Csíkos topistársnak:

Br74/T12-be tettél már dekódert? Láttam ilyet a YouTube-on, de azóta nyilván még kisebbek is a dekóderek.

Erősen átállnék a dcc-re, csak hát ezek a Maerklin modellek nem úgy vannak, mint az AZL-nél, hogy csak belebröggyentem a dekódert és kész. A vontatóállományom egyelőre egy BR74, egy BR78 és egy DSB Nohab. Tudnál majdan ezekben intézkedni?

A 8510-k alagútban vannak, és ott nem emelkedik a pálya. Beszúrjam a Wintrack fájlt?
A 8504-k lustaságom, illetve a fáradtságom "termékei". Hagytam, hogy a program "hozza össze" a pályát. Nyilván nem ez lesz a végleges. Ahgy a szokott lenni, a kivitelés során módosulni fog majd az asztal, mert a valóságban többet, és jobban látok, mint a monitoron.

Még nem, de a héten egy BR260-ba épül ilyesmi.
A BR74-ben azért több hely van.

DCC: minden gond nélkül mehet, DE! Lényeges a vezérlő. Ontopic méretben már egyáltalán nem tolerálható az ingadozó, és 12V-nál magasabb sínfeszültség. Egy csomó, idehaza "méltán" népszerű vezérlő kiesik. Nem a dekóder miatt, az túléli, a motor viszont nem fogja! Sem a Märklin, sem az AZL.

Szia Csíkos!

Igen, a pályafeszültség miatti korlátokról már olvastam itt. Leírnád a most nálad beszerezhető/rendelhető ontopic vezérlők típusát. Kicsit utánaolvasnék, hogyan is néz ki.

Ha csatolsz leírást, ar sem baj.

A BR260-at ne tartsd magadban, ha kész lesz.

Háát! Ha nem bánod, szívesen venném a WinTrack fájlt. Bár amióra a Windowsos gépemen Win10-van, azóta nem indul a Wintrack.

Íme:

Kevesebb pénz esetében a jvnd kollégaáltal gyártott nanoX-s88 a megfelelő.
Kicsit szabadabb költségvetés esetében (értsd: 300Euro) a Tran ZF5/HR3. Utóbbi magyar leírását megtalálod a honlapomon a letöltés menüben.

Előbbihez még írom a használati utasítást.

Mindkettő beszerezhető a műhelyben.

Na és melyiket javaslod egy nagyon amatőr felhasználónak? A 300EUR nem tűnik húzósnak.

Mind a kettő jó a maga kategóriájában. Mindkettő többet is tud a hasonló árú társainál. A nanoX kb. a fele, mint a Tran árban. Ennek megfelelően pont annyi a különbség köztük, mint egy - autós hasonlattal élve - egy jó Vw Golf, és egy Audi A8 között.
A Tran-nak nagyobb a grafikus felülete, és kényelmesebb kezelni vele a dekóderek tanítását is.

Szia!

Ha megkapják a dekódert a mozdonyaim, attól még alkalomadtán alkalmasak lesznek analóg üzemre? (DC, vagy DC PWM)

Másik kérdésem:

A BR74 ugye úgy van összerakva, hogy az áramszedő lemezkék, a szénkefe-rugó lemezkék és a világítás panel áramvezető lemezkéi egy ponton találkoznak középen egy kondi által rögzítve. A világítás lemezkéi nyilván elhagyhatóak. Hogy fogod rögzíteni a szénkeféket és az áramszedőket? Esetleg szigetelő lakkal elválasztod őket?

Igen, de minek? (Pont most írok egy cikket, annak az egyik bekezdése pont erről szól.)

Az áramszedést a motortól el lehet szigeteleni, a világításnak elég egy pólusát. A másik a bal sín lesz, az lesz a közös pólus. Majd fotózok, és teszem fel ide.

Háát! Például azért, mert amikor az ember elmegy nyaralni egy kis kofferasztalkával, akkor nem akarja elvinni magával a digit központot, vezérlőt, kutyafülét.

Vagy:

A Z-s digitalizált mozdonyok tudnak működni a Medvend féle DCC szabályozókkal, ha az csak 10V-ról van táplálva?

ui. Most nézem, hogy Z-hez ajánlja Medveczky Úr. Nem szóltam.

Na mindegy. Csak agyalok. Hosszabb utazásokra néha elviszek egy kis ovál pályát egy szerelvénnyel.

Na de ugye ahhoz csak a 8590-es árambevezető sínt szoktam használni. Az meg ugyebár zavarszűrős. Gondolom az nem szeretné a DCC vezérlőt.

A lényeg, hogy igen. Működik DC-ről is.

Később majd forrasztatok egy árambevezető sínt.

OK!
A dekóderek tudják az analóg üzemet is. Csak nem azonnal fognak reagálni, előbb a dekódernek fel kell ismernie, hogy az általa várt jelsorozat helyett analógban mi a "búbánat" van a sínen...

Bekötősín: a zavarszűrő kondit ki kell vágni belőle. Úgy sincs értelme, analógban sem. Az analóg PWM-t is zavarni fogja.

csatolok egy képet az én kezdőkészletes 8590 árambevezető sínemről. Van rajta két csatlakozó, de a vezeték gyárilag be van forrasztva a csatlakozók közötti kis lemez alá. Ott is van kondi? Mi a vezetéken az a zsugorcsövezett szögletes cucc? Két zavarszűrő is van?

A gyári képen a külön megvehető ilyen vágányba nincs beleforrasztva a vezeték, de írják, hogy zavarszűrős, Most akkor a vágány a zavarszűrős, vagy adnak hozzá zavarszűrős vezetéket? Most akkor elég, ha levágom a vezetéket és a csatlakozókba dugok másikat, vagy szét kell szedni a sínt is?

Nem tudom mit művel a Märklin újabban, de elektronika területén legszívesebben az egész bagázst visszaültetném egy elektroműszerészi iskola 1. osztályába, hogy kezdjék előről. Ki tudja, hátha ragad rájuk valami a koszon kívül...

Nos, azok zavarszűrő izébigyuszkókák. Hogy a sínhez is tettek-e valamit, azt nem tudom, én a topicon is látható asZtalkán egy helyen használtam a gyári bekötő sínt, spórolás miatt, eggyel kevesebb sima vágánymezőt kellett venni, és alagútba tettem, hogy ne is lássam.

Amit beépítettél, abból ki kellett csípni valamit? Volt benne valami? Mert az az asztal is PWM szabályozóval táplált.

Igen, Medvend PWM szabályzókkal üzemel. Emlékeim szerint nem volt benne kondi. (Csak olyan bumfordi szegénykém, hogy a régi, papírtaplfás PIKO bekotősín sem tűnik mellette sutának.)

Szia Csíkos!

Ezt sikerült kicsípni. Mi ez? Ki kell venni a többiből is?

Ez egy 100nF-os kerámia kondenzátor. Ha nem túl magas a PWM frekije akkor nem sokat zavar.

Ez mit jelent? Medvend menetszabályozókkal jó? Digitben jó? Mekkora az a frekvencia?

A PWM-en nem igen lesz hatása, igy elvben hagyhatod is, legfeljebb eldurran.- PWM általában 1 kHz alatti frekvencia.
DCC-ben már gond lesz, mert ott változo a frekvencia de magasabb joval mint 1 kHz. És a kondi nem tesz jot ilyen frekvenciáknak (elnyeli a magasabb frekvenciáju komponenseket)).

Köszönöm szépen!

A Medvend féle PWM szabályozók egyébként mekkora frekvencián működnek?

Az ilyen motorokhoz a PWM freki böven 1 kHz alatt szokott lenni, gyakran csak 100-300 Hz. A legjobb optimalizálni a használt motorokhoz.

Amugy a legujabb SCARM már IOS-ban is müködik.

Két jumperrel beállítható, alapban 140Hz körül billeg.

Köszönöm a válaszokat fiúk!

Az lehetséges, hogy az íves kitérőn könnyebben akad el tiszta sínek esetén a mozdony, mint a sima egyenes kitérőn? Miért van ez? A vágányanyag tiszta. Kerekek tiszták. Benzines áttörölgetés.

Pfff!

Lehetséges, hogy a Maerklin menetszabályozóban nincs zárlatvédelem?

Összeraktam egy kis pályát (a képen). Amint látjátok, analóg és nincs szakaszolás. Az éppen nem járó mozdonyokat kicsit félreteszem. Hátul a csonkán is így állt a kis BR74. Ma indítanám, akadozik. Naa... Akadozik, kitérőn elakad. Nézem. Ahhogy félre volt téve, az elülső szabadonfutó kerete hozzáért a sínhez és zárlatot csinált a jobb kerék karimájával. Feltűnt, hogy nagyon megegszik a szabályozó, de mivel minden ment rendesen, gondoltam, csak a meleg miatt.

Eredmény: Jobb szabadonfutó kerék küllői teljesen egybeolvadtak és egy excentrikus masszává akalult az egész.

Z méret nem igen tanulásra lett tervezve. Ilyen meg hasonlo dolgokra nagyon oda kell figyelni.

Sajnos ez így van. Minden tiszteletem a Märklin-é, de elektronika területén az egész bagázsnak vissza kellene ülni az iskolapadba.

Persze ne várjunk lehetettlent sem. A trafonak elég energiát kell biztositani, hogy mozogjanak a vonatok ( még a kezdö készlet is legalalább 2 mozdonyra elég). Az viszont a trafo nem veheti észre, hogy az áram nem a motorba folyik hanem valamilyen más fogyasztoba ( ami lehet részleges rövidzárlat is). S ott motor hijján meleget fog termelni, amit az apro Z modellek sokkal rosszabbul viselnek, mint nagyobb társai.

Az adott Märklin "trafó" az két részből van:
- egy hálózati adapter,
- egy külön dobozban pedig a menetszabályzó.

(Azért az nem véletlen, hogy, amikor a Z asztalt építettem, az egész vackot felcsavaroztam fixen az asztal aljára, és egyetlen feladatot adtam neki: az asztal házainak, és kandellábereinek a világítását viszi. Arra még jó...)

Hát annyira nem is vagyok tanuló, de mindig tanulok valami újat. Kb. 30 éve űzöm a modellvasutazást játék szinten.

Azért azt nem gondolnám, hogy egy Z modell műanyag alkatrészei kisebb olvadáspontúak, mint a nagyobb társaié. Itt azért elég komoly áramnak kellett folyni úgy, hogy a sínfeszültség 5-6V körüli lehetett tartósan. Amíg a BR74 pihent (sült), addig a BR78 vitte a szerelvényét. Annak a mozdonynak pedig olyan az áttétele, hogy leginkább a szabályozó 50-75 állásában közlekedik élethűen (A szabályozón 200 a max, a 10V).

Csíkos mester!

Egyébként miért építetted be a szabályozót az asztal alá? A betett képeken max állásban van kitekerve. Akkor pedig mihez kellett? Lehet vele dimmelni az utcai fényeket? Hangulatvilágítás a házakban?

Ha láttad volna 30-40 éve mennyi váltomotor meg hasonlo alkalmatosság kerül gyorsan a másvilágra, amikor valaki véletlenül a kezelöpultra rakta a terveket vagy a frissen vásárolt ujságot, és ezek a papirok megnyomták a váltok stb nyomogombjait.
Szoval egy kicsit nagyobb figyasztást müszer vagy tapasztalat nélkül nem lehet észrevenni igy elkerülni sem egyszerü.
Ezért én minden pultba beépitek egy V és Améröt. Ennek az utobbinak kötelezö 0-t mutatni, ha megáll a mozdony. Ha nem 0-t mutat azonnal ok a gyanakvásra és utánna kell nézni a dolognak.
Ez elkerülhetetlen.

Hogy ne is lássam...

Az asztalka azért lett ekkora, mert hétvégeken van használatban, üzemszünet idején el van téve. A szabályzó tekerésével lehet "dimmerelni" a közvilágítást, ha kell.

A Märklin szabályzónak semmilyen más dolga nincs azon az asztalon. A vontatást az un. "Z-kapcsolában" két Medvend féle PWM szabályzó látja el. Ebben a kapcsolásban egy-egy menetszabályzó nem fixen látja el a pálya egy-egy szakaszát, hanem egy kapcsolóval az adott pályaszakaszt rendelhetjük egy szabályzóhoz. Ezen az asztalon az alsó pálya a fővonal, az I. áramkör. A hegyre vezető kacskaringó a mellékvonal, a II. áramkör. Átmenet esetében mindkét pálya pl. az "A" szabályzóra van kapcsolva, az átmenet így zavartalan. Ha megtörtént, akkor az elhagyott pályát vissza lehet kapcsolni a "B" menetszabályzóra, és függetlenül mehet is rajta a másik vonat.
A tápellátást egy nagyteljesítményű laptop táp adja. A menetszabályzókra egy megfelelően lecsökkentett feszültségű egyenáram jut, és a váltókat is egyenárammal kapcsoljuk, lévén egy-egy váltóállító nyomógomb vágányutat kapcsol, nem csak egy váltót.

Az nem, csak joval kisebbek, igy a meleg sokkal elöbb megolvasztja az egész kereket mint a nagyobb modellen. A Z méretaarányhoz untig elég huzamosabb ideig pár 100 mA-t folyatni egy rossz rövidzárlaton ( mondjuk 10 Ohm) az már mindjárt 10x100mA^2=0,1W amit már meleget tud csinálni (hosszabb távon olvaszt).

Köszi a válaszokat fiúk!

Tegnap este lehúztam a hibás kereket a tengelyéről és ráfektettem a kerámialapos tűzhelyre. Így ugyan küllők nélkül, de lett egy homogén kerék belsőrész (végülis ilyen is volt igaziban is). Majd órás esztergán kifúrom a tengely helyét és visszapréselem a tengelyre.

Pótalkatrészként már nem lehet kapni, csak az újabb, rendes kapcsoló-készülékes változatot. Nem vészes az ára, de nem tudom, hogy maga a főkeret nem változott-e az idők folyamán (szerintem nem). Az új forgóváznak van rugós lefelé- és egyenesbe térítő alkatrésze.

Egyébként érdekes megoldás ez a forgóváz. Nincs semmi szigetelés. Hol az egyik, hol a másik oldali kerékkarima ér hozá a fém forgóvázhoz, így a tengelyt, valamint az egész főkeretet, sőt, a mozdonyszekrényt is hol az egyik, hol a másik pólusra kapcsolja rá. Nem csoda, hogy félretéve simán zárlatot okozott a kerékkarima-forgóváz-tengely (és akár az egész főkeret) kapcsolat.

Csíkos mester!

A kocsilekapcsolóval mi volt a baj az asztal építésekor? Nem fért el?

Szerintem nem vészes a kinézete (pl. a buflák váltóállítóművekkel szemben). Tegnap kipróbáltam és nagyon jól működik.

A terepasztal tulaja hogyan oldja meg a kocsiszétkapcsolást? A fenti állomás ráadásul, - ahol körül kell járni - a vezérlőpulttól távol esik.

Szerintem csúnya, és nem állt rendelkezésre. Be kellett volna szerezni. Ennél ma ügyesebb kivitelt is el tudok képzelni, de akkor sem idő, sem pénz nem volt rá (főleg idő). Így ez a lehetőség kimaradt.

Ti hogy kapcsoltok szét?

Az a Főnök Úrra van bízva, nem tudom. (Mármint az azstalka gazdájára.) Én idehaza egy lapos csavarhúzóval.

Sziasztok!

Milyen Ampermérőt lehet beépíteni egy PWM szabályozós körbe? Mindegy? Valamire oda kell figyelni?

A csvarhúzós módszer milyen arányban működik? Nem lököd le a könnyebb kocsikat? Én igen...

Sima DC mérőt.

Én nem, de tudtommal nincs ilyen gond az asztalka gazdájánál sem.
Picike, meg kell sZokni...

Köszi!

Megjavítottam a megolvadt kereket. Ilyenre sikerült:

Pucold meg, kicsit görög...

Hm. Ez mit jelent?

Körülbelül ezt: