A mágnesek vezérlésébe valoszínü még a nagy szoftware guruk is beletörnék a fogukat. A kiindulo információk nagyon széleskörüek azok dinamikus mérése komoly dio. (milyen a kocsi tömege, mozgási energiája, surlodása stb. ezek alapján kellene a mágneseket vezérelni.
Akkor talán egyszerübb minden fogado vágány alá egy állandoan mozgo (végtelenitett láncon) mágneseket elhelyezni, amik állandoan mozgásban vannak, és ha jön a vagon a váltóról "elkapják" és elviszik a többihez. Ezt szerintem egyszerübb lenne megoldani és vezérelni.

Szerintem a modern modellvasút következő nagy mérföldköve az lenne ha "feltalálnák" a távolról oldható mozdony-kuplungot
Akkor (ugyan egyesével) de a gép kihúzhatná a kocsikat és a megfelelő vágányra tolva elengedhetné... (persze ez csak vágyálom)

N-ben és H0+-ban tudok mar ilyenről.

Már vannak, csak messze attól, hogy elterjedjenek. Ennek az egyik fö oka, hogy a modern merev kuplung (KKK) sajnos igen megneheziti a telex kapcsolást.
Az amerikaiak Kadeet használnak, ami pofon egyszerü és müködik, de nem lehet KKK.

A Lada bolt kínálatában is megjelent másik digit kuplung:
SD Modell

Jelentem van ilyen gurítródomb Békéscsabán vagyis csak volt, mert már a múlté, mivel a mostani állomás teljes felújításán el bontották.
Nincs rá szabályzat a felhúzás irányát illetően mivel föld kupacban végződött. Megkérdeztem a mozdonyvezetőket mielőtt nagy butaságot írtam volna. Ettől független a kevesebb több lett volna!

Köszönöm ! Öröm számomra ha segíthettem! A kiállítások általában nagy beszélgetésekről szólnak.

Na azért! Ma visszanéztem a 2 évvel ezelőtt nekik küldött listámat, egész sok minden megvalósult belőle!!! Az idén tavasszal küldött listámból remélem lesznek dolgok a január végi újdonság katalógusban!

Tavaly a klubtalálkozón volt egy kérdezz-felelek lehetőség, ahol Günter Kopp válaszolt a kérdésekre. Az egyik kérdés a régi villanymozdonyok felújított kiadására, mint E18, E94 vonatkozott. Ekkor mondta az ügyvezető úr, hogy 200.000EUR fölé mehet egy ilyen fejlesztés, ez vajon megtérül e valaha?
Azért ez nem olyan kerek, ahogy levezetted. Ez nem 1000db 200EUR-ós mozdony, én ezt úgy értelmezem, hogy ez nem tartalmaz még gyártást. Csak az információ szerzést, tervezést, szerszámkészítést, beszállítók megkeresését stb. A gyártásnak is van költsége, energia, alkatrészek, alapanyag, munkabér, csomagolás, marketingre költött pénz stb. Tehát a befektetés megtérülése jóval később van, mert egy sorozatgyártott mozdonynál az eladási ár kisebb része számítódhat erre. Ha csak 20EUR/db, akkor az máris 10000db eladását követeli meg, de szerintem még ennél is rosszabb az arány!

Na most elolvastam!

1976 -ban kiadott F.5.sz.
"Utasítás a tolatószolgálat végzésének szabályozására a gurítódombos, valamint a síktolatásra berendezett rendezőpályaudvarokon" c. utasítás
87. pontja szabályozza a gurítódombon át történő felhúzás előírásait, szabályait.

Éppen ezért írtam ezt:
Mi innen lentről nem látjuk át, hogy milyen tételekből tevődik össze egy modell ára. Csak sejtéseink vannak.

Amúgy azt mindannyian tudjuk, hogy az ilyen kifele kommunikált számok nem egzakt adatok. Nem fogják elárulni sosem egy fejlesztés pontos költségeit.
Mindemellett nagyon is érdekes kérdéskör a modellek felújítása. Jó, hogy említed. Azt kell megfigyelni, hogy egy-egy ilyen felújítás, ráncfelvarrás éppen milyen mértékű. Ha az örök gumikacsánkat, a Nohabot nézzük, akkor a kasztni semmit nem változott az elmúlt fél évszázadban. Ez milyen költséggel jár? A beltartalom viszont sokat változott, igaz a hajtást csak egyszer kellett kitalálni, maga a konstrukció több tucatnyi modellben működik, csupán az öntvényház változik. Jelentős költséget generálhatott az új motor és a fölé rakott elektronika custom-izálása. De azt tudjuk, hogy ezeket a NYÁK-okat készen kapják a MG-tól, aminek volt egy fejlesztési összege, utána csak a mennyiség után fizetnek.
Az E18 esete megint csak más volt, mert ha jól rémlik azt már a Handelsagentur is meglengette, azaz vélhetően a Jatt-tól megvette a szerszámot Tillig úr, majd odaadta a lehetőséget a fiának, hogy éljen vele, de valamiért az a projekt megállt és mostanában éledt újjá a nagy Tillignél. Ennél a modellnél a hajtás alig változott, míg az egész szerszámozottság kicserélődött. No ez lehet 200 ezer euró, csak a beruházás része.
Az E94 izgalmas kérdéskör, mert önmaga a konstrukció már az elejétől kezdve jó volt. Igaz, hogy ott a két forgóváz összeérésénél kell valamit kezdeni a Z lehajtás eltüntetésével és ha az új, kardános, lineáris homlokfogaskerekes áttételezés kerül bele, akkor jelentősen át kell tervezni a mozdony főkeretét. Ez is felemészthet súlyos pénzeket, csak nehogy úgy járjunk vele, mint az 56/86-os gőzösök esetében, hogy szinte használhatatlanná vált a modell az élethűség forszírozása miatt.

Egyébként nekem az a meglátásom, hogy egy-egy modell fejlesztési-gyártási költségeit nem az adott típus fogja visszatermelni, hanem mondjuk besegítenek ebbe azok is, amiknek csak egy-egy psz, vagy egy felirat változata kerül ki a piacra. Ezért írtam, hogy sokkal bonyolultabb a megtérülés kiszámítása, mint ahogy felvázoltam.

Most már látom, miért nincs időd hosszabb telefonokra...

Dehát ugye türelmes vagyok

Szia Gábor!
Köszönöm a részleteket (Ottónak és Zolinak is)!
A javaslatok eljuttatásának módja már tiszta, a gyártói döntés meg olyan, amilyen (talán van valamilyen logika mögötte).

Belevágsz egy modell gyártásába, és elkészítésébe, majd meglátod!

Sziasztok! Tudnátok segíteni bár szerintem biztos mert nálam szinte mindenki jobb ebben a hobbiban
Tehát mennyinek kell lenni a távolságnak két vágány közt?
Olvastam én 34 és 43 mm-t is.

43mm. Már abban az esetben, ha nem építesz peront közéjük.

(Kis fejszámolás, ha nézegeted az aktuális Tillig katalógust: a legkisebb ívsugár az 310mm, a "párhuzamos köre", vagyis a következő sugár meg 353mm. 353-310= ? )

Még valami! Ez a 43mm a két vágány tengelye közötti távolság! Lásd: Tillig 2014/2015 katalógus 203. és 214-215. oldal.

Bakter ilyen egyszerű na ez eszembe se jutott
Köszönöm

A régi Zeuke/ BTTB rendszerben 44 mm volt.
Most a "normál Tilligben" 43 mm.

A nem normális modulos társadalomban a 2 vágányos modulon 34 mm a tengelytáv.

Gondolom, ez zavarhatott be.
Otthon nyugodtan maradj a 43-nál...

Értem akkor mostmár tudom hol mennyi bár nagyon tetszik ez a modulozás,,de itt nálunk nem tudnám kivel összerakni Kecskeméten
Lakásba meg jobb egy asztal mint egy modul rendszer

Köszönöm neked is a segítséget

Milyen szabvány szerint jött ki a 34 mm? ( mert nem egyezik egyikkel sem....)

Hidd el, nem.

Nem Kecskeméten kell összeraknod, hanem a modultalálkozóinkon. Ez benne a lényeg, hogy közösségi játék. Ha szervezel bulit oda, akkor az egész csapat lemegy oda és ott lehet összerakni a nagy pályát.
Amúgy vannak kecskeméti klubtársak, csak meg kell őket találnod.

Nincs összefüggés.

Talán van.

Akkor megnézem a szabványt és készítek egy elemet és egyszer csatlakozni fogok a sorhoz
A konkrét leírást egy modulhoz megtalálom könnyen gondolom .

A héten Kecskeméten is van kiállítás

Van itt valami ami tetszene még itthon is
Nem tudom ki az építő sajnos bár ez inkább H0 lehet.
Útólagos engedélyével felteszem a képeket

FKTT (D) szabvány (amit mi is alapul vettünk), de a Zababov (CZ+SK) és a BGTT is azt használja. A sTTandfard (PL) 36 mm-t követ.

Ez egyébként nagyjából megfelel a nyíltvonali vágánytengely-távolság (4,00 m) méretarányos leképzésének

Rajta!

Tulajdonképpen jó gyakorlási lehetőség a terepasztalhoz is, mert sok technikát kipróbálhatsz és viszonylag gyorsan eredményre juthatsz

A szabványokat itt találod

A nyiltvonalinak talán meg, de a modellszabványnak nem, az a 2 mm hiányozhat.

A házi moduloknak is megvan a maguk értelme.
Ha nem jött volna az ágy alaTTi megoldás össze, előtte gondolkodtam szekrénybe fiókszerűen berakható, kivéve pedig a földön összeállítható "modulban". Nagy előnye lett volna hogy könnyen hozzáférhetően szakaszokban építhető.

A hozzáférhetőség és a kényelmes építés nagy dolog! Akkor jön rá az ember igazán amikor kitekeredett pózban az oldalán fekve próbálja a felemelt és kitámasztott asztal alatti kábeleket nőgyógyászati módszerekkel elérni...

Kérdezzétek meg Hubert Ferit!

Az ő "asztala" kicsit olyan, mint egy modul, amúgy pedig egy pici asztal. de aranyos kis pálya.

Amit ezzel részben mondani szeretnék, hogy ez ötleteket adhat egy olyan megoldáshoz is a kis (és nem állandó) hellyel rendelkezőknek, ahol van mondjuk 1,5 méter hosszan és kisebb-nagyobb polcszélességben egy diorámaszerű, akár fixen kialakított pálya, viszont könnyen a végéhez illeszthető egy-egy fordítóhurok.

Egy ilyet egy nagyobb írósztal mellett (és ahhoz csatolva) is el tudok képzelni.

Ha nincs "játék", akkor egyszerűen szép (és ha mondjuk részben egy vitrinben van, akkor nem is kell lefedni), ha pedig van "játék", akkor könnyen kiegészíthető.

SAetta

Tudom, hogy nem ugyanahhoz a hozzászóláshoz tartozik a két válasz, mégis muris volt így egymás után olvasni...

Szerintem ezek ugyanolyan "papírbakter" házak, mint amit egyet talán pont Te is összeraktál (Ózdot ?)...
Valószínűleg H0.

A NEM 112-nek megfelel, mert nem kisebb az abban megadott méretnél. Az alkalmazott ívsugaraknál (min R2500) pedig ugyanezen szabvány alapján nem szükséges a vágánytengelytávolság növelése sem.
És a gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy ez megfelel a modulüzemben.

Sajnos a szabványban is hiba van, a NEM102-s 36mm-t ir elö ( ezt MOROP-nak kéne a fejéhez verni) a 112-s meg mindössze 34mm-t.
Miután a 102-s felsöbbrendübb, ahhoz kellene igazodni.
Szerencsére a modulokon nem igen fordul elö konfliktus, vagy az épitö idöben észreveszi és más uton kerüli ki.
(A két vágány közé elvben egy oszlopnak még el kéne férnie, azaz még a 36 mm is kevés lehet.)

De miért kéne oszlop a két vágány közé?

Sok minden miatt.

Imádom az ilyen választ...

Miért fontos most ez?
Ha van egy hivatalos ürszelvény szabvány azt illik betartani, és nem azon rágodni, hogy miért kell. Az élet bármikor hozhat olyan eseményt amikor baj lehet, ha valami felületesen lett korábban elintézve.

Akkor kell majd ilyen szükségmegoldás.

TT-snek tűnik. A leszúró műanyagtűk mérete és a váltóállítók foglalatának a megoldása szerintem a mi méretünkre utal.
Igen, ez egy otthon is játszható történet, a két végeket meg vagy visszafordítod egy kulissza mögött (kevesebb hosszanti helyigény), vagy két hurokkal (+3 m hosszúság)

Szerintem, ha a 34, vagy 36 mm-es vt távolságot már nagyon sokan használják és a szabvány is említi, akkor kár azon rágódni, hogy miért ennyi. Aki oszlopot akar közé tenni, az beteszi így, majd aztán szedegeti össze a leeső fellépőket, tükröket, stb a vágány mellől.
Én a magam részéről nagyon szívesen látok minden kétkedőt a következő - tán éppen ezért is megszervezett - modultalálkozón, hogy az ilyen polémiákat feloldhassuk.

Nem is kritikának szántam, csak a szabványok következetlenségére kivántam rámutatni, azaz a MOROP-nak kéne rendbe tenni a dolgokat. Nyilván, hogy a modellezö vagy az egyiket vagy a másikat veszi alapul, a baj akkor van, ha a kettö konfliktusban van és nem passzolnak a modulok.

No ebben igazad van. Ott az ellentmondás az űrszelvény és a vágánytengelytávolság között. Ezt valóban a MOROPnak kellene letisztáznia.
Felhívta már valaki erre a figyelmet? (költői kérdés..)
Mivel a modulszabvány 34 mm-t tartalmaz, ezért elvileg az azonos szabvány alapján készített fejeknek illeszkedniük kell. A 34/36 mm távolságú modulok közé meg készíthető átmeneti modul, mint ahogy az készült a tavalyi Temofesztre is a lengyel és a szlovák modulok közé.
Inkább ott lehet probléma, ha a NEM szerinti űrszelvényt teljesen kitöltő két jármű találkozik a párhuzamos vágányon...

Szerintem nincs itt ellentmondás. A jármű maximális méreteit a NEM301 alapján és nem a NEM102 alapján kell meghatározni. Ez szerepel a NEM102 első mondatában is (... um ein berührungsfreies Verkehren von Fahrzeugen nach NEM 301 zu gewährleisten).

A NEM301 szerint a TT max. járműszélesség 30mm. Ha ezt összehasonlítjuk a NEM112 szerinti 34mm vágánytengely távolsággal akkor a legszélesebb járművek között is marad 4mm.

Az idézett NEM102 a vágány körül szabadon hagyandó űrszelvényt definiálja. Kétvágányú pálya esetén ezeket az adatokat szerintem a teljes pálya két oldalán kell betartani, középen a két vágány közötti részt pedig üresen kell hagyni.

Aki oszlopot akar a két vágány közé tenni az nem a szabvány által engedélyezett minimális vágánytengely távolságot fogja alkalmazni.

Azért sem hiszem, hogy ez szabványhiba lenne, mert a szabvány kiadása óta eltelt több mint tíz év alatt egy ilyen alapvető, hatalmas ellentmondást már több százan észrevettek volna.

Néhány kép Kecskemétről ez egy kis tt-s asztal

Van még

......

Persze sikerült venni egy kis apróságot