Én nem.
Volt nálam OFF méretű, N-es Bhv kocsi, csodaszép, Kaláka forgóvázakkal. Nem lehet bele világítást szerelni, mert a műgyanta forgóvázakra nem lehet áramszedést szerelni. És sajnos igazából azt sem bírja, hogy a kerekeket ki-beszereljük. Egyszer, amikor betesszük, azt még igen. A többiért nem lehet felelősséget vállalni.

Szia!

EUR ár webshopon.

Ne haragudj, lehet, hogy régen lezártad a témát, de szerintem nem teljesen jogos a probléma felvetése sem.

Az, hogy akár egy kártyás fizetésnél milyen árfolyamon történik ténylegesen az átszámítás, több tényezőtől függ, például magától a kibocsátó banktól, a kártya típusától (egy VISA kártya EUR-ban jellemzően nem ad ugyanolyan árfolyamot, mint egy MASTERCARD).
Egy bolt nyilván nem tudja, hogy egy adott vevő milyen kártyával, miylen országból milyen bankon át fog fizetni, tehát nem tudja kiírni neki az árat. Az egyetlen dolog, amit tud, az az, hogy forintban a boltban mennyit kellene fizetni az áruért. Sokkal nagyobb baja lenne abból, hogyha félrevezető infot adna ki.

Megjegyzem, egyik német bolt sem ad nekem HUF-os árat, pedig van, ahol "platina" ügyfél vagyok. Azt tudom, hogy ha azonnal veszek egy készleten levő terméket, az kártyával a legolcsóbb. Ha a jó kártyámat használom, akkor majdnem közép árfolxam jön ki. Ha utalással fizetek ki egy megrendeltet, az bizony többe fog kerülni. Forintban. De hogy pontosan mennyibe, azt nem tudom.


Üdv:

BZ

Szia!

Én az ilyen pályáknál általában nem teljesen értem, miért nem jön szóba egy emelt mellékvonal kialakítása. Máris sokkal érdekesebb játékot kínál, mint a "dlikörös körbe-körbe" szaladgálás. Felfele végülis lehet hely.
Ha mégis lenne egy kis plusz hely (előre is), akkor lehet, hogy levinném a pályát az állomástól szintben elválasztott nyíltvonali szakaszra vagy kisállomásra.

Igaz, az is lehet, hogy ez a méret az emelkedéseket tényleg nem adja ki, mert akkor nemigen lehet megcsinálni a javaslataimat. Nem számoltam ki.

Amúgy Luxi barátunk pályája (bár nagyobb, de) hasonló volt és ő "tovább fejlesztette" lefele és felfele is (erről beraktam egy képet is).

Üdv:

BZ

Valoban lezártam, s ha igy gondoljátok, hogy ez igy jo a boltnak akkor legyen.
Sokan nem igy gondolják, de ez csakis a ti gondotok. Én csak tolmacsoltam többek véleményét, ami valoszinü most a covidos idökben került a felszinre, amikor a e-shopok forgalma megduplázodott, és egyesek megtalálták a magyar boltot is, amiben csalodtak. Ennyi.
Érdekes módon a kínaiaknak nincs semmi gondjuk a valutákkal, meg azzal sem mivel fizetsz.

Ezzel az a baj, hogy a legújabb kuplungok igen rosszul működnek nem sík pályákon, azaz aki már kipróbálta az inkább kerüli vagy visszaáll a BTTB kuplungokra.

Ha új kupplung alatt a Tilligét érted, akkor ez így van. Viszont a Kühn kupplungját néha még kézzel is nehezen tudom szétszedni, nemhogy szétakadjon magától. Régebbi asztalomon volt 4% emelkedő, ívvel és átmeneti emelkedő nélkül (nagyon amatőr asztal volt), és még ott se akadtak szét a Kühn kupplungok. A Tillig persze rendszeresen.

Azért, mert kifejezetten kérés volt, ne legyen szintkülönbség a pályán.
Lehetne egyébként, de tapasztalataim szerint 2m hossz alaTT sem a Tillig, sem a Kühn geometria nem adja ki igazán, ha betartjuk, hogy 3% a max emelés 1m sínhosszon.

Elérte azt az időt, túl van már egy 70 órás futásteszten az M44-es alá a Poschmodell által leöntött Tillig klón forgóvázlehajtás, hogy belenézzek. Sokkal jobb a helyzet, mint vártam! Igazából kopásnak semmi nyoma, csupán a tengely alatt látni egy pici kifényesedett részt, de az is inkább a tengely végezte polírozás. Döccenés nem érzékelhető a felületen.

Nekifogtam egy régebbi tervemnek, Uacs! Már az elmúlt évben a kis PIKO cementes silókocsit szétkapva, annak a puttonyairól öntettem néhány donort. Teganp, meg ma délelőtt jól haladtam a dolgokkal.

Itt tartok ép vele. Remélhetőleg délután megkapja még az teljes oldalfalat.

Jol nez ki, de én nem zsiroznám tul ennyire.

Ezt az animációs Filmet láttad már?

Ja, egy kicsit túlkentem.

Tegnap még megkapta az egybe oldalfalat. Mai művelet a puttonyok tetejének kipótlása volt, és az alváz. Ehez vettem anno egy Tillig Sgmmns kocsit. Valójában az jóval szélesebb a kelleténél, de azért nem okozott gondot. Ment az is a marógép alá.

Az MTB háza tájáról van valakinek friss infója?

Korábban arról volt szó, hogy várhatóan februárban már érkezni fog az ABbmot, de lassan eltelik a hónap és még mindig nagyon nagy a csönd... Én meg izgatottan várok

Nincs hajtoerö - Nürnberg - a boltok meg szerte Europában zárva vannak, ugyan ki rendelné meg?

Webshopon keresztül például én. Ottóéknál előrendelhető státuszban van, és én meg is tettem - meg szerintem még egy jó páran, akik nem feltétlenül olvassák ezt a fórumot.

Van még 4 napjuk
Egyébként az M275-öst csak az első negyedévre ígérik, szóval szerintem az ABb szerintem azzal együtt, vagy utána fog kijönni, de ne legyen igazam (mellesleg én is előrendeltem).

Vagy lehet, hogy meg is gondolták magukat, mert müszakilag sajnos nem csucsteljesitmény a járgány hajtása...

Akkor már levették volna a honlapjukról, nem?

Miért? Az van odairva, hogy elökészületben. Más gyártoknál ez az állapot évekig is eltarthat. ( lásd Kühn stb.)
Vagy megprobálják igy ránksozni, azután panaszkodhatunk (lásd Piko)..

Az én szótáramban ha valaki meggondolja magát, az azt jelenti, hogy valamit mégsem tesz meg ;)

Én csak arra gondolok, hogy nem igen vált be az ilyen tipusu motorkocsikban az egy alvázas meghajtás - sok lett a panasz és a tapadogyürük meg meg rosszabbul sikerültek.
Nem tudom, nincs más infom, csak olvasgattam több forumon a morgást meg az elégedetlenséget. Az MTB meg meglehetösen agilis, lehet, hogy valamilyen megoldáson gondolkodnak.

Ezek a motorkocsik szólóban 2-3 személykocsit vontattak. Ennyire nehézkes lett volna ezt a viszonylag szerény tömeget megmozgatni? Ez még a kis PIKO V22B-nek sem kihívás (egyszer kipróbáltam, kb. 12-15 kéttengelyes teherkocsinál kezdett el szenvedni, de ott is inkább a kis tömege miatt volt gond, mert elkapart).

A modell egy csöppet más világ. A régi Märklin, Trix, Fleischmann OFF méretű modellek is csak az egyik forgóvázon hajtottak, minden keréken tapadógyűrűvel. A másik forgóváz meg tapogatta a síneket az áramért.
Fényévekkel jobbak voltak a kortárs Gützold modellek (DB V200, DR BR120, DR V180, V100) pedig a tömegük sokszor kisebb is volt.

Konkrét példa erre, immár ON méretű modelleknél:
Zeuke, majd BTTB nagy villanymozdonyok, és dízelek (BR118, BR130, BR221, NoHAB, E11, E94, stb.) A BR130-t leszámítva azért nem voltak szupernehéz súlyúak. Mégis vígan boldogultak szinte minden pályán. Aztán jött a "fejlődés", amikor valakik megalkották a két új (valójában azonos műszaki alapú) modellt: BR119, BR250. Hiába nagyobbak, csak egy forgóváz hajtott, és őszintén szólva évtizedeket ugrottak vissza mechanikailag. Nem csoda, hogy a Tillig azonnal ki is dobta ezt a két csődtömeget, és alkatrészt sem tart hozzájuk. Én is letagadnám a helyükben, mert amit el lehetett szúrni, azt a BTTB el is szúrta azokban a modellekben. Nincs egyetlen pont sem, amit meg lehetne magyarázni bennük. Amit nem értek, hogy a technológia adott volt, csak adoptálni kellett volna, és lett volna két elfogadható nagy, erős mozdony a TT híveknek. Azonban a két mozdony csak kinézetre erős, gyakorlatilag mindenki örülhet, ha magukat el tudják vonszolni a pályán, nemhogy vontatni velük bármit is!

Ugyanez igaz a magyar vontató motorkocsira is. (Én gyerekkoromban sokat vonatoztam, de egyszer sem láttam ezeket, és nem is utaztam velük. Sok mással igen, ingavonatot toló 424-gyel is, de ezekről csak az irodalomból tudok bármit is. Biztos "meghatározóak" voltak a MÁV-nál...)
Ha csak egy forgóvázat hajtok meg, azon meg kell növelni valahogy a tapadást. A másikról meg nem lehet levenni a súlyt, mert az szedné ugye az áramot javarészt, és az áramszedés meg fékezi ezeket a kerekeket. Ide is kell a vonóerő, ami meg nem hasznosul rendesen, mert nem a modell továbbítására megy el, hanem a "behúzott kézifékek" leküzdésére.
Nehéz ez a popszakma

Nagy ritkán ha elmegyek hozzád a műhelybe, mindig éppen a hajadat téped valami sületlenségen. Ezek fele-fele arányban gyári vagy kontár barkácsolások eredménye szokott lenni.
Legvadabb eddig a Szuper-Piko motor volt.

Ugy van ahogy Steve irja. Alapvetöen ROSSZ konstrukcio egy modell motorkocsiban az egy forgováz hajtása. Ellentétben a valodi jármüvel a forgováz tömegét nem lehet növelni, söt a modellen miután legalább 10x nagyobbak az emelkedök a fizika is belebeszól és az ilyen jármü hajtott forgovázzal elöl kizárt, hogy fel tudjon menni az emelkedöre, mert a jármü tömege a hátsó, nem hajtott alvázra kerül. Az MTB a tapadógyürüket is elbaltázta ( szerencsére csomagolnak a modellhez sima kerekeket is), mert miattuk a forgováz billen azaz jobb esetben 3 kerék ér a sinhez, és a modell kacsázik.
Ehhez jön, hogy a modellt kitömték nehéz belsö berendezéssel meg elektronikával, ami még inkább rontja a fennt leirt tulajdonságokat ( ráadásul a sulypont nagyon magasan a tetö közelébe került a NYAK miatt, ami még inkább rontja a tömegelosztást az emelkedön.).
Tapadogyürü nélkül egy hasonlo méretü és kivitelü cseh motorkocsi ( nem ennek a cseh verzioja) sima egyenes vizszintes pályán 3 modern jo csapágyozású Y kocsit volt képes elhuzni 3% emelkedön már egy kocsival is elkapar, ha hátul van a hajtott alváz. Ha elöl akkor, már 1 kocsi is sok és megáll.
A tapadogyürüs verziot nem probáltam, mert alapbol nem vagyok az ilyen kerekek hive, ahol csak lehet kerülöm ill cserélem. Ráadásul a gyürük minösége is egyre rosszabb, van olyan mozdonyom ami 20 m menet után elszakitotta a gyári gyürüt.
Ehhez jön az áramszedési gond is.
Sajnálom, de nem igen van jo hirem a modellröl legyen az akármilyen szép.

Arrol mi sajnos egyre kevesebbet tehetünk, ha gyártok vagy a kontárok ignorálják a fizika alapjait.

Értem, köszönöm. Az áramszedők fékezőerejére nem is gondoltam.

Az mondjuk való igaz, hogy a modell eredetije sem volt egy hibátlan konstrukció.

De az még mindig ég és föld ha összehasonlitjuk a valodi nagy jármüvet a modellel. A kicsiben egészen mások a fizikai törvények hatásai. A modellnek a surlodása és veszteségei összehasonlitatlanul nagyobbak, mint a nagy vasutnál. A sulypont nagyon rossz helyen van, a motor teljesitménye és a hajtás veszteségei sokkal rosszabb arányban vannak. Biztos láttál már esetet amikor emberek vigan tologatnak egy sok tonnás kocsit. A modellben meg gyakran a tücsapágyazott kocsi is megáll a lejtön......

TT motorvonatok, motorkocsik eddig többnyire egy forgóvázon hajtottak voltak,
( Kühn BR 650, MTB 850, Tillig VT 137, Tillig Desiro, Jatt/Tillig Fliegende Hamburger, ) valamiért nem kerestek a gyártók más megoldást.

Söt egy japán 4 kocsis szerelvény közepén egyetlen jacobs alvaz van meghajtva, azaz 10 tengelyböl mindössze kettö. - nagyon jol mutat a vitrinben.
A Tillig Desiro legalább annyival jobb ( már ha nem kap pestist a cinköntvény), hogy nehéz fémböl van két keret, azaz mélyre tudták vinni a sulypontot...ott is csak a középsö alváz van meghajtva és az nem igen huz extra kocsit.
Tudom sajnos a 2 alvázas kocsiknál ez mindig egy kihivás, és kérdés mit áldoznak fel a modellhüség oltárán, illetve a vevövek mi a fontosabb a kifogástalan belsö berendezés vagy a megbizhato müködés. Itt grammokon mulik sok minden meg az üzemmodon. Ha olyan motorvonatrol van szo, amelyik nem huz más vagont, akkor ugy ahogy még sikerülhet összehozni a konstrukciot. A kétrészes jármünél jobb a helyzet, ha a középsö alváz hajtott, mert az szimmetrikus hegymenetben.

A Desiro pont egy forgóvázon hajtott, én is tömködtem minden lik-lukba ólom darabkákat, hogy az emelkedőn fel tudjon menni. Az SVT motorvonat, amit a JATTtól vettek át, van a középső forgóvázon hajtva. Valóban, a belső berendezésen van a hangsúly, azt nem akarják feláldozni, mert látványos. A Kühn motorkocsiban szépen el tudták dugni a hajtást.

... és ugyanez vonatkozik az Off H0 testvéreire amit etwg írt. Ott sorakoznak még az egy forgóvázas mozdonyaikkal a Jouef, Lima, FLM, Hornbi ... az amcsikat már nem is sorolom. Aztán merjek szót emelni a fórumokon, hogy a pálya túlzott emelkedését a modellmozdony nem viseli el büntetlenül sokáig.

A Tillig Desiro nem a középső, hanem az egyik szélső forgóvázán hajtott. De mivel nem vontat mást, nálam elfogadható a futása (az asztalomon a max. emelkedő 25 ezrelék)

Így van, a Tillig Desiro-k az egyik szélsó forgóvázat hajtják meg. Elvileg nincs is baj vele, de kényes a modell a tapadógyűrűk állapotára. Ha kicsit is kopottak, akkor elvész a vonóerő. A másik "baj" ezekkel, hogy a régi BTTB síneket utálják, a 286-os íveken (váltók) sokszor siklanak. 310mm ív alatt én nem kínoznám őket.

Egyébként a szintén Tillig VT137 motorkocsi is fokozottabb törődést igényel a tapadógyűrűk terén. Csak ebben a modellben nagyobb átmérőjű kerekek vannak, így a gond ritkábban jelentkezik.

Bocs elkevertem a desirot. Nincs ilyen modellem egy baratom modellje járt nálam jo egy éve, és rosszul emlékeztem a megoldásra.

Én amondo vagyok, hogy inkább legyen minden tengely hajtva egy 4 tengelyes motorkocsin mint csilivili komplett belsö berendezés ami föleg ilyen régebbi tipusu, kis ablakos motorkocsin csak szögecsszámlálok szivverését emeli. Egy hosszu vékony tengely a kocsi közepén a mi méreteinkben szinte láthatatlan lenne meg ma már vannak olyan kicsi motorok amik a padloban is elférnek azaz csak ott kellene egy kicsit büvészkedni, és kb 200 mm tengelytávolságig biztosan megoldanák a modell hajtását, esetleg olyan kacifántos modon is mint a Roco legujabb sinibusza a CSD M152 (Bzmot).
Ugy látszik a gyártoknak olcsobb a tapadogyürü, meg a reklamácio, mint némi fejtörés...

Biztos igazad van, csak az MTB ABbmot motorkocsija, amiről a vita indult nem 4 hanem 5 tengelyes, mivel az eredeti motorkocsi hajtott forgóváza 3 tengelyes.

Az sajnos semmit nem valtoztat a tényeken, söt ront, mert a 3 tengelyböl, csak kettö hajtott. A modell mozdonyban, motorkocsin minden nem hajtott tengely nagy veszteség.

MTB honlapja szerint a H0 ABbmot 3 tengelyen hajtott.

Mi TTröl beszéltünk. Ott csak 2 tengely hajtott..

A Zeuke T 334-es vidáman elhúzta a hajnali prolit és egész nap boldogult az iparvasútak kiszolgálásával, pedig csak két tengelye volt hajtva. A mozdony is, a vagonok is műanyagban sikló csapos tengelyekkel készültek akkoriban.

Egy modellvasúti motoros jármű megtervezése éppen úgy mérnőki fleladat, mint az előkép megalkotása. Ha egy amatőr barkácsol, akkor évek és kudarcok sora vezet csak eredményre.

Üdv.: György

Nyilván nem lehet, egy 3 tengelyes mozdonyba 4 tengelyt szerkeszteni, ( forditva ugye elö szokott fordulni).

A #64291-es hozzászólásban az MTB H0 ABbmotjáról írtál, mint elhibázott konstrukció és nem találom hol lépett át a TT változatra a diskurzus. De, a TT-ről nem is írhattál, hiszen még nem létezik! Az, hogy az MTB oldalán mi szerepel egy modellnél, erősen tájékoztató jellegű csak. Pláne, egy talán azonos, de még szintén nem létező (kék pötty) modellnél írottakat alapul véve...
Egyébként nem látom a nagy bajt a H0 változatnál, mert csak MÁV-os két féle, plusz egy GYSEV jelent meg és ahogy nézem szépen viszik, nem olvasok tömegesen rossz kritikákat róla sehol...

Nem tudom miböl következtettél a H0-ra, TT topikban vagyunk, és a magyar verzio valoban nem létezik, de a lengyel már egy éve itt volt nálam, és az az alapja a Ganz motorkocsinak is.
De itt volt a cseh CSD 850-s is. Mindegyik ugyanabban a bajban szenved. Ráadásul a 850-s gyakran 4-5 kocsit huzott. Ennyit a modell még sik pályán is csak csuszással tud mozgatni. A boltban ha ki is probálják, azon a dilikörön, ha van, mindegyik elmegy, a bajokat csak a házi pályán veszed észre. (Még a modulon sem, mert ott alig van emelkedö).
És én nem nézem a kereskedelmi sikert. Én is várok még a 850-s kistestvérére, ami H0-ban már van. CSD 820-sra.
Nyilván, hogy sokan megveszik, mert hasonlo jármüvek alig vannak a kinálatban, de az nem garancia a jo megoldásra, inkább a csalodásra, vagy megy a vitrinbe.
Ha jol tudom ez eddig az egyetlen Ganz motorkocsi TT-ben.
Az ember mindent megvesz, miért ne, ha tetszik?

Szerintem a félreértés oTT kezdődött, hogy a rossz konstrukcióra H0 méretű példákat is hoztam fel, mert a mi méretünkben örvendetesen kevés az ilyen baklövés.

Haladgatok a mozdonyok mellett a silókocsival. Megkapta a bordázatot, és a temérdek lyukat.

Jol néz ki, habár nem igen ismerem az eredetit.

Csak tudnám, hogy hogy tudsz rézvezetékből ilyen egyenes csíkokat csinálni