Sikertelenül keresgéltem egy jobb idevágo topikot. A terepasztal pályaépitési dolgokkal lehetne itt foglalkozni. Rengeteg apro kihivás vár a modellezöre, igy biztos lesznek majd tapasztalatok, hogy kinek mivel volt/van gondja.
Még a pályatervezö szoftwarek is teljesen mellözik ezeket a kérdéseket és bizony sok házi terepasztal csalodást okozhat, ha nincsenek ezek a dolgok figyelembe véve.
A modellvasut a katalogus szerint lefektetve sem garantálja a biztos müködést és ennek több oka van.
Csak néhány aproság, biztos lesz még több is.
A gyári sintervek pl az ajánlják, hogy az egyenes sin végébe azonnal be lehet dugni pl egy 310mm sugaru ives sint. Mechanikailag persze ez rendben van a gyakorlatban (vonatozáskor) föleg nagyobb sebességeknél itt hajlamosak lesznek siklani a vonatok.
Más: panaszkodnak a modellezök, hogy emelkedöröl le- vagy felfelé bizonyos vonatok szétkapcsolodnak. Itt is a gond a pályában van, az átmenet az emelkedöröl a sik pályára lett helytelenül kivitelezve, ami a szétkapcsolodást okozza. Az már csak hab a tortán, hogy csak bizonyos kuplungok és bizonyos vagonok akadnak szét.
Nos ilyesmikröl beszélgethetnénk itt....

Teljesen igazad van, mintha a pályaterv készítők - de maguk a modellezők is - soha nem hallottak volna a vízszintes és függőleges átmeneti ívről .....

Átmeneti íveket már a kisvasutaknál is el lehet hagyni bizonyos körülmények között, gondolom ez vezérelte őket.

A függőleges lekerekítő ívek teljes mértékű figyelmen kívül hagyása engem is meglep.

A legnagyobb baj, hogy ezen átmeneti ivek hiánya az egyes modern kuplungok esetében szétkapcsolodáshoz vezet, amit utolag nem lehet megszüntetni csakis kuplungcserével (más tipusra). Érdekes modon a régi kuplungok sokkal kevésbé voltak érzékenyek az ilyen pályagondokra. A pályát utolag sajnos nem igen lehet javitani.

H0 -ás zárt vonat (Ganzzug) közlekedtetése esetén van egy jó megoldás: Piko 56042. Három éve használom girbe-görbe pályán, vonat szétszakadás nem volt még, és tolatni is jól lehet vele. Házilagos átépítése elektromosra is létezik.

Igen, ilyesmin én is gondolkodom.

Azt hiszem a villamos pályáknál is részben mellözve vannak az átmeneti ivek, ezért mennek részben ugy, mint a néhai Vidámpark szellemvasutja.

Szoval rossz példakép van elég és ragados is....

Igen ez könnyen átépíthető elektromosra is, de ez csak egy pólust visz.... Azzal meg nem nagyon vagyunk ki a vízből.
Ez egyébként a roco fecskefarkának a butított változata... Kitalálhattak volna valami filigránabbat is, ha már ennyire zárt kapcsolatot hoz össze a két kocsi között (pl. lég, elektromos kábel imitációk). Így olyan bumfordi

A Tillignek (BTTB-nek?) valamikor volt ilyen kapcsoloja a sinibuszok közé. Azon volt légvezeték imitácio is...

Létezik egy filigráns, szép kuplung a Brawa 2205. Kettő vékony fekete vezeték mint féktömlő imitáció mellé és kész az elektromos kapcsolat is. Persze ez FIX és bonthatatlan....

Sziasztok! Az átmeneti ívekről én sem hallottam. Erről hol tudok olvasni? Mintha a TT 'bibliában' erről nem olvastam volna..
Köszönöm!

Modellvasuti irodalomban nem igen találsz ilyesmit - a nagyvasuti irodalomban kell böngésznek és amit lehet átvinni a modellpályára.
Valoszinüleg azért kerülik a modellvasut irodalomban a témát mert ez némileg növeli a térigényt és nincs szabványos megfelelöje a modellvasuton.

Van hazai szakirodalom, csak nehezen hozzáférhető. Modellvasúti pályaépítés, átmeneti ívek ügyében hazai vonatkozásban talán még mindig az egyik legjobb a Linzbauer-féle biblia. Csak hát már antikváriumban is ritkán lehet csak kifogni.

Igazad van, de ö is csak elég kis teret szánt az ügynek.

(Idegen nyelvü modellvasuti irodalomban is csak mint margojegyzetet kezelik. Szinte mindenki a gyári sinekböl indul is, és igen gyakran arra jut, hogy az ivet egy szegmens nagyobb ivvel kell kezdeni mielöt átmegy a végleges ivbe ( pl 400 mm majd jöjet a 310mm). Az emelkedöbe valo átmenetet meg ugy mint a Linzbauer könyv.)

Oké, akkor csak annyit mondjatok, hogy mire kell figyelni, ha emelkedőt (egy 'fölső' szintet is) szeretnék építeni a terepasztalomba? Azon kívül, hogy 'NE!'...
Gondolom az emelkedőre van felső határ (ezt a scarm szépen kiírja, amikor túllépem), de a vízszintes és az emelkedő szakaszokat hogyan lehet ésszerűen összekötni?
Arra gondoltam, hogy fokozatosan kell elkezdeni a pályának emelkednie, van erre valami alapszabály, hogy hogyan s mit?
Köszi!

Az pont le van irva a Linzbauer könyvbe, de a legegyszerübb gyakorlati szabály az az, hogy az emelkedönek legalább egy (leghosszabb) kocsi hossz távolságban kell elérni az emelkedési szöget, és a másik végén ugyanigy min. egy kocsihossz alatt csökkenjen a szög 0-ra.

Igen, ez világos. A gyakorlatban nem tudom elképzelni:
Adott egy váltó, melynek valamelyik végén el kell kezdeni az emelkedést/lejtést.
A váltóba becsatlakozó sínen, azaz a kezdeti sínen kell valahogy egy hajlítást végezni. Ezt milyen technikával érdemes véghezvinni?

Annak idején a suliban egy hosszu müanyagvonalzoval rajzoltuk meg az átmeneti görbéket. A vonalzo egyik végét odafogtuk az egyenes pályához majd érintölegesen hozzágörbitettük az ivhez.
Csak azt kell meghatároznod, hogy milyen távolságon érjen be a vonat a végleges ivbe ( egy gyorsvonati kocsihossz szokott az ökölszabály lenni.)

Ez világos, hogy mi az ív.
A sínt hogyan veszem rá, hogy fölvegye ezt az ívet? (nyilván erőszakkal, mivel az I-profil jobbra/balra könnyebben enged kitérni, mint föl/le) Ezt az erőszakot mivel követem el, hogy a sínben ne legyen törés, hanem szép hajlítás?

A flexisint aránylag könnyü idomitani. Nagy ivekröl van szo - azaz kicsi hajlitásokrol és nem árt a jo szemmérték majd valamilyen átmeneti rögzités, amit esetleg oldani lehet (szög, csavar, ragasztoszalag). Egyre kell vigyázni, hogy ne legyen toldás az ilyen ivekben , mert ott törni fog a sin, ha nincs tisztességes alapja. Ha a vonatok hibátlanul mennek lehet véglegesiteni.

Ok!
Így már világos!

Sziasztok!
Nem biztos, hogy ez a kérdés ide tartozik, de ezt találtam a legmegfelelőbbnek.
Vettem ágyazatos síneket, mert azokból szeretném a terepasztal vágányait megcsinálni, mert kövezni annyira nem szeretek. Csak így a sínek annyira nem élethűek és elég műanyag hatásúak. A kérdésem az, hogy milyen technikákkal lehet őket élethűbbé varázsolni? Rozsdabarnára fújás, fekete átmosás, ködölés, ilyenek működhetnek? Vagy milyen egyéb módszerek léteznek még?

Itt egy nagyon jonak látszo ötlet, hogyan lehet modellvasutat épiteni változo alakzatokban. ( a szöveg angol, de a képek magukért beszélnek

Waldbahn1
Waldbahn2
Waldbahn3

Sziasztok!
Nem vagyok modellező, csak egy nagyon laikus szülő, aki a családban összegyűlt 3 db analóg PIKO start készletet próbálná egybeépíteni a gyerekeinek. Tudnátok abban segíteni, hogy az így kialakított kb. 7-8 méteres pályán miért nem indul a mozdony. Olyan, mintha nem kapna áramot, mert "kis zúgás" sincs. Ha viszont külön - külön tesztelem a szabályozót, vagy a mozdonyt, vagy a betápláló sínszakaszt, akkor minden üzemképes. Esetleg mindhárom betáplálást használnom kellene, nem csak egyet? Előre is köszi.

Van a terepasztali pályaépítés topik, oda tegyél fel képeket a teljes pályáról, mert lehet, hogy hurkot tettél bele, és zárlat van.

Áttettem ide, az eredeti témát lezártam.
Frankye

Talált, süllyedt. Megszüntettem a hurkot, és szépen pöfögünk. Köszi szépen.

Tudna nekem valaki segiteni analog pályán két irányú forgalomhoz hogy kell a diódákat elhelyezni mert elfelejtettem hogy régen hogy volt.Előre is köszi.

Nem értem pontosan mit is akarsz? Egyvágányu pályán kétirányu forgalmat?

Ird le egy kicsit részletesebben.

Segítségeteket kérem, hogy mostanában melyik programot érdemes terepasztal tervezésre használni? 6 éve -amikor utoljára ilyenre vetemedtem, akkor- még a WinTrack-et használtam, de ez mára már igen drága mulatsággá vált.
40 m2-es, H0 terepasztalt szeretnék megtervezni Tillig Elite sinekkel.

Már a Scarm is fizetös, de szerintem már nagyon jo.

Tényleg nem olcsó, de egy 40m2-es asztal költségei mellett a program az ára csak egy csepp lesz a tengerben.
De ha ezen akarsz spórolni, akkor találhatsz a neten szürke kópiát belőle.

Jelzők elhelyezésében jártas kollégákhoz lenne kérdésem. A mellékelt állomás jobb oldalán, a II. vágánynál lévő jelző miatt a hasznos hossz viszonylag rövid. Kérdésem az, mennyire eretnek dolog a képen látható 3 jelző helyett 2 csoport kijárati jelzőt alkalmazni. Azaz az I. és II. vágány számára a jobb felső váltó után, a mellékvonal elején egyet, valamint a II. és III. vágány (és esetleg a vontatási telep) számára az angolváltó mellett egyet.
Válaszaitokat előre is köszönöm: Ernő

Nem tartom eretnek gondolatnak, lévén a valós vasútüzemben sem szokatlan az egyéni és a csoport kijárati jelzők vegyes alkalmazása, különösen, ha a csoport kijárati jelző a nem rendszeres vonatindításra használt vágányok mellett van elhelyezve.
Amit mindenképpen javasolnék, hogy a vontatási telep (fordítókorong összekötő vágánya) angolváltója előtt el kellene helyezni egy fedezőjelzőt, vagy legalább egy tolatásjelzőt.

Köszönöm a választ! Itt sajnos a rendszeres vonatindításra használt II és III vágányoknak lenne csoportjelzője. A tolatásjelzőre vonatkozó megjegyzést köszönöm, ez a következő kérdés lett volna. Nyilván az I. vágányra is kell, mert ez is vonatfogadó, kérdés, hogy az egylencsés vörössel egybeépítve, vagy a kijárat felőli oldalon. A vontatási telepnél elég egyetlen tolatásjelző az angolváltónál kijárat irányban?
Köszi: Ernő

A csoport kijárati jelző alkalmazása még a rendszeres vonatindító vágányokon is lehet indokolt, épp az olyan esetekben, mint amit Te is említettél, ha pl. hely hiányában nem egyéni kijárati jelzőket alkalmaznak.
Ezt viszont nem értem, kérlek, fejtsd ki kicsit:
A vontatási telepeknél általában egyetlen, a kiágazási váltó előtt (a telep felől nézvést, természetesen) elhelyezett tolatásjelzőt szoktak alkalmazni. Ritkán, de előfordul - különösen a nagyobb vontatási telepeken, amelyek rendszerint távolabb fekszenek az állomástól -, hogy kijárati, ill. fedező jelzőt alkalmaznak, de Nálad ez értelemszerűen "vasútidegen" volna, ezért én egy tolatásjelzőt javasolnék oda. Befelé - azaz a telep felé - is el lehet helyezni ilyet, de nem feltétlenül szükséges. (Főként a modern, Dominó berendezéseknél szoktak ilyet alkalmazni, de ott sem mindig. Inkább csak a törpe tolatásjelzők fordulnak elő ilyen esetekben, de "ökölszabály" erre nincsen.)

Az idézetre válaszul: Az I. vágány végére gondoltam egy egylencsés vöröset, ahogy azt több fejállomáson (pl. Déli pu) láttam. Innen csak tolatva lehet kimenni (kivéve a vezérlőkocsis megoldást, de nálam ilyen nem lesz), ezért gondoltam ide is tolatásjelzőt, mint a Déliben.
A vontatási telepnél azért gondoltam kijárati jelzőre is, hogy egy tehervonat összeállítása után, ami a baloldali, hosszú vágányon áll, direkt ki lehessen járni az állomásról. Ha viszont erre alkalmas a külső angol váltó melletti csoportjelző, akkor ez nyilván felesleges.

Az az "egylencsés" jelző egy fedezőjelző, mely igazából két lencsés, ugyanis a főlap vörös fénye alatt külön (kiegészítő) lapon van egy fehér is. A kettő együtt (vörös, alatta a fehér) jelenti azt, hogy a vágányról visszatolhat a szerelvény, de ez nem jelenti azt, hogy a végény másik végén, azaz a váltó előtt alkalmazott jelzőn túl is mozoghat.

Egy kis nyálcsurgato - barátom uj terepasztala....

Talán sikerül a képet is mellékelni. (Kicsit nagyra sikerült).

Igazán elismerésre méltó asztal, szívből gratulálok az építőnek!

Hol vannak a határai???

Hol található az a vár, mert "Z" méretben is igen méretes...

Ilyen barátom nekem is lehetne! Mekkora helyen fér el egy ilyen "asztal"? Mennyi idő alatt készült ez el?

Ami a kepen van alig 2 nm.H0-ban

Arra tippelnék, hogy az alagút mögött 5-10 cm-re kezdődik a poszter. Az alagút fölött lévő fenyőfa még valódi, az, amelyik látszólag (vagyis a fényképezés irányából nézve) az alagút bejárat fölött középen (de valójában hátrébb és mellette), a zöld (füves) részen van, és a tőle jobbra lévő egyedi fa a sziklás résznél van. Az ettől jobbra lévő lombos fák a vár alatt szintén "igaziak".
De a kép bal oldalán nem tudnám megmondani, hogy hol van a határ... Van-e fizikai épület, vagy mind csak kép, illetve talán a híd alatti út is részben már a falon van. A troli felső-vezetékének a vége lehet árulkodó...

Kb igy van, a hid mögött kb 10 cm- van poszter, a kamera felé az asztal kb 60 cm széles, a jobb oldalon valamivel szélesebb - az egész egy L alaku sarok.
A terepasztal természetesn nagyobb minttegy 5x4 m, de szigetes azaz nem tölti ki az egész teret. Ami viszont figyelemre mélto, hogy a filigrán felsövezeték üzemképes, mégha nem is minden gyári pantográf képes megbizhato áramszedést biztositani. ( mindössze egy kontaktus verzus 3-6 kerék a mozdonyon).
A többit majd egy nyomtatott beszámolöban.

Én is tervezek emelkedőt az asztalomra, és az itteni beszélgetés hatására kezdtem el kutakodni a témában. Nagyvasútra vonatkozóan találtam egy teljesen korrekt leírást, Bővebben: Link (remélem a link beszúrása sikerült, mert most csináltam ilyet először) ami igen részletesen tárgyalja az átmeneti íveket. Ezzel szerintem csak az a baj, mint általában az íves vágányokkal, hogy használhatatlanul nagy méretek és távolságok adódnak. De azért elképzelhető, hogy a témában nálam jártasabb kollégák ezt tudják modellvasútra adaptálni. Szerintem a Linzbauer könyv igen jó eligazítást ad a témában. Nekem szerencsére megvan, és a mellékletben találjátok a vonatkozó részt. Többen írtátok, hogy rétegelt lemez hajlításával igen jó eredményt lehet elérni. Én most hétvégén tervezek ezzel kísérletezni, az eredményről majd beszámolok. A (#56273) diginewl által felvetett aggodalom bennem is felmerült ezért próbaképpen régi PIKO és PILZ síneken próbáltam függőleges ívet csinálni, meglepően könnyen ment. Ahogy (#56277) etwg írja ez azért könnyű, mert nagy sugarú ívekről van szó. Ahhoz hogy ezek pontosak legyenek, nyilván célszerű valamilyen sablont használni. Úgyhogy most kezdődik a puding próbája.

Hát sajnos ez a legnagyobb baj a kis modellvasuttal. Sem a vertikális sem a horizontális átmeneti ivekre nincs hely, igy csak marad a proba-szerencse technologia. A sablon is tul nagy, de majd meglátod mire jutsz.

Sziasztok!
Most vettem a párommal egy félig kész terepasztalt. Az a bajunk,hogy elvileg azt mondták,hogy működik de hiába kötöttük össze a trafóval nem csinál semmit. Ez lehet azért mert rosszul kötöttük be? A másik probléma, hogy HO a terepasztal de ami vannak nekünk vonatok azok nem jók hozzá. Mit tudnánk csinálni. Tudnátok segíteni vannak olyan sínek amik jók az itthoni vonatokhoz. Kikéne cserélni a síneket? Segítsetek,hogy tudnánk még csinálni. Küldök képet hogy néz ki. Köszönöm. További szép napot. Jó éjszakát.