Aháá, így már minden tiszta!

Teljesen jó megoldásnak tűnik...

Még az U profil méreteit és beszerzési helyét is elárulod?

15x15 ös alu sin. Ennek belső mérete 11,8mm. A szervo 12 vastag így pont befeszül. Itt Debrecenben egy alu profilokkal foglalkozó cégtől szereztem be.

Sziasztok!

Szettnék segítséget kérni tőletek!

Foglalkoztat a gondolat, hogy szervoval oldjam meg a váltó állítást egy analóg rendszeren, viszont a témához pont annyit értek mint egy újszülött!

Lenne valami értelmes egyszerű leírás/ tanács?

Szia!

Én hasonló módszert alkalmazok (ma este sikerült az utolsó szervót is beépíteni ).
Szervónak kétfélét használok. A legtöbb műanyag fogaskerekes sg-90 és van néhány fém fogaskerekes is. Na ez utóbbit lehet bátran hajtani.

A szervók végállását egy házilag készített vezérlő segítégével állítom be. A kapcsolást egy nyomógomb és egy kapcsoló biztosítja. 1-2 oldallal ezelőtt részletesen is megtalálod.

Bizton állíthatom, hogy árban verhetetlen. (fém fogaskerekes szervő:1000ft, vezérlő:400ft kapcsolók: 250ft, kábel: 70ft/m)

üdv:ati

Itt van egy immár 2-3 éve itt is megtárgyalt megoldás:
A terepasztalunkon több tucat van bevetve:

Szervok


Itt mindegyik individuálisan programozhato ( sebesség, irány stb) amire nincs mindig szükség, de ártani sem árt.

A vezérlés bemenete kompatibilis minden rendszerhez ( analog. DCC vagy individuális megoldás - arduino stb.). A vezérlö modul külön kaphato és egy modul 8 szervot tud kezelni.
Az egyetlen hátránya, hogy nincs kapcsolo a szervokban igy azokat külön kell megoldani.

Hali

Ez az árfekvés tökéletes lenne, csak nem találom az általad említett leírást

Köszi

Ez mind szép meg jó csak sajnos nem lettem okosabb a témában!
Egyébként az Austromodell céget ismerem más termékek révén!

Látom este már nem figyeltem kellően mikor meg írtam mit is szeretnék!

Adott egy analóg terepasztal azon több gyártó által készített váltó!
Rendelkezünk 16V váltóárammal üzemelteti a segédüzemet.
A vezérlő asztalon nyomógombokat használunk a váltóállítási parancs kiadásához.
Sajnos sok váltót kel megoldani így kicsit érzékeny vagyok a költségekre is

Mi nem világos?
A filmen látod a nyomogombokat is ill van ott egy visszajelzös megoldás is. Az egész 16V-röl is mehet.

5-6 hsz-l lejjebb látod a szervok szerelésének az egyik modját. Beszurod egy 15mm-s U elembe, bedugsz egy gémkapcsot a karba, és már mozog is a válto.
Vagy ugy szereled, ahogy a berakott képen látni a két mikrokapcsoloval.

Mint le írtam semmit nem tudok erről a technikáról!
Pl, hogy mi miért van és mi mire jó és mitől működik!

A video egy néma videó ugyan honnan kellet volna értsem?

Ui.:
Ha megoldható vissza jelentés se ártana.........

Egy váltomotortol azt várjuk el, hogy 2 végállás között mozogjon, azaz a válto nyelvét eltolja az egyik tösintöl a másikig. Semmi mást nem kell alapbol tudnia. Azt meg láttad a videon, hogy a szervok pontosan ezt teszik, söt állithato sebességgel és kitérési tartományban. A TT váltonak kb 3 mm mozgás kell a nagyobb nyomtávoknál több. A szervo karjára egy rugos acélhuzalt kell erösiteni, ami belenyul a váltonyelvek összekötö rudjába és igy mozgatja azt.
A müködéshez nem kell végálláskapcsolo arrol gondoskodik a vezérlö. A kapcsolok ahhoz kellhetnek, hogy valamit velük kapcsolj - pl polarizálod a válto szivét vagy jelzöt kapcsolsz.
A berakott képen Váltogyárto kolléga 3-s váltojának a polarizácioját végzi a 2 mikrokapcsolo. Ehhez a szervokarra egy-egy lemezt kellett erösiteni, amik a mikrokapcsolokat nyomkodják az egyik állásba.
A szervo alapbol ugyanazt teszi mint bármelyik motoros válto, csak valamivel olcsobban, de egyben bonyolultabban, mert mindenképpen komolyabb vezérlö elektronia kell a müködéshez.

Az a kérdés, hogy a szervo+ elektronika+egyéb nem e drágább összességében mint a hagyományos váltó állítók (piko, Conrad)?

Ezt is annak idején pontosan kitárgyaltuk.
Azt már neked kell kiszámolnod, hogy mibe mi kerül.a Conradot meg a Tilliget veri ha több mint 8 kell, a Pikonál nem tudom mibe kerül. A valodi konkurencia az MTB motor, az sokat tud és olcso is.

- A szervó sokkal erősebb, mint a conrad, stb váltóállítók.
- Sokkal tovább is bírja.
- Sajnos kell hozzá egy elektronika. Ha nagyon egyszerű elég, akkor az 555 rendszerű fillérekből megépíthető/vehető. Ha szép, lassú átállás kell, akkor kell az az octpus, vagy másik már PIC-el működő bonyolultabb áramkör. De itt tényleg nagyon szép átállás lehetséges. Ha olyan elektronikát veszel (pl. digitools) akkor az később dcc-ben is működtethető lesz.
A szervóra viszonylag egyszerűen rábarkácsolható egy kapcsoló is, ami viszajelentést tud adni + 1-200ft-ért.

Had kérdezzem meg (lehet már volt) ebben az esetben hogyan állítható a szervo motor két végállása?

Szia!

A szervóvezérlés:
-tápellátás: régi mobiltelefon töltő (mivel egyszerre csak egy szervó kap feszültséget ez is elég)
-nyomógomb: biztosítja, hogy csak az állítás idejére legyen a szervó feszültség alatt
-kétállású billenő kapcsoló: kiválsztható az egyenes vagy a kitérő irány. Váltás azonban csak a nyomógomb benyomását követően történik.
szervóvezérlő (a második kép alsó részén 4db 4-es blokkban láthatod): Minsegyiken van egy tüskesor, amire a szervó kábelét kell csatlakoztatni, és egy másik tüskesor, amire a kapcsolókat. A vezérlőn van két potméter. Ezeket tekergetve be tudod állítani a két végállást.
szervó: itt a fém fogaskerekest ajánlom a műanyaghoz képest alig drágább (630 vs 1000 ft), de sokkal stapabíróbb.
Ennél a megoldásnál sajnos a váltási sebességet csak a szervó gyári minősége adja. Itt van csit-csat váltás és kb 2mp alatt átváltó szervó is.

Összedobtam egy kapcsolási rajzot, hátha így egyszerűbb (elnézést a minőségért ).

Ezt így értem, köszönöm!

Már csak a vezérlő egységről kellene egy rajz.

Próbáld az 52639hsz-t . Próbáltam linkelni, de rossz helyre mutatott.

Azért kicsit büszke vagyok, hogy az egyszerű kis kütyüm ilyen "híres" lett

Király, ezt valószínűleg én is felhasználom!
Az lenne a kérdésem, mi van akkor, ha karos kapcsolóval használom, nem gombokkal? Nem gáz, ha folyamatosan áram alatt van?

Nem kell meglepődni a kérdésen, szintén elektronikai analfabéta vagyok!

Igen ezt néztem csak hát nem vagyok én térképész.....
Kaphatnék valami jelmagyarázatot?

Ha kapcsolót használsz akkor folyamatosan áram alatt marad így bármilyen zavarra (pl tápzaj amikor egy másikat váltasz) "zizegni" fog a szervó. Pont az a kapcsolás lényege, hogy csak akkor kapjon áramot amíg a váltás történik.

Viszont!
Használhatod sima váltókapcsolóval és előtte egy gombbal amivel áramot adsz rá az átállítás idejére VAGY rugós váltókapcsolóval (én ilyennel használtam) ami visszaugrik mindig középhelyzetbe.

Mellékelek egy 555-ös IC rajzot rajta a beszámozott lábakkal.
Így már jobb?

Az előbbi analóg kapcsolás "kicsit" modernebb változata: (a vezérlős topic-ban tárgyaltuk de már inkább ide illik)


Wifi szervóvezérlő

Wemos D1 80Mhz "számítógép", 8 csatornás darlington IC erősítésnek, egy dióda pár vezeték = böngészőből (Pc/telefon stb) távírányítható szervó motor beállítható végállással és sebességgel.

Ha még lenne valaki aki felvilágosít, hogy HTML-ben hogyan lehetne a képeket fedésben elhelyezni akkor a vágányrajz is rátehető lenne...

Megrendeltem az alkatrészeket, muszáj összepattintanom egy ilyet!

Hajrá!
De ha szólsz küldtem is volna egyet, van még pár a fiókban.. ;)

Nagyon nem szeretném számítógéppel összekötni a rendszert!

Na ha eddig sejtetem, hogyan kell össze rakni akkor most már biztos el tévedtem!

Ui.: nem beszélek külföldiül+ a mi mire jó kérdés még bennem van

Köszi, én ilyen "csinálós" ember vagyok, szeretek barkácsolni, az adja azt az érzést, hogy ezt én alkottam.

Viszont ha elküldesz egy darabot, azt nagyon szívesen veszem, csak írd meg emailben az ellenszolgáltatás mértékét!

Én lehet, hogy táblázatként esnék neki... Mondjuk 50x20 cellával. Az egyes cellákban képek. Az egyes képek mondjuk 10x10 pixelesek. 500x200 képpont. Sima SVGA felbontáshoz a cellák számát vagy a képek méretét meg lehet duplázni, szükség szerint.
Kb. MINT ITT az utolsó pár képen, csak az egyes kockák helyett képek vannak vágányokkal, váltókkal, jelzőkkel, szakaszolókkal, egyebekkel és üres elemekkel (!).

Csukló: mivel weben keresztül történik a vezérlés így nem is kell PC, jó bármilyen táblagép/telefon stb...
(egyébként értem, nagyon sokáig én is ragaszkodtam az analóg áramkörökhöz mondván "ülök én eleget gép előtt, nem kell még a vasútba is belekeverni" - csak hát így sokkal könnyebb...)

Váltógyártó: "Egyszer majd mi kérünk valamit Öntől Pelikán elvtárs"
(csak nemtoom mikor jutok el postára, de küldök egyet)

Lazsi:
A táblázat nem rossz ötlet - mint a Dominó rendszernél, csak megcsinálni hogy minden szervókimenet, relé és visszajelző hozzárendelhető legyen egy-egy kockához, az meg egy képhez - az kissé macerás...

Nem lehet html-be valahogy vektorgrafikát integrálni? (sima vonalak rajzoltatása)?
javítás: közben megtaláltam, hogy lehet...

Igen, igen de a csapetunk Bővebben: Link villamos modul rendszerét nem tudom minden kiállítási helyszínen webre kötni ezért keresek analóg megoldást!

Köszi, várom, mint a messiást!

És ha azt mondom, hogy megoldható, hogy ez a kis kütyü önmagában még wifi router-ként is látszódjon, azaz router és minden nélkül rá lehet csatlakozni bármivel? (jelszóval védve)

Persze ez csak elv, mármint nem a "stand alone" működés - azt máshol is használtam már, hanem, hogy kezelhető grafikus felületet is produkáljon önmagában...

Elvben kész egy ilyen tábla:

Biztos valamilyen interfacen keresztül össze is lehetne kombinálni az arduinoval vagy a Pivel,
Nem tudom milyen korlátjai vannak.

Full analóg rendszert üzemeltetünk, ha még a telefonnal is babrálni kel az plusz meló ez 35 méter asztalnál sajna megfontolandó!

Olyan elektronika kellene amit itthon össze tudok forrasztani!!

Ok, a két képen a számozás azonos, tehát fogsz egy 555-ös IC-t, és ha magad elé rakod (a félkör "vágás" felül van) akkor látod hogy melyik lábhoz melyik szám tartozik. (a lábak neve így mindegy)

Az áramkör kimenetére csatlakozik a szervó - pozitív piros, negatív fekete vagy barna, és valamilyen sárga a jel vezeték (az IC 3. lába)

A két nyomógombon keresztül kapja az egész a táp + ágát (5-6V feszt - pl régi mobiltöltőről) a legalsó vezeték a táp negatívja.

Az alkatrészeken meg ott vannak az értékek (diódából gyakorlatilag bármilyen jó), a két változtatható ellenállás lehet trimmmer (kis csavarhúzóval állítható) vagy potméter is - de az drágább. Ezzel a két trimmerrel állítható be a szervó két végállása, először érdemes mindkettőt kb középre csavarni, valamelyik gombot benyomni és nyomva tartani, és közben a trimmereket óvatosan elkezdeni csavarni - ebből kiderül hogy melyik melyik. Ha be van állítva a szükséges kitérés a szervón kész is van.

A két nyomógomb helyett lehet használni váltókapcsoló+nyomógomb kombinációt is vagy rugós váltókapcsolót.

Remélem így követhetőbb.

A legnagyobb korlát, hogy az arduino-nak vagy ESP-nek nincs elég memóriája arra, hogy képeket tároljon. Így ha képeket akarunk használni külső SD kártya foglalat kell és arra lehet menteni a képeket.

Most kísérleteztem kicsit: 100x100 pixeles zöld kockákba viszont lehet rajzolni koordináták alapján vonalakat (vagy bármit) ezekből is összerakható elvben egy dominó jellegű tábla.

Arra gondolok, hogy lehetne deklarálni a kockák fajtáit és azokat meghívva lehetne kirakni a táblát, hivatkozások hozzárendelésével pedig átadni, hogy rányomtak-e - az alapján állítani a szervókat...

Irtam egy üzenetet olvasd el azt. Ott nem kell az Arduinonak a képekkel bajlodnia.

Igen, kb. én is ilyen megoldásra gondoltam, mint etwg. De ez, ha jól látom szerkeszthető (talán éppen ez a célja ennek a programnak...), de neked nem kell ez a lehetőség, hiszen nem építed át naponta a vágányhálózatot.
Lehet, hogy a 100x100 pixel még sok is, elég lehet kevesebb, pl. 25x25. Ezesetben kb. 1/16-e a mérete. Kevesebb szín és megfelelő fájltípus ( png esetén zöld alapon fekete vízszintes vonal és egy ferde kiágazás mindössze 221 byte ) választásával is lehet spórolni a hellyel.
Képeket lehet használni hivatkozásként (href-ek között img). Klikkelés esetén átváltja a váltót, jelzőt, szakasz áramellátását, stb...
Sima html kódba be lehet írni, hogy rendszeresen (pl. másodpercenként) frissítse az oldalt. Ezzel (megfelelő hardver esetén) az adott vágány foglaltságát is ki lehet jelezni.

Igen, ez jó és én is kb erre jutottam (kis képek hivatkozásként) de én egy kicsit tovább próbálok menni: a html kódba lehet svg-vel vektorgrafikusan rajzolni (pont úgy ahogy a belinkelt kép) és ez így akkor nem külön fájl hanem a html része. Most épp azon kísérletezem, hogy a html fájlt viszont ne a kódba írjam hanem az ESP flash memóriájának osztásával fájl-ként tudjam tárolni rajta és a programból hivatkozni rá... egy txt-t már rá tudtam tenni és nyitni úgyhogy jön a html oldal feltöltés amit remélem ugyan úgy sikerül a webszervernek átadnia (vektorképestül hivatkozásostól) - szóval a cél, hogy mindent belepréseljek egyetlen chip-be. Kíváncsi vagyok mit lehet kihozni így belőle...

Ha html, akkor két részre is bontható esetleg. ( remélem az esp tud egyszerre szerver és kliens is lenni. ( ezt a részét még nem próbáltam.) Ekkor a kezelő egységre is kellene egy webservert telepíteni. ( úgy néztem androidos telefonokra is van már) Az információ átadás mehetne html GET kérésekkel ( oda vissza) Magának a vágányútnak a képét, mindenféle jellemzőjét a vezérlő eszközön lehetne tárolni. Az ESP-s rész csak a tulajdonképpeni vezérlést látja el, nem kell neki a megjelenítéssel foglalkozni.Csak küld egy "kérést" hogy a váltó átállt. visz irányba meg az oldal küld egy "kérést" Hogy ezzel a megjelenítő oldali szerver mit csinál az ő dolga, de helyben egyszerűbben módosítható. ( hátrány nem minden felületen lesz ugyan az a pult mert a megjelenített html helybeli, nem egy központi )

Igen, de ha a kezelő eszközre teszek bármit helyben akkor már ott a mostani bevált megoldásom az AppInventorban írt bluetooth-os vezérlőprogram.

Most azon kísérletezem, hogy mindent az ESP-n csináljak: wifi AP, webszerver, vezérlés - tehát a kezelő eszköz tényleg bármilyen wifiképes böngészővel ellátott cucc lehessen (Android/Apple telefon/tablet, PC Windows-al Linux-al, vagy akár egy okos TV is)

A dolog hátránya, hogy ha minden össze is jön, akkor sem lehet a felhasználó által szerkeszthető vágányrajzot csinálni, viszont lehet egy olcsó kis eszközt ami kezel mondjuk 16 szervót és 16 bármilyen kapcsolható kimenetet - mindezt wifin (pl simán felsorolva a váltók és egyéb kimeneteit). Aztán ha valakinek kedve/igénye van rá akkor lehet rá húzni vágányrajzot is, hisz mivel minden parancs hivatkozással megy írhat rá saját kezelőfelületet bármilyen nyelvben...

Én már attól boldog leszek, ha egyszer egy PI-n futó wintrackkal megy, házi eszközökkel.

Nah, a kísérlet rövid konklúziója: meg lehet csinálni a grafikus weboldalt is az ESP-n de ha fájlként van rajta tárolva a html akkor baromi lassan töltődik be az oldal (kb fél másodperc/kocka sebességgel) - tehát ez nem jó...

Az a kísérletem, hogy az ESP önmagában wifi AP, webszerver és szervóvezérlő is egyben az viszont sikerült, működik. Sajnos megmutatni nem tudom mert pont azzal a telefonnal videóznék amiről vezérelni tudom. Egyenlőre egy szervót kezel de azt precízen, zizegés mentesen és azonnal reagál a telefon parancsára: betettem egy csúszkát a weblapra amit meg lehet nyitni a telefon böngészőjén (miután rácsatlakoztunk a wifi-jére) és azt követi a szervó ha mozgatom - egyenlőre ennyi.

Legnagyobb hiányosságom a html "nyelvben" van, gombok, csúszkák és beviteli mezők - pedig kezelni mindegyiket tudja a küyü szépen.

Próbáld számítógépről elérni routeren keresztül, ha van a közelben, wifis router. Úgy vettem észre két IP címet kezel, egyet abból a tartományból amit kioszt, meg egyet ahova kapcsolódik. A megjelenített oldal viszont ugyan az.

Az ESP-t valóban lehet indítani úgy is, hogy ne AP-ként viselkedjen hanem kapcsolódjon egy wifire és akkor belső hálózaton át elérhető. A másik megoldás, hogy önmaga lesz Wifi access point és rá lehet kapcsolódni (ilyekor az ip címe mindig 4.1 végű és a rákapcsolódó eszközök száma maximum 4 lehet - de ez nekünk bőven elég is)

Alapból eddig a wifi router-es megoldást használtam, de ilyenkor a router DHCP-je osztja neki a címet tehát az változhat (be lehet fixen is állítani de akkor meg ismerni kell a router konfigját, hogy nehogy ütköző címet adjunk meg)

Azért használom most AP-ként mert így egyértelmű, hogy a rácsatlakozott eszköz tud vele kommunikálni - itt nem ez a "gond"

Megoldottam, hogy webszerverként a fájlként rátöltött html oldalt adja át szabvány 80-as porton a rákapcsolódott eszköz böngészőjének, és az a 81-es porton websocket-ként fogadja a html oldal script-jeiből jövő parancsokat. - eddig ok

Most el kell dönteni, hogy hány szervót is akarjak vezérelni.
Alapból 8 szabad kivezetés van amit fel lehet használni, ez lehet direktben 8 szervó vezérlése (ha a szervók áram alatt vannak folyamatosan és csak a pwm jelet kapják az ESP-től) vagy lehet egy közös pwm jel és 8 vagy 16 szervó vezérlésre használni. Utóbbi esetben marad elég szabad láb, hogy 8/16 db relét is vezéreljek - mindezeket shift ic-kkel amik vezérlése azért kicsit bonyolítja a dolgot.

Az igazi gond magával a html oldallal, illetve az abba ágyazott java script-ekkel van. (legalábbis nekem, nekiálltam gyorsan tanulni az űrlapokat meg a javascript-et de azért még nagyon döcögős...)

Ugye nekünk a szervó - váltóhoz vagy sorompóhoz vagy akármihez - kultúrált vezérléséhez a következőket kell tudni illetve tárolni:

- Szervó jelenlegi pozíció (indításkor nem ismert, de később mindig az utolsó pozíció, indításkor pedig inicializálásképpen lehetne minden szervót az egyik végállásba lökni, hogy ismert legyen a későbbi kiinduló pozíció)
- A szervó két végállási pozíciója (pl egy váltónál a két végállás) - ezt tárolni is kellene, hogy elmenthető legyen és automatikusan visszatöltődjön
- Az átállási sebesség, ami tulajdonképpen egy késleltetés, hisz nem egy paranccsal váltunk a két végállás között hanem az indítási pozíciótól egy ciklusban a kívánt végállásig (így viszont az átállás idejére a program áll, más parancsot nem tud fogadni)

Ezt minden váltókimenetnek tudnia kell, és ezeket vagy a beépített weboldalról kell tudni váltónként 1-1 gombbal kezelni, vagy ha már web alapú akkor egy-egy webes paranccsal is, hogy később fejleszthető legyen (grafikus vágányrajzhoz, automatikus vágányút beállításhoz stb)

Tehát van egy ESP amin fut egy webszerver, egy websocket szerver, tárol a memória egy elkülönített részén egy weboldalt benne a form-okkal és java script-ekkel, amik adatait el is kellene tudni menteni Eeprom-ban vagy megint egy fájlban és újraindításkor visszatölteni.

Azért elég összetett...

Jah, még mielőtt megkérdezi valaki, hogy miért szenvedek ezzel az egésszel:
Vannak nagyon csilli-villi terepasztal irányítórendszerek, meg szervódekóderek készen. Ez a kis "számítógép" viszont az ebay-ről 1000Ft...

És folyton eszembe jut a pár évvel ezelőtti önmagam amikor még nem foglalkoztam ezekkel, és minden terepasztal építésnél előjött, hogy valahogy állítani kéne a váltókat de hogy... meg kéne egy rakat kapcsoló a szakaszoknak (ok a DCC ezt megoldotta) világításnak, jelzőknek stb...