Ja a teljes hossz a két állomás között 8 km -er. Az általad kivágott terület kb a fele. Mivel nagyon sok a kanyar ezért lényegesen hosszabb mind a légvonal.

Azt a csíkot csak a szemléltetés miatt tettem rá

De akkor te most a teljes (8 km-es) állomásközt szeretnéd modellezni? Mert az H0-ban 92 méter lenne, ami elég durva...

Igen én is kiszámoltam. Először nem voltam tisztába a távolságokkal. Már látom, hogy nem tartható a méretarány az asztalon. Ennek ellenére az általad belinkelt képen szereplő szakasz, próbálom leutánozni, torzításokkal. A két végére lehet, hogy elhelyezem a két állomást.

A hossz szelvény adatok.

Egyébként minden véleményre, kritikára vevő vagyok. Ez még a tervezési szakasza "projektemnek".

Közbe elkészült az asztal 125*250 re sikeredett. A sarokba már nem tehetem.

Újból itt vagyok.
A mai kérdésem, az asztal lapjára vonatkozik.
Maga a lap OSB lemez. Szeretnék rá tenni valamit ami mutat is meg a szerelési, terepépítési feltételeknek is megfelel. Nem tudom mi a véleményetek Mű fü esetleg gipszkarton?
Tudom régebben használták a gipsz kiöntést. Ezt én hanyagolnám.

Ez sok mindentöl függ. Ha egyszerü pályát tervezel akkor rakj az OSB lemezra 3-5 mm vastag hangtompitot ( parafalemez, muünayag lemez amit pakett alá szoktak rakni.
Ez csillapitja a ricsajt.
Ha 10 mm vagy vastagabb a lap akkor abba felülröl be lehet sok mindent süllyeszteni - ez megsporol rengeteg munkát meg görnyedést a telepasztal alatt.
Az OSB lemezzel csak az a baj, hogy a vágási oldalak nagyon élesek tudnak lenni ami rengeteg karcolást tud okozni a kezeden, ujjaidon.
Ilyen szempontbol a 8-10 mm rétegelt lemez sokkal jobb ( ráadásul sok helyen nagyon olcson lehet bontott lemezt szerezni - csomagolási anyag)
Már volt szo a lapnak nagyon stabilnak kell lenni ezért azt alul mereviteni kell ( keret, rács). Ha ilyen van akkor vékonyabb (könnyebb) lemezt lehet használni.

Szia!
Több dologra is válaszolok. Kezdjük a terepépítéssel. Ezt a topic-ot egy kicsit visszapörgetedm és fényképes ötletek is vannak. De átlátogathatsz a Z-sek topicjába is, konkrétan klikk ide!
Itt egy kicsit korábbra kell visszamenni, ott az elejétől követhető egy kompakt kis asztalka létrehozása, a majdnem kész állapotig. 2014-ig kell visszamenni, nálam ez a 12. lap a topicban.

Torzítások. Én egyetlen terepasztalt ismerek, ahol a kiszemelt vasútvonali szakasz nagyon kivés híjján a valódi kicsinyítése. Ez Keszthelyen van, a múzeumban, az osztrák Semmeringbahn Semmering és Breitenstein közötti vonala van megépítve, de még ebből is hiányzik egy rövid alagút, és egy kisebb viadukt. Magyarul, odahaza, hacsak nincs egy lovardád erre a célre, nem fogod megúszi, hogy torzíts a valódi arányokon.
Vígasztalhat a tudat, hogy a modellvasúti váltók leghosszabb, leglaposabb kivitele is méretarányosan egy iparvágányi váltónak felelne meg. Nem is beszélve az alkalmazott ívekről. Ergo: mindenképpen torzítani kell hosszában, mert nem fogsz elférni. Magát az állomást is rövidebbre kell venni. Gondolj csak bele, hogy néz ki, hogy a váltók meredekek, meg rövidek, és az állomási vágányok meg ehhez képest meg vannak nyújtva, mint a rétestészta. Ugyanez érvényes a nyíltvonali szakaszokra is, ott csak néhány jellegzetes tereprészletet, motívumot kell leképezni, a többit lehet nyugodtan kurtítani. Ehhez a rövidítéshez kiindulási alap lehet az, hogy megnézed, milyen hossszú vonatokat is szeretnél látni a pályán? Aztán ehhez kell megrajzolni az állomást, a többi meg majd jön magától.

OSB lemez 12 mm vastag. Ez volt itthon. Tegnap vettem a tetejére egy vékony zöld műfüvet, alulról gumírozott, "ocsó" vót. Lehet, hogy ezt majd a későbbiek során lecserélem. Egyenlőre kísérletezgetni jó. Igaz megtapasztaltam az OSB lemez szálkájja még most is a kezembe van. Tudom, barkácsolok, és szeretem a rétegelt lemezt, felénk Siófok térségében nagyon drága. Az asztal stabil lett. Említettem, hogy először 100+200cm volt a tervem, de amikor rátettem a lemezt még akkor is stabil volt, ezért is hagytam meg a tábla méretet, 125x250 cm. Igen készítettem egy keretet öt osztással, ahogy itt egypár helyen láttam Még be is csapoltam, ragasztottam, a lábak ugyan lécből vannak, de 75 cm magasak, de fentről mindkét irányba 90 fokba vágtam kitámasztó sarkokat bontott bútor lappból. Akár rá is ülhetek. A hang hatással nem hiszem, hogy gond lehet, ez egy családi ház szuterin helyisége, továbbá a vonatok futtatásával kapcsolatba később még írok, mert a látottaktól eltérően mások a terveim a megszokottnál. Szivacs, vagy hungarocel alapot vágok a sínek alá, amit ragasztok. Erre még később kitérek.

Köszönöm a linkeket, megnéztem, olvasom, de nagyon sok az olvasni való. Az egyik oldalon, a belinkelt topikba, úgy 12. körül nem jelentek meg a képek, a "képfeltölté.hu" oldal akkor nem működött. Végignéztem nagy vonalakba, majd még visszatérek, mert elég sok az anyag. Sok képet elmentettem. Tetszett az a kis asztal.
Nem tudtam, hogy boltod van, láttam az egyik oldalad linkjét, majd még nézegetem. Ha lesz valami és nálad is kapható akkor Te leszel az első. Én is voltam vállalkozó húsz évig.
Igen a terep. Rájöttem magamtól is, hogy az álmom nem teljesíthető. Talán a kisebb méretű vonatokkal jobban megközelíthető a valóság. Nem adtam fel. Menetközbe változik a terv. Most úgy gondolom, hogy a terepet kisebb méretarányba kezdem el. 120 as vagy 160 as. Még utána kell néznem, melyik legyen. Egyenlőre gyakorlásként rendbe teszem a régi piko síneket, már elkezdtem.
Csiszolom, polírozom, amivel végeztem, az a pár darab egész jól sikerült. Nem tudom hogy az íveket, hogyan javítják. Jobban mondva a görbeségeket, hogyan veszik ki. Majd talán rájövök. Ja a másik az emelkedők kérdése. Az átmenet a vízszintesből az emelkedőbe. Nem találtam, pedig láttam, hogy írtak róla valahol.
Most az a tervem, hogy a terep egy szakaszát próbálom leutánozni, átvágások, töltések, patak medrek, viaduktok. Erről még nem sikerült szerezni terveket. Lehet, hogy elmegyek fényképezni. Kiépítem a nyomvonal ágyazatát, a piko sínekkel, rögzítés nélkül és majd lecserélem.
Persze minden változhat, a segítségetekkel, az ismereteim bővüléseivel.

Ha beirod a keresöbe "bontott rétegelt lemez", egysereg cimet kapsz. Ott apropénzért kapsz ilyen anyagokat.

Igen tudom. Csak nekem a szállítás legalább annyi, vagy több. A környéken nincs.

Rendszeresen barkácsolok fa munkával. Elég komoly, bakrács felszerelést sikerült összeszednem. Ugyan kevés a profi, de minden gépem megvan. Másutt mindenütt a rétegelt lemez a sztár. Én csak álmodom róla. Egy tábla (OBIS tábla) 125*125 ös a siófoki OBI ban 15 000ft pluszsz a szállítás egy tízes.
Az OSB futár 125*250 es táblát 8 000 Ft ért hoz pestről, de legalább 35 000Ft értékbe kell rendelni.
Szóval nagyon jó a rétegelt lemez, de nekem nagyon drága.
Van OSB meg bontott butorlap. Ebből dolgozom. Még a gyalult fenyő is olcsóbb.

Márpedig egy terepasztal épitéséhez jobb lenne az ilyen dolgokat tisztázni, esetleg egyszerre beszerezni az anyagokat ( a több is kevés szokott lenni, én már elhasználtam vagy 20-30 darab 600x1000 mm táblát.
Sem az OSB sem a butorlap nem lesz jo hosszutávon. Az OSB még jo nagy sima felülethez, de másra már nem.
Keresd fel a környékbeli asztalost. Lehet, hogy ott is van maradék vagy probálj alkudozni a bontott anyagot árulo cégekkel.
Kár egy rossz döntéssel rengeteg késöbbi komplikáciot okozni.

Osb/rétegelt lemez ellentét állandóan előkerül.
Bárcsak én is már állást tudnék foglalni ebben
A bútorlapot mindenképpen hanyagold (nehéz, vastag, nem erős).
Osb-ből is lehet szépet építeni, és rétegeltet is el lehet nagyon rontani. A titok valahol a fa impregálásában, és tárolási körülményeiben rejlik (az osb-t is érdemes bekenni felületlezáróval, a rétegeltet, pedig feltétlenül!

Olyanban nem gondolkodsz, hogy keretes szerkezet? Erre a sínek alá rétegelt lemez 4/6mm vastagsággal. A többi területre meg mehet hungarocell/xps. Könnyebb szállítani, és előre le is lehet vágatni valahol - otthon meg csak össze kell rakni. Azt írtad van szerszámod hozzá.

Igen azon gondolkodom, hogy keretbe foglalom ahogy leírtad.

Mind írtad, Te már profi vagy a témában. Néztem a galériád, szép munka. Én vagy ötven éve voltam, "szönyegvasutas" (a kifejezést itt olvastam valahol), de az sem tartott sokáig. Most ráérek, előkerültek a régi holmik és elkezdtem játszani. Sok dolog van amit meg kell tanulni. Javítgatom a síneket, a mozdonyokat, építgetem a terepet. Tanulom a terepépítést. Egy dombok között zakatoló pályát szeretnék, már írtam melyik szakaszt. Azt is írtam, hogy milyen eszközeim vannak. Ebből kell dolgoznom. Közbe ha nem tudok valamit kérdezek. Remélve, hogy kapok rá választ. Később, ha úgy látom, hogy érdemes, mert sikerült annyi információt, tudást, próbálkozást, tapasztalatot, fórum -beli tanácsot, összeszednem, akkor lehet, hogy belevágok, költök rá többet. Egyenlőre még azt sem döntöttem el, hogy milyen legyen a méretarány, addig is játszok a régi Pikó eszközökkel. Kérdésem van most is. Ezekkel kapcsolatba is. Majd leírom részletesen is. Például a régi sínek felújítása, a felületek polírozása, milyen pasztát használtok, ha használtok, vagy más felületkezelés létezik- e, a régi rossz íveket, hogy kell "kiegyenesíteni", a régi mozdonyoknál miért megy az egyik lassabban mind a másik, holott... Meg hasonlók.
Köszönöm a tanácsod el is fogadom a véleményed, de egyenlőre maradok az OSB lemeznél és a ráterített mű fűnél. Pillanatnyilag maradok a dombjaimnál.
Félreértés ne legyen: Köszönöm, hogy elmondtad a véleményed, remélem később is elmondod, más kérdésekkel kapcsolatba is.

A régi kalapos sinekkel szerintem kár foglalkozni.
Azok nikkelezett konzervdoboz pléhböl vannak, ha azokrol eltávolitod a nikkelezést, akkor elkezdenek rozsdásodni. Ezt nem lehet megállitani!
Azaz elöreláthato alapvetö áramszedési problémáid lesznek. Ezek a hibák meg azok, amik nagyon gyorsan elveszik a kedvet a modellvasutazástól. Ezt meg nem akarjuk.
Szoval, ha valamit tehetsz most a kezdetben, akkor probáld kizárni ezen bajokat. Sajnos ide tartozik a rétegelt lemez használata is.
Ha sima lenne a pályád, akkor maradhatsz az OSB-nél is. Söt 12 mm vastagságba már sok mindent be lehet süllyeszteni ( kábelcsatornák, váltomotorok stb). igy nem kell a pálya alá menni, ami kimondottan jo.

Csak annyit tennék hozzá hogy én is régi kalap sínekkel próbálkoztam, kevés pénzbe kerül mondtam.

Azóta rájöttem nem éri meg a vesződséget és a szenvedést, ha kevés pénzt akarok rákölteni veszek sínszálat és műanyag talpfát majd méretre vágom őket. Így az újfajta sínem van nem olyan drága áron, de gond mentes.

Még javítgatom a régi síneket. A régi felszereléssel, sínek régi junior trafó már összeállítottam egy pályát. Mind ezt csak egyszerűen a sima asztalon. Van kitérő is, egy váltót sikerült működő képessé tenni. Ez a sín R1-es. A régi mozdonyom amelyik megy az vidáman fut rajt pár teher kocsival. Vettem egy új piko kis gözőst a Vaterán azt nem engedhetem el rajt mert nagyon gyorsan megy és nem bírja az ívet, kisodródik. Ehhez az ívhez elkezdtem a domborzatot egy hungarocell emelkedővel, és magát a terra (mezö) formálást is, a sínpár körül. Elég lassan haladok, mert minden darab száradására várnom kell. Lehet, hogy más technológiát kell választanom, mert sokallom a ragasztó árát. Fa ragasztót használok, a hungarocell darabok ragasztásához. Amennyit elhasználtam már vehettem volna kész dombokat Visszatérve a sin javítgatásra, a következő módszert alkalmazom: szétszedem, a műanyagot és a lemez sínt. A Talpfákat megtisztítom, a lemezt polírozom, kivül és belül is amennyire hozzá férek, majd amikor van elég sínem, hogy érdemes legyen akkor lefújom, horgany sprével. Tudom nem lesz olyan tarós, mind eredetileg volt, de egyenlőre ez van. Igaz közbe vettem egy piko ICE kezdő készletet, akciós volt, és van hozzá minden, most még az is elfér az asztalon. Ez egy nagy asztal, arra jó, amire használom. A helyiségbe közbe elkezdtem egy másik 1,1mx2m -es asztal alá két szekrényt készíteni. Itt a méretet a hely határozta meg. Ha készen vagyok ezzel a két szekrénnyel, akkor a tetejére kerülő terepasztalról még írok.
Visszatérve a sínekre, valószínű előbb utóbb kicserélem újra, az összeset.
Említettem a váltót. Nem tudom, hogy működik egy rendszeren a több vonat vezérlés.
Mondjuk a legegyszerűbb eset egy leágazás. Gondolom> Ha a leágazáson külön vonat van akkor azt el kell szigetelni, sőt a fő vonalon levő vonat tartózkodási helyén levő sínpárt is. Mondjuk egy ilyen egyszerű esetre létezik komplett vezérlés? Ha van, annak mi a neve? Vagy mindenki maga készít egy vezérlést, a hozzáértése szintjén, kapcsolókkal, relékkel, esetleg elektrotechnikai áramkörökkel, kapcsolásokkal?
A váltók elektromos vezérléséről egyenlőre nem is beszélek.

Köszönöm a véleményed. Gyakorlatilag az előző hozzászólásomba válaszoltam. Csak annyit: nekem az időm, mind a tenger. Azért csinálom, és szeretek bütykölni.
Említettem, hogy vettem egy kezdőkészletet abban egy Piko "A" sin rendszer van, a tervem szerint ezt bővíthetem, először "B" majd később meglátjuk. Úgy látom a régi váltók nem olyanok mind az újak.

Még mindig én vagyok. Egy trafót kellene vennem. Olyasmire gondoltam ami az analóg és digitális rendszerre egyaránt használható, sőt az is lényeges, hogy több vonatot elbírjon.

Mit javasoltok? Mire kell figyelni?

Ez nem fog menni...

1: Analóg vonatozáshoz 2-12V között változtatható, ráadásul polaritás váltásra képes, egyenáramot szolgáltató valami szükséges, a mozdonyokhoz. A tartozékok (váltók, jelzők stb.) üzemeltetéséhez pedig 16V, fix, váltakozó feszültség kell. Ehhez a klasszikus, régi, és mára eléggé megbízhatatlan PIKO FZ1, vagy FZ2 trafó szükséges, vagy a Bühler, illetve a Fleischmann is kínált ilyesmit.

2: A digitálishoz szintén valamilyen fix feszültség kell, ugyanis a sínben itt egy állandó feszültség van, amit a központnak kell megcsinálnia, ehhez kell egy hálózati trafó, vagy tápegység. Ez 16-18V váltó, vagy 16-20V egyenfeszültségű lehet.

Vagyis analóg üzemben a trafó közvetlenül a pályára dolgozik, míg digitális üzemben nem.

Köszönöm a válaszod. Nem nagyon értem.
Mi nem fog menni?
Talán azt veszem ki, hogy nem létezik olyan trafó ami mindkét rendszerre jó. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha váltás esetén nem kellene trafót cserélni. Csak találgatok, tehát nincs olyan gyári elektromos ellátó rendszer, tápegység, (itt trafónak hívtam,) ami megoldhatja mindkét rendszer áramellátását.
Van olyan aki gyárt ilyet?
Ugyanis ha van egy tápegységem az általad feltüntetett feszültségekkel, kimenetekkel, ahhoz csatlakoztatom analóg módban a piko startkészlethez tartozó egeret, akkor az megoldhatja a problémám analóg módba. Ugyanehhez a tápegységhez csatlakoztathatóak a kiegészítők váltók, jelzők, stb. Sőt digitális módba egy -egy kimenettel alkalmas lehet egy állandó akár váltó vagy egyenáramú rendszer működtetésére is.

Vagy nem fog menni az, hogy egy analóg terepasztalon egyszerre több vonat menjen? Nem tudom például azt, hogy miként oldják meg a vonatok eltérő vezérlését, irányítását, a kitérőkőn (mellékvágányokon). Nem tudom a pontos kifejezéseket.

A digitális analóg rendszerek áramellátását végig olvastam. Természetesen nincs sem tapasztalati, sem pedig elvi ismeretem, a működésükkel, típusokkal, gyártókkal kapcsolatba. Ezért kérdezek. Elektronikai ismereteim ezzel szembe vannak.

Az elektronikai tudásodra apellálok...
NAGYON leegyszerűsítve:
Analóg esetben a mozdonyban van egy db motor és semmi más. A motor fordulatszáma (a mozdony sebessége) a sínből jövő rákapcsolt feszültség nagyságától és irányától függ. A "trafó" (pl. FZ1) tetején lévő tekerőgombbal tudod beállítani, hogy ez a feszültség mekkora (és milyen polaritású) legyen. Ha két vonatod van, akkor két ilyen szabályozó kell és a pálya két, egymástól elszigetelt részére kell kapcsolni.
Digitális esetben a mozdonyban van egy okosság ( = dekóder ), ami a neki szóló parancsot értelmezi és annak megfelelő feszültséget állít elő a motor számára. A sínben "állandó" nagyságú feszültség, plusz a parancsok vannak, amit minden mozdony megkap, és mindegyik kiválasztja a neki szóló parancsot, így akárhány vonat lehet akár egymás mögött, csak egy vezérlőre van szükség.

Egy hasonlattal élve (tudom, hogy sok dologban sántít, de talán megérted belőle a különbséget): A számítógép hangkimenetére lehet kapcsolni kis hangszórót és az szól (analóg rendszer). De van olyan hangfal, amit a számítógép USB portjára kell kapcsolni, itt az USB kábelen keresztül megy a (kódolt, digitális) jel plusz a hangfalban lévő erősítő tápfeszültsége (digitális rendszer). Az USB-s hangfalat nem tudod bedugni a jack-aljzatba, a jack-dugót pedig az USB aljzatba. Ha vezetékkel mégis átkötöd, valami nagy eséllyel tönkremegy.

//OFF
Tudom, hogy rengeteg hiba van a fenti írásban, de talán így érthető lesz a probléma, ezért kéretik nem belekötni!
Miután Kromek Pál megérti a lényeget, lehet pontosítani és majd azután kijavítani a hibáimat. Köszönöm!
OFF//

Ott van az információs topicban is, de beszúrom ide is:
Aanalóg alapok
Az ne zavarjon, hogy TT-ről szól, csak a "TT-t" gondolatban cseréld le "H0-ra".

A többi kérdésedre Lazsi kolléga frappánsan megadta a választ. Talán annyi tennék hozzá, hogy analóg üzemben a pályát vezetjük, mert kapcsolgatjuk a mozdony kerekei alatt a feszültséget. Digitálisban meg a mozdonyt. Sajnos a két megoldás elektronikája kizárja egymást gyakorlatilag. Egyetlen trafóval a kettőt nem tudod megoldani, hogy ne kelljen váltani.

Ha vannak elektronikai alapok, talán kallódik otthon egy áramkorlátos rövidzárvédett 12V-ig szabályozható tápod, analóghoz elmegy, ha nem akarsz befektetni. A megmaradt manit meg majd digitálisra forgíthatod.

Ha elektronikai ismeretekkel rendelkezel, bármilyen 15V környéki 3-4 A -s egyenáramú tápegység alkalmas szerintem. Ami megoldandó egy utána kötött szabályzóval, analóg üzamben ebből 2-12V a mozdonyhoz , digitális üzemben pedig a boosternek megfelelő egyenfeszültség ( talán erre a 15V pont jó) előállítása. Valamint a pálya kiegészítőkhöz 5 és 12V előállítása.
Az hogy a két áramnemű mozdony ugyanazon pályán menjen, nagyon nagy odafigyelés kell ( erre szokták mondani megvan) és komoly pálya áramellátás tervezés. Amit jobb ha betartasz, a digitális mozdony 10-15V váltófeszültséggel megy, ha nincs szerencséd egyenfeszültségre tönkre megy. Az analóg mozdony 3-12V-ról megy, ha nincs szerencséd digitális jelre tönkremegy. Ha egy pályán akarod használni a kettőt, akkor csak arra kell figyelned a folyton izgő-mozgó gépeknél hogy nehogy véletlen rossz áramnemű sínszakaszra tévedjenek. A különböző adott célt szolgáló sínhez kapcsolódó ( pl foglatságjelző, hurokmodul) áramkörök mindkét áramnemet kellene tudni. Amit bolti szerkezetek nem fognak tudni, ha házilag készíted, akkor meg komoly tudás kell hozzá, ahol a transzformátor a legkisebb probléma.

Köszönöm mindenki válaszát.

Lazsi:
Köszönöm, hogy kifejtetted, igen értem a rendszerek elvi működését. Mint írtam típus ismeretem nincs. A konkrét kérdésem az, hogy ismertek e gyártót olyan tápegységre ami mindkét rendszer áramellátására alkalmas. Továbbra is érdekel a válasz.

CsikosháTTú: Köszönöm a linket. Olvasgatom a topikokat, de eddig nem találkoztam vele. És úgy látom sok kérdésemre kapok válasz a belinkelt anyagból. Talán sokat segít. Letöltöttem, kinyomtatom. Köszönöm.

Pinyo39, és proba: Igen azért van ennyi kérdésem, mert ha nincs ilyen gyári, akkor nem szívesen, de kénytelen leszek egy tápegységet készíteni.

Javítva: Igen, értem.

Sziasztok! Fura kérdés lesz, mivel kezdő vagyok ezért írok ide! Ha magánszemélytől vásárlok esetleg egy mozdonyt, hogyan tudom a helyszínen egyszerűen kipróbálni hogy működik e? Tudtok tippeket adni?! Köszönöm élőre is!

Az a helyszíntől függ. Ha börzén veszed, akkor ott általában van próbapálya. Bár ez sem egy teljesen jó megoldás, de az ordító hibákat (világít - de nem megy, darálja a fogaskerekeket stb.) észre lehet vele venni.

Ha kiállításon veszed, akkor esetleg egy ismerősöd terepasztalán is meg lehet futtatni egy félreeső vágányon.

Ha valamilyen teljesen semleges helyen találkoztok, akkor marad a bizalom.

Valaki itt a fórumon épített egy egyszerű csapágy futóvágányt, próbára alap dolgok tesztelhetők vele.

Köszönöm a tippeket

Vigyél magaddal 50-60 cm sint meg valamilyen áramforrást ( akár telep, akkut stb) pillanatok alatt kiprobálhatod.

Szevasztok.
Újból én pofátlankodok.
Az a problémám, hogy a H0 síneket (régi U profilú) az ágyazatra ami hungarocellre készült szegekkel rögzítettem. Nem is volt addig problémám amíg nem ragasztottam a mozdonyokra mágnest. Reed relékhez.
A mágnes kihúzza a szeget a hungarocellből és ez különféle problémákkal jár.
Most azokon a szakaszokon ahol hungarocell az alap kiszedtem a szeget. Másutt ahol, farost lemezen, vagy rétegelt lemezen van és abba van a szeg nincs probléma, nem húzza ki a mágnes. Ez nem maradhat így valahogy rögzíteni szeretném.
Kerestem a netten réz szeget 1- 1,2 mm-es méretben de nem találtam.
Mivel lehet ragasztáson kívül rögzíteni a síneket? Milyen megoldások vannak?

Nem tudom, Nálad megvalósítható-e, én anno (igaz, TT síneket) úgy rögzítettem, hogy egy keresztalj két oldalára (a hosszanti oldalára, a sínszálak belső felére) fúrtam 1-1 kis lyukat, és ezeken, fejreállított "U" alakban meghajtott drótot vezettem át. Majd ezt követően a szabad drótszálakat összesodortam. Persze, hogy a hungarocellt nem vágja-e át, nem tudom.

Lehet, hogy kénytelen leszek hasonló megoldást alkalmazni. Vagy ráérő időmbe készítek réz szegeket. Tulajdonképen csak a fej készítést kell kitalálni "barkács módon".

Nem tisztem beleszólni, de ha a mágnes kiszedte a szeget a sín/hungarocell közül, akkor az a "szegelés" annyit is ért (semmit).

A hungarocellbe nem érdemes szeget verni...Még az xps valamit tart, de ott inkább a síncsavar, mert az tömörebb.

Inkább egy kétoldalas ragasztószalag, vagy polisztirol ragasztására alkalmas ragasztót (oldószermentes) érdemes alkalmazni a hungarocell, és a sín közé.

Ágyazatkó rögzítésével egyben esetleg a faragastó is megfogja (talán)

diginewl: Köszönöm a válaszod. Igen megállt a szegelés is és a sin is, a hungarocellen. Stabilan. A hungarocellre kent ágyazati ragasztó és festék keveréke kemény, változóan 1-5 mm vastag, kalapáccsal lehet beleverni, a ragasztóval bekent szeget, és igen megtartotta a mágnesek felszereléséig a síneket, keményen. Könnyen lehet, hogy idővel úgy is kimozdult volna ezt nem tudom. A problémát a szeg feje okozza amibe elakadhat a mágnes ha csak egy kicsit is kimozdul a helyéről. Ha egyszer elakadt akkor meg, megmozdul. Használom a hungarocell ragasztót is, de kis felületen mint a sin nem sokat ér. A kétoldalas ragasztószalaggal nem próbálkozom, mert amit én ismerek azok után nehéz tisztítani a sínt. Egyébként a mágnesek nagyon erősek. Az 1,2 mm- es szegek fölött még a mozdonyt is lefogja. Meg nem áll, de "hullámzik a járása". Úgy, hogy, kénytelen voltam 0.8 as szegeket használni.

Proba: Köszönöm. Az ágyazatkőig még nem értem el. Nem is tudom, hogy kell használni. Az lesz a következő próbálkozásom. Én is reménykedtem benne, hogy talán van olyan, ágyazatkő rögzítési megoldás ami segít. Még az is lehet, hogy felszedem ezt a szakaszt, aláfestek ragasztós festékkel él belenyomom. Azt kell kipróbálnom előtte, hogy a 35 éves síneket hogy tudom lepucolni utána.
Így is fut rajt a vonat, majd felteszek egy videót.

Ja, majd elfelejtem: nem tudom mi az XPS. A sincsavarral ugyanaz a helyzet mint a szeggel. Vasból van, és nagy a feje.

extrudált polisztirolhab xps Például ez
expandált eps (fehér gömböcske)

Az xps jóval tömörebb (tőlünk nyugatra már csak ezt ismerik, de sajna 2-3szor drágább mint az eps). Ebbe már van valami értelme szeget/csavart tenni, mert kb 3-4szer tömörebb mint a fehér társa, azaz van ami tart.
A szegeléssel az lesz a baj, ha szállítani kell az asztalt ezek a szegek nem fognak semmit tartani. Vannak polisztirol ragasztására alkalmas ragasztók. Ebből egy-két pötty a sín és a hungarocell közé, és már rögzítve is van a sín.

A videó aranyos. Azt a helyből felszálló emelkedőt egy picit valahogy lankásítani kéne. Látszik, hogy küzd vele a mozdony. Lassúbb (élethűbb) sebességen valószínű nem menne már fel.

Van a Z topicban egy "sorozat": egy Noch koffer átalakításáról. Ha végignézed, sok kérdésedre ott a válasz.

Sziasztok!
Abszolút kezdőként belevágtam egy terepasztal építésbe.
Maga az asztal váza profi módon készült (40 éve!), erre egy második szintet tervezek 8mm-es OSB-ből. Ezeket a lapokat 8cm magas műanyag lábakra tervezem tenni.
Az első pályaterv alapján provizórikusan leraktam a síneket.
Teljes méret: 375x160cm (galériában részletek)
Több kérdésem is van:
- pl. az alsó szinten lévő rejtett pályaudvarsínek, és pálya szakaszok,váltók bekábelezését mikor célszerű megcsinálni, ugyanis ha a felső szint rákerül, akkor már nehezen fogok ezekhez hozzáférni.

- a sínek rögzítését hagyhatom-e későbbre, mert arra gondoltam, hogy amennyiben egy elemet ki kell cserélni más típusra, akkor az később nagyon nehézkes lesz.

- Bizonyos szakaszok elektromos próbáját szeretném előzetesen kipróbálni, de elég macerás, mert beiktatott Blocksignal-okkal van teli a pálya a későbbi automata üzemhez, így gyakorlatilag az egészet készre kell szerelni és utána próbálható, vagy van más ötletetek?
Tehát ez egy analóg rendszer, miután régi PIKO analóg gördülő állomány a készletem.

Minden javaslatot szívesen veszek Tőletek.

Ahogy látom még bádogsinek ezek. Azokat én lecserélném alpakkára - jobb elektromos és mechanikus szempontbol is.

Az ilyen két- (több) szintes konstrukcionál nagyon kell vigyázni, általában min 20 cm szintkülönbség kell, hogy ott utolag bármit tudj csinálni. ( váltot javitani, kábelezni stb. ). Ebböl az következik, hogy nem teheted egy ilyen fedett pályaudvarra a másik szintet 8 cm különbséggel. Illetve csak akkor, ha a felsö szint bármikor kiemelhetö.
Én ezt ugy oldottam meg, hogy ahol az also szinten a váltok vannak, ott felül vagy levehetö épület vagy valamilyen kivehetö szegmens van.
Amugy a korral az is jön, hogy az asztalon már alulrol sem igen kellemes dolgozni, a egyik közeli klubban (kb 200 m2 terepasztal) mindent ugy épitenek, hogy csak felülröl kelljen szerelni. ( az sem könnyü, ha jol karbantartott söröshordo van az ing alatt).
A másik dolog meg a szélesség. Azt irod, hogy 160 cm széles az asztal, ekkora szélességet már nagyon nehéz kezelni (probálj meg ugy enni egy tányérbol, hogy az a konyhaasztal másik oldalán van - az általában 80 széles). Ez föleg gond lesz az also szinten. Ha lehet válaszd valahogy ugy szét, hogy ne legyen a pálya 40 cm-nél szélesebb meg ugy, hogy az ilyen sávok közé valahogyan be tudj bujni.

Szia!
Ahogy én látom, van benne régi Pilz, és "U" profilos PIKO is. Utóbbit szerintem cserélni kellene. A Pilz ma Tillig H0 Standard néven fut. (A régi PIKO-val is lehet dolgozni, de nagyon sok munka van vele, és a modern gyártású modellek pucsékul fognak futni rajta.)

Az OSB lemezt én nem használnám, amennyivel olcsóbb, legalább kétszer olyan nehéz, és háromszor olyan rossz vele dolgozni. Rétegelt lemezt kellene használni.

(Üzenetet olvastam, itt is beszélgethetünk, meg e-mailben is. Az üzenő falra azért ritkán tévedek be.)