Én is hasonlo gondban vagyok minden szép és jo, söt müködik is, csak a panel van kitömve mint az érettségizök batyuja. Én már eleve 3 mm-es LED-eket raktam be ( lásd a G&DTT topikot), de még ezek sem férnek el tisztességesen a 3x3 cm kockákon, meg ott van az a nyavajás sok kapcsolo vagy nyomogomb(-ok) is. Szoval nem nyerte el a panel a tetszésemet ezért egy ujon dolgozok. Ez kisebb lesz, de a váltokezelo gombok meg a vágánykapcsolok nem lesznek rajta. Csak a világito panel lesz ilyen kivitelü (SMD Ledekkel) mig a kapcsolok egy ilyen kezelöpanelen maradnak, de nem lesz ott világitás - talán csak a jelzöké marad ott...

Egyszerűbben látom, bár lehet, hogy nem modell hű. (nem tudom milyen az.)
A két állomás kimeneti oldalán az egyik- egyik sínpár fővonalként váltóba fut. Csak ezekre a kimenetekre teszek ledet a vezérlőpulton. Mindkét, később három esetben, csak a váltók fővonalára teszek visszajelzést ami zöld vagy piros és azt jelzi, hogy a fővonalra áll e a váltó. Csak azt az eredményt szeretném elérni, hogy a vonatok indításánál lássam, hogy mehet a vonat vagy nem. Később "esetleg" vezérlésre is használhassam a jelet.
A vasúti fényjelzőket nem akarom visszajelezni a táblán, mert úgy helyezem el, hogy lássam. Ez későbbi téma, most nem foglalkozom vele.

Egyébként kipróbáltam a váltó kézi átkapcsolásánál is vált visszajelzés.

Tavaly húnyt el Hosszú Lajos aki a Balparti Biztosítóberendezési Főnökség egyik kiemelkedő láncszeme volt. Nem akarom túlmisztifikálni, de ő a TT Klubasztaluk vezérlését egy az egyben a Dominó55 elve alapján készítette el.

Azért ez gyakran csaloka kijelentés ilyen formában. Én is láttam már terepasztalt, ahol az eredeti domino (vagy ahhoz hasonlo) kockákbol rakták ki a vezérlöpultot, de ezenkivül az egésznek semmi köze hozzá. A Dominot mi modellezök sokszor a kezelöpulttal azonositjuk, holott a lényeg nem ott van, hanem a háttérben a relé állványokban.

Ő nála az tényleg úgy működöTT mint az igazin, hiszen az volt az élete... az asztal alaTT meg oTT volt az általad említeTT reléállvány...

Azt meglehetösen kétlem, mert ahhoz a modellvasuton alig vannak meg a feltételek. Legfeljebb a vágányut kezelése lehetett hasonlo, mint a Dominon.
Amugy közben utánnanéztem, van két német cég, akik szintén gyártanak ilyen kockákat - persze joval egyszerübb mint az eredeti Dominokocka, föleg nem olyan mély doboz kell hozzá.
A vágányut stb kezeléshez untig elég egy megfelelö logikai rendszer vagy PC, mert az eredeti Domino relésrendszer elképesztöen bonyolult, és a modellvasutrol aligha kapsz hozzá megfelelö jeleket.

Fogadd el így volt, láttam, kipróbálhattam működés közben. Ő volt az aki Szörényi Szabolcsnak megcsinálta a Nyugati pályaudvar vezérlését az eredetinek megfelelően H0-ban.

Én meg azon töltöttem néhány évet diákkoromban, igy meglehetösen belsöséges kapcsolatom van a relék tömegéhez amik a Dominot müködtetik, ezért kétlem annak az alkalmazását a modellvasuton, még a nagyon is voltak kétségek bizonyos szempontokbol.
Csakhogy a többiek is tudják miröl beszélünk.
A Domino pulton némelyik jelzö kezeléséhez (azaz egy gomb megnyomásához) a háttérben akár egy tucat relé állását kellett levezetni. Ráadásul bizonyos relék, foglaltságjelzö meg talán a vágányutbonto is, duplán van, egyik ellenörzi a másikat, ezt modellvasuton megvalositani részben lehetetlen többnyire felesleges is ahhoz, hogy a Dominopulton majdnem élethü kezelést mutass a külvilágnak ( annak amugy sincs fogalma mi van a háttérben).

Angyalföldön ismerkedtem meg vele 1991-ben. Gebasz volt az állomáson, nem működött a rendszer. Kijött a brigád, ő kezelte a pultot háttal a reléállványnak. Szépen nyugodtan mondta, hogy ki mit csináljon, melyik relét vagy biztosítékot nézze, igazítsa, cserélje. Izzót cserélt a pulton. Néha kiszólt az egyik toronynak, hogy mit csináljon. Még egy próba aztán tökéletesen ment minden.

Ez (volt) a Domino egyik kinja.
A vasutbiztositási alapképzés jelszava: "Minél kevesebb kontaktus meg relé, annál jobb a rendszer, nagyobb a biztonság".
A Domino meg pontosan forditott elveken müködik. Ott láttam elöször relét 6 munkakontaktussal. ( ha még jol emlékszem, sok X-l ezelött volt).
Minden rendszerhez kellettek olyan emberek mint ö, akik fejböl tudták, illetve néhány gombnyomással be tudták határolni a hibát.
Az egy kicsit tulzás, hogy háttal állt a reléállványnak, mert minden nagyobb pulthoz nem egy, hanem egy tucat reléállvány kell ( rendszerint egy egész helység és rendszerint egy más szinten van).

Angyalföldön, Biatorbágyon és Budaörsön a Forgalmiban van a reléállvány. Érd-elágazásnál meg ott a toronyban. Többi helyen ahol dolgoztam Siemens-Halske "tekerőlantos" berendezés volt...

Az a reléállvány, ami a tábla közelében van, ha jol emlékszem (de már olyan régen volt, hogy lehet hogy vannak ujabb változatok) csak ismétlörelékböl áll illetve a panel helyi meghajto és ellenörzö áramköreit tartalmazza (pl az izzok kiégése, nyomogombok kontaktusai stb), az nem maga a Domino. Ez is elöször a Dominonál bukkant fel.

Én ilyen állványokra emlékszem, ahol papucsban és vékony reszelökkel müködtünk, amikor karbantartás volt. (Domino biztber - elsö kép)

A másik képen meg az akkor biztonságosnak tartott megoldásokkal ( azok a "kis akváriumok)" maguk a relék, amiket rendszeresen vizsgáltatni kellett az erre szakosodott laborban. Azokat a karbantartás alatt nem volt szabad kinyitni. Ezek a relék voltak a foglaltságrelék, meg a jelzörelék, váltorelék stb., az alapvetö biztonsági összefüggésekkel - pl nem engedélyezték a szabadra állitást, ha a foglaltsági jelzö nem esett le.
Az utolso képen meg a sokkal egyszerübb reléállványok, ahol un biztonsági vasuti kisrelék voltak (kevés kontaktussal), kezelö pulthoz vezetö jelekkel, amik azon nagy relék alapján jelezték ki a vágányutat, és választották a lehetséges vágányutakat, de közvetlenül, nem hozhattak létre engedélyezö parancsot.
Itt voltak a legnagyobb különbségek a Domino meg a Westinghouse/orosz/AZD biztberek között.
A Domino pult, amit mi ismerünk, gyakorlatilag csak a monitor szerepét játszotta a biztberben, maga a biztinsági berendezés a háttérben volt külön helységben. (Állomási biztber).

OFF
Eszembe jutott, hogy ez kb. az, amikor meg van a feladat, de a megoldásához szükséges technikai eszközök és/vagy tudás az hibádzik. A Tu-154B2 utasszállítón volt egy követelmény, ami szükséges volt a gépre, ha használni is akarták egész Európában: a doppler radar. Ezt ma már pofon egyszerű megcsinálni (akkor is az volt, csak kellett bele egy processzoros számítógép, ami kiszámolja a szükséges dolgokat), de a SZU-ba nem szállítottak COCOM listás alkatrészeket. Egyedül a Sincler Z80-a prociját voltak képesek lemásolni, de erre a célra ez kevés volt. A megoldás: analóg számítóegység! Analóg! Műveleti erősítők tömegét építették be (persze a kerámia tokozású, hadi kivitelűt) a radar számító, jelfeldolgozó egységébe, és volt még hozzá egy brutálisan nagy doboz, a megfelelően szűrt, stabilizált tápegysége, ami a gép 200V/400Hz hálózatából a megfelelően stabil tápfeszt adta a számítóegységnek.
Aztán csodálkozunk, hogy a gép max felszálló tömege az 99.800kg volt...
ON

Maximum a logikai függéseket tudom elképzelni, hogy lemásolta/leképezte valahogy. Ott ugyanis vonóvezetékes váltók vannak, részben mechanikai, részben jelfogós függésekkel. Nem tudom, hogy Szörényi úr Nyugatija melyik állapotot tükrözi, de ha már a Westend megépítése utánit, akkor ráadásul az egész meg van toldva egy D55-ös pulttal az 1-8. vágányokhoz. Arról nem is beszélve, hogy a II. torony (az állatkertnél) egy félig-meddig önálló szolgálati hely.

Egyébként eddig legjobban Rákosrendező tetszett, ott az ún. "B" központban (az Angyalföld/Rákospalota/Körvasút felőli váltókörzetben) van elhelyezve a rendelkezői készülék, ami egy Dominó pult, ezen történik a vágányút kijelölése. Emellett itt dolgozik a végpont felőli váltókezelő is, aki vonóvezetékes váltókat ráncigál, és lezárja a vágányutat egy mechanikus berendezésen. A kezdőpont felőli vonóvezetékes váltókat a IV. toronyból állítják. Innen kezelik az SR2 útátjárót is, ha jól tudom. Ez van a Róbert Károly körúti felüljáró alatt. A torony "melletti" SR4 útátjárót azonban nem innen, hanem egy kicsit arrébb, a VI. őrhelyről... Akihez a rendező pályaudvari rész helyszíni állítású váltói is tartoznak!

WestEnd előtti ha jól tudom.

Akkor pedig az egész mechanikus volt, fényjelzőkkel. Az I. toronyban a bakon még megvannak a váltóemeltyűk helyei - sőt, az alakjelzőké is. Nem kapkodnak a cseréjével, igaz, nem is nagyon szükséges, hiszen a biztbernek gyakorlatilag a legegyszerűbb alkatrésze

Ez sajnos igy van. Nem kivánom nagyon szitani a kedélyeket, de elöfordultam 2 tanpályán ahol a modellvasuton gyakorolnak a jövö forgalmistái. Ott meg kellett épiteni a majdnem valodi biztbert, legalábbis addig a szintig, hogy a kezelésben ne legyenek különbségek. Az egyik pályán az elektromechanikátol a dominoig minden meg volt ( minden állomáson más rendszer volt). A háttérben egy tanteremnyi reléállvány. S még igy is volt rengeteg aproság amit rengeteg trükkel kellett szimulálni. Pl a kulcsos vágányzárak nem éppen felelnek meg a modellváltoknak, de akkor még egyetlen modellváltomotor sem adott kétfokozatu visszajelzést, azaz, hogy a motor áttekerte a nyelvet és le is zárta a váltot stb. Söt - miután tanpályákrol volt szo, ott modellezni kellett a hibát is, pl váltofelvágást stb.
De ugyanez van a vágányutak bontásakor. Szerencsére az egyik pályán nem kellett az indusit kezelni, mert az is egy kihivás lett volna az akkori modelltechnikában.
Szoval sokszor csaloka a modellvasut, ha a valodibol indul ki a modellezö. Untig elég a valodi logikáját valahogy közel az élethüséghez szimulálni, a többit meg teljesen elhagyni. Még a nagy házi pályákon sem lehet mégcsak egy 4 vágányos állomást sem valosághüen megvalositani, nem egy pályaudvart. Sünöcske majd biztos elmondja mennyi válto van a Nyugatiban, kétlem, hogy Szabolcs pályáján ennek fele is ott lenne.
(Arrol nem is beszélve, hogy a valodi pu.-n ezt valoszinüleg egy két tucat ember kezeli, otthon meg aligha jön össze mindig egy ekkora kezelöcsapat. Akkor meg csak nyüg a pálya kezelése).

Láttam róla képeket, alig egy-két vágánykapcsolat hibádzik. Amúgy egész jól eltalálta.

A személyzet témájában: a Nyugatiban van az I. toronyban egy főrendelkező, egy vezető váltókezelő és két váltókezelő. Valamint van egy táblás, aki a dominót kezeli. A II. toronyban egy rendelkező és egy váltókezelő. Ezek a központi állítású (vonóvezetékes vagy motoros) váltók. Ezen kívül van még három váltókezelő a helyszíni állításúakhoz, mindnek megvan a saját "körzete".

Át is lett építve DCC digitális vezérlésűre.

A mondandóddal meg nagyon is egyetértek. Egy házi pályán képtelenség szimulálni teljesen élethűen pl. a MÁV F1 utasítás szerinti fényjelzés képeket. A legtöbb pályán max a kis állomás kijárati jelzőit lehet feltenni (pedig az ilyen kis állomások általában nem biztosítottak, legfeljebb bejárati jelzővel védettek, az meg nem fér ki a pálya "nyílt vonali szakaszára). Ide meg 5 jelzéskép bőven elég, még sok is.

Köszönöm a javaslatod Ernő. Nekem túl bonyolultnak tűnik. A vezérlőpult most egy rétegelt lemezen van, arra fúrkodtam fel a kapcsolókat. A visszajelzések elhelyezésén még gondolkodok, mielőtt egy végleges lapnak nekilátok.

Tanácsot szeretnék kérni:

Analóg vezérlés: Milyen megoldások léteznek egyes szakaszok automatikus lekapcsolására?
-Tehát egy váltó előtti szakasz automatikus lekapcsolását, hogy lehet megoldani?

Először is el kell dönteni a logikai összefüggéseket.
Mire gondolok?
1: Az adott vágányszakasz áramellátása attól függ, hogyan áll a váltó. Vannak ilyen váltók gyárilag is, csak arra a vágányszakaszra adnak áramot, amerre állnak. De ezt meg lehet csinálni úgy is, hogy a váltóval párhuzamosan kapcsolsz egy relét is, ami csak akkor ad áramot az adott szakaszra, ha arra áll a váltó. Meg ehhez hozzá lehet rendelni a jelző állapotát is.
2: Az adott szakasz áramellátása attól függ, hogy az előtte lévő szakaszon van-e valamilyen vonat? Ha van, akkor nyilván megszakad az áram, ha szabad a pálya, akkor meg van áram benne.

Nyisd meg az ábrát és az alsó kettőt tanulmányozd. Régi Piko váltóval nagyon jól lehet "imitálni" a biztosított vágányút beállítást. 10. ábránál csak akkor adott "Szabad" jelzést, ha előtte a váltót megfelelő állásba helyezted. Visszaváltottál helytelenbe, akkor a jelző is visszaállt "Megállj" állásba. Gyakorlatban is elkészítettem SIBA karosjelzővel, tényleg így működött... Természetesen élethűbb, ha a "Szabad" jelzési ágba beépítünk egy Berliner hőkioldót, így a váltóállítás után csak egy kis idő elteltével ad szabad utat a karosjelzőnk.

Berliner-TT-Hőkioldó

Köszönöm a választ.
Mivel a váltókat egyenlőre nem szeretném lecserélni ezért a megoldás a relé lesz. Ezeket milyen néven és hol keressem? Nincs típus ismeretem. Ha sikerül megfelelő relét szerezni akkor már megoldom, és igen, akkor ez a visszajelzést és a jelzőt is vezérelheti. Ez jobb megoldás lenne mint a jelenlegi.

Köszönöm mindkét válaszod.
A váltóim új típusúak, igaz van három régi azokat is később felhasználom egyenlőre nem. Itt is az a kérdésem hol lehet ilyen késleltetőt venni, főleg milyen néven keressem?

Egy kicsit merüljél el az egyszerü elektrotechnikában ill elektronikában.
A modellvasuti cégek hajlamosak a tapasztalatlanabb vevökre rásozni már a muzeumbol is kisorolt relikviákat, mint pl ez a keszleltetö relé ( bimetallos. ocska, megbizhatatlan és laokszor drágább mint egy jo modern konstrukcia - ami még véletlenül sem talál helyet a katalogusokban.
Keress timert.

Ma sok e-shopban ( a többségük kinai) egy ilyen késleltetö áráért 5 tökéletes elektronikus cuccot kapsz. Ugyanott találsz reléket is - gyakran már NYÁKra szerelve.
Keress relais board-t vagy csak 12 V-s reléket.
Gyakran még a HE boltjában is olcsobb megoldást találsz mint a modellgyártoknál.
Ne türelmetlenkedj, lépésröl lépésre sajátitsd el a technikát és az uj technologiát.
Itt sokan segitünk, ha valahol megakadsz.

Relé mindenképpen olyan kell, ami bistabil, vagyis egy impulzusra átbillen, és ott is marad.
Például ez is jó.
A régi BTTB időrelé, az tényleg egy ósdi valami, de azért működni működik. Valóban egy bimetál, amin áramot átvezetve az meghajlik, mert felmelegszik, és kapcsol. Ezt lehet tekergetni, hogy mennyi idő múlva kapcsoljon.
Bővebben itt találsz róla információt.

Mondjuk ez? Bővebben: Link
vagy ez? Olcsóbb is egyszerűbb is. Bővebben: Link

Igen, az az olcsobb untig elég, ha jol emlékszem 10-vettem 13€-ért.

Nekem azzal a bimetál vacakkal az a gondom, hogy azt a jármü motorárama melegiti (vagy a váltotekercs stb), és ma már vannak nagyon finom motorok, és az a jármü 2x-3x annyit fog ott álldogálni, mire a bimetal reagál.
Persze müködni müködik stb. , de mint a korábbi irásokban láthato van jobb és olcsobb, és az meglehetösen precizios.

Jó öreg kétmotoros Piko DB 144 137-0 + Trix Express 3379 Silberling (átalakított) vezérlő a polcomon gyönyörűen közlekedett vele. Roco DB E 111 -hez is be lehetett állítani a megfelelő intervallumot. Egyébként kettő ilyen kapcsolórelém van visszarakva az eredeti dobozukba. Különben igazatok van, csillagászati árat kérnek érte minden kereskedő fórumon.

De most itt egy fix, 16V-os váltót kellene vezérelni, ahhoz nem kell tekergetni, csak egyszer...

Igen, egyszer kell beállítani a karosjelző késleltetését...

Köszönöm mindenkinek a válaszát. Nagyon hasznosak számomra. Közbe nézelődtem mindenfele. Nem érlelődött meg bennem semmi.
Talán alakulgat egy elképzelés optikai csatolóval, saját gyártmány. Egyet biztos, hogy összerakok, próbára.

Néztem a CSM116 jelű áramkőrt. Két kérdésem van.
-Az egyik, kapcsolósint nem találok H0 csak TT van. Vettem egyet, de a kezdőkészleti mozdonyom akadozik rajt. Átmegy csak akad rajta. Azt, hogy hogyan kapcsolgat még nem próbáltam.
- másik a nyomógomb, tulajdonképen az helyett szeretnék egy relét, amit a váltóval vezérelek. Ha a váltóval sikeresen tudom vezérelni, akkor már megy.

Pontosan ez a gondom. Nem régi típusú váltóim vannak, hanem újak, és azokon nincsenek segédérintkezők.

Köszönöm a linket lehet, hogy ebből veszek.

Sziasztok!
Csatoltam a jelenlegi pályatervet, remélem látszik rajta a vonalvezetés lényege.
Hátul hegy, rejtett pályaudvar, hogy legyen egy kis változatosság is. A belső kör alapötlete az, hogy bal oldalt egy kis megálló, turistáknak, esetleg egy csonka.... még nem eldöntött, van-e értelme, helye. Majd az emelkedő megy fel a hegyoldalba, ott oldalazva egy hídon keresztezi az alagút felett az ott eltűnő másik vonalat... Kicsit meredeknek tűnik, és szűk is az ív, de helyhiány, ugye..
A kívánt mozdonyok és rövid kéttengelyes vontatmány simán elmegy a tesztnek megépített nyomvonalon.
A közeli rendező nekem azért tetszik, mert ha jól látom éppen lehet egy kis tolatgatósat játszani rajta és minden irányból minden irányba lehet továbbítani.
A két nagyobb üres placcot nem szívesen zsúfolnám tele sínekkel, oda némi terepépítés, sziklamászók balra, lanka, rét jobbra, egy-két épület, alpesi jelleggel.
Mivel ez még koncepció, persze lusta voltam eldolgozni helyenként (összekötések), de remélem kapok így is visszajelzéseket.
Előre is köszi!

A belső kurfli helyett építhetnél két kanyarral egy lankásabb emelkedőt egy hegyi végállomással a végén, alul meg egy kétvágányos fővonal is mehetne dilikörben. De mielött nekiállsz érdemes a gugliba ràkeresni: gleisplan. Rengeteg érdekes vonalvezetés van fenn, sokszor komplett terepépítési javaslattal.

Arra figyelj a tervednél, hogy mindkét belső összekötés a két állomás között hurok , ami zárlatot okoz, ha nem szigeteled ki . Megfelelő áramkörrel megoldható, ha előre gondolsz rá. (kövesd le a sinszálakat indulástól érkezésig, a külső sinszál belsőként érkezik az ellenoldalra )

Ezen kívül, célszerű a táplálásba egy-egy hurokmodult is betenni, ha kényelmesen akarsz vonatozni. Én támogatom pinyo39 javaslatát, én is valami hasonlóra készülök, egy egyszerű alapkör és egy ebből kiágazó hegyvidéki mellékvonal. Persze ez csak egy ötlet.

De nehogy kivedd az egyik hurkot, mert nem tudod visszafordítani a szerelvényt.

Köszi!
@pinyo: gyakorlatilag amíg mások a "facebookra tolják a szelfit" én a holtidőimben pont ilyesmiket nézegetek. Pont ezért is rejtettem el a dilikör hátulját, a terepre is konkrét elképzelések vannak, mikor-mit-hol láttam és megtetszett... működik-e nálam, passzol-e a képbe.
-> Arra gondolsz, hogy ne legyen az alagutas bejárat, csak maradjon a hidas hegyi vonal és az valahol jobb oldalon fent egy mini állomás, ahol körbejárja a mozdony és vissza?

@hamel @novakerno - gondoltam ám rá én is!
Két FZ-1 van erre célra izzítva (belső-külső), különösen figyelve a szakaszolásokra is, ésszel próbálom megakadályozni a baleseteket.

@proba: pontosan ezért került be dupla hurok, hogy mindkét irányban tudom fordítani

Nem szeretnék károgni, de analógban ez a két hurok elég nagy odafigyelést fog majd kívánni. (merre tekerjük a gombot, hogy előre menjen a vonat, ne hátra).
Gondold végig.
(DCC-ben ez nem probléma)

Ha szét lehet választani az irányt meg a sebességet akkor lehet nem akkora gond. Ha a transzformátor után tesz egy irányváltó kapcsolót, azt kapcsolgatva a potméteren az irány stabilan tartható. A hurokmodulra nem tudom rá lehet e húzni valahogy ezt a feladatot. Bár a több vonat egyidejű ellentétes irányú közlekedtetése valószínű embert próbáló feladat lesz. ( talán lehetetlent súrolja.) De a játékban ez a szép. Egy dilikör kit érdekel, a pályaépítőkön kívül. Soha nincs baleset, nem történik semmi váratlan, ha figyel az ember.

Kezdetnek tanulmányozásra: datenbank-gleisplaene
Alapból elhagynám a Hegy bejáratánál a Hózentrógert, és négyvágányosra építeném át a rejtett állomást. Zárlat lehetősége kizárva.
Az állomásod kibővíteném 5 vágányosra, a kettős csonkát - gondolom az lenne egy fűtőház - átraknám jobb oldalra. A mellékvonalra egy kétvágányos kis állomáska szinte kéreti magát. A vonalra még elhelyeznék két peront, megállóhely gyanánt.