Mi is minden vasutmodellezönek kellemes karácsonyi ünnepeket kivánunk, és ne legyen karácsony vonat nélkül.

Érdeklődöm, hogy kinek van tapasztalata fal mellett, tartókonzolra szerelt pálya építésével kapcsolatban. Én mostanában egy ilyen megoldáson töröm a fejem, mert a szoba kialakítása olyan, hogy így jobban ki tudjuk használni a helyet. Egyedül az tart vissza, hogy nem szívesen dolgoznék az alaplap alsó felén, hanyatt fekve, fej fölött. Gondoltam arra is, hogy esetleg a parafa ágyazatban viszem el a vezetékeket a falig és ott vezetékezek hosszában. Egyelőre tanácstalan vagyok, minden ötletet és esetleg megvalósítási tapasztalatot szíves veszek. Előre is köszönöm: Ernő

Nekem anno volt így kialakított terepasztalom. Egy erkély beépítését követően futott körbe a fal mentén, kb. derékmagasságban, "C" alakban. A két végén egy-egy fejállomással, középütt egy átmenő állomással, kétvágányú pályáva, TT méretben.
A rögzítéshez Dexion Salgó állványból vágott darabokból készítettem derékszögű háromszög konzolokat, azok egyik szára ment a falra, a másik tartotta a munkafelületet. (A Dexion állvány darabokhoz akkor ingyen jutottam hozzá, ez volt a fő szempont.)
A vezetékelés nem volt éppen kényelmes, de egy "sámlin" ülve még az én, "nem épp szabványos" (198 cm magas vagyok) alkatommal is meg lehetett oldani. Sajnos fénykép nem maradt fenn róla, és többszöri költözés miatt ma már nincs meg, de ha nem akarsz nagyon komoly terepet építeni, akkor szűkös hely mellett simán kivitelezhető, és érdekes vasútüzemet lehet rajta berendezni. Természetesen minél szélesebb a sáv, amin dolgozhatsz, annál jobb, de a nyílt vonalaknál akár 15-20 cm is elég, csak az állomásoknak kell szélesebb hely.
A legfőbb előnye, hogy nem foglal el sok helyet, nem feltűnő, cserébe a leírt kompromisszumok mellett használható.

Csak ötlet... Én így csinálnám:
- A pályát tartó alaplapról lefelé rövid, hajlékony vezetékek lógnak le. Ezt egyszer kell jól megcsinálni, később már nincs vele munka.
- A pálya alatt, lenyitható szerelőlapok. Ehhez csatlakoznak a lelógó vezetékek. Itt kell mindent bekötni. Így a tényleges szerelést nem egy vízszintes lap alján, hanem egy függőleges lap oldalán kell végezni. Mivel ez nem tart súlyt, lehet vékony furnérlemezből is. (Én használt szalagparkettából csinálnám, mert abból sok van otthon... Bár kicsit kemény a felülete a csavarozáshoz, de előfúrva nem gond. )
- Kulturált, nincs szem előtt, nem porosodik a vezeték, nem akad bele minden, amit aláteszel.

Ez jó gondolat. Annyira jó, hogy kár, hogy nem nekem jutott eszembe!

Nagyon köszönöm! Tényleg jó ötlet. Egyébként a mostani "lábon álló" kis asztalt is az átszerelések idején úgy csináltam, hogy oldalra döntöttük, így közel függőleges lapon kellett dolgozni. Szalagparketta maradék nálunk is van bőven! Egyébként a mostani asztalnál a rétegelt lemeznél is előfúrtam a csavaroknál, így sokkal könnyebb volt dolgozni. Nagy lökést adtál a megvalósításhoz!

Örülök, hogy segíthettem!

Söt van egyszerübb is. A boltokban kapni lapos kábelcsatornát 30x10 mm meg nagyobb keresztmetszet is. Ennek a teteje ( a terepasztalon az alja
) bármikor nyithato.

Téééényleg! Hogy ez eddig nem jutott eszembe! Mondjuk, amikor én az említett pályát építettem, még nem voltak ilyen szipi-szupi cuccok...

De a kábelcsatornás megoldással azért van némi probléma:
- A teteje (itt alja) nyitható, de ez azt jelenti, hogy "leszedhető" és nem azt, hogy "lehajtható".
- Ebből következik, hogy a szerelést a kábelcsatornában továbbra is egy vízszintes felületen, alulról kell végezni. Így a kérdező eredeti problémáját nem oldja meg.
A terepasztal és a szerelőlap között tetszőleges távolság megvalósítható, így a szerelőlapon sok minden rögzíthető: elektronika, relé, stb... A kábelcsatornában nem biztos, hogy ezek elfének.

Pontosítanék: Van olyan kábelcsatorna, amely nem leszedhető, hanem kinyitható fedelű. Ezzel együtt valóban fennáll az Általad vázolt probléma gyökere, hogy ti. a kábelcsatorna lenyitva továbbra is vízszintes szerelőfelületet ad (ha csak nem a normál szereléssel ellentétesen, azaz a fedelét a szerelőlapra rögzítve teszik fel), és az egyéb eszközök ebbe nem (vagy csak bajosan) rögzíthetőek.

A nyitható csatornára én is gondoltam, de itt valójában több probléma van. Az egyik az, hogy a fedél kinyitásakor a vezetékköteg az öledbe hullik, ha csak nem teszel külön rögzítő toppancsokat és kábel kötegelőket.A másik, amit Ti is írtatok, hogy a sorkapcsokat nem tudom a csatorna fedelére rögzíteni, azaz továbbra is fej fölött kell dolgozni és ugyanez a helyzet bármilyen kiegészítő elem, pl. relé alkalmazásakor. Még egy ellenérv a csatornával szemben. Sajnos nálam elég sokszor változnak a dolgok, hála az unokák ötleteinek, meg többször van, hogy játék közben derül ki, hogy praktikusabb lenne másképp csinálni. Ezért én a mostani asztalon a vezetékezést kétrészes. bepattintható kábelbilinccsel rögzítettem, kb 15-25 cm távolságokban. Ezen utólag akár a bilincs nyitása nélkül is át tudok fűzni néhány vezetéket.
Mindent összevetve Lazsi ötlete meggyőzött. Igaz, hogy így van egy kis asztalos munka, de a későbbiekben sokkal kényelmesebb az életem.

Arra is van több trükk. A csatorna fedeléböl levágsz szépen kb 1-2 cm széles darabokat amiket felkattintasz a csatornára 2 - t a végpbe egyet meg a közepére. A maradékot meg félbevágod és közéjük kattintod. Igy ha bármelyiket leveszed a drotok nem pottyanak le.
Ha a csatornát nem az asztal közepére teszed, akkor az oldalán bàrhova furhatsz lyukakat ahonnan ki lehet huzni a 2-3 vezetéket váltohoz stb.
Teljesen nem lehet megúszni az asztal alatti munkát, de nagyon le lehet egyszerüsiteni.
Egy ilyen megoldás ha a magasabb kábelcsatornát ( azt hiszem 50x30 mm) nem az asztal alá szereled hanem pl a külsö szélére 90 fokban elforditva, azaz a teteje vertikálisan a szoba felé néz. ( lehet a terepasztal külsö lába merevitöje ( megsporolsz némi fàt)
Igy ezt nem kell vágni, egyszerüen feléd nyithato. Optimális esetben ülve szemmagasságban van. A csatorna elég mély, hogy benne csatlakozok is elférjenek. Igy a felülröl lemenö kábelnek csak lyukat kell furni a csatorna hátso falába, és már ott vannak a drotok az orrod elött és kényelmesen megoldod a csatlakozást pl WAGO csatikkal. Manapság kaphato olyan csati is, amit a szigetelt huzalra lehet rányomni annak megbontása nélkül ( optimális a GND, TAP stb vezetékekre). Abba a csatiba 2 másik kábel is dughato azaz egy csatival 3 helyre tudod vezetni bárhol a kivánt potenciált.

Ezek után kíváncsi leszek, melyik megoldás mellett marad, és mennyire válik be. Mindenesetre mind a két megoldási mód ötletes.

Én ezt a fajta vezetékkötést csak erősáramú kivitelben, nagy keresztmetszetű vezetékekre ismerem. Ha esetleg van konkrét típus, amit Te is használtál, annak örülnék.

Nem tudom mi a nevük én ilyeneket használok.
Ezek nem igen birják a bontást ( azt hiszem az utolso 3s csatik kikerültek a kertbe a fünyiro keritéshez.)

Mostanában a drágább, de jobb naracssárga Wago csatikat használom van 2,3 meg. 5 lyuku. Ezt bármikor lehet bontani, de le kell pucolni a szigetelést. Mind a kettö 0,25 - kb 1,5 mm-s huzalig müködik, lehet merev vagy licni. Mi a modellvasuton akár több vezetéket is egy lyukba dughatunk.

Bocs, de ezektől kerülget az idegbaj. Állandó kontakthiba források. Nem Nálad, meg nálam, csak ugye az átlagos modellező társunk az nem képzett villanyszerelő, így az ő kezükben ezek a kötések nem lesznek biztosak.
Remélem mindenki érti, hogy mire gondolok, nem bántani akarok senkit, vagy lebecsülni. De ennél egy sima "csoki" is biztosabb laikusoknak.

Ne ijesztgesd a nagyérdeműt.
A WAGOnál majdnem kizárt, az nagyobb erövel csipi be a huzalt mint a néhai Zeuke, Piko meg plane a PILZ csatlakozok. ( a nyugatiakat nem is érdemes emliteni).
A csokinak az a baja, higy ha vékony licnis huzalt probálsz belecsavarni akkor a csavarral garantáltan elvágod a vékony szálakat..
De hát ennyit talán minden modellező el tud dönteni. ( a kábelcsatornában csavaros csatlakozok is elférnek.)

Láttad már, hogy avatatlan kezek hogyan csupaszítják meg a vezeték végeket?
Tudnék mesélni!
Ma már én az utolsó sarki barkácsboltban is csak olyan "csokikat" látok, amik védőlemezesek, vagyis a csavar vége nem a vezetéket nyomja, hanem egy lemezt, és a lemez szorítja meg a vezeték végeit.

Igy van, csak az a baj, higy a lemez miatt szinte lehetetlen licnisdrotot abba bedugni.

De hadd dönste el mindenki kinek mi felel meg jobban.
Én már a WAGO hive vagyok. Nem kell szerszám, bármikor bonthato, és a licnis meg a kemény drot is jol passzol bele.

Sőt, még alumínium vezetéket is köthetek bele, a réz mellé! Van hozzá alupaszta is.
Egyébként tényleg meglepő, hogy a wago egyszerre képes egy dekódervezetéket is rendesen fogni, utána meg egy 2-es tömör rezet is. Természetesen a nyitogatós változatra gondoltam.
Jó volt vele villanyt szerelni

Szia, elnézést, hogy új regisztráltként egyből ilyen hozzászólást írok, de az István által is jelzett lemezes sorkapcsok esetében használhatsz a sodrott vezetékek esetében érvéghüvelyt. Így simán be tudod dugni.
Merev vezeték esetében pedig hosszabb blankolással és visszahajtással nagyobb keresztmetszetet és merevebb vezetékvéget érhetsz el.
A WAGO az nagyon jó, de egy terepasztal aljára, oldalára azt nem igazán tudod felfogatni.

Légy üdvözölve közöttünk!

Egy kicsit félreértettél.
Egy szoval sem beszéltünk a csatlakozo rögzitéséröl. Ha jol emlékszem arrol volt szo, hogy a kábelcsatornában elhelyezett vezetékekböl kellett kiágazás késziteni, ahol a WAGO csatik csak fel vannak szerelve, de nincsenek rögzitve (ahogy egy fali dobozban sem).
A sodrott vezetékek hüvelyezésével csak az a baj, hogy a modellvasuton mindenféle méretet használunk, és azok beszerzése - föleg a vekonyabbaké gyakran nagyon körülményes és igen megdrágitja a huzalozást. És garantáltan nem az van kéznél vagy a készletben ami kell.

Nyilván ha olyan a huzalozás, ami vahol fixen van szerelve oda jobb a csavaros csatlakozo.

Szia, üdvözlet a klubban!
Itt van 3 fénykép (2 katalógus, 1 pedig élő), hogy milyen sokféle adapter létezik a WAGO kapcsokhoz. Szinte minden körülményre van megoldás. Nagyon praktikusan használhatók, különösen a felnyithatóak. Én a hazai megjelenésük óta (az pedig nem tegnap volt!) használom az erősáramú szereléseknél, teljesen megbízhatóan, hibamentesen. Nyilván teljesen más az ára, mint az István által a (#65919)-ban említett csavaros "csoki"-nak. Egyébként ezekből a csokikból ma már sajnos nagyon sok gyártónál (főleg az olcsóbbaknál) hiányzik a nyomólemez, így alapvetően csak tömör vezetékekhez jók, a sodrottakat vagy érvégezed, vagy beónozod. Mindkettő macerás kicsit. Én az utóbbit szoktam tenni. Elnézést a képek minőségéért, mobillal készültek sebtében.
Üdv: Ernő

Szeretnék egy asztalt építeni és a sínkészletnél állok most. Elsősorban a váltókat szeretném jól kiválasztani. Nem szeretnék töltéses sínt. Így a Piko A, Peco közt gondolkodom. Visszaolvasva inkább a Peco lenne a nyerő. Van-e más alternatíva?

- Követelmény a 2,5mm-es profil, mert vannak régi modelleid?
- A PECO eléggé jó, de a váltók állítóművei közvetlen betápot kérnek Paks-ról, biztosíték nélkül.
- A PIKO sem rossz választás, de az íves kitérői problémásak, még a saját modelleiknek is.
- Ha nem túl komplikált pályát szeretnél, akkor képbe kerülhet a Tillig H0 Standard. Ez régen Pilz néven futott, ebben tudok segíteni is, ha kell.

Köszönöm!
A Peco egy servo állítóval vállalható megoldás lenne. 2,5-es sínre gondoltam. Az állítóműveknek 2 A-től nagyobb áram kell? Van asztal alatti és a sín melletti változat. Az asztal alattira gondoltál?

Mindenképpen szervó, vagy MTB váltóállító motor.
A saját állítóművét valahogy ki kell küszöbölni az életből. De ha nagyon vágysz egy padló felettire, nekem van egy elküldöm neked postával ingyen. A piko Fz1 tartozék kimenetén nem vitte át. Egy 3A stabilizált táp már megküzdött vele...

Mindegy, mivel állítod, csak az angolok által gyártott akármikkel ne! Az ősi Zeuke, vagy PIKO papírtalpas váltók állítóművei azokhoz képest az áramtakarékosság mintaképei.

Na jo a PECO vàltoban egy baromi rugo erejét kell leküzdeni, s nem a vàltok pehelykönnyü nyelveit.

Teljesen mindegy, hogy miért van. Mégis mekkora trafót gondoltak telepíteni egy házi pálya alá?

Amikor azt az állitomüvet tervezték, talán kisebb trafokat nem is tudtak gyártani.
Abban a korban egy Märklin, Hornby/Triang mozdony sem igen mozdult meg 1 A alatt. Biztos emlékszel még a PV vasutra ahhoz is milyen trafo kellett.

Teszek magasról a brit hagyományokra!
2021 van, illene lépni! Azon a színvonalon már a Zeuke is átlépett még 1965 táján...
Jó reggelt Britannia!

Sajnos ma a visszalépés a divat.
Nézd meg a brit kinálatot.
Épp a minap jeleztem nekik, hogy itt a kontinensen ( nekik tengerentulon ) már vagy 30 éve a kis mozdonyok is lendkerékkel vannak szerelve. A tesztben az egyik legujabb 3 tengelyes Hornby tolatomozdonyka megállt minden válton.
A brit modellsajto tesztelöinek, meg az a fontos, hogy rugoznak-e az ütközök, milyen csapágyakban futnak a kerekek (s ha nincs, akkor az egyböl minusz 20-30 pont), de az még fel sem merült, hogy még a Bachmann is a legocskább motorokat épiti be a brit piacra szánt modellekbe, és lendkerék, sebesség nem is téma, de áll a bál, ha egy alig 1 mm széles diszitö vonal nem ott van ahol kellene vagy meg van sérülve a mozdonyon vagy a kocsin, vagy a gözmozdony nyitott konyhájában nincsek festve a kezelöszervek meg az orák.

Mi is nemrégen tárgyaltuk, hogy az angol barátom sorra nyirta ki a mozdonyait a drága Gaugemaster tirisztorosvezérlöpulttal, mert hát az áttételen sporoltak, igy a mozdonyok nagyon gyorsan mentek, ezért a GM pulton csak a félsebességgel lehetett velük járni, ami a tirisztoros vezérlés esetén a legkritikusabb állapot és leégeti a motorokat.
Egyetlen ottani szaklap sem rágodott még ezen a témán. Én meg még 1984 körül irtam egy cikket az akkor még szinte ismeretlen elvárásokrol a modellmozdonyok vezérléséröl és publikáltam egy régebbi - még germanium tranzisztoros - amerikai kapcsolás alapján továbbfejlesztett az akkori elektronika adta intelligens megoldást.
A legszomorubb, hogy mindez egy olyan országban történik, ahol szinte a világ minden idevágo irodalma anyanyelven elérthetö, és az angol és amerikai modellezők kimagaslo anyagokat publikáltak, amik mind forditás nélkül hozzáférhetők, de az ipar magasrol tesz erre és megy a maga gyakran elképesztöen elavult utján.
Ez olyan mint amikor 4-5 éve egy Bentlyt probáltunk a barátommal, a régi kocsiját egy ujabbra akarta cserélni. Az uj modellben már volt GPS navi, de hogyan ( a csomagtartoban egy CD válto volt, ha jol emlékszem 2 CD-t lehetett berakni, hogy a szomszédos ország térképe is müködjön.). A kocsi ára joval 6 jegyü Euro felett kezdödött
(Természetesen a CDk nélkül, állitolag az alapcsomag 30 CDt tartalmazott)

Tanulatlanság, tájékozatlanság, tapasztalat hiánya, igénytelenség. Szabadon választott, nem kívánt rész törlendő.

Ezeket meg leplezni próbálják az Általad is említett 1mm-es, félresikerült vonal emlegetésével.

(OFF: Bentley. Azért volt benne az a navigációs rendszer, mert a két évvel azelőtti Audi rendszerét tették bele. Az gondolom meg van, hogy a Bentley márka a VAG csoport tagja...)

Én csak azt nem értem (nemcsak ebben a témában, de z már messze menne), hogy egy tradicios gyár számára , miért fontos ilyen rossz tradiciok fenntartása, amikor a néhai alapitok az emlitett cégeket éppen arra alapitották, hogy egy jobb megoldást találtak mint az akkori átlag, ami kiemelte öket a többi közül. Mi lenne ha azt a tradiciot tartanák fenn a folytonos innovácioval a szakemberek képzésével meg válogatásával?
Dehát látjuk, hogy még a nagy vasuti kocsikban sem vezetö gondolat a jo megoldás keresése.

Nem vitatom a technikai -technológiai előrehaladást az eltelt évek során, de csokiügyben birizgálja a szemem egy apróság: már a régi Trost könyvekben (pl.Vasútmodellezés, , 1975) is benne van, hogy a sodrott vezetékek végét lehetőség szerint ónozzuk be... ugyanez lehet a megoldás a licnit elharapó csokira is. Tehát az egységsugarú user számára házilagosan is lehet üzembiztos megoldást találni, és nem mellesleg, egyrészt olcsóbb, másrészt ennyivel is kevesebb műanyag x@r megy a szemétbe, ha egyszer bontani kell az asztalt.

Nem beszélve arról, hogy a mai "csokikban" már egy lemezt nyom be a csavar.

Nem azt vitattuk, hogy mi a jobb, hanem azt, mi az adott feladatra az egyszerübb.
És ma már szerencsére van választék, és egyik tipus sem veszik kárba, ha elbontod az asztalt, mert a csokit is ujra lehet használni meg a Wagot is.
Azt meg döntse el mindenki, hogy mikor melyik csatlakozáshoz melyik a jobb.
A csokihoz minimum csavarhozo kell, Trost szerint meg még forrasztopáka meg cin is.
A Wagohoz elvben semmi.
Az én asztalomon mind a kettö előfordul, söt a csavarosból a kinai a legjobb. Ezen meg vannak számozva a csatlakozások ( könnyebb a kábelkönyvet vezetni) a csatlakozások joval biztosabbak mint a hagyományos csokinál, mert a leszorito lemez nagyon ötletesen van kialakitva és biztosan megfog egy csavar alatt akár 2 különbözö vezetéket is ( licni meg merev huzal).
Nem akarok senkit semmire rábeszélni csak teljessé tettem a választékot.

Tetszik az MTB motoros megoldási lehetőség. Az MP5-ösről néztem videokat. Szépen mozgatja a váltókat. DCC-ben a Digikeijs 4018-assal jónak is tűnik.

Újraszámolva. Futaba servo és servo eszközdekóder = kedvezőbb ár.

Ne felejtsd el, hogy a szervohoz rendszerint még nénány mikrokapcsolot is kell bütykölni. Az MOben ez mind benne van.

Ezt nem tudtam. Hová kell a mikrokapcsoló és minek? A Peco váltókhoz polarizációt is tudó dekóder kell? Mi az a "MO"?

Bocs az MO-ert a kis telefonon mellé nyultam.
Az MP meghajto.
A sziv áramellátását sokkal jobb a mechanikus mozgástol függövé tenni mint az elektronikára bizni.

Ha szervóval állítasz, akkor két dolog kell a szervó mellé (megjegyzem az sg8-as fillér cucc is bőven elég váltóállításhoz)
- szervóvezérlő áramkör ami lehet kettő 555ic-s egyszerű áramkör, vagy egy kicsit bonyolultabb megoldás - van rá sok DCC-t is értő kapcsolás.
- szervó mellé (kellhet) egy szívpolarizáló egység (is). Ezt működtetheti maga a szervó is a karjával (kétállású mikrokapcsolót megnyom, vagy nem), vagy a szervóvezérlő elektronika kapcsolgat egy relét. Itt lehet annyi huncutság, hogy a relé előbb/később kapcsol, mit a szervómozgás, de ezt ez polifuse biztosítékkal ki lehet küszöbölni.

Erre megoldás az MTB állítómű, amiben benn van a szívpolarizáló kapcsolás (és abban a polifuse biztosíték biztos-ami biztos elven).
Érdemes elgondolkodni rajta, hogy melyik utat válasszuk ár/érték/ beszerelhetőség/vezérelhetőség/kényelem szempontjából az MTB nyer, mert ugyan drágább, de fényévekkel könnyebb vezérelni, és beállítani is mint a szervót.

Kedves Jenő!
Meg tudnád adni a kínai csoki típusát, vagy rendelhetőségét? Köszi: Ernő

Pontos neve nincs, screw terminalt keress.

Valamikor nálunk is létezett telefonosok használták meg mindenféle kisfeszültségü hálozatok szereléséhez, de az mint sok jo dolog felszivodott a Nirvánába. Szerencsére van Kina, ahol még ismernek némi tradiciot.
Aliexpress, banggood stb.

Az MTB MP5-höz milyen DCC- s dekóder való, jó?

A vicc, hogy mágneses váltóállítómű dekóder kell hozzá (állandó kimenetre kell állítani), nem a motoros. Mert a közös a GND, a két pozíció pedig a kettő vezérlő pozitív. A motor mindig előre megy, ezért nem kell polaritást váltani.
Mesteri találmány, nálam már 8 éve mindennap bizonyít!!!!

Ha DCC a neghajto, az egyik másik dekoderen meg kell hosszabbitani a kapcsolo impulzust.
Nem követtem annyira, igy nem tudom a pontos okát, de többen mondják, hogy a kapcsolo impulzusra csak moccan. ( lehet, hogy a dekoderek impulzusai lettek rövidebbek vagy a motor mozgása lassult le, esetleg a DCC feszültség lett alacsonyabb).
Engem nem érint igy nem is igen izgat, csak hallom.