Plusz két SCARM fájl, ha valaki alaposabban bele szeretne nézni.

Amibe én H0-nál belefutottam Óvatosan kell bánni a párhuzamosan emelkedő, és szinten maradó részekkel. A váltónál után amíg a két űrszelvény összeér, nem szabad emelkedést csinálni, mert a vonat oldala a szomszéd pályán fentakadhat. A kicsi íveltérés miatt (ami a szűk helyből következik) ez adott esetben tetemes hosszot jelenthet.

No, meg nem szabad az emelkedőt hirtelen töréssel indítani, szépen ki kell futtatni.

Így néz ki az emelkedő kezdete a jelenlegi tervekben. A váltótól elég messze van, vagy még ez is problémás? Az emelkedő az első szakaszon (amíg a viadukt alá ér) kb. 2%-os (és van hely szépen fokozatosan indítani), onnantól a felső állomásig 3,5%-os.

Az alapötlet egy régi, klasszikus Zeuke terv, a Helyes vágányon a TT vasúttal című kiadványban is ezt ismertetik, ez az építési példa.

Régi sínekkel lehet terepasztalt építeni, de munkás nagyon. Arra is figyeljetek majd, hogy a modern, mai gyártású TT modellek sok esetben már az új geometriára készülnek, és a legkisebb bejárható ívük az 310mm-es, a régi, 286mm-es ívekbe beszorulhatnak.

Megvan az a füzet.

Épp ez lenne a fő kérdésem, hogy mivel munkásabb régi sínből építkezni. Mire kell jobban figyelni, mik a buktatók? Azt olvastam, hogy több helyen kell árammal megtáplálni a síneket, mert rosszabbul vezetik az áramot mint a modellsín. De gondolom, van más is.

Azért vezetik rosszabbul a régi sínek az áramot, mert régiek, nem azért, mert az újak anyaga jobban vezet.
A csatlakozó pöckök a hiba forrásai. Általában mindenki lepucolja a sínek felületét, de ezekkel már nem törődik, így a vágánymezők illesztéseinél lesz majd akadály az áram útjában. A vágánymezőknek nem szabad "lötyögősen" illeszkedniük egymásba.

Minden terepasztalon minél több ponton tápláljuk be a síneket, annál üzembiztosabb lesz pálya. Alap, hogy 2 sínméterenként kell egy-egy betáplálási pont.

Apropó, jut eszembe "öreg vén rókák" tanítása: - Még anno' a Pécsi modellklubban láttam/gyakoroltam jó harminc éve, hogy 0,5 -ös fúrószárra rátekertem nagyon finom smirglipapírt, és a kalapprofil belső felületét ezzel tisztítottam mielőtt a terepasztalra kerűlt volna. Csak 3-4 pörgetés az újjakkal..

És ezzel szépen fel is sértették a galvanizálást, utat nyitva a levegő nedvességének a sínszál vas anyagáig.

Nagyobb kárt okoz a sínelemek gyakori szét és összerakása.

Láttam már ilyen rendszerrel tuningolt sínekkel épült asztalt ~5 éve. Ma már az összes sínszál le lett cserélve profilsínre.

Nem a váltóval összefüggésben írtam, hanem mint alapelv. Ha lesz egy kis időm, megnézem a Linzbauer-könyv vonatkozó részét.

Üdv a csapatnak!

Tanácsot szeretnék kérni, csavarodik az asztal....

Eddig jutottam, mint a képen is látszik. 250x125x8mm-es rétegelt lemez a lap, fenyőfa lécek merevítik, (két kivétellel) élére állítva.
Keresztben és hosszában is elég merev, nem hajlik, ha a lábakra van rakva (melyek igazából bakok). Ha csak egy sarkát emelem, bizony csálé lesz.

Nem is lenne ez így nagy gond, ha nem kellene majd alkalmanként a garázsban építgetés és a nappali között mozgatni, vagy néha élére állítva tárolni. (ahogy fotóztam is).

Láttam korábbi megoldásokat, ahol rtg lemez csíkokkal volt a váz, ha nincs más megoldás, akkor újrakezdem úgy.
Ugyanakkor a tippem az, hogy ezt talán átlósan merevítve lehetne menteni, stabilizálni... 1 vagy 3 kereszt?

Várom a véleményeket! Köszi.

Én ugyan nem vagyok aztalos, de ezek a középső csíkban elhelyezett lécek nem sokat merevíthetnek! Egy az, hogy keskenyek, jobb lett volna 8-10cm szééles fenyődeszka, meg azt a teljes szélességbe kellett volna tenni és a hosszati merevítőkkel összecsapolni. Így ebben a helyzetben azok a lécek sok merevítést átlósan nem adnak.

Én sem vagyok asztalos, de az első ránézésre látszik, hogy a két belső, a képen függőlegesen álló léc, csavarodás szempontjából annyi mintha ott sem lenne. Ezeket ki kellene szedni, és úgy beépíteni, hogy élére állítva, a rétegelt lemezen legyen. Nyilván ehhez a belső két hosszanti tartót előbb ki kell vágni. Úgy gondolom, hogy ezzel a megoldással elég merev lesz. Viszont nagyon fontos, hogy a csatlakozási pontokat nagyon erősre kell csinálni, mert ez tudja megakadályozni a csavarodást. Azaz a sarokpontokat vagy csapolnod kellene, vagy kisméretű, fém bútorfülekkel merevíteni. Én több, mint 20 éve csináltam egy kb ekkora asztalt (sajnos már nincs meg), ahol minden csatlakozási pont csapolva és faragasztóval ragasztva! volt. Semmi gond nem volt a csavarodással.
Üdv: Ernő

Szia!
Minden merevítő lécet az élével kell felszerelni. Ekkora asztal esetében pedig 10*2cm-es kell! Vagy az is jó, ha a rétegelt lemezből van a merevítés is, és az is legalább 10cm széles.
Ha visszalapozol 2016 decemberi bejegyzésekig, akkor egy kis TT-s asztal leírásánál láthatod a megoldást.

Tudok egy fórumot, ahol még tudnak segíteni neked: Hobbiasztalos

Köszi mindenkinek, meglátom mire jutok.

Valoban csak az a gond, hogy annak a merevitésnek ahogy te csináltad nincs értelme.
A legolcsobb és egyszerübb megoldás ha olcso butorlapbol van OSB lapbol levágatsz 8-10 cm széles csikokat és a széleihe csinálsz egy keretet (csapolással - kukkancs a konyhaasztal alá, hogyna van az megcsinálva). A keretbe meg beraksz két keresztmerevitést ( ugyanbbol az anyagbol) és akkor már jo lesz. Ha nem tudsz csapolni a barkácsboltban kapni fém vinkliket ( kb 6 cm széles hajlitott lemezek egy sereg lyukkal. Azokat kell a kötésekre csavarni rövid vastag csavarokkal (5x16).
Persze ha van több pénzed akkor csinálhatod rétegelt lemezböl profi csapolással, de jo a könnyü fenyö deszka is 2x8 cm. A lényeg, hogy a keretnek kell masszivnak lenni, nem a lapnak.
Butorlapot (OSB) meg használtan is könnyü szerezni, méretre vágni meg nem gond.

Ezen a Filmen is több helyen látni az asztal felépitését.

Ha még olvasod. Mindenhol a lényeg a léc magassága. Ez köbösen számít a tartóerőben, azaz 1-2 cm plusszban rengeteget jelent.
Az a 8-10 cm magasság adja azt a tartást, ami kell.

Szevasztok. Elektromos jellegű kérdéseim vannak.

Lassan teljesen a végére érek az asztal huzalozásának, alatta fetrengve, a tetején hömbölögve, mondta az asszony. Végül is minden csatlakozóra (sin összekötőre) forrasztottam vezetéket Tudom jobb lett volna a sínre, de tiszta újak és sajnáltam. Ha túl él engem akkor jó, ha nem akkor mindegy. Mindkét áramkőrt az asztal alatt elvittem egy kihúzható fiókba. A fiókot az asztal alá készítettem. Egy ott rögzített sorkapocsba vittem a 17 szakaszt, plusz a közös. A pályaterv az előző hozzászólásaimba látható.

Már megy a vonat.

A kérdések:
1.- Vezérlőpult: A fiók belsejét egy plexi lappal takarom le. Úgy gondolom veszek egy 5 mm vastag plexit, alá kinyomtatom a vonaltervet egy papírra és úgy helyezem el a mini kapcsolókat a szakaszok kapcsolásához a rajzon, ahol azok vannak. Két áramkörös -két állású kapcsolókra gondoltam, az egyik áramkőr a szakaszt kapcsolja ki be a másikat meghagyom egyéb vezérlésnek, esetleg teszek a kapcsoló mellé egy visszajelző ledet. Elfogadható ez az elgondolás?

2.- Váltó kezelés 1: Használhatok mini nyomókapcsolót. Morzekapcsolót? A szokásos váltó kapcsolópult helyett?

3.- Váltókezelés 2. Szeretnék az asztalra valósághű átfordítós (nem tudom a pontos nevét, van rajt egy fém doboz azon egy nyíl jelzi, hogyan áll) váltót állítót venni amivel esetleg, lehet működtetni is a váltót. Létezik ilyen? Ugyanakkor szeretném elektromosan állítgatni. Az most mindegy-nek tűnik, hogy asztal alatti, vagy feletti váltóművel.

Ehhez kérnék tanácsot.

1.
A kezelöpult technika jo, én is ilyet épitettem, azzal a különbséggel, hogy én 2 plexilap közé helyezem a nyomtatott vágányrajzot. (Alul 3 mm plexi, felül 1mm vagy LEXAN lap ( az kb 0,8 mm). Ennek az az elönye, hogy a 3 mm-s plexire fel is csavarhatsz valamit (a besüllyesztett csavar fejét eltakarja a nyomtatott papirlap). A ledeket is csak az also 3 mm-s lapba szereled a felsö sima marad.
Mindenképpen probáld ki az alkatrészeket felrakni egy probalapra (vastag karton), mert sokszor nagyon szük tud lenni a hely.
2.
a kéttekercses váltokhoz a mininyomogombok nem lesznek nagyon hosszu életüek, mert ott akár 1 A is folyhat.
Ha más a váltomeghajto, akkor semmi gond nincs.
3.
vannak gyári kis/nagyszériás forgathato váltojelzök, nem mindig egyszerü a szerelésük, és a mozgatásuk sem egyszerü. Ráadásul a MAV jelzök elég bonyultak (2 mozgási tengely: körte, tábla) ezt ilyen kicsiben nehéz kivitelezni, nagyon filigrán és sérülékeny.

Köszi a tanácsokat, szereztem megfelelő léceket és most mintadarabokon gyakorolom a csapolás készítését. Ez is egyfajta kikapcsolódás.

KromekPal hozzászólásához kapcsolódóan én is hozzáfűzném a kérdésemet, mert hasonló ötelte
Nekem eddig zongorabillentyűs kapcsolókkal mentek az asztal alól állítós Conrad féle állítóim. Van valami ellenvetés, hogy használhatnék-e két pólusú be/be karos billenőkapcsolókat? Ha jól értem, ez pont arra jó, hogy egy kapcsolóval oldjam meg a két alternatív pozícióba állítást.

(Remélem jól neveztem nevén és tényleg erre volna szükségem.)

A kapcsolokhoz. A fix kétállásu kapcsolok nem a legjobbak a váltok állitására. Csak olyan motoroknál müködnek, amik megbizhato beépitett végálláskapcsoloval rendelkeznek. (Sajnos elég ritka az ilyen szerkezet).
A nyomogombok sokkal jobbak, mert azok alapállapotba nem vezetik az áramot és igy még a két vezeték visszajelzésre is használhato. (Nem minden meghajtonál).
A lényeg, hogy ha a váltot átállitod megszünik az áram a meghajtoba. Ezt a kapcsolo nem tudja.

Köszönöm a javaslatot. Valószínű úgy csinálom, ráadásul van is, 1 mm körüli még fóliázott lapom.
Váltó elektromos állító művet még nem vettem. Majd utána nézek. Láttam egy kézi állítóművet a képről nem tudom eldönteni ez működik vagy csak makett, itt: Mikromodell kézi váltómű.

Létezik a karos kapcsolónak olyan változata, ami rugósan visszaáll a középső állásba, amelyben sehova sem kapcsol. Ennek előnye, hogy kizárja a két nyomógomb együttes megnyomását.

Igen létezik, de meglehetösen ritka és mint ilyen drága is. (Ezért nem is emlitettem. Én is használok néhány ilyet, de nem volt egyszerü beszerezni. Rendeltem 50 darabot, egyik sem volt olyan, mindegyiknek 2 fix állása volt. Hosszu huzavona után küldtek ingyen 20-t.

Kedves Pál!
Én még sajnos nem tartok ott, ahol Te, még mindig csak tervezek és részmegoldásokat próbálok ki a gyakorlatban. Kihúzható kezelőn én is gondolkodtam, de az rettentett el, hogy túl sok vezetéket kellene hajlékonyan úgy elrendezni, hogy minden kihúzásnál hajlik és ne menjen hamar tönkre. Ezt tapasztalatból tudom, nem lehetetlen, de nem is egyszerű. A másik kérdésed, váltóállításhoz 2 nyomógomb, vagy 1 kapcsoló. A nyomógombbal az a baj, hogy ha túl közel rakod egymáshoz, nehéz kezelni, ha messze, akkor sok helyet foglal. Én vettem és kipróbáltam a kétállású, középre visszaálló, karos nyomókapcsolót, nekem ez tetszik a legjobban. Kevés helyet foglal, könnyű kezelni.
Üdv: Ernő

Elnézést kérek, de I L Y E N kapcsolóról beszéltek?

Dehogyis, ilyenekröl:

Nekem van kettő ilyen, ehhez hasonló, de más gyártmány lehet. Meg van egyszerű Morse mini nyomógomb, és az előző kapcsolóból van kétállású is ami mindkét irányba csak nyomógomb.
Persze az én kérdésem az egy állású két áramkőrösre vonatkozott amit etwg belinkelt.
Itt vettem: itt vettem.

Egész elfogadhato árai vannak. (Sok helyen a nyomogombos verzio 2x annyiba kerül, mint a 2/3 állásu kapcsolo.)

Igen az a jo, ami alapbol középállásban van és jobbra vagy balra billenthetö. ( a 200Ft-s).

A vezetékek kötegelve vannak az asztal alatt. A huzalozás és az összes forrasztás, szokásos modellvasút huzallal. Ez nálam több szálú rézvezeték sodrat, 0,22m2. Ezeket kötöttem össze UTP kábellel, még az asztal alatt azt vittem be a fiókba. Így négy UTP kábel van csokikba kötve, ebből most csak kettőt használok. Kicsit nehézkes a blankolásuk, azon kívül jó kábelnek tartom. Hajlékony. Az árnyékolását és a csupasz rezet ami van a kábelba a közösítés. A kábelt a fiókba is, meg az asztalon is kábelszorítóval rögzítettem. Nem is drága.
Úgyhogy lehet húzogatni nem lesz baja.

Szép az a pult tetszik.
Én is tervezgetek bele műszereket, majd meglátjuk, hogy alakul a hely. Az enyém mégiscsak, egy fiók.

Nekem az UTP kábellel az a bajom, hogy nagyon veszélyes a végek tisztitása. A használt szigetelés a krimpeléshez lett kitalálva és amint megkarcolod a rézdrot felületét (késsel, blankolo szerszámmal stb) az a legkisebb igénybevételre eltörik. ( a minap rámoltam ki vagy 100 m ilyen huzalt a terepasztalbol. A leghülyébb helyeken törtek el, pedig a kutya sem mozgatta öket. ).
Szoval ha UTP akkor megbizhatobb ha csatlakozokat krimpelsz rájuk. Lehet kapni vagy csinálni fogado foglalatot, amibe bedugod az UTP csatit, és onnak már csavaros stb csatlakozokon vezeted az ereket oda ahova akarod.
Itt egy gyári megoldás:

A hátso végében van az UTP csati elöl meg a csavaros csatlakozok. A csavarok alá már licnis drotot is köthetsz.

Megcáfollak
Banggod csupaszoló
Amikor még jó volt a banggood keresője

Egy ilyen kütyüvel nincs gond. Csupaszol, és csupaszol.
Az utp-től a 4mm2-ig bármilyen vezetéket szépen csupaszol.
Egy épület komplett villanyszerelése után ahol főleg 1,5/2/4 mm2-es vezetéket (tömör/sodort kábelek) csupaszoltam, ez a kütyü szépen szedi az utp-ről is a szigetelést.
Elméletileg tudna szalagkábelt is.... no azt 5 érig tudja, azt felett szakít. 1000Ft-ért röhej...

Ezt is Nektek köszönhetem, mert itt ezen a fórumon ajánlottátok a banggoodot Ismét-ismét köszönet érte!!!

Szia.
Úgy gondolom igazad van az UTP kábel használatával. Valamikor azt szoktam mondani, hogy két lényeges titka van. A sok apróság mellett.
A jó blankolás és a kábelvég rögzítés.
Az én régi fogóim nem alkalmasak az UTP blankolására és krimpelésére sem. Ezért kézzel csinálom. Ha megkarcolod a felületét akkor törik. Ha jobban szorítod a kelleténél akkor is. A túlhevítést sem szereti. Aztán, lehet akármilyen jó a blankolás, ha nincs jól rögzítve a kábel köteg, törik.
Igen lehet, hogy jobb lett volna szalagkábel, de ez volt. Úgy sem szánom ezt a szerelést sem véglegesnek, lásd a sín érintkezőkre történő forrasztást, remélem megérem, hogy újat építsek, és kicseréljem, valami jobb kábelra.

Már több ilyet elfogyasztottam. ( leginkább a gumibetét veszett el belöle, ami lefogja a kábelt.)
Én is használom, mert az egyik legjobb ilyen szerkezet.
Nem tudom, lehet, hogy van több fajta UTP kábel (a rézhuzal minöségét nézve).
Hozzám egy mintegy 150 -200 m került egy munkárol mint maradék. Ez a kábel szinte életveszélyes ha késsel, csupaszoloval hozzáérsz a réz drothoz. Azt ott már csak egyszer lehet meghajlitani mert azonnal törik. Krimpelésre viszont tökéletes. A szigetelése igen érdekes nyulik, csuszamlos meg nem szakad, azaz levágni szinte lehetetlen. (Krimpelöfogo meg csak belenyomja szigetélessel együtt a huzalokat a V formáju foglalatba.)
Érdekes modon minden más huzal (már biztos van 1-2 km) amit a terepasztalon használtam, egészen másképp viselkedik a szigetelés nem nyulik, hanem szakad ( a csupaszolo pengéje csak hozzáér a szigeteléshez az ott azonnal szakad, az UTP-n meg elvékonyodik és nyulik.)

Újból én. Továbbra is elektromos kérdés. Több helyűt kerestem a válaszokat, de nem találtam. Ezért elnézést kérek tőletek, hogy újra zavarlak benneteket.
Jelző bekötés. Vettem két darab 4 fényű FUGgERth jelzőt. Mivel gyakorlatozás közbe nem szeretném kicsinálni őket ezért, több alapvető kérdésem van.

- Azt írja; a ledek védő ellenállása és egyenirányító diódája mindig közös. Kérdés: Ezek bent vannak a jelzőben? Nem nekem kell bekötni? Ha nekem akkor hogyan?
- Hol találok leírást arról, hogy melyik színnek mikor kell világítani.
- Ha jól értem az FZ-1 es trafó váltóáramú kimenetét leközösíthetem a másik piko trafó (kezdőkészletből származó új, egyenáramú trafó) közösével, és erről mehet a vezérlés és a jelzők.
- Van egy hanggenerátorom ami 5 voltos. Ehhez egy kimustrált Samsung töltőt szoktam használni. Ezt is közösíthetem, vagy kezeljem teljesen külön? Amúgy reed relé vezérli, továbbá vannak 5 voltos reléim ezért ezeket is erről szeretném használni.
- A régi bazárból előkerült egy kétfényű Piko jelző, nagyon régi, de nincs benne izzó. Lehet ilyet kapni? Hogy keressem? Esetleg átalakítani ledesre?

Etwg mondta, az UTP kábelt, kiszedi. Ennek hatására én is sikeresen beszereztem 0,22x2, négy és hat erű sodrott réz kábelt, jó áron. Az a minőség lehet mind a Piko vezeték. Már ezt használom. Említetted a vezérlőpult zsúfoltságát, ennek hatására kicserélem a fiókot, most készül egy 90x45 cm-es. Talán ebbe elférek és a csere során a kábeleket is lecserélem.

Más.
Van a kiépített pályán egy szakasz ahol úgy tűnik, hogy az egyik irányba lassabban megy a vonat. Ez egy kanyarodós szakasz. Nem tudom mi lehet az oka. A szembe irányból nem lehet érzékelni a sebesség csökkenését.

Nem ismerem a Fuggerth jelzöket, de csak pár pillanat a LED-ek kimérése. Kell hozzá egy kb 5-10 V egyenáram ( FZ1 félig feltekerve) meg egy ellenállás, ha van müszered mérd ki melyik vezeték a pozitiv, ha nincs müszered akkor kell egy dioda is.
A dioďat hozzákötöd az FZ1 kivezetésehez ugy hogy a jelzett vége ( szines kör a dioda egyik végén ne a trafohoz legyen kötve. Ez lesz a pozitiv kimenet. Ide kötsz egy 400-1000 Ohmos ellenállást. Az ellenállás másik vége lesz a tesztzsinor. A másik tesztvezeték az FZ1 trafo másik végéhez megy. Most elöveszel bármilyen ismert LEDet, feltekered az FZ1-t félgázra. Hozzáérsz a LEDek lábaihoz, majd felszeréled a mérözsinort. Ha egyik állásban sem világit akkor az FZ1-t ellenkezö iranyba kell tekerni. ( ha van müszered, akkor ezt a lépést meg a diodát kihagyhatod.. )
Szoval a pozitiv merözsinorral hozzáérsz a Fuggerth jelzö közös végéhez a másikkal meg a többi kivezetéshez egyenként. Ha nem világit semmk akkor cseréld fel a merözsinorokat. Amikor világit a pozitiv merözsinor megy a LeD anodjára. Igy már tudod hogyan vannak a LEDek bekötve, a fényerejükböl meg látod mennyira világitanak. Ha nagyon akkor nincs bennük ellenállás.
Ha az FZ1 trafo váltoáramu kimenetéröl akarod táplálni, akkor oda kell majd egy dioda (1N4002 vagy nagyobb) meg minden diodáhiz egy-egy ellenállás kb 1,5-2 kOhm (ha ujabb LEDek vannak benne. Ha keveset világitanak tehetsz kisebb ellenállást is.
Ha egy jelzöben egyszerre csak 1 fény világit akkor elég egy ellenállás a közös vezetékben.
A többfogalmu jelzök használata a modellvasuton felettébb bonyolult lehet. Ehhez kellenek némi ismeretek ( forgalmi utasitás stb) illetve pályaismeretek hova milyen jelzöt lehet telepiteni, s ne lepödj meg, ha több jelzöre a zöld fény teljesen felesleges lesz.
Ami a sebességváltozást illeti, az emelkedökre meg a kanyarokra némelyik mozdony nagyon érzékeny. Az ilyesmit nem mindig lehet könnyen kimérni. Lehetnek rossz csatlakozások a sineken is. Egy vastagabb hosszu mérözsinorral a mozdony elött vezess a sinbe áramot ( hozzáérintve a sinhez a mérözsinort. És ahol változik a sebesség a mozdony irányába lesz a rossz kontaktus.

Köszönöm a leírást. Élek vele. Ha kipróbáltam írok.
A sebességgel kapcsolatba, nem lehet a doppler hatás? Vagy ilyen kis modelleknél nem érzékelhető?

A doppler hatás szerencsére ránk (modelljeinkre) nem vonatkozik....

Pali!
Ha érdekel behatóbban a jelzési rendszer a nagyvasúton, szívesen elküldöm Neked - e-mailben - a MÁV Forgalmi és Jelzési Uatsítását. (Sajnos mind a kettő eléggé "száraz" anyag, főként annak, aki nem vasutas, a klasszikus értelemben, de azért aki tanulni szeretne belőle, az tud ismereteket szerezni.)

Szíves figyelmedbe ajánlom
ezt a használati utasítást!

A teljes MÁV F1-nek megfelelő jelzésképek használata - szerintem! - a házi pályák 99%-n kivitelezhetetlen, és nem is keltene élethű hatást. A házi modellvasúti gyakorlatban nincs szükség a teljes F1-es utasítás leképzésére, mert a megfelelő számú jelzők kitűzése nem lehetséges, vagy nem lesz reális, mert a terepasztal úgy fog kinézni, mint egy kopaszított, öreg sündisznó a zsúfoltan elhelyezett jelzőktől. Sokszor egy állomás bejárati jelzőjének a kitűzése is problémás, térközjelzőket meg nem is lehet(ne) elhelyezni...

Ez valóban így van. Én is csak azért ajánlottam Pali figyelmébe az utasítást, hogy lássa, mit is kellene megvalósítani. Szerény véleményem szerint - hacsak nem épp ez a cél - még egy D-55 típusú biztosító berendezés megépítése sem igazán lehetséges modellvasúti környezetben, vagy - ahogyan Te is írtad - nem lesz realisztikus. Ezért inkább egy nem biztosított állomást javasolnék felépíteni, "kijelzőzni", habár ott meg az lesz a gond, hogy nem biztosított állomáson nincs kijárati jelző. (Márpedig - tapasztalatom szerint - ehhez ragaszkodni szoktak a modellvasutasok.)

Van átmeneti megoldás, Vámosgyörk - Újszász vonalon pl. Jászapátiban, de talán még más állomásokon is D55 van közös kijárati jelzőkkel

Nem erre értettem. A D-55 és a közös - sőt, horribile dictu: a csoport - kijárati jelző sem idegenek egymásnak. Ami "ökölszabály", hogy nem biztosított állomáson nincs kijárati jelző.
F. 1. Utasításból:
(A kiemelések tőlem.)
Erre írtam, hogy nem biztosított szolgálati helyen (azaz: ahol a váltók és a jelzők között nincsen szerkezeti függés) nem alkalmazható kijárati jelző.

Köszönöm a lehetőséget. Ha elküldöd élek vele. ***@***.**
Az e-mail címet kivettem, mert a spammer robotok az ilyenekre "harapnak".

Köszönöm a válaszod. Mivel semmilyen ismereteim sincsenek a témába azért kérdeztem. Remélem, előbb utóbb letisztul valami.

Na ezt kerestem. Most nyitottam meg a linket. Már olvastam, de nem tudtam, hogy hol.