Azt a motort nem kenni kell, hanem megtisztitani. Annak a csapágya egy csapnivaloan közönséges lyuk, azon nincs mit kenni. A szilikonspray meg most valoszinü bekente a kefefészket meg a kommutátort és attol beégett a kontaktus. Megtisztitani nem lesz egyszerü mert a rohadt szilikont nem egyszerü eltávolitani. Kivenni a keféket, szárazra törölgetni mindent, ugyanezt tenni a kommutátorral, tüvel kikaparni a hézagokat. Ha minden szárat, zsirtalan a motort ujra összerakni, beállitani a kefenyomást és megprobálni ujra inditani. Többnyire sikerül, de néha idöbe telik a zsirtalanitás. Ha kell, akkor egy fogpiszkálo hegyével tehetsz nagyon kevéske zsirt a tengelyre de csak ott, ahol a csapágy van.
Sok sikert!

Ezeket nagyon nehéz leégetni. Igen, füstöl szépen, és büdös is mellé - nem lehet eltéveszteni
Vár rád egy kis pucolás, ahogy ET írta.
Mielőtt szétszeded a motort (kb. két mozdulat - összerakni sem agysebészet), a két mágnest, jelöld be melyik hol volt. Benzinnel tiszogass, a szilikon nem nagyon oldódik abban sem, így lesz vele dolgod, de utána működni fog!

Ez volt a baklövés, de méretes!

Most szedheted szét újra, és moshatod ki sebbenzinnel az egészet.

Egy kis megnyugvást jelent számomra a válaszotok és a segítségetek.
Köszönöm.

Sziasztok! Nem biztos, hogy jó helyre írok de talán ez is megteszi. 7 év után ismét elővettem a régi készletemet, és szeretném folytatni a hobbimat . Jelenleg csak földön összerakott pályán üzemeltetem a régi 2 mozdonyt és 6 világítós kocsit a Piko Digi 1-el. Sajnos régen ehhez a boltban a gyári trafó helyett csak 18V-os Piko tápot tudtam szerezni, ami így belegondolva nem a legjobb a kisvasút számára. Piko digi 1 elvileg maximum ezt tamogatja: 16V, 45VA, AC/DC. Ha jól értem lehetne ide is váltóáramú tápot rakni, viszont amit kinéztem Tilling tápot az 20k Ft. A kérdésem, hogy mennyire lenne praktikus használni egy sokkal olcsóbb kis biztonságtechnikai tápot? Ezeket már 3-4 ezerért is beszerezhetem Bővebben: Link, aminek kimenete hasonló a Roco tápokhoz. Sajna a gyári Piko az inkább egy mozdony és kevés világítás meghajtására alkalmas, ezért jó lenne lecserélni ami nem is túl nagy feszültségű. Késöbbiekben váltanék az új Piko smartcontrol lightra vagy a Roco multimausra, és ezekhez is, ha jól tudom, használható lenne. Viszont ha például az ilyen kis olcsó trafó üresjáratban 20-22V-t ad le az nem lenne jó, mert tönkremenne sok minden.

Másik kérdésem pedig, hogy egy sok ideig nem használt mozdonyt csak a kerekeknél a tengely mentén elég picit megolajozni vagy érdemes máshol is valahol még? Szétszedni alkatrészekre nem igazán szeretném, örülök, hogy sikerült a Taurusba ledes menetfényeket beépíteni.

Egyszerübb talán olcsobb is beszerezni egy laptop (stb) átkapcsolhato tápot 12-18V-osak a leggyakoribbak. Azon beállitasz 12-14-16 V-t és minden rendben lesz.

Szia!
Ahogy etwg barátom is írta, szerezz egy laptop töltőt! Akár a műhelyben is van, ha kell, sok későbbi bosszúságtól kíméled meg Magad.
A PIKO DigiFern rendszere - hogyan is írjam csak - nem egy okos találmány... Mindenképpen cseréld le valami értelmesebbre. Ha későbbi bővítésekben gondolkodsz, akkor viszont vezérlés téren hagyd el a PIKO-t, zsákutca.
Ja, és csak simán Tillig. n nélkül.

#61852 etwg

Köszi a válaszotok, lehet akkor körbe nézek itthon, ha laptop táp is megfelelő, mert régi laptopokból simán maradhatott még jól használható. Ami a Piko Digi rendszerét illeti, tényleg nem hosszútávra tervezték főként amiatt, hogy a nagy központi bővítője (Piko Digi Power Box) már megjelenésével sem volt igazán kapható, és az is többi rendszerhez képest sokkal drágább volt, ma meg beszerezni nem igazán lehet. Utánanéztem az elmúlt időszakban a Piko Smartcontrol light rendszernek, ami elvileg már LocoNet szabványt használ és szerintem valamilyen erősítő is köthető lenne rá. Mivel két csatlakozó is van rajta ezért egyik a booster lehetne, mivel ha két Multimaus szerű vezérlőt szeretnénk használni akkor Y kábelt ajánlanak hozzá.
Mivel fejleszteni szeretnék és lehetőleg nem elavult rendszert felépíteni, így néztem a Roco 10764 erősítőt egy Multimaus-sal használtan egész kedvezően lehet beszerezni (bár ott is ha jól láttam inkább a kisebb táppal ami 18V, 2A, én max már csak 16V-s tápot szeretnék), de amit nem tudok, hogy CV értékeket akkor ezzel csak írni tudnék-e, vagy venni kellene hozzá XpressNet illesztőt PC-hez (ami szintén elég drága amiket láttam a használt rendszer árához képest), amivel egy programmal ki tudnám olvasni is az értékeket, nem csak állítani vakon. A Z21-es rendszerrel viszont már elvesztem, mert ott van gyengébb start készlet illetve nagy teljesítményű verzió is, de én főként nem mobilról vagy tabletről szeretném irányítani, hanem valamilyen kézi vezérlőről. A Z21+multimaust használtan viszont nem nagyon lehet beszerezni, illetve sokszor látok valami aktiváló kódot amit meg kell külön venni hozzá bizonyos feature-k feloldására . Ez nekem most nagyon bonyolult.
Egyedül azért tetszik a Piko új rendszere, mert ott a kijelző már modernebb és lehet CV-t olvasni/írni egyaránt, viszont nem annyira bővíthető, ami sajnos tény. Sajnos nem tudom, milyen irányba menjek el, hogy ne 50-60k-ért vegyek csak vezérlést, valamint zavaró tud-e lenni ha csak írni tudom a CV-ket.

u.i.: A nevem már marad, ha váltok is rendszert

Izé, ez szerintem már DCC topik - majd Frankye szétcsap közöttünk, vagy ott folytatjuk, ha van még kérdés.

Röviden: Az Ön "álom központja", a kb 20 éve létező Nano-X s88.
Ehhez sajnos a Piko digifren-t el kell adni, mert az loco-net-es ez meg xpress-net-es.
Tud CV-t olvasni (a piros MM-re kiírja), Tudsz hozzá venni/készíteni, kézivezérlőt/váltóállítót... bármit (najó bármit nem de sok mindent).
Tudja fogadni az S88 foglaltság jelzést. Mindezt továbbküldi PC-re rs232-porton. Ha szeretnéd, még táblagéppel is összehozhatod, kb 12e-ft-ért van hozzá illesztő, és a z21-hez adott app-al irányíthatod vele a mozdonyokat.
Ja, és állítható sínfeszültsége van, meg programozó vágány kimenete.
CsíkosMestter tud segíteni a beszerzésben.

Bocsánat, nem akartam offolni a fórumot, majd akkor a kérdéseimet ezzel kapcsolatban folytatom a digitális vezérlés topicban, viszont hogy a témába vágjak még azért, a kérdésem az lenne, hogy mozdonyokat elég-e a tengelyeknél megolajozni vagy zsírozni is kell a fogaskerekeket? Használva nagyon sokat nem voltak és több évet álltak dobozban, viszont azért szeretném, ha jól futna és nem menne tönkre hamar emiatt.

Alapszabály 1. - minél kevesebb a kenöanyag, annál jobb.
Alapszabály 2. - minél gyorsabban forog valami, annál higabb, folyékonyabb kenöanyag kell.

Azaz ha gondolod, hogy kenni kell a fentiek alapján és nagyon ovatosan. Tüheggyel, injekcios tüvel a pumpaá nem nyomva, fogpiszkálo hegyével stb.

Főtanács:
etwg lentebb írta a fontos irányelveket
Minden mozdonyhoz mellékelni szoktak a gyártók szervízlapot.
A börzéken (e-bay; Vatera; stb.) használtan vettektől már el szokott kallódni.
Ilyenkor ajánlott egy szervízest felkeresni, mert az amatőr zsírozás-olajozás akár javíthatattlan kárt tud okozni. Vannak önkenő alkatrészek, amiknél csak ront a külső beavatkozás. Csíkos Mester erről regényt tudna írni.
Internet segítségével új szervízlap beszerzése.

Szia!
Elnézést, hogy ilyen soká írok, de ebben az enyhe télben is nagyon el voltam havazva. A táppal kapcsolatban szeretném etwg és Csíkos válaszát kiegészíteni néhány fontos dologgal. Egyrészt az általad kinézett trafó nem valószínű, hogy üresjáratban 20V fölötti feszültséget adna. A névleges érték 16V, az üresjárati feszültség általában 5-10%-kal szokott magasabb lenni. Ez még bőven 20V alatt van, sőt még a +15% is. A másik fontos dolog, hogy az általad kinézett trafón jól kivehetően ott van a biztonsági trafó jele. Modellvasúthoz és bármilyen egyéb olyan berendezéshez, ahol a feszültség alatt álló fémrészeket üzemszerű működés közben meg lehet fogni (pl. sín, jelzők fém árbóca, stb.), csak és kizárólag ilyen, biztonsági törpefeszültség használható. Ezzel a jellel egyenértékű, ha a tápegységen szerepel a SELV (Safety Extra Low Voltage) felirat. Minden más tápegység használata balesetveszélyes, mert meghibásodás esetén a hálózati feszültség átjuthat a kimenetre. Még egy fontos dolog. Ha ezzel gyerekek is játszanak (ami nem kizárható), akkor még a kis villanymozdony szimbólumnak is kell szerepelni a tápegységen, ez még további szigorítást jelent, emlékeim szerint az üresjárati feszültség nem haladhatja meg a 25V-t. Ez utóbbi feltétel a trafó után lévő egyéb áramkörökkel is biztosítható. Mellékelek két képet, amin az említett szimbólumok jól láthatók.Remélem ezzel tudtam segíteni.
Üdv: Ernő

Közben megtaláltam a MOROP NEM 609 szabványt, igaz, hogy németül, de a lényeg teljesen pontosan benne van. Itt még az is le van írva, hogyan lehet PC-s vezérlést korrektül csatlakoztatni, mert ez sem nyilvánvaló. A probléma ugyanis abban van, hogy a PC I. érintésvédelmi osztályú, a modellvasút viszont III., ezeket nem lehet minden további nélkül összekötni!Bővebben: Link Itt a táplálás mindenre kiterjedő, részletes leírása megtalálható.
Üdv: Ernő

Eddig nem nagyon követtem az uj NEM normákat, de ez egy kicsit azt hiszem tullött a célon. Föleg ami a PC csatlakozást illeti. Sajnos az IT világba késön jött a felvilágosodás, és emiatt rengeteg ilyen tipusu problémával küzd. (9. ábrák). Mert pl. mi van akkor, ha laptop a PC, és éppen akkurol megy (SELV)? Mi történik akkor, ha lemerül az akku és töltöre kapcsoljak, azaz a PC (szerencsére nem mind) elvben egy kategoriát változtat - használat közben! (PELV). Ilyenkor át kellene drotozni az áremellátást?
( egy ilyen eset miatt egy komoly laboratoriumban ment tönkre elég sok gép, mert bedugták a gépbe a laptop töltöjét - kár több auto értéke volt).
Az sem mindegy, hogy a PC-t hogyan csatlakoztatják a terepasztalhoz. Az USB pl általában "földelve" van a LAN viszont nincs!
Szoval az ilyen szabványok egy kicsit "német izüek" ahol ma már azt is törvénybe/szabványba kell foglalni, hogy bármilyen vasuti épitkezés engedélyezése nem tarthat tovább mint 6 év. ( ezek szerint eddig tovább tartott )
Nehogy az legyen, hogy ilyen szabványok miatt mindenféle kétes egyletek mindenféle kiállitásokon számonkérjék a biztonsági jegyzökönyveket.
(mert az lesz a vége minden modellkiálliásnak).

Semmi gond, hogy később válaszoltál még nem vettem, mert valószínűleg új rendszerem lesz, amihez úgyis kell majd valami normális táp. Géppel összekötve csak USB-n keresztül lesz maximum. Gyerekek nem hiszem, hogy nagyon hozzá fognak nyúlni mert nincs nagyon ismerősi körökben sem olyan fiatal gyerek.

A gép USB összeköttetése már gondot okozhat. Ha a vasút részen kapcsolóüzemű táp lesz, és a zavarszűrő kondenzátor benne van ( a legtöbbe benne van, a márkás sem kivétel) akkor érdekes áramok alakulnak ki az USB-n. Ezt az összeköttetést csak akkor teheted meg biztonsággal büntetlenül, ha a tápegységed kimenete és a PC között összekötés előtt ellenőrzöd a potenciálkülönbséget (AC). Mindkét eszköz hálózati csatlakozójának minden kombinációjában.

A legjobb a modellvasutin kerülni minden berendezést aminek 3 eres a villanydugoja. Akkor rendszerint ( nemcsak a modellvasuton) nincs baj.

Vagy közös GND-re tenni mind a kettőt. Nem jó megoldás?
Ahogy valaki annó mondta a Com port csatlakoztatáskor: először mindig a külső fém ház (nulla) érjen össze, utána a csatlakozó többi tüskéje.
A PC tápok egyébként cifra dolgokat tudnak csinálni, ha a földelés nincs jelen a konnektorban... Tényleg észnél kell velük lenni.
A laptopokkal talán kevesebb gond van, mert más a tápegységük.

Külső laikusként eddig jutottam, eddig nem volt gond a PC/laptop-NanoXs88 összekapcsolásoknál.

Jo, csak az nem olyan egyszerü, és részben ellenkezik az ilyen berendezésekre vonatkozo szabványokkal. ( lásd pl az FZ stb. trafokat, mindegyik hálozati csatlakozojáról hiányzik a 3. polus - védöföld- zöld sárga vezeték).
Sajnos pontosan a laptopokkal van a legnagyobb baj, mert a desktopokrol mindenki tudja ( aki kicsit is konyit a dologhoz), hogy a föld egy potenciálon van a gép elektronikus testével (GND) azaz a csatlakozokon is jelen van.
Ez sajnos a laptopokrol nem mindig mondhato el, és már olyan is létezik amihez 2 különbözö töltöt is lehet kapni ( eredeti), ahol az egyikben le van kötve a zöld sárga a GND-röl a másikban meg nincs. ( ettöl azután felborul minden egy nagyobb rendszerben).
Az ominozus eset ota ez az elsö amit megvizsgálok minden töltön...

Kedves Fórumtársak!
Amiről diginewl kolléga írt, hogy közös GND-re tenni mindkettőt, az sajnos ellenkezik az előírásokkal (ahogy etwg írta). Illetve először is tisztázni kellene, hogy mit nevezünk GND-nek. Én több, mint 35 éve erősáramú érintésvédelmi felülvizsgálóként is tevékenykedem és sajnos ez alatt az idő alatt sok hajmeresztő dolgot láttam, amiből csak a véletlenen és a gondviselésen múlt, hogy nem lett komolyabb baleset.
Az erősáramú hálózat 3. vezetője (amiről etwg írt), azaz a védővezető, (hivatalos jele PE, mindig zöld/sárga), az I. év. osztályú erősáramú berendezéseknél biztosítja az áramütéses balesetek elkerülését. Ahogy előzőleg is írtam, a modellvasút III. év. osztályú, biztonsági törpefeszültségről (SELV) üzemel, itt semmilyen összeköttetés nem engedhető meg a 230V-os hálózattal, MÉG A VÉDŐVEZETŐVEL SEM! Ennek egyik oka az, hogy igen ritkán, de előfordulhat olyan meghibásodás, amikor a PE vezető sajnos feszültség alá kerül és megráz! Tehát ebből az következik, hogy egy PC-ből semmilyen csatlakozón keresztül nem lehet csatlakozni a modellvasúti áramkörökhöz. Erre megoldás az optocsatoló. Kimásoltam a NEM 609-ből az ide vonatkozó két ábrát, ezt a mellékelt Word-ben láthatjátok.
Tehát semmi akadálya annak, hogy a modellvasút áramkörében legyen GND, vagy test, vagy közös vezeték, de ez semmilyen kapcsolatban nem lehet az erősáramú hálózat PE vezetőjével, sem más erősáramú berendezéssel.
Elnézést, hogy kicsit hosszú lett a magyarázat. Ha bárkinek ezzel kapcsolatban további kérdése van, akár itt, akár magánban szívesen válaszolok.
Rázásmentes modellezést mindenkinek: Ernő

Tudtam, hogy baj lesz belőle!!! Nincs átmenet, ez van, tudomásul vettem! Az életvédelmi relé kioldott...
Nem értjük meg egymást, de nem baj!
Töröltetni fogom, holnap megkérem Frankyet a hozzászólásomat, mert itt mindjárt előjönnek a szakmabeliek a EP, Védőföld, és egyéb érintésvédelmi dolgokkal. És tényleg az lesz - ahogy ETWG írta, hogy otthon sem indíthatom el jegyzőkönyv nélkül a modellvasutamat!
Ezt nem akarom megérni, inkább nem szólok hozzá SOHA többet a fórumhoz.
Aki nem szakmabeli, az olvasson, és maradjon csendben - megértettem.
Köszönöm az eddigi segítségeket, tényleg-tényleg kérem, hogy az ésszerűség, és a hobby valahol maradjon meg a szakma, és az erősáramú rendszerek mellett.

Kedves Jenő!
Ne haragudj meg, van átmenet, és Te is rátapintottál a lényegre. De úgy gondolom, nem túl nehéz néhány alapvető dolgot betartani mindannyiunk biztonsága érdekében. Senki nem mondta, hogy aki nem szakmabeli az maradjon csendben, ellenkezőleg. Én úgy gondolom, hogy ennek a fórumnak pont az a célja, hogy tanuljunk egymástól. Mindenhez senki sem érthet, én is szívesen tanulok bárkitől.
Üdv: Ernő

Ernö, jobb lenne lezárni ezt a témát ( és többek között ezért szoltam a NEM-l kapcsolatban, mert sajnos ez a profivilágban is igen nagy probléma, ezért NEM VÁRHATO EL a vasutmodellezöktöl sem, hogy ezzel bármilyen formában megbirkozzanak.
Sajnos a mai napig nem divat semilyen kapcsolat az IT világban, ahol tisztességesen betartanák a szabványt ( ezért nagyon kár egy ujabbat irni - NEM609.), hiszen (szinte) minden külsö berendezés galvanikusan csatlakozik a számitogéphez, azaz bizonyos esetekben a PE vezetékhez is, tehát az is megvan osztva (amit tiltanak a szabványok). Ez sajnos a modellvasuton is csak nehezen kerülhetö meg ( akárcsak pl a hangtechnikában - koncert, DJ stb. Ott sikerült eddig ezzel problémával ugyahogy megbirkozni, amikor a MIDI szabvány elöirja a galvanikus leválasztást). Egy modellvasutastol aligha várhato el, hogy bármelyik kütyübe, ami a PC-hez csatlakozhat egy galvanikus leválasztot épitsen - utolag.
Nem kell diginewl barátomat emiatt elüldözni, laikusan áll a témához, amihez minden joga megvan, ha még a profik sem urai mindig a helyzetnek.

Részemről lezártam!

Ajaj, én simán rákötném a PC-s táp 12V-ra is az analóg vasutat, ilyenekre nem igazán gondolnék, hogy bármi gond sülhetne ki belőle. Akkor milyen megoldás lehetne arra, ami biztonságos is, hogy géppel összekapcsoljam például majd a NanoX-s88-t? Azon egy usb van amit valahogyan használni szeretnék rajta. Későbbiekben lehet venni mellé XpressNet - LAN összekettést, amit routerre kell kötni vezetékesen. Ezek a lehetőségek nem tudom akkor milyen gondokat okozhatnak nekem mint átlag felhasználó.

Általában semmi gondot nem okoz, csak ne nagyon mutigasd, mert nem felel meg a szabványoknak. ( semmi gond nem leszel egyedül ebben a kis világban ).

A gyári készülékeken hogyan oldják meg a PC-hez való csatlakozást? (Természetesen a WiFi-n kívül...)
Mert nyilvánvaló, hogy egy cég, amikor kereskedelmi forgalomba hoz valamit, akkor (előtte) kell szereznie egy papírt arról, hogy az megfelel az érvényben lévő szabványoknak.

Hát nagy közönségnek nem fogom mutogatni a földön összerakott pályámat, ha igen akkor pedig odarakok egy "Vigyázz ráz" táblát és kiírom, hogy csak saját felelősségre nézhetik is . Köszi akkor megnyugodtam, hogy nem rázom meg magam, vagy bármi.

Sehogyan, ugyanaz a gond mint a modellvasuton. ( Azért égett le az a pár drága müszer is....). A készülékek többé kevésbé mind megfelelnek a szabványnak, a gond akkor jelentkezik amikor mindenféle készüléket összekapcsolnak, azért meg senki nem igen vállalja a felelöséget.
A mai napig nincs tisztázva minden részlet. Ráadásul pár éve bevezették az angolszász szokást, hogy a gyárto felel a termékért és ö szavatolja, hogy megfelel a szabványoknak - kijelentés alapján, azaz már senki nem minösiti a terméket.
(Legfeljebb azzal, hogy a termelés minden pontja egy bizonyos ISO szabványnak felel meg, de nem maga a termék).
A LAN még ugy ahogy müködik, mert ott trafokkal van megoldva a csatolás. A korábbi RS422-s szimmetrikus volt. Fix telepitésnél extra védöföld hálozatot épitenek.
Sokan ismét elövették a MIDI opciot, ami bizonyos sebességig megfelel.

Ami még a modellvasuton nem ismert, az a optikai hálozat. Az megold minden ilyen gondot, csak meglehetösen problematikus az üzemeltetése. ( nagyon nehéz behatárolni a hibát és nagyon érzékeny a tisztaságra, beleértve a levegöét is).

Bocs fiuk, hogy megszakítom a disputát, de ez a témakör nem inkább a
• Terepasztal vezérlés és elektronika
oldalra tartozna?

Tisztelt Fórumtársak!
Kérem, hogy a további, e témakörben folytatandó beszélgetést - igény esetén - valóban a vezérléses témában szíveskedjetek folytatni!
Kérem továbbá, hogy - tekintettel arra, hogy jelen oldal kifejezetten hobbi céllal jött létre - a hobbi tevékenységet ne keverjük össze az erősáramú, életvédelmi, érintésvédelmi szakmai diskurzussal, lévén itt - a vasútmodellezésben - kifejezetten alacsony feszültségekről, és kis áramokról van szó! Ezért nem is értem a diginewl fórumtársunkkal szembeni ellenérzéseket.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy - esetleges - baleset-, vagy életveszélyes megoldást ne jelezzünk, de - érzésem szerint - a felvetett témában ilyen nem volt. Kérem tehát, hogy a szakmaiságot ne keverjük bele a hobbi tevékenységbe, különösen, ha az nem a vasút, illetve a modellezés témakörébe vág!

Mindenkinek köszönöm a megértését!

Itt láthato a (német mindenáron) szbványositás csapdája. Eszünkbe sem jutott volna a téma, ha nem jelent volna meg az a hülye NEM 609-s szabvány. Semmi értelme mégis mennyi gondot okozhat még itt a forumon is.

Üdv!
Segítséget szeretnék kérni. Van egy Hornby Class 43-sa mozdonyom, amelyben a Ringfield motor tönkrement. A hajtómű kialakítása lehetővé teszi, hogy 24 mm átmérőjű DC motort, amelyek a CD lejátszókba is vannak be lehessen építeni. A gond az, hogy 5,9 V-os verzióban tudtam beszerezni. Milyen módon lehet a digitális vezérlőből jövő 16-18 V-ot megetetni vele? A dekóder a jelenlegi beállítással maximum 13 V-ot engedne a motorra. Mi lenne célszerű mód a feszültség csökkentésre? Köszönöm előre is a tanácsokat

Szerintem az a motor gyenge lesz. Egy soros ellenállással (12V / motor áramfelvétel terhelve = R ) tudod csökkenteni a vezérlőből jövő jelet, de akkor még gyengébb lesz, és fűteni is fog az ellenállás rendesen.Ha motort kellene bele keresnem, a feszültség min 12V az áram pedig min 0,3 A legyen. Ennél kevesebbel szerintem nem nagyon megy a mozdony.

Nincs tul nagy esélyed elérni a kitüzött célt. Ilyen feladatra tudtommal nincs kialakitva egyetlen dekodér sem. Probálj inkább 12 V-s motort szerezni.

Szia. A Németországi sb-modellbau.com-nak van ilyen motorja, de nem a Hornby-hoz.
A Fleischmann részére gyártanak dob alakú motorokat, az átmérő alapján (amit sajna én nem tudok) találsz biztosan.

Itt kapsz aránylag olcson jo 12 V-s motorokat igaz hogy áttétellel de azt könnyü eltávolitani.

Pollin

ebay.ukFelejtsd el a házibarkácsot, tessék a körülnézni a az ebay.uk oldalakon eredeti motorért.

Nekem is a minap kellett átszerelnem 2 darab 1-es méretü Märklin mozdonyt, amibe nemes egyszerüséggel a gyár H0 hajtást szerelt ( motort meg fogaskereket). Természetesen a régi jo bejáratott stilusban - univerzális motor és irányválto relé. A modern digitális világba ez a kökörszaki technika nem valo. Az SB megoldása ugyan tökéletes, de a mozdonyokat az e-bayon olcsobban vettük mint az SB hajtása, igy jött a fejtörés. A Pollin motorok majdnem mérethelyesen illeszkedtek a mozdonyba csak egy fogaskereket kellett cserélni meg egy tartolemezt gyártani, és az egyik eredeti muzeális motor bekerült a muzeumi kirakatomba a másik meg a fiokba, lehet, hogy egyszer majd még jo lesz valamire....

Ez így nem igaz. Ugyanis a dekóderek a motorra PWM jelet adnak, ami a kitöltési tényező változtatásával éri el a motor fordulatszámának a változtatását. Az igaz, hogy egy sima voltmérővel megmérve egy adott beállításban 13V-t mérsz, de a voltmérő itt becsap! Valójában a DCC sínfeszültségből előállított 16-18V-os tüskéket fogja megkapni a motor. Egyébként ez a sínfeszültség, pláne a 18V sok! Még H0-ban is. Gyanítom, hogy ezért ment tönkre az eredeti motorod!

A motorral sorba kötött ellenállás viszont nem megoldás, ha nincs megfelelő feszültségű motorod. Ugyanis a motor "ellenállása" nem egy állandó tényező, az folyamatosan változik, így nem is tudsz egy rendes előtét ellenállást kiszámolni hozzá! Nem is beszélve arról, hogy a motor teljes árama átfolyna az előtéten, és az alaposan fűteni fog.

Van olyan dekóder, ami a motorra 5-8V-os jelet ad, a Tran DCX65, de az picike, nem bírja a H0-s modelleket.

A megoldás a motor cseréje de megfelelő feszültségűre.

Egyébként a motoron mi ment tönkre? Nem csak el van koszolódva a kommutátotrok közötti légrés?

Köszönöm a javaslatokat.
Az a legnagyobb gond hogy a Hornby már nem gyártja ezeket a motorokat, így a használtakkal ugyanúgy nem jutok előrébb.

Köszönöm. Az ellenállás nem merült fel, valami más feszültség csökkentésre gondoltam volna.
De azt az egyet nem értem ha CV 5 értékét 50-re állítom, akkor hogy kapna 16V-ot a motor?
Akkor keresek legalább 12V-os valamit.

A digitális világban ahogy Csikos barátunk irta nem létezi feszültség csökkentés. Itt minden ki/be kapcsolt alapon megy (CV5), azaz ha pl 16 V-t az idö felében kikapcsolod akkor elvben csak 8 V az eredmény a valoságban azonban az idö felében 16 V a másik felében meg 0V. Ezt a te motorod nem birja ki.

Röviden, ahogy etwg barátom írta.

Kicsit bővebben:
Az analóg világban, alap esetben úgy változtatjuk a mozdony sebességét, vagyis a motor fordulatszámát, hogy a rákapcsolt feszültséget változtatjuk, 2 és 12V között. Kisebb feszültségen lassabban megy a mozdony, nagyobb feszültségen gyorsabban. Ez gondolom tiszta. A gond az, hogy kisebb feszültség esetén a motor nyomatéka is jóval kisebb, nehezebben indul a modell, nem lesz szép a lassú menete. Erre találták ki a PWM meghajtást, vagyis az impulzus szélesség változtatását. Ezt használja egyébként az összes digitális dekóder is, vagyis a digitális modell lassú futása nem azért szép egyenletes, mert digitális, hanem azért, mert ezt a PWM hajtást használja.
Mi is ez a PWM?
Nos a lényege az, hogy mindig a maximális üzemi feszültséget kapcsoljuk a motorra! Csak nem úgy, mint egy trafó, hanem ütemesen, meghatározott időre. Vagyis, készítünk egy 12V-os csúcsfeszültségű impulzus sorozatot, és ezt kapcsoljuk a motorra. Ha azt szeretnénk, hogy a mozdony lassan fusson, akkor az impulzus sorozat úgy néz ki, hogy a feszültség felugrik egy rövid pillanatra 12V-ra, majd hosszú ideig 0V, és így tovább. Ha gyorsan akarunk menni, akkor meg felugrik 12V-ra, hosszan ott is marad, és csak egy rövid ideig esik vissza 0V-ra. Ennek az az értelme, hogy a motor által leadott forgatónyomaték kis fordulatszámon is nagy lesz, és mivel a 12V-os impulzus szélességét könnyű szabályozni (vagyis, hogy a 12V mennyi ideig tart, és mennyi ideig lesz 0V a feszültség), így nagyon könnyű 0-100% között a motor fordulatszámát beállítani, közel állandó erő mellett.
Van-e ennek hátránya?
Van. A PWM jel jóval nagyobb terhelést jelent a motornak, és paradox módon nem akkor, amikor maximális fordulattal forog, hanem akkor, amikor a mozdony lassan megy! Ez úgy jelentkezik, hogy a motor forgórésze, vagyis a tekercsei jobban melegednek, forróbb lesz a motor.
Okoz-e ez a melegedés gondot?
A napi üzemben nem. Feltéve persze, hogy betartjuk azt a szabályt, hogy nem engedünk a motorra nagyobb feszültséget annál, amit ráírtak! Vagyis egy 12V-os egyenáramú motor esetében a PWM jel csúcsfeszültsége nem haladhatja meg ezt az értéket! Ezt egy szokásos voltmérővel viszont nem tudod megmérni, csak akkor, ha a PWM vezérlőt maximális állásba tekered! Lassú menet esetén egy szokásos voltmérő egy integrált átlagértéket fog mutatni, pl. 50%-s vezérlés esetén kb. 6V-t, csak a motor szempontjából ez nem lesz igaz, mert a motor 12V-os tüske sorozatot lát majd.
Miért baj a nagy sínfeszültség digitális vezérlés esetében?
A dekóderek abból dolgoznak, amit kapnak. Vagyis, ha pl. 18V a DCC sínfeszültség effektív értéke, akkor a dekóder ezt egyenirányítja majd, és ezt küldi tápfeszültségként a motort meghajtó eszközökre. Mivel a korszerű dekóderek többségében gyors működésű, kis veszteségű félvezető elemek vannak, így az egyenirányított feszültség is majdnem ennyi lesz, számolhatunk 18V-tal. Ez kerül motort vezérlő eszközökre, vagyis a dekóder egy 18V-os PWM jelet küld majd a motorra. Ebből vonjunk le 1V-t, ennyi eshet a motort meghajtó híd eszközein az 17V. Ugye az előző pontban már megbeszéltük, hogy egy 12V-os DC motorra 12V-os csúcsfeszültségű PWM jelet kapcsolhatunk baj nélkül. Jelen esetben azonban a 17V csúcsfeszültségű PWM jel értéke 5V-tal haladja meg ezt az értéket, vagyis csaknem 50%-kal terheljük túl a motort. És ezt nem is fogja bírni tartósan...

Zárszóként: Érdemes a DCC rendszerünket, ha gyárilag nem ilyen, akkor stabilizált tápegységről üzemeltetni. Kivéve Lenz Set90, Set100, Tran ZF5/HR3, nanoX-s88, fekete Z21, ZIMO, ezek ugyanis tartalmaznak egy nagyáramú, beállítható stabilizátort, amivel a DCC sínfeszültséget meghatározhatjuk. H0-ban a maximális érték 16V, kisebb méretekben, és a H0e-ben is (!) 14V, Z-ben 11V.
Ha nem ilyen a vezérlőnk, pl. ROCO MultiMaus a 10761, vagy 10764 erősítővel, akkor a gyári tápegység, vagy trafó helyett érdemes egy univerzális laptop töltőt használni, aminek a kimeneti feszültsége 12-18V között beállítható.

A PWM elve leegyszerűsítve:
A kimeneten mindig a maximális feszültség lesz, de az átlagfeszültség változik a kitöltési tényező szerint.
Hasonlat:
Ásol a kertben egy gödröt és vödörrel viszed bele a vizet.
Felső ábra: minden reggel, egyszer viszel egy vödörnyi vizet. Délben már száraz a gödröd. A mozdony még el sem indul.
Középső ábra: óránként viszel egy vödör vizet. Minden alkalommal azt látod, hogy a gödör alja még nedves, de nem áll benne a víz. A mozdony közepes sebességgel megy.
Alsó ábra: folyamatosan öntöd a gödörbe a vödörnyi vizeket. Már áll benne a víz, még éppen el tud szivárogni, de azért nem célszerű ezt napokon át így csinálni, kivéve, ha tavat szeretnél. A mozdony maximális sebességgel megy.
Amikor a 6V-os motort használod 16V-os PWM feszültségről, az kb. olyan, mintha csak akkora gödröt ástál volna, amibe egy fél vödörnyi víz fér el. Akármilyen ritkán is viszed bele a vizet, az mindig túlfolyik és a gödör mellett is állni fog a víz, viszont a gödör hamar kiszárad.

Köszönöm a részletes magyarázatot. Látva néhány megoldást, volt ahol egy diódahíd van beiktatva a dekóder és a motor közé az miként befolyásolja a működést a PWM esetén?

Egy (két) dioda hiddal egy pár volt feszültségcsökkentést lehet elérni, de neked majdnem 10 V kell (16V-rol 5,6V-ra ( vagy mennyire van a motor méretezve).

A diódahíd lényege, hogy a váltakozó áramból egyenáramot csináljon (persze nagyon leegyszerűsítve a dolgot).
Itt a PWM négyszögjelét quasi kisimítja.