Köszönöm! ezzel pontosan azt mondod , hogy kell egy szerszám.
Neked pofon egyszerű! DE nem mindenki szerel mozdonyokat pl.
Amit írsz módszert, azért nem pofon egyszerű, mert ha a kelleténél nagyobb erővel nyomod,akkor függőleges irányban könnyen elmegy a szegecs szára a műanyagtalpfában. Egyik váltó állásban ilyenkor nem lesz meg a 12mm-es nyomtáv.
Én az előbbi hsz-imban azt szerettem volna sugallani csak, hogy aki Tillig váltót még csak interneten és a boltban látott, ne EW1 és IBW váltó építőkészlettel kezdjen. Mert árérzékenyek vagyunk. És ha egy- két ilyen építőkészlet megy a kukába, akkor keserű lesz a Tillig sínrendszer
Sok ilyen történetet hallottam már! Ma 10 perc alatt rakok össze egy EW2-est, imádom csinálni. ( más kérdés hogy nincs már hely ahova beépíthetném) De az elsőt eltörtem! És mivel drága dolognak tartottam volna kidobni egy flexi sínszálból úgy kb. félnap alatt kireszeltem az eltört alkatrészt. Ha egy sínen szegecset elrontasz, igen komoly eszközök kellenek hogy újat készíts.
Semmi sem lehetetlen, de ehhez már több kell kreativitásból. Mindenki nyugodtan vegyen építőkészletet aki ezekkel fel van ruházva.Sokszor írtad már nem olcsó hobbi ez! De mi magyarok vagyunk és mert nincs sok pénzünk még hobbinknak választjuk a TT. Fontos tehát, hogy építőkészletet ne azért vegyen valaki mert olcsó, hanem azért mert imádja maga összerakni. Ha jól sikerül még be is építheti az asztalába............

Honnan lehet tudni, hogy ez EW2 ?

Igen! amit belinkeltél az a EW2- es váltó.
Az IBW váltó csúcssíne ( Sünöcske cikke jól jön! ) kitérők két részből áll. ( a sárga a mozgó rész és a zöld a fix) Ahol a sárga és a zöld rész találkozik ott a (sárga) mozgó csúcssín végén van egy szegecs ami az elfordulásért felelős tengely. Ez a tengely a (zöld) fixcsúcssín alatt van. Összerakása sem könnyű, mert a logika azt mondaná először a (zöld) fix megy a helyére aztán meg a (sárga) mozgó . A rejtett tengely miatt pont fordítva kell a helyére rakni úgy hogy a tősínek még nincsenek befűzve és a mozgó csúcs sín 90° ki van fordítva. stb.

A honlapodon a fűtőházas képen jobboldalt 2db IBW van beépítve?
Vagy EW2 Flex?

Már más is mondta, hogy ne Acad-ben tervezzek pályát, hanem pályatervezővel. Elmagyarázom, miért csinálom így (bár még máshogy nem próbáltam): A Tillig katalógusban, vagy pályatervfüzetben sőt, ahogy anno a BTTB-ben is szeretik/ték összecsalni az egyenetlenségeket. Ugyanezt megtörténhet a pályatervező programmal is. Én viszont a Tillig által katalógusban megadott méretekkel megrajzoltam a vágányelemeket, váltókat, stb... És amikor szépen egymás mellé illesztgetem, az egyszerű kétvágányú dilikört, 4 kitérővel, kiderülnek a turpisságok, ami már kemény sikláshoz vezet. Igen több mint 4.5 mm-es űr van a két vágány között, pedig a Tillig katalógusban fellelhető elvileg megbízható méretekkel rajzoltam meg.
Flexi vágánynál nincs gond, de amikor Pistike összedugdossa a szőnyegen a vonatot, akkor jön a csalás, vagyis papucsok széthuzigálása, hogy használható legyen a vágány. Persze, lehet, hogy én mint BTTB-ből ébredt vagyok a hülye, de akkor szóljatok... kicsit utána számoltam 5 illesztés van, ennyi felé elosztva a 4,5 mm az még mindig 0,9 mm. No, akkor hogy is van ez? Azért kérdezem, mert most hirtelen nincs iksztízezer forintom megvásárolni ehhez a pályához az elemeket. Illetve most teszem fel a kérdést, hogy 22 éve, amikor megjelent e BTTB-Zeuke (mivel ugyanez volt) katalógusban a modellsín, akkor rossz volt, és így maradt, vagy a kézzel fogható vágányok olyanok, hogy összepasszolnak, a megadott méreteket pedig hagyjam figyelmen kívül?

Meg válaszolom magamnak. Valószínűleg a katalógust tervező Jürgen elgépelése lehetett az oka dolognak, ugyanis ha a váltókiegészítő G3 helyett Egy G4-et építek be, akkor elfogadható különbség lesz, amit már a vágányzat rugalmassága, el tud tüntetni. Bocsánat, ha valakiben felháborodást keltettem.

Hát sajnos az elméleted már az alapokbol vérzik, s ezen az Acad sem fog segiteni, söt. Mit gondolsz, hogyan müködnek a rendes pályatervezö programok?
Pontosan ugyanugy mint az Acad, csak kizárják azt a hibát amit te könnyen elkövethetsz. Rosszul rajzolod meg valamelyik sindarabot, vagy rosszul illeszted valahol.
Amugy a pánikod is nagyon felesleges, mert több mint 2 méternyi pályán ugrott a 4,5 mm differencia, ami elhanyagolhato, ha figyelembe veszed a sindarabok hosszának a toleranciáját (+/- 0,2 mm ha jol emlékszem), az esetedben meg vagy 30 sindarab adja ki a dilikört, azaz 30x,0,2=6 (12) mm is lehet a különbség a tolerancia miatt. Ehhez jön az illesztések pontossága, ami Pistikénél más lesz mint Morickánál, és akár 1 mm is lehet sindarabonként ami ugye 30x1=30 mm és már teljesen más világba csöppentél. ( az Acad messze nem ennyire toleráns, igy csak magad szivatod).
A sinrendszereknek van bizonyos geometriája, ebböl adodnak ki a sindarabok hossz- és ivméretei, ezt a tervezö programok többé kevésbé tudják, igy ott is kiugornak a hibák, az Acad nem tudja, mert valaszinü nem ebböl indultál ki. Valamikor valamelyik pályatervkönyvben még geometriai képletek is le voltak irva, és Dr. H. Kurz tervei alapján született meg anno a hajdani Zeuke majd a Pilz vágánygeometria is. (A világ nagy modellsingyártoi, meg egyik marhasággal jöttek a másik után, kivéve a játék Marklint, mert ott is láthato volt, hogy gondolkodott a geometria tervezöje).
Ezek a rendszerek dolgoznak a mai napig a legkevesebb elemmel, de még igy sem lehet bármilyen pályát összehozni sinvágás nélkül. Föleg azért nem, mert a nagyvasuton semilyen ilyen szabály nincs, ott pályát terveznek, és ahhoz vagdalják a sint (s nem forditva mint a modellvasuton). Szoval mindig bajban leszel ha elörevágott sinekböl akarsz pályát tervezni minden megkötés nélkül.

Hát nem tudom, a 12 éves fiammal több mint 1 tucat EW1-s váltot raktunk össze minden gond nélkül. Fillérekért vettem egy bolhapiacon, mert ugy látszik a korábbi tulaj is feladta. Minden csomag bontott volt, de mint kiderült semmi nem hiányzott és mind müködik.
A vasutmodellezés a koncentrácioról is szol meg némi finommechanikai érzékröl. Nem ördöngösség egy válto, hozzá képest egy dekoder beforrasztása ( ha nincs csati) majdnem doktori disszertácios teljesitmény - egy Jordan stb. épitökészletröl ne is beszéljünk.

Egyet nem egészen értek, tudom, hogy csaloka az kérdés, de érdemes rajta elgondolkodni. Pontosan az IBW esetében miért is kell a szegecset szétnyomni? Azért, mert minden szegecset szétnyomnak? Egy frászt, itt a szegecs csak egy forgopont, a tösin felülröl tartja, igy még ki sem esthet. Az EW1 az valoban széteshet, ha fejreállitod, de mikor fordul ez elö egy terepasztalon? Soha!
Igy nagyon felesleges a szegecseket tulzottan nyomkodni.
Ha mégis ilyen igény jelentkezik egy 100-s szög hegyét érdemes kb. 90 fokos kupba reszelni ( nem kell pontosan) majd beragasztani a szöget egy reszelö- (stb.) nyélbe ( a jo fogás fontos), és ezzel egy kicsit megnyomod a szegecs végét és már ki is nyilik annyira amennyire kell. Egy pillanat az egész, nem kell sem kalapács sem más, csak egy kis érzék.

Nincs ives kitérő mögötti párhuzamosra tipp.

Mhh... felnyúltam iTT a polcra, és az első kezembe eső Tillig katalógus az a 2012-2013 évi. Lásd benne a 181. oldalt.

Tervezők és katalógus készítők azért nem szoktak ám csalni! Én legalábbis a Zeuke/BTTB geometria esetében, de a Tillig vágányok esetében sem tapasztaltam oyat, hogy valami eltérne az ott leírtakhoz képest, és az ottani tippek be is jöttek. Ez igaz azokra a sínekre is, amikkel még dolgoztam: OFF Märklin Z, ROCO geoLine, Trix C, Tillig H0 Elite. Egyszer cikiztem le a Wintrack egyik változatát, de sajnos be kellett látnom, hogy én néztem el, egyszer rossz helyre klikkeltem, és a kiegészítő 105mm-es egyenest terveztem be a pályába a 114mm-es feles helyett. Persze, hogy nem jött ki a számítógépen, az azstalon meg igen, csakhogy a gyakorlatban én a fejelmben lévő tervnek megfelelően a 114-est építettm be, míg a gép az ennél rövidebben próbált meg kínlódni...

Sínrendszerek: Akár tetszik, akár nem a régi Zeuke geometria az pofon egyszerű, és zseniális, gyakorlatilag ma is fejből kirakom az összes lehetséges kombinációt belőle. A BTTB továbbgondolása sem borította ezt fel, csak kiegészítette még egy csomó praktikus dologgal. Sajnos eljárt felette az idő, ma már korszerűtlen. A Tillig mostani sínrendszerei messze lekörözik, természetesen, de az élethűség oltárán elvérzett az egyszerűség, a Tillig bonyolultabb, de nem megtanulhatatlan! Most ültetek át egy OFF pályát a SCARM programra, a régi PIKO geometria az egy katasztrófa a Zeuke-hoz képest. Két tervező programot is használok, ezt, meg a WinTrack8-at, mindkettő pontos, és nagyságrendekkel gyorsabbá teszi a munkát. Lásd még a Z topicban a kis asztalka építési leírását, ahol a tervekkel kezdtem.

Isten őrizz, hogy magamra haragítsam a társaságot, és eretnek észre vételeimmel cáfoljam azt, amit odakint alkotnak Sebnitz-ben, de amint mondtam, valószínűleg a vágánygeometriát rajzoló kolléga gépelhette el G3-ra a G4-et, ugyanis a G4+G2 124.5 mm-es hossza közelebb áll 123,73 milliméteres valós "párhuzamhoz" mint a G3+G2 126mm-e. Amint mondtam, a rajz a névleges méretekhez viszonyítva pontos, a valós méretek +- 0,1-0,2 mm-es eltérését nem számoltam bele.

A BTTB vágányrendszer is megvan rajzolva nekem Acad-ben, ott is van egyenetlenség, de nem ekkora.

Az egész pálya vágánytengelytől vágánytengelyig 1880 mm hosszú, Az "állomási" egyenes szakasz, pedig 664 mm (4xG1). A 4,5 mm-es lik ezen az egyenes szakaszon alakult ki. Szóval gondolom mint modultulajdonosok ti flexi vágányt használtok, amit olyan méretűre vágtok, amekkora kell, de az esetleges kezdő hiába próbálja töfködni síneket a Tillig utasítása szerint, ha (feltehetően) el van gépelve a jelzés a rajzon.

Száz szónak is egy a vége, ha lesz rá keretem, beszerzek vágányokat, kipróbálom élőben, és a valós tapasztalatok szerint fogok reklamálni

Nem tudom, mert nem ismerem igy fejböl a pontos méreteket, de az biztos, hogy valamennyi szerkesztöprogram rendbe tenné az elirást, ha ott valoban van ilyen. Az meg nyilvánvalo, hogy a modulosok flexiböl dolgoznak, hiszen az olcsobb és pontosan kiemeriti az igényeket.
Ha darabsinböl akarnál dolgozni azt is vágni kellene, mert pontosan 1 m hosszu egyenes pályát (modulhossz) is csak nehezen tudnál összehozni kisebb fix szakaszokból.

(halkan megjegyzem, hogy nem csak 1 m hosszú modult lehet építeni.... lehet az 664 mm-es is... )

Bizony, amikor nekiálltam átrajzolni azokat a kis pályaterves füzetben lévő pályákat ( erre gondolok ), akkor bizony a pályatervezővel kijöttek a differenciák. A képernyőn nem értek össze a vágányvégek, míg a füzetben igen....
Ez még a TrainCAD nevű programmal volt, amihez én készítettem el a TT-s vágányanyag leírását. Szintén a katalógusban szereplő méretek alapján.
Előtte én is CAD-del dolgoztam, de ma már csak nagyon rikán használom erre a célra...

Közben megnéztem a Win(dischgraetz)Track8 progit, valóban van eltérés a Tillig katalógus és a program között...

Igen, egészen pontosan 3 IBW és 2 EW2 flexi a váltókörzet ott.

A BTTB G1 az nem 228mm?

Talán nem túl szerencsés az EW2, mert nem így forgalmazzák, igazad van. A méretei alapján lehet meghatározni.

A BTTB igen, de amiről most szó van az a Tillig, ami 166 mm

Aaauuu!




ez etetett meg...

Na, jól van akkor, ha leesett a 20 forintos (Anno 2000-ben ma nem tudom mennyivel megy az utcai telefon). Egyébként meg ha odajutok, hogy terepasztalt építek, én is flexit fogok használni, mert egy dilikör R310-es ív, 4 db G1-es egyenessel delejbekötő-darab nélkül valami 9000 HuF.

( azért kiváncsi lennék valoban hány mm hosszura sikerül egy 664 mm-s modul. )

Érdekes modon a 70-s évek végén a klubban 3-n 3 más asztalt épitettek abbol a pályatervfüzetböl, és mindegyik "összejött" az asztalon. Igaz akkor nem volt computer meg hasonlo huncutság, söt még sinanyag sem, egyesek évekig vártak mig meglett a lista - amit összedugtak és stimmelt. ( legalábbis nem emlékszem olyasmire, hogy valaki emiatt problémába került). Éppen e héten találkoztam hosszu idö után a hajdani klubtárssal, még ma is TT-zik és már a 3. asztala van.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a CAD-k sokkal igényesebbek a pontosságra, mint a valoság, ahol meg lehet egy kicsit eröszakolni a sineket az iveket, és összeáll a dolog. Akkoriban sablonokkal dolgoztunk amiket papirból vágtunk ki. (Késöbb a Peconak volt ilyen sablonkészlete.)

Ki találtam: ugyanaz, mint az EW1-nél. Ez a része egyszerű mint a satu.

Ha a tervező programmal sem jön ki pöcre pontosan, akkor elvileg ha papírból vagdosod ki a névleges geometria szerint a vágány elemeket, annak sem kéne elvileg kijönnie, de tulajdonképpen ugyanúgy viselkedik a papír fecni, mint a tényleges vágány, csúszkál, fordul csavarodik, vagyis annál talán nem volt olyan feltűnő a pontatlanság. Egyébként meg ezelőtt én egy átlagos háztartásban megtalálható eszközökkel terveztem pályát. Körző, vonalzó. Ha ilyen nincs, iskolás korú gyerkőcnek, vagy unokának biztos akad a tolltartójában. Én személy szerint 1:10-ben terveztem, így egy négyzetrácsos füzet 5x5 milliméteres négyzete egy 5x5 centis négyzetnek felelt meg.

Sziasztok!
Ma találtam: a Cser kiadónál jó pár könyv le van akciózva, egy-két modellvasúttal foglalkozó is. Az akció csak holnapig tart, akit érdekel, az keressen rá.
Üdv: bambi75.

Mi is ugyanezt tettük, csak pont itt van a kutya elásva.
Mig a CAD programok 1:1-ben dolgoznak, addig a körzö meg a vonalzo a kockás papiron 1:10-ben. Azért nagyon kiváncsi lennék, hogy azon észre-e vennéd a 4 mm-s differenciát ( ami ugye a füzetben csak 0,4 mm )

Értem ,köszi! Akkor pontosan tudod mi a különbség a kettő között

Marha jol néz ki, majdnem megfájdult a fogam rá.....

Fölösleges keverni a jóformán skiccelt körzős tervet a számítógépes tervezéssel, mert kb ott kötnénk ki, mintha kézi vasreszelővel akarnál hengert reszelni egy amorf vasdarabból ahelyett, hogy befognád az esztergába

Igen tudom , de én nem szenvedtem velük.

Ettől függetlenül ki fogom cserélni a csúcssíneket, ha Laci készen lesz velük! Ez a forgócsapos nagyon csehszlovák!

Csak halkan jegyzem meg, hogy a közelmúltban (is) voltak emberkék, akik hatalmas terepasztalt terveztek mindenféle okos számítógépekkel, programokkal, lézervágott elemekkel, aztán eltűntek ők is, meg a tervek is....

Értem a célzást!

Szó sincs róla... csak témánál vagyunk.

Rövidesen az asztalom legszebb váltókörzete lesz!

Lehet, hogy most megköveznek sokan, de szerintem a pályatervezőkkel bíbelődni kb. annyi, mint Playboyt nézegetni: álmodozni a jóról.
De viccen kívül, ha a tervezett pálya anyagigényének a felmérése a cél, akkor valóban praktikus, mert általuk kialakul a hozzávetőleges stücklist, aztán úgyis az építés során áll össze a végleges vonalvezetés. Vagy nem, de ezen a tervező progi sem segít. Az anyaglista összeállítása mindenképp hasznos olyas valakinek, akinek 300 km-es körzetében nincs szaküzlet és ha szüksége van egy apró alkatrészre, akkor napokig, hetekig áll a projekt.
De ez csak az én véleményem.

Közvélemény kerestetik.

A Roco tervezi, hogy mávosítaná a tartályvagonját. Ők az első képen szereplő kocsit nézték ki, viszont ez köszönő viszonyban nincs a modellel. Mi a véleményetek, elbírja a szakértő szem ezt a csalást, vagy esetleg tud valaki olyan kocsiról, ami jobban megfelel a modellnek?

Köszi, G.

Nyilván, hogy jo dolog a valos sin-, meg helyigény felmérésére, illetve némi valoságközeli vonalvezetésre ( emelkedök ). A többi itt is sajnos inkább szörszálhasogatás, felesleges idötöltés, amit a valoságban ( az asztalon) egy pillanat alatt megold az ember, s még annyi idöbe sem telik, mint egy ideirt hsz.

Elég sok tartályvonat vánszorog mifelénk, majd készenlétben tartom a fotómasinát. Amit Bergheim-ben kinéztek, abban nem lesz sok köszönet, még én is kiszúrom, hogy tök más a tipus, pedig erősen hajlamos vagyok a kompromisszumra...

róbertke!
Hol vagy?

Az OFF Z asztalka építése előtt azért jól jött a Wintrack...
Meg most hétvégén is, amikor a kiállításokra hurcolászandó TT-t tervezgetem, mert nincs a polcon a műhelyben a teljes Tillig választék...

De amúgy igazad van, a régóta, és nagyon lassan épülő BTTB sínes asztalnak nincs is számítógépes terve, azt az asztallapon raktam ki "könyökből".

A Playboyos nyáladzásnál azért többet nyújt egy-egy tervező program. Aláírom, az elkészült tervet nem lehet szentírásnak tekinteni. Úgy gondolom, úgy 95-97%-ban azért pontosan lehet vele dolgozni. Vitathatatlan előnye a papírral és ceruzával szemben, a tiszta gyors javítás, változtatás lehetősége, illetve egymás után több koncepció terv készítése. (Lásd Csíkos Z projekt.) Íveknél, váltókörzeteknél kiválóan modellezhető az űrszerelvény belógás. Az anyaglistázás mellett ott van még a 3D! Amint elkészült így egy véglegesnek mondható terv, ha tetszik, még mindig jöhet a milliméter papír.
Halkan jegyzem meg, a tervezett és száradás gyanánt (és véletlenül sem időhiány miatt
)a padláson tárolt modulokra, vagy húsz különböző tervet készítettem, mire kialakult a véglegesnek mondható változat. Hagyományos módon ez sok papírba, maszatba és időbe került volna.
Tudom, ha az építési fázishoz érek, a terv csak pontos iránymutatásra lesz alkalmas. Aki épített már asztalt tudja, hogy a végeredmény soha nem lesz teljesen azonos az eredeti tervvel.
Más...
Szeretett Indám nem engedte egyben feltölteni a Temofeszten készült képeket. (Betelt a havi feltöltési kvótám ) Így két hetet várni kell, hogy mind egyben legyen. Néhány jól eltalált pillanatkép színesíti a sorozatot.

Hello,
Van valakinek Wintrack 11 verziója (bármilyen teszt is jó)?
kösz, Robi

Épp múlt éjszaka haladt át Kelenföldön egy combos tartályvonat, míg mi az újonnan beépített kitérővel vacakoltunk. Nagyjából (20 méterről) pontosan ilyen VTG és Ermewa kocsik voltak benne. Saját véleményem, hogy azért ne "mindenáron", legyen magyar modell. Már az is valami, ha legalább magyar vonatkozása van. Szerintem legyen ermewás Esetleg KVG.

KVG már van szettben, 37621 cikkszám.
Ermewa lesz hamarosan, szettben, 37616 cikkszám.

A 12-es túl új lenne? A wintrack.de oldalról leszedhető a demo.

11 kéne, mert ***...

Ezt egy nyilvános fórumon azért nem kellene!

A forgóvázakon kívül nem nagyon hasonlítanak egymásra a kocsik ...

Nno, róbertkével beszéltem telefonon.

Gábor, az első kép, amin a MÁV tartálykocsi van, nem a modell, azzal Bergheimben megfogták "szarva közt' a tőgyét". Az ugyanis a MÁV-nak gyártott kocsi, gyakorlatilag semmire sem hasonlít, és egyik más vasúttársaságnál sem használták!

A modell, amit kiszemeltek GYSEV-esnek még elmegy.

Kössz róbertke!

Köszi! Ezt tudjuk.
A kérdés arra vonatkozik, hogy egyrészt van-e olyan magyar festésű tartályvagon, ami megfelel a Roco formavariációjának.
Másrészt mennyire lenne blama, ha mégis ilyen együttállásban hozná ki a magyarítást?
Ez utóbbi szerintem tök gáz, inkább legyen az, amit Dávid is mondott és, ami lesz is.
De valamiért nagyon akarnak magyar járművet...

Csíkos leírta: GyESEV -es hasonló kocsi létezik, amit már a Tillig is kihozott.

Eddig sem nagyon igyekeztek, hogy a kiadott modell hasonlítson az eredetire.
Ne törjék agyon magukat most se. Így is elfogy majd.