OK, de a KRES-nek nincs ilyen nagy tengelytávú modellje.

Kérdés, hogy mi számít nagynak?
A DR VT 2.09 és a DB VT 98-as azonos, nagyvasútinál 6000 mm-es nyomtávval készült, ami TT-ben cca 50 mm. A DR VT 135-ös 7000 mm-e iTT 58,3 mm-t hoz, ami csupán 8,3 mm-rel kevesebb, mint a Bzmot 8000 mm-nek megfelelő 66,6 mm-e.
Véleményem szerint ez a 8,3 mm különbség a kéttengelyes futóművek esetében, ilyen tengelytávnál már nem oszt, nem szoroz, ha valóban a korrekt ívbeállás a cél.

csíkosháTTú és masTTertape!
Elnézéseteket kérném, de a MÁV Ks - Lgs - Lgss - Gbgs kocsik tengelytávja 8 méter és a bejárható min. ívsugaruk 100 méter, és csak két Hbbillnss kocsitípus (Roco TT!) körözi le 10 méteres tengelytávval őket. Fentebb nevezett kocsik mekkora legkisebb sugarú íven járatható siklás nélkül?

Igen, de azokat húzzák!
Mármint a húzóerő az a kocsikapcsolón ébred.
A "Buzenyka" esetében pedig ugye a kerekek hajtottak, a húzóerő azokon keletkezik, és, ha nem jó a geometriája, akkor simán kimászik a külső ívben futó sínszálon egy bizonyos ívsugár alatt. Ezért kell(ene) két egytengelyes forgóvázra szerelni a modellt.
Mindegy, a jövő zenéje még, majd meglátjuk.

(Az OFF méretű ROCO Donnerbüchsen személykocsik is ilyen forgóvázakon vannak. Nincs is baj velük, pedig a régóta épülgető "Nosztalgia terepasztalon" körbe kergettem őket a régi PIKO kalapsíneken, és nem is siklottak sehol.)

Még valami eszembe jutoTT. Hasonló geometriai baki miatt bukott az egykori JATT BR57-es gőzöse is, habár a hiba ott más jellegű volt. Ott a mozdonyban a szabványos kocsikapcsoló befogó magába a merev, CNC mart réz alvázba volt beleesztergálva. Vagyis, akármilyen kupplungot is tettünk bele, az olyan mereven állt, mintha egy vödör pillanatragasztóval tettük volna fel. Csak a mozdonnyal együtt fordult, gyakorlatilag megakadályozta, hogy 1m-nél kisebb sugarú ívben a modell bármit is vontatni tudjon. Hogy ne feledjük, az 1:120-as topicban vagyunk...

Az majdnem egy centi, kevés híján pont egy nyomtávnyi a különbség...

Szolgálati: "Z" ügyben még egy pici türelmet kérnék.

A felsoroltak közül a Gbgs kocsicsalád új fejlesztésű modelljei már az alváztól függetlenített futóművel készültek a sebnitzi gyárban. Ezt a modellről írt bemutató is megénekelte.
Viszont érdekes módon az újabb kiadású, magasított, eltolható oldalfalú kocsik, illetve az idei újdonságnak ígért rakoncás változat mind a régi, klasszikus, már a Bttb-nél is alkalmazott Gbs alvázat kapja, amin merev a futómű. Nyilvánvalóan jóval drágább a fent említett Gbgs alváz, ezért van parkoló pályán.

Illetve a kérdéskörben a kerék átmérője is fontos paraméter.
Lásd, hogy a BR01-esek a maguk legnagyobb (kivéve BR18) kerékátmérőjével gondolkodás nélkül felfutottak a sínkoronára, igaz őket pedig tolták.

Egyébként mindent összevetve én kevésbé tartom kardinális gondnak a kilépést. Sokkal inkább fontos itt az áramszedés tartós biztosítása és talán éppen ezért alkalmazza a Kres a háromlábú stoki elvét, akárcsak az összes többi járművön észrevehető a forgóvázak eltérő alátámasztása.
És ezért egy hosszabb tengelytáv, pláne a kéttengelyes, önerőből mozgó járműveknél sokkal több odafigyelést követel meg.

Drága Barátom !
Tudod, változnak az idők. Az az ócska cseh hajtás mára igen megváltozott, és hála az égnek, pozitív irányban. Nekem nemrégen csinált olyan hajtást a Balcsimotba, hogy le a kalappal az öreg előtt, de azt mindenki maga dönti el, hogy mit szeretne. Én nem vagyok elfogult, szemellenzős, mindenre nyitok, nem név után döntök, hogy ennek a névnek, vagy gyártónak minden alkotása sz..r!
Ugyan úgy mint mi, mindenki fejlődik. Van aki előre, de van, aki elakad félúton.
Mi, azaz Aszódi Laci bá főképpen, alkottuk meg anno (15-20 éve) ezt a Bz hajtást, ami azóta is gyönyörűen üzemel, pedig fix futóműve van. Megfelelően le van súlyozva, nincs gumis kereke, és két kocsival fut, mint Floki a lábtörlővel!
Különben van PMT hajtásom is, de nekem azzal sincs semmi problémám. Nem ugrál le a sínről és a legkisebb ívekben sem rakoncátlankodik. A megfelelő súly csodákra képes!
Félreértés ne essék, nem akarok itt észt osztogatni, de ha egy modellt szeretnénk készíteni, az első teendők között szerepel az a lényeges kérdés, hogy sebesség, hogy annak a járműnek, amit szeretnénk lemodellezni mi a valós sebessége. Ehhez kell kialakítanunk a megfelelő modellsebességet. Ezt a fogaskerekek áttételével lehet
megoldani, ha mindezek jól vannak kiszámítva és megalkotva, akkor nem fog a sínről leugrálni a kerék, meg nem pörög ki indulásnál. 275-ös gőzös is leugrana a sínről az első kanyarban, ha a TGV sebességével kellene közlekednie, de erről tettestársam Gábor (Gabba) biztosan többet és kimerítőbben tudna tájékoztatást adni.

Még ezt szerettem volna előadni, mint a lopott holmit. A hétvégén, péntek-szombat napján alkottam, és ciki, de ez alatt is az ócska cseh, Bo-Bo hajtás dübörög. Igaz, lábujjhegyen, hogy ne ébresszen fel.
Ölelek mindenkit !

Csak sorozatot ne kérjen senki a Cseh kollégától, mert bizony ott már vannak problémák. Pont az ominózus M44-es hajtással kapcsolatban tapasztaltam. Tényleg, egyet szépen megcsinál, viszonylag jól is fut. De, mikor kértünk 15-öt, kaptunk kb. 15 db különböző tengelytávú gépet. A 18mm sosem volt már 18, eltörő forrasztások, jojózó kerekek, ferdén beforrasztott lehajtás, és biztos volt még, csak már szerencsére nem jut eszembe. Egy barátom, aki nem jártas a modellek között kézbe vette, és csak annyit mondott, nem egy minőségi kivitelezés. A bele szerelt alaktrészek rendben vannak, de az összeépítés...

Sziasztok,
Indexen kezdtem ezt a témát, de lenne még egy kérdésem. Tillig ágyazatos kitérő mágneses váltóállítója: méregettem, szétszedtem, és nekem úgy tűnik hogy a németek építettek bele egy végállás kapcsolót. Ez alatt azt értem hogy ha a kitérő átállt akkor megszakítja az elektromos kapcsolatot a tekerccsel. Így elvileg nem lehet leégetni.

Ha valakinek van ilyen kitérő motorja, ellenőrizni tudná ezt nekem? Mielőtt rosszul ítéltem meg a helyzetet, és elkezdem leégetni a tekercseket?

Ezzel egyet értek.
Az Aszódi-hajtások és alvázak tulajdonképpen megelőzték a korukat, kár, hogy ilyen megoldásokat ma nem készítenek magyar mesterek.
Viszont egy észrevételem van a Szili hajtást illetően. Laci bá fordított bekezdésű csigákat használt, ezért a modell ellenkező irányba megy sínazonos bekötésnél. Ok, ez analógban a legkisebb probléma, de én pl. újítottam úgy fel Aszódi Szilit, hogy kapott egy szabványos Tillig NYÁK-ot, hiszen ugyanaz a Bühler motor van benne és meglepődtem, amikor minden fordítva történt. Persze digit üzemben ennek korrigálása sem gond, de mégis érdekességként említem.

Megfordítod a motort, kolléga!

Ez így van, de sajnos megbízhatatlan, mint, ahogyan az ugyanilyen elven működő többi hajtómű is (Trix, Fleischmann, ROCO, stb.).
Ugyanis az a baj, hogy a végálláskapcsoló az mechanikus összeköttetésben áll a váltó csúcssíneket mozgató alkatrésszel. Így a véghelyzeti lekapcsolás csak akkor jön létre 100% biztonsággal, ha a váltó rendesen átállt. Ha csak egy picit is nem pont a végállásban van, akkor a hajtóműben található érintkezők sem szakítják meg a tekercsre jutó áramot, így az tartós feszültség esetén leég.

Szia!
Sajnos az a helyzet, hogy azok a hajtások, amik jók, általában nem kötnek ki nálam. Viszont a problémásak meg igen.
G.F. Rákoskeresztúr kolléga ecsetelte jól a helyzetet, sajnos igaza van...

Megtennéd, hogy a Bz kocsi belső hajtásáról teszel fel képet. Az enyémmel most edzem magamat.

Tettem fel az apróba 01423 TILLIG set üres dobozát, akit érdekel írjon bátran.
hobbyTT

Kedves Kolléga! Nem most váltam le a falvédőről, mint egy erejét vesztett csempematrica.
Hogyan fordítod meg a Bühler motort a szabványos Tillig nyák alatt? Ha ezt a trükköt megmutatod, akkor a pajzsomon hordozlak, ameddig csak kívánod.

Ismerve a régi mondást, miszerint: Pajzsoddal, vagy pajzsodon!, ez a hordozós kijelentésed felvet bennem némi aggodalmat...

Szia Gábor
Ha a motorház és a lendkerék között van elég hely, akkor megoldható.
Motor kiforraszt, a kefés öntvénynél a két kis fül kihajt, öntvény kihúz, 180 fok fordít, visszadug, fül visszahajt
motor visszaforraszt. Így a motor forgásiránya ellenkezőre vált. Kicsit bütykölős, de megoldható.
(elnézést a belekotyogásért)

üdv Tamás

Bocs, az előbbi válasz a #60757 hozzászólásra masTTertape kolégának ment, csak mellé nyomtam

üdv Tamás

Akkor Téged hordozhat masTTertape kolléga mostantól...

Bocs, a szabvány Tillig NYÁK elkerülte a figyelmemet, de csttom kolléga alá viheted a pajzsot...

Minden esetre én inkább dolgoztam volna még egy kicsit a NYÁK lapon, hogy a motorra a megfelelő polaritás jusson. Ugyan a dekóderen meg lehet fordítani a menetirányt, de az első reset esetén az vissza fog állni, és akkor majd a tulaj erősen vakarhatja a kobakját, hogy miért kusza megint a menetirány...

Kuplungjaimat elcserélném, részletek az Apróban

Szia Tomi,

Igen, ez így korrekt. Bár én nem szeretem a Bühler-eket (sem) szétberhelni, mert a ráfordított idő nincs arányban az elszámolható költséggel.

Üdv, Gábor

Úgy lesz.

Így van. A dolgozás megvolt a nyákon.
Az eredeti gondolatom inkább abból eredet, hogy Aszódi Laci bá' sok modellt meglévő, Tillig konstrukciós elemekre épített, mégis ez egy alapvető eltérés volt és nem ismerem az okait. Nyilván a csigagyártó műhely ilyet csinált, aztán így is jó lesz alapon bennmaradt.

Szia Gábor!
Én se azért írtam, mert szeretem, vagy megéri, hanem azért, mert volt egy nem teljesen korrekt állítás, a motor megfordíthatóságáról.
Bocsi nem vitatkozni akarok, sem pedig magamat fényezni.
Az előbbiekkel nem akartam megkérdőjelezni sem a tudásodat sem pedig a gyakorlatodat.

Maradok továbbra is a szokott olvasó módban

üdv
Tamás

A szabvány meg smafu, mi?

(Minden tiszteletem a kisszériás gyártóké, de nagyon sok esetben alapvető dolgokba "tojnak bele". Ez sajnos igaz a külhoniakra, így a nagy becsben tartott, németekre is...)

Szia Tomi,

Nekem nagyon hasznos volt a tanácsod, mert ebből is tanultam, mint ahogy minden esetben tanulok a nálamnál többet tudóktól. Ezúton is köszönöm!
Nem sokat vagyok itt, mert az instant kommunikációs felület beszippantott és az viszi a kevéske időmet.
Ne csak olvasó módban legyél itt, mert sokaknak segíthet a tudásod. Még egyszer köszönöm!

Az a gond, hogy itthon még senki nem tudott olyan korrekt hajtást építeni, mint Aszódi Laci bácsi. Pedig gépész szempontból nem nagy dolog, mégis sokan ódzkodnak tőle. Nyilván nem említhető egy napon GabaTT által összehozott gőzös hajtásokkal, mert azok is nagyon rendben vannak. De sajnos tényleg az a tapasztalat, hogy a nagy számban gyártott, magyar specifikus mozdonyok alá nincs megbízható, hazai beszállító.

Ja, és már máshol is belefutottam a fordított csigás megoldásba, csak most nem ugrik be hirtelen.

Számomra borzasztó ez a mechanikus téma, nem is szeretek vele foglakozni anyag ismeret, pár jó ötlet és a nem túj bonyolítás, illetve szerszámozotság kérdése az egész. Alktrészeket itt is be kell szerezni, aminek a költsége általában egy komplett új Tillig donor hajtómű ára.
Megfelelő minőségű alkatrész az nem gond ,a mennyiség sajnos mindig probléma mivel az alktrészek pl( kerekek)eleve kisszériás gyártóktól jönnek és ki merülnek , más alternatíva után kell nézni jön az újra tervezés vagy finis. Jönnek rá a réz anyagok és a gépek amit meg kell tanulni használni és akkor még meg is érje. Persze hogy megfelelő mennyiség is lehessen ennek legálisnak kell lenni, az összes költségével együt. Persze CNC.vel gyorsítható minden de oda eladható darabszám is kell.
Sajnos sok sebből vérzik a hazai hajtómü ellátás megfelelő minőségben és el is hullik a vérpadon

más: 007. Bivaly (Bond)

Egy kicsi hápogós ráadás is van. Természetesen az eltolható ablak modellen is eltolható téli nyári üzemnek megfelelően!

Fotó tárba szeretnék fotót feltölteni, valamiért nem sikerül. A feltöltésig eljutok de nincs mit kiválasztani így a 375-ös egyenlőre üres. Úgy csináltam mint az eddigieket, valahogy most ne sikerül Valakinek valami ötlete esetleg?

Megnéztem, egyelőre nekem sem működik. Jelzem Topinak a problémát.

Csodálatos munkák!

A kulcsszó a konfekcionálás lenne. Ezért tudnak működni a modellgyártók hajtáskonstrukciói. Kisszériában és pláne magyar járműveknél (a gőzösökről ne is beszéljünk) lehetetlenség az egységesítés.
Ráadásul nagyon kevés kisszériás gyártó ismeri fel a gyári hajtáselemekben rejlő lehetőségeket. Nem tudnak kommunikálni közvetlenül a gyártóval, így sok dologról lecsúsznak.
Nagyon tudom javasolni, hogy pl egy AKTT találkozóra akár csak egy közös asztallal, standdal is, de menjetek ki többen és ott személyesen lehet találkozni olyan kollégákkal, akik meglátva a produktumot, belemennének a jobb, fenntarthatóbb együttműködésbe, kerék, hajtáselem, stb. ellátásban.

Ne haragudj, hogy korrigálom egy kicsit az írásod, de Laci bá Tillig alkatrészt egyáltalán nem használt, az biztos.
Az első időkben a ROCO-tól szereztük be az összes alkatrészt
(fogaskerék-csiga-motor), a kerekeket minden esetben saját maga készítette, legyen küllős, vagy sima teli... Aztán amikor a ROCO beintett nekünk, és semmilyen alkatrészt nem adott, akkor Laci bá felbővítette szerszámállományát (osztótárcsa-lefejtő maró), és nekilátott saját maga az alkatrészek gyártásának, ezért tudom, hogy nem használt gyári hajtásokat. Mindig úgy fundálta ki az áttételeket, hogy a kerékről vissza lehessen hajtani a motort, mert akkor nem erőlködik üzem közben!
A polaritással azért nem foglalkozott, mert akkoriban még nem volt digit üzem, csak analóg, és ha nem tetszett a menetirány, két forrasztással megoldódott a probléma. Az egy másik dolog, hogy az általa készített modellek a mai napig is üzemképesek, és helyt állnak a mostani igényeknek. Azért ne felejtsük el, hogy ezek a modellek 15 - 20 éve készültek, vagy még régebben. A mostani, gyári modellek mikor fognak így helyt állni?
Senkit nem szeretnék megbántani, de Laci bá által megtervezett,
kivitelezett hajtásokat, saját kútfőből idáig csak egy ember tudta űberelni, és Őt Lehoczki Gábornak hívják !
Tisztelettel!

Sziasztok,
Újra játszok a BTTB cuccaimmal. Sajnos még a 80-as években elvesztettem pár ütközőt. Ezeket lehet pótolni valahonnan?

Ezen kívül szívesen vennék tippeket hogyan tudnám a futást javítani. Csak nagyobb sebesség mellett fut megbízhatóan, viszont kis sebességnél meg-megáll, főleg a kitérőkön. A vágányom új, az biztos nem ludas.

Mielőtt használtam volna, szétszedtem teljesen, kerekeket érintkezőket megtisztítottam.

Probalom a kepet ujra...

Március 7-én - most az első csütörtökön - tali.

Szia!
A képen egy startos "Szergej" van. Ez a standard egyenmozdony hajtás volt a TT-nél a kezdő szettekben. Ütköző van hozzá, nem gond. A futással az lehet a baj, hogy csak egy tengely szed áramot. Hajlamos úgy elkoszolódni, hogy a kerék és az áramszedő lamella közé beszorul a szösz. Mivel ezek a modellek sokszor "szőnyegvasúti üzemben" vannak, ez tipikus gond velük. Próbáld ki úgy, hogy a sínre csak az egyik tengellyel teszed a mozdonyt, a másiknál megemeled. Ha veszi onnan az áramot, akkor az a tengely jó. Próbáld ki a másikkal is ugyanígy. Gyorsan kiderül, hogy merre keresd a bajt.

Köszönöm. Teljesen szétszedtem a mozdonyt, még a műanyag kasznit is félben. Szóval szösz nem maradt benne. A futófelület rezes színben pompázik. Az nem baj? Nem kopott el rajta a "jól vezető" anyag?

Egyébként az emeléses módszert megnézem, mert lehet az érintkező nem érintkezik rendesen.

A mozdony jelenleg 63g. Nem hiányzik belőle esetleg súly?

És ha már itt vagyok: a kis rízsszem izzós világítás már rég hiányzik belőle. Gondolom ezt egy SMD led-del és egy előtét ellenállással tudom orvosolni? Illetve akkor az irányváltás miatt kellene még egy greatz híd is, nem? Vagy egyszerűen csak forrasszak be két LED-et ellentétes polaritással? Nem tudom mennyire bírják hosszú távon az ellenáramot.

Szia,

Hivatalosan ezek a startos modellek mindkét tengelyen szedtek áramot. A műanyag alvázkeretben két-két V alakú bronz rugó volt úgy bepattintva, hogy azok lent a futófelületre, míg fent a modell vezetékezéséhez voltak hozzá feszítve. Ez a feszesség idővel elmúlhatott, így akár ki is eshettek a lamellák.
Könnyen javíthatók, van ehhez is minden alkatrész a műhelyben. Kerss meg bátran vagy a mastertape.hu oldalon, vagy a facebook Vasútmodell szerviz és alkatrészbázis oldalán is.

Ezek a startos mozdonyok főleg gyerekjáték célból készültek, olykor 9V-os motorral, tehát komolyabb használathoz át kell építeni. A világításhoz jó a led, de kell előtét ellenállás, illetve egy "fél graetz", azaz nem kell a híd, minek, hiszen egyen feszültségről tápláljuk.

Üdv,

Szia Laci,

Akkor vagy én láttam valamit rosszul, vagy te nem nézted még meg az Aszódi-QuaBla Hernyót közelebbről. Abban sok Tillig eredetű alkatrész van. Én erre és csak erre utaltam.

A hajtások tekintetében szerintem senki nem bántódik meg, mert közismert tény Lehoczki Gabi munkássága, viszont még ennek ellenére sincs nagyobb számban elérhető, általános dízel és villany hajtás a méretünkben. Gabi sem csinál...

FONTOS!

Akinek van a gyűjteményében Tillig BR50, BR52, vagy ezek bármelyik vasúti társaság színére festett változata, nézze át tüzetesen, mert ez a típus is hajlamos a cinkpestisre. A mozdonyok alvázkerete fertőződik meg, elhajlik, porózussá válik, reped, törik. Jelenleg még van alkatrész a gyárban, tehát akinél tapasztalható a jelenség, az szóljon és juttassa el a modellt a szervizbe!

A másik problémás eset a Tillig BR84-ese. Az utóbbi időben viszonylag sok futott be a szervizbe azzal a hibával, hogy kerreg, nem megy. A hiba oka a hajtott tengelyeken levő, nem szabványos, 10 fogú fogaskerék. Ezek is az idővel szépen elrepednek, úgyhogy a mozdonyt mindenképp javítani kell. A csere mindenképp szakszervizben javallott, mert elég bonyolult a szerelése.

Keressetek bátran, ha kérdés van!

Szétszedés nélkül hogy vehető észre a cinkpestis kezdeti stádiumban?

Az előző poszt második képén látszik a fém alvázkeret. Ebben vannak a kerekek, erre megy rá a panel, az áramszedő fedél, stb. Ha így megvan hajolva, akkor már nagyon pestises. A kezdeti stádium a sarkokon, éleken látszik, a festék felpattogzik, megrepedezik, a kiálló részek letörhetnek. Az egészséges fémen nem tudjuk letörni ezeket.
A törés mentén szürkés, porló felület alakul ki.

Köszönöm. Most gyorsan megnézem az 555-ösöm, hajlani nem hajlik, de jobb lenne, ha hamar kiderülne, ha mégis pestises lenne.