Nem biztos, mert nálunk a 3-as Mexikói úti végállomásán védőállása van a bejárati villanyváltónak, ami az egyenes irány. Tehát amikor oldódik a váltó elektromos reteszelése, visszaáll egyenesbe.

Nem egészen. Szigetelt szakasz nincsen, hanem szánszerkezet. És a váltó sem lehet motoros, mert az nem volna az ellenkező irányból hasítható. Ha a motoros váltót a kerékkel átállítod, az a váltó felvágása. A jutalma legalább néhány hónap sínigazgatói kinevezés (váltóőr), de akár "lapát" is lehet. A rugós váltót elektromágnes működteti.

Nem tudom pontosan mit értesz szánszerkezet alatt, de ott a felsövezeték mellett két másik vezeték van, amit a földpotenciálra kell hozni, hogy müködjön a válto ( tehát nem érhet a tényleges felsövezetékhez.)

Az elsö képen az eredeti kivitel volt:


A második képen a gyakoribb kivitel láthato. ( itt a felsövezeték nincs megszakitva, de a villamos áramszedöje nem ér hozzá, hanem a 2 rövid szakasz lenyomja:


A motort meg általánosságban irtam, mert volt motoros is, manapság inkább elektromágneses, de bizonyos helyeken pneumatikus a meghajto egység, ahol a villamos csak egy elektropneumatikus szelepet kapcsol.

A villamosnál használt "motoros mechanizmus" is eltér a nagyvasutitól. Itt a motor minden kapcsolásra 360 fokot fordul ( mozgato szerkezete), azaz nincs fix kapcsolatban a váltoval, hanem egy zárszerkezetet fordit el 180 fokkal, majd visszafordul az alaphelyzetbe.

Ezek inkább a különleges kivitelek. ( ehhez már szekrény kell mindenféle biztonsági kapcsolási elemekkel).
Van olyan is, ahol maga a villamos blokkolja illetve oldja a váltoszerkezetet, hogy egy másik villamos ne tudjon "aláváltani".
Ilyenkor a válto után ujabb felsövezetéki kontaktusok vannak ami zárja, majd egy másik oldja a állito mechanizmust ( jelfogo).
Pontosan az ilyen helyeken kell gyakran a mozgatovas, mert, ha követö villamos nem veszi észre a helyzetet és átmegy a váltoállito kontaktuson, akkor nem következik be a válto mozgása, igy vagy tolatni kell, vagy elövenni a "vasat."
A villamos forgalom ilyen szempontbol messze van a nagyvasuti "szokásoktól", ahol jelzökkel védik a váltok állását ( a jelzö csak akkor állithato szabadra, ha váltok le vannak zárva - mozdithatatlanok).

Amugy érdekes, a villamos nagyon hasonloan müködik, mint a modellvasut. Itt is inkább a jármü kezeli a váltokat s nem a bakter vagy a forgalomirányitó. Itt is gyakran teljesen hiányoznak a biztonsági berendezések és ritkaság, ha valamilyen feltételt kell teljesiteni. Itt is nagyon kis ivek vannak és "meredek" váltók. A váltok kivitele is joval eltér a nagyvasuti váltóktól ( öntött szivdarab stb.). A villamos is a váltokon gyakran a nyomkarimán gurul, és a váltofelvágás is napirenden van ( a nagyvasuton csak bizonyos esetekben engedélyezett - modern alsobbrendü vonalakon).

Mindegyikhez kell szekrény biztonsági elemekkel, ugyanis léteznek több áramszedős villamosszerelvények is, melyeknél többnyire az áthaladó szedők számát számolja a reteszelő elektronika. A vezetőnek pedig egyaránt meg kell győződnie a váltójelző és a csúcssínek állásáról is. Ma már olyan váltónk is van, amelyre rá sem szabad haladni, ha a reteszfény nem világít...

Ma már kell, eredetileg nem kellett semmi sem, csak a kontaktus a felsövezetéken meg egy biztositék az oszlopon.
Mindenütt bonyolodnak a dolgok.......

Nem tudom, mikoriak ezirányú emlékeid, de egy régi kollégám szerint - aki 45 éve dolgozik a villamos ágazatnál - mindig is voltak a villanyváltóknak váltójelzői. Elmondása szerint a reteszfényt is csak olyan helyeken hagyták el, ahol a váltót beosztott személy (váltóőr) kezelte. Viszont ezeknek a váltóknak is volt elektromos reteszelése, amit már akkor is a felsővezetékre szerelt "laza vezeték" segítségével a váltóhoz közeledő villamos áramszedője hozott működésbe. Erre még példát is mondott: az Orczi téri 24-28-as elosztó váltót.

Az én emlékeim is >45 évesek, és nem csak Budapestre vonatkoznak. Az tény, hogy a villamos üzemi szerkezetekben igen nagy a változatosság, és minden vállalat a saját utját járja/járta. Az sem ritkaság, amit te is irsz, hogy egy város, egy vállalat keretében többféle megoldás is van. Nemrégen láttam egy uj fejlesztést, ahol a villamoson egy képernyö mutatja az utat, azaz ott látni, hogy milyen állásban van a válto és a védett szakasz mögötte. Ha ez bevezetésre kerül, leszerelhetik a jelzöket az oszlopokrol, és nyilvánvalo, hogy uj dobozkák kerülnek az utcai szekrényekbe, amik a jeleket küldik a közeledö jármüre.
Az alapkérdés az volt, hogy hogyan müködik a válto, amihez alapbol valoban nem kell semmi egyébb a kontaktuson kivül, és sok helyen a kis világban nincs is más.
Máshol meg komoly vezérlési rendszerek vannak pl. Németország, Svájc, de ma már pl. Brünn is, ahol a villamos nemcsak a saját pályáját kezeli, hanem az utjába esö közlekedési lámpákat is, azaz a villamos, söt Schaffhausenben stb. a troli is, sohasem áll a keresztezödésben piros lámpa miatt.
Nyilvánvalo, hogy ilyen extra szolgáltatások komoly rendszertechnikai berendezéseket igényelnek, amikhez nemcsak egy utcai szekrény kell, hanem sok esetben komoly központi vezérlés.

A puszta rácsodálkozásos kíváncsiságomat minden esetre sikerült maximálisan megválaszolni! köszönöm

Igyekszünk....

A jármű kezeli a váltókat dolog csak addig működik, amíg nincs polarizált váltó a pályán. Azon ugyanis a zárlatvédelem egyben váltófelvágás elleni védelmet is biztosít

Nem okvetlenül csak a mechanikus felvágásra értettem, hanem mindenféle sinkontaktusra stb. amikor maga a vonat állitja maga elött a vágányutat. Ilyesmi a nagyvasutnál elképzelhetetlen ( kivéve a mechanikus felvágást ami ujabban terjed az alsobbrendü modernizált egyvágányu pályákon ill. a keskenynyomtávu vasutakon.)

A mi szóhasználatunkban amire Te gondolsz, váltó hasításnak nevezzük. A váltó felvágása tilos, mivel az a váltó szerkezetének károsodásához, valamint kisikláshoz is vezethet. A váltójelző kötelező évtizedek óta. Ez jogszabályban rögzített, és ezáltal országos hatályú. A villamos nem tolat. TILOS! Szintén országosan. De mire is lenne jó itt tolatni? Csak még jobban bereteszelnéd a váltót...

Azért a villamos üzemben messze nem annyira tragikus a helyzet. Itt a váltok ritkán rendelkeznek zárszerkezettel igy felvágásuk vagy hasitásuk nem okoz maradando károsodást ( kivéve azokat, amiken zár is van), és üzemszerü, hogy a villamos maga hasitja fel a váltot. Az lehet rugos is, hogy utánna visszaáll az eredeti helyzetébe.
Tudsz egyáltalán olyan váltoról amin villamosok járnak és van zárszerkezete, amit károsodhat ha hasitja a villamos?

Hogy, hogy nem tolat? Mo-n ez üzemszerü, nézd meg Prágában , Pozsonyban, Kassán, Drezdában stb ott még vezetöállás sincs a villamos másik végén!
Nemrégen Kassán jártam, ahol éppen átépitik a villamoshálozatot, és átmenetileg ingaüzemet kellett bevezetni. Miután nincs nekik kétoldalas villamosuk, ugy kellett ezt megoldani, hogy két egyállásos villamost kellett a végükkel egymáshoz kapcsolni, és igy jártak oda vissza. Miután ajtok is csak az egyik oldalon van, igy az utasok is csak egy kocsiba szállhattak be egy-egy irányban.

( persze tudom, hogy normális üzemben nem tolathat, csak illusztrácio képen irtam, hogy mit tehetne a jv. ha már átment a kapcsolo szán alatt, de a válto nem áll megfelelö helyzetben....tolatással nem reteszelnéd a váltot, mert azon általában nincs retesz (zár), és amugy is folyna áram a motorokon tehát ujra kapna a váltomeghajto áramot amitöl az átállna - hogy ne álljon át, áram nélkül kell a szán alatt áthaladni.)

Kevered a szezont a fazonnal. Az elektromos reteszt a mechanikus csúcssínrögzítéssel. Kezdjük az elsővel, mert bár kitárgyaltuk, látom, nem jutott el a toronyba. Minden elektromos állítású váltónak négy érzékelője van a felsővezetéken. Az első, még jóval a váltó előtt maga a szánszerkezet. Ez alatt áthaladva lehet a váltót átállítani az ellenkező irányba. Ezzel egyidejűleg a váltójelző irányfénye szintén átvált. Ekkor a reteszlámpa még sötét. Tovább haladva az első áramszedő áthalad egy laza vezeték alatt, ezáltal az elektronika bontja a szánszerkezet áramkörét, lehetetlenné téve a további váltóállítást. Ez az érzékelő egyúttal egy számlálót is működtet. Minden áramszedő áthaladásakor a számláló értéke egyel nő. Közben áthaladunk a kitérőn, miután jön a második laza vezeték. (Ebből kettő van, irányonként egy-egy, párhuzamos kapcsolásban működnek.) Ez szintén az előbbi számlálót működteti, csak visszafelé. Az utolsó áramszedő áthaladásakor a számláló eléri a "0" értéket. Elalszik a reteszfény, és záródik a szánszerkezet áramköre. Fentiekből következik, hogy napestig tilitolizhatsz a szánszerkezet alatt, csak egyre lehetetlenebbé teszed a váltó átállítását. Tehát mint láthatod, itt csupán elektromos reteszelésről beszélünk.
Szerkezeti kialakítás szempontjából a váltók lehetnek viszont mechanikus csúcssínrögzítéssel ellátottak, és a nélküliek. Előbbiek is lehetnek elektromos állításúak (Hanning-Kahl, Contec gyártmányok közt vannak ilyenek szép számmal), és kézi állításúak. Ezek a váltók nem hasíthatóak. De nekünk, egyszerű villamos vezetőknek nem kell minden egyes váltó felépítését ismernünk, a mechanikusan rögzített váltók jelzőtáblával meg vannak jelölve. Fehér tábla egy piros keresztet ábrázol. Az így megjelölt váltókra gyök felől csak akkor szabad ráhaladni, ha a haladási irányunknak megfelelő végállásba vannak állítva. A meg nem jelölt váltók mind hasíthatók. Súlykörtés váltónk is van rengeteg, például az angyalföldi kocsiszínben. De hogy üzemi vágányt is említsek, a Mexikói úton a kisföldalatti vágánykapcsolata is ilyennel van felszerelve. Új telepítés, nincs egy éves se. De előtte is ilyen volt. Szóval szép számmal van nem hasítható váltó. Máv-telepen mindkettő, a 62-es villamos fordítását szolgáló motoros váltó, és a Bécsi úti végállomás legtöbb váltója is ilyen.

A baj, hogy te nagyon a pesti szokásokat és megoldásokat mondod ( villamos meg a világ sok 100 városában van és én igyekeztem csak azokat a jellemzöket kiemelni, amik bennük közösek,( s nem azt, hogy az egyik városban 3 ponttal jelzik a válto állását a másikban meg ferde vonalakkal, a harmadikban meg semmivel). A kolléga meg Prágában kérdezte hogy, hogyan megy a villamos.
Ahogy már korábban is irtam, rengeteg rendszer van üzemben, még egy vállaton belül is.
Eszem ágában sem volt ilyen mélységig tárgyalni a témát. Pl Prágában Bécsben nincs semilyen számlálo, mégis járnak a villamosok. Vannak villamos vonalak ( pl Köln Bonn) ahol nagyvasuti biztber van üzemben és a váltok zárral rendelkeznek és központilag irányitják öket.

Ahány ház annyi szokás.

Somitomi kollégának meg csak azt akartam a példával bemutatni, hogy mi a különbség a nagyvasut, meg a villamos és a modellvasut vágányut kezelésénél. Semmi mást.

A téma részemröl letárva.

Most olvasom, hogy a legujabb tendencia, hogy a váltomotorok mindössze 24 V-ra mennek, és helyi akkumulátorokbol kapják az energiát.
Ez persze rengeteg egyébb szerkezetet igényel ( az akkutöltön kivül), hogy a felsövezeték aktiválo berendezése átállitsa a váltot. Nem igen látni az értelmét az egész megoldásnak azonkivül, hogy a "földbe" ne kelljen bevezetni a nagyfeszültséget meg, hogy azonos a váltoállito mechanizmus a nagyvasuton bevezetett szerkezettel.

A technologia vagy a sporolás csödje?

Olvasom, hogy Németországban rohadnak a betonoszlopok. A szerencsével határos modon nem következett be eddig semilyen katasztrofa, amikor az egyik Nürnberg közeli vonalon elhagyta az életerö a betonoszlopot és egyszerüen összeroggyant. Mint kiderült a többi felsövezetéket tarto oszlopot is csak a felsövezeték tartja állo helyzetben, mert bizony a beton már régen elhagyta a betonvasat. Az oszlopok ugy átlagban 50 évesek, és eddig máshonnan nem igen hallottam ilyen gondokrol, hiszen anno ezt a technologiát örökéletünek tartották.
Ezért elég érdekes lesz kideriteni mi is okozza a gondot.

Annak idején az NDK-ban a betonaljak kezdtek elporladni. Nem lennék meglepve, ha ugyanaz lenne az oka.

Itt a folyamat leírása angolul, de nem tudom, mi a magyar neve.

Én sem értek annyira a dologhoz, csak az utobbi idöben saját tapasztalatokkal lettem gazdagabb. A házunk régi járdáját nem tudták feltörni a kis munkagéppel, ugy hogy, egy marhanagy masinát kellett szerezni erre az "egyszerü" feladatra és két napig remegett miatta a környék. A helyére került uj betonlépcsözet viszont az elsö telet sem élte tul.....azota már a második áll ott.

A Nyugati pályaudvar most két hétre ki lesz zárva. Sokan kérdezik, hogy ettől most miért lesz jobb nekik. Nekik üzenem: nem lesz jobb, viszont évek óta húzódó karbantartási és felújítási munkák lesznek koncentráltan elvégezve. Ezáltal szavatolható, hogy a következő pár évben se álljon úgy keresztbe a monori vonat közepén a Bhv kocsi, ahogy az pár éve sajnos megtörtént...

Cserébe nem lesz hónapokon keresztül zavarva,korlátozva vagy akadályozva a 22 és 6 óra között közlekedő vonatok közlekedése a most elvégzendő munkák miatt.

Szia! Köszönjük az infót! Erről jutott eszembe, hogy volt egy mozdonyvezető ismerősöm, aki mindig a nyugatiban kezdett. Vagyis a legelső barátnőm bátyja volt pontosabban. Érdekelne, mi van vele, ha esetleg ismered. Bene Andrásnak hívják, s több, mint 30 éve nem láttam. Olyan 55 éves körül lehet most.

Nem ismerem, mi egy teljesen más szakág vagyunk, és a Nyugatiban is csak évente párszor fordulunk elő, akkor is leginkább 22 és 6 óra között

Értem. Azért köszönöm szépen!

Üdvözlet!
Off a kérdés azért ide írom.
Lett egy nagyon olcsó FullHD-s 100cm-es led tv-nk. Csak ajánlani tudom, mert pixelhiba mentes, és majdnem 180 fokos betekintési szögű...

A munkahelyemre vettem információs (reklám) céllal, de kipróbáltam mit tud még. Meglepő módon szépen hozza a DVB-t adásokat is.
Amiért írok:
Találkoztam egy furcsasággal, hátha itt tudja rá valaki a választ:

Van rajta D-sub VGA(analóg) bemenet.
Ha ezen küldöm be neki a fullhd 1920*1080@60hz-n a jelet kristálytiszta torzításmentes kép fogad.
Ha HDMI-n küldöm neki a jelet, ott a win7 azonnal csak a 1600*900-as felbontást javasol. És ezen szép is a kép, de ugye ez nem a natív felbontása a TV-nek. Ha feltolom FullHd-re a HDMI kimeneten nem lesz szép a TV jele. Mintha az 1600*900-as képet nagyítaná fel - azaz nem szép.

Az nem világos, hogy egy elavultabb képjellel hogyan lehet 100% a a képélmény, egy mindet tudó új digit átvitellel meg csak alacsonyabb felbontású képet tudok átvinni. A hdmi kábel rövid, bár elég régen vettük tévedésből, így sosem használtuk (a vége aranyozott)

Van ötlet?

Gondolom PC-röl megy a video. Az meg könnyen lehet, hogy nem tud többet csak 1600x900 pixelt ( vagy ezt jelzi neki vissza a TV-d, ezért áll erre be automatikusan) illetve ez a legnagyobb méret, amit még a képernyöre tud vinni veszteség nélkül. ( az eggyel nagyobb felbontás már nem férne hiánytalanul az LCD-re).
Hogy a VGA bemeneten milyen felbontást látsz azt meg a fene sem tudja, mert a VGA egész másképp dolgozza fel a videojeleket. ( annak nincs nativ 1920x1080 pixelfelbontása).

PC-ről megy a kiterjesztett asztal, és azon indítom el a videót.
A VGA mód stimmel 1920*1080, meg a HDMI (1600*900) is.
Az ikonokból, ill előre méretezett képekből egyértelműen eldönthető mennyi pixel van adott kijelzőn megjelenítve.

Ha vga módban azaz FullHd-ben volt a TV, akkor egy full hd mobiusos kamerafilm iszonyatos részletességet hozott (fűszálak.. )... Olyan dolgok voltak láthatók, amik eddig láthatatlanok voltak számomra. Tehát ott valóban megvolt a felbontás. Mindez a butított HDMI kimeneten (1600*900) már nem volt látható, azaz a VGA nem hazudta be a felbontást, az kitette a TV-re .
Viszont ha a HDMI-t felnyomtam fullHD-re az akkor nem volt olyan részletgazdag... ezt nem értem

(VGA-ból a kártya támogatja (elméletben) 2048*1536 is. Tehát ez VGA kártyátó függ meddig hajlandó számolni. HDMI-ből meg 2560x1600-at. Azaz a maximális igény alatt van a FullHd, amit kértem tőle - mindez egy alap asus VGAkártya 3 éves, szóval semmi extra)

Azthiszem megvan mi a trükk:
A hdmi felbontást a vga kártya beállításai határozzák meg, a win7 monitorbeállítása ezt nem tudja felülírni. Ott ez a felbontás volt beállítva alapértelmezésben 1600*900.

Azaz itt kellett volna átállítanom a felbontást először, és utána win7 monitorbeállításaiban... mivel visszavittem a munkahelyre a TV-t ezt majd csak máskor tudom kipróbálni...

Mindenesetre nagy élmény volt először igazi fullHd videót full hd-s tv nézni

Igen a VGA támogatja a nagyobb felbontást, de nem támogatja a nativ 1920x1080-t. Ha jol emlékszem a legközelebbi felbontás a 1920x1200, azaz felül meg alul fekete csikot kéne látnod. De ma már szinte minden videokártya beleavatkozik a dolgokba, igy az ember soha nem lehet biztos, hogy mit is lát ( a minap fullHD-s projektort akartam venni, gondolod, hogy volt a nagy boltban egyetlen amiben ilyen felbontásu LCD volt? Mégis mindegyikre rá volt irva, hogy FullHD és a képek egészen jok voltak a boltban BR-röl).

Nálam is valami ilyesmi lehetett, de nem csík volt, hanem a kép alja és teteje kicsúszott a monitorról. (HDMI kimenetet használva)

Ez esetek 90%-ban sajnos a PC a ludas. A PC képmegjelenitése köszönö viszonyban sincs a televizios normákkal, igy az ember soha nem tudhatja, hogy mi is kerül a csatlakozora majd onnan a kijelzöre. Érdekes modon, ha a videot megvágod és valamelyik közismert TV szabvány szerint rendereled, akkor általában helyreáll a rend. (Az igy renderelt HD videot egy HDD/BR-röl a TV hiba nélkül lejátsza - a PC nélkül - mert a TVk többsége rendesen dolgozza fel a képet.)

Van VGA módban 1920x1080
Itt egy kép: még a winXp is ismeri. Azon is hajtja a TV-t. Minden pixel a helyén.

HDMI szerintem egy felhasználóbarát automata szabványt követhet, és ami legbiztosabban megy, azt állítja be, automatikusan.
Ha legközelebb megint hazaviszem a TV-t kipróbálom egy kicsit mélyebben állítgatni a HDMI-t, biztosan fogja tudni.

Ezek a LED-TVk már elég egyértelműek, nem mint a régi CRT monitorok

Utánnanéztem a gépeimen, igazad van, ha 1920x108-s monitort kapcsolsz a géphez (DVI porton) akkor megjelenik a 1920x1080-s is. Különben nem ( legalábbis nem azon a 2 gépen amin probáltam - a többi monitorom nagyobb ill kisebb felbontásu).

Én hiába kötöttem rá a fullhd monitort, az eredmény az lett, amit fentebb írtam. Valahogy lehetett korrigálni, de már nem emlékszem. Azt se tudom, most hogy van összedugva, de a lényeg, hogy hibátlan a kép. Illetve annyi hiba van, hogy régebben lejjebb vittem a színmélységet, ezért kicsit fokozatosak lettek az árnyalatok közti átmenetek...

Tegnap amikor nézegettem nekem is feltünt, hogy az egyik szabványleirásbol hiányzik a VGA 1920x1080-s felbontás, a W7-s PC viszont tudja, ha van ilyen monitor a DVI-n (a 15 lábas csatit nem probáltam). Ha más monitort dugok a PC-be, akkor viszont ilyen felbontást nem kinál fel ( nagyobbat igen, mert a monitor azt tudja, kisebbet is, csak éppen a fullHD-t nem).
Ezért irtam korábban, hogy elég zürös a PC meg a TV szabványok viszonya.

Az enyém az tv-monitor combo, azért csodálkoztam, ezen a gondon. Amikor vettem, egy 15-ös crt monitort cseréltem le. Pici helyiségben használom, így televíziónak is megfelel a 22-es méret. Bár azóta romlott a látásom, így nagyobbat is elviselnék.

Hu itt tényleg pihenő vasutasok vannak hirtelen azt hittem a hobbielektronika oldalon vagyok

Remélem azért legalább az orient express megy azon a tévén

Én mondjuk alapból Hdmi-vel kötöttem össze a Pc-ket és a LedTv-t így gond nélkül megy a 1920x1080-s felbontás. Most örülök hogy nem volt gond vele mert így akár azzal is lehetett volna ha úgy hozza a sors.

Nekem nincs ilyen szerencsém. A Dell laptopot nem ismeri fel a Sony TV. A Lenovo viszont simán megy ( ill a Dell laptoprol eltünik a kép, de nem jelenik meg a TV-n).. A Dell is ment valamikor egy Panasonic meg egy Samsung TV-n.

Nekem is Lenovo van, mind a kettő gond nélkül megy a Philips Tv-vel. Az asztalinál csak akkor, ha kihúzom a régi D-Sub csatlakozót és utána dugom be a Hdmi-t, de ezt betudom a két típus közti idő és minőség különbségnek.

Ezek szerint mégis csak számít a márka, pedig amiket te felhoztál sem gagyi minőség.

140 perc késés... Mert a Rail Jet lekapta a felső vezetéket..

Sziasztok!
Nem tudom, jó helyen teszem-e fel a kérdésemet, de nem nagyon ismerek erre alkalmas oldalt, ahol ezt megkérdezhetném.
Nagyvasútról lenne szó. Szóval hobbim fotózni a vonatokat, de ezt általában nyílt pályán teszem, mert nincs ilyen Belépési és felvételkészítési engedélyem. De szeretnék állomásokon is fotózni, nem csak a peronról, hanem akárhol, ehhez kéne ez az engedély. Az a kérdésem, hogy hogyan is történik mindez? ahogy olvasom, el kell végezni valamilyen oktatást. Ez milyen oktatás, meddig tart, mi is ez pontosan?
Egy engedély, meddig és hol érvényes?
Minden infót erről az engedélyről szívesen fogadok.
Válaszokat előre is köszönöm!
Üdv, Ákos.

Felejtsd el.
Sajnos oda jutott a demokráciánk. Hogy bár nem tilja ( mint régen) csak éppenséggel annyi akadályt görditenek eléd, hogy azt lehetlen teljesiteni, és még a persellyel is pofátlanul eléd állnak.
( Mellesleg mi a fenét érdemes ott fotozni, amit máshol nem lehet? )

Szerintem 1270 forintba nem fogok belehalni. Állomáson jobb fotózni, mert több a vonat, nem csak elhúz előtted, hanem áll, így könnyeb fotózni. Meg ott vannak olyan mozdonyok, amik nem, vagy csak ritkán mennek ki nyílt vonalra. Meg nem köt beléd minden jelenlévő vasutas, hogy mit csinálsz itt, mér nem mész innen. Felmutatom az engedélyem, és kész, enged a magam útjára.

Ajánlom olvasd el még egyszer a feltételeket, mert az a papir semmire sem jogosit fel, még a belépésre sem. ( Ami érthetö is; mit keres egy civil egy mozdonytelepen, üzemi területen stb.? )

Keresd meg Csukló fórumtársat! Neki is van ilyen engedélye. Tudomásom szerint semmilyen tanfolyamot nem kellett végeznie, és vizsgáznia sem kellett, de - ahogy etwg fórumtárs is írta - az engedély nem jogosít fel belépésre üzemi területekre.
Egyébiránt a hatályos szabályok szerint tetszőleges mennyiségű és tárgyú fénykép készíthető az utasforgalom számára megnyitott területen belül, ha a felvétel tárgya nem irányul utasforgalom számára meg nem nyitott (értsd: üzemi) terület felé. Tehát az engedély csak arra jogosít fel, hogy fényképezz, de a belépésre nem.
Javaslom, maradj inkább az utasforgalmi területeken. Sok bonyodalomtól kíméled meg Magad, nem beszélve a balesetveszélyről! A vasút veszélyes üzem, nem is kicsit!

Igen nekem volt ilyen engedélyem de még a régi rendszerben!

A mostani egy "marhaság" ezért nem intéztem el!
Állomáson és nyílt vonal mellet szerintem lehet jó képeket csinálni!
Utóbbinál azért tartsuk be az íratlan szabályokat (láthatósági mellény, kelő oldal távolság a vágányoktól, ne vakuzzunk a mozdonyvezetőre, stb)

Én fotóztam állomáson néhány "kiegészítőt", a kutya nem szólt rám. Szerintem kérdezd meg az állomásfőnököt, hogy fotózhatsz e, ha meg nem, akkor mondja meg a feltételeket, hogy mikor igen!
Üzemi terület persze lehet tiltott (ahogy főnök/modi írta), de ha van esély, akkor nem kell belépni üzemi területre, hogy üzemi területet fényképezz. Nem hiszem, hogy mindenhol van egy "árgus szem", aki figyel és jelent.
A nyílt vonal veszélyes, ahogy előbbiekben is olvasható. Kb fél éve egy profi fotós halt meg vonatgázolásban, mert nyílt vonalon fotózott. Szóval kérlek nagyon légy óvatos!

üdv

Alapvető szabály: előre nézz, hátra fülelj! Ha gyanúsat hallasz, előbb biztonságos helyet keress, utána nézd meg, hogy tényleg jön-e valami. Ez igaz állomásra és nyílt vonalra is. Előbbin is láttam már hajmeresztő dolgokat fotósoktól, akik megfeledkeztek magukról...