Az egyik a mágneses átállito 3-4 A-t igényel, amit odavezetni sem egyszerü. A mai nyomogombok ritkán tudnak ekkora áramot kapcsolni, azaz beégnek vagy elolvadnak. Még a relék többsége sem tud ekkora áramot kapcsolni.
Az MTB-t néz körül jobban, egészen biztos, hogy van forgalmazoja, ha nincs, akkor van rengeteg külföldi e-shop ahol vásárolhatsz. Direkt a céget nem ajánlom, mert elképsztöen lassuak....

Ok, köszi.

Találtam ilyet de persze nem írja mennyi az annyi, csak, hogy alacsony áramfelvételű ...

Közben szembesülök itt dolgokkal ...
A Streamline és a Setrack nem "kompatibilis" egymással?
Ha jól látom, polarizált váltó csak SL-ben van, de itt nem nagyon tudom kihozni a kimenő vágányokat párhuzamosra ST elemekkel (egyenes, kanyar). Pl. SL-E87-et sehogy sem sikerül ...
Az SL a flex sínre épít? ST váltókkal nincsen probléma, azokkal szuperül kiad minden.

Bocs a sok hülye kérdésért

Azt már én sem tudom. Elég volt egyszer ezzel kisérleterni. Se végálláskapcsolo se visszajelzés. Azért ettöl vannak már fényévekkel jobb konstrukciok is....

Sajnos egyik sem kompatibilis a másikkal...

A régi síneket felejtsd el!
Ha a régi modelljeidet szeretnéd még használni, akkor olyan sínrendszert keress, aminek a profilmagassága 2,5mm.
Ilyenek:

- PIKO A Gleis (ez van a start szettekben is): nem túl drága, de az íves váltói problémásak.
- Tillig H0 Standard: Ez a régi Pilz manapság. Nincs vele vele baj, de már nincs akkora választék belőle.
- Trix C: Ez ugyan 2,1mm-es, de mennek rajta a régi modellek. Viszont ez töltéses sín.
- PIKO A töltéses: Újnak számít, egyébként ugyanaz, mint a sima PIKO A. Csak az összekötő része nagyon sérülékeny.
- PECO: én nem erőltetném, a váltóik, pontosabban azok hajtóművei vacakok, egytől egyig. (Kicsit sarkosnak tűnhet, bocsánat.)

MTB: van hazai forgalmazója, az információs topicban megtalálod Ottóékat: vasuttmodell.hu Nem csak TT van náluk.

Nem tudom mekkora helyed van, de én nem vetném el a TT vonalat, ha szűkösebb a négyzetméter.

Kicsit sarkosítva: ha H0, akkor mindegyik összehozható mindegyikkel. A flexibilis sínek csodákra képesek, meg egy miniflex
Ha a sínkorona magasabb/alacsonyabb ott kicsit nehezebb összehozni őket, de az is megoldható. Nyilván szöszmötöléssel, és szentségeléssel jár, de aki a szabványtól elér, az felvállalja, hogy kilép a lerakomasíntéskész komfortzónából.
Nálam ami most készül, és volt előtte abban van/volt peco tillig, roco, fl, lima, piko. Nem problémáznak a vonatok hogy éppen melyiken mennek. Mennek. A sín-találkozásokra, és az ívekre kell nagyon figyelni, mert a flexit könnyű túlhajlítani.

Pedig egész jó kis asztalt csináltatok belőlük (régi vágányanyagból)
Ezek is makulátlanok, csillognak-villognak, majd valami funckciót kitalálok nekik (elég sok van ahhoz, hogy csak úgy kukázzam, pénzt meg nem tudom mit adnának érte).

Start szett tervben van, ár/érték arányban talán nem rossz választás.
De Piko-n kívül nem nagyon találok más értelmes szettet ...
Ebből lenne valamennyi Piko A sín, a maradék meg Peco.
A váltóállítómű nem tántorít el, így, hogy van alternatíva (MTB - közben megtaláltam én is, hogy hol lehet kapni).

Hely az nem probléma, H0-hoz jóval több cuccom van, meg könnyebb gyártani hozzá dolgokat

Ez a flex sín szimpatikus, biztos sokat fog majd szívatni, de Peco SL-hez kelleni fog.

Piko váltóállítók milyenek? Tudom hogy nem a legjobb minőségűek, de jobbak mint a peco állítóművei? Normálisan működnek? Vagy ehhez is jobb lenne MTB-t vagy valami mást venni? Lehetőleg olyan kéne ami nem alulról mozgatja a váltót.

Minden elektormágnesen hajtóműnek az a hibája, hogy a végálláskapcsolóik a fokozott szikrázás miatt beégnek. Képződik az érintkező felületeken a szikrázás okozta égés miatt egy szigetelő oxid réteg. Nincs kivétel, mindegyik ilyen! A különbség abban van, hogy melyik milyen könnyen javítható?
- A BTTB (nem a régi, 1975 előtti Zeuke, ami egyben volt a váltóval, az újabb, átszerelhető) az viszonylag könnyen karbantartható ilyen szempontból.
- Viszonylag könnyen javítható a Fleischmann, csak erről a boltok, meg a gyártó sem tudnak! A boltokat még értem, hogy nem tudnak a javítási technikáról, de, hogy a gyártó sem???!!! Ha legközelebb jön ilyesmi a műhelybe, majd írok róla útmutatót, meg fényképezek.
- A Tillig is javítható, de nagyon kényes, vigyázni kell vele, mert nagyon könnyen sérül, ha nem kellő óvatossággal nyúlunk hozzá.
- Elég jól javíthatók a ROCO gyártmányok is.

Ami egy katasztrófa az a régi PIKO, és a koppintása a Fuggerth. Minden lábára sántít az eredeti konstrukció is, és a javítása egy rémálom, és nem garantált a siker.

Ja! Az újabb PIKO. Még nem járt ilyen a műhelyben, de borzasztóan drága, különösen az MTB mellett.

BTTB-ből csak ezt találtam, ez gondolom a régi fajta

Tillig-nél is csak ezt találtam, nem tudom hogy ez milyen vagy hogy ez a jófajta-e.

A ROCO, meg Fleischmann-nál meg amiket néztem nagyjából annyiba kerülnek mint a PIKO, lehet én néztem rossz helyen és máshol olcsóbb.

Még valamit. A PECO váltokat csak az eredeti mágnessel tudod biztinságosan váltani vagy kizárolag motoros meghajtokkal. A többi mágneses váltoállitomü harmatgyönge a PECO váltokhoz.

Wintrack gurutól kérdezném: hogyan lehet emelni vagy süllyeszteni a pályát?

Habár nem vagyok guru, de:
- Ha csak egyetlen vágánymezőt szeretnél emelni/sűlyeszteni, akkor duplán rákattintasz a rajzon, és felugró ablakon a "3D" alpontban állíthatod be a magasságot, és az emelkedést/lejtést.

- Ha egy több vágánymezőből álló szakaszt szeretnél beállítani, akkor csöppet komplikáltabb a helyzet. Ki kell jelölni a szakasz kezdő- és végpontját. Ezt úgy teheted meg, hogy a rajzon a sínek közötti összekötésre kattintasz, jobb egérgomb, majd utána a disconnect/connect. Ekkor ott megjelenik egy sárga kör. Ha meg van mind a két vége, az egyik vég vágánymezőjére kattintasz duplán, és innen ugyanaz, mint az előző pontban.

Jól eldugták, köszönöm szépen!

Ime egy uj szuperprojekt:


Bécs modellben

Sziasztok!

Vettem a napokban egy NMJ M61 019-es Nohab-ot, viszont problémáim adódtak, a már meglévő Piko íves váltókkal. Sokszor kisiklik amikor kitérő állásban van, vagy zárlatot okoz. Olvastam már több helyen hogy ezek a piko váltók problémásak, de nincs rá esetleg valami megoldás? Valahogy nem lehet a hibát kiküszöbölni?

Én is hasonlóan jártam, nekem is siklanak a mozdonyok, főleg a hosszú forgóvázas mozdonyok mint például ahogy írtad a nohab. Megoldást eddig nem találtam, én másik sínrendszerre való váltáson gondolkozom.

Váltógyártó topiktársért kiáltunk!
Ő tudja megmondani, hogy mi lehet a baj. Pár évvel ezelőtt már írta, hogy a piko váltók valamiért nem tökéletesek. Viszont nem emlékszem, írt-e megoldást.
Reméljük hallja a kérdést.

Nekem eddig nem volt nagyobb forgóvázas mozdonyom, de tervezek majd beszerezni egy Szergejt vagy Nohabot, akár esetleg a Gigantot is majd, viszont akkor ezeken az íves váltókon gyakran siklanak ki? Mitől ugrik le a mozdony, meg melyik részén? Képet vagy videót tudtok felrakni esetleg? Illetve mivel tudnám ezt itthon letesztelni anélkül, hogy megvenném a mozdonyt 60-100 ezer Ft között és utána derülne ki csak, hogy leugrik néha és hosszú távon nem stabilan használható. 3db R2-es és 2db R3-as íves váltó van most a tervemben, bár egyelőre most még hely hiány miatt nem tudtam sajnos elkezdeni építeni a tervezett pályám, de a sínanyag körülbelül már meg van.

Milyen az a PIKO válto. Mi lenne ha te raknál be képet?

Én rakhatok fel képet, bár nem látom célját, mivel nincs még 6 tengelyes mozdonyom, viszont (#63273) plbl és (#63274) thibeni hozzászólásai alapján nekik is a Piko íves váltóik vannak, viszont van hozzá mozdonyuk ami leugrik néha. Erre lennék kíváncsi, hogy hol ugrik le, vagy merre lesz rövidzárlat a váltón. Egyébként a Piko R2-es íves váltók a BWR -55223, BWL -55222, valamint az R3-as íves váltók a BWR-R3 -55228, BWL-R3 -55227.

Tudod nem tesz jot, ha nekünk kell kikeresni, hogy min is járatod a mozdonyodat. A Piko nem uj cég és közel 70 éve gyárt vasutmodelleket. Azaz a többségnek a Piko ives vallto nem mond semmit.

Az első képen bekarikáztam hogy hol alakul ki zárlat. Ahol találkozik a két sín a forgóváz középső kereke hozzáér mind a kettő sínhez, így rövidzárlatot okozva.

A második képen bekarikáztam hogy hol siklik ki a mozdony. Konkrétan nem kanyarodik el, hanem átugrik a bekarikázott sínen.

Igen azt tudom, hogy régi cég, viszont nem tudtam, hogy van régi típusú íves váltójuk, akár U profilos sínnel. Egyenes váltókra emlékeztem csak, bár én U profil síneket is még egy nagyon régi kis TT gőzősnél használtam, de túl rozsdásak a sínek hozzá már. Máskor akkor pontosítok, mert én egyértelműnek vettem, hogy ha Piko akkor az új gyártású H0 íves kitérőkről beszélek.

#63280 thibeni

Köszi, megpróbálok majd valamit, hátha tudnám tesztelni én is ezeket a pontokat valamilyen 3 tengelyes forgóvázzal mielőtt megveszek egy drágább 6 tengelyes mozdonyt.

Feltöltöttem 3 videót is, sajnos nem sikerült jobban levideóznom.

Bővebben: Link

Ott nem stimmel a nyomtáv.
Két dolgot kell megmérned - ha van mivel. Nemrég raktam be az idevágo szabványt.
1. Ellenörizd a mozdonyon a kerekek belsö távolságát. A kereknek 14,6 mm-re kell lenniük.
2. Ha ez stimmel akkor a válton meg kell mérni a C távolságot az alábbi szabvány szerint:

NEM124

Természetesen az ilyen válto motor vagy állitomü nélkül nem müködhet!

Teljesen jól látható a hiba ezen. Esetleg azt próbáld már ki, hogy kézzel lefogod a váltóállítót és akkor ugyanúgy át tudja e váltani magát. Nem hiszem, hogy ez lehet a gond, de hátha, mert akkor lehet csak egy szervó motor kell alá. Vagy kézzel "debuggolni" a váltót és szépen óvatosan nyomni lassan a mozdony hátulról és akkor a saját súlyától is elvileg leugrik csaj zárlat nem lesz (bár lehet tapadógyűrűs mozdonynál ez nem jó). Nekem a régi Pilz váltó esetén ugrott le hasonlóan a Piko Taurus és így tudtam alaposan megnézni mi okozza.

Próbáltam már kézzel lefogni és ugyanúgy átugrik, sőt van olyan váltó amin van állítómű is és ott is ugyanezt pródukálja.

Igazság szerint lényegtelen amíg zárlatot okoz és sajnos nincs megfelelő mérőeszközöm hozzá.

Oh, akkor lehet tényleg a méretekkel lesz gond amit etwg írt fentebb. Közben megnéztem lassítva is videót, olyan mintha az első tengely már nem tudna normálisan felférni oda, mert a csúcssín-tősín találkozásnál a kerék belső karimája nem fér be és ugrik fel a mozdony (1. kép), ami után pedig ugye a karima a csúcssínen való haladásnál felvágja az utat magának picit (2. kép).

Lehet, de ez vajon megoldaná a zárlat problémát is? Az a baj hogy nincs mérőeszközöm hozzá.

Megnézve a videokat több alapvetö hiba merült fel.

Már irtuk, ezek a váltok igy nem müködnek. Ezekhez elengedhetetlen az állitomü, ami megfogja (rugalmasan) a csucssineket menet közben.
Ha a képen láthato helyen is meg a szivnél is kisiklik a mozdony akkor szinte biztos, hogy nem stimmel a kerekek nyomtáva.
A zárlat a szivnél, meg a kerekek geometriája miatt van. A futofelületnek nem szabad hengeresnek lennie, hanem kuposnak kell lennie. ( nemrégen volt erröl szo, csak nem találom. Akkor képeket is raktam be. A szivnél a kerék nem érhet egyszerre mindkét elágazo sinhez.)
Valamint a futofelületnek sem szabad tul szélesnek lennie. Sajnos a szabvány (NEM310) nem irja le pontosan ezen méretek toleranciáját, igy rengeteg nem éppen szabványos kerék van, föleg a kisszériás mozdonyokon.

( sajnos tolomérce nélkül ezt otthon aligha tudod kimérni, legfeljebb szemre lépésröl lépésre tudod kideriteni a hibák okát. A zárlatot pl ugy, hogy vékony szigetelö szalaggal leragasztod az elágazo sinek tetejét kb 4-5 mm hosszban, vagy tologatod a mozdonyt és figyeled mikor következik be a zárlat.)

Annyira nincs nagy gond.
Van-e miniflexed?
Csatoltam a képet. A piros vonalla jelölt részben kell nagyobb távolságot létrehozni. Ezt a flex szépen megcsinálja. Ilyent produkált nálam a PECO... mire rájöttem.
A siklás: nézzed meg, hogy a csúcssín a nyílla jelölt részen túl egyenes. Itt nagy valószínűséggel nyomtávszűkület lép fel. Picit -óvatosan, pici fogóval, vagy csipesszel- rá kell igazítani az ívre az egyenes csúcssínt . Valószínű azonnal megoldódik a problémád.

Itt egy kép a jobb megértéshez. ( ez szinte valamennyi modern modellválto kritikus pontja).
Itt a két sint szigetelni kell, és a kerék sem érhet egyszerre mint a két sinhez. Egyes gyártok más más trükköt használnak a biztos müködéshez. Ha a kerék futofelülete nem konikus, akkor csak a PECO ötlete segit a kés sin között a müanyag nyelvecske kb 0,1 mm magasabb mint a sin futosikja. Azaz egy kicsit megemeli a kereket azon a szakaszon ahol hozzáérhet a másik sinhez.

Ez a hajlítgatás sajnos nem jött be, ugyanúgy kisiklik. (raktam rá azóta állítóművet is)

Új kérdés:

Vettem egy Tillig standard íves váltót, állítóművel teszteléshez és azon meg máshol keletkezik egy pici rövidzárlat. Bekarikáztam a képen hogy szintén kitérő állásban azon a részen valahol rövidzárlat keletkezik amikor áthalad rajta a Nohab, viszont ez egy kisebb(?) rövidzárlat, mert csak egy kicsit szikrázik, de a vezérlést nem csapja le. Már ötletem sincs hogy mi okozhatja.

Akkor ott a kerekekkel lesz a baj. Nincs mivel megmérjed akkor nem igen tudsz segiteni. Vagy gyárilag ocska kerekek lettek beszerelve vagy csak jobban össze lettek nyomva a kelleténél. ( szük a nyomtáv). Esetleg a középsö tengelynek nincs elég játéka.

Sajnos be kell invesztálni Nagy érvágás lesz, de hidd el megtérül!
Nekem valami ilyen van. Annó a lidl-ben vettem. A második tizedesben téved 3-at, ettől még a kerékbeállításhoz tökéletes.
Digi schubler

Utánna néztem, ott elvben nem lehet semilyen rövidzár, mert az eredeti Tillig váltonak a csucssin meg a tösin azonos potenciálon van, igy ha azokat össze is érinted sem okozhatnak rövidzárt. A képen láthatod, hogy melyik sinrészek mikor milyen potenciálon vannak ( kék - piros). Az egyetlen konfliktus s szivnél jelenkezhet.

Szoval ha neked ott is rövidzárt okoz a Nohab, akkor ott más gond lesz, de az immár biztosan nem a sinrendszer gondja. Lehet, hogy az alváz aljábol log ki valami fémes alkatrész, csavar, ami hozzáér a sinfejhez. ( nincs ilyen modellem nem tudom megnézni).

Ebben igazad van, de ő a Tillig PILZ váltóját használja, nem a Tillig ELITE-t!

A PILZ-ben a szívdarab alatt van egy fém lemez ami összeköti a két csúcssínt, így simán lehet rövidzárlat, ha a keréktávolság nem megfelelő!

Kell oda egy tolómérő - nagy csodákra képes!

Na ezt nem vettem észre - most látom hogy a régi PILZ állitomühöz kialakitott karokat.

Na mindegy, abbol valoban ki kell venni azt a kis lemezdarabkát, és alulrol átkötni a két csucssint a korábbi rajz szerint.
Vagy mérecsgélni és még nagyobb problémát fog kelleni megoldani, ha valoban nem stimmelnek a kerekek nyomtávai.


Meglehetösen meglepett, hogy ilyen gondok jelennek meg manapság egy ilyen ujdonsült modellel. A klubban több száz mozdony van mindenféle eredetü és a váltokbol is legalább annyi. A modellek egy része már több mint 40 éves és eddig csak néhány kisszériás mozdonnyal volt ilyen gond, na meg egyik másik hirhedt gyárral akik tesznek a szabványokra.... igaz azokat már kerüljük.

Meg az is lehet, habár sehol nem találok infot, hogy a mozdony minimális iv igénye R600 mm a válton a belsö iv meg csak R485 mm.
Az R600 egy tipikus érték a jobb minöségü igényesebb H0 modellekre. ( föleg gözmozdonyokra). Ezért is szorulhat a válton.

Megmértem, 3 tengelyen 14,14mm 3 tengelyen 14,31mm. A két középső az amelyik 14,31 meg az egyik szélső tengely. Nem tudom hogy ez sok-e vagy hogy normális-e az hogy nem mindegyik tengelyen ugyanannyi a távolság.

A szabvány szerint 14.6 mm kell lennie. Azaz a kerekek tulzottan össze vannak nyomva.

Közben elővettem egy régebbi piko br e44-est és az is folyton zárlatot kap. Megmértem a távolságokat és sorban: 14,64mm; 14,62mm; 14,72mm; 14,76mm. Ez mitől okozhat zárlatot? ez meg túl széles?

Meg ami fura hogy a Piko Taurus-on ilyen 14,2 és 14,3 között mozognak a tengelytávok és az meg nem zárja rövidre a pályát.

Itt a szabvány és abban B méret. Ettöl világosabban még a bibliát sem sikerült megfogalmazni.

NEM 310

Ami viszont nincs a szabványban az a minimális ivsugár Amennyiben az 600 mm, akkor természetesen a 485mm-s kitéröivben a modell megszorul. Persze ez nem tipikus az alvázas dieselmozdonyokra, de ez a gyár döntése, hogy milyen precizitással épiti a modelleket. Igy ha az alváz középsö tengelyének nincs elég oldalirányu játéka, akkor beszorul a kis ivbe és válton zárlatot okozhat. ( a válto kivitelétöl függöen, amiröl már volt szo).

Aha. Akkor nem egy mozdonyom kilóg ezek szerint a szabványból.

És ha megpróbálnám akkor azt amit korábban írtál hogy át kell kötni a két csúcssínt hogy a pólusok azonosak legyenek? Gondoltam rá hogy akkor elvágom azt a lemezdarabkát amiről írtatok, de a váltó alján nem nagyon találtam olyat ami összekötné a csúcssíneket. Vagy a szívre értendő, és azt kellene szétválasztani valahogyan?

Bocs a sok hülye kérdésért.

Ha nem találod a szivnél az összeköttetést, akkor bárhol a csucs felé elvághatod a sineket. Pl a jobb also képen a zöld jeleknél. Finom lombfürészel vagy vékony csiszolokoronggal egy megfelelö motoros szerszámban.
De elöbb nézd meg tüzetesen a váltot hol vannak elektromosan összekötve a sinek. Általában könnyebb ott megbontani a csatlakozást.
Az szerintem felülröl van ( már min egy évtized ota nem volt a kezemben ilyen válto), a sziv alol nyulik kifelé a sinek meg rá vannak csusztatva.