Írtam egy kis szösszenetet, ha valakit érintene, és most kezdene "füstölögni".

Füstölgés

Nagyon jó, és érthető a leírás. Az ember olvasás közben kedvet is kap a füstölő beépítéséhez.

Én beköveztem "néhány" méter pályát a terepasztalon . A kezdetben elég nyügös munka volt, és a profi eszközök sem igen segitettek. A baj az volt, hogy a sok, ecsettel történö megmunkálás ellenére is több helyen kö maradt az aprovason ami a sineket rögziti, az alacsony sinek meg a nagy nyomkarimák miatt ez a száradás után akadályt jelentett. (Le kellett kaparni.
Végül a következö eljárás vált be:
Szárazon feltöltöm a kövezetet ecsetekkel a optimális formára alakitom, egy két könnyed ütéssel a kövezet felveszi a természetes alakot, majd egy vagy több régebbi nagyobb karimáju mozdonnyal mintegy félnapig bejáratom a pályát. A mozdony kerekei meg a rezgése eltávolitják az akadályokat a sinek tövéröl, utánna már jöhet a ragasztás.
Fehér faragaszto 1:1 vizzel higitva és decinként 1 csepp mosogatoszer. A ragasztot pipettével viszem fel, jobban bevált mint flakon. (Hosszabb igy könnyebb eljutni a kritikus helyekre...)

Én süket vasutas csak olvasom az írásod azt keresem a képeken a köveket, a macskaköveket, az utcaköveket .... mire leesik, hogy az ágyazatról írsz...

Egy kicsit ingerelni kell a fantáziát.....

Már készül a diszkövezet is..... ( a hétvégén kaptam egy érdekes szerszámot ki kell probálni).

Üdvözlök mindenkit. Újra indul a "projekt" segítséget, tanácsot szeretnék kérni a belinkelt kőr szakaszolásához. Egyenlőre analóg rendszerként fog működni. Új pikó sínek. Természetesen később tovább épül. Ezek az elemek már megvannak.

Javaslom, hogy ne Scram fájlként tedd fel a mellékletbe a tervet, hanem inkább képként, mert akinek nincs feltelepítve a Scram, az nem tudja megnézni!

Köszönöm a javaslatot. Újra felteszem.

Köszi!
Jól látom, hogy a belső sarkon a "levegőben" vezet a pálya?! Gondolom, nem lesz ott sem alátámasztás nélkül, de így, ahogy a rajz most mutatja eléggé "vad".
(Tudom, a kérdés nem erről szólt, de Isten ne vegye vétkemül, ezt nem tudtam szó nélkül hagyni...)
A kérdésre térve: Ha jól látom, akkor ez egy kétvágányos pálya lesz, két állomással. Amit én biztosan beletennék: A két állomás valamennyi vágányát önálló szakaszként kezelném. A nyílt vonalak esetében a hosszabbik, 3 m-t meghaladó oldal vágányát legalább két, önálló térközre osztanám fel. De majd a nálam hozzáértőbb kollégák elmondják a "tutit"...

Igen nem a levegőben vezet. Ott is alá van építve, de a programom nem tudja. Egyenlőre a szakaszolást kellene elsajátítanom, hogy a váltók és később a jelzők működésébe ne okozzon gondot. Ne keljen szétszednem.

Kedves Pál!
Jól látom, hogy ez egyetlen nagy ovál, két csonka vágánnyal?
Mert a Scarm-ot megnyitva ez látszik. Vagy csak lemaradt valami.
Üdv: Ernő

Igen jól látod. Később bővül, de ezt a szakaszt elektromosan és magasságilag véglegesre próbálom tervezni.
Ilyeneket szeretnék tudni:
Elsősorban: Hány szakasz legyen.
Vannak szigetelt sin összekötőim, elég csak az egyik sínt szakaszolni? A váltókat, hogy célszerű szakaszolni? Olvastam valahol itt nálatok, hogy a fém összekötőkre lehet forrasztani huzalt, és azt lehúzni. Hova mennyit tegyek. Ezen a pályán a következő lépésbe szeretnék egy olyan vezérlést ami a váltókat és a jelzőket összehangolja.
Mivel minden új nekem, és drága a sín ezért mindent előtte kérdezek. Ahogy említettem a szakaszolást kell elsajátítanom, mert nem látok mindent előre.

Ráadásul be kell tennem egy flexi sínt is azt nem tudom hogy kell. Majd utána olvasok.

Az első kérdésre Frankey válasza jó támpontot nyújt. Azonban ez több mindentől függ. Hány vonatot akarsz egyidejűleg járatni, milyen hosszúak a szerelvények, stb. Igen, elég csak az egyik sínt, a "közös" szálat szakaszolni. A betáplálással kapcsolatban nekem nem túl szimpatikus az összekötő papucsra forrasztott vezeték. Ilyenkor a sínig mindkét irányban van még egy-egy átmenet, ami nem szerencsés. Ha már forrasztasz, én azt javaslom, hogy közvetlenül a sínszál külső felületére forraszd a csatlakozó vezetéket. Én a leendő asztalomnál úgy tervezem, hogy minden sínszálat megtáplálok, mert így biztosan eljut oda a delej, ahova kell. Az nem egészen világos, hogy mit értesz a váltók szakaszolásán? Miért kellene ezeket szakaszolni? Ha a jelzőknél vonatbefolyásolást is szeretnél, akkor ott is szakaszolni kell. Egyébként ezekről igen jó leírásokat találsz Csíkos mester honlapján, rengeteg kapcsolási rajzzal.
Üdv: Ernő

Azt hiszem sikerült a flexi sínre is megoldást találni. Alig eltérő nyomvonalon össze lehet hozni fix elemekből. Egyetlen szépséghibája, hogy a jobb felső csatlakozó egyenesből kell egy kicsit vágni. A Scarm fájlt meg fogod tudni nyitni, de szerkeszteni nem engedi, mert az enyém fizetős.
Üdv: Ernő

Köszönöm a fájlt és a tanácsot.
Nem nagyon van elképzelésem egyenlőre a vonatokra. Van pár analóg szerelvény egyenlőre azokat használom. Hogy hányat futtatnák, ahány vezérlését meg tudom oldani ezen a kőrön. A sin nekem is eszembe jutott, mert a régi U profilú síneket megforrasztottam, de ezeket még sajnálom, azért gondoltam a papucsokra, meg olvastam is róla, azaz 8 db-ot már készítettem is. A váltók, az áramellátás, és a jelzők az én logikám szerint összefüggnek. Arra gondoltam, hogy mindkét váltót az előtte és mögötte levő sínek előtt elszigetelem, így később könnyebben elkészítem a vezérlést. A legrövidebb szakasz így is 60 cm nél hosszabb lesz. Tudom ez nem vasutas logika, de az nekem nincs. Azért vagyok itt. Aztán még elszigetelném mindkét állomás előtt mindkét beálló szakaszt, mert a jelző előtt meg kell állni. Ezenkívül egy szakasz választót tervezek a legmagasabb pontra, olyan szándékkal, hogy egy kocsi lekapcsolóval, gurulóra tudjak esetleg válogatni, az állomások előtt, a kiválasztott vágányra. Igen láttam a sokféle kapcsolást Csikos mester oldalán, pontosan ezért szeretném szakaszolni a legjobban, néhányat kell majd használnom.
Köszönöm a fájlt. Meg tudtam nyitni, szerkeszteni is tudom. Az ollóval jelölt vágott szakaszt felismeri ugyan, de nem tudom hogyan készítetted. Ez a változtatás nagyon jó, mert van mindegyik sínem.

Most látom a programod az asztalt is hozzá igazította.

A sín elvágása nagyon egyszerű. Kijelölöd a sínt (bal egérgomb), akkor az piros színűre vált. utána oda viszed az egeret, ahol el akarod vágni a sínt, jobb gombbal kattintasz. Megjelenik a helyi menü, ebből kiválasztod a "Kivágás" menüpontot. Vigyázz, mert ez nem azonos a crtl+X "Kivág" menüponttal! Ennek hatására két részre vágtad a sínt és amelyik nem kell azt törlöd. Érdemes ezt nagy nagyításban csinálni, így tudsz pontosan vágni.
Továbbra sem értem, hogy a váltót miért akarod elszigetelni. Azon ugyanis nem valószínű hogy mozdony fog állni, miközben máshol vonat közlekedik. Az szerintem jó megközelítés amit Frankey írt. Nyilván minden állomási vágányt el kell szigetelni, mert azon állhat mozdony, miközben másvalahol megy. Ugyanez igaz a bejárati jelzők előtti sínekre is. Mivel az állomások között szép, hosszú nyílt pályák vannak, itt is lehet egy-egy szakaszt kialakítani. Egyébként szerintem ahhoz, hogy a jelzők és váltók összefüggését megteremtsd (pontosan mire is gondolsz?) nem kell a váltókat szakaszolni.
Üdv: Ernő

Azt is nagyon egyszerű megcsinálni, ha ezt a funkciót tudja a Tied. Bal gombbal kijelölöd az alaplapot. Oda viszed az egeret, ahova új töréspontot akarsz, jobb gomb és "Új pont beszúrása". Ennek hatására beszúr egy új töréspontot, amit később bármerre húzhatsz. Én a belső sarokponttól jobbra és balra szúrtam be egy-egy töréspontot, majd a belső sarokpontot kihúztam, hogy a vágányon kívül legyen.

Frankye, ha szabad kérnem... Köszönöm.

Ami a szakaszolást illeti:
A váltókat nem szokás szakaszokra bontani. Az előtte-utána lévő vágányszakaszokat (síneket) igen, de magukat a váltókat - alapesetben - nem kell. A váltó elé (csúcs felől) azért teszünk szakaszt, hogy a váltót fedező jelző meg tudja állítani a vonatot. A váltó után (gyök felőli vége) pedig azért, hogy a váltó utáni sínszakasz (vágány) önállóan használható legyen jármű tárolására, mozgatására.
(Csúcs a váltóban: ahonnan érkezve a váltóra jobbra, vagy balra eltereli a járművet. A gyök a váltóban az, ahol a mozgó sínszál-részek el tudnak fordulni egy tengely körül. Nagyon leegyszerűsítve a vasúti szakzsargont, kb. így tudnám megfogalmazni.)

Szia!
A saját dolgaimon kívül érdemes ezt is elolvasni:
Klikk ide!
Ugyan benne van az infós topicban, de ott úgy látszik elkerüli sokak figyelmét.

Papucsokra valóban nem szerencsés forrasztani, de a sínek oldalára meg nem szép. Van megoldás, a Z-s topicban képek is vannak róla, csak vissza kell keresni a hozzászólásaim között.

Szakaszolás:
Alap esetben ugye, ha a vonat bejár az állomásra, akkor ott megállítjuk, és lekapcsoljuk az adott vágányszakaszról az áramot. Ha csak ennyi a követelmény, akkor a legegyszerűbb módon, a két váltó között szakaszolunk, a szakasz hossza gyakorlatilag megegyezik az adott állomási vágány hosszával.
Jelzők előtt, a szakasznak legalább a leghosszabb mozdony +10%-nak kell lenni. Ha szépen fékezni akarunk, akkor meg legalább két mozdony hossznyi. Lásd még a DCC ABC című írásomat a honlapomon. Ez akkor is igaz, ha az állomáson vagyunk, és félig automatikussá szeretnénk tenni a közlekedést. Vagyis, hogy a tilos jelző előtt álljon meg a vonat magától. Nyilván az nem lesz kivitelezhető, ha a szakasz maga teljes állomási vágány, mert akkor már az elején megáll a mozdony, a kocsik meg bőven kilógnak. Ekkor az állomási vágányt, ha mindkét irányban használni szeretnénk, akkor nem elég egyetlen szakasznak venni, hanem mindkét végén lesz egy-egy.

Kedves István!
Arra a megoldásra gondolsz, hogy a sín aljára is lehet a vezetéket forrasztani és ekkor egyáltalán nem látszik? Én most végignéztem a Z-t, de nem találtam. Lehet, hogy máshol van?
Üdv: Ernő

Kedves Frankye!
Bocsánat az elírásért. Mentségemre szolgáljon, hogy betegen, este sietve írtam a választ. Ha már megszólítottál, lenne egy észrevételem, ez is a figyelmetlenségemmel kapcsolatos. Ha fájlmellékletet csatolsz, akkor a hozzászólás ablakban lent, a kiválasztott fájl neve mellett nem látod a méretét. Sajnos én kétszer is beleestem ebbe a hibába, a rendszer sehol nem figyelmeztetett, hogy túl nagy a fájl. Ráadásul az "Elküld" gombot megnyomva, látszólag minden rendben, és csak utána derül ki, hogy a hozzászólás nem lett elküldve. Ami számomra ennél is nagyobb baj volt, hogy viszonylag hosszú szöveget írtam és ez is elveszett, kezdhettem elölről. Ha nem nagy macera, lehetne egy figyelmeztetést beépíteni. Persze a legjobb megoldás az, ha az ember gyermeke figyelmes.
Üdv: Ernő

"Z" Topik 29269 katt ide amit kerestek 13/17 oldal.
Igen. a sín aljára forrasztás a trükk.

Ugyan, ne szabadkozz! Semmi gond nincs. Remélem, azóta már jobban vagy!
A fájlmellékletre vonatkozó észrevételt köszönöm. Minthogy én "csak" moderátora vagyok az oldalnak, nem pedig fejlesztője, az észrevételt továbbítom Topinak. (Sajnos, azt nem ígérhetem, hogy egyhamar meg is valósítja, mert egyéb elfoglaltságai mellett ez tényleg csak hobbi a számára, de mindenképpen továbbítom a számára.)

Szerk.:
Egyébként ott van a hozzászólás író ablakba, a Tallózó mező mellett balra, hogy: "Fájlmelléklet: (max. 5M)"

Sajnos még csak a jobbulás útján, ez a ronda köhögős nyavalya lassan akar múlni. Az 5M-ra figyelmeztető szöveget én is észrevettem, amit hiányolok, hogy a csatolás után nem látom a fájl méretét. De ne legyünk telhetetlenek. Még egy apróság. Mitől szürke az (58819) elején a szöveg?
Üdv: Ernő

Jeleztem Topinak a felvetést.

A szürke szín az "off-topic" bejegyzésre (bejegyzés-részre) utal. Úgy lehet elérni, hogy a szöveg(rész) elé szögletes zárójelbe - ilyenbe: [] - az "off" (idézőjelek nélkül), a végére pedig ugyan így a '"/off" feliratot kell tenni. Tehát ennek: [ off ]Ez egy "off" szöveg[ /off ] ez lesz az eredménye: Ez egy "off" szöveg.

Kedves Ernő. Először is, gyors jobbulást, sajnos én is szenvedtem vele több hétig.
Köszönöm a programmal kapcsolatos tanácsokat mind érthető és közbe ki is próbáltam. A szakaszolással kapcsolatba úgy látszik rosszul kérdeztem.

Kedves Frankye. Köszönöm az elnevezésekkel kapcsolatos magyarázatot, most már legalább tudok kérdezni.

Köszönöm, hogy válaszoltál.
Ha van egy kis időm olvasok. A belinkelt füzetet már régebben ki is nyomtattam, használom, olvasom azt is. Igaz nem mindig értek mindent, most konkrétan a saját belinkelt kőrrel kapcsolatba kérdezek, a szakaszolásról
-Megnéztem a Z-s topikba a forrasztást. Ha jól látom a sin MA talpazatból ki van csípve a forrasztás helye. Tévedek? Ja és egy kérdés: mik azok a lukak az új pikó sínen. Vannak 1 mm-s és 1.5 mm-s lukak az MA talpfán.
-A leírásod a szakaszolásról megértettem. Köszönöm. Ezt kérdeztem.
-Ami még érdekel az, hogy a váltó közvetlen végén, vagy egy sínnel arrább legyen a szakaszok kezdete? Erről is olvastam valahol, ahol azt írták, hogy ne közvetlen a váltónál kezdődjenek a szakaszok.

Csíkos Mester által belinkelt Vágánytervfüzetre azt írtad, hogy olvastad. Lapozz légyszíves "15" -ös oldalra KLIKK, az "A-kapcsolás" magyarázat mellett a 10. ábrán jól látható két megoldás. Egyiknél közvetlenül a váltó után rakta a szakaszoló sínt, míg a 2.-nál egy rövid egyenest is közbeiktatott. Én ez utóbbi megoldást javasolnám, mert biztonságos oldaltávolságra (űrszelvény) fognak megállni a szerelvények, míg a jobb oldali végén fennáll a túllógás veszélye ami akár "súrlódásos" balesetet is eredményezhet. Ne a vonatod hosszához akard tervezni az állomásod, hanem a legkedvezőtlenebb állomásodhoz tervezd a vonatodat és akkor már nem lehet nagy baj - mint ahogy az "igazi" vonatnál csináljuk is. Arra is ügyelj - ez méretaránytól független - hogy a leggyorsabb vonatodnak mekkora a fékútja megálláskor. Egy régi egyszerű mozdony amikor rámegy a szigetelt szakaszra, úgy áll meg mint ami jégfalnak ütközött. Új tervezésű lendkerekes motorral ellátott mozdony meg még haladhat pár centit is a megállásig, és akár túlfuthat a szigetelt részen azt annyi ...

Egyetértek. Én is azt preferálom, hogy NE közvetlenül a váltó végén legyen a szigetelés, hanem attól egy pár centivel odébb. Pont az Általad leírtak miatt (űrszelvény biztosítása, túlfutás elkerülése).

Igen, a keresztaljakon azt a részt ki kell vágni, ahová a vezeték forrasztva lesz.

Arra a furatra gondolsz, ami a talpfa közepén van? A csavaros vagy szöges rögzítés furatai.

Köszönöm a válaszaitokat.
Ti könnyen vagytok, mert már kapásból összeáll fejben. Nekem meg böngészgetni kell minden kérdés után. Újonnan elolvasott több száz, vagy ezer oldalból minden kapcsolás és elnevezés nem maradhat meg. Na de nem panaszkodom. Kérdezek.

Egy új kérdés vetődött fel bennem: A váltó utáni szigetelést, ha messzebb teszem akkor az a messzebb egy sin száll, vagy vágjam el? Mekkora legyen a váltó vége és a szigetelés között a távolság? Nálam az egyik esetben, az egyik csúcsnál, R3 a másiknál R2 ív van. A gyök oldalon R2 és R3. Vagy a gyök oldalon az egyenes elejére.

Elnézést az értetlenkedésért.

Pali!
Inkább két kérdést, mint egy hibát.
A váltó előtt/után akkora távolságot hagyj, hogy ha van olyan mozdonyod, amely lendkerekes motorral szerelt, az is meg tudjon állni biztosan olyan távolságra, hogy a szomszédos vágányon közlekedő másik járművekkel ne érjen össze. Ezt nevezik a nagyvasúton biztonsági határnak, és a két, összefutó vágány között ezt jelöli a fehér-fekete-fehér síndarab, vagy kő, az ún. "biztonsági határjelző". Bővebben: Link.
Általában elegendő szokott lenni a váltók előtt-után alkalmazott íves szakasz, illetve a másik oldalon egy rövid, egyenes rész, de ezt Neked kell majd kimérned, megnézned, leginkább a saját járműveidtől függ, erre generálszabályt adni nem nagyon lehet, sajnos.

A legegyszerübb az ilyen dolgokat a konyhaasztalon (ha más nincs) kiprobálgatni.
Van a vasutmodellezök között egy komoly csoport ( angolul armchair modeler - magyarul fotelmodellezök), akik könyvböl ismerik a témát, de modell még nem volt a kezükben, mégis mindent tudnak roluk, de egy valodi modellezö általában önképzö, gyakorlati ember. A könyvet akkor veszi kézbe, ha elakad ( ma már erre itt vannak az ilyen meg hasonlo WEB oldalak), különben meg maga találja fel magát.
Szoval nem kell félni, csak épitgetni kell és közben rengeteget tanulni. Nem mindenhol váltak be a világ legjobb megoldásai sem, ha az illetönek nincs meg hozzá az adottsága vagy a szerszáma. Viszont nem annyira ördöngös, hogy ne legyen valamilyen más megoldás ugyanarra a feladatra...

Egyelöre ne vágj semmit, rakd össze azt a részt amit meg akarsz épiteni, vegyél elö egy mozdonyt és kézzel hajtsd néhány napig. Igyekezz szimulálni a jövöbeli forgalma, és meglátod hol kell a mozdonynak megállni ( hogy ne csusszon a szomszédos ürszelvénybe, illetve pl a szerelvény beférjen a vágányra (két válto közé). Ezek a dolgok fogják majd meghatározni a szigetelések helyét ( meg a jozan ész és az elektrotechnika alapszabalyai).
Közben szerezz be egy jo pengefürész ( a ROCOnak volt ilyen de az Xcelite sokkal jobb legalább 40 fog/coll finomsággal), esetleg egy vékony vágokorongot a kis kézi furogépbe, azzal bármikor utolag is vágni lehet a sint (ott ahol kell).
A képen van 3 jo szerszám.

Egy nagyobb parside akkus kézigép (Lidl)
Egy nagyon kicsi kinai gép
Meg az emlitett Xcelite fürész (más néven is kaphato), amit látod a fogak nem is láthatok rajta ami nagyon fontos mert csak ilyen finom fürész tud sint vágni.

Ahogy a két előttem szóló mondja:
- Inkább kétszer kérdezz, mint egyszer tévedj.
Én sem az anyatejjel szereztem meg a tudást, hanem fotell modellezőként ..... Anno nem volt Internet hanem Modellklubok, ahol az "öreg vén rókák" elmagyarázták nekünk magának a modellezésnek a csínját-bínját, s ha már megbízható voltam - jól dugtam össze a sínpapucsot, nem siklot a vonat és zárlatmentesen ment minden - akkor megnézhettem egy-két féltve őrzött könyvet vagy méregdrága modell újságot. (18 év felet már Topmodel újságot is... )
Sínszigetelés:
- Kalapprofilnál létezett egy piros műanyag sínszigetelő, amit beraktam a "U" sínbe. Fent nevezett szakik meg elmagyarázták, hogy a helyett jó oda a faragott gyufa vagy fogpiszkáló is. Tényleg jó!
- Profilsínnél (PILZ volt a delikvens) műanyag szigetelőpapucs, de ha vol türelmem (de még mennyi!!), akkor lombfürésszel (vagy valami hasonló aprófogúval) ott vágtam el a sínt ahol akartam (rajz alapján), tűreszelővel kitágítottam a hézagot, a hézagba gyertyáról viaszt csepegtettem bele, majd a legfinomabb smirglivel szépen eldolgoztam hogy a vonat zökkenőmentesen mehessen.

Engem 14 éve szolgál egy ilyen METRÓ áruházban vett kis tökös gép ...

Nekem is van egy sereg, az évek alatt összegyültek. (Már én is a vének közé tartozom )
Sok kábeleset (12V) meg el is ajándékoztam. Hajdanán magam csináltam az elsö ilyen kis furogépet akkor föleg NYÁK furásához az akkor általam gyártott több kis mozdonyhoz meg motorkocsi megmunkáláshoz. Emlékszem az elsö tokmánya egy fémkörzöböl származott...

Köszönöm a válaszod. #58839 Ezt csak most vettem észre, elkerülte a figyelmem.
-Talán rászánom magam, és én is kicsípem, vagy vágom. Nagyon sajnálom.
-A furat: nem a sin rögzítő furatra gondoltam. Pontosan a sín száll alatt van szálanként, két-két darab furat. Ezeket nem tudom mire valók.

Köszönöm mindenkinek a segítséget. Úgy látom ezekkel el leszek egy darabig. Most azt gondolom, hogy megértettem a szakaszolást. Sokat segítettetek.
Frankye: köszönöm a fotót ott esett le.
etwg: Ahogy, az időm, és a család engedi, építem, csinálom. Van egy olyan Lidlis gépem, ami a fotón van, egy csomó szerszámmal. Most bánom, nem rég láttam egy, kisebb akkusat a Tescóba azt nem vettem meg.

Ne bánd az akkust mert gyorsan lemerűl, de gyorsan is túl lehet adni rajta...

Semmire, az az öntöforma miatt van.

Nem az öntésforma nyomára gondolok.
Tegnap végig néztem a síneket. Ez a négy furat a G231-es sínen van, de nem mindegyiken. Vettem a Waterán 6-db sint azokon van. Gyári furatok, az látszik. Később a kezembe került egy kezdőkészletemből való elektromos csatlakozóval ellátott és azon is rajt van. Valószínű amit vettem az mind kezdő készletből származik, csak leszedték róla a csatlakozót. Vettem G231-et dobozzal is azokon nincs furat. Nem is lényeges a miértje, csak feltűnt.

Most már egy képet feldobhatnál azokról a furatokról, mert igencsak kíváncsivá tettél

Kedves Frankye!
Engem érdekelne kicsit bővebben a biztonsági határjelző téma, nagyvasúton és modellvasúton egyaránt. A Linzbauer könyv a 182. oldalán azt írja, hogy ott helyezik el, ahol a két vágány (tengely) egymást 4 m-re megközelíti. Ad is egy ábrát, egyszerű kitérővel, egyenesből, vele párhuzamos vágánnyal. Ezt a 4 m-es számot máshol is olvastam, de megnéztem az F.1.-F.2. SZÁMÚ
JELZÉSI ÉS FORGALMI UTASÍTÁS-t az interneten. Itt igen dodonai módon van megfogalmazva, csak annyit mond, hogy a határjelzőn belül biztonságos a vonatközlekedés. Ebből még nem derül ki, hogy pl. nagyvasúton, íves váltóknál hova teszik a határjelzőt. A Linzbauer könyv annyit még ír a modellpályákról, hogy oda kell tenni, ahol az űrszelvények elérik egymást, figyelembe véve a bővítést.
Előre is köszönöm: Ernő

A válasz nagyon egyszerü. A határjelzönek ott kell lenni, ahol a 2 ürszelvény érintkezik. Ha a 4 m-s ürszelvényt használják a nagyvasuton ( plusz a korekcio az iv miatt) akkor a határjelzönek ott kell lenni ahol a 2 vágány tengelye ilyen távolságba kerül.
A modellvasuton a NEM102-s szabványban a B1 méret adja ezt az alaptávolságot, az iv miatt aNEM103 -s kiegészitést kell figyelembe venni azaz a korábbi B1 -hez a NEM 103-ban levö also táblázat E kiegészités kell hozzáadni ( ivtöl, és vagonhossztol A,B,C függ).

Majdnem minden aprovas alatt van egy ilyen lyuk, amivel azt érik el, hogy az aprovas sintarto nyelve elváljon a talpfa többi részétöl. Ez csak egy technologiai lyuk.

Köszönöm a precíz és részletes választ! Ernő

Sziasztok!

Édesapám szeretné végre megvalósítani régóta dédelgetett álmát, terepasztalt építeni TT-ben. Elsősorban a 70-es, 80-as évekből származik a gyűjteménye, szóval a gördülőállomány és a sínrendszer is BTTB-s. Annak idején a Höhe Tanne pályatervet nézte ki, a hozzá szükséges sínek meg is vannak + némi extra. A rendelkezésre álló hely kb. 160x130 cm, de ebbe belelóg egy ritkán használt erkélyajtó. Ez a holttér is használható, de ez esetben azt a részt levehetőre kell tervezni.

Az első kérdésem az lenne, hogy mik a sztenderd sínrendszer buktatói. Érdemes-e/lehet-e használni, kellően üzembiztos-e, vagy jobb elfelejteni? A német TT-s fórumot olvasgatva az a benyomásom, hogy ott mindenkit erőteljesen próbálnak lebeszélni róla. A jelenlegi tervünkhöz kb. maximum 20 ezer forint lenne a hiányzó sínek beszerzése, ha maradunk a régi síneknél, modellsínből viszont lenne vagy 400 ezer forint a rendszer. Plusz utóbbiból a nagyobb ívsugarak miatt nehezebb építkezni ilyen kis helyen. A régi sínjeink egyébként szép állapotban vannak, nincsenek elszíneződve/oxidálódva.

Plusz szeretnék véleményeket kérni a jelenlegi pályatervről. (A SCARM ingyenes verzióját használtam, így csak 2-3 mentésbe fér el a teljes terv.) Az alap koncepció a Höhe Tanne pályatervből indult ki, de az ovál + S-alakú mellékvonal séma már agyon lett használva, ahogy látom, plusz jobb oldalon túl szűk a hely a mellékvonal állomásból történő kiágaztatásához. Így jött az ötlet a jobb hátsó rejtett kiágazásra, valamint a két körös emelkedőre, hogy így is meglegyen a kellő szintkülönbség.

Az alsó állomás 3 átmenő vágányos (50 cm, 85 cm és 100 cm hasznos vágányhosszal), maga az állomásépület a levehető részen lenne jobb alul egy kis városrészlettel együtt. A csonkák, fűtőház elrendezésére több ötlet is van, a képen látható csak az egyik kb. 4-5 közül. A rejtett tároló állhat 2 átmenő vágányból és egy hosszú csonkából vagy akár 3 átmenő vágányból is. Az alsó állomáson és a rejtett tárolóból is lenne kiágazás balra későbbi esetleges bővítéshez vagy vonatkazetták használatához. A mellékvonal jobb hátul indul és két kört megtéve jut fel a felső állomáshoz. Két látható szakasza van, a második egy íves völgyhídon keresztezné az elsőt. Fent kis két vágányos állomás egy enyhe ívvel kicsit feldobva (hasznos vágányhossz kb. 55-55 cm). Az állomásépület hátul lenne pár kis házzal (házak kulisszáival). A két látható állomás közötti terület sziklás-erdős tájjal lenne kitöltve nagyon kevés épülettel (esetleg erdészház, vízimalom, ilyesmi) a zsúfoltságot elkerülendő/csökkentendő.

Előre is köszi a tanácsokat, véleményeket, javaslatokat.