Ilyent honnan lehet venni/beszerezni, kunyizni (stb)? Nyomtatni esetleg? Van rajz hozzá?

Irj privatban.

Húha ez a váltójelző engem is érdekelne.

H0 9 fokos FREMO kitérők, immár ezek is 3D nyomtatott aljakkal.

0m

H0 48 XI 300 1:9-es geometriájú kitérők.

TT 10 fokos angol 3D nyomtatott aljakkal.

Gratulálok, nagyon jól néz ki!

Gyönyörűek!

Hogyan működik a nyomtatott alj? Ahogy a képen látszik a pici felfelé kiálló karmokat nyomtatod, és ezekbe bele van pattintva a sínszál? Elég a nyomtatás pontossága ehhez, hogy rendesen megfogja a sínt?

Van valami más módja is a rögzítésnek ami nem látszik?

Miből nyomtatsz? Sima PLA, vagy valami más?

Hogyan lesz a végén pályává összeállítva? Ugyanolyan fém papucsokat teszel rá alulról, ami a legtöbb sínrendszeren van?

Hi!

Köszi az elismerést!
Ez SLA technológiával készült, a pontossága 0,05mm. A síneket befűzni kell, nem bepattintani, és így rendesen tart. Öszzeilleszteni is ugyanúgy kell, mint a gyári cuccokat, igazából azzal kompatibilisre vannak készítve. Ez az utolsó angol pl. a Tillig TT sínjeivel passzol.

Köszönöm a választ!

Nagyon érdekes ez a megoldás, hogy teljesen nyomtatva van a sín műanyag része. Akkor sima PLA-ból FDM módszerrel nyomtatva ez esélytelen szerinted is, igaz?

Olyanon gondolkodtam, hogy a pálya alatti alapozást nyomtatnám PLA-ból, ahol nem az alapszinten van a sín. Emelkedőn, hídon például. Ehhez pedig csavarral rögzíteném a sínt. De hogy pontosan hová kerülnek a talpfák azt nem lehet előre tudni, ezért a rögzítési pontokat utólag kell befúrni ennél a megoldásnál. Arra gondoltam, hogy ha már úgyis nyomtatással készülne az alapozás, akkor miért ne lehetne csak a sínszálat hozzá rögzíteni, ahogy te csinálod.

De a PLA nyomtatás pontossága szerintem nem elegendő ehhez, az SLA pedig még drágább, úgyhogy erről a megoldásról egyelőre lemondok.

A PLA valóban felejtős, meg sem közelíti azt a pontosságot, ami ide szülséges (legalább is ami az én elvárásaimnak megfelel). Próbáltam.

Még az SLA nyomtatók közül is csak a 4K vagy nagyobb felbontású ad megfelelő eredményt, és a gyanta sem mindegy. A sima gyanta nem jó, mert nagyon törik, én is kétféle gyanta keverékét használom. És persze ezek jóval drágábbak, mint a normál szobrokhoz való gyanta, 30e ft felett van literje.

Ne tedd!
Esetleg ABS-ből nyomtatva, de ahhoz meg olyan nyomtató is kell(ene).
Maga a PLA nem éppen egy időtálló alapanyag.

Steve

Nem tudom hogyan jutottál arra a következtetésre, hogy a PLA nem éppen idötállo anyag. Én pontosan ezért kb 2 éve ilyen anyagbol csináltam kábevezetöket egy virágágyra, és abban vannak kifeszitve a huzalok a csigák ellen ( egyszerü villanypásztor).
A virágágy kint van a kertben a napon és rendszersesen öntözve. A mai napig nem látni semmi öregedést. ( nemugy, mint a boltban vett szürke elosztodobozon ( amibe a trafo meg az elektronika van) azt az idén cserélni kellett, mert elporhadt a virágláda oldalán.
Igy bátran kinyomtattam a körfütöház ablakait is a kerti vasutra. Semmi jele eddig az öregedésnek ( a legolcsobb PLA-bol lettek nyomtatva.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Filament_(3D_nyomtat%C3%A1s)
olvasd el.....................

Én is úgy olvastam, hogy a PLA hosszabb távon nem stabil és UV érzékeny.

De az értekezések lezárásaként fogadjuk el azt, hogy sínanyag készítésére a technológiából eredően (főleg kisebb méretarányokban) nem igazán alkalmas.

Én is olvastam pár éve, éppen ezért kisérleteztem, és nem tudok igazat adni az ilyen irásoknak. Akkor kezdtünk el egy kerti vasutat épiteni, amihez sok nyomtatott alkatrész kellett, és a mai napig kint vannak a kertben.

A képek eltüntek.
Szoval itt a fehér 3 éve van kint a kertben tüzö napon. A fekete fiatalabb ( magasabbra raktam a huzalt).
És az elosztodoboz, amihez tilos hozzáérni mert porrá változik.

Mielőtt a műhelyben megváltoztak a szerviz vállalási szabályai (vagyis, hogy kisszériás, egyedileg átalakított, festett, koszolt, stb. modellek javítását nem vállaljuk), volt alkalmam látni pár 3D nyomtatást. Azon túl, hogy a fiam egyből diagnosztizálni tudta a darabból, hogy mi volt a baj a nyomtató beállításával, maga a PLA minősége, mint alapanyagnak, nem győzött meg. Nyomtattunk mi is PLA-ból pár dolgot, mondjuk szerszámtartót a műhelyasztalra, de komolyabb dolgokra nem alkalmas szerintem sem. Arra nem használnám, hogy pálya alépítményt készítsek belőle, mert utólag megmunkálni, vagyis lyukat fúrni bele, és akár önmetsző csavarokkal ráerősíteni valamit... Hát, meg lehet próbálni, de én maradnék a hagyományos rétegelt lemeznél ilyen esetben.

Ez soha nem volt kérdés, a PLA nyomtato alig tud 1/10 mm alá menni, és hozzám is került egy és más amit az én gépem az én beállitásaimmal sokkal szebben ki tudott nyomtatni. A minap néztem az egyik vadiuj nyomtatot a boltban, az is nagyon szépen dogozott. Én is el-el csodálkozom sok nyomtatott alkatrészen, amit mintha a kutya szájábol huztak volna ki.
A modellépitéshez mindkét technologia kell.
Ez a forgováz meg a kerék pl az én nyomtatomon PLA-bol készült, teljesen megfelel az elvárásoknak. ( a kereket eredetileg rézböl akartuk önteni, igy ez csak mestermodellnek készült. Végül mégis a nyomtatás mellett döntöttünk (28 darab), mert egyszerübb a szigetelés) Igaz, hogy nem TT meg H0 méret, de pl a TT mozdonyon a füstszekrény ajtaja szintén PLA anyagbol készült otthon.
Minden munkához alapvetö igény az anyagismeret és az anyagválasztás.
Most csináltak nekem a régi kinai mozdonyokba fogaskerekeket rezinböl, még nem épitettem be, remélem birni fogja a terhelést.
Azt pl PLA technologiával nem lehet megcsinálni. ( Modul 0,6. csavart 22 fog ), de a konyhai mixerbe már egy éve gond nélkül müködik a M2-s fogaskerék, amit én nyomtattam ABSböl ( PETGböl akartam, de az nem lett jo, pedig sokkal jobb anyag.).

Egy ujabb megoldás az egyszerü és megbizhato válto, jelzö, stb állitáshoz. Ez a kis kütyü az áramszadök lehuzására lett kifejlesztve, de bármi mást mozgathat. Fö elönye, hogy kicsi, elvben akár 10 mm mozgást is tud és csak egyetlen vezeték kell a két állás eléréséhez. A nyomogomb (DCCben a egy F kimenet) megnyomására a motor 180 fokot fordul. Valamivel kisebb mint a közismert szervo, és árban is ugyanazon a szinten van. Csak a többi alaktrészt kell otthon legyártani.

MTB váltóállító sufintuning ))

Nem egészen, hanem egy közel 40 éves konstrukcio miniatürizált változata. ( akkor még az MTB tulajdonosa is talán csak oviba járt.).

Köszönöm az információt! Még a filamentes nyomtatás is teljesen új lesz nekem, úgyhogy azzal fogom kezdeni az ismerkedést a technológiával, és csak ágyazatot illetve építményt fogok nyomtatni, sínt nem.

> Maga a PLA nem éppen egy időtálló alapanyag.

Alapvetően a kísérletezgetés és az alkotás öröme miatt fogom csinálni, úgyhogy az időtállóság problémája nem tántorít el egyelőre. El sem tudom képzelni, hogy annyi ideig lenne használva az eredmény, hogy elporladna. De jó tudni erről a problémáról, köszönöm a figyelmeztetést!

40 db TTe kitérő

10 darab íves TTe kitérő, r300-24°/ r600-12°. Tillig 83500 sínprofil.

azTTe de jók lettek !!!

Sziasztok!
Én még kezdő vagyok
Amúgy TT-ben utazom és ott is inkább a modell Tillig sineket szeretek.
Szeretnék én is sima kitérőt készíteni azonban én nem szeretem az elektromos váltokat, mert asztalon mindig dugdosni kell. Tehát van valami kézi állítási mód? Esetleg rudazatos?
Hol tudok ilyen váltokat venni, amelyek házilag készülnek, kézzel?
Előre is köszönöm!
Tomi

Gyakorlatilag bármilyen váltot át lehet alakitani kézi állitásra.
Két fajta van.
1. Helyi állitás ahol az állitomü közvetlenül a válto mellett van.
2. Kézi távirányitás valahol az asztal széléröl.

Sajnos Europában nem nagyon támogatják az ilyen megoldásokat igy eltüntek a katalogusbol a kézi állitomüvek, vagy csak nagyon drága fém, szinte élethü utánzatok érhetök el ( Weinert: ha még gyártja) vagy kis sorozatban készitenek ilyesmiket.

Több barkács megoldás forog közkézen.
Az egyik legprimitivebb megoldás az egy filléres tolokapcsoloval oldhato meg.
Lásd a képet. Ennek a kezelögombjába fursz egy kb 1 mm-s lyukat, és innen egy kb. 0,6-0,8 mm-s drottal megoldod a kapcsolatot a váltoval. Esetleg lehet a drotba egy Z alaku elasztikus részt görbiteni, igy a rud rugozni is fog. ( a drot lehet akár egy kiegyengetett GEM kapocs is).
A kapcsolo járata kb 3 mm ami a TT-ben untig elég.
A kapcsolo kontaktusait fel lehet használni a válto polarizálására vagy a jelzök müködtetésére.
Csak azt kell megoldani, hogy a kapcsolo mechanikusan aránylag mereven legyen rögzitve a váltohoz képest.

Ha távolbol akarod kézzel kapcsolni arra is több megoldás van.
Ugyanezt a kapcsolot szerelheted az asztal szélére majd a mozgatást át kell vinni a váltohoz.
Ha egyenes a vezeték, akkor használhatsz finom sárgarézcsövet kb 2 mm átmeröjüt és benne egy gitárhurt vagy hasonlo keményebb drotot. A csö belsö átméröje ne legyen több mint 1 mm-l nagyobb mint a drot átméröje.
A repülö modellezök gyakran használnak kész bowdeneket, ahol egy tefloncsöben megy egy kb 1 mm vastag hur. Ezt akár görbiteni is lehet, azaz nem kell egyenes ut a váltohoz.
Én az egyik modulterepasztalon ugy oldottam meg, hogy a tolokapcsolo közvetelnül a válto alatt van, a modulon keresztben egy 2 mm-e hegesztö pálca megy, mind a két szélen kiáll kb 1 cm-re. A hegesztöpálcsa végeire kis fagolyokat vagy hasonlo foganytut ragasztottam. A terepasztal alatt a hegesztö pálcához egy keményebb vasdrotot rögzitettem, ami a kapcsolot mozgatja. Azaz a modul mindkét oldalárol lehet a váltot kezelni. A gombot nyomva vagy huzva lehet a váltot állitani.

Amerikában és talán néhány europai boltban is kapni ilyen kézi váltomüvet H0 méretben, de akár passzolhat a TThez is.
Söt ujra megjelent egy kézi hajtomü a Tillig katalogusban is.

Z váltók, Märklin geometria után szabadon, Peco IL-1 code 60 profilból.

És még egy kép az előzőkhöz.

Gyönyörűek, mint mindig!

A csúcs utáni rész jól látom, hogy nicsen izolálva? Úgy kell bekötni, hogy a váltó vezérlője egyben a polaritást is váltja ennek a résznek? Utána pedig izoláltan kell csatlakoztatni a csatlakozó sínekhez?

Köszi és pontosan!

Elég sokat elemeztem a pályám elektromos problémáit, és azt a hibát is felfedeztem, hogy van olyan váltóm ahol a csúcsnál zárlatot tud csinálni a mozdony kereke, mert túl szűk az izolált rész. Nem minden körben, de sokat járatva időnként előjött ez a hiba, attól függően hogy éppen hogyan áll a kerék. Ezért szerintem ésszerű az eredetileg nem így tervezett váltókat is ilyenre alakítani. Gondolom azért nem ilyen az összes váltó, mert ez nem működik úgy, hogy csak összedugjuk és már mehet is a vonat, hanem a hozzávaló és jól bekötött állítómű nélkül nem is működik egyáltalán.

Jól gondolom, hogy azokat a váltókat érdemes egyedileg gyártani, amilyen geometriával nem kaphatóak kész termékek?

Nem feltétlenül.
A képen felül a gyári Märklin miniClub normál váltó, alul pedig a váltógyártó kolléga által évekkel ezelőtt elkövetett darab található. Az építési nagyság az a Z, vagyis 1:220.
Szerintem ordít a különbség, és a 6,5mm-s nyomtáv ellenére nagyon is jól látható, hogy melyik a szebb kivitel, messziről is.

Még valami a zárlatokról:
Nem biztos, hogy a váltók ám a ludasak. Habár H0-ban a PIKO A-Gleis belső íves váltói problémásak lehetnek. Különösen az olyan modellek esetén, amiknek hosszú, háromtengelyes forgóvázuk van. BR130/132 Ludmilla, vagy egy MÁV V63 Gigant. Jellemző, hogy a PIKO saját Ludmillájának a futása sem tökéletes ezeken a váltókon.

Elektromos szempontból is többféle váltókialakítás van, de jellegéből adódóan ez a legstabilabb. Természetesen a váltószív polaritásának vezérlése miatt picit bonyolultabb is, de a stabilitás szerintem megér ennyit, hisz ennél a kialakításnál a kitérő minden millimétere el van látva árammal, és megfelelően állított kitérőnél nincs lehetőség zárlatra sem.

H0 villamos hózentróger. 15 fokos 45mm-es vágánytávolsággal. Burkolva lesz, így nincs lézervágott talpfa.

Márcsak a Vignol sinek hiányoznak.

Szép munka, mint mindig...

Kérdés merült fel bennem a szakaszolások kapcsán.
Csupán kíváncsiság!

1. Jól gondolom, hogy a pirossal jelzett megszakításnak elvileg nincs jelentősége?
Mert ha a jobb alsó kitérő egyenes állásban van, akkor a bal alsónak is úgy kell állnia. Ha kitérő irányban áll, akkor viszont a bal alsó sem állhat egyenesben. Vagyis a piros karika mindkét oldalának mindig ugyanolyan potenciálon kell lennie.
Kivéve persze, ha engedélyezett a váltó felvágása, mivel ez villamos...
Gyakorlatilag azért lehet mégis jelentősége a szakaszolásnak, mert a két váltó (a jobb és a bal oldali) nincsenek fizikailag összekötve, tehát kaphatnak eltérő vezérlést.
(Lehet, hogy ezzel meg is válaszoltam magamnak a kérdést... )

2. Jól gondolom, hogy a zölddel jelzett szakaszokat fixen össze lehet kötni az alsó zöld sínszállal?

Köszi!

1. Megválaszoltad a kérdést, de van olyan helyzet, hogy ellentétes potenciálon vannak. Ha az átszelés szívdarabjait is polarizálni akarod, és a két átellenben lévő kitérő kitérésben van, akkor a másik két kitérőnek egyenesben kell állnia. Logikailag így jön ki. Az átszelés szívdarabjait az átellenben lévő kitérőknek megfelelően kell polarizálni, tehát a bal alsóval a jobb oldalit, és a jobb felsővel a bal oldalit. A másik két kitérő csak a saját szívdarabját polarizálja. Így három állás van, jobb lent-bal fent, jobb fent-bal lent vagy egyenes. Ha nem polarizálod az átszelést, akkor tk. kétállásosra is lehet csinálni, tehát vagy egyenesben vagy kitérőben van az összes váltó.

2. Jól gondolod, sőt muszáj összekötni. Ha megnézed, itt is úgy van, mert a középső három NYÁK-csíkon nincs átvágva a fólia.

Szia,

ahol a gondot látom ( a multhéten kellett egy kerti vasuton modifikálni a modellhü váltokat), hogy a vezetö sinek tul rövidek.
Ezek a járgányok nagyon pocsék geometriával rendelkeznek, szinte mindegyiken más profilu a kerék és a nyimtáv is 2-3 mm-el eltérhet, igy szinte minden második beleakadt az elsö szivdarabba. Sajnos sok modellen nem lehet még a nyimtávot sem helyesre állitani ( a kerekek nem mozgathatok a tengelyen).
Ezért a terelösineket meghosszabbitottam kb 10 mm-l mindkét irányban igy azota gondtalan lett a futás.
Az egyik gyári konstrukcion a terelösinek rugoznak, hogy a kereket garantáltan a tösinhez tereljék.

Egyenes irányba ez nem gond, az a lényeg, hogy a könyöksín mellett már meglegyen a vezetés. Tk. mindenhol ez a lényeg, csak ívben jobb hosszabban terelni a kereket.

Egyenes irányban a gond, mert ha szélesebb a kerék vagy a karima akkor felfut sziv csucsára. Miután a nyomtávot sem igen tartják be, gyakran még a forgovázas jármüvek alvázai is egy kicsit keresztben állnak a sinen, az elsö tengely az egyik sinhez támaszkodik a hátsó meg a másikhoz.
A 3 (6) tengelyes mozdonyokon meg a középsö tengely oldalirányu elmozditásához kell elég nagy erö. Ami a nyitott pályán nem adott, igy az ivböl ugy jönnek ki, hogy a középsö tengely el van nyomva valahova, amit a válto elött nem egyenesit ki semmi.

Ha nem tartják a szabványt, azzal nehéz mit kezdeni.

De viszont sajnos mindenki szeretné járatni a modelljeit, igy keresni kellett valamilyen megoldást. A terelösin meghosszabitása segitett.