Köszönöm az infót. Azért kíváncsiskodom, mert egy alapos karbantartás kell a gépezetnek és tudni szeretném mi vár/hat/ rám.
Szénkefém van itthon a "jóleszmégvalamire" sarokban jó pár darab, egy időben gyűjtöttem mindenféle kommutátoros gépből, úgyhogy van alapanyag bőven, sőt szívesen adok belőle ha kell valakinek.

Azt sajnos távuton nem igen lehet elsajátitani.

Ahhoz neked kell otthon nekiülnöd. Elöször is tiszta ( föleg a motorok szétszedéséhez) környezet kell ( hogy megtaláld az elrepülö alkatrészeket). Ilyenre jo egy tiszta pelenka vagy fehér teritö és szorosan ülj az asztalhoz, mert az öledbe esett alkatrészeket a legritkább esetben lehet megtalálni.
Szoval nagyon ovatosan, jo szerszámokkal, csipesszel szedd szét a dolgokat és figyelj oda mi hogyan van/volt. Föleg az apro rugok veszélyesek, azok Ikarusz ükunokái. A modellekben rengeteg egyedi konstrukcio van, igen nagy ritkaság még egy gyáron belül is, hogy egyforma megoldások vannak, mi meg nem ritkán fél évszázados ipari történelmet tartunk a kezünkben.
Manapság az interneten rengeteg modellhez megtalálhato az eredeti vagy ujra feldolgozott rajz, mi hogy és hogy van/volt az eredetiben. Érdemes ezeket a rajzokat összegyüjteni.
Sajnos a modern kor azt is hozta, hogy a gyárak már nem adják ki a modellekhez a szervizleirásokat alkatrészlistákat, igy gyakran nagyon sok modellhez direkt kihivás megtalálni az eredeti alkatrész számát vagy a rajzát egy esetleges utángyártásra.

Egy ujabb meggondolatlan tendencia a modellvasuti világban. Az egyik legnagyobb modellgyárba ugy látszik eljutott a vasmentes motorok dicshimnusza, hogy azok milyen tökéletesek meg megbizhatoak. Kaptak az alkalmon és kiadtak egy uj “luxus” sorozatot ( több mint. 50% felárral) gyönyörü festéssel és részletekkel és természetesen az uj motorokkal. Az már nem jutott el a konstrukcios irodákba, hogy az uj motor általában dupla olyan gyorsan forog, igy a mérnökök semmit nem változtattak a mechanizmus kevésbé luxus változatán. Az uj, joval drágább modell már fél tápfeszültségen gyorsabban megy, mint az elödje teljes feszültség mellett. S még volt pofájuk beleirni a használati utasitásba, hogy a DCC - ben hogyan kell leszabályozni a motort. Ugy látszik ahhoz sem igen értenek, ha azt hiszik, hogy ekkora különbséget le lehet gyözni. ( azt meg a motor nem fogja kibirni). Azt, hogy igy elvesztik a vasmentes motor jo tulajdonságainak több mint a felét azt hiszem nem zavart senkit a gyárban A szabályozási tartomány 5-6V -ra szükül, arrol nem is beszélve, hogy sok analog trafo, csak 2 V felett indul ( annyi kell az áramszedés veszteségeire is) igy marad a siralmas 2 - 6 V szabályozási tartomány. Mindez több mint 300 Euroért. ( ez a mozdony volt a luxus sorozat legolcsobb tagja)

2 fogaskerék cseréjével meg lehetett volna oldani a gondot.
Az ember elszomorodik ha ilyet lát.

Mhh... Lásd, a DCC-s topicot, nekem is hullik a maradék hajam...

Kösz a jótanácsokat, mindenképpen nagyon óvatosan fogok nekiállni. Mivel öreg darabokról van szó, és ha esetleg több darabra esik szét mint, kellene, gondolom nem kis erőfeszítés pótolni az alkatrészeket.

65815. Sajnos hasonló a tendenciát követnek már mindenhol. Olcsó gyártás, nagyobb eladási ár, gyorsabb meghibásodás= sokkal több cserealkatrész, ami újabb profit a gyártónak.
Ami a szomorú, hogy az esetleges cserealkatrész esetenként silányabb minőség mint az eredeti gyári , így aztán az ördögi kör bezárult.

Egy újabb kérdés: a papucsos sínek kb . mikortól vannak forgalomban?
A papucs alatt azt a kis "C" profilú összekötő elemet értem.
Sok helyen látom ezeket a síneket a mozdonyok , vagonok mellett, talán ebből lehetne következtetni a gyártási időre (?).

Gyakorlatilag a minöségi sinek mindig ilyenek voltak. Csak keletnémet sporolos idökben a kis pénzüeknek hozták ki a ( valoszinüleg fel nem használt konzervdoboz alapanyagbol készült) kalapsineket. A sogorék egyik nem rég felszámolt hires gyára is ilyen technologiát választott, csak az anyag volt jobb ( alpakka) és abbol lehetett valodi sinkeresztmetszetü modellsint késziteni. ( azt elvben lehetett C papucsokkal is csatlakoztatni.)
A keletnémet PILZ ( ma Tillig) már az 50-s évek elején teleprofilu sinekkel jött - kb 10 évvel megelözve a nyugati gyárakat, ráadásul H.Kurz professzor által kifejlesztett modellvágánygeometria rendszertöl ma sincs jobb. A PILZ sineknek 2 baja volt.
1. Hogy a keleti piacra acélból hengerelték, amit befuttattak rézzel.
2. Csak pult alatt, vagy még ott sem volt mindig kaphato.

Véleményed szerint szabaduljak a régi "U" profilos sínjeimtől, váltóimtól és inkább az "I" profilos rendszerre álljak át?
Esetleg néhány darabot tegyek el, valami múzeumi kincsnek?

Csak ajánlani tudom. Sem a modellhüség sem az elektromos és mechanikai jellemzöi nem ok arra, hogy az ember megtartsa öket.

Köszönöm szépen, hallgatok a profi tanácsára. Valamennyit meghagyok, az unokának összerakok egy egyszerű pályát, hagy játszon, szokja a modelleket. Van úgyis pár ősrégi darabom amit gyerekfejjel nem kíméltem, itt-ott töröttek, hiányosak, ezekkel nem baj ha tanul.
Szeretnék még tanácsot kérni: a márkák minőségi sorrendben melyik hol áll?
Amióta böngészem a hirdetési oldalakat, sokfélével találkoztam , nem tudok igazából dűlőre jutni.
Én a PIKO-nál leragadtam, abban az időben még volt a Märklin a TT méretben és slussz, ja meg a HOBBI-bolt a Deák téren és ha jól emlékszem a Ferenczi(?) a Fő utcában. Van mit bepótolnom....

A sín gyártók közül melyiket érdemes preferálni?
Köszönöm a segítséget előre is.

Kukkancs be egy jobb bolt honlapjára, ott rendszerint méretarány szerint is csoportositva vannak a modellek, és ott láthatod, hogy minden méretarányban akár több tucat gyárto is van.
A modellek alapárai már sok mindent elárulnak a minöségröl meg a választott technologiárol ( fém müanyag), de azt nem lehet állitani, hogy az olcsobb modell rosszabb, söt.
A kiszemelt modellek többségéhez találsz egy sereg leirást tesztet, söt itt ott már komplett bemutato videot ( már magyar is van) . Rossz modell alig van, konstrukciohibás viszont nem ritkaság, amikor pl a több tengelyes mozdonynak csak egy tengelye hajtott, vagy egyébb hajmeresztö dolgok vannak, itt is néha irunk ilyesmiröl.
Válogass és kérdezz, s ne hagyd magad elringatni mindenféle marhasággal, amivel többnyire csak az árat emelik a modell értékét nem igen.
Egyre vigyázz a modellek a modellhüség és egyébb nem mindig egyböl érthetö okok miatt sokkal kényesebbek, mint az általad ismert modellek. Igy egyik másik modell nagyon jo minöségü pályát igényel a másik meg olyan filigrán, hogy gyakorlatilag kézbe sem vehetö.
Nemrégen láttam egy amerikai videon olyan csomagolást, hogy a dobozbol egyenesen a sinre lehetett csusztatni a mozdonyt ( azt már nem mutatták, hogy hogyan lehet oda visszacsusztatni..... ).
A PECO legujabb ujdonsága is egy „mozdonylift“ amire a mozdony öneröböl feljár és igy lehet kiemelni a terepasztalrol, és vissza is lehet ezzel a szerkezettel rakni. Az egyetlen baja, hogy egy lift csak kb 12cm hosszu mozdonyt tud szállitani, igy akár 3 is kellene (összecsavarozva) egy hosszabb H0 mozdonyra.

Amelyiken elfutnak a vonataid.
Nem vicc!
A mai sínek döntően 2,1mm (2,07mm) profil magasságúak. Sok régi modell nyomkarimája azonban ettől nagyobb, így leérnek a talpfákra.
Szerencsére vannak még 2,5mm magas sínek is, így ezeken a régebbi modellek is elfutnak baj nélkül.
Tehát, ha vannak a '60-as '70-es évekből modelleid (PIKO, Fleischmann, stb), és meg is akarod tartani őket, akkor 2,5-ös sín kell. Ha ezek nincsenek, vagy mennek a leves... akarom mondani vitrinbe, akkor szélesebb a választék.

Megoldás lehet a kerekek cseréje alacsonyabb nyomkarimájúra? Mondjuk a kocsiknál valószínű, de mozdonyoknál, ahol a meghajtást is át kell vinni, mennyire elérhető?

Semennyire. Kár ilyenen gondolkodni. Sok gyár még a legujjabb mozdonyhoz sem tud/akar cserekekereket szállitani, nem még egy matuzsálemi mozdonyhoz.
Miután utálom a tapadogyürüket igyekszem minden uj mozdonyhoz gyürünélküli kereket is beszerezni, néha elképesztö akadályokba ütköztem. Nem ritkán a fél mozdonyt ajánlották a tartalék kerékpár helyett.
Még itt ott meg lehet probálni leesztergálni a nyomkarimát, ami egy meglehetösen veszélyes vállalkozás a kerekek szerkezete miatt és jol felszerelt mühely kell hozzá.

Kerékcsere a legvégső megoldás legyen.
Ahogy Csíkos Mester javasolta, 2,5mm sínrendszer felkutatása és megvásárlása (Roco, Pilz, Fleischmann, stb.,);

Régi PIKO, Lima, Rivarossi, Fleischmann, stb modelleknél megfelelő kerék hiányában esélytelen.
A régi Gützold (ne tévesszen meg senkit a VEB PIKO doboz!)
- V180, később BR118
- V100, később BR110
- V200, később BR120 (cseh T679, nálunk Szergej)
mozdonyokhoz van új gyártású, modern kerékpár. Gőzösöknél a kerékcsere reménytelen vállalkozás.
De a régi kocsik is problémások lehetnek, nincs mindhez olyan kerékpár, ami megfelelő lenne.

Szóval: egyszerűbb 2,5-ös síneket választani, ha maradnak a régi modellek használatban.

Hahó!
Hogy vagy?

Ma már nem nagyon van az Általad felsorolt sínekből semmi. A Fleischmann le is állt minden H0 cuccal, így a sínekkel is. Kár, mert a ProfiGleis az jó volt.

Van viszont:
- PIKO A Gleis
- Tillig H0 Standard
Ez utóbbi a régi Pilz, de szűkebb választékkal. A PIKO-nak meg problémások az íves váltói.

OFF
Kösz szépen még a szanatóriumban vagyok.
ON
A használt piac még teli van az általam említett sínekkel.

Húúú! Van infó bőven! Öreg fejjel van mit tanulnom
Böngésztem egy nagy csomó oldalt , többek között az osztrák Willhabenre is ráakadtam.
Itt láttam Kleinbahn síneket, először azt gondoltam tömör anyag de egy közeli képen egy lemezből görgőzött profil jött le. Jól láttam , nagyon gagyi? Érdemes foglalkozni vele?

Irtam, hogy annak a minösége jobb, mint a Pikoé ( jobb anyagbol készült és egy kicsit sinnek néz ki). De csatlakoztatni más sinekhez nem egyszerü.

Azért van ám még egy kérdés, hogy szeretsz-e vesződni régi dolgokkal, és vakarni az üstököd egy-egy probléma megoldásán?
Szeretsz-e a neten, meg másodkézből használt, ki tudja milyen állapotú dolgok után kutatni, amiknek már régen megszűnt a gyártása, és sok esetben maga a gyár sem létezik már (lásd: Kleinbahn)?

Ha igen, akkor hajrá, én szurkolok!

Ha nem, akkor felejtsd el ezeket!

Sasold meg a Peco Code 100 síneket is. Szintén 2,5 mm magasak, ár/érték arányban szerintem a legjobb és rengeteg minden van hozzá, váltóik is szépek (van szigetelt és polarizált verzióban is).

Szép estét mindenkinek !
A LIMA sínről szeretnék véleményt kérni. Látszólag sínszerű sín , nem lemez.

Nem tudom a jelenlegi milyen, de régebben gyakran használták a Mehano sineket, azok rendes profilu, de acél sinek voltak.
A LIMA most a Hornbyhoz tartozik, nem tudom honnan veszik a sineket.

Közben utánnanéztem, hogy a Rivarossi meg a Jouef sinek azonosak és kinézésre alpakka. Ami egy kicsit zavaro, hogy a LIMA sinek 2 különbözö dobozban kaphatok. 00 meg H0-s dobozban. Sajnos más info nincs ( a geometria ott van a Lima honlapon).
Allitolag a PECO SL-100 sinrendszerrel kompatibilisek, de ezt csak olvastam.

Ne!
Ami a használt piacon fellelhető, azt érdemes kerülni.
Az újak, meg nem igazán elterjedtek, idehaza legalábbis nem.

Köszönöm, megfogadom!!!!!!

Meg állitolag van a sinek között vagy 281 mm-es iv is, ami még TTben is kevés, nem hogy H0-ban.

Üdvözletem!
Segítséget kérek! Vettem jó régen egy Thalys (remélem jól írom) szettet és az egyik vagon kapcsolószeme elment a vadászmezőkre.
Hol tudnék venni hozzá egy másikat? Vagy tudtok eladó készletet ami donornak lenne jó?
A hirdető felületeken akad egy-kettő eladó készlet, de ennél "gazdaságosabban " szeretném megoldani, ha lehet.
Köszönöm előre is!

Ez nem lesz egyszerü ügy. Esetleg irj a gyártonak.

Tanulópénz.....

Ha csak eltörött, esetleg probálkozz ragasztással.

Sajnos nincs meg a "pucuka"

Akkor meg kell probálni a masik kocsiból kivenni és lemásolni, esetleg kinyomtatni 3D -ben.

Igazad lett , írtam a Mehanonak , a válasz (fordítóval) sajnálják a történetet, de nem foglalkoznak alkatrésszel, vegyek új szettet 176 Euróért. Hm.......

Nos! Ha sikerül megfelelő ragasztót találni és ehhez kérem a tanácsaitokat, akkor úgy néz ki, a Thalys talpra, akarom mondani sínre áll.
Bosszantott a gyár válasza, előszedtem és átnéztem az összes kapcsolót és megtaláltam a hiányzó "pucukát"
Most már csak valahogy oda kell gyógyítani. A képeken látszik , hogy nagyon kicsi az eredeti felület, viszont alulról lehet erősíteni.

A második képen jobban látszik, ott az íves résznél lehet valami erősítést beragasztani.
A 65955-s képen jól látszik, hogy az egész kar egy nagyon amorf "Z" alak, elég hosszan benyúlik a forgóváz felé.

Probáld meg az UHU HART KUNSTOFF nevü ragasztot.

Igen, UHU !! Ezer-ezerháromszáz forint körül van egy tubussal.

Köszönöm az infókat és a segítséget.

Megy a másik "fórumon", hogy mi az igazi mérethelyes modell, meg mi mi számít magyarnak, stb, stb. Közben a "nagy szakértők" csendben egymás torkának esnek, értelmetlenségek miatt.

A képen egy "mérethelyes" "magyar" személykocsi van. Bolti termék, ott lehet megvenni.
Nem tudom, hogy MÁV állományban volt-e valaha, de DRG, DR, vagy DB festésben egészen élethű modell ez a ROCO termék.
Persze a doboz oldalán a felirat is csalogató, mert szakértőnek látszik tőle a modell. Szerintem azt kellett volna ráírni, hogy "freelance". Ez a német "egységkocsi", vagy, ahogyan mindenki ismeri "Donnerbüchsen", nem igazán volt jellemző a hazai síneken.
De javítsatok ki, ha tévednék. Az nem ér, hogy volt belőle összesen 2db, és hat hónapig rángatták valahol egy 375-tel.

Tényleg nagyon szánalmas amit egyesek csinálnak.
Szinte a nullával egyenlő amit kapni lehet MÁV festésű I-II-III. korszakos kocsikban, és akkor én nagyon örülök a (megszűnt) Deák "sosemvolt" mérethelyes és tökéletes Csuka kocsijaimnak.

Ha valakinek érdekes lenne, tettem fel egy relatíve ritka modellt az apróba:
Märklin-Hamo

A nem jellemző és a nem létezett két nagyon különböző dolog , és a freelance csak az utóbbira érvényes. Ennyi erővel az összes prototípus-mozdony is freelance modell lehetne.
Egyébként ezzel a pályaszámmal pont létezett MÁV-os Donnerbüchse kocsi (forrás).
Hogy mettől-meddig azt nem tudom, de a valósághűségen (aminek nincs köze a mennyire jellemző kérdéshez) már akkor sem esik csorba, ha csak egy napig létezett

Ahha!
Köszönöm! Ma is tanultam valamit!

Nem gondoltam, hogy egy ennyire jellegzetesen német kocsi létezett hazai színekben.

Nekem rémlik, hogy talán még nyitott peronos is volt, szintén az 53xxx pályaszám-tartományban

Március 27.-én vettem át a BB Athearn H0 Union Pacific EMD SW9 (TR5) #1870 Cow & Calf (Téhénkéjét és Bociját) Mindkettő gép motoros, azaz 8 tengely hajtott. EMD SW9 - TR5 a General Motors Electro-Motive Division építette 1951-ben. Egységenként egy EMD 567B tipusú 12-hengeres 1200 lóerős (895 kW) motor hajtja. Azaz az összteljesítménye 2400 LE. A képen látható Caboose régebbi beszerzés. Csíkos-műhelyben bevizsgálva, garazsírozva lett a következő húsz évre. Kérdezősködtem a Facebook segítségével. 70/80 -as évek, az első acél lendkerekes változat, ezt váltotta a réz lendkerék. Lomha, 1,5 Amperes motor - Csíkos is ilyesmit mért - de masszív jó mechanika jellemzi. Az alkalmazott fogaskerekes áttétel a maga idejében kivételes volt, és a többi játékvonat-gyártó által elérendő mércét állított fel. Boci képét látva elcsodálkozott, annyira eredeti. Aki írt nekem, már az összes BB Athearn gépének a rézlemez érintkezőit átépítette úgy, mint ahogy a Tehenen van. Ennyi.

Megérkezett az InterMountain 45521-04 kat.sz. Northern Pacific 91130 hútő. Vele kiegészült a már meglévő múltszázad eleji kicsiny flottám 3db -ra.

Áldott Húsvétot kívánok minden kedves modellező társnak!