.
Ha ráraksz egy szokásos hűtőzászlót (ez kb. 10-15 C-fokkal csökkenti a to-92 tokozású
chipek hőmérsékletét), akkor 10V mellett 20mA (Rset=3Ohm) gond nélkül kivehető az LM334Z-ből.

Itt lehet venni pl.25 eres, 0.25-ös különböző színű vezetékeket tartalmazó kábelt, kb. 800.-Ft/m.
Madzag Bt.
1089 Budapest, Bíró Lajos utca 4.
(1) 210 9252

Sajnos a 0,25mm meglehetösen kevés a terepasztal vezetékeihez. A 0,35-s huzal tekinthetö a minimumnak. (Csak kisebb terepasztalokhoz ajánlhato).

Köszönöm, de:
- Részint nincs terepasztalom (és nem is valószínű, hogy a jövőben lenne)
- Részint egy telefonos ismerősöm révén elég jól el vagyok látva néhány életre vezetékekkel.
Viszont talán valakinek hasznos lehet.

Nézegettem a modellvasutak elektronikus vezérlését. Hát, talán a motorokról szóló rész használható.

Leginkább kortörténeti érdekesség, mert ahogy látom, 1971-ben még MOSFET sem volt, a bipoláris tranzisztort meg valami krikszkraksszal jelölték.

Abban az időben a modellvasúton még körtével világítottak. Emlékszem, LED helyett miniatűr festett körték voltak a vasúti jelzőkön, amik fémből és nem műanyagból készültek (bevallom, nekem jobban tetszett).

Apám mesélte, hogy kölyökként volt olyan játékvonatuk, amibe vizet raktak, lapátoltak egy kis szenet és ment körbe-körbe.

Söt számitogép sem igen volt (sem irni, sem rajzolni), igy a szerzöknek "rengeteg ideje maradt" átgondolni és kidolgozni minden részletet, ami sajnos manapság egyre inkább hiányzik. Az akkori hozzáállásban minden döntéshez van indoklás (hacsak a cenzor ki nem huzta. ), illetve igyekezet a legpraktikusabb megoldásra. Ezek a megoldások ma már természetesen alig állják meg a helyüket, az elektronika hatalmas fejlödése miatt, de a feladatok ugyanazok maradtak, amire illene 40 évvel tökéletesebb választ adni.

Ehelyett mit látunk és olvasunk: Sok alkalommal még a feladat leirása is pontatlan, igy az arra adott megoldásokról kár beszélni.