Ezt a választ #59082 csikosháTTú- nak szántam, de elnéztem.

Átküldtem, több részletben, mert egyben túl nagy volt a levelező rendszernek.

Még midig keresem a lassulás hibát. Ezt írtad:
Egy teljes 90 fokos kanyar van R2 sinekkel utánna plussz egy ív majd egy visszafordulás. Az említett módszer nem hozott eredményt. Nem mutatott érintkezési hibát.
Rákötöttem egy műszert a trafóra. Amikor ezen a szakaszon megy akkor visszaesik a feszültség. Talán egy két voltot. Jobban terheli a trafót. E miatt arra merek következtetni, hogy a sin ellenállása nagyobb. Ezeket a sínszállakát a vaterán vettem. Most megmérem az áramfelvétel változást is.

Ha 2 V-t esik a táp amikor emelkedöre megy a vonat, az inkább a táp gyengeségére utal. Akkor nincs gondod, a sinekkel, mert már a kimeneten elveszik 2 V.
Ez a 2 V veszteség közel 1W, ami aránylag sok, ha egy mozdony átlagos teljesitmény felvétele 5-8W között van. Ha világitos vagonakat is huzol azok is felvesznek 1-2 W-t ( izzos többet, LEDes kevesebbet.
Csinálhatsz egy tesztet, kösd a voltmétert a táp kimenetre és küldj különbözö mozdonyokat az emelkedöre. Ird fel melyik mozdony esetében mennyi Volt esik.
Ha több lesz, mint 2-3 V akkor nagyon puha az a táp amit használsz.

Sajnos igazad van.
Kicseréltem a tápot a régi FZ1 re. Most is esik a feszültség, ha 8 volton járatom akkor 0,2 - 0,3 voltot.
Pedig ez egy új kezdőkészletből való táp.

Nem tapasztalatból, hanem mások írása alapján:
Nem lehet az a probléma, hogy adott irányú ív után egyenes szakasz nélkül kezdődik egy másik irányú ív?

A 0,3-0,5V feszültségesés normális. A kezdökészletekben igen gyenge trafok szoktak lenni. Azok max 2 mozdonyt birnak el, és ott normális, hogy ha megterheled a mozdonyt (emelkedö, kocsi stb) akkor akár 2-3 V-l is esik a kimenet.

Pontosítanád. Nem szeretném félreérteni. Azt javasolják, hogy egy ív után célszerű egy egyenest beiktatni irányváltoztatás előtt?
Sajnos nálam ez nem így van. Egyik irányból átmegy a másikba.

Köszönöm a segítséged.
Úgy néz ki, hogy meg oldódott a kérdés. Igaz az FZ1 nem akartam használni.

A gyakorlatban csak annyira bajos az ilyen vonalvezetés, hogy az nem tul élethü, és hosszabb jármüvek fennáll a siklásveszély. A KKK-k meg duplán nem szeretik igy a vonat vontatása több energiát igényel.

Valahol olvastam erről, de itt, a fórumban is írta valaki egy pályaterv kapcsán, hogy az ilyen megoldás erősen kerülendő.

De, amint láttam megoldódott, így nem ez volt a gond. (Ha ez lett volna, elég körülményes lett volna javítani)

Ív és ellenív közötti rövid egyenes szakasz alkalmazását már az 1960-as évektől javasolták magyar nyelvű modellezős szakirodalomban.

A jó, öreg FZ1...

A másik tápegységed nem sok mindenre jó, legfeljebb levélnehezéknek.

Az közvetlen ellenív, az erősen kerülendő! Tápegységtől/trafótól függetlenül.

Üdvözlök mindenkit.
Vezérlés gondjaim vannak.
A piko új váltókon nincsenek segédérintkezők.

Mit használtok váltó állapot visszajelzésre, jelző kezelésre, automatizálásra?

Ha a nyomogombokkal párhuzamosa kötsz egy egy 16V-s izzot vagy megfelelö LED helyettesitö áramkört, akkor azok szépen visszajelzik a váltomotor állását ( meglátod hogy forditva, azaz annak a nyomgombnak az izzoja fog világitani amelyiket meg lehet nyomni a váltáshoz. Azaz a sötét izzo jelzi az aktuális helyzetet. Ezen könnyü segiteni elég a helyüket felcserélni.)

Köszönöm a választ megpróbálom.
Ugyan, most egy piko kapcsolópultot használok, de tervezem a lecserélését nyomógombra.

Még egy kérdés; kapcsolók állapotának, led visszajelzésére:

Lehetséges az, hogy készítek egy olyan tápot az fz1 váltóáramú oldalán ami a jelenleg legalább 20 db de később még több kapcsoló állását jelzi vissza? Ez lehet még 60 db led is. Úgy gondolkodom, hogy így csak egy kicsit stabilabb táp kellene a nyomógombok visszajelzéséhez. Ne terheljem az FZ1-et?
Vagy egyszerűbb a 2x30 db. led -hez egy-egy ellenállás és egy (netán négy) dióda? Használatba van az asztalon egy a led-szalag világításokhoz használt =12v led táp azt is használhatnám.

Egy kicsit bonyolultabb a dolog, ha jol értem az irásodat.

Ha LED-ket akarsz használni akkor egyszerübb az FZ1-s 16~V-s kimenetét egy Greatzcel egyenirányitod. Igy kapsz egy + polust ami közös minden válton. A minusz meg minden nyomogomb also részén. A LED-ket egyenként kell ellátni egy egy 2-3 kOhmos ellenállással kötöd a közös minusz pontra a nyomogombokon ( figyelj a LED polaritására ) a másik végét meg egyenként minden nyomogomb másik végére.

Köszönöm.
Átgondolom, hogy megértsem.
A váltó ebben az esetben egyenáramot kapna? Nem váltóáramú?

Igen a válto egyenáramrol menne. Az a 2 tekercses kivitelnél nem különösebb gond.

A helyzet ennél még bonyolultabb. Nem csak a váltókról van szó. Ezt előbb szeretném tisztán látni utána még kérdezek.

Nem tudom, hogy hány tekercses. Olyan amit most forgalmaz a piko.

Ez rendben van, kéttekercses szerkezet.

Köszönöm, hogy válaszoltál.

Tovább gondolva a helyzetet, ha az egyenirányítás mellett döntök:
Ezek szerint a váltó elé elhelyezett jelző fényeit is tudom változtatni, ha jól értem azt is ráköthetem a váltóra, és a közösre, ami tulajdonképen a nyomógomb vége. Ez ugyan két párhuzamos ledet jelent egy nyomógombon. 1 a visszajelzős 1 pedig a jelző lámpa.

Igaz ez csak két fényjelzést biztosít. Mondjuk piros és fehér.

Lehet erre példa. Csinálta már valaki?

Igaz a visszajelző és a jelzőlámpa , ledek egymástól legalább 3 méterre vannak.

Semmi gond és alapbol lehet ilyen kapcsolást is alkalmazni. Kevésbé modellhü, de ha majd sokat zaklatnak, akkor nyom nélkül le is cserélheted...

Kedves etwg!
Ezen a megoldáson én is gondolkoztam, mert egyszerű, és teljesen megbízhatóan jelzi a váltó állapotát. Egyetlen aggályom van a megoldással kapcsolatban éspedig az, hogy a működtető tekercsen állandóan folyik áram. Igaz hogy ez nagyon kevés, és érzésem szerint kb 100-200 mW disszipációt jelent a tekercs egyenáramú ellenállásától függően. Kérdés, hogy ez nem okoz-e túlzott melegedést. Van-e erre vonatkozó gyakorlati tapasztalat? Nyilván két jelzés esetén dupla disszipáció jelentkezik.
Előre is köszi: Ernő

A LED-k aligha fognak 10 mA-nál több áramot hajtani a tekercsen át, az meg semmi a munkááram 1A-hez képest.
Nekem az egyik korábbi terepasztalomon ( akkoriban még LED-k sem voltak) az izzok 30-50 mA-re sem okozott különösebb gondot.

Nem nagy gond, de engem a hideg kiráz, hogy állandóan, akár csak pár mA-t is átfolyassak egy váltó tekercsén.

Ugyan miért??? Annak a tekercsnek simán ki kell birnia 1 A-t és semmi baja nem lesz, ha azon pár mA folyik. Rengeteg helyen a nagyvasuton is pl igy ellenörzik a relék stb. állapotát, azaz folyatnak rajta némi áramot és az jelzi vissza, hogy nem szakadt a tekercs.
Elvben folyathatsz rajta váltoáramot is, csak akkor a LED-ket kell egy kicsit védeni.

Ha betartja a fenti számokat akkor a tekercsen kb 1 uW (mikrowatt) teljesitmény veszik el. Ettöl sokkal nagyobb veszteségek sem igen számitanak.
Pl ha valamilyen elektronikus eszközzel kezeled a váltokat, ott sem foglalkozik senki azzal, hogy mekkora az eszköz maradék árama.

Mert nem ezt tanultam. Repülésben ez nem játszik...


De, ha lesz egy kis időm, kipróbálom...

Műszert ragadtam és megmértem 3-4 db régi PIKO váltót. A tekercs DC ellenállása kb 30-40 Ohm. Ez azt jelenti, hogy 10 mA árammal számolva kb. 3-4 mW a disszipáció. Ez valóban igen kevés. Másik megoldás az lehetne, hogy a LED helyébe a Csíkos műhely kapcsoló reléjét tesszük, ennek a bemenete alig fogyaszt, és akár több, független kimenete is van, amit pl. jelzők vezérléséhez is fel lehet használni, ahogy Pál szeretné.

Csendben, és halkan jegyezném meg, hogy a nevezett PIKO váltóhajtómű véglekapcsolós. Tehát az a minimális áram, ami tekercsen átfolyik, és működteti a LED-t, az nem a váltó helyzetét jelzi majd vissza, hanem azt, hogy hova lehet átkapcsolni. Ergo: nem valós a visszajelentés! (Meglehet cserélni a LED fizikai helyzetét a pulton, az OK, de ez nem a váltó helyzetét jelzi majd. Logikai bukfenc.)
Ezen kívül védeni kell a LED-t a kapcsoláskor, pontosabban az aktuális tekercs lekapcsolódásakor keletkező feszültség rúgástól is.

Leteszteltem az etwg által említett izzólámpás megoldást is. Fél óra üzem után éppen-hogy langyos volt a váltó tekercse. Ezzel együtt ez a megoldás nekem sem túl szimpatikus. Egy kis áramú (kb. 1-5 mA) állandó áramot még el tudok képzelni.

Azon évekig lehet spekulálni, hogy ez kevés vagy sok. Ha belegondolsz a relé tekercse egy kb 2 kOhmos ellenállással és a LED-el van sorbakapcsolva. Az izzokhoz is köthetsz egy soros ellenállást vagy szerzel régi telefonizzokat, amik alapbol 24V/30mA-sek voltak és elképesztöen hosszu élettartamuk volt ( kérdezd meg a telefonosokat). Nos ez az izzo a tekerccsel sorbakapcsolva és 16 V-rol alig fog 10 mA fogyasztani és még mindig megbizhatoan világit.
Az, hogy ez nem a válto valodi állását jelzi vissza, igaz, de pillanatnyilag nincs egyszerü megoldás a nyelvek poziciojának a visszajelzésére. Erröl megint lehet évekig beszélgetni, de aligha jutunk valamire. A motoros váltoknál még ugy ahogy elképzelhetö valos visszajelzés, de azért azt is be lehet csapni ( pl gyufaszálat dugsz a nyelv meg a tösin közé). Ebböl a szempontbol a modellvasut fényévekre van a valoditol.
A mágneses állitomü, örül ha át tudja váltani a váltot nem bir el semilyen mechanikus visszajelzöt (kapcsolot, kontaktust) a nyelveket egy finom rugo tartja az átkapcsolt állapotban. Azt a rugot terhelni még porral sem lehet.

Nekem hosszu évekig telefonizzokkal ( azokkal a dugdosos tipusokkal) évekig gond nélkül ment a terepasztalom. Ettöl egyetlen váltomechanizmus sem ment tönkre, nemugy egy vastagabb ujságtol vagy könyvtöl amit nemes egyszerüséggel a kapcsolotáblára raktam...
Késöbb az ellen is lett orvosság a központi impulzustáp, ami a kondiban tárolt energiát küldte a tekercsbe, de nem többet.

Csak hangosan gondolkozom... Nem lehet megoldani a visszajelzést olyan módon, hogy a mozgó sínszálat (csúcssíneket) figyeli valami áramkör? Arra gondolok, hogy amikor sikerül az átmozgatás, akkor az fémesen kapcsolódik az álló sínhez és ezt lehetne érzékelni?
Persze, ehhez az kell, hogy a kettő ne legyen alapból fémes kapcsolatban egymással, meg gondolom az a kontaktus ( = a csúcssín hozzáér az álló sínhez) sosem lesz megbízható. Esetleg, ha egy kis értékű ellenállás van a kettő között, az még nem csökkenti jelentősen a feszültséget...
Vagyis megválaszoltam magamnak a kérdésemet...

Ez nagyon bonyolult lenne, mert azok a sinek, csucssinek stb. minden váltonál más más potenciálon lehetnek, söt változhatnak is ( ha a sinek kapcsolhatok más más áramkörökhöz.) Még a feszültségmentes áramkörök is sok gondot okozhatnak, nem még valami, ami más más áramkörökhöz tartozik.
A motoros állitomüveknél még megvan a lehetöség az állitokarral egy kapcsolot müködtethet ( beépitett vagy külsö), hiszen ott a csucssinek általában fixen vannak kapcsolva az állitokarhoz.
A mágneses állitomüveknél ez sajnos nem áll fenn, igy ott nagy a gond, ha figyelni akarod a csucssin helyzetét.
Egyesek optoelektronikai szerkezetekkel büvészkednek, mások meg hisznek a mechanika törvényeinek, azaz egy rugo nyomja vagy huzza a csucssint és az követi is.
A modellvasuton szerintem a hit untig elég..... vagy ha nem, ott vannak a motoros meghajtok.

Vagy a szervós megoldás relés szívpolarizációval. A Paco oldalán is van olyan kapcsolás, ami a szervó forgásának közepén egy relét kattint.
Azért tartom jónak, mert ha leakadt, megszorult stb a váltó, a lényeg, hogy nem tud átállni, a relé átváltja a polarizálást, és ha sikertelen a váltóállítás, létrejön a rövidzár... utána egyértelmű a visszajelzés, hogy gond van. Nem kell a hit
(már rendeltem is kínából sok-sok occó 5V-os relét, és így fogom átszerelni a váltóimat a conrad, és mágnesen állítóműről.
Így még mindig olcsóbb, mint ha az MTB tökéletes állítóművét használnám. Bár meg kell mondani az MTB teszi a dógát most már jó sok éve mindennap a vitrinben itt nálam, de ahhoz drágának tartom, hogy a terepasztalra 10-20 darabot vegyek belőle...

A szervoban is motor van, azaz az az is motoros válto

Megvalósításilag igen, csak máshogy van vezérelve. Szervóra PWM jelet küldenek és a kitöltési tényező mondja meg a szervó belső elektronikájának, hogy milyen szögbe forduljon be a motor. Motoros állítóműnél meg csak ráadod a delejt és már áll is át.

Hát arra a PWM-re van a legkevésbé szükség ( a terpasztalon 20 szervo meghajtom van). Ott még azzal is kell néha foglalkozni, hogy mennyit tér ki ( hány fokot), és néha baj van az indulásnál amikor egy pillanatnyilag kitáncol ide vagy oda. Ilyenkor rendszerint sérül a mozgatokar ( elgörbül) és oda a kapcsolási pont.
Attol nagyságrenddel megbizhatobb a sima motor ami addig forog mig a kapcsolo engedi és indulásnál sem jön rá ( még véletlenül sem) a rapli.

Egy két elhalálozott szervobol már kitermeltem az elektronikát és beleraktam egy kapcsolot. Váltora nem a legjobb mert 5V-ra megy, de sok más mozgásra kiválo.

A használat tapasztalatairól nem tudok vitatkozni, én kézzel állítom a váltóimat (igaz csak 4 db van egy 1,5 m2-es asztalon ), csak leírtam a vezérlés és a megvalósítás különbségeit, hogy aki kevésbé tájékozott ne próbálja meg motorosan vezérelni a szervót, és fordítva (Hamár "Kezdő modellező" topik)

Az MTB elött én is a szervok nagy támogatoja voltam, mert akkor semmi más olcsobb meg jobb nem volt a piacon. Volt szerencsém szinte valamennyi szerkezetet kiprobálni a Conradtol kezdve a méregdrága Feather motorig. Söt volt egy saját fejlesztésem - azt hiszem itt is vannak valahol rola képek. Abbol is csináltam vagy 20-t a régebbi asztalon meg a fiam asztalán müködik még egy pár.
Az MTB azt az elvet valositotta meg mintegy 1/5-e térfogatban, és nagyon jo áron. Ekkor hagytam el a szervokat.
Ennyi a sztory.

Látom aktivitást váltott ki a kérdésem. Akkor mit eredményez az amit most írok?
Először kérdésem van.: Milyen a modell-hű megoldás, visszajelzéseknél?
Mivel több napja nem láttam az aktivitásotokat én építettem a vasutat, a visszajelzést. A módszert etwg ajánlata alapján készítettem. Két váltóra, igaz ha már lúd legyen kövér egyszerűsítettem.
Mivel négy led visszajelzése volt a cél, ráadásul;
kettő piros régi 5 mm -es fakó fajta ami kevésbé világít,
kettő zöld valami újabb típus, a fehér led zöld fénnyel.
A ledeket, a vezérlőpulton (már össze vissza furkodom a vezérlő panelt ami egyenlőre rétegelt lemez) a váltók kimeneti oldalán a vágányút egyenes ágába furtam be egymás után. A cél az volt, hogy lássam a fővonalon rámehet a váltóra a vonat mert úgy áll, vagy nem. Ha mehet ég a zöld, ha nem a piros.

- A partizánkodásom: Mivel nem volt ínyemre az FZ1 váltóáramú oldalának egyenirányítása, graec kapcsolással, és a váltó egyenáramú terhelése ezért úgy gondoltam kipróbálom mit tesz a a led lüktető egyenárammal.
Működött az 1 k ellenállással és egy diódával.
Nem tudom meddig bírják.
- Tovább gondoltam az egy diódát és az egy ellenállást rátettem a kapcsolószárra és ott osztottam szét a diódákra.
Ezek eredménye egy dióda egy ellenállás és négy led a kapcsolók megfelelő oldalán. Igaz a a ledeket a színük alapján fel kellett cserélni ahogy írta etwg.

Kitűnően működik, a ledek világítanak, három napja, a váltók nem melegednek, azóta be vannak kapcsolva, és jól váltanak, sőt úgy tünik határozottabban váltanak mint előtte.
Most az a szándékom, hogy megcsinálom a másik két váltópárra is.
Ha valaki nem érti, akkor esetleg később lerajzolom.
A buktatókra való figyelmeztetéseket várom.

Kedves Pál!
A váltó visszajelző LED elhelyezésével kapcsolatban volna javaslatom. Engem zavar a vágányútban világító piros szín, mert gondolom a jelzőknek is tervezel visszajelzést, és ott is van piros. Én úgy tervezem, hogy egy közömbös színnel (fehér, vagy sárga) jelzem az irányt olymódon, hogy a váltó kimeneti oldalán egy-egy LED van az egyenes és a kitérő irányban. Azon még gondolkodom, hogy még szemléletesebbé tehető, ha beteszek egy harmadik LED-et a bejövő irányból ami folyton világít, így mintegy "fénysor" mutatja a vonat haladási irányát.
Ez csak egy ötlet.
Üdv: Ernő

Küldök egy képet is, amin látszik, hogy mire gondoltam. Itt a V jelű kapcsolók vagy tolókapcsolók, vagy középre visszaálló füles kapcsolók, a váltó állását a 3 sárga LED jelzi, melyből egyszerre mindig kettő világít, a vágányútnak megfelelően. A J jelű kapcsolók vezérlik a jelzőket, mellettük a két visszajelző LED. Mivel teljesen analóg a pálya, az egyes vágányszakaszokat a T jelű kapcsolóval kapcsolom, a kikapcsolt állapotot piros LED jelzi. Ez egy régebbi pályaterv, amit túl nagynak találtam, ezért csak tervszinten van meg, de a vezérlési módot ma is így gondolom kialakítani (ha majd lesz időm megépíteni.
Üdv: Ernő

Sikerült egy nagyobb, jobb minőségű képet csinálnom.