No és persze, hogy ezt a témát itt tárgyaljuk, méginkább mi leszünk a nemszeretem klub és a miodanemjárunk topik.

Magam részéről nem tartom katasztrófának, ha páran nem ide írogatnak...

Egyébként magánzóként pontosan az ilyen mentalitás miatt kerülöm messzi ívben a hazai témát a vasútmodellezésben. Hogy legyek őszinte: az életkedvem is elmegy az ilyen munkák láttán.

Pár beszéd a műhelyben pár héttel ezelőttről,a nagyobbik fiam kíváncsiskodott:
- Apa! Ez mi?
- Bzmot... H0-ban.
- Eeeez?!

Sziasztok,

katonai témában nem vagyok otthon, a kérdésem az lenne, hogy a BTTB szortimentből melyik kocsi az ami a leginkább alkalmas hadianyag szállításra. (Gondolok itt tehergépkocsi, harckocsi, ágyú, stb.)

Köszönöm a választ, ha lehet képpel, mert nekem csak a katalógusszám mond valamit a nagyvasúti kifejezések lásd KS, GBS semmit.

Üdv.: Wolfchild

BTTB-ből nem nagyon van. Teherautókat, rajkocsikat pótkocsikat feltehetsz a sima rakoncás kocsikra is, BTTB 4510, 4620, természetesen a rakoncák ilyenkor lekerülnek. A 4510 pici csalás, mert az sínszállító kocsi volt tudtommal. Páncélozott járműveket ezek nem bírnak el, ezekhez 4 tengelyes kellenének, az meg csak Tilligben van, vagy ROCO-ban. Tillig 15606 például, de a 15511 is használható erre.

Csakazértis, tessék szépen megtanulni

Teherautó, utánfutó, ágyú stb., tehát a könnyebb dolgok:
- Res: 18105
- Rgs: 15582
- Ks/Lgs: 14753

Illetve ezek közül bármelyik külhoni variáns, csak azokat akkor át kell festeni.

Tank: 15167 és válfajai (SSyms, Bauart "Köln"), de ezeket mindenképp át kell festeni, mert magyar verzió (Sammp) nem jelent meg belőle (ráadásul nem is pontosan ez a típus futott nálunk, de nagyon hasonlít rá - a miénk egy kicsit hosszabb).

Ha pedig ragasztgatni is van kedved, akkor a cseh SDV model építőkészleteiből a 12027 és 12043 cikkszámúból Ks/Lgs, az "SDVSmmp" cikkszámúból pedig MÁV Rmms kocsi építhető (itt sem 100% az egyezés, de minimális a különbség). Árakat a mojett.cz oldalon találsz, én pl. onnan rendeltem a Ks kocsijaimat.

Tényleg, ezek is vannak

Illetve most nézem, hogy hasonló, 4 tengelyes kocsija (Rmms donornak) a Schirmernek is van.

Itt van a tegnap estére ígért belepingálás!

Oké megvan végül is itt volt a szemem előtt a megoldás

Csak kerestem egy Tillig vágánygeometria rajzot vagy mit és ott volt ennek a vágánykapcsolatnak a rajza

Egy kérdés Ha az asztal 3 méter hosszú akkor így ránézésre elég lehet a zöld vágány 4%-os emelkedésre? Tehát én úgy gondolom elindul lefelé a vágány és valahol félúton a pályaudvar alatt már meg is lesz a kellő mélység és onnan már mehet tovább felfelé. Bocsánat hogy ezekre a dolgokra még nem vágom a szakzsargont

Sziasztok!

Egy mostanában ismét felvetett kérdés (modellek sebessége) kapcsán kedvet kaptam egy kis méricskéléshez.

Azt akartam elsősorban kideríteni, hogy mennyire igaz, miszerint a Kühn modellek bejáratással gyorsulnak, illetve a valóságban milyen sebesség számolható egy ilyen modelltesztből.

A technikai részleteket (TILLIG bettungsgleis nyújtott ovális pálya stb.) most mellőzve az alábbi megállapításokra jutottam:

- a régebbi és már régen nem járatott KÜHN 32090-es Herkules (némi alacsonyabb sebességű bejáratást követően) 10%-nál jobban gyorsult a 8-10 perces teszt alatt, a legelső mért időhöz képest 20%-ot is
- az összehasonlításhoz most használt BR118-as és BR130-as PIKO modellek a teszt alatt nem gyorsultak számottevően (3,5% alatt)

Ami ugyanakkor meglepett, hogy - számításaim szerint - a teszt során mért átlag és minimum idők alapján
-- a KÜHN modellnél 144-155 km/h-s valós sebességet kaptam,
-- a PIKO modelleknél ugyanez viszont 220-250 km/h volt.

Ez alapján nekem a Kühn nem lassú.
vagy valamit elszámoltam nagyon

Üdvözlet:

SAetta

Sajnos ez jellemzö, és nehéz megtalálni az igazságot.
A Piko modellek ( föleg a koraiak) igen gyorsak, mert a gyár igen egyszerü mechanikus konstrukciot, nagy toleranciákkal épitett be. Ráadásul a konstrukcio nem igényel semilyen kenést, ezért nem is igen változnak a viszonyok a bejáratás folyamán. Ehhez jön egy olcso motor ( szintén a fenti jellemzök alapján konstruált) aminek a fordulatszáma terheletlenül szinte végtelen. Ezzel a felfogással nincs Piko egyedül egy sereg más modellgyárat lehet sorolni (régi Arnold,Mehano,Märklin stb)
A másik "modelliskola" jobb motorokkal kezdi (saját gyártmány, vagy némileg drágább precizios motorok) ahol a fordulatszám jobban kézbe van tartva, ehhez egy sokkal jobban, kisebb toleranciákkal épitett mechanizmus követ. Az ilyen mechanizmust kenni kell aminek a következménye, hogy a kenöolaj hosszabb állás után fekezöleg hat és meg kell várni mig egyenletesen eloszlodik.
A modellsebességre meg egyöntetü NEM szabványok vannak: A számitott modellsebesség meg egy bizonyos plusz tolerancia. (Minél kisebb a modell annál nagyobb a plusz sebesség, mert a kisebb modellekbe még nehezebb gazdaságos mechanizmust épiteni.)
Sajnos ezen a plusz sebességen elég nagy a vita a modelltársadalomban. A gyárak hajlamosak fütyülni rá, mert extra kiadásokkal jár (finomabb, pontosabb mechanizmus, drágább motorok), a modellezök szintén megoszlanak, mert a gyors modellek vannak általában többségben igy a precizios modellek lassunak tünnek. A gyors modelleket igen nehéz lassitani, anélkül, hogy jelentösen romolnának a vontatási jellemzök. (Pl. a Piko modellt ha lelassitod a Kühn sebességérel lehet, hogy megáll az emelkedön). Igy marad a kétsbességü mozdonypark vagy a mechnizmusok atépítése.

Ezért találták ki azt a bigyót, amivel a sebességet lehet szabályozni. Nem kötelező azt maximumig feltekerni.

Sajnos ez sem mindig megoldás, mert a bigyo egyszerre több mozdonyt is szabályozhat ( az esetek többségében ez a helyzet). Pl. A nyilt pályán, térközzel a gyors mozdony mindig utoléri a lassubbat, és az is elöfordulhat amit leirtam, hogy a gyors mozdony "visszatekerve" a normális sebességre megakad és megáll.

Ami még motivált, hogy klubtalálkozón elhangzott az is, hogy az MTB Búvár is lassú.
Nos valóban nem tűnik gyorsnak - és ezt eddig még nem mértem meg -, de 2 nagyobb modultalálkozón is tökéletes tartós "játékot" biztosított gyönyörű lassúmeneti tulajdonságokkal és megfelelő vonóerővel.

Üdv:

SAetta

A lassubb modellek mindig jobb menettulajdonságokkal rendelkeznek, mert a motor forgatonyomatéka jobb tartományban jelentkezik, mint a gyors modelleknél. Ha ehhez még egy lendkerék is kapcsolodik akkor nyert a modellezö, hiszen sokkal nagyobb energia tárolodik benne, ami csak jol jön.

Erre próbáltam felhívni a figyelmed! A 4% sok. Mellé nem életszerű, a szemnek zavaró. A mozdonyok kínlódni fognak és csak rövid szerelvényt tudnak majd fölcipelni. Nehezítésként mindezt ívben!
Marci javasolta hózentróger javítana valamit. hat váltó helyett maradna kettő és két angol. Ha számolsz, nem biztos, hogy eget verő nagyságrend lenne a két bekerülési költség között.

Visszalapozgattam kicsit valamit keresve... És...

Látod, Feri, azóta fél év alatt beterítetted a hazai piacot
Ezúton is gratulálok még egyszer a kitartásodhoz, a folyamatos fejlődésedhez és a hozzánk, egyszerű TT-s halandókhoz tanúsított korrekt hozzáállásodhoz.

Baráti üdvözlettel:

SAetta (BZ)

Azért szerintem beindult a sorozatgyártás!

Mihez képest lassú?
A Búvár végsebessége, ha jól tudom, akkor 100km/h, ha az MTB ehhez közelített, akkor valamivel lassabbnak kell lennie, mint a Kühn Herculesnek, kb. egyeznie kell a Tillig V100-zal. A PIKO Taurusa az szerintem nagyon gyors, még ahhoz képest is, hogy az eredeti végsebessége 230km/h.
Ha a PIKO-hoz nézzük, akkor az MTB lassú, meg a Kühn is, meg a Tillig is. Ha élethűek akarunk lenni, akkor meg pont jó. Nem is beszélve arról, amit etwg barátom is írt, a menettulajdonságokkal kapcsolatban.

Köszönöm mindenkinek az eddigi tanácsokat, tippeket az asztallal kapcsolatban. Még ezt az emelkedés dolgot kell átrágnom ha valóban kétszintes asztalt szeretnék.

Más téma. Ma nézegettem a mediker oldalán a síneket és ráakadtam az ágyazatos vágányok. Most ezt nem tudom hova sorolják,de lehet hogy ez olyanoknak való akik csak hébe hóba össze rakják a pályát játszani? Láttam a kezdőkészletek is inkább ezzel jönnek ki. Amúgy egy kis varázslattal ebből is lehetne terepasztalt építeni esetleg volt már rá példa?

Az ágyazatos másra nem jó. Szerintem csúnya, szőnyegvasutazáshoz találták ki.

De ugyanakkor marha drága. Úgyhogy ha neked ez nem akadály, akkor jó, de én egy centi ágyazatos sínt nem fogok használni.

Ismerek olyat, aki ágyazatos sínből építette az asztalát. Sokkal gyorsabban lehet haladni vele, de cserébe rengeteg formai kötöttséggel jár. Kisebb a választék az egyes elemekből, pl. egy féle egyenes kitérő van csak, két fix ívsugár, és nem tudod a flexi sín nyújtotta rugalmasságot sem kihasználni. Hogy szép vagy sem, az egyéni dolog, ízlés kérdése.

Oti gondolatait kiegészítve, ha a formai kötöttségen túllépünk, akkor egy nagyon jól használható pályát is tudunk vele alkotni. Mondjuk csak modernebb vasúthoz javasolt, mert a teljes termékskála betonaljas arculatú.
Igen, van klubtársunk (elnökünk), aki csak ilyenből épített, nagyon jól használható az asztala. Más fórumokon, modellező lapokban láttam képeket szépen terepezett asztalról is, amit ágyazatossal építettek meg. Az biztos, hogy a kötések stabilak (Kato, japán licensz), a geometria tartós és pl. az ágyazatot ki lehet egészíteni szórt kövezéssel, lehet koszolni, stb.
Az ára. Hát igen, de pl. ha ilyennel építkezünk, akkor nem kell parafa alátét, nem kell annyi kőszórás, így a különbözet kiszámolható (még az időtényezőt is hozzávéve), lehet hogy nem is olyan eget verő.
De tény, hogy egyéni ízlés (és pénztárca) dolga.

Amikor kiállításokon csak ágyazatos pályával népszerűsítettük a méretet és a klubot, senki nem szörnyülködött, hogy csúnya lenne. Sőt! Sokan csodájára jártak, hogy ez milyen jó megoldás.

Nem törnék egyértelműen pálcát feleTTe!
Kezdőnek kimondoTTan kiváló alapanyag! Inkább ezzel kell megtanulni pályát építeni, az olyan alapokat, mint ívek, váltóknál a kiegyenlítések, emelkedők, stb. Sokkal olcsóbb "tanuló pénz", mint rögtön a Modellgleis-szel és a Styrostone ágyazattal kezdeni.

Oké, praktikus, de szerintem a kinézetéhez képest drága. Saját véleményem hogy ronda, ugyanakkor nem vitatom az előnyeit. De szerintem ha valaki szép asztalt akar építeni, akkor egyértelmű a Modellgleis.

Ízlések, és pofonok... Lehet belőle egyébként szép, élethű, modern pályát csinálni. Vannak ennél sokkal randábbak is, a töltéses sínek közül még ez a legszebb/legkevésbé csúnya (nem kívánt rész törlendő).

A rokonságban van egy 10 éves gyerkőc, neki pl. ágyazatos síneket vettünk, hogy valahol el tudja kezdeni a vasutazást. Egyelőre nagyon tetszik neki, hogy pikk-pakk át lehet variálni a vonalvezetést, a vágány kinézete jelenleg másodlagos. Viszont a következő 5-6 évre biztosan megfelel. Ha még mindig érdekli a vasútmodellezés, és szeretne állandó terepasztalt, akkor elgondolkodhatunk a cserén. Addig viszont ez tökéletesen elegendő. Valószínűleg szívszélhüdést kapnék, ha egyszer csak fel kéne tépni a leragasztott ágyazatból a flexi pályát, mert megunta a gyerek a vonalvezetését és valami újat szeretne.

Bocsánat hogy belenyúltam, de ötletelgettem és ez is lehet egy megoldás. Hasra ütve 70 mm szintkülönbséget állítottam be. Szerintem ez még éppen megfelel. Igaz nem tudom az asztalod pontos méretét, de ha hosszabb és szélesebb, még többet nyersz. Vagy a felső szint kerülhet magasabbra, ami talán szebb is. Ha jól kisakkozod, akár alulra tároló is kialakítható.
Itt felejtős az ágyazatos sín!

Na ez eredeti ötlettel ellentétben ez már használható. Tudom, hogy sikumegalifter a tehervonatokat szereti csak, de én kevesebb vágányt építenék az állomásba, mert jelenleg nincs helye a peronoknak.

Tetszik az a parádévágány!

Mondom, az ágyazatos sìnnek megvan az előnye, hogy ilyen ideiglenes pályákat lehet vele építeni. Én viszont egy olyan terepasztalról álmodozom, ami végleges - vagy minimális módosításokat alkalmazok - , tehát nekem flexi sín kell. Meg személy szerint végleges pálya esetében irtózok a gyári geometriáktól, ill az adott kötöttségektől.

Akkor van egy rossz hírem Számodra: bizonyos kötöttségektől flexi sínek alkalmazásakor sem szabadulsz meg.

Másik: tisztában vagy azzal, mit jelent flexivel dolgozni?
- Lerakni egy rendes ívet,
- nohc dazu egyenes vágányt építeni, netán párhuzamosakat,
- kialakítani a szakaszolásokat, amik gyári elemek esetében szinte maguktól adódnak,
- elrendezni a talpfákat (jó, beton esetében keresztaljakat) úgy, hogy az ne olyan legyen, mint részegen összeszegelt léckerítés lefektetve

Egy Wintrack, vagy SCARM terven pár kattintás, és máris kész az aktuális vágány flexiből. Az alaplemezen már nem így van. Kukkants csak át váltóépítős topicba! Van egy kép, ami egy kiállításon (sic!) készült, és váltógyártó kolléga remekműve körül látható némi kuszaság, hogy finom legyek...

Nekem a vonalvezetési korlátokkal van a bajom. Ha bekattanok és egy vágány végét 3 centivel eltolnám, akkor legegyszerűbben flexivel csinálom. Szakaszolásnál is ott tudok vagdosni, ahol jólesik.
A talpfák irányára meg figyelni kell. Ha nem nyújtom-torzítom agyon, akkor szinte egyszerű a dolog. Paralell vágányoknál meg figyelni kell.

Az a "kötöttségektől" véletlenül sikerült, a telefonom szokott ilyeneket csinálni. Szólok Frankye-nek, hogy javítson.

No igen egy vágányt minimum elhagynék. A tároló vágányokat áttenném a másik oldalra. A felszabaduló helyre meg befér egy jó kis állomás, a hozzátartozó melléképületekkel. Sajnos a helyszűke miatt kénytelen voltam EW1-es váltókat használni. A bejárat és a kijárat elég sárkányos. Ha ezt a tervet mindenképpen megvalósítanám, Váltógyártó megint nagyot alkothatna.

Megpróbálok egyben válaszolni mindenkinek így hirtelen mert úton vagyok haza Magyarhonba. A terv az nagyon vagány amit láttam és már így értem hogy lehet szép emelkedéseket csinálni ☺ Köszönöm

Az ágyazatos sín témában már sokkal felvilágosultabb vagyok ☺ Ezt a dolgot pont az olyan amatőr fakezüeknek találták ki mint én vagyok ☺ Persze tudom hogy van aki profi és ezzel épít nehogy véletlen meg bántsak valakit a fakezűt csak magamra értettem. Az biztos hogy sokkal kevesebb lehetőség valósítható meg ezzel a rendszerrel. Napközben van időm agyalni 500-600 kilométeren keresztül

Fele irásom elveszet útközben
Esetleg valaki tud olyan oldalt ahol lehet képeket találni olyan asztalról ami ágyazatosból készült. Még egy kérdés a váltó az kézinek van írva sok helyen,de állitóművet nem látok hozzá.

Mégegyszer köszönet nektek a segítségért és hogy megtűrtök még itt a sok kérdésem miatt

Ezért vagyunk itt.

Azért a flexinél sem úgy vágsz, és ott, ahol akarsz... Vannak bizonyos megkötések, különben szétcsúszik a talpfarács egy életre.
Persze, hogy figyelni kell, de nem csak a párhuzamos vágányoknál.
Annak, aki élete első terepasztalát készíti, annak én nem tanácsolnám azt, hogy rögtön flexibilis sínekkel kezdjen. Az a jobbik eset lesz, ha csak "hiába szép", mert nem lesz üzembiztos. De sajnos legtöbbször még szép sem lesz...

A tavaly épített, és itt a szomszédban követhető OFF Z asztalkát én sem flexiből építettem, és a nagyon régóta árván álló "Langsamdorf" sem ebből van.

Ne nevezd magad fakezűnek. Szerinted iTT mi az első asztalunkat kapásból profira építeTTük?

Az ágyazatos sínnek az előnyeit taglaltuk már: gyorsan lehet belőle üzembiztos pályát építeni, akár a padlón is.
Hirtelen most nem tudom hol, de kering valahol a neten egy emberke, aki OFF Märklin C sínből épített egy meghökkentően szép pályát. Amellett, hogy az a sín is töltéses, ráadásul a Märklin még háromsínes is... Szóval, semmi sem lehetetlen! Egy jól kivitelezett, üzembiztos pályát később korlátlanul lehet "sminkelni".

Még valami: az ágyazatos kitérőknél a tervben tök mindegy, hogy kézi, vagy elektromágneses állítású. A geometrián ez nem változtat, és a helyigényen sem, lévén az összes ilyen Tillig állítómű az ágyazatban van.

Erről lehetne többet megtudni?
Nevezzetek fillérb@***nak, de pusztán az anyagi része miatt is flexi sín a befutó. Nem mellesleg már fekeTTem flexi vágányt. 60 centit! De valahol-valamikor muszáj megtanulni ezt a mesterséget!

Aki keres, talál

Mindkettőnek van előnye . A flexinek az ívek elkészítése adja a nehezét, mivel hajlamos kiegyenesedni, célszerszámmal előre kel hajtani a sín szálakat és csak utána össze fűzni. Kell hozzá némi gyakorlat. Különben sok bosszúságot okozhat utólag.

Én is erre gondoltam. Ami Csíkos véleményét illeti, ha szerencsés vagy, akkor tudod olyan helyeken szabdalni a sínszálat, ahol nem zavaró. Pl egyenesben.

A fillérrel történő szexuális kapcsolathoz hozzájön ám egy csomó olyan dolog, ami túlmutat a centire lebontott áron, ergo máris nem lesz olyan olcsó a flexi, mint ahogy azt most elképzelted. Az esetek többségében egyébként úgy lesz, hogy most jól kiagyalsz dolgokat, de mire eljutsz odáig, hogy beszerezd/megépítsd, egy rakás dolog változhat: árak, kínálat, vagy éppen hogy arabul kell majd kérned az eladótól.

Ahogy Gabi Mester írta, a meghajlított sínszálban feszültség ébred. Mondjuk modulnál, ahol 2 m-es az ívsugár, nem érdekes ez a visszahatás, mert a sínvégrögzítés jól fog. De 30-40 centis íveknél bizony kell az előmunkálat. Enélkül, ha elvágod, kb úgy jársz, mint az a fószer a fb-on megosztott videón, aki lángvágóval darabolta az ívbe hajtott vasúti sínt. Úgy elrepült, mint a győzelmi zászló.
Azt most nem tudhatod, hogy hol kell szakaszolnod. Ha ívre jön ki, akkor nem szabad egymás mellett vágnod a szálakat, hanem átfedéssel, hogy ne alakuljon ki törés az ívsugárban.

Az egyenesek lerakásához használjuk a DZ plexifésűjét, amin három féle aljhoz van osztásköz: fa, beton és acél. Ezt csak egyszer kell megvenni, viszont ezzel is növeled az egységárat.
Ugyanígy a vágánytávolságokhoz is illik távtartót készíteni, illetve a hosszú egyenes szakaszokhoz vezetővonalzót.

És még sorolható az eszközlista ahhoz, hogy valóban minőségi munkát végezhess.

Én flexi vágányt csak oda építenék, ahova a geometria elengedhetetlenné teszi. Ha olcsósítani akarnék, inkább külön venném a talpfarácsot (de fix egyeneset, íveset) és külön a sínszálat (ha jól emlékszem méterben kapható, akár barnított is). Persze gondolom, ennek az építése sem olyan egyszerű (főleg ívekben), mint amilyennek látszik, de talán az egyenes kevésbé lesz buszmegálló alakú.

Én pedig köszönöm Láttam sok jó dolgot,sőt ha később úgy gondolja az ember könnyen lehet kövezni.

Olvasok és olvasok és lehet hogy most megköveztek,de hazafelé azon gondolkodtam lehet az én tudásommal elöbb egy kisebb asztalt ágyazatos sínből kell csinálni. Előnye még volna is hiszen később a gyerek is hasznát venné.
Most meg főleg hogy látom amit irtok a flexizésről hú :-o

Azért ne nézzetek ennyire részegnek, hogy nem tudom eltalálni az egyenest!
Tudom, csomó minden merülhet fel... Majd megveszem az arab szótárat és eljárok az arab nyelvkurzusra, máris megduplázódik az ár.
Ívekben szerintem megoldható az, hogy bizonyos távok után talpfa helyett méretre vágott NYÁK lemezt helyezek el talpfa gyanánt, ami azért jobban tart. De a hajlítást így se kerülöm meg. Ívekben szívesen használnék én gyári geometriát ((szigorúan építőkészletben)), csak rengeteg az egyedi ív. Én ilyen szabadon gondolkodok, és olyan ívet csinálok (amilyen sikerül), amilyet csak szeretnék. Ezt meg csak flexiből lehet megcsinálni szerintem.